Embertan-Antropol

1
Embertan-Antropológia
2

• Az antropológia, vagyis embertan (a görög
  anthroposz, ember szóból) az emberi faj
  tanulmányozását, az emberrol szóló tudományt
  jelenti.
• Az embertant két fo részre oszthatjuk fel
• Fizikai antropológia amely a hajdan élt és a
  mai ember fizikai, azaz testi tulajdonságaival
  foglalkozik
• Kulturális antropológia amely az emberi
  kultúrát vizsgálja.

3
Fizikai antropológia

• Fo ágai
• Biológiai antropológia az emberiség biológiai
  sokféleségének vizsgálata a modern genetika
  eszközeivel (DNS-vizsgálat, mitokondriális
  genetika).
• Orvosi antropológia az emberi testalkat, arc
  és fejforma vizsgálata, az emberi csontváz és
  koponya tanulmányozása (oszteológia).
• Paleoantropológia a Homo Sapiens (emberi faj)
  kialakulásával, az eloember és az osember anyagi
  maradványaival foglalkozik.

4
Kúltúrális antropológia

• A kulturális antropológia az antropológia
  (embertan) egyik ága. Angliában szociális
  antropológiának, illetve szocio-kulturális
  antropológiának is nevezik.
• A kulturális antropológia középpontjában a
  kultúra áll és az a feltételezés, hogy az emberi
  faj olyan képességgel rendelkezik, hogy a világot
  szimbolikusan fogja fel, ezeket a szimbólumokat a
  társadalomban képes megtanulni és megtanítani,
  továbbá ezeknek a szimbólumoknak a segítségével
  képes a világot és magát a fajt átalakítani,
  megváltoztatni. A kulturális antropológia muveloi
  a következo területeket kutatják társadalmi
  hálózatok, társadalmi viselkedés, rokonsági
  kapcsolatok, jog, politika, ideológia, vallás,
  hiedelmek, termelési és fogyasztási szokások,
  kulturális csere, szocializáció, nemi szerepek és
  a kultúra egyéb kifejezodési formái, jelentos
  hangsúlyt helyezve a terepmunkára, azaz a
  tanulmányozott emberközösséggel való együttélésen
  alapuló tartós megfigyelésre.

5
Luis Pasteur

• Louis Pasteur (Dole, 1822. december 27.
  Villeneuve-L'Étan, 1895. szeptember 28.) francia
  mikrobiológus és kémikus, aki az orvostudomány
  történetének talán legfontosabb egyéni alakjaként
  ismert mint a mikrobiológia, az immunológia és a
  járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a
  baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet
  felkarolásának és a védooltási módszerek
  kidolgozásának köszönheti. 1888-ban a vezetése
  alatt létrejött a Pasteur Intézet, amely az
  immunizálást a gyógyítás középpontjába állította.
  Apja Jean-Joseph Pasteur, foglalkozását tekintve
  cserzovarga, anyja Jeanne-Étienne Roqui volt.
  1881-ben a Magyar Tudományos Akadémia is tagjai
  közé választotta. Koporsóját a párizsi Notre Dame
  székesegyházban helyezték el ideiglenesen, majd a
  Pasteur Intézet kriptájában nyert örök nyugalmat.

6
William Harvey

• William Harvey (Folkestone, Kent 1578. április
  1. Hampstead, 1657. június 3.) angol orvos,
  sebész, anatómiatanár.
• Legfontosabb érdeme, hogy elsoként írta le
  pontosan és részletesen a vérkeringés rendszerét,
  megállapítva a szív vérkeringésben betöltött
  szerepét. Ezzel voltaképpen továbbfejlesztette a
  spanyol orvos, Miguel Serveto gondolatait,
  valamint a René Descartes befejezetlen írásában,
  Az emberi test leírásában (La desctription du
  corps humain) foglaltakat, mely szerint a vénák
  és az artériák tápanyagot szállító csövek az
  emberi testben. Sokak szerint egyébként Serveto
  és Descartes eredményei csupán a korai arab
  orvostudomány, különösen ibn Nafisz munkájának
  újrafelfedezése és kiterjesztése, aki már a 13.
  században kidolgozta az artériák és a vénák
  muködésének elveit.

7
Ivan Petrovics Pavlov

• (Rjazany, 1849. szeptember 14. Leningrád,
  1936. február 27.) orosz fiziológus,
  pszichológus, belgyógyász. Az o nevéhez fuzodik a
  klasszikus kondicionálás jelenségének, illetve a
  feltételes reflex muködésének leírása. Pavlov egy
  falusi lelkész legidosebb fiaként, és egy
  sekrestyés unokájaként látta meg a napvilágot
  1849-ben. Gyermekkorát Rjazanyban töltötte.
  Szülei elobb a templomi iskolába, majd
  papneveldébe járatták, ahol teljesen lenyugözte
  az az elhivatottság, melyet tanárai mutattak a
  tudományok iránt. 1870-ben azonban félbehagyta
  teológiai tanulmányait, és beiratkozott a
  Szentpétervári Egyetem kémia-élettan szakára.
  Doktori disszertációját 1883-ban készítette el,
  majd 1886-ig Németországban kutatott Lipcsében
  a szív- és érrendszert tanulmányozó fiziológus,
  Carl Ludwig mellett, Breslauban pedig a gyomor-
  és bélrendszer iránt érdeklodo Rudolf Heidenhain
  irányítása alatt. Elso önálló kutatásában a
  keringési rendszert vizsgálta, majd 1888 és 1890
  között Szentpétervárott a szív élettanát és a
  vérnyomás-szabályozást tanulmányozta. Olyannyira
  tehetséges sebésszé vált, hogy képes volt például
  fájdalommentesen, érzéstelenítés nélkül katétert
  helyezni egy kutya combcsonti artériájába.

8
Andreas Vesalius

• Eredeti neve Andreas van Wesel, ennek a
  latinosított formája a Vesalius.
• Andreas Vesalius (1514. december 31.,
  Brüsszel - 1564. október 15., Zakünthosz,
  Görögország) németalföldi orvos, anatómus, az
  emberi testrol szóló egyik legfontosabb
  értekezés, a De humani corporis fabrica (Az
  emberi test muködésérol) szerzoje. Vesaliust
  gyakran a modern anatómia megteremtojeként
  említik, mivel holttesteken végzett boncolásai
  révén elsoként próbálta feltárni az emberi test
  felépítését, muködését.