Vezet

1
Vezetés- és szervezetpszichológia
Ferenczné Szarvas Anikó
2
Ha hajót akarsz építeni, ne az embereket
trombitáld össze, hogy fát szerezzenek, hanem
tanítsd meg nekik a végtelen tenger iránti
vágyat!
(Antoine de Saint-Exupéry)
3
1. A vezetés lényege
4
A vezetés lényege

• Elérni egy feladat megoldását (egy kituzött célt)
  más emberek segítségével.
• A vezeto az az ember, aki képes elérni, hogy
  csoportjának tagjai
• elkötelezetten együttmuködjenek vele
• egy közös cél érdekében
• képességeik, tehetségük, energiák felhasználásával

5
Mi a vezetés?

• A vezetés
• Munka Tudomány Muvészet Szakma

6
A vezetés - munka

• Olyan munka, amelynek célja mások a beosztottak
  munkájának eredményessé tétele. (A munka olyan
  fizikai és szellemi tevékenység, amelyet
  meghatározott idoben és helyen, meghatározott cél
  érdekében, pénz ellenében végez valaki.)

7
A vezetés - tudomány

• megfigyelésekbol, vizsgálatokból, kísérletezésbol
  származó
• rendezett tudásanyag,
• amely a vizsgálati tárgy természetének,
  alapelveinek meghatározását szolgálja.
• interdiszciplináris jellegu olyan komplex
  elmélet, amely igen sok tudományág eredményeinek
  szintetizálásával kísérli meg az önálló
  tudománnyá válást.

8
A vezetés - muvészet

• a tudományos eredmények általánosságait le kell
  fordítani konkrét emberi dolgokra
• a tudománynak az emberi célokra irányuló
  alkalmazása muvészet.

9
A vezetés - szakma

• Bármely szakmának (Schein szerint)
• 3 kritériuma van
• általános alapelvek alapján döntéseket hoz,
• státuszukat objektív teljesítmény-standardok
  alapján érik el.
• szigorú etikai követelmények vezérlik
  tevékenységüket.
• Nyilvánvaló, hogy a vezetés mint szakma megfelel
  e kritériumoknak.

10
A vezetés mint szakma összetevoi

• Irányítás ? a vezeto az az ember, aki
  megmondja másoknak, hogy mit
  csináljanak, és azok lelkesen
  végigcsinálják, amire a vezeto (a
  szervezet érdekében) igyekszik rávenni
  oket.
• Politika ? a vezetés eredményességéhez
  a szervezeten belül és kívül is
  kapcsolatok kiépítésére, koalíciók
  alakítására, ésszeru kompro- misszumok
  megkötésére van szükség.

11
A vezetés kettos funkciója
12
A vezetés alapelemei
13
A vezeto belso környezete
14
A vezeto külso környezete
15
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése

• XIX. sz. vége, XX. sz. eleje
• F. W. Taylor a tudományos vezetés atyja
• DE!
• Már a Bibliában Mózes II. könyvének 18.
  fejezetében minden benne van a vezetés lényegét
  illetoen (kis túlzással).

16
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 2.

• Megjelenik benne
• a vezetoi tevékenység monopolizálásának, az
  egylépcsos vezetésnek a tarthatatlansága ott,
  ahol nagyobb tömegu beosztottakról van szó.
• Jethró fopap meggyozoen bizonyítja, hogy szükség
  van a vezeto hatáskörök egy részének
  delegálására, tehát a többlépcsos rendszer
  kialakítására a döntéseknél (nem végezheted el
  azt egymagad)

17
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 3.

• A vezeto három lényeges funkciója, feladata
• a célok kituzése (add tudtokraa tenni valót, a
  melyet tenniök kell)
• az eszközök meghatározása (add tudtokra az utat,
  a melyen járniok kell)
• a szabályozás (És tanítsd oket a rendeletekre és
  törvényekre)

18
A vezetés, mint önálló diszciplína megjelenése 4.

• a szervezeti struktúra létrehozásának
  szükségessége a lineáris szervezeti forma
  karrierje több mint háromezer év után sem ért
  véget (ezredesekké, századosokká, ötvenedesekké
  és tizedesekké)
• a vezetok kiválasztásának alapveto szempontjai
  (derék, istenfélo, igazságos férfiakat, akik
  gyulölik a haszonlesést)
• a kollektív felelosség elve (így könnyítve lesz
  rajtad, ha azt veled együtt hordozzák).

19
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 2.

• 1. A klasszikus vezetéselméleti irányzat
• F.W.Taylor
• H.Fayol
• 2. A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat
• E. Mayo
• D. McGregor
• K. Lewin
• 3. A modern irányzatok (Rendszerszemlélet)
• C. I. Barnard
• C. Argyris
• March és Simon

20
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 3.1. F.W.Taylor (1856-1915)

• Fo kutatási területe a tudományos munkaszervezés
• Melléktermékként fogalmazta meg vezetési
  alapelveit
• a vezetoknek tudományos alapon kell
  kiválasztaniuk a munka szempontjából leginkább
  megfelelo munkásokat és alkalmazottakat
  betanításuk is tudományos alapon történjen,
• a vezetésnek tudományos alapon szabályoznia kell
  a munkavégzés minden elemét,
• a vezetok és beosztottak szívélyes egyetértésben
  dolgozzanak egymással,
• a munkát és a feleloséget meg kell osztani a
  vezetok és a végrehajtók között.

21
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 4.1. F.W.Taylor (1856-1915)

• A négy alapelv a vezetok négy feladatához
  kapcsolódik
• munkatársak kiválasztása,
• munkatársak betanítása,
• együttmuködés a munkatársakkal,
• munkamegosztás és felelosség-megosztás a vezeto
  és a beosztott között.

22
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 5. 2. H. Fayol (1841-1925)

• Arra az emberre figyelt, aki a feladatért a
  feleloséget viseli, a vezetore
• A vállalati vezetést tekintette lényegesnek,
  melynek öt fo funkcióját határozta meg
• tervezés
• szervezés
• rendelkezés
• koordinálás
• ellenorzés

23
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 6. 2. H. Fayol (1841-1925)

• Megalkotta a vezetés 14 alapelvét
• 1916-ban elsoként fogalmazta meg a rendszeres
  vezetoképzés szükségességét
• Fontos megállapítása a szakmai és vezetési
  ismeretekrol ill. képességekrol és ezek
  arányáról minél magasabban helyezkedik el valaki
  a szervezeti hierarchiában, annál fontosabb a
  vezetoi felkészültsége és kevésbé fontos a
  szakmai képzettsége!
• Rendszerezte a vezetoi tulajdonságokat

24
A tudományos vezetés kialakulásának fobb
vonalai 7. 2. H. Fayol (1841-1925)

• Fayol vezetoi tulajdonságai
• fizikai állapot (egészség, kedv)
• értelmi képesség
• erkölcsi tartás
• muveltség
• muszaki ismeret (szakismeretalacsonyabb szinten)
• tapasztalat
• vezetési képesség (fölfelé haladva egyre inkább!)

25
A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat1. E.
Mayo (1880-1949)

• Human Relations irányzat megteremtoje,
• az embert és a csoportmunkát helyezi elotérbe,
• tagadja, hogy a gondolkodás csak a vezetok
  feladata és a munkásoknak a végrehajtás a
  feladata,
• a vezetok társadalmi összefüggésrendszerben
  dolgoznak,
• a vezetoi munka hatékonyságát pszichológiai
  tényezok befolyásolják!

26
A neoklasszikus vezetéselméleti irányzat 2.

• 2. D.McGregor
• X ésY elmélete, amely kétféle vezetoi
  elofeltételezést mutat be
• 3. K. Lewin
• vezetési stílusok
• az egyéni magatartás csoporteljárással történo
  megváltoztatása

27
A modern irányzatok (Rendszerszemlélet)

• 1.C.I.Barnard
• a szervezet a társadalmi kapcsolatokban muködo
  emberek által jön létre, a siker
• függ a szervezeten kívül muködo emberektol
• a szervezetben dolgozók nemcsak egyszeru tagjai a
  szervezetnek, hanem annak funkcionális részei,
• a formális és informális szervezetnek dinamikai
  egyensúlyban kell lenniük.
• 2. C.Argylis
• a szervezet részérol támasztott követelmények és
  a normális személyiség struktúrája között
  konfliktus van,
• megoldás motiváció!

28
A modern irányzatok (Rendszerszemlélet) 2.

• 3. J.March és M.A.Simon
• a szervezet egy input-output rendszer,
• a környezetükkel bonyolult kapcsolati rendszert
  alkotnak,
• a különbözo tényezok (egyének, csoportok,
  magatartásformák, motivációk, célok stb.)
  összehangolása szükséges,
• a döntési szféra sohasem korlátozódik a vezetoi
  apparátusra,
• a gyakorlatban a szervezet minden tagja
  döntéshozónak tekintheto.

29
(No Transcript)
30
2. Menedzsment és vezetés
31
Menedzsment és vezetés fogalmak

• két olyan fogalom, amelyet sokan azonosnak,
  sokan pedig különbözonek tartanak
• a probléma kapcsán célszeru az angol nyelvu
  kifejezésekbol kiindulni

32
Management és Leadership

• Management
• célok kituzésének és megvalósításának folyamata
  az öt menedzsment-funkció által humán, pénzügyi
  és anyagi források felhasználásával.
• A menedzser tehát a szervezetet muködteti, mint
  rendszert, beleértve a szervezet személyi és
  tárgyi elemeit egyaránt.

• Leadership
• személyek és csoportok befolyásolási folyamata a
  célok meghatározása és megvalósítása érdekében.
• A leader (vezeto) tevékenysége tehát az emberekre
  irányul, az egyént, illetve a csoportot
  befolyásolja, motiválja a célok érdekében
  
  

33
Management és Leadership

• Management funkciók
• Tervezés
• Szervezés
• Személyügyek
• Irányítás
• Ellenorzés

• Leader funkciók
• Nevelés
• Tanácsadás
• Ítéletalkotás
• Képviselet

34
Management és Leadership

• Leader
• A vezetés alapjában a személyes
  magatartásformákról és viselkedési mintákról
  szól.
• Érzelmekre hagyatkozik, azt kutatja, hogyan tudja
  az embereket egy vízió mögé felsorakoztatni és
  arra inspirálni, hogy e vízió megvalósításában
  hatékonyan közremuködjenek.

• Management
• egy lényegében állandósult folyamat.
• A szervezeti élet olyan összetett elemeivel
  foglalkozik racionális alapon, mint a
  problémamegoldás, költségvetés, controlling, stb.

35
(No Transcript)
36
Menedzsment és vezetés szükségessége

• Az emberek hatékony irányításához mind a
  menedzseri készségekre, mint a vezetoi
  képességekre szükség van.
• A kihívás a két készség adott szituációban
  történo egyideju és megfelelo alkalmazásában
  rejlik, mely végül sikeres eredménnyel zárul.

37
(No Transcript)
38
3. Vezetové válási modellek
39
Vezetové válási modellek

1. A karizma
2. Az eroszak-behódolás modellje
3. A születési elojog
4. A rokonszenv és a bizalom elve
5. A választás módszere
6. A képzettség, a képesítés szerepe
7. A tulajdonság elmélet
8. A kontingenciaelmélet
9. A véletlen szerepe
10. Szociológiailag preferált jegyek
11. Hatalmi csoporthoz tartozás
12. Alkalmasság vizsgálati eljárások

40
1. A karizma, a karizmatikusság

• osi, mai napig is érvényesülo vezetové válási
  modell
• a karizmatikus vezeto valamilyen
  küldetéstudattal, különleges elhivatottsággal
  rendelkezik,
• életével, muködésével az adott közösség
  valamilyen elemi szükségletét elégíti ki
• különleges erot, kisugárzást, elkötelezettséget,
  mások által elfogadott tekintélyt fejez ki

41
2. Az eroszak-behódolás modellje

• a vezeto szerepet fizikai erovel, különbözo nyílt
  vagy rejtett eroszakos módszerekkel szerzik meg
  és töltik be
• gyakran ott rejlik ez a tömeges háborúk, a
  viszályok, az ellenségeskedések, az intrikák. a
  rivalizálás hátterében
• a személyt a hatalom megszerzése, birtoklása
  mozgatja
• az eroszak rejtett vagy nyílt formáiban
  kifejezodo értékek
• instrumentálisak (a hatalom birtoklásával
  elérheto elonyök a vonzók)
• autonóm jelleguek (élvezetnek számít a hatalom
  gyakorlása)
• egocentrikusak (saját maga és családja számára
  jelent elonyöket a hatalom)
• behódolást, nagyfokú engedelmességet követel a
  beosztottaitól

42
3. A születési elojog

• a rokonság és vérségi kapcsolatok érvényesülése a
  vezetové válásban
• legosibb változata az elsoszülöttséghez fuzodo
  jog (királyutódlás)
• ezen kapcsolatok túlzott érvényesülése a vezeto
  állásokba jutásban a nepotizmus

43
4. A rokonszenv és a bizalom elve

• a közös neveltetés, a közös élmények és
  ismertség, bizalom érvényesülése a vezeto
  választásában
• modern demokráciákban is gyakori, hogy vezeto
  államférfiak régi iskolatársakat vesznek maguk
  mellé felelos állami hivatalok élére
• demokratikus kontroll ellensúlyozhatja ezt a
  kiválasztási gyakorlatot

44
5. A választás módszere

• az athéni demokráciában alkalmazták eloször (Kr.
  elott 443-429 Periklész)
• késobb az egyház (pápaválasztás), majd
  kiszélesítve a reformációval kialakult egyházak
  (a lelkész, a püspök, a tanítók)
• a polgári demokráciákban közigazgatási elöljárók,
  pártok tisztségviseloi kaptak így megbízást

45
6. A képzettség, képesítés szerepe (szakmai
kompetencia)

• a társadalmi és gazdasági fejlodés a XIX. század
  második felében olyan szintre jutott,hogy az
  irányítás az igazgatás vezeto tisztségei
  megkövetelték a megfelelo képzettséget
• Magyarországon 1883-ban vezették be eloször a
  képesítési eloírásokat közalkalmazottakra
• ma a vezetoi állásokba jutásnak egyik fontos
  feltételévé vált a felsofokú képzettség
  megszerzése

46
7. A tulajdonság elmélet

• a XX. század elso felében világossá vált, hogy a
  felsofokú végzettséguek száma nagyobb, mint a
  betöltheto vezeto állásoké
• átni lehetett, hogy a vezetéshez valami más is
  szükséges
• a figyelem ráirányult a vezetéshez szükséges
  különbözo képességekre és tulajdonságokra
• megjelentek a vezetéssel kapcsolatos különbözo
  tulajdonság listák

47
8. A kontingencia elmélet ( haakkor elméletek)

• ezek az elméletek a tulajdonságelmélet
  gyengeségeit pótolják
• a vezeto személyiségtényezoit és tevékenységének
  helyzeti meghatározóit vetíti egymásra
• fontosabb tételei a következok
• a csoport eredményessége attól függ, hogy a
  csoport sajátos helyzetében vezeto stílusa helyén
  való-e vagy sem
• a legtöbb ember alkalmas a vezetésre bizonyos
  helyzetekben, míg más helyzetekben a vezetésre
  alkalmatlan
• a leghatékonyabbnak ígérkezo vezetoi stílus
  típusát az határozza meg, hogy a csoport helyzete
  mennyire teszi lehetové a vezeto számára, hogy a
  csoport tagjaira befolyást gyakoroljon

48
9. A véletlen szerepe

• W. Mills amerikai szociológus kiterjedt elemzést
  végzett az amerikai vezeto körök tagjairól (Az
  uralkodó elit)
• úgy találta, hogy a vezeto elit tagjai pozícióba
  kerülésük körülményei között kb. 60-os arányt a
  véletlennek tulajdonítottak a véletlen
  kiválasztódásra is érvényes, mint az életünket
  kíséro és meghatározó minden
• A véletlenre, hogy rendszerint azokat találja
  meg, akik erre fogadó készek, vagyis bizonyos
  külso és belso elofeltételekkel rendelkeznek
  ahhoz, hogy valamilyen lehetoséget valóra
  váltsanak

49
10. Szociológiailag preferált jegyek

• lehetnek a következok
• életkor,
• nem,
• lokális tagság,
• korábban származás, politikához való viszony,
• jelenleg inkább a politikamentesség

50
11. Hatalmi csoporthoz tartozás

• hatalmi csoport sokféle lehet (politikai ero,
  szakmai monopólium, érdekközösség, rokonszenvi
  klikk, stb.)
• mindegyik csoport favorizálja a saját embereit,
  saját jelöltjeit különbözo pozíciók betöltése
  során
• esetenként az eszközökben sem válogatnak

51
12. Alkalmasság vizsgálati eljárások

• különbözo alkalmasság-vizsgálati eljárások is
  kidolgozásra kerültek
• ezek különbözo pszichológiai és egyéb
  alkalmasság-vizsgálati eljárások

52
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

• Ferenczné Szarvas Anikó