A K

1
AKÁLVINISTA RÓMA
Debrecen
2
1901
A több falu egyesülésével létrejött település a
tatárjárást követo évtizedekben indult gyors
fejlodésnek. A mezovárosi kiváltságokat Nagy
Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben. 1450 és
1507 között a Hunyadi család birtoka
volt. 1693-ban sok-sok szolgálat, adomány
elismeréseképpen Magyarország szabad királyi
városai közé emelte Debrecent I. Lipót
3
A PestDebrecen vasút a merész ötletek körét
gazdagította a reformkorban, ha még Deák Ferenc,
a nagy magyar államférfi is így vélekedett. Én
azt hiszem mondta 1839-ben , hogy a
DebrecenPest közötti vonalra nézve alig van
valaki a rendek között, aki velem együtt álomnak
ne tartaná, hogy itt valaha létezhessen.
4
A második vasúti vállalkozás Debrecen felé
vezetett, 1847-ben megindult a forgalom Pest és
Szolnok között. 1849 januárjában, amikor a
kormánynak menekülniük kellett, csak kelet felé,
Debrecennek vehették útjukat, Szolnokig már
vasúton jutottak el. 1857-ben megépült a vonal.
1961-ben új épületet építettek Kelemen László
tervei alapján. Központi csarnoka két falát
Domanovszky Endre freskói díszítik.
5
A város foutcája 1916-ban, mai néven Piac utca.
A történelmi belváros, itt volt a Nagytemplomtól
induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz
lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent
elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor
csatornázták a foutcát.
6
A tér vízszintje - ami eredetileg egy természetes
vízfolyás volt - 100-150 évvel ezelott kb. 1,5-2
méterrel lejjebb volt. Kocsik és gyalogosok
közlekedtek e természetes vízfolyás felett vagy
mellett. Az ido tájt, derékig ért itt a sár. Ez
az egyetlen híd a városban, ami alatt nem
keresztbe ment a vízfolyás, hanem hosszában.
7
Építészeti arculata csak a 19. század elején, a
klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a
20. század elején alakult ki véglegesen a
szecesszió és az eklektika stílusában.
8
A Piac u. 54. szám alatt az egyik legszebb magyar
szecessziós épülete egykori Hajdú vármegye háza
található. Ezen a telken sokáig Debrecen elso
vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt.
9
Homlokzatán a Zsolnai-gyár pirogránit
díszítoelemei a virágfüzérek, s a négy fegyveres
hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád
fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén
Hajdú vármegye címere látható. Dísztermének
ablakai a hét vezért ábrázolják üvegmozaikból.
10
1916
A Piac u.24 sz. alatt, 1912-re készült el a város
legrégibb pénzintézete, a Debreceni Elso
Takarékpénztár palotája az uralkodó divatnak
megfeleloen szecessziós stílusban.
11
1916
Mellette a Piac utca 2628. sz. alatti ház,
szintén a szecesszió jegyeit viseli magán melyet
Pavlovits Károly tervei alapján építettek
1913ban. Az egykori Szikszay- vagy Dobozi-ház
helyén állt, Török Bálint egykori udvarházából
alakult ki. Itt várta 9 évig hiába a Hét
toronyból Török Bálintot felesége. A 17.
században a fobíró rezidenciája lett.
12
A Piac utca és Széchenyi utca sarkán a
Révésztéren áll Debrecen legrégibb temploma a
kistemplom. 1909-ben egy szélvihar letépte
tornyáról a hagyma alakú sisakot, a bástya szeru
kiképzést nyert tornyáról azóta Csonka-templomnak
is nevezik.
13
1951
A Városháza nyugodt klasszicista épülettömbjének
kulcsát 1843-ban vehette át a város. A Povolny
készítette a homlokzati terveket, melyeken jól
látszik a copfstílusú egri líceum hatása. A
fobejárat öt, félköríves, eloreugró portikuszát
enyheszögu timpanonnal zárták le
14
1963
1849-ben a városháza emeleti balszárnya volt
Kossuth Lajos otthona, majd hivatala volt,
egyetemben a Honvédelmi Bizottmányéval. A jobb
szárnyban a szent koronát orizték.
15
A klasszicizmus puritán ízlésének megfeleloen
egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város
címere. A diákok az épület árkádos részét
szekunda barlangnak nevezték. Aki átment alatta
az, biztos egyest kapott aznap.
16
A Simonffy utca mindkét oldalán századfordulón
épült eklektikus lakóházak állnak. A második
világháborúban elpusztult saroktornyaikat
2004-ben állították helyre.
17
A Piac utca 18. szám alatt muködik a MÁV Rt.
Igazgatósága, mely palota Povolny Ferenc tervei
szerint épült az 18201830-as években
klasszicizáló modern stílusban. Az egyemeletes
épületet Tisza Kálmán miniszterelnök neje, az
akkori tulajdonos kétemeletesre építtette át
eklektikus stílusban. Ekkor kapta a Tisza-palota
nevet.
18
1919
A Kossuth tér egykor Piac tér volt, ezért hívták
a foutcát is Piac utcának. Az 1914-ben a Margó
Ede és Pongrácz Szigfrid által tervezett
szoborcsoport leleplezésének idején még itt volt
a város piaca, azt csak a 20-as években helyezték
át.
19
1910-es évek
Az 1536 óta a Debrecenben élo Bika család telkét
és koházát 1690-ben megvásárolta a város, és
fogadónak alakították ki az épületet, majd
emeletet építettek rá. 1810-ben került a vasból
vert, rézzel bevont, öklelo bikát ábrázoló cégér
a homlokzatra. Így lett Bika János egykori
fogadójából Aranybika Szálló.
20
1936
1936
A mai épület Hajós Alfréd, elso magyar olimpiai
bajnok tervei alapján épült 1915-ben, szecessziós
stílusban. Homlokzatára olasz kofaragók
készítették a szecessziós plasztikákat.
21
1965
1963
A szálloda legnevezetesebb vendége a 30-as
években Móricz Zsigmond volt. Úgy lett magától
a város, mint a mezok füve, s úgy fejlodik gazda
nélkül, mint, az erdok koszorúi Mennyi ég,
mennyi levego, mennyi tágasság az egész város
egy nagy piac és ahány ház, annyiféle, mind a
maga feje után építve. Írta a városról a Légy
jó mindhalálig szerzoje.
22
A Piac utca a Nagytemplomtól a Kis Templomig
sétáló övezetté alakult. Az Aranybika Hotel
mellett az ország egyik legnagyobb zenélo
szökokútja látható, Pázmándy Antal alkotása.
23
1913
1960
A Kossuth tér Nagytemplom melletti részét a
Hatvan utca és annak sarkán álló Püspöki palota
zárja, mely nevében orzi, hogy helyén korábban a
Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki
székháza állott.
Debrecenben a század elején megépült emeletes
házakat palotának nevezték.
24
1910
Debrecen jelképe a református Nagytemplom. Móricz
Zsigmond szavaival élve két tömör tornyával
mint hortobágyi bika, szembenéz az idovel Itt
már a 12. században is templom állt, mely
leégett. Évszázadokon keresztül pusztultak el az
újjá épített templomok, míg a jelenlegi Péchy
Mihály keze nyomát magán viselo falai között 1819
osze óta tartanak istentiszteletet.
25
1931
A katedrális orgonáját, amely Deutschmann Jakab
bécsi mühelyében készult, 1838-ban helyezték el.
A hárommanuálos, pedálos, 43 regiszteres, 3096
síppal ellátott orgona fújtató-berendezését ma
már motor hajtja, miként a nyugati toronyban
elhelyezett Rákóczi harangot is, melynek
mélyzengésu hangja tiszta idokben a Hortobágyig
elhallik.
26
1941
Nem gyóntatóhely, inkább büszkevár. Itt zengett
vétót bosz Ausztriának Kossuth angyal-szava, s
megállt a nap Oláh Gábor Az alig 30
esztendot megélt templom 1849. április 14-én
bevonult hazánk történelmébe. Itt olvasta fel
Kossuth a Függetlenségi Nyilatkozatot.
27
2003
A város szíve madártávlatból elotérben a
Nagytemplom, mögötte a Református Kollégium ketto
közt az intim hangulatú Emlékkert. Balszélen a
neobarokk Déri Múzeum, fölötte a már lebontott
Kölcsey Muvelodési Központ.
28
A Nagytemplom mellett áll a történelmi
nevezetességu líciumfa. Az ördögcérnabokor se nem
fu, se nem fa, országszerte no. A fává nott
lícium botanikai ritkaság. Az anekdota szerint
itt vitatkozott Bálint pap Ambrosius mesterrel,
kezében líciumágat tartva. A katolikus Ambrosius
azt hangoztatta, hogy Kálvin tanaiból sohasem
lesz vallás. Abból akkor lesz vallás, amikor a
lícium fává no. Hát akkor fa lesz belole
válaszolta Bálint pap és a földbe szúrta a
líciumágat. A líciumfa kora mintegy 200 év,
29
1538 óta áll a mai helyén a Református Kollégium.
Debrecen életével több mint 4 és fél évszázadon
át összefonódott a reformáció, falai között
kezdettol fogva a legmagasabb foktól a
legalacsonyabbig folyt az oktató és a
nevelomunka. Diákjai a köznép fiaiból - a
parasztok, kézmuvesek, polgárok, kisnemesek
soraiból kerültek ki.
30
E falak között tanult többek között Csokonai,
Fazekas, Kölcsey, Arany, Ady, Móricz. A
"szegények iskolája" olyan növendékeket is
magának tudhat, mint Horthy kormányzó vagy gróf
Tisza István miniszterelnök.
A klasszicista stílusú kollégium mely,
1804-1816-ban Péchy Mihály tervei szerint épült a
Kálvinról elnevezett téren emelkedik .  
31
A Kollégium imatermében, az Oratóriumban -
tartotta a magyar ország-gyulés képviseloháza
üléseit 1849. január 9-étol 1849. május 31-éig.
Amikor másodszor is az ország fovárosa lett
Debrecen, itt - szintén az Oratórium falai közt -
alakult meg 1944. december 21-én az ideiglenes
nemzetgyulés, de arra a székre amelyik egykor
Kossuth helye volt nem ült senki. A székre egy
hatalmas virágcsokrot helyeztek égo vörös
rózsákból és fehér krizantémokból .
Kossuth széke, jelenleg a Nagytemplomban látható.
32
1929
Izsó Miklós bronzba öntött Csokonai szobrát a
Kollégium mellet, a Kálvin téren avatták fel
1871. októberében. Eredeti helyérol kissé arrább
helyezték de itt maradt a téren. A Költo baljában
lanttal, zsinórdíszes magyar ruhában, dús
redozött köpenyben áll, egy szolofürtökkel teli
toke elott.
33
1918
A Kálvin tér folytatásában a Péterfia utca 1-7
számú ház Debrecen egyik legszebb nyerstégla
épülete. Nagy Károly tervei szerint 1912-1913-ban
Református gimnáziumnak épült. Ma Tanítóképzo
Foiskola otthona, mely Kölcsey Ferenc nevét
viseli.
34
1932
A Déri Múzeum az egykori Paptava mocsaras
talajára telepített Füvészkert helyén épült,
neobarokk stílusban mely Györgyi Dénes és Münnich
Aladár tervei alapján készült és 1930-ban
nyitotta meg kapuit a látogatók elott.
35
1941
Tudomány
Régészet
Muvészet
Néprajz
A Déri Múzeum épülete elott lévo négy,
életnagyságúnál nagyobb, hevero alak, Medgyessy
munkái. Balról jobbra haladva elsoként a
Régészet, Tudomány, Muvészet, a negyedik szobor,
- modelljéül önmagát választotta Medgyessy,- a
Néprajz. A tér jobb oldalán, Debreczeny Tivadar
Merengo bájos noalakja látható.
36
A város legintimebb hangulatú, süllyesztett tere,
a diákok és szerelmesek kedvenc találka helye
volt. Homlokzatán arany betukkel hirdetik ARS
LONGA VITA BREVIS EST (az élet véges, a muvészet
örök).
37
1935
Az 1538-ben alapított Debreceni Református
Kollégium a Magyar Királyi Tudományegyetem
1912-es megalapításakor három akadémiai szakát
átadta az egyetemnek. Az egyetem 1921-ben
felvette Tisza István nevét.
38
1966
2005
1932-ben avatták fel a Korb Flóris tervezte
neobarokk stíluselemekkel gazdag ötszintes
eklektikus épületet. Fofrontja 108 méter,
alapterülete 6200 négyzetméter.
29 méter magas, 700 négyzetméter nagyságú
üvegtetos díszudvarát árkádos folyosórendszerek
kerekítik.
39
1949-ben és 1950-ben a név elvételével együtt
Tisza István szobrát ledöntötték, széttagolták
bölcsészettudományi és természettudományi kart,
megszüntették a jogi kart, a hittudományi kar és
az orvostudományi kar kivált. 1952-tol Kossuth
Lajos Tudományegyetem néven muködött tovább.
40
1923
1912-ben Ferenc József törvénycikkelyben
rendelkezett a debreceni egyetem felállításáról,
valamint egy oktatási célnak megfelelo közkórház
felállításáról. Az egyetemi épületek Korb Flóris
tervei alapján a Nagyerdo 116 hektárnyi területén
épultek.
41
1820-as évek elején folytatott kísérleti fúrások
az erdo bejáratánál bovizu kútra bukkanva
elhatározták, egy fürdo létesítését. 1826-ban
felépítették a Povolny Ferenc által kiigazított
udvari kamara tervei alapján a fürdoházat.
Simonyi Óbester a huszárjaival kiegyenesíti a
városból a fürdoházhoz vezetohomok utat és saját
költségén 2-2 sor jegenye, juhar és nyárfával
ültette be annak szélét. Ez az út máig is az o
nevét viseli /Simonyi út/.
42
Mára már mediterrán élményfürdovel is bovült a
komplexum
1920
1938
1942
A fürdot olyan helyre telepítették, amelynél
jobbat másfél évszázad után sem találhatnánk.
Miután az eredményes kutatófúrások hévízre
bukkannak, 1932-ben elkezdodik a fürdotelep
kiépítése. A két forrásból származó, ásványi
sókban bovelkedo gyógyvíz 67 celsius-fokos.
43
1976
A szabadtéri strand egykori bejárata,a Pallagi
úton, mellette, lejjebb a fedett uszodába
épületének elocsarnokába lehet bejutni.
Háttérben, a volt Kohász üdülo.
44
1937
A bejárattal szemben a Csónakázótó található. Az
1932. évi uszodabovítés építkezésével megkezdett
nagyerdei parkképzésnél további jelentos lépést
tett a város a Csónakázó-korcsolyázó tó, és
környékének rendezésére.
45
1941
A terepszint alacsonyabb a fürdo medencéinek
szintjénél, minek folytán a medencék fölös
vizébol a lefolyó csatorna bekötésével
kínálkozott a tó vízellátásának kézenfekvo
megoldása.
46
1940
Maga a klasszicista stílusú Vigadó épület az
egykori Fürdoház, mely a Nagyerdo szívében
található, és a város egyik legszebb épülete. A
kialakítás során a belso udvarban fürdoszobákat
építettek. Az épület központi részében hatalmas
táncterem volt, melyet márványkemencék futöttek a
hideg napokon.
47
Az elso fürdoház régi külsejét mindmáig
megorizte. Alacsony, természetes teraszon álló,
zömök, négyszögu pillérekkel és timpanonnal
tagolt épület. Az 1800-as évek végétol az 1970-es
évekig üzemelt a Vigadó terasza is, melyet
2003-ban nyitottak meg újból.
48
A Csónakázótó mellett az Ady E. útra érünk melyet
a Köztemeto zár le. Hazánkban párját ritkító
összhangban tervezett krematórium, ravatalozó és
temetokert Borsos József munkáját dicséri. Az
ünnepélyes mély lilásbarna bronzcsillogású épület
a magyaros szecesszió stílusában, a városban
készült klinkertéglából épült.
49
1915
A romantikus stílusú színházépületet 1865
októberében nyitották meg a Bánk Bánnal, melyben
Gertrudisz szerepét Laborfalvy Róza játszotta. O
mondta el férje, Jókai Mór prológját is, mely így
végzodött A puritán hitnek osi városában  Hiú
látványnak nem - csak szellemünknek Épülhetett e
ház - ezért az oltár. 
50
2004
Egy történet szerint, úgy lett a városnak ko
színháza, hogy miután a városi közgyulés
ellenezte annak megépítését, az akkori fobíró
közölte,Uraim! Nem kell a színház, de telik rá!
Erre a fourak megszavazták.
51
A színházzal szembelévo Batthyány utcában a 16
szám alatt született Petofi Sándor fia 1948
decemberében. Fia születésének beszámolójában így
ír a városról , hogyha a magyar függetlenség
balul üt ki, azt nem másnak köszönhetjük, hanem
annak, hogy Debrecenben kiáltották ki. Micsoda
gondolat volt ez, egy nemzet függetlenségét egy
olyan városban proklamálni, ahol a házak kapujára
ez van felírva Aki bejön az udvarra, tegye be az
ajtót, mert kimegy a disznó.
52
A város történetébol nem lehet kihagyni a
debreceni talyiga és a vele való anyagszállítást.
Az elmúlt századokban ez más városban is ismert
volt, de a legjellegzetesebb formája és a vele
való szállítástechnika sokféle módja ma már csak
Debrecenbol ismert.
53
Mái napig fenn maradt híre és csiklandós
históriái a leghíresebb debreceni talyigásnak
Bugyi Sándornak
54
(No Transcript)
55
Vége
Rya