1
Értékteremto folyamatok menedzsmentje
2
Kötelezo irodalom

• Polónyi István (2007) Tevékenységmenedzsment.
  Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az
  eloadásokon megjelölt részek.
• Kun András István (2007) Feladatgyujtemény
  tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz.
  Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A
  feladatgyujtemény szükséges az órák gyakorlati
  részein való részvételhez!

3
(No Transcript)
4
Vállalati küldetés és értékteremto folyamatok
5
Az értékteremto folyamatok elemei

• A cél a fogyasztói igények kielégítése
• Hasznosság, kereslet, érték
• Vállalati kompetenciák
• Folyamatok, tevékenységek

6
A vállalati kompetenciák

• Mit tudunk a vásárlónak kínálni
• hatékonyan
• eredményesen
• Mag-üzletág (Core business) a szervezet
  elsodleges tevékenysége
• Mag-kompetenciák (Core competency) egy speciális
  tényezo (képesség, kompetencia) mely a cég
  szempontjából központi szerepu
• Jelentosen hozzájárul a végtermék nyújtotta
  elonyökhöz
• Nehéz másolni
• Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható
• Alapveto a hozzáadott érték szempontjából
• Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet
  versenytársainál

7
Magkompetenciák és végtermékek
Végtermékek Végtermékek Végtermékek Végtermékek


              
          
       
          
              

 1   2   3 
 4   5   6 
 7   8   9 
10  11  12 
Üzletág1
Üzletág 2
Üzletág 3
Üzletág 4
        Mag-termék  1        
         Mag-termék  2        
Kompetencia 1
Kompetencia 2
Kompetencia 3
Kompetencia 4
8
Értékteremto folyamat

• A vállalat eroforrásait és képességeit vásárlói
  értékké konvertálja
• Anyagi folyamatok termelés, logisztika,
  raktározás
• Ellenirányú folyamatok selejt, hulladék
• Információs folyamatok
• Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás
• Visszacsatolás
• Marketing
• Egyéb folyamatok (KF, pénzügy stb.)

9
Értéklánc

• A vállalati folyamatok láncolata.
• Iparágfüggo.
• Üzleti egység szintjén értelmezheto
• Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon,
  értéknövekedés következik be.
• Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs.
  költségalapú)
• Iparági szinten ellátási lánc (supply chain)

10
Tevékenységmenedzsment

• Termelés-menedzsment
• Folyamat-menedzsment
• Tevékenység-menedzsment
• Értékteremto folyamatok menedzsmentje

11
A termelési menedzsment fogalma

• A termelési és szolgáltatási struktúra
• tervezésével és
• a muködés folyamatosságának biztosításával,
• a termelési és szolgáltatási folyamat
  eredményességét érinto tényezok hatékony
  irányításával foglalkozik.

12
A vállalat mint rendszer
13
Termelésmenedzsment feladatai
14
A termelési funkció kapcsolata más szervezeti
funkciókkal és a környezettel
15
Néhány tervezési szempont a szoros és laza
fogyasztó kapcsolat esetében
16
Vállalati rendszermátrix elemei

• 1.) Az eroforrás - produktum mátrix A vállalat
  eroforrásainak és produktumainak kapcsolatait
  line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az
  eroforrás-felhasználási koeficiensek segítségével
  - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs
  teret adja meg.
• 2.) Számszerusítheto környezeti kapcsolatok
  (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetoséget és
  az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a
  piaci operációs teret adja meg.

17
Eroforrás-produktum mátrix
18
Környezeti mátrix
19
Eroforrás-produktum mátrix
20
Eroforrás-produktum kapcsolatfajták
21
Termékszerkezet fazekas muhely vállalati
rendszermátrix
Kapacitás
50 kg/hét 100 Ft/kg
50 ó/hét 800 Ft/óra
10 kg/hét 100 Ft/kg
Köcsög Tányér
Agyag (kg/db) 1,0 0,5
Korongido (ó/db) 0,5 1,0
Festék (kg/db) 0 0,1
Minimum (db/hét) 10 10
Maximum (db/hét) 100 100
Egységár (Ft/db) 700 1060
Fedezet (Ft/db)
e1 1T10,5T2 lt 50 e2 0,5T11T2 lt 50 e3
0,1T2 lt 10 p1, p2 10 lt T1 lt 100 p3, p4
10 lt T2 lt 100 cfF 200 T1200T2MAX
200
200
22
Fazekas muhely vállalati rendszermátrix megoldása
Tehát hetente 33 köcsög és 33 tányér a
megoldás Fedezet 13,2 eFt/hét
T1
e1 1T10,5T2 lt 50 e2 0,5T11T2 lt 50 e3
0,1T2 lt 10 p1,p2 10 lt T1 lt 100 p3, p4
10 lt T2 lt 100 cfF 200 T1200T2MAX
33,3
T2
33,3
23
Határozza meg a maximális árbevételt és a
maximális fedezettömeget biztosító
termékszerkezetet is!
  T1 T2 T3 T4 T5 T6 b (óra/év)
E1 4           2 000
E2   2 1       3 000
E3       1     1 000
E4         2 3 6 000
E5         2 2 5 000
MIN (db/év) 100 200 200 200 50 100
MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000
ÁR (Ft/db) 200 270 200 30 50 150
f (Ft/db) 100 110 50 -10 30 20
24
Megoldás

• T1
• eroforráskorlát 2000/4500 gt piaci korlát 400
• T2-T3 Melyik a jobbik termék?
• Árbev. max 270/2 lt 200/1 tehát T3
• T3(3000-2002)/12600gt1000
• T22001600/21000lt1100
• Fed. max 110/2 gt 50/1 tehát T2
• T2(3000-2001)/21400gt1100
• T3200600/1800lt1000

25
Megoldás 2.

• T4 megéri-e?
• Árb. max. 1000/1 gt 500
• Fed. max. 200
• T5-T6 lin. prog.
• e1 2T53T66000
• e2 2T52T65000
• p1, p2 50T51500
• p3, p4 100T62000
• cfÁ 50T5150T6max
• cfF 30T520T6max

26
Megoldás 3.
e1
Fed. max T51500, T61000 Árb. max T550,
T61966
e2
cfF
cfÁ
27
ÁKFN struktúra

• Áb árbevétel
• - Kp proporcionális költség
• F - fedezet
• - Kf - fix költség
• Ny - nyereség

28
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei
29
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra
30
A költségreagálást figyelembe vevo vállalati
költség-struktúra

• 1. Proporcionális költségek (Kp)
• a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) -
  alapanyag- felhasznált félkész termék- közvetlen
  bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl.
  volumennel egyenesen arányos gyártási és
  értékesítési különköltségek)
• b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a
  fobb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai
  költségeinek a termelés volumenével arányosan
  változó része
• 2. Fix költségek (Kf)
• a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési
  leírás- egyéb fix költségek
• b./ Redukált fix költségek (Kfr) a fobb
  szervezeti egységek, illetve azok csoportjai
  költségeinek a termelés volumenétol független
  része

31
A költségreagálást figyelembe vevo vállalati
költség

• Vállalati összes költség
• Kö Kp Kf
• Költségváltozási tényezo
• ? Kp/Kö
• Rezsi tényezo
• R Kpr/Kpe
• R20 a gépiparban,
• R 3 - 5 az élelmiszeriparban, a könnyuiparban

32
ÁKFN struktúra

• Áb árbevétel
• - Kp proporcionális költség
• F - fedezet
• - Kf - fix költség
• Ny - nyereség

33
Az ÁKFN struktúra a volumen függo
költségszerkezet
K
Áb
K Fix
K Prop
N
Q
Áb
Qx, Ábx
34
ÁKFN struktúra példa 1
Áb
- Kp
F
KF
N
1000 mill Ft

• Egy vállalat adatai
• Ab 1000 mill Ft
• Kö 900 mill Ft
• d 0,7
• Mekkora a nyereség?
• Költség struktúra
• KÖ KP KF
• d KP/KÖ
• Kp 0,7900 630 mill Ft
• Kf 900-630 270 mill Ft

- 630 mill Ft
370 mill Ft
- 270 mill Ft
100 mill Ft
35
ÁKFN struktúra példa 2
Áb
- Kp
F
KF
N
Áb
- Kp
F
KF
N
1000,0
1061,5 mill Ft
1000 mill Ft
- 630 mill Ft
- 661,5
- 661,5 mill Ft
338,5
370 mill Ft
400,0 mill Ft
- 300,0
- 300 mill Ft
- 270 mill Ft
38,5
100,0 mill Ft
100 mill Ft
?a 6,15
A vállalat 10 -os béremelésre kényszerül,
amelynek nyomán a proporcionális költségek 5
-kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal
növekednek
Hány -os áremeléssel lehet az eredeti
nyereségtömeget visszaállítani ?
36
Mi is történt?
K
Áb
N
K össz
K Prop
K Fix
Q
Áb
Qx, Ábx
37
Másik megoldás volumen növelés

K
N
N

Q
Áb
Qx, Ábx
Qx2
38
Készlet

• a vállalatnál adott pillanatban meglévo, a
  termelési vertikum különbözo fokozatában
  elhelyezkedo anyagok, félkész-, és késztermékek
  állománya. - szélesebb értelemben a készlet
  magában foglalja az inputokat és outputokat és a
  termelésközi állapotban lévo termékeket.
• A termeloi készletek jellemzo csoportjai
• késztermékek,
• alkatrészek,
• kiegészíto termékek,
• termelési készletek,
• anyagok

39
A készletelemzés célja

• A készletezés általános célja meghatározni, hogy
  mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy
  mekkora legyen a rendelés.
• A készletezés céljai
• a termék iránti változó kereslet kielégítésére
• az egyes muveletek függetlenségének fenntartására
  
• a termelésütemezés rugalmasságának biztosítására
• biztonsági tartalék az anyagok szállításánál
  adódó csúszások kivédésére
• a nagyobb rendelési mennyiségbol adódó elonyök
  kihasználására

40
Készletezési költségek

• A készletezési döntéseket a készletezéssel
  kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell
  hozni. A következo készletezési költségekkel kell
  számolni
• készlettartási költségek
• (termékváltás/átállítás költsége)
• megrendelési költségek
• hiányköltség
• A megfelelo rendelési/gyártási mennyiségek
  meghatározása az összköltségek minimalizálásával
  történhet, ahol az összköltség a három
  költségfajta - a készlettartás, a
  megrendelés/átállás és a hiányköltség -
  felmerülésébol származik.

41
A készletezési rendszer 1.

• A készletezési rendszer gondoskodik a készletek
  fenntartásához és szabályozásához szükséges
  szervezeti rendszerrol és muködési politikáról. A
  rendszer felelos a termékek megrendeléséért és
  átvételéért a megrendelés feladásának
  idozítésért, annak nyomon követéséért, hogy mibol
  mennyit mikor és kitol rendeltek.
• A készletezési rendszer alapfeladata
  meghatározni, hogy egy adott termékbol
• mikor rendeljünk és
• mennyit kell egy alkalommal rendelni

42
A készletezési rendszer 2.

• A rendelés idopontja lehet
• rögzített idoközönkénti (T),
• a készletszint meghatározott minimális szintjétol
  függo (R)
• A rendelési tétel lehet
• rögzített mennyiségu (Q)
• a készletezés maximális szintjétol függo (S)

43
A készletezési rendszer 3.
44
Készletezési modellek A "furészfog" modell
45
Készletezési modellek A "furészfog" modell

• A furészfog modell akkor használható, ha mindent
  biztonsággal ismerünk
• a termék iránti kereslet állandó és az égész
  periódus alatt változatlan,
• az átfutási ido (a rendeléstol az átvételig)
  állandó,
• a termék egységára állandó,
• a készlettartás költsége az átlagos készleten
  alapul,
• a rendelési és a termékváltási költség állandó
• a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve
  (nincs várakozás)

46
Készletezés összes költsége
47
Optimális rendelt mennyiség

• Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt
  készlet, amelynél az összes készletezési költség
  a legalacsonyabb
• Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség
  függvény meredeksége zérus.

48
Optimális rendelt mennyiség

• K D ka Dkr/Q Q/2/kt
• TCDPDS/Q(Q/2)H
• TC0(-DS/Q2)H/2
• 0 0(-DS/Q2)H/2
• Qopt (2FS/H)-0,5

49
Néhány példafeladat
Meghatározandó EOQ d ROP elso újrarendelés
idopontja

• D 2,000 t
• S 100 euró rendelésenként
• H 25 euró/év/tonna
• Q0 120 t
• L 12 nap
• N 250 nap

• EOQ v (2 2,000 t 100 euró) / 25 euró
  126,49 t
• d 2,000 t / 250 nap 8 t
• ROP d L 8 12 96 t
• Elso újrarendelés 120 / 8 12 3. nap

50
Biztonsági készlet
51
EOQ modell biztonsági készlettel
készletszint
Rendelési ciklus
Q
b
Biztonsági készlet
Time
52
Biztonsági készlet

• b z s
• ahol
• z biztonsági faktor a normál eloszlásból
• s a kereslet szórása az utánpótlási ido alatt

Ha z 1,65 (95) és a kereslet szórása 200 egység
L alatt, akkor b 1,65 200 330 egység
53
(No Transcript)
54
Példa

• L 10 nap
• d 30 tonna
• Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna
• Elfogadott kockázati szint 5
• b ? ROP ?

• b z s 1,65 20 33 tonna
• ROP 300 33 333 tonna

55
További példák

• Q0 600 t
• Q 200 t
• d 10 t/nap
• L 8 nap
• b 33 t

• ROP 8 10 33 113

ROP 386

• Q0 Q 400 t
• d 16 t/nap
• L 20 nap
• b 66 t

56
Optimális termelési mennyiség modellje
57
Egyperiódusos, vagy "újságárus modell

• Itt az optimális döntés olyan mennyiség
  készletezése, ahol az utolsó egység eladásából
  származó haszon nagyobb, vagy egyenlo, mint az a
  veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó
  egység eladatlan marad.
• MP gt ML - ahol
• MP az N-edik termék eladásából származó haszon
• ML az N-edik termék el nem adásából származó
  veszteség
• A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy
  az események valószínuségét vetjük össze.
• P(MP) gt (1 - P) ML - ahol
• P annak a valószínusége, hogy a terméket eladják,
• 1-P annak a valószínusége, hogy a terméket nem
  adják el
• Azaz P gt ML / (MPML)

58

• Példa - Egy termék ára 100 , költsége 70 .
  Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke
  30 . A kereslet a vizsgált idoszakban 35 és 40
  egység közé becsülheto azaz 35 termék biztosan
  elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem
  adható el. A kereslet valószínuségeit az alábbi
  táblázat foglalja össze

MP 100 - 70 30 ML 70 - 30 40 P
gt ML/(MPML) 40/(3040) 0,57 TEHÁT 37
TERMÉK KELL A KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ
NYERESÉGE P(MP) - (1-P)(ML) 0,75 30 - 0,25
40 22,5 - 10 12,5
59
ABC analízis

• A készletezésre is igaz, hogy néhány termék
  rendelkezik csak nagy részesedéssel, s a termékek
  többségének alacsony részesedése van. Az ABC
  elemzéssel a termékeket három csoportba
  sorolhatjuk
• A magas értékvolumen
• B közepes értékvolumen
• C alacsony értékvolumen

60
Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti
tervezési rendszer (MRP)

• Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material
  Requirements Planning, MRP)
• a termelési tervbol származtatott
• termelési vezérprogramra támaszkodva
• meghatározza a végtermék eloállításához szükséges
  
• speciális alkatrészek és anyagok fajtáit,
• a szükséglet pontos mértékét és
• a termelési cikluson belül ezen tételek
  rendelésfeladásának,
• beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének
  idejét.

61
Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)

• Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre
  támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki.
• A vezérprogram megadja az adott idoszakban
  eloállítandó végtermékek számát.
• Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek
  eloállításához szükséges anyagokat és azok pontos
  mennyiségét.
• A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett
  végtermékek számát, valamint a raktáron lévo,
  ill. megrendelt tételek mennyiségét.

62
Terme-lési vezér-prog-ram azt mutatja be, hogy
az egyes termékekbol mikor (pl. melyik héten)
hány darabot kell legyártani.
63
Anyagjegyzék

• az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre
  van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4
  egység E elembol áll (stb.)

64
Tagolt ill. egyszintu anyagjegyzék
65
(No Transcript)
66
(No Transcript)
67
(No Transcript)
68
Logisztika fogalma

• Logisztika
• menedzserszemlélet
• áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-,
  késztermékek, energia, információ, és személyek)
  egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek
  közötti áramlásának
• - tervezése
• - szabályozása
• - megvalósítása
• célja a teljes áramlási folyamat optimális
  összköltségének és vevo-kiszolgálási folyamatának
  elérése

69
A logisztika története

• A Római Birodalomban a "logisták" a légiók
  élelemmel történo ellátásáról gondoskodtak,
  munkájuk során készleteket képeztek, és intézték
  a légiók elszállásolását.
• VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a
  logisztikáról "A logisztika dolga, hogy a
  hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak
  megfeleloen felfegyverezze és elossza, védelmi és
  harci eszközökkel felszerelje a hadmuvelet minden
  igénye szerint, idoben és jól.
• A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri
  Jomini (1779-1869), Napóleon tábornoka fektette
  le. A logisztikát a stratégia és a taktika
  mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A
  logisztika az o felfogásában "a csapatmozgások,
  csapatutánpótlások, valamint az erodítmények,
  szálláshelyek építésének gyakorlati muvészete és
  alkalmazott tudománya."
• A XX. század elejének katonai szakírói a
  logisztikát a hadviselés fo pillérének tekintik,
  s a logisztika szó az utánpótlásért, a
  szállításért, az építkezésért, az orvosi
  ellátásért felelos egységeket illetve ezzel
  összefüggo tevékenységeket jelöl

70
A gazdasági logisztika

• A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX.
  század ötvenes-hatvanas éveiben az USA-ban. A
  "business logistics-nak az a feladata, hogy
  megvalósítsa az anyagáramlás, a
  nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás
  , a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint
  a késztermékek fogyasztóhoz történo
  eljuttatásának optimális koordinációját.
• Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan
  egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén.
  
• A logisztika fejlodésének több lépcsofokát
  szokták megkülönböztetni
• I. fázis a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a
  disztribúció optimalizálása,
• II. fázis a termelés tervezése és irányítása a
  szerzodések teljesítése érdekében,
• III. fázis készletoptimalizálás (JIT "Just in
  time", CÍM "Computer Integrated Manufacturing)
• IV. fázis kooperáción alapuló vezetési
  koncepció, CIL (Computer Integrated
  Logistics)-rendszeru logisztikai menedzsment

71
A logisztikai szemlélet jellemzoi
72
A logisztika területei - Makrologisztika

• Általában földrajzi, területi alapon határolhatók
  el makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai
  rendszerként értelmezheto pl. egy nemzetgazdaság,
  egy kontinens, vagy az Európai Unió is.
• A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira,
  ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük
• - az ipari-,
• - a mezogazdasági-,
• - a szállítási-,
• - a kereskedelmi-,
• - a katonai logisztikát
• Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg
  szoktak különböztetni
• "városi (city) logisztikát".
• "kikötoi logisztika",
• export-" ill. "import-logisztika"
• stb

73
A logisztika területei - Mikrologisztika

• A vállalatok, intézmények belso logisztikai
  rendszereit nevezik mikrologisztikai
  rendszereknek. A vállalatok esetében a
  mikrologisztika általában három fo területét
  szokták megkülönböztetni
• - a beszerzési logisztikát,
• - a termelési logisztikát,
• - az értékesítési (vagy disztribúciós)
  logisztikát.
• Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai
  területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy
  a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor
  újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a
  hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával,
  ill. megsemmisítésével foglalkozik.)
• Más megközelítésben a logisztika üzemi
  funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni
• - beszerzés,
• - anyaggazdálkodás,
• - disztribúció.

74
(No Transcript)
75
Kearney-féle logisztikai mátrix
76
A vállalati logisztika területei
77
(No Transcript)
78
A beszerzési logisztika feladatai, folyamatai
79
Hagyományos és "just in time" beszállítás
80
Értékesítési logisztika
81
Logisztikai költségek elkülönítési lehetosége
82
A logisztikai szolgáltatások

• a.) Fo funkciók
• A (szállítási) szerzodés-lebonyolításhoz
  kapcsolódó diszpozíciós funkciók -
• Szállítási funkció
• b.) Mellékfunkciók
• Átrakási funkciók
• Raktározási funkció
• Csomagolási funkció
• Manipulációs funkció
• Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók
• c.) Kiegészíto funkciók
• Az eladást elosegíto funkciók
• Vevoszolgálat
• Szállítmánybiztosítás
• Vámkezelés

83
Logisztikai területek

• Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditorök)
  a szállítmányozási szerzodés keretében saját
  nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy
  megszervezik a szerzodésben lévo utasítás szerint
  az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz
  szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenso
  speditor, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási
  és egyéb szerzodéseket, valamint ellátják az
  árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendoket.
• Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerzodés
  keretében arra vállalkoznak, hogy az árút
  meghatározott feladási helyrol, meghatározott
  rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A
  fuvarozó fo tevékenysége, a helyváltoztatás
  mellett kiegészíto tevékenységeket is felvállal,
  pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)

84
(No Transcript)
85
(No Transcript)
86
(No Transcript)
87
(No Transcript)
88
(No Transcript)
89
Elektronikus úton történo szállítás

• ElonyRendkívül olcsó
• Idoigénye elhanyagolható
• Házon belülre érkezik

• Hátrány
• Csak szoftveres termékek és adatok
• Csak kiépített hálózat esetén
• Lopás veszélye nagy

90
Kombinált szállítási rendszerek

• A kombinált szállítás esetén egy szerzodés
  keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz
  részt egy adott szállítási feladat megoldásában,
  az áru egy szállítási egységben jut el a
  feladótól a címzettig.
• A kombinált szállítási rendszerek két fo
  csoportja
• konténeres szállítási rendszerek két vagy több
  közlekedési alágazat együttmuködésével
  bonyolítják le a feladó és a címzett közötti
  konténerforgalmat
• tágabb értelemben vett huckepack szállítási
  rendszerek az egyik közlekedési alágazat
  szállítójármuvein továbbítják a másik közlekedési
  alágazat szállítójármuveit.
• A kombinált forgalom növelésének célkituzései
• a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése
• a közutak zsúfoltságának csökkentése
• a közlekedésbiztonság növelése
• a közutak elhasználódásának késleltetése
• kedvezobb energia- és nyersanyag-felhasználás
• a vasút és a vízi út szabad kapacitásának
  kihasználása
• a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a
  környezo országokban.
• A kombinált szállítás típusai
• konténeres szállítás
• közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA)
• közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO)

91
Árueljuttatási rendszerek

• a.) közvetlen vagy direkt forgalom
• b.) vonali forgalom
• c.) árugyujto és áru-teríto rendszer
• d.) szállítmányozói gyujtoforgalom rendszere
• e.) "hub and spoke" rendszer

92
Árueljuttatási rendszerek 1
93
Árueljuttatási rendszerek 2
94
Árueljuttatási rendszerek 3
95
Árueljuttatási rendszerek 4
96
(No Transcript)
97
Raktározás, disztribúciós központok

• Raktározás, disztribúciós központok - A
  disztribúciós központ a raktározási, tárolási
  tevékenység mellett elosztási és további
  feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árut
  az egyedi megrendeléseknek megfeleloen, s ki is
  szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést,
  átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést,
  okmánykezelést és - szükség szerint, a
  vevoigényeknek megfeleloen - még a termelés
  utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és
  dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.
• Megkülönböztetheto
• termékorientált disztribúciós központ - ez olyan
  helyen fekszik, hogy a termeloüzemekbol kiinduló
  termékáramlást földrajzilag kedvezoen tudja
  összefogni,
• piacorientált disztribúciós központ - ezt egy
  nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban
  létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja,
  hogy a forgalmazó kiskereskedok gyorsan és
  alacsony költséggel tudják feltölteni
  készleteiket.

98
(No Transcript)
99
Közraktár

• A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket
  áruforgalmi és közlekedési csomópontokban
  létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai
  szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás,
  vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak.
  Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetové
  teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást.
• A közraktárak a beraktározott áruról
  közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két
  részbol áll zálog és árujegybol, mindkét jegy
  külön-külön is átruházható, de csak együtt
  biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A
  közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a
  bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezohöz
  kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak
  akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette
  adósságát és visszakapta zálogjegyét).

100
Egységrakomány

• Az egységrakomány-képzo eszközök kisebb
  árudarabok egybefogása céljából speciálisan
  kialakított, szabványméretu segédeszközök,
  amelyek
• - biztosítják a küldemények külso, egységes
  méretét (ISO standard),
• - lehetoséget adnak a megbontás nélküli
  szállításra és tárolásra,
• - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó
  kihasználását,
• - halmozhatók, stabilak,
• - többször felhasználhatók.
• Fajtái
• raklapok,
• konténerek,
• logisztoboxok,
• egyéb egységrakomány-képzo eszközök
• slinglapos tálca pántokkal átfogva,
• big-bagzárható, szabványos táska,
• bag in bag a big-bag-ek összefogva nagyobb
  táskába)

101
Logisztikai központ

• Típusai
• Az áruforgalmi központok speciális,
  csomópont-orientált logisztikai üzemek olyan
  logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az
  áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók
  ellátására megtalálható a funkcióvégzo
  vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok
  rendkívül szélesköru szolgáltatási palettával
  rendelkeznek.
• A logisztikai szolgáltató központok minoségileg
  mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok.
  Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az
  áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a
  logisztikai szolgáltató központ egy régió
  gazdaságának integráns része.

102
Projekt-menedzsment

• ( tervezés?)

103
Projekt

• Egyedi, egyszer eloforduló tevékenységek
  konkrétan meghatározott célok elérésére, adott
  határidok betartása mellett.
• A szervezeti folyamatok integráns részei.

104
Folyamatok a szervezetben
Szokásos üzleti folyamatok
Projektek
Változás bizonytalanság
Rutinszeru rendszeres feladatok
105
A rendszeres tevékenységek és a projektek

• Az alaptevékenységek esetében a menedzsment
  feladata a hatékonyság (az eredményesség mellett)
  biztosítása.
• A projekteknél az eredményesség (siker) az
  elsodleges (természetesen minél hatékonyabban
  elérve)

106
Projektek legfobb jellemzoi

• Feladatok és folyamatok egyedi kombinációi
• Szuk fókusz, specifikus teljesítménycélok
• Van kezdete és vége
• A projekt vége jól meghatározott
• Idokeret
• Cél elérése
• Bizonyított, hogy a cél nem érheto el
• Elkülönített eroforrások
• Költségvetés korlátozott
• Tervezheto (elkülönítetten)
• Fokozatos kidolgozás
• Kockázatos

107
Projekt-hierarchia

• Stratégia
• Program egymással kapcsolatban álló projektek és
  a projekteken kívül álló (rész)feladatok olyan
  csoportjait, melyeket egymással koordinált módon
  menedzselnek szinergikus elonyök elérése
  céljából. A szinergia megjelenhet mind a
  projektek megvalósításában, mind az irányítás
  területén.
• Portfólió alatt projektekbol, programokból és
  egyéb tevékenységekbol álló olyan halmazokat
  értünk, melyeket valamilyen célból hasznos együtt
  kezelni.
• Az alprojektek a projektek olyan összetevoi,
  melyek önmagukban is kezelhetok projektként. A
  nagyobb projektek alprojektjei gyakran további
  alprojektekre bonthatók.
• A fentieken kívül gyakran használt kategória az
  úgynevezett kulcsprojekt. A kulcsprojektek egyes
  programok kivételes fontosságú, húzóprojektjei,
  melyek meghatározzák a program összes többi
  elemét. Rendszerint a programok legnagyobb
  projektjei is egyben.

108
Projekt-menedzsment

• "A projektmenedzsment a projekt valamennyi
  szempont szerinti megtervezése, követése és
  ellenorzése, és mindazok motiválása, akik részt
  vesznek a projekt céljainak az elore
  meghatározott idoben, költségkereteken belül és
  megfelelo minoségben történo megvalósításában."

• Projekt-szeru menedzsment a projektmenedzsment
  eszközeinek használata nem-projekt
  tevékenységekre
• ? Pályázat-menedzsment, de a pályázat elnyerése
  és a vállalások megvalósítása maga is egy
  speciális projekt.

109
A projekt-menedzser(Stevenson)

• Felelos

Feladatok elvégzése Minoség Emberi
eroforrások Határidok Kommunikáció Költségek
110
Egyéb szerepek a projektben

• Projekt koordinátor tárgyal a funkcionális
  vezetokkel, jelent a projektmenedzsernek
• Projektmenedzsment-csapat (team) tag
• Projekt-bajnok eros ember aki promotálja és
  támogatja a projektet
• Projektmunkatárs (projektmunkás) végrehajtja a
  feladatokat

111
A projektciklus

• Szükségletek meghatározása
• Célok kialakítása
• Projekt-tervezés
• Projekt-megvalósítás
• Projekt-monitoring és -értékelés

112
Project life cycle
113
Meghatározás
Tervezés
Végrehajtás
Leszállítás
Erofeszítés szintje
Célok Specifikálás Megvalósíthatóság Feladatok Fel
elosségek Csapatok
Idotervek Ktgvetés Források Kockázatok Munkaero
Jelentések Változtatások Minoség
Vevok képzése Átadási dokumentumok Eroforrások
felszabadítása Munkaero visszahelyezése Tudáskezel
és
114
A változtatás költsége
Tervezés, elokészítés
Meghatáro-zás
Megvalósítás
Zárás
Költségek
Érintettek befolyása
Válozásköltség
Time
115
Projektmenedzsment eszközök
116
Probléma-fa

• Problémaelemzo eszköz a problémák-részproblémák
  közti összefüggések bemutatására, a probléma
  felbontására
• hierarchikus
• Cellákban történo ábrázolás

117
Ugyanaz másképp
118
Halszálka (Ishikawa) diagramm

• Szintén az ok-okozati viszont mutatja be, foleg
  minoségmenedzsmentben használják.

119
Cél-fa

• A problémafa párja
• Célhierarchiát mutat be, mely célok a probléma-fa
  problémáira reflektálnak

120
Logikai keretmátrix
121
Feladatlebontási struktúra (WBS)

• azonosítja a diszkrét feladatelemeket
• segít áttekinteni a projekt teljes
  feladatterjedelmét

122
GANTT-diagramm

• Egyfajta oszlopdiagramm ami bemutatja a projekt
  ütemezését, menetrendjét.
• Az egyes résztevékenységek kezdo és végpontjait,
  és ezáltal a nagyobb tevékenységekét is.
• Bemutathatja a részfeladatok közti
  összefüggéseket, függoségeket is.
• Alkalmas a projekt készültségi fokának
  illusztrálására is.

123
GANTT-diagramm (alap)
ID Tevékenység Felelos Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Idointervallumok (nap, hét, hó) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8
9
10.
11.
124
GANTT-diagramm
125
GANTT-diagramm (MS-Project)
126
GANTT-diagramm
today
127
A hálódiagramm

• Hívják elsobbségi (precedence) diagrammnak is
• Tevékenység-élu (AOA)
• Tevékenység a csomópontokban (AON)
• Tevékenységek
• Események (állapotok)

128
A hálódiagramm

• Út
• Tevékenységek olyan sorozata, amely a
  kezdoponttól a végpontig tart
• Kritikus út
• A leghosszabb út meghatározza a projekt hosszát
  nem feltétlenül egy ilyen van
• Kritikus tevékenységek
• A kritikus út tevékenységei
• Tartalékido
• Ennyit csúszhat (idoben) az adott út anélkül,
  hogy a projekt hossza none a kritikus út és a
  kérdéses út hosszának különbsége

129
Tevékenység élu háló
AOA
130
Tevékenység a csomópontokban háló
AON
131
Köszönöm a figyelmet!