1. dia

1

• KONZULTÁCIÓ
• A TAKARMÁNYOK
• KÉMIAI ÖSSZETÉTELE ÉS
• A TÁPLÁLÓANYAGOK SORSA
• AZ ÁLLATI SZERVEZETBEN

2
A TAKARMÁNY ÖSSZETÉTELE A WEENDEI VIZSGÁLATI
MÓDSZER SZERINT
Takarmány
Szárazanyag
Víz
Szervesanyag
Hamu (ásványi anyagok)
szennyezodés föld, homok
tiszta hamu
Nyersfehérje
Nyerszsír zsírok glikolipidek foszfatidák viaszok
szterodiok terpének
Nyersrost cellulóz hemicellulóz lignin kutin kovas
av
Nmka cukrok szerves savak keményíto inulin pektin
hemicellulóz oldható része
amid- anyagok
valódi fehérje
különbségszámítással megállapított érték
3
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis)

• Szárazanyag tartalom meghatározása
• EGY LÉPCSOS
• A légszáraz takarmányok szárazanyag tartalmának
  meghatározására szolgál (105C-on,
  tömegállandóság eléréséig).
• KÉT LÉPCSOS
• A nagy nedvességtartalmú takarmányok szárazanyag
  tartalmának meghatározására szolgál.
• 1. lépcso 60C-on szárítás, majd 24 órán át
• szabad levegon történo tárolás
• 2. lépcso 105C-on, tömegállandóság eléréséig
  történo szárítás

4
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis)

• Nyersfehérje-tartalom meghatározása
• Kjeldahl módszer
• N-tartalom meghatározás (kénsavban történo
  roncsolás)
• átszámolás (6,25)

5
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis)

• Nyerszsír-tartalom meghatározása
• Soxhlet-módszer
• petroléteres extrahálás (ca. 8 óra)

6
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis)

• A nyersrost-tartalom meghatározása
• Henneberg-Stohmann módszer (1859)
• 1,25-os H2SO4-ban majd
• 1,25-os KOH-ban történo fozés és szurés után
  oldhatatlan állapotban marad vissza

7
A TÁPLÁLÓANYAGOK MEGHATÁROZÁSA (Weendei analízis)

• A nyershamu-tartalom meghatározása
• Az anyag, ami a takarmánymintából 550 C-on való
  izzítás után visszamarad.
• Szublimáció ?
• Földszennyezodés ?
• 32 elem, ebbol 28 esszenciális

8
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
1. Oldás neutrális detergens oldatban
Oldható sejttartalom ásványi anyagok nyersfehérje
nyerszsír oldható szénhidrátok keményíto pektin
Sejtfal-összetevo anyagok (Neutrális Detergens
Rost) (Neutral Detergent Fiber) hemicellulóz cellu
lóz kovasav lignin kutin
pH 7 értékre pufferolt detergens 1 óra fozés,
majd többszöri mosás vízzel és acetonnal
9
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
2. Oldás savdetergens oldatban
Oldható sejttartalom hemicellulóz
Sav detergens rost (Acid Detergent
Fiber) cellulóz kovasav lignin kutin
0,5 mol kénsavban és 2 cetil trimetil
ammonium bromid oldatban való fozés
10
ROSTFRAKCIÓ MEGHATÁROZÁS VAN SOEST SZERINT
3. Oldás 72-os kénsav-oldatban
Oldható sejttartalom hemicellulóz cellulóz kovas
av
Sav detergens lignin (Acid Detergent Lignin
ADL) lignin kutin
72-os kénsavban való fozés (3 óra)
11
A TAKARMÁNY N-TARTALMÚ ANYAGAI (fehérjék,
aminosavak)
12
NYERSFEHÉRJE

• N X 6,25
• valódi fehérje amidanyagok (glikozidok,
  nitrát, nitrit,szabad aminosavak, peptidek,
  peptonok, NPN-anyagok, kolin, betain)

13
A FEHÉRJÉK JELENTOSÉGE

• az élet hordozói
• fehérjék nélkül nincs élet
• az állati szervezet minden sejtje, minden
  gazdaságilag számba jövo terméke tartalmaz
  fehérjét
• a kémiai reakciókat fehérjetermészetu enzimek
  katalizálják
• fehérjetermészetuek a hormonok is
• a magasabb rendu állatok fehérjét csak
  fehérjébol tudnak felépíteni

14
PEPTIDEK

• DIPEPTID (2 aminosav)
• TRIPEPTID (3 aminosav)
• OLIGOPEPTID (10 aminosavig)
• POLIPEPTID (10 - 100 aminosavig)
• MAKROPEPTID (fehérje 100 aminosav felett)

15
AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTOSÉG SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA
Esszenciális (nélkülözhetetlen) aminosavak Az
állat nem vagy nem kielégíto mennyiségben tud
eloállítani, ezért a táplálékban készen kell
kapnia. Nem esszenciális (nélkülözheto)
aminosavak Transzaminálás révén az állati
szervezet is elo tudja állítani. Feltételesen
esszenciális (asszisztáló) aminosavak Meghatározo
tt más aminosavakból tud eloállítani az állati
szervezet.
16
AZ AMINOSAVAK TAKARMÁNYOZÁSI JELENTOSÉG SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA
Az elso oszlop besorolásától függ.
17
LIMITÁLÓ AMINOSAV
Azt az aminosavat, amely adott takarmányban vagy
takarmányadagban az állat szükségletéhez képest a
legkisebb mennyiségben fordul elo, limitáló
aminosavnak nevezzük.
18
AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETOSÉGE ÉS HASZNOSÍTHATÓSÁGA

• Emésztheto aminosav
• A takarmánnyal felvett össz-aminosav azon
  hányada, mely a bélcsatornából felszívódott.
• mérése
• bélsárgyujtés alapján
• bélszakaszonként (chymus gyujtés alapján)
• Hasznosítható aminosav
• Az aminosav azon mennyisége, mely potenciálisan
  a fehérje szintézis rendelkezésére áll.
• mérése
• in vivo
• - a vér szabad aminosav tartalma
• - az izom aminosav tartalma
• - növekedési teszt
• in vitro
• pl. lizin esetében Carpenter-módszer

19
AZ IDEÁLIS FEHÉRJE ÉS ÖSSZETÉTELE
Az állatok aminosav-szükségletét az ideális
fehérje elv alapján állapítjuk meg. Ideális
aminosav-összetételunek azt a fehérjét tekintjük,
amely az egyes esszenciális aminosavakat az
illeto állatfaj, korcsoport igényének megfelelo
arányban tartalmazza. Az ideális fehérje aminosav
összetételét az állatok lizin igényéhez mérten,
annak százalékában adjuk meg.
20
A TAKARMÁNY ESSZENCIÁLIS AMINOSAVAINAK SZÁZALÉKOS
ARÁNYA AZ IDEÁLIS FEHÉRJÉBEN (LIZIN100),
SERTÉSEK RÉSZÉRE A NEVELÉS ÉS A HÍZLALÁS
ALATT (Baker és Chung, 1992)
21
AJÁNLÁS A BROILEREK IDEÁLIS FEHÉRJE-ÖSSZETÉTELÉRE
KORCSOPORTONKÉNT () (Barna, 1999)
Valódi emésztheto aminosavak lizinhez
viszonyított aránya
22
A FEHÉRJÉK BIOLÓGIAI ÉRTÉKE (BV)
Thomas-Mitchel-féle biológiai érték azt fejezi
ki, hogy valamely takarmány 100 g valódi
emésztheto nitrogénjébol hány g nitrogént épít be
az állat (új szövetek felépítésére és
életfenntartásra).
N-visszatartás endogén-N anyagcsere-N N-felvét
el (bélsár N anyagcsere-N)
BÉ()
23
AMINOSAV-EGYENSÚLY ZAVAROK

• Az aminosav-egyensúly zavarának három formáját
  különböztetjük meg
• AMINOSAV IMBALANSZ
• AMINOSAV ANTAGONIZMUS
• AMINOSAV TOXICITÁS

24
AMINOSAV IMBALANSZ

• Az esszenciális aminosavak hiánya esetén lép
  fel.
• Súlyos aminosav hiány következtében felborul a
  vérplazma szabad aminosav-tartalmának egyensúlya,
  ami étvágytalanságot idéz elo.
• Az imbalansz a hiányzó aminosav pótlásával
  megszüntetheto.

25
AMINOSAV ANTAGONIZMUS
Aminosav antagonizmust egyes aminosavak túlsúlya
okozhatja azáltal, hogy a konkurens aminosav
relatív hiányát idézi elo. A JELENSÉG OKA AZ
AZONOS SZÁLLÍTÁSI MECHANIZMUS
LIZIN ARGININ LEUCIN IZOLEUCIN FENILALANIN T
REONIN
26
AMINOSAV TOXICITÁS

• Az ipari úton eloállított aminosavak
  túladagolásakor fordulhat elo.
• A toxicitás csak a feleslegben lévo aminosav
  mennyiségének
• (arányának) csökkentésével szüntetheto meg!

27
A ZSÍROK
28
A LIPIDEK FUNKCIÓI
1. Energia források 2. Szigetelo és mechanikai
védelmet adó anyagok 3. Fehérjékkel képzett
komplexei (lipoproteinek) fontos sejtalkotó
részek 4. A szervezet anyagcsere-folyamatait
szabályozó anyagok (vitaminok, hormonok, stb.)
29
A LIPIDEK FELOSZTÁSA
LIPIDEK
glicerintartalmúak
glicerin nélküliek
egyszeru gliceridek
összetett gliceridek
szfingomielin cerebrodzidok viaszok szteroidok ter
pének prosztaglandin
zsírok
glikogliceridek
foszfogliceridek
lecitin kefalin
glükolipidek galaktolipidek
30
A ZSÍRSAVAK FELOSZTÁSA
1. Telített zsírsavak 2. Telítetlen
zsírsavak A telítetlen kettos kötések számának
fontos szerepe van a zsírok fizikokémiai, a
kettos kötések helyének a biológiai
tulajdonságaik meghatározásában.
31
TELÍTETLEN ZSÍRSAVAK
Az anyagcsere szempontjából a különösen
jelentosek. Több kettos kötést tartalmazó
zsírsavak pl.
Linolén sav (C183)Linol sav (C182)Arachidon
sav (C204) EPA(C205 ) DHA(C226 )
32
NÉHÁNY ZSÍRFORRÁS ZSÍRSAVÖSSZETÉTELE ()
33
AVASODÁS
A takarmányokban a tárolás során fellépo kémiai
változások . Hidrolízis glicerin szabad
zsírsavak Oxidáció (ha telítettlen zsírsavakat is
tartalmaz) peroxidok Mikrobás hatás. A
takarmányok zsírjában foleg oxidációs
elváltozások lépnek fel.
34
ANTIOXIDÁNSOK
1. Természetes pl. E-vitamin Szelén
(Se) 2. Szintetikus (kémiai) pl.
etoxi-metil-quinolin (EMQ) dihidro-quinolin
(DQ) butil-hidroxil-toluol (BHT) butil-hidro
xil-anisol (BHA) propil-gallát (PG)
35
NYERS- ÉS VALÓDI ZSÍR

• Soxhlet-féle extrahálás után nyers zsír
• (valódi zsír, szerves savak, klorofill,
  lipoidok, koleszterin, stb.)

• A valódi zsírok glicerinek zsírsavakkal képzett
  észterei.
• A valódi zsírok majdnem 2,5-szer annyi energiát
• tartalmaznak, mint a takarmányok többi szerves
• táplálóanyagai.

36
A ZSÍROK ELNEVEZÉSE
Növényi zsírok szobahomérsékleten folyékonyak
olajok Állati zsírok szobahomérsékleten
legnagyobb részt szilárdak. Állati zsírok -
szalonna (pl. sertés bor alatti
kötoszövetében) - háj (vese körüli zsír) -
bélzsír (bélfodorban, emészto szervekben) -
faggyú (kérodzok zsírja)
37
A ZSÍR FELSZÍVÓDÁSA (emésztés)
Tak. valódi zsírja lipáz (hidrolízis)
glicerid
zsírsavak
epe emulgeáló
hatása Felszívódott zsír - sejt
szerkezet építése - tartalék zsír - energia
termelés
38
A ZSÍROK TAKARMÁNYOZÁSTANI JELENTOSÉGE
1. A szervi zsírok a sejtek fontos
építoelemei 2. Energia forrás 3. Ízesíto 4.
Esszenciális zsírsav forrás 5. Befolyásolják a
szervezet vízháztartását 6. Lubrikáns hatásúak
(granulálás) 7. Védett zsírok (nagy tejtermelésu
tehenek)
39
A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Zsírban gazdag takarmányok - olajos magvak
(24-45), - szója (20), - gyengén sajtolt
olajpogácsák (10-15), - húsliszt (10-15
) Közepes zsírtartalmúak - gabonák, hüvelyes
magvak (2-4) - szénák és szénalisztek (2-3)
40
A TAKARMÁNYOK ZSÍRTARTALMA
Kevés zsírt tartalmazó takarmányok - fuféle és
pillangós zöldtakarmányok (0,6-1,5), - fuféle
és pillangós szilázsok (1-2), - szalmák és
pelyvák (1,5-2,5), - extrahált olajmagdarák
(1-2) Igen kevés zsírtartalmúak - leveles
zöldtakarmányok és szilázsaik (0,4-0,6) -
gyökgumósok (0,1-0,3) - kabakos takarmányok
(0,4-0,6)
41
SZÉNHIDRÁTOK
42
fénykvantum
6H2O 6CO2 C6H12O6 6O2
43
SZÉNHIDRÁTOK

• legfontosabb szénvegyületek
• energiaellátás
• növényben 50-90, állatban 1-2
• tartaléktápanyag (keményíto)
• vázanyag (cellulóz, kitin)
• spec.biol. funkciót betölto vegyület
• (antigén, receptor)

44
MONOSZACHARIDOK

• egyszeru cukrok
• a természetben így ritkán találhatók meg
• a képzodés és bontás anyagcserefázisában
• a C atomok száma alapján osztályozhatók
• trióz (3 C), tetróz(4 C), pentóz (5 C,
  pentozánok építokövei, takarmányban kevés,
  gumiban, D-ribóz minden élo sejtben, ATP/ADP,
  Riboflavin v. B12, RNS, DNS)
• 6 C atom HEXÓZ

45
TAKARMÁNYOZÁSI SZEMPONTBÓL JELENTOS HEXÓZOK

• 1. GLÜKÓZ
• édes gyümölcs, méz, szolo!
• a keményíto és a cellulóz építoköve
• glikogén a szervezetben D-glükózból
  polimerizálódik
• a szervezet glükózháztartását a máj szabályozza
• 2. FRUKTÓZ
• méz (75), a legédesebb egyszeru cukor
• 3. GALAKTÓZ
• egy aldóz , a tejcukor komponense (laktóz)
• 4. MANNÓZ
• a mannánok építokövei csonthéj,
  szentjánoskenyér

46
DISZACHARIDOK

• 1. MALTÓZ
• gabonacsíra, burgonyacsíra,
• zöld levelek
• 2. CELLOBIÓZ
• csak a mikrobiális enzim bontja,
• a cellobiáz

47
DISZACHARIDOK

• 3. SZACHARÓZ
• cukornád, cukorrépa
• 4. LAKTÓZ
• tejcukor
• a laktáz bontja
• ipari célokra a savóból
• joghurt, kefír, sajt gyártás

48
GLÜKÁNOK, VAGYIS GLÜKÓZBÓL FELÉPÜLO
HOMOPOLISZACHARIDOK
49
1. KEMÉNYÍTO Két polimerbol (amilóz és
amilopektin) felépülo poliszacharid.
50
BURGONYA KEMÉNYÍTO
51
2. GLIKOGÉN
52
3. CELLULÓZ

• alapegység béta D-glükóz, 1,4 kötés
• fa 50, fiatal levél 10, öreg levél 20, gyapot
  90
• a gerincesek enzimei nem, de pl. az éticsiga
  emésztoenzimei bontják

53
A KEMÉNYÍTO ÉS A CELLULÓZ SZERKEZETI KÉPLETE
ALFA 1,4 KÖTÉS
BÉTA 1,4 KÖTÉS
54
4. INULIN
alapegység fruktóz. cikória gyökér, csicsóka,
hagyma, fokhagyma
55
HETERO-POLISZACHARIDOK
56
1. HEMICELLULÓZ

• elfásodott növényi szövetekben
• pelyva, szalma, korpa, búza szalma
• mikroorganizmusok bontják
• sertés és baromfi nem v. igen kis mértékben
  hasznosítja

57
2. PEKTIN

• monogasztrikusok enzimjei nem bontják
• ipar citrusfélék héja, alma héja
• kituno dietikus hatás kocák bélsárpangása,
• borjak
  hasmenése esetén

58
INKRUSZTÁLÓ ANYAGOK

• LIGNIN
• fenol propán származékokból kondenzálódott
  polimer
• zöldségekben gabonafélékben kevés
• füvekben több, hüvelyesekben sok
• fiatal növény 2, rétifuszéna 7,
• búzaszalma 13, fenyofa 25
• elfásodás emészthetoség csökken
• KUTIN
• SZUBERIN
• KOVASAV nád, sás, rizs, vízhajtó!

59
A SZÉNHIDRÁTOK CSOPORTOSÍTÁSA (Schutte, 1991)
Szénhidrátok
Nitrogénmentes kivonható anyag
Nyersrost
Lignin
Cellulóz
Hemicellulóz
Pektin
Oligo- szach.
Keményíto és cukor
Nem - keményíto jellegu szénhidrátok (NSP Non
Starch Polysacharids)
60
NON STARCH POLYSACHARIDS

• béta-glükozid kötés
• a baromfi emésztoenzimjei nem bontják
• mivel ezek sejtfalalkotók a fehérje és a
  keményíto emészthetosége romlik
• ezért ezek antinutritív faktorok a
• baromfi takarmányozásban

61
NSP
Rozs xilán, ß-glükán Árpa ß-glükán A
baromfitápokban béta- glükanáz enzim
alkalmazásával akár 30-40 -ban is
felhasználható az árpa, enzim kiegészítés
hiányában csak 20 -os arányig
javasolható. Búza arabino-xilánok v.
pentozánok- a béltartalom
víztartalmának növekedése alom nedvesedés
enzim xilanáz
62
NÉHÁNY TAKARMÁNYKOMPONENS NSP TARTALMA VALAMINT
NSP EMÉSZTHETOSÉGE SERTÉSBEN (Pugh, 1993)
Takarmánykomponensek NSP (sz. a.) Emészthetoség
() búza 10 12 árpa 15 14 szójadara
(48) 20 0 borsó 22 18 lóbab 23 19 rizskorpa 25
3 napraforgó dara 28 17
63
A BÉTA-GLÜKANÁZ HATÁSA A NÖVENDÉKSERTÉSEK
TELJESÍTMÉNYÉRE (Thacker, 1993)
Kontroll csoport Béta-glükanáz csoport Átlag
súlygyarapodás, g/nap 740 769 Átlagos
takarmányfelvétel, kg/nap 2,32 2,35 Takarmányérték
esítés, kg/kg 3,13 3,10
64
AZ ENZIM-KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A TÁPLÁLÓANYAGOK
ILEÁLIS EMÉSZTHETOSÉGÉRE 21 NAPOS BROJLEREKKEL
VIZSGÁLVA, BÚZA ALAPÚ DIÉTÁK ETETÉSEKOR (Bedford,
2001 )
Kezelések Eltérés Táplálóanyagok Kontroll Enzi
m () Energia 67,4a 73,1b 8 Nyersfehérje 72,1a
77,3b 7 Lizin 80,8a 87,1b 8 Metionin 76,8a 84,3b
10 Treonin 65,8a 74,4b 13
a,b P lt 0,05
65
SZERVES SAVAK

• szénhidrátok oxidációs termékei
• illózsírsavak propionsav, ecetsav, vajsav
• tejsav izommunka során képzodik
• bendoben a propionsav képzodés intermediere
  tejcukorból - fiatal állatok
• hangyasav bakteriosztatikus (kolosztrumtartósítá
  s)
• szilázsadalék (pH csökkentés)
• oxálsav Ca-ot kicsapja (húgykövesség),
  pillangósok
• borkosav
• citromsav
• glikozidok

66
A NYERSROST SZEREPE A TAKARMÁNYOZÁSBAN
Rostoptimum a motorika szempontjából Rostminimum
a minimális NR szükséglet bfi,
pulyka 3-4 víziszárnyas, sertés 4-6 hízóm
arha, juh 10-12 nyúl 12-14 tejelotehén
18-20 Ballaszthiány hasmenés, bélsárpangás,
tollcsipkedés,
gyapjúrágás Struktúr rost kérodzoknek
67
VITAMINOK
68
VITAMINOK

• igen kis mennyiségben is nagy hatású szerves
  anyagok
• az embernek és az állatoknak is szükséges
• a szervezet maga nem, vagy csak kis mennyiségben
• tudja eloállítani
• hiányuk élettani zavart okozhat

69
ALAPFOGALMAK
1. Avitaminózis 2. Hipovitaminózis 3.
Hipervitaminózis
70
A VITAMINOK CSOPORTOSÍTÁSA
a.) A vízben oldódó vitaminok - a kolin
kivételével - vala- mennyien fehérjéhez
kapcsolódva, mint enzimek prosz- tetikus
részei fejtik ki hatásukat - ezeket
prosztetikus vagy enzimogén vitaminoknak
nevezzük. b.) A zsírban oldódó vitaminokról
sokkal kevesebbet tudunk, csupán a
hiányjelenségek alapján következtethetünk azokra
a folyamatokra, melyeket szabályoznak,
indukálnak. Ezeket induktív vitaminoknak
nevezzük.
71
A VITAMINOK KÍVÁNATOS NAPI ADAGJA

• nem az a mennyiség, amely a hiánybetegség
  megelozéséhez szükséges, hanem az a dózis,
  melynek növelése már nem fokozza az állat
  ellenálló képességét amely nem, vagy legalábbis
  gazdaságosan nem növeli a termelését és
  takarmányértékesítését.

72
A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
1. A takarmány vitamin tartalmának
meghatározása 2. A szövetek telítettlenségének
meghatározása 2.1 A vér (szérum) vitamin
koncentrációja 2.2 A vizelet útján ürített
vitamin mennyisége (?) 2.3 Szövetminta és/vagy
teljestest analízis útján (!)
73
A VITAMINHIÁNY MEGHATÁROZÁSA
3. Enzim aktivitás depressziójának mérése
(nagyon kevés vitamin esetén lehetséges)
Test for biochemical metabolic efficiency 4.
Klinikai vizsgálatok (humán vizsgálatok)
(bor, szem, emésztotraktus, központi
idegrendszer, vér és csont vizsgálatok)
74
A-VITAMINOK (KAROTINOK)

• növényi színezoanyagok
• A-vitamin a természetben csak az állati testben
  és az állati termékekben található, a növények
  csak provitaminjait a karotinokat tartalmazzák
• oldallánc végzodése szerint az A-vitamin lehet
• alkohol (retinol),
• észter (retinil),
• aldehid (retinál)
• az állati szervezetben mindhárom forma
• megtalálható

75
ÉLETTANI SZEREPE
1. Hámképzodésben. 2. Sárgatest, csírahám,
szaporodás. 3. Látás kémiai folyamatában. 4.
Mellékvesekéreg.
76
ÉLETTANI SZEREPE

• Az A-vitamin felhasználása az anyagcsere
  élénkségével arányos.
• A növekedésben lévo állatok nagyobb adagját a
  tartalékok képzése is indokolja.
• Az utódok világra hozott készlete és zavartalan
  fejlodése az anyák ellátottságától függ.
• Az iparszeru sertés- és baromfitartásban a gyári
  abrakkeverékek megfelelo vitamin kiegészítéssel
  kerülnek forgalomba.

77
HIÁNYBETEGSÉG

• farkasvakság
• immunglobulin képzodés zavara
• fertozések, bélgyulladás
• csendes ivarzás, meddoség
• embrionális elhalás

78
VITAMINOK (tankönyvbol!)

• D, E és K vitamin
• B1, B2, B3, B5, B6, B12 vitamin
• biotin (H-vitamin), folsav, C-vitamin, U vitamin
• vitaminszeru anyagok kolin, inozit, karnitin,
  taurin
• egyéb vitamin hatású anyagok
• paraaminobenzoesav, B15, GTF, Koenzim Q, Rutin

79
ÁSVÁNYI ANYAGOK
80
AZ ÁSVÁNYI ANYAGOK SZEREPE

• Az ozmotikus nyomás fenntartása
• A kolloidális állapot megorzése
• Inger - ingerválasz
• Az enzimrendszer aktiválása ill. gátlása
• Vázrendszer fogazat

81
ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

• I. Az állati szervezetben eloforduló mennyiségük
  alapján
• Makroelemek Ca, Mg, Na, K, P, S, Cl
• Mikroelemek
• 2.1. A gyakorlatban hiány tüneteket okozhatnak
• I, Fe, Cu, Zn, Mn, Se, Co
• 2.2. A gyakorlatban nem okoznak hiány tüneteket
  Mo, Ni
• Ultra-mikroelemek F, Cr, Si, As, Sn, Li, B, Al
• makroelemek g/kg
• mikroelemek mg/kg vagy µ/kg

82
ÁSVÁNYIANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

• II. Funkciójuk alapján
• Statikus funkciót ellátó elemek Ca, P
• Homeosztázist fenntartó elemek Na, K, Cl, Mg
• Enzimfunkciót ellátó elemek Fe, Zn, Cu, Mn, Mo,
  I, Ni, Se, Cr
• Egyéb esszenciális elemek As, F, Si, Sn, V
• Szennyezodésként eloforduló elemek Ag, Cd, Hg,
  Li, Pb, Sr, W

83
NÉHÁNY ÁSVÁNYIANYAG FELSZÍVÓDÁSÁNAK HELYE ÉS MÓDJA
Ásványi anyag A felszívódás fo helye A
felszívódás módja Ca vékonybél aktív
transzport P vékonybél eleje aktív
transzport Mg vékonybél, vastagbél aktív
transzport Na vékonybél, bendo aktív
transzport diffúzió
84
KALCIUM

• Az állati szervezet 0,8 - 1,7-át adja
• Elofordulása
• csontokban 97 - 99
• lágy részekben (sejtek, szövetek) 1 - 3
• Felszívódása
• aktív transzport - Ca
• elektrokémiai potenciáleséssel jár, ATP,
  D-vitamin
• a felszívódás mértéke igazodik a szükséglethez

85
A KALCIUM ÉS A FOSZFOR ELLÁTÁS

• Alapvetoen három tényezotol függ
• mennyiségi ellátottság
• kalcium és foszfor aránya
• D-vitamin jelenléte

86
A KALCIUM - FOSZFOR ARÁNY

• A Ca/P arány függ
• állatfaj
• életkor
• hasznosítási irány
• a termelés színvonala

87
KALCIUM

• A felszívódás helye vékonybél
• A felszívódás intenzitását befolyásolja
• az állat szükséglete
• a felszívódás intenzitása igazodik az állat
• szükségletéhez - vemhesség, tejtermelés,
  tojástermelés
• pl. 17 hetes jércénél 1 Ca tartalmú takarmány
  fogyasztása esetén a Ca kb. 30-a szívódik fel, a
  tojástermelés alatt 65 - 75

88
AZ ÉLETKOR HATÁSA A Ca FELSZÍVÓDÁSRA BORJAKBAN

• Szopós 97
• Fél éves 41
• 1-6 éves 34
• 10 év felett 22

89
A Ca KIÜRÜLÉSÉNEK MÓDJA

• a kérodzok a kalciumnak a 98-át a bélsárba
  ürítik
• a bélsár endogén frakciója az epében található
  az össz. ürített Ca 20-a
• sertések esetében a vizeletben ürített Ca
  mennyiség a bélsárban ürített mennyiségnek kb.
  12-13-át teszi ki.
• tej, tojás

90
A KALCIUM FUNKCIÓJA

• A csontok és fogak alkotója
• (kollagen rostok, hidroxilapatit)
• Enzim aktivátor pl. tripszin, trombokináz
• Ingerelhetoség, izom-összehúzódás
• Sejthártya permeabilitása
• Véralvadás (IV. faktor)

91
FONTOSABB ANYAGFORGALMI BETEGSÉGEK

• Hipokalcemia
• blokkolja az acetylkolint - idegi impulzusok
• továbbjutását
• Rachitis
• Osteomalácia
• Osteoporosis
• Ca túladagolás esetében a sertéseknél Zn hiány
  léphet
• fel, amely parakeratózist idézhet elo
• Stroncium - Ca forgalmi zavarokat idézhet elo

92
A CA-HIÁNY PÓTLÁSA
Takarmánymész 40 a Ca tartalma 1g Ca hiány
2,5g mésszel pótolható
93
A FOSZFOR
Az állati szervezet 0,5 - 1,0 -át
adja. Elofordulása 75 - 85 a csontokban 15 -
25 az izomzatban, az agyban, a májban és egyéb
lágy szövetekben Felszívódása aktív
transzporttal, foként a vékonybél
elülso szakaszából történik, de a lónál jelentos
a foszforfelszívódás a vastagbélbol is
94
A FOSZFOR

• A foszfor felszívódása az életkor elorehaladtával
  csökken, de a kalciumnál egy lényegesen magasabb
  nívón stabilizálódik (40-60).
• A foszfor a gabonákban kb. 70-ban fitin-P
  formában fordul elo!
• Monogasztrikus állatok
• Kérodzok
• Fitáz

95
A P-FELSZÍVÓDÁST JAVÍTJA

• a magas fehérjetartalom
• szerves savak
• laktóz
• D-vitamin
• szük CaP arány
• fitáz

96
A FITÁZENZIM SZÁRMAZHAT

• a takarmányok ún. saját fitáz aktivitásából
• a bélbaktériumok által termelt fitázból
• a mikrobiológiai úton eloállított fitázból

97
FOSZFORELLÁTÁS NÖVÉNYI EREDETU P FITÁZENZIM
FOSZFORÜRÍTÉS (KÖRNYEZET SZENNYEZÉS)

• sertés a felvett P 30-át hasznosítja
  (létfenntartásra és
• súlygyarapodásra), a fennmaradó 70-ot kiüríti
• Az abrakkeverékek P tartalmának csökkentését
  indokolja
• 1. környezet szennyezés
• 2. feleslegesen nagy anorganikus P kiegészítés
• felesleges többlet költség
• A P-szennyezés csökkentheto
• 1. a szükségletek emésztheto P alapon történo
  kielégítése (sertés)
• 2. a P emészthetoségének javítása (sertés,
  baromfi). Pl. fitáz

98
A FOSZFORHIÁNY ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

• Takarmányfelvétel csökkenés
• Növekedési depresszió
• Rachitis
• A pajzsmirigy elégtelen muködése (sertés)
• Osteomalácia (tejelo tehén)
• Szaporodásbiológiai zavarok P-túladagolás
  baromfinál ronthatja
• a tojáshéj szilárdságát

99
A FOSZFORHIÁNY PÓTLÁSA

• Foszfor kiegészítok egy része kalciumot is
  tartalmaz!
• Monokalcium foszfát
• Dikalcium foszfát
• Trikalcium foszfát
• Vannak olyan foszfor kiegészítok, amelyekben a
  kálcium helyett nátrium vagy magnézium van.

100
MAGNÉZIUM

• Elofordulása 70 csontokban
• 30 májban, testnedvekben
• Anyagforgalomban szorosan kapcsolódik Ca, P, K
• Forrásai zöldtakarmányok, -lisztek, húsliszt,
  búzakorpa,
• szárított éleszto
• Hiánya bfi. tojáshéjképzodés zavara
• Mg-Ca interakció idegingerlékenység, tetánia
• legelon futetánia
• Mikor? tavasszal sok K antagonizmus
• sok fehérje Mg-ammónium-szulfát
• sok oxálsav Mg-komplex
• Felszívódás fiatal 70-80 , kifejlett 20

101
KÁLIUM ÉS KÉN

• Kálium
• intracelluláris térben
• fiatal szervezet fokozottan igényli
• a szervezet csak kismértékben tartalékolja
• Hiánya csak kísérletiesen idézheto elo, v.
  másodlagos
• Tünetei fehérjeszintézis zavara
• szénhidrát-anyagcsere zavara
  ? növekedés lelassul
• Többletadagolás nem fordul elo, vizelettel
  kiválasztódik
• Kén -kéntartartalmú aminosav szintézisében Cys,
  Met
• Tartalmazzák vitaminok biotin, tiamin, U-vit.
• Pótlása kielégíto fehérje-ellátás esetén nem
  szükséges
• elemi kén, v. szulfátok formájában

102
NÁTRIUM ÉS KLÓR

• Na extracellulári térben található
• Cl extra- és intracelluláris térben
• pufferrendszerek alkotórészei
• szervezetben nem raktározódnak
• növényi eredetu takarmányban kevés? PÓTLÁS
• Állati eredetu takarmányok jó forrásai
• NaCl - nyalósó, porsó, a tak. ízletességét
  javítja
• Hiánya romlik az étvágy
• romlik a fehérje-, energia-, Ca-értékesülés
• ?romlik a takarmány értékesülés, csökken a
  termelés, durvább szorzet
• Tünetei bfi. tollcsipkedés, kannibalizmus
• Sertés allotriophagia (nyalakodás)
• Túladagolás mérgezés foleg sertés, baromfi
• orlési, keverési hiba, halliszt

103
VAS

• Szervezetben 70 -a hemoglobinban
• 7-8 mioglobinban
• 20 ferritinben
• 2-3 transzferrinhez kötött
• Ferritin vas tartalékoló fehérje komplex
  (máj, lép, csontvelo)
• Transzferrin Fe szállítás
• Enzimek alkotórésze kataláz, citokrómok
• Felszívódás ferro sók formájában, ferri só nem
• Forrásai zöld leveles növények, olajos magvak,
  hüvelyesek, halliszt, húsliszt

104
VAS

• Tej kocatejben 1 mg/l kolosztrumban 1,4 mg/l,
• malac igénye 7-8 mg/nap
• tehéntejben 0.5 mg/l, kolosztrumban 1.6
  mg/l
• Hiánya hipochrom anaemia
• szopós malacok (intenzív fajta, gyors növ.)
• fokozott (25 mg/ttgy) vasigény
• borjak, bárányok kevés tartalék, szálalgat
• Kiegészítés foleg fiatal korban
• ferro vas formájában (ferro fumarát, ferro oxalát
  per os)
• parenterálisan (Myofer, Chinofer)
• Vasmérgezés parenterálisan adott
  vastúladagoláskor

105
CINK

• Az állati test valamennyi szövetében (30-50
  mg/kg)
• (hasnyálmirigy, bor, szor, gyapjú, csontvelo)
• Szerepe A-vitamin aktív retinollá alakítás
• - ízérzékelés (ízlelobimbók)
• - hím csírasejtek fejlodése
• - hámregeneráció, sebgyógyulás
• Hiánya parakeratózis (sertés)
• Többlet is káros csontfejlodési zavar
• Forrásai takarmányok Zn tart. változógabonafélé
  k 20-30 mg/kg, szójadara 70 mg/kg,
  korpa 90 mg/kg
• Pótlás ZnSO4 70-80 mg/sza.kg,
  parakeratózis 1 g/nap 3 - 4 héten át

106
MANGÁN

• Elofordulása máj, csontok, vese, hasnyál-,
  tobozmirigy
• Szerepe
• - enzimalkotórész (argináz)
• - izom- és nemi szervek muködése
• - csontképzés
• Szorvizsgálat szmha 8-15 mg/kg opt., 5-6 mg
  hiány
• Hiánya szaporodás biológiai zavarok
  spermiumképzés, magzati fejl., madarak perózis
  (incsuszamlás),
• sertés nem érzékeny
• Forrása legelofu 40-200 mg/kg (500-600 mg
  savanyú talaj), gabonamagvak 25-50 mg/kg, szója
  100-300 mg/kg
• Pótlás MnSO4 nyalósóban, v. abrakkeverékben

107
JÓD

• Elofordulása 70-80 -a a pajzsmirigyben
• Szerepe sejtanyagcsere
• növekedés
• idegrendszer fejlodése
• szaporodás
• szor- és szaruképletek fejlodése
• Forrása takarmányok jódtartalma változó
• Hiánya ritka, de súlyos (tájkóros betegség)
• szaporodásbiológiai zavarok, golyva (sertés)
• myxoedema (szmha)
• Túladagolás pajzsmirigy müködés fokozódik
• fokozott tejtermelés, lassúbb
  növekedés
• Pótlás jódozott só

108
SZELÉN

• Elofordulása máj, izom, szor
• Szerepe biológiai antioxidáns, az E-vit.
  szerepét részben átveheti
• növekedés, szaporodás, izommuködés
• Hiánya szmha szívizom-elfajulás, szorképzodési
  zavar, növekedési erély lassul, izombénulás,
  szap. zavar
• bfi. hasnyálmirigy elégtelenség
• szap. biol. zavarok (keltethetoség!)
• tollképzodési zavar
• Hiány Baranya-, Veszprém-, Zala-megyében
  foképp
• Pótlás Na-szelenit, szelenocisztein,
  szelenometionin
• Terápiás és toxikus adagja közel van
  egymáshoz!!!

109
RÉZ

• Szerepe vas beépülését segíti
• fehérje- és szénhidrátforgalomban
• enzimalkotórész pl. urikáz,
  citokrómoxidáz
• szorzet, gyapjú színének
  kialakulása
• Felszívódását Ca, Zn, Mo, Cd, Fe, SO4 gátolja
• növények Cu tart. változó, felszívódása rossz
• sok N rézhiány (huminsav, lápos talaj)
• Tárolás máj, vese, agyvelo, szívizom
• Hiánya foleg szarvasmarha meddoség
• Nem specifikus tünetek anaemia, növekedési
  zavar, pigment hiány, emésztési zavarok,
  szívizom-elfajulás
• Toxikózis juhok (sertés hozamfokozó lehet)
• Pótlás CuSO4

110
MOLIBDÉN ÉS A KOBALT

• Molibdén
• hiánya a gyakorlatban nem fordul elo
• túladagolása veszélyes
• Cu antagonostája másodlagos rézhiány
• Co antagonistája B12-vitamin
• Tünetei bfi. köszvény,emlosök csírahám
  károsodás, szaporodási zavarok
• Kobalt
• B12-vit. Alkotórésze, bendoemésztés, bef. a
  tömeggyarapodást,
• enzimreakciókban vesz részt
• hiánya nem specifikus étvágytalanság,
  tejtermelés csökken
• lesoványodás, vércukorszint
  csökken, meszes talajokon
• kiegészítés Co-klorid, Co-szulfát