B

1
Böngészok a kezdetektol napjainkig
2
Az internetrol általában
Az internet olyan globális számítógépes hálózatok
hálózata, ami az internet protokoll (IP) révén
felhasználók milliárdjait kapcsolja össze és
lehetové teszi olyan elosztott rendszerek
muködtetését, mint például a WWW (World Wide
Web). Az internet kifejezés nemzetközileg
elterjedt szó, az angol eredetu internetwork
szóból ered, mely magyarul leginkább hálózatok
hálózata-ként adható vissza, szó szerint
hálózatok közötti-t jelent. Az internet az egész
világot körülölelo számítógép - hálózat, hatalmas
rendszer, amely kisebb számítógép-hálózatokat fog
össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a
valódi világ mellett alternatív teret biztosít.
Az internet a számítógépek összekötésébol jött
létre, hogy az egymástól teljesen különbözo
hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak
elektronikus leveleket cserélni, állományokat
továbbítani.
3
Az internet olyan gyorsan növekszik, hogy minden
erre vonatkozó számadat pár hónap alatt elavul.
Ami az arányokat illeti az internetre kapcsolt
számítógépek száma havi átlagban 1015-kal vagy
még többel növekszik. Mivel az internet egymástól
különbözo hálózatokat köt össze, a felhasználó
bátran választhat bármilyen eszközt a munkája
elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül
egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy
az internet a világ elektronikus postájává lépett
elo. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az
üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az
internetnek nincs központi épülete. Minden
hálózat, amely az internethez csatlakozik, önálló
életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának
összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk
szolgáltatását, illetve a felmerülo mérnöki
tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott,
profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja,
amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja az
amerikai Virginia állambeli Restonban van.
4
Az internet története
A gyökerek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, a
történet katonai fejlesztések civil szférába való
átszivárgásával kezdodött. Abban az idoben merült
föl ugyanis az USA-ban egy kevéssé sebezheto
számítógép-hálózat szükségessége, amelynek egy
esetleges atomtámadás után megmaradó részei
muködoképesek maradnak. Dwight Eisenhower elnök
a szovjetek urversenybeli sikereit
ellensúlyozandó, a Szputnyik1 fellövésének
hírére elrendelte a DARPA (Defense Advanced
Research Project Agency) felállítását, amely a
kutatásokat azután finanszírozta. Kidolgoztak egy
többközpontú, csomagkapcsolt (ahol az adatok
továbbítása kisebb csomagokban történik) hálózati
kommunikációs rendszert (az NCP protokollt), mely
a mai TCP/IP szabvány osének tekintheto. Ezen az
elven kezdett muködni 1969-ben az ARPANET
(Advanced Research Projects Agency Network), és a
katonai felhasználásokon kívül további kutatásra
szolgált. Továbbá egyes egyetemek, katonai
bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói
használták elektronikus levelezésre, fájlok
cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás
számítógépei között.
5
1972-ben megszületett az elso e-mail program.
1974-ben jelent meg eloször az internet
kifejezés, egy a TCP protokollról szóló
tanulmányban. 1983-ban, azután, hogy az addig
szigorúan ellenorzött ARPANET-bol MILNET
(Military Network) néven leválasztották a
hadászati szegmenst, megszületett a mai
fogalmaink szerinti internet. 1988 pedig az elso
internetes féregvírus-járvány (worm) éve volt. A
National Science Foundation felismerte hogy a
hálózat dönto fontosságú lehet a tudományos
kutatásban, ezért igen nagy szerepet vállalt az
internet bovítésében. 1985 és 1986 között
építették ki az NSF 6 szuperszámítógép
központját, és az így kialakult hálózatot
összekapcsolták az ARPANET-tel. Az NSFNET
(National Science Foundation Network) több
bovítés után ma is az USA domináns
gerinchálózata. Az ARPANET formálisan 1989-ben
szunt meg, hogy helyét átadja a fejlettebb
gerinchálózatoknak. Az NSFNET mellett jelentos
részben már magáncégek hálózatain folyik a
kommunikáció.
6
Az internet ma
Manapság az internetes technológiákat körülbelül
4 milliárdan használják személyes, illetve üzleti
célokra, például információkeresésre,
szolgáltatások és áruk megrendelésére,
kapcsolattartásra, szórakozásra, stb. Jelenleg
kutatások zajlanak az internet technikai
(elsosorban távközlési) problémáinak megoldására,
például az új IPv6 címzési rendszer bevezetésére.
A jelenleg használt címzési rendszer (IPv4)
ugyanis kifogyóban van új, kiosztható címekbol a
végpontok pl. felhasználók számára, amely ha
bekövetkezne a probléma megoldása (IPv6) és a
megoldásra való átállás globális szintu
beteljesedése elott, akkor az internet további
bovítése csak igen nehezen és nagy áldozatokkal
jöhetne létre. (Még legalább 5 milliárd ember
számára kell elérhetové tenni a jelenlegi 1,4-1,5
helyett!) 2010 nyarán jelentette be az MIT, hogy
egy új technológiával, az ún. flow switching elve
alapján százszorosára lehetne növelni az
adattovábbítás sebességét. Az újdonság
bevezetését gátolja azonban, hogy ehhez le kell
cserélni a routereket.
7
Érdekességek az internetrol
Néhány elképeszto számadat

• a világon jelenleg több mint 1,73 milliárd ember
  használja rendszeresen az internetet (a
  legtöbben, csaknem egymilliárdnyian Ázsiában
  neteznek)
• tavaly összesen 90 trillió darab e-mailt küldtek
  szerte a világon, ami átlagosan napi 247 milliárd
  elküldött e-mailt jelent
• a napi átlag 247 milliárdos levélforgalomból 200
  milliárd spam
• a teljes e-mail forgalom mintegy 81 százaléka
  levélszemét
• tavaly év végén a nyilvántartott blogok száma
  elérte a 234 milliót
• a közösségi oldalak 84 százalékán több a no, mint
  a férfi felhasználó
• naponta 27,3 millió tweet keletkezik a Twitter
  közösségi mikroblog oldalon
• a legtöbben, 4,25 millióan az _at_aplusk nevu
  twitterezot (Ashton Kutchert) követik

8

• a Facebookon 250 milliárd a havi
  oldalmegtekintések száma, ami percenként 6 millió
  oldalletöltést jelent
• a Facebook forgalmát jelenleg 30 ezer szerver
  szolgálja ki
• a Facebook 350 millió tagja havonta 2,5 milliárd
  fotót tölt fel az oldalra, évente átlag 30
  milliárdot
• naponta egymilliárd YouTube videót néznek meg
  világszerte
• egy átlag amerikai felhasználó havonta 182 online
  videót néz meg
• az online videók 82 százalékát az USA-ban nézik
  meg
• naponta 148 ezer új gép lesz zombi, és kapcsolják
  be valamelyik botnetbe
• tavaly év elején 2,6 millió kártékony szoftvert
  tartottak nyilván

9
Amire az internetet a legtöbben használjuk
10
(No Transcript)
11
A www. születése
1991-ben a svájci CERN-ben (European Council for
Nuclear Research) dolgozott Tim Berners-Lee egy
információkezelo rendszeren, amelyben a szövegek
hivatkozásokat tartalmazhattak más munkákra, így
az olvasó könnyen átugorhatott egyik
dokumentumról a másikra. Az ilyen, általa csak
hiperszövegként elnevezett tartalmak
megjelenítéséhez készített egy kiszolgálót is,
amelyet WorldWideWeb-nek neveztek el. Kezelésére
egy kezdetleges, csak szöveges felülettel
rendelkezo böngészot használt, amelyet eloször
www-nek hívott, késobb, hogy ne keveredjenek a
fogalmak, a Nexus nevet kapta. Ez volt az elso
böngészo, ekkor azonban az Internet használata
még nagyon zártköru volt, így nem terjedt el.
12
A következo évek böngészoi
1992-ben még csak a nagyobb egyetemek, és a
legnagyobb vállalatok érték el az Internetet.
Amerikában sokan a Gopher-t használták. Ez nem
böngészo volt, inkább fájlkezelo, amely az
Interneten tárolt fájlok letöltését is lehetové
tette. Böngészobol négy is született ebben az
évben. Az Erwise, amely finn fejlesztés volt, a
ViolaWWW és a MidasWWW, amelyek egyetemi
berkekben születtek unix rendszerre, és egyik sem
lett népszeru az egyetemek falain kívül. A
negyedik a Lynx böngészo, amely máig létezik, egy
nagyon szuk kör használatában.
13
1993. április 13-án a CERN szabadon
hozzáférhetové tette a WorldWideWeb forráskódját.
Ugyanekkor készült el az Arena nevu böngészo. Ez
volt az elso, ami már meg tudott jeleníteni
háttérképeket, táblázatokat vagy kép köré
folyatott szöveget. Állítólag az Internet
elsoszámú nyelvének, a HTML-nek a kidolgozói is
az Arena-t használták kísérleti terepként.
Késobb, még ugyanebben az évben az NCSA (National
Center for Supercomputing Applications) kiadott
egy alkalmazást, amely egy webböngészo és egy
Gopher kliens ötvözete volt, Mosaic névvel.
Eredetileg csak Unix gépeken volt elérheto és
csak forráskód szinten, de 1993. decemberében a
Mosaic új verziója már Apple Macintosh és
Microsoft Windows telepítokkel érkezett. Ettol
kezdve a web népszerusége meredeken emelkedni
kezdett.
14
Drasztikusan megnott a böngészok száma, sok
egyetem és vállalat indított fejlesztési
projekteket ebben az irányban, például a Telenor
(egy norvég kommunikációs vállalat), amely
1994-ben elkészítette az Opera böngészo elso
verzióját. Nem voltak elég bátrak, csak 1996-ban
léptek ki vele a nyilvánosság elé. 1994
egyértelmuen a Netscape Navigator éve volt. Bár a
teljes verzió fizetos volt, mégis szinte a teljes
Internetezo közösség ezt használta.
15
1994.-ben 4 további böngészo született

• Chello. Ftp-t, Gophert és Usenetet is képes volt
  kezelni, és windows-os platformra írták.
• IBM Webexplorer. Ingyenes volt, és az IBM
  operációs rendszerekhez járt. Volt benne History
  szolgáltatás is.
• Slipknot azoknak, akik terminál segítségével
  kapcsolódtak a netre.
• Minuet kis eroforrású DOS-os gépekre.

16
Szorosan a történethez tartozik, hogy ebben az
évben Tim Berners-Lee megalapította a W3C-t
(World Wide Web Consortium), webes szabványok
kidolgozására. A következo években a W3C több
specifikációt is kiadott (amelyeket
ajánlásoknak neveztek), mint például a HTML
4.0, a PNG képek szerkezete, vagy a CSS elso és
második verziója.
17
Modern böngészok

• 1995 Internet Explorer
• 1996 Opera Browser
• 1998 Mozilla (Firefox)
• 2008 Google Chrome

18
Internet explorer
A Windows Internet Explorer (korábban Microsoft
Internet Explorer, rövidítve IE vagy MSIE), egy
grafikus webböngészo, amely jelenleg a Microsoft
Windows operációs rendszerek részét képezi. Az
Internet Explorer a legelterjedtebb
böngészoprogram, részesedése a világpiacon 2010
februárjában 67 és 49 között volt. Bár a program
a különbözo Windows verziókon kívül más
platformokon is megjelent (Mac, Solaris, HP-UX),
ezen változatok fejlesztése félbemaradt. Ennek
ellenére a Mac változat mindmáig letöltheto.
19
Rövid története
1995. az Explorer születési éve. Bill Gates-t nem
érdekelte az Internet, nem látott benne
lehetoséget, míg kollégái meg nem gyozték ennek
ellenkezojérol. Akkor viszont minden követ
megmozgatott a siker érdekében. Amikor az IE
megjelent, a Netscape uralta a böngészok piacát.
A megjeleno IE nem volt ellenfél semmilyen
tekintetben. A Microsoft két dolgot tett.
Egyrészt gozerovel fejlesztett, aminek
következtében a 4.0-ás verzió már felvette a
versenyt a Netscape 4.0-val, másrészt az
egyeduralkodó Windows operációs rendszerrel
együtt terjesztette a böngészot. Ezzel az
1996-tól 2002-ig tartó böngészo háborút meg is
nyerte. Ekkorra részesedése a böngészok piacán
95 lett. Kicsit elore megyek az IE vonalán,
ugyanis csak 2 évig örülhetett a sikernek a
Microsoft. 2004-tol újabb böngészo háború
kezdodött. A Netscape ekkor már marginális helyen
volt, viszont megjelent három új, és dinamikusan
fejlodo böngészo az Opera, a Google Chrome, és a
FireFox. Most úgy tunik, ezt a háborút nem a
Microsoft nyeri meg. Részesedése még 50 feletti,
de szépen lassan csökken a versenytársak javára.
20
Opera browser
Az Opera egy ingyenes, igen kis méretu, több
platformon használható internetes tevékenységeket
összefogó program elsosorban egy webböngészo, de
ezen kívül tartalmaz beépített levelezo klienst,
hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú
csevego klienst, RSS és Atom hírolvasót,
minialkalmazásokat (widgeteket), valamint
hagyományos és BitTorrent alapú letöltésvezérlot
is. Ezek a kiegészíto funkciók mindaddig rejtve
maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem
kezdi el használni valamelyiket. Az Operát az
Opera Software, egy Oslóban jelenleg is muködo
norvég cég készíti. A böngészo Presto elnevezésu
motorját (rendering engine) több kereskedelmi
partner is használja, mint például az Adobe és a
Macromedia a weblapok elonézetéhez a GoLive és
Adobe Dreamweaver alkalmazásokban. Az Opera
vezeto pozíciót szerzett az okostelefonok és PDA
készülékek böngészoi között a kis képernyos
megjelenítés technológiájának köszönhetoen. Az
Operát és az Opera mini-t C nyelven írták. Az
IBM-mel közösen az Opera egy speciális
hangvezérelt technológiát is elhelyezett a
böngészoben.
21
Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen
letöltheto és használható program. A jelentosebb
böngészokhöz mérten az Opera igen kis méretu
annak ellenére, hogy funkcionalitása sokkal
szélesebb köru. Az Opera magas szinten követi a
webes szabványokat. Ezt az irányvonalat jól
jellemzi, hogy több alkalmazottja tagja a W3C
konzorciumnak. A böngészo biztonság tekintetében
is kiemelkedo eredményeket ért el, a többi
böngészohöz képest jóval kevesebb biztonsági
hibát fedeztek fel benne, és ezeket is nagyon
gyorsan kijavították. Az Operának léteznek
speciális verziói mobiltelefonokra és más
eszközökre is. A böngészo mobil változata, az
Opera Mini minden Java-képes mobiltelefonon
elérhetové teszi a böngészést, használata
ingyenes.
22
Mozilla (Firefox)
1998. A Mozilla (Firefox) születése. A Mozilla
projekt a Netscape-bol indult, amikor az elod
nyílt forráskódúvá tette a böngészojét és
felszabadította a kódját. A Mozilla elso éveiben
kiemelt szerepet kapott a Netscape
fejlesztésében. 2003. július 15-én indították a
Mozilla Alapítványt, amely több név- és
szervezeti változtatás után ma is létezik.
2002-ben jelentek meg egy Netscape-tol különbözo
böngészovel, a Phoenix 0.1 el, ami a mai Firefox
elodjének tekintheto. Több fejlesztés után
2003-ban Firebird, 2004-ben Firefox lett a
böngészo új neve. Bár talán ez a legismertebb, a
Mozilla alapítvány 13 különbözo szoftver
tulajdonosa. A Firefox az Operához hasonlóan
minden szolgáltatással rendelkezik, amivel egy
böngészonek kell, és dinamikusan fejlodik. 2009
októberben jelent meg a Windows 7-hez fejlesztett
biztonsági frissítés, 3.5.4-es verzió számmal.
23
A Firefox volt az elso böngészo, ami jelentosen
megszorongatta a babérjain ücsörgo Microsoftot,
aki a nyomás hatására végül eloállt (2006-ban) az
Internet Explorer 7-es verziójával, amibe a
Microsoft igyekezett minden firefoxos újdonságot
átvenni, pl. az RSS - megjelenítést vagy a
füleket (amit eloször az Opera vezetett
be).Amellett, hogy valóban jó böngészo,
elévülhetetlen érdemei vannak a szabványosabb
Internet megteremtésében.
24
Google Chrome
2008.-ban az addig keresojével befutott Google
megjelent a Chrome böngészovel. A precíz munkára
jellemzo adat, hogy a böngészok teljesítményét
tesztelo Acid1 és Acid2 teszteken a Chrome
remekül teljesített jobb volt mint a konkurens
Internet Exlorer 7-es, illetve a Firefox 3-as
eredménye, ám gyengébb volt mint az Opera
teljesítménye. Az eredeti Chrome-verzió nem
teljesítette a legnehezebb Acid3-as tesztet,
viszont a 2009. augusztus 7-én megjelent új
verzió már 100-ot ért el. A 2009. szeptember
15-én piacra dobott 3-as verziószámú program több
újítást tartalmazott, melyek jelentosen
befolyásolják a HTML 5-ös verziójának
elfogadását, illetve felgyorsítását. A böngészo
célja hármas biztonság, sebesség és stabilitás.
25
Fontos, hogy a Google keresojéhez hasonlóan a
Chrome-nak is minimalista kezelofelülete van ez
pedig nem megszokott a mai böngészok esetén. A
Chrome egyik erossége a dokumentumok, illetve a
JavaScript alkalmazások kezelési sebességének
drasztikus felgyorsítása. A böngészo
megbízhatóságát (biztonságát) erosíti két
fekete listája az adathalászat, illetve a
kéretlen küldeményeket kiszuro lista. Ha a
böngészo egy feketelistás oldalra téved, akkor a
felhasználó a kért oldal helyett csak egy
figyelmeztetést kap. A Chrome szintén alkalmas a
máshol is bevált privát módra, azaz a böngészo
semmilyen adatot nem fog tárolni a
felhasználóról. Bejelentették a Google Chrome
operációs rendszert is, amely minimális gépi
eroforrást igényel, mivel felho-alapú számítási
módszeren alapul, és a hírek szerint nagyon gyors
lesz.
26
Safari
A Safari egy webböngészo, melyet az Apple
fejleszt a Mac OS X operációs rendszeréhez és
újabban a Microsoft Windows operációs
rendszerekhez. Ez a Mac alapértelmezett
böngészoje. 2003.-ban adta ki az Apple a Safarit,
amit 2007-ben Windowsra is elérhetové tett.
Szabványköveto, viszonylag gyors böngészo, mégsem
tudott a Mac-ek világán sikeresen átlépni.
1997-ig az Apple Macintosh számítógépek Netscape
Navigator böngészot használtak. Ezt követoen a
Microsoft Internet Explorer lett az
alapértelmezett böngészo. 2003 júniusában a
Microsoft bejelentette, hogy felhagy az Internet
Explorer for Macintosh fejlesztésével. A
Microsoft honlapjáról 2006. január 31-étol már
nem töltheto le a Mac-változat. A Safari
sebessége több tesztprogram szerint a második
legjobb, szorosan a Google Chrome nyomában,
elterjedt böngészok legfrissebb elérheto verziója
közül.
27
Köszönöm a figyelmet!