Multim

1
Multimédia alapismeretek I.
2
Tematika

• A tantárgy általános célja és specifikus
  célkituzései
• A számítógépen alapuló multimédia-alkalmazások
  elméleti alapjainak megismertetése.
• Sajátítsa el a multimédia alapfogalmait,
  általános ismérveit, egyéb területeit, a
  médiaismeret fogalomrendszerét, az elektronikus
  médiumok általi befogadás ismérveit a multimédia
  felhasználási és értékelési szempontjait az
  internetes taneszközök értékelési formáit.

3
Tematika

• A tantárgy tartalma
• A multimédia alapfogalmai. A multimédiáról
  általában. A multimédia értelmezései. A
  médiumtípusok.
• A multimédia egyéb területei. Az Internet,
  virtuális valóság, videokonferencia, KTV, WEB
  tévé és rádió.
• A multimédia általános ismérvei. A multimédia
  oktatási ismérvei. A pedagógiára váró feladatok.
  

4
Tematika

• Médiaismeret. Az elektronikus médiumok általi
  befogadás ismérvei. Vizuális és auditív médiumok.
  
• A multimédia felhasználása az oktatásban és
  értékelése. A felhasználás eszközei. Feltételei,
  installálás,
• A multimédia tároló, továbbító és megjeleníto
  eszközei. A hálózati multimédia.
• Windows Vista hangkezelése.
• A hang digitalizálásának folyamata.

5
Tematika

• Multimédia szerzoi rendszerek (Idoalapú,
  folyamatalapú, oldalalapú rendszerek ismérvei)
• Fejlesztoprogramok kiválasztása és osztályozása.
• A multimédia felhasználása és értékelése
• Összegzés

6
Tematika

• Számonkérés módja
• A félév gyakorlati jeggyel zárul, melynek
  alapjául az évközi eredmények szolgálnak
• 80 zárthelyi eredmények,
• 20 órai feladatok elvégzése.
• A félév során összesen 100 pont adható.
• 41-48 pont elégséges,
• 49-55 pont közepes,
• 56-69 pont jó,
• 70-100 pont jeles.
• Konzultáció látogatása kötelezo

7
Tematika

• Kötelezo irodalom
• Forgó Hauser Kis-Tóth Médiainformatika A
  multimédia oktatástechnológiája Líceum Kiadó. 1-
  55. 113-178. 353-396. old. Eger, 2004.
• Bednarik László Multimédia (Oktatási segédlet),
  2005.

8
Ajánlott irodalom

• Andreas Holzinger A multimédia alapjai, Kiskapu
  Kiadó Budapest, 2004
• Ralf Steinmetz Multimédia. Bevezetés és alapok.
  470. o. Springer. Budapest, 1997.
• Tószegi Zsuzsanna Multimédia a könyvtárban. Bp.
  Akad. K.,
• Kakuk J. Hauser Z.Szilágyi E. (szerk.)
  Mozgóképkultúra Eger EKTF., 1995.

9
Ajánlott irodalom

• Tay Vaughan Multimédia, Panem Kft., Budapest,
  2003,
• Forgó Sándor- Hauser Zoltán Multimédia a
  multimédiáról elektronikus oktatási segédanyag.
  Eger. EKF MI, 2001.

10
A multimédiáról általában

• Napjainkban a tanár tananyag tanuló
  háromszögben egy olyan médiumra van szükség,
  amely kielégíti a hagyományos osztálytermi
  oktatás és távoktatás igényeit egyaránt.
• A multimédia technológiái új távlatokat nyitnak,
  meg az oktatás, távoktatás, ismeretszerzés minden
  területén.

11
A multimédiáról általában

• A multimédia fogalma a számítástechnikai,
  informatikai, oktatástechnológiai szakterületek
  fogalomrendszere, mely tulajdonképpen a 90-es
  évektol lépett a nyilvánosság elé.
• Eredetileg a több érzékszervi csatornára ható
  információhordozók gyujtoneveként emlegették.
  Késobb a multimédiát a rendszerbe állított,
  tananyagot tartalmazó, technikai médiumok
  együtteseként fogták fel, amely a tanár és a
  tanuló számára egyaránt használható.

12
A multimédiáról általában

• A programozott oktatás elveit megvalósító egyéni
  tanulási rendszerek, és a számítógépes oktatás
  különféle módozatai a többcsatornás
  információközlés mellett az interaktív,
  szabályozott tanulástechnikai és metodikai
  lehetoségét is megteremtették.
• Napjainkban és a jövot kutatva úgy tunik, hogy
  sokat ígér ez a megjelenítési, közlési és
  cselekvési forma.
• A multimédia fogalom, ma már nem csupán oktatási
  eszköz, hanem széles körben kiterjedt a
  társadalom különbözo területeire is.

13
A multimédiáról általában

• A multimédia elnevezést sokan és egymástól eltéro
  értelemben használják. Ezen új tudományterület
  feladata közé tartozik a fogalomrendszer pontos
  definiálása.
• Nehézséget jelent az is, hogy a számítógépgyártók
  azzal, hogy a PC-t új területeken való
  használatra is alkalmassá tették, azonnal ügyes
  marketing fogalmat kezdtek keresni hozzá.

14
A multimédia értelmezései

• Rohanó világunkban mindenki találkozik olyan
  szóval illetve szavakkal, amelyek jelentésével
  nincs teljesen tisztában.
• Ilyen a multimédia szó is, amelyet sokan
  hallottak, sot sokan azt gondolják, tudják is mit
  jelent, viszont csak bizonyos felhasználásait
  ismerik, pedig az határtalan.
• Fontos, hogy minden felhasználó tisztában legyen
  a jelentésével, és a vele kapcsolatos
  fogalmakkal, valamint felhasználási területeivel.

15
A multimédia értelmezései

• Az ötvenes években a zenei aláfestésu diavetítést
  nevezték multimédiának. 1995-ben azonban
  Németországban a multimédia szót már az év
  szavává választották.
• A pszichológiai megközelítésben a befogadási
  csatornák szempontjából értelmezik (látás,
  hallás, szaglás, tapintás, ízlelés,
  egyensúlyérzet).
• Kibernetikai szempontjából a visszacsatolás, ill.
  a szabályozás jelentoségét lehet kiemelni.

16
A multimédia értelmezései

• Kommunikáció elméleti szempontból a közlési
  oldalról (verbális, nem-verbális, média közlés)
  vizsgálják a folyamatot.
• Médiapedagógiai megközelítésben a multimédia
  társadalmi, szociológiai, fiziológiai,
  ergonómiai, azaz az emberre gyakorolt hatásával,
  ill. az elhárítás önmérsékletével tudatos
  médiahasználatra ösztönöz.

17
A multimédia értelmezései

• Az informatika megközelítés csak a számítógép
  segítségével eloállított, tárolt, továbbított és
  megjelenített idofüggo és idofüggetlen médiumok
  formájában megjeleno információt tekinti
  multimédiának.
• Multi (latin) sok, többszörös mint szó
  elotagja,
• Médium (latin) a közbülso helyen található,
  általános közeg, közvetíto elem, ill. elemek
  információknak, beszéd, mozdulatok,
  arckifejezések, írás, elektronikus megjelenítés
  útján továbbadásra vagy kiterjesztésre.

18
A multimédia értelmezései

• A média fogalom meghonosodása hazánkban a
  70-80-as évekre teheto. Az MTA Nyelvtudományi
  Intézete által 1985-ben megjelenített kétkötetes
  Nyelvmuvelo kézikönyv errol a témáról közölt
  szócikkét érdemes idézni
• Mivel a latin eredetu médium ma elsosorban
  szuggerálható, hipnotizálható, ill. könnyen
  befolyásolható személyt jelent, s csak
  másodsorban közvetíto eszközt, tényezot, bizonyos
  társadalomtudományok, a híradástechnika és a
  reklám szaknyelvében angol mintára elterjedt szó
  latin többes számú alakja média. Összefoglaló
  megnevezése a tömegkommunikációs, ill. a
  reklámeszközöknek (sajtó, rádió, tv, plakát,
  hirdetés, reklám stb.).

19
A multimédia értelmezései

• Az információ terjesztésére és bemutatására
  szolgáló eszközöket médiumnak nevezzük.
• Példák erre a nyomtatott szöveg, grafika a kép a
  beszéd, és a zene, valamint a mozgókép.
• A multimédia olyan technológia, mely a
  számítógéppel segített kommunikációt-interakciót
  összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja
  meg, teszi lehetové, vizuális (adatok, szöveg,
  állókép, grafika, animáció mozgókép) és auditív
  (beszéd, zene, zörej) megjelenési formák
  integrálásával.

20
A médiumtípusok csoportosítása

• Mivel a médium szót széles értelemben használjuk,
  ajánlatos áttekinteni a különbözo értelmezési
  módokat, amelyek abban egységesek, hogy az
  információ áramlása minden esetben közvetett.
• 1. Befogadásmédium mely érzékszervével fogadja
  be az ember az információt. Látási csatorna
  szöveg, ábra, kép, animáció, mozgókép
  befogadására, míg a hallási csatorna beszéd,
  zene, effektusok, zörejek, zajok befogadására
  alkalmasak.

21
A médiumtípusok csoportosítása

• 2. Képviseletmédium Az információ kódolása
  szerint jellemzi a médiumot. Szöveg betui ASCII,
  hang lineárisan (PCM kódban) vagy digitálisan 16
  bites mintavétellel kerül kódolásra.

22
A médiumtípusok csoportosítása

• 3. Bemutatásmédium Az információ-bevitel és
  kimenet eszközeire vonatkozik. Itt a központi
  kérdés az, hogy milyen médiumokkal, ill. médiumok
  segítségével adja ki vagy olvassa be a számítógép
  az információt. Kiviteli például a papír, a
  monitor és beviteli a billentyuzet és a mikrofon.

23
A médiumtípusok csoportosítása

• 4. A tárolásmédium fogalmán az információ
  tárolása szolgáló adattárolók értelmezhetok. Hol,
  ill. milyen tárolón történik az adatok tárolása.
• 5. Átvitelmédium Az adatok folyamatos
  továbbítását lehetové tevo információátvitel
  közege (koaxiális, optikai kábel vagy az
  urtávközlés).

24
A médiumtípusok csoportosítása

• 6. Információkicserélo médium Milyen
  információkat alkalmaznak az információcserére?
  Közvetett (papír, flopi, mikrofilm, CD) vagy
  közvetlen módon érpár, koaxiális kábel, optikai
  kábel, levego-rádióhullám, infra-sugár,
  lézerfény).
• 7. Bemutatási terek Minden médium bemutatási
  értéket állít elo valamilyen bemutatási térben,
  amely az öt érzékszervre hat. A bemutatási
  tereket az információ megjelenítésére használják.

25
A médiumtípusok csoportosítása

• 8. Bemutatási értékek a különbözo média
  információképviseletét határozzák meg míg egy
  szöveg, mint médium, vizuálisan betuk sorozatát
  állítja elo, addig a beszéd, mint médium ugyanazt
  akusztikus nyomáshullámként jeleníti meg.
• 9. Bemutatási dimenziók A médiumok bemutatási
  terük idodimenziója szempontjából két csoportra
  oszthatók

26
A médiumtípusok csoportosítása

• Az idofüggetlen médiumok az információ kizárólag
  egyedi elemek sorozatából vagy idofüggetlen
  kontinuumból áll (kép, szöveg). Mindenfajta
  idofüggetlen (diszkrét) médium a lehetoségekhez
  képest gyorsan, könnyen feldolgozható.
• Az idofüggo (folyamatos) médiumok a különbözo
  érzékelok jelei (nyomás, homérséklet, nedvesség,
  a videó, mozgóképek) és az audio hanghullámok
  digitalizált jelei.

27
Fogalmak, definíciók

• Ralf STEINMETZ
• A multimédia rendszert, független információk
  számítógép-vezérelt, integrált eloállítása,
  célorientált feldolgozása, bemutatása, tárolása
  és továbbítása határozza meg, melyek legalább egy
  folyamatos (idofüggo) és egy diszkrét
  (idofüggetlen) médiumok jelennek meg.
• Idofüggetlennek vagy diszkrétnek nevezzük a
  médiumot, ha az információ kizárólag egyedi
  elemek sorozatából vagy idofüggetlen kontinuumból
  áll. Például egy könyv szövege.

28
Fogalmak, definíciók

• Idofüggo vagy folytonos médiumnak nevezzük
  azokban az esetekben, ha az értékek idoben
  megváltoznak. Az információ nemcsak az egyes
  értékekben, hanem azok idobeli sorrendjében, a
  fellépés idopontjában is rejlik.
• Mozgókép például a videó és az animáció, hang, a
  beszéd, az effektusok.

29
Fogalmak, definíciók

• Komenczi Bertalan (EKTF foiskolai docens)
• A multimédia név egy gyujtofogalom, mely
  egyrészt új termékeket jelent a számítástechnika,
  távközlés, illetve a média területén, másrészt a
  média használatának új formájára vonatkozik az
  információk megszerzése, illetve a tanulási
  folyamat során.
• Komenczi Bertalan Információ és társadalom.
  EKF-Líceum Kiadó, Eger 2002.
• Komenczi Bertalan Az e-learning tanulóoldali
  feltételei. In AGRIA MEDIA 2002, Eger, 2003.

30
Fogalmak, definíciók

• Tay Vaughan
• A multimédia szöveg, kép és hang bármilyen
  összeszott kombinációja, ami számítógépeken vagy
  más elektronikus eszközön megjelenítheto.
• Tay Vaughan Multimédia, Making it work
  Macromedia, 1996.
• Interaktív multimédiának nevezzük, amikor a végso
  felhasználó irányítani tudja, hogy mikor és
  milyen elemeket szeretne megnézni. Az interaktív
  multimédia hipermédiává válik akkor, ha ezeket az
  elemek egy olyan összekötött struktúrába
  rendezzük, ahol a felhasználó navigálni tud.

31
Fogalmak, definíciók

• Lehetséges megfogalmazás lehet
• A multimédia, olyan komplex információs rendszert
  vagy információs csatornát (közeget) jelent,
  melynek eloállítása és használata számítógépes
  környezetben történik, több egymástól eltéro
  tulajdonságú (diszkrét és folyamatos) médium
  szerepel benne, s valamilyen speciális feladatot
  old meg.
• A multimédiarendszer egy olyan számítógéprendszer,
  ami képes legalább egy sztatikus és egy
  folyamatos médium független feldolgozására.

32
A multimédia fogalma II.
A multimédia számítógép által vezérelt
interaktív információrendszer amely biztosítja
az idofüggo és idofüggetlen médiumok egyideju,
illetve egymást követo megjelenítését, lineáris
és non-lineáris úton történo interaktív
feldolgozását (hypertext, hypermédia). Megjelenése
on-line, illetve off-line rendszeru lehet.
33
A multimédia kritériumai

• Függetlenség
• A különféle médiumok egymástól teljesen
  függetlenül érhetok el.
• Számítógépes vezérlés
• A számítógép-vezérelt integráció követelménye
  teszi lehetové, hogy az egyes összetevok között
  idobeli, térbeli és tartalmi szinkronizációs
  kapcsolatokat hozzunk létre.

34
A multimédia kritériumai

• A médiumok kombinációja
• Egy multimédia-alkalmazásnak legalább egy
  diszkrét és egy folytonos médiumot kell
  tartalmaznia.

35
A multimédia kritériumai

• Interaktivitás és navigáció
• Az interaktivitás lényege, hogy a multimédia
  muben a továbblépés irányát az olvasó választja
  meg, a program fejlesztoi által elore kiépített
  kapcsolatok mentén.
• Lineáris muvekben nincs választási lehetoség. A
  lineáris és non-lineáris rendszerek nem riválisai
  egymásnak, hanem egymás mellett létezo
  megoldások.

36
A multimédia kritériumai

• Nonlinearitás
• A hagyományos dokumentumszöveg merev szekvencia
  szerint elrendezett egységekbol tevodi össze,
  amelyben a feldolgozás során szóról szóra,
  oldalról oldalra halad az olvasó, visszautalások
  nincs a muben.
• Pl. regény esetében csak a cselekményben lévo
  tartalom alapján azonosítunk eseményeket,
  szereploket térben és idoben.

37
A multimédia kritériumai

• Egy lexikonban azonban számos kereszthivatkozás
  is található, amelyek révén az olvasó
  elektronikus segítség nélkül kapcsol össze
  információhordozókat.
• A hipertext és hipermédia lényeges tulajdonsága a
  nemlineáris információláncolás.

38
A multimédia kritériumai

• A nemlineáris összefüggésrendszert hipertextnek,
  ill. bizonyos esetekben hipermédiának.
• A hipermédia-rendszer a hipertext és a multimédia
  közös halmazát alkotja, magában egyesítvén a
  hipertext kapcsolódási és a multimédia összetett
  médiarendszerét.

39
Mi a hipertext és a hypermédia?

• A hipertext egy hierarchikusan felépített
  szövegstruktúra, ahol az egyes elemekhez mások
  kapcsolódhatnak, ezzel utánozva a gondolkodás
  asszociatív menetét, megkönnyítve ezzel a
  tanulást és a megértést.
• A hypermédia fogalma majdnem azonos a
  hipertextével, annyi különbséggel, hogy ez
  kiterjed a többi médiatípusra is, tehát nem más,
  mint a multimédia és a hipertext keveréke.

40
A multimédia kritériumai

• A hipertextrendszert lényegében az információk
  nemlineáris láncolása jellemzi (egy könyv
  oldalain az információ lineárisan van láncolva).
• A csomópontokat hivatkozások kötik össze. A
  különféle csomópontok adatai egy vagy több
  médiumon állnak rendelkezésre, és nemcsak szöveg,
  hanem többfajta médium összekapcsolása is
  lehetséges.

41
A multimédia kritériumai

• A hipermédia-rendszer az információk nemlineáris
  láncolatából áll.

42
A multimédia eszköztára

• A multimédia alkalmazások hardverfeltételeinek
  tisztázásakor el kell különítenünk az elkészítést
  a felhasználástól.
• Amennyiben nem teljesülnek a minimális elvárások,
  nem lehetséges sem a fejlesztés, sem a
  felhasználás.
• A számítógépek multimédiás kiterjesztésével a
  nagy szoftverfejleszto cégek elkezdték
  meghatározni és egységesíteni azokat a minimális
  elvárásokat, melyek szükségesek egy
  multimédia-alkalmazás futtatásához.
• Így jötték létre a multimédia gép szabványai.

43
Az MPC- szabványok

• A multimédia alkalmazások készítése és lejátszása
  bizonyos követelményeket támaszt a használt
  számítógéppel szemben, melyek teljesülése esetén
  tudjuk csak teljes egészében kihasználni a
  multimédia alkalmazás elonyeit.
• MPC szabványok
• Az 1988-ban elfogadott és 1989-ben bevezetett
  eredeti MPC (Multimedia Personal Computer)
  szabvány a kor technikai lehetoségeinek
  megfeleloen válogatott a hardverrel és szoftverek
  között, természetesen szem elott tartva az MPC
  Tanács érdekeit.

44
Az MPC- szabványok

• A következokben látható az MPC Tanács által
  minimális követelményként javasolt 1 és 2 szintu
  szabványa.
• MPC Level 1

45
Az MPC- szabványok

• MPC Level 2

46
Az MPC- szabványok

• 2006-ben MPC elemei

47
Az MPC- szabványok

• 2006-ben MPC elemei

48
A multimédia egyéb területei

• Az Internet és a multimédia
• Ahhoz, hogy azokat úgy használhassuk, ahogy
  megtervezték, megfelelo konfigurációs gépekre van
  szükség.
• Míg korábban az is újdonságnak számított, ha egy
  másik számítógéprol egy-egy sor szöveg a saját
  monitorunkon olvasható volt, a már a WWW
  megjelenésével, megfelelo szoftverrel és
  hardverrel akár térhatású filmeket is nézhetünk
  az Interneten keresztül.

49
A multimédia egyéb területei

• Az újabb elektronikus levelezoprogramokhoz a
  mondanivalón kívül képeslapot, rajzot, matricát
  mellékelhetünk, sot hangot, animációt küldhetünk
  a leveleinkkel együtt.
• Ha számítógépünk rendelkezik hangkártyával, és
  megfeleloen be van állítva, akkor bizonyos
  Web-lapokon háttérzene is hallható.
• Az MP3 tömörítési eljárás ezen a területen
  jelentos fejlodést hozott.

50
A multimédia egyéb területei

• A virtuális valóság
• Az utóbbi idoben egyre többet hallani a virtuális
  világról, a virtuális realitásról. A multimédia
  továbbfejlesztett változatai az egyre terjedo VR
  (Virtual Reality) rendszerek.
• Virtuális valóság
• Mesterséges, látszólagos, leképzett, a valóság
  elképzelt világa. Ez a kifejezés már eleve
  ellentmondást sugall. Hogyan lehet a valóság
  virtuális?

51
A multimédia egyéb területei

• Ezzel a szóösszetétellel illetik azokat a
  számítógépes alkalmazásokat, amelyek segítségével
  a felhasználó által bejárható, felfedezheto,
  mesterséges, háromdimenziós világokat lehet
  létrehozni.
• Ha a szóösszetételt vizsgáljuk, két ellentmondó
  fogalom kapcsolatával találkozunk. Hogyan lehet a
  jelenség virtuális, ha valóság- os, és
  fordítva.

52
A multimédia egyéb területei

• A virtuális nem létezo valóság, miközben az abban
  részt vevo, belekerülo felhasználó úgy érzékeli a
  világot, mintha az valóság lenne.

53
A multimédia egyéb területei

• A virtuális valóságot sokféle módon értelmezik.
  Egyik definíció szerint
• A számítógépes animációval létrehozott 3D-ós
  grafikai tér, amelyet nézoje úgy érzékel, mintha
  o maga is a térben lenne. Olyan 3D képzeletvilág,
  amelybe a program használója belép és ezzel,
  úgymond egy másik valódi világba kerül.

54
Történeti áttekintés

• A virtuális valóság története nagyon mélyre
  vezetheto vissza.
• Az osi eszkimó törzseket lehetne megemlíteni,
  akik esténként, amikor a törzs összeült, a
  férfiak harci helyzeteket találtak ki.
• A törzs egyik tagjának a feladata pedig az volt,
  hogy az adott helyzetbe képzelve magát, hogyan
  oldaná meg a feladatot. Ezt követoen az illeto
  szinte leszimulálta magának, hogy mi is fog
  történni, és o maga mit fog erre cselekedni.
• Ez a történet is azt példázza, hogy a szimuláció
  - azaz fiktív eseményekben való aktív részvétel -
  már nagyon korán megjelent az embereknél.

55
Történeti áttekintés

• A VR tudományos alapjait az 1950-es valamint az
  1960-as évek mesterséges intelligencia kutatásai
  határozták meg.
• A 1960-as évek elején végzett hallgató, Ivan
  Sutherland, Ph.D. disszertációjában, ahol is
  bemutatta a számítógépes interakció új útjait.
  Sutherland hitt abban, hogy a digitális
  számítógépekkel, képernyokkel és matematikai
  segítségével számtalan dolog megjelenítheto, ami
  a valós világban nem biztos, hogy jelen van.

56
Történeti áttekintés

• Az 1980-as évek közepén a különbözo technológiák
  alkalmazása lehetové tették a VR olyan irányú
  fejlodését, amelynek eredményeképpen
  létrejöhetett egy valódi rendszer.
• Az elso Virtual Interface Enviroment
  Workstation-t (munkaállomás, amely speciálisan
  virtuális környezethez való csatlakozásra
  fejlesztettek ki).

57
Történeti áttekintés

• Ez volt az elso olyan rendszer, amely egyszerre
  magában foglalta a standard VR elemeket, mint
  számítógépes és videós ábrázolás, 3D-s hang, hang
  felismerés és szintézis, valamint az
  adatkesztyut.
• 1994-tol széles körben kezdtek el terjedni a
  személyi számítógépek használatában. Számos
  interaktív berendezés, sisak, kesztyu került
  forgalomba.

58
A multimédia egyéb területei

• A virtuális valóság sajátosságai, összetevoi
• A legfontosabb sajátossága az interaktivitás,
  mely cselekvési lehetoséget biztosít az adott
  világban.
• Az érzékekre gyakorolt eroteljes hatás elérésének
  eszközei film, a videó, a számítógép stb. Az
  interaktivitás biztosításához azonban feltétlenül
  számítógépre van szükség.

59
A multimédia egyéb területei

• Összetevoi
• A jelenlét hite. A felhasználónak hinni kell
  abban, hogy ténylegesen létezik az adott
  virtuális világ.
• Kölcsönhatás. A VR tárgyainak, az egész
  környezetnek olyannak kell lenni, hogy a
  felhasználó természetes módon kerüljön vele
  kapcsolatba.

60
A multimédia egyéb területei

• Öntörvényuség (autonómia). A tárgyaknak eredendo
  jellegu a viselkedésük, és megfelelo ösztönzés
  hatására meg is mutatják azt.
• Az elképzelt világ törvényszeruségeinek ugyanúgy
  megismerhetoknek kell lenniük, mint a valóságos
  jelenségnek.

61
VR megjelenítok

• A virtuális sisak általában habkönnyu sisak,
  melynek felcsapható homloklapjába szereli a két
  állítható távolságú lencsét, amelyek virtuálisan
  felnagyítják a megjelenített képet.
• A lencsék finoman illeszthetok a rendszer
  anatómiai felépítéséhez.
• A kép olyan éles, hogy apró betus szöveg is jól
  olvasható.

62
VR megjelenítok

• Egy speciális képernyos szemüveg 3D computer
  képeket jelenít meg, aminek következtében a nézo
  úgy érzi, mintha egy computer animációs tér vagy
  egy 3D computer animáció kellos közepén lenne.

63
VR megjelenítok

• EyephoneEz az eszköz egy pár színes
  folyadékkristályos kijelzot használ.
• A lencséi 100 fok széles látószöggel
  rendelkeznek, melyek megközelítik a normál
  térlátás nagyságát. A látószög vízszintes
  irányban 100 fok, függoleges irányban 60 fok, és
  a két folyadékkristályos kijelzo felbontása
  egyébként 360x240 képpont.

64
VR megjelenítok

• Eyephone

65
VR megjelenítok

• A szenzoros kesztyu (Data-Glove) amelynek
  segítségével lehet megérinteni és elmozdítania
  tárgyakat.

66
VR megjelenítok

• A szenzoros kesztyu kivezetéseire speciális
  légpárnákat csatlakoztatunk, elérhetjük, hogy a
  virtuális tárgyat érezzük. A tárgyak
  keménységének és alakjának érzetét a nyomás
  változtatásával szimulálhatjuk.

67
VR megjelenítok

• A szenzoros kesztyunél magasabb fejlodési fokon
  áll az úgynevezett szenzoros öltöny, ruha
  (Data-Suit), ami rögzíti, majd közvetíti a test
  finom mozgásait a számítógéphez.

68
VR megjelenítok

• Az egeret és joysticket felváltja a CyberPack.
• Ez szabadon kézben tartható, a számítógéphez
  vezeték vagy vezeték nélkül csatlakozhatunk, és
  ma már 3 gomb található, és a kéz három fajta
  elmozdulását érzékeli körülnézést, bólintást, a
  vízszintes tengely körüli elcsavarodást.

69
VR megjelenítok

• Ismertek még egyéb ruhadarabok, ujjra illesztheto
  kis szerkezetek érzékelo kesztyuk.
• Az ingereket a kesztyube szerelt légpárnák
  továbbítják a felhasználó kezéhez. A kesztyu
  fordítva is dolgozik pl. segít megragadni a nem
  létezo tárgyakat.
• A számítógép a kesztyu helyzetébol állapítja meg
  a kéz térbeli helyzetét, és ebbol számítja ki a
  játékos helyzetét a szimulált világban.

70
VR megjelenítok

• A sztereóképek több (négy) csatornás
  hangrendszerrel kiegészítve erosítik a térhatást.
• Három változatuk van
• Csak adatbevitelre alkalmas vezérlo (reaktív
  cselekvés),
• Megfelelo reakciót tanúsít a gép az akcióra
  (kommutatív viselkedési szint),

71
VR megjelenítok

• A legbonyolultabbak a vegetatív tünetek alapján
  fokozzák vagy csökkentik az ingerlést
  (interaktív szint).
• A virtuális valóságnak vannak korlátai.
• Egyelore ne tisztázódott, hogy miképpen lehetne
  szag és ízérzeteket szimulálni. Az
  egyensúlyérzés is nehezen szimulálható.

72
VR megjelenítok

• Az oktatással kapcsolatos VR programok az oktatás
  szinte valamennyi területén alkalmazhatók.
• A különbözo kultúrák megismerése, az ember és
  környezete, társadalmi és gazdasági viszonyok,
  különleges korok ábrázolása és más területek. A
  játékos nevelés, nyelvi felzárkóztatás, a
  kommunikációs készség fejlesztése is szóba jöhet.

73
VR megjelenítok

• Az oktatásban való alkalmazása során elonye, hogy
  a gyerekek gyakorlatilag és tartalmilag is részt
  vehetnek az ismeretanyag elsajátításában,
  valamint az önálló tapasztalatszerzésre és
  személyiségfejlesztésre van lehetoség.

74
VR oktatásban

• Elonyei1. Háromdimenziós megjelenítés
  lehetosége, ami a szakképzés eszköz rendszerének
  oldaláról nézve szinte egyedülállónak
  mondható.2. Több érzékszervre hat egyszerre
  (pl. látás, hallás, tapintás, stb.)
• 3. Gyakorlatilag csak az emberi képzelet által
  behatárolt, maximális szemlélteto képesség.

75
VR oktatásban

• 4. Gyorsabb az elsajátítási ido mivel egyszerre
  több érzékszervre hat,
• 5. Alkalmas összetett tesztek, önellenorzés
  megvalósítására,
• 6. A tanulót önálló és kreatív döntéshozatalra
  készteti,
• 7. Semmiképpen nem veszélyezteti az ember
  épségét.

76
VR oktatásban

• Tanítási formákat, ahol a VR, mint módszer
  kiválóan alkalmazható
• Információközlés,
• kondicionálás (cselekvés sorok elsajátítása),
• probléma feltevés- megoldás,
• induktív tanulást segíto eszköze,
• programozott oktatás.

77
VR oktatásban

• Hátrányai
• 1. Ma még Magyarországon meglehetosen magas áron
  juthatnak hozzá az iskolák a VR
  berendezésekhez.2. Komolyabb rendszerek esetében
  nagy helyigény.
• 3. A megjelenítokben alkalmazott LCD kijelzok
  gyakran gyenge minoséguek, ami leszukítheti az
  alkalmazhatóság körét.

78
VR oktatásban

• 4. A komolyabb virtuális eszközök sok esetben
  rendkívül érzékenyek a különbözo külso zavarokra,
• 5. Gyakori és nem átgondolt használata károsan
  hathat a tanulói személyiségre,
• 6. Az audio rendszer nem igazán készítheto fel a
  véletlen események hangjainak visszaadására,
  ezért ez a terület sokszor meglehetosen
  kidolgozatlan.

79
VR szerkeszto programok

• VRML nyelv (Virtual Reality Modeling Language,
  magyarul látszólagos valóságot modellezo nyelv)
  A VRML általános, szöveg alapú nyelv, amelyet
  speciálisan 3D objektumok készítésére terveztek.
• A megfelelo segédprogramokat (plug-in-ek)
  installálni kell a böngészo részére. A
  legismertebb plug-in-ek Cosmo Player, Live3D,
  Liquid Motion, VRML 2.0.

80
Cosmo Worlds 1.0
81
Cosmo Worlds 1.0

• Cosmo World egy World szerkeszto
• Az ikonokat csoportosítása
• Create 3D-s objektumok és szövegek hozhatók
  létre
• Editors média beállítások
• Media média beállítások
• Action muveletek
• Layout geometriai rendezés
• File/preview megtekintés

82
Videokonferencia-rendszerek

• A multimédia tömegkommunikációs alkalmazására jó
  példa az egymástól távoli helyeken tartózkodó
  személyek közötti kapcsolat kiépítésére szolgáló
  rendszerek, melynek révén a kommunikációban részt
  vevok komplex információcserét tudnak
  megvalósítani.
• A komplex vagy multimédiás továbbítás elemei
  hang, beszéd, szöveg, állókép, mozgókép.

83
Videokonferencia-rendszerek

• A távoktatás is elterjedoben van.
• A bérelt vonalon egy osztályteremben,
  tévémonitoron jelenik meg az eloadó képe.
• A televízió fölé helyezett kamerákon keresztül
  mozgóképes formában hallgatóságnak élo adásban,
  valós idoben lehet kérdéseket feltenni az eloadó
  számára. Ebben a kommunikációs formában jelen
  vannak az idofüggo (mozgókép, hang) és az
  idofüggetlen (szöveg, állókép) médiumok.
• A videokonferencia valóban multimédia-alkalmazásna
  k tekintheto.

84
A kábeltelevíziózás

• A kábeltelevíziós társaságok ma már
  Magyarországon is kínálnak online
  szolgáltatásokat, amelyeket PC és kábeltévé-modem
  segítségével lehet igénybe venni.

85
Web tévé és a Web rádió

• A számítógépes hálózatok fejlodésével felmerült
  annak a lehetosége, hogy vagyon lehet-e rádió,
  ill. televízió adásokat pl. Interneten keresztül
  sugározni a számítógép felhasználói felé.
• Ehhez olyan eszközre van szükség, amelyek egy
  rádióadó musorát megfelelo sebességgel
  digitalizálni tudták, ill. képesek eljuttatni
  egyszerre több felhasználó felé.

86
Web tévé és a Web rádió

• Országos adók
• Sláger rádió
• Juventus
• Danubius
• Radió1
• Klub Rádió
• MR2 Petofi
• MR2 Kossuth

87
Web tévé és a Web rádió

• Az on-line tévéadások létrehozása hasonló elven
  történhet, azonban, a képi információ a
  hanginformáció többszörösét tartalmazza,
  tömörítése és továbbítása ezért nagyobb
  teljesítményu eszközöket kíván a szolgáltató
  oldaláról, és gyorsabb hálózati elérést a
  felhasználó oldaláról.
• A hálózati kapacitás korlátai, és a gyors
  továbbíthatóság érdekében kompromisszumot kellett
  kötni a hangminoséggel szemben.

88
Web tévé és a Web rádió

• Az on-line tévéadások közvetítése valós idoben
  még nehezen megoldott feladat.
• Másik lehetoség, hogy letöltheto állományként
  teszik fel az internetes oldalra, és a
  felhasználó a letöltés után saját gépén off-line
  módon tekinti meg.

89
Internet-tv

• Internet-tv
• nézhetjük hagyományos tv-n is egy Set-top box
  közbeiktatásával, vagy számítógépen, pda-n
  esetleg mobilon.
• lehet live vagy VOD (video on demand), ahol
  válogathatunk a musorokból,
• változó minoségu lehet,
• lehet másolásvédett vagy másolható,
• lehet ingyenes vagy elofizetéses,
• lehet interaktív vagy passzív.

90
Internet-tv

• A internet-tv egyik korlátja a streaming-technológ
  iák magas költsége, sok nézo esetén.
• A streaming tv-k két leggyakoribb formátuma
• Windows Media (.wmv)
• és a Real Video (.rm).
• A set-top box, amit az antenna és a tévé közé
  kell csatlakoztatni, s a digitális jelet analóggá
  alakítja át.

91
A multimédia általános ismérvei

• A multimédia oktatási ismérvei
• A hagyományos audiovizuális szemléltetés során a
  többféle információ különbözo lejátszó
  készülékeket igényelt.
• Az információhordozók analóg formátumban állnak
  rendelkezésre, így a szükséges tartalmak
  kombinálása, egymásba fuzése csaknem lehetetlen
  volt.

92
A multimédia általános ismérvei

• Az interaktív multimédia-rendszerek az egységes
  kezelo és megjeleníto platform következtében
  egyszeruen kezelhetoek.
• Mivel valamennyi információhordozó digitalizált
  formában áll rendelkezésre, ezek egymásba
  illesztése megoldott.
• Az on-line üzemmódban válnak lehetségessé az
  igényesebb interakciós és kommunikációs formák.
• A cselekvés és kommunikáció szabadsága a
  videokonferenciák révén jött létre.

93
A multimédia általános ismérvei

• A multimédia áttörést jelent a számítástechnika
  és a kommunikáció világában, mivel teljesen új és
  hatékony információterjesztési módot tesz
  lehetové.
• Ez kihat az oktatásra is, mert lehetoséget teremt
  a tanulási környezet kialakításában.

94
A multimédia általános ismérvei

• A multimédia az oktatásban
• A multimédiát felhasználó oktatásnak számos
  elonye van
• A multimédia rendszerek integrálni képesek szinte
  minden taneszközt. Így az információk nem csak
  érzékszervünkön át jut el hozzánk.
• Megszünteti a tantárgyak közötti éles határokat,
• Támogatja az egyéni tanulást növeli a
  kreativitást,

95
A multimédia általános ismérvei

• Egyénileg és csoportosan is biztosítja az aktív
  tanulási folyamatot,
• A multimédia oktatóprogramok a felhasználótól nem
  igényel számítástechnikai ismeretek,
• Kísérletek igazolják, hogy a multimédiát
  felhasználó oktatás, tanulás során az ismeretek
  elsajátítási aránya lényegesen javulnak, miközben
  a tanulásra fordított ido jelentosen csökken.

96
A pedagógiára váró feladatok

• Rendszerint két szélsoséges pólus rajzolódik ki.
• Az egyik lehetséges verzió, hogy nem szabad
  engedni a mindent elborító tömegkultúrának, amely
  veszélyezteti autonómiát, a másik, hogy akár
  akarjuk, akár nem meg kell tanulni együtt élni a
  médializált világgal.
• Természetesen az ember és a gép kapcsolata sok
  veszélyt is rejt magában.

97
A pedagógiára váró feladatok

• Az elidegenedés lehetoségét hordozza magában a
  túlzott gépi függoség, megszállottság.
• A negatív megnyilvánulások (eroszak, a hatalom
  mindenáron való megszerzése) veszélye is
  fellelheto azokban a torz virtuális világban,
  melyet az erre az új technikára fel nem készült
  felhasználó képes maga számára teremteni.

98
A pedagógiára váró feladatok

• A virtuális valóság hatásai és a VR-jelenség
  pedagógiára a pedagógusra különleges feladatokat
  hárít.
• Miért kell médiaismeretet tanítani?
• A média önállósult hatalmi ágazattá vált,
• A média manipulál,
• A társadalmi-politikai egyenlotlenség egyre
  inkább úgy jelenik meg, mint az információhoz
  jutás egyenlotlensége,

99
A pedagógiára váró feladatok

• Az audiovizuális információrobbanás egyre inkább
  megbénítja életünket, mert nem tanulunk meg
  szelektálni,
• A média válik egyre inkább a társadalmi normák,
  értékek minták közvetítojévé.

100
A multimédia osztályozása

• Multimédia technika (a számítógép)
• Multimédia-oktatás (az emberi tényezo)
• Multimédia tervezés (ember és számítógép
  együttmuködése).
• A multimédia-technika a multimédia-információrends
  zerek technológiai alapjaival foglalkozik. Ide
  tartozik az információ és kommunikáció alapjai, a
  jelek, a hang-, kép,- és mozgóképtechnika és a
  multimédia internetes közvetítése.

101
A multimédia osztályozása

• A multimédia-oktatás a multimédia-információrendsz
  erek megismerési alapjaival foglalkozik. Ilyen az
  információ rendezése az emberi emlékezetben, a
  tanulási módszerek, a számítógéppel támogatott
  tanulásfejlodése, a médiaoktatás és az
  oktatóprogramokkal való munka.
• A multimédia-tervezés a multimédia-információrends
  zerek fejlesztéstechnikai alapjaival foglalkozik.
  Ebbe a csoportba tartozik a szoftverfejlesztés
  alapjai, a projektirányítás, a tervezés, valamint
  a programok értékelésének igen fontos területei.

102
A multimédia felhasználási területei

• A multimédiát bárki bárhol használhatja, aki
  szükségesnek érzi, hogy elektronikus úton jusson
  információkhoz.
• Használhatjuk figyelemfelkeltésre és
  tájékoztatásra, de nemcsak hagyományos
  médiumokon, hanem számítógépeken is.
• Oktatás
• A megfelelo anyagi háttér hiánya miatt az
  oktatásban tapasztalható leginkább a multimédiás
  felhasználások alkalmazásának hiánya.

103
A multimédia felhasználási területei

• Elore láthatóan mégis a tanításban fog radikális
  változásokat hozni a multimédia az elkövetkezo
  években. Erre irányuló törekvések már
  megfigyelhetok, hiszen egyre több helyen
  használnak például nyelvoktató programokat,
  valamint a felsooktatásban folyamatosan folyik a
  távoktatás fejlesztése. A legjellemzobbek a
  különbözo oktatóprogramok.
• A legkisebbek körében a mese alapú játékos
  tanítóprogram a legelterjedtebb.

104
A multimédia felhasználási területei

• A nagyobb korosztály számára interaktív
  tudományos igénnyel eloállított lexikonok és
  nyelvi programok, valamint néhány oktatási
  segédlet készült, illetve készül.
• Munka
• A legtöbb cég használ multimédiás szoftvereket
  munkájához, hogy minél egyszerubb,
  áttekinthetobb, kényelmesebb és eladhatóbb legyen
  a külso környezet számára.

105
A multimédia felhasználási területei

• Az Internet segítségével találkozhatunk több
  területtel, mint például cég- és termékbemutatók,
  reklámok, katalógusok.
• Az Internetes banki szolgáltatások mellett
  elektronikus boltok is megtalálható, ahol a
  bankszámlaszámunk megadásával vásárolhatunk.

106
A multimédia felhasználási területei

• Otthon
• A 21. század elejére már minden otthonban
  megjelent a multimédia, hiszen manapság mindenki
  rendelkezik TV készülékkel és egyéb korszerubb
  eszközökkel. A számítógép is megtalálható, amely
  a leginkább elterjedt eszköze a multimédia
  használatának.
• Rengeteg minden elkészítésében a segítségünkre
  lehet, különbözo prezentációk is megjeleníthetok
  rajta. Több híres könyvet átvittek már
  elektronikus formába. Nagyon jól kiegészíti egy
  zeneszerzo életrajzát az egyik muvébol vett
  részlet, vagy egy híres épület bemutatható rövid
  videofilmekkel.

107
A multimédia felhasználási területei

• Közterületeken
• Magyarországon is (foleg nagyobb városokban), de
  a fejlett országokban egyre több nyilvános helyen
  metrón, szállodákban, múzeumokban stb. hoznak
  létre információszolgáltatást és segítséget
  nyújtó terminálokat. Ezeknek elonye, hogy a nap
  huszonnégy órájában rendelkezésre állnak, könnyen
  kezelhetok és mindig a megfelelo információt
  adják.

108
Szóbeli kérdések

• Értelmezze a Virtuális Valóság fogalomrendszerét.
• Virtuális valóság alkalmazása az oktatásban.
• Ismertesse a multimédia és a vele kapcsolatos
  hipertext - hipermédia fogalom rendszerét.
• Milyen médiumtípusok léteznek? Hogyan
  csoportosíthatók a médiumok?