PowerPoint bemutat

1
A 2005-ös új történelem érettségi
Eloadás 2003. október Kaposi József
2
I. Az érettségi reform általános céljai

• A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását
  állította középpontba (1)
• a középfokú oktatás expanziójából adódó problémák
  kezelése
• a tudás értelmezésében bekövetkezett változások
  érvényesítése
• a nemzetközi vizsgáztatási trendek és mérési
  eredmények hazai alkalmazásának elosegítése.

3
A vizsgareform az alábbi feladatok megoldását
állította középpontba (2)

• a középiskolai általános képzés megerosítése
• a felvételi vizsga szerepének csökkentése
• a különbözo képzési célú intézmények
  követelményeinek (gimnázium, szakközépiskola,
  nappali és felnottoktatás) egymáshoz közelítése
• az iskolák eredményei közötti összemérhetoség
  gyakorlati érvényesülése.

4
II. Az új történelem érettségi követelményeinek
kidolgozása

• Célok (1)
• a megújítás és megorzés
• új, korszerusíto törekvések (pl. a XIX.-XX.
  század hangsúlyosabbá tétele, a társadalmi
  kérdések iránti érdeklodés)
• a történelem tanítás magyarországi hagyományai
  (pl. a nemzeti és európai történelem párhuzamos
  feldolgozása)
• különbözo szemléletu, módszeru és szintu oktatási
  gyakorlat érvényesülése.

5
Az új vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó
(1)

• rendelkezik-e a történeti gondolkodás
  kialakulásához szükséges alapokkal
• birtokában van-e az alapveto történelmi
  tényeknek
• tudja-e használni a történelmi fogalmakat, a
  szaknyelvet
• képes-e ismereteit szóban és írásban eloadni.

6
A vizsga azt hivatott mérni, hogy a vizsgázó (2)

• elsajátította-e azokat a képességeket és
  ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket
  és jelenségeket értelmezni tudja
• képes-e a történelmi forrásokat legyenek akár
  eredeti, akár a múltról szóló feldolgozások
  vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét
  reálisan elképzelni
• tudja-e értelmezni a jelenkor társadalmi
  jelenségeit
• képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és
  tényszeru történelmi értékeléseket elonyben
  részesíteni a leegyszerusíto véleményekkel
  szemben .

7
III. A vizsga dokumentumai

• A vizsgakövetelmények
• Nem a tanulási folyamatra, hanem a vizsgán
  megkövetelt teljesítményre összpontosítanak.
• Kijelölik
• a vizsgán várható képességek és tudás
  tartományát
• támpontot adnak a feladatok megfogalmazásához
• rögzítik a teljesítmények típusát és a
  vizsgateljesítmények értékelésének eljárásait
• meghatározó szerepet játszanak a szakmai
  nyilvánosság kiépülésében.

8
Vizsgaleírások

• Célja tájékoztatni a vizsgával kapcsolatba
  kerülo személyeket (felkészítok, vizsgázók)
  minden fontos tudnivalóról. Például.
• részletesen leírja a vizsgamodellt
• szabályozza a vizsgarészek, a feladatlap belso
  arányait a várható vizsgafeladatok számát,
  típusait
• meghatározza a vizsga részletes értékelési
  rendszerét, belso arányait a vizsgateljesítmények
  értékelési elveit, módjait, szempontjait és
  formáját.

9
Jogszabályi háttér

• Általános követelmények
• 100/1997. Kr, 111/2001 Kr, 78/2002 Kr, 71/2003 Kr
• Felsooktatási felvételi
• Részletes követelmények
• 40/2002 OM, 14/2003 OM
• Kerettantervek
• 28/2000 OM, 10/2003 OM

10
IV. Újdonságok a történelem érettségin 2005-tol

• Az egyensúlyok helyreállítása
• A képességjellegu követelmények (kompetenciák)
  meghatározó szerepe
• A témakörök megváltozása
• A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek
  csökkentése
• Az írásbeli vizsga bevezetése - Újszeru feladatok
  
• Újszeru szóbeli vizsga
• A kétszintuség
• Tétel osszállítás, javítás, értékelés
• Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok

11
1. Az egyensúlyok helyreállítása (1)

• Az oktatási gyakorlatban visszaállítani az
  ismeretátadás, a képességfejlesztés és a
  normaközvetítés hármasának belso egyensúlyát.
• Cél az is, hogy érvényesíteni lehessen a nemzeti
  és európai azonosságtudatot és a humanista és
  demokratikus értékrendet.
• A politika- és eseménytörténet mellett a
  társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok
  szerepének növekedése.
• A központi elvárások és a helyi szakmai
  önállóságból adódó lehetoségek egyensúlyának
  megteremtése.

12
1. Az egyensúlyok helyreállítása (2)

• Vissza akarja állítani az ismeretek, képességek
  és normák az elmúlt évtizedben megbomlott
  természetes egyensúlyát, miként az alábbi ábra
  mutatja.
• ismeretek képességek normák
• képességek normák ismeretek

 
13
2. A képességjellegu követelmények (kompetenciák)
meghatározó szerepe (1)

• Kulcskompetenciák az új érettségi vizsgán
• nyelvi kultúra, kommunikáció, érto olvasás,
  érvelés, szövegalkotás
• információk kezelése, probléma-felismerés,
  problémamegoldó gondolkodás
• logikai kapcsolatok felismerése, modellalkotás,
  önkifejezo képesség
• szélesköru alkalmazási képességek.

14
2. A képességjellegu követelmények (kompetenciák)
meghatározó szerepe (2)

• A történelem vizsgán megkövetelt képességek
  (kompetenciák)
• a források használata és értékelése
• a szaknyelv alkalmazása
• tájékozódás térben és idoben
• az eseményeket alakító tényezok feltárása
• a történelmi események és jelenségek
  problémaközpontú bemutatása.

15
Források használata és értékelése (Emelt és
középszinten)

• 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.)
  információk gyujtése, következtetések
  megfogalmazása
• 1.2 Különbözo típusú forrásokból származó
  információk összevetése
• 1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák,
  plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése
• 1.4 A történelmi térképek felhasználása
  ismeretszerzéshez
• 1.5 Információk gyujtése és következtetések
  levonása egyszeru statisztikai táblázatokból,
  diagramokból, grafikonokból, kronológiákból
• 1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

16

• Emelt szinten
• 1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák
  vázlatos ábrázolása
• 1.8 Annak bemutatása, hogy a vizsgált forrásban
  miként tükrözodik a szerzo személyes helyzete
• 1.9 A részletek iránti érzékenység a források
  feldolgozása és elemzése során
• 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak
  értelmezése, hogy egyes történelmi események és
  személyek megítélése a különbözo történelmi
  korokban eltéro lehet
• 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása
  az ellentmondásosan értékelheto eseményekrol és
  személyekrol

17
Szaknyelv alkalmazása (Emelt és középszinten)

• 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes
  használata
• Emelt szinten
• 2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak
  ismerete

18
Tájékozódás térben és idoben (Emelt és
középszinten)

• 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különbözo
  térképeken
• 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes
  történelmi kultúrák és államok kialakulásában
• 3.4 Egyszeru történelmi térképvázlatok készítése
  
• 3.6 Konkrét történelmi események térben és idoben
  való elhelyezése

19

• 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok
  elnevezésének és sorrendjének, valamint
  legfontosabb jellemzoinek ismerete
• 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése,
  értelmezése a világtörténet és a magyar
  történelem legfontosabb eseményei között
• Emelet szinten
• 3.3 A történelmi fejlodés során kialakult régiók
  bemutatása térképeken
• 3.5 A történelmi tér változásainak ismerete
• 3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig)
  többszempontú korszakolása

20
Eseményeket alakító tényezok feltárása (Emelt és
középszinten)

• 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti
  rendezése
• 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi
  eseményeknek általában több oka és következménye
  van
• 4.3 Különbözo típusú okok és következmények
  megkülönböztetése, azok eltéro jelentoségének
  felismerése
• 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok,
  tényezok megkülönböztetése, mérlegelése

21

• 4.5 Példákkal való alátámasztása, hogy nehéz
  történelmi szituációkban az egyes emberek
  nézeteit, döntéseit és cselekedeteit
  élethelyzetük miként befolyásolja
• 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése
  történelmi események okairól és következményeirol
  
• 4.7 A változás és fejlodés közötti különbség, a
  változás és a fejlodés viszonyának értelmezése
  konkrét példákon

22

• 4.8 A különbözo történelmi régiók eltéro
  fejlodésének bemutatása
• 4.9 Aktuális események történelmi elozményeinek
  bemutatása
• Emelt szinten
• 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok
  szerinti keresése, értelmezése
• 4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek
  több szempontú bemutatása

23

• 4.11 Szabadon választott példa segítségével
  hosszabb idotávú történelmi változások bemutatása
• 4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének
  fölismerése egy-egy történelmi esemény
  alakulásában
• 4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek
  össze a történelmi események okai, következményei
  és a benne résztvevok szándékai

24
Történelmi események és jelenségek
problémaközpontú bemutatásaEmelt és középszinten

• 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
• 5.2 Népesség, település, életmód
• 5.3 Egyén, közösség, társadalom
• 5.4 A modern demokráciák muködése
• 5.5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
• 5.6 Nemzetközi konfliktusok és együttmuködés

25
3. A témakörök megváltozása (1)

• a vizsga a lexikális ismeretek lényegesen szukebb
  körét jelöli ki
• biztosítja a magyar és egyetemes történelem
  60-40-os megoszlását
• meghatározó módon szerepel benne a XIX.-XX.
  század története
• idoben kitolja a differenciált oktatás
  elkezdését, a két szint közötti lényeges
  különbségek csak a 11. év anyagától jelennek meg.

26
3. A témakörök megváltozása (2)

• A témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazása
  úgy történt, hogy
• a politikatörténet mellett a társadalom-, a
  gazdaság-, a muvelodés- és mentalitástörténetnek
  is fontos szerep jusson
• a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak
  meghatározásakor a történettudomány legújabb
  eredményei érvényesüljek.

27
3. A témakörök megváltozása (3)

• A témakörök
• 1. Az ókor és kultúrája
• 2. A középkor
• 3. A középkori magyar állam megteremtése és
  virágkora
• 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások
  az újkorban
• 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

28

• 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az
  imperializmus kora
• 7. Polgárosodás kezdetei és kibontakozása
  Magyarországon
• 8. Az elso világháborútól a kétpólusú világ
  felbomlásáig
• 9. Magyarország története az elso világháborútól
  a második világháborús összeomlásig
• 10. Magyarország 1945-tol a rendszerváltozásig
• 11. A jelenkor
• 12. A mai magyar társadalom és életmód

29
Példák az ún. altémákra

• Vallás és kultúra az ókori Keleten
• Középszint
• Az egyes civilizációk vallási és kulturális
  jellemzoinek azonosítása.
• Emelt szint
• Egy folyammenti civilizáció jellemzoi (pl.
  Egyiptom, Kína).
• Az egyistenhit a zsidó vallásban.

30

• A demokrácia kialakulása Athénban
• Középszint
• Az athéni demokrácia intézményei, muködése.
• Emelt szint
• Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata.
• A spártai állam
• A kereszténység kialakulása és elterjedése
• Középszint
• A kereszténység fobb tanításai.
• Emelt szint
• A kereszténység egyház történetének néhány
  állomása az ókorban (pl. páli fordulat,
  üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat).

31

• Az iszlám vallás és az arab világ a
  világvallások elterjedése
• Középszint
• Az iszlám vallás kialakulása és fobb tanításai.
• Emelt szint
• A világvallások civilizáció-formáló szerepe.
• Az arab hódítás, az iszlám elterjesztésének
  fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732
  Poitiers).
• A középkori városok
• Középszint
• Egy középkori város jellemzoinek bemutatása.
• Emelt szint
• A középkori kereskedelem sajátosságai.
• A középkori céhes ipar bemutatása.

32

• Az európai integráció története
• Középszint
• Az Európai Unió legfontosabb intézményei.
• Emelt szint
• A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig
  (1957-1992) az integráció fobb állomásai.
• Együttmuködés és eltéro érdekek az Unióban.
• Az Európai Unió helye a világgazdaságban.
• A harmadik világ
• Középszint
• A fejlodo országok fobb problémái (pl. népesség
  növekedés, szegénység, élelmezési- és
  adósságválság).
• Emelt szint
• A demográfiai válság társadalmi és gazdasági
  okai.

33

• A magyarországi romák
• Középszint
• A hazai romák helyzete (oktatás, lakhatás,
  egészségügy, foglalkoztatás). A diszkrimináció
  fogalma.
• A parlamenti demokrácia muködése és az
  önkormányzatiság
• Középszint
• A választási rendszer lényegi elemei.
• Emelt szint
• A helyi önkormányzatok feladatai, szervezeteinek
  és muködésük.

34
4. A konkrét tartalmak, lexikális ismeretek
csökkentése

• A vizsga feladataiban csak a kerettantervek
  követelményeiben megfogalmazott konkrét lexikális
  adatokat lehet számon kérni.
• A középszintu érettségi vizsgán a számon
  kérheto évszámok, személyek, topográfiai adatok
  és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú
  történelem kerettantervek évszámokra,
  személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira
  vonatkozó az adott témakörhöz rendelheto
  tantárgyi követelményeivel.

35

• Az emelt szintu érettségi vizsga egyszeru, rövid
  választ igénylo feladatainak megoldásához
  szükséges részletes követelményeket a történelem
  kerettanterveknek az évszámokra, személyekre,
  topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei
  tartalmazzák.
• Az emelt szintu érettségi vizsga írásbeli
  részének szöveges (kifejtendo) feladatai és
  szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek,
  fogalmak stb. körét a kerettantervek és a
  vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák
  segítségével jelzik.

36
5. Az írásbeli vizsga bevezetése (1)

• Bevezetését az alábbi tényezok indokolják
• a vizsgateljesítmények összemérhetoségének
  megvalósítása
• a vizsga követelményeinek és feltételeinek
  egységesítése
• új, nemzetközi mérési, értékelési gyakorlat
  elterjesztése
• szemléleti, tartalmi, módszertani reformok
  gyakorlati érvényesítése.
• A segédeszközök (pl. térkép) használásnak
  lehetosége az új vizsgakoncepció fontos eleme.

37
Az írásbeli vizsga bevezetése (2)

• Az írásbeli feladatlap két részbol áll
• Egyszeru, rövid választ igénylo feladatokból,
  melyek általában zárt véguek, vagyis csak egy
  megoldásuk lehet. Ezt a részt nevezhetjük
  tesztnek.
• Szöveges (kifejtendo) írásbeli feladat, amely
• problémamegoldó vagy egyszerusítve rövid esszé
• elemzo vagy egyszerusítve hosszú esszé lehet.
• A szöveges feladatoknál megjelenik a
  választhatóság.

38
Újszeru írásbeli feladatok

• A legfontosabb változás az, hogy az egyes
  feladatoknál a képesség jellegu követelmények
  számonkérése az elsodleges cél,
• és csak másodsorban a tartalmi elvárások.
• Minden feladat magába foglal valamilyen forrást
  (szöveget, képet, térképet, diagramot, grafikont,
  karikatúrát stb.), melynek adatai tartalmazzák
  mindazokat az elvárt információkat, melyek a
  sikeres feladatmegoldást biztosítják.

39
Minta feladat - Középszint (1)
40

• Milyen politikai berendezkedést tükröz az ábra!
  Húzza alá a helyes választ!
• királyság despotizmus demokrácia
• B) Melyik városállam államszervezetét mutatja az
  ábra? Húzza alá a helyes választ!
• Athén Spárta
• C) Sorolja fel, hogy kik nem vehettek részt a
  polisz politikai irányításában!
• D) Melyik a polisz legnagyobb befolyással bíró
  testülete?

41
Minta feladat Emelt szint (1)

• A mezogazdasági muvelési módszerek történeti
  fejlodését mutató ábrák segítségével válaszoljon
  a kérdésekre!

42
Minta feladat Emelt szint (2)

• Mi volt az ugar funkciója?
• .
• Mi tette lehetové az ugar fokozatos megszunését?
• .
• Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt
  mezogazdasági muvelési módszert!
• 1).. 4)
• Mi tette lehetové a 4. diagramon ábrázolt
  muvelési módszer bevezetését?
• ..

Összesen 5 pont
43
Példák a lehetséges feladattípusokra (1)

• Információkeresés források (szöveges, képi)
  segítségével
• Források alapján egyszeru következtetések
  megfogalmazása
• Különbözo típusú (szöveges, képi, diagram)
  forrásból származó információk összevetése
• Megadott szempontok szerinti fogalmak gyujtése
  forrásokból
• Fogalmak azonosítása, hozzárendelése egy korhoz,
  vagy egy államhoz
• Térképekrol információk gyujtése

44
Példák a lehetséges feladattípusokra (2)

1. Térképek alapján egyszeru következtetések
   megfogalmazása
2. Helyszínek azonosítása térképatlasz segítségével
3. Célok és következmények megkülönböztetése
4. Ok-okozati összefüggés felismerése,
   megkülönböztetése
5. Következtetések megfogalmazása események,
   folyamatok, jelenségek, döntések következményeirol

45
6. Újszeru szóbeli vizsga (1)

• A szóbeli vizsga alapvetoen a történelmi
  jelenségek és események problémaközpontú
  bemutatását várja el a tanulóktól.
• E vizsgaforma elsodleges célja az, hogy a diákok
  bemutassák, hogy szóbeli kifejezoképességük
  milyen színvonalon áll, illetve miként tudnak a
  történelem különbözo dimenzióiban (pl. gazdaság,
  társadalom, nemzetközi konfliktusok) eligazodni
  és a tételben meghatározott problémát
  összefüggéseiben feltárni és elemezni.

46
Újszeru szóbeli vizsga (2)

• Témakörei
• Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
• Népesség, település, életmód
• Egyén, közösség, társadalom
• Nemzetközi együttmuködés és konfliktusok
• Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
• Modern demokráciák muködése
• Szabad (problémaközpontú) témakör

47
7. Kétszintuség

• A vizsgaszabályzat a követelményeket két szinten
  határozza meg.
• Középszinten a mai társadalomban tájékozódni
  tudó ember történelmi ismereteit, és képességeit
  kell megkövetelni.
• A középszintu vizsga
• egyszerubb ismeretszerzési eljárásokat
• a kifejezoképesség, a rendszerezés és alkalmazás
  alapveto formáit
• a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét
  igényli.

48

• Emelt szinten elsosorban a felsooktatásban
  történelmet használó, illetve tanuló diákok
  felkészítése történik.
• Az emelt szintu vizsga
• Bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat és
  kifejezoképességeket
• összetettebb rendszerezési, alkalmazási,
  összehasonlítási és elemzési szempontokat
• valamint magasabb fokú gondolkodási muveleteket
• önállóbb ítéletalkotási készségeket
• a történelmi adatok tágabb körének ismeretét
  követeli meg.

49
8.Tétel összeállítás, javítás, értékelés

• Középszinten
• A tanuló szaktanára
• javítja és értékeli a vizsgázók írásbeli
  munkáját
• állítja össze a szóbeli tételeit
• minosíti szóbeli feleletét
• állapítja meg az osztályzatot.
• Emelt szinten
• A vizsgaközpont által felkért szakértok
  (felkészített szaktanárok)
• javítják az írásbeli dolgozatokat
• határozzák meg a szóbeli vizsga konkrét tételeit
• értékelik a tanuló írásbeli és szóbeli
  teljesítményét.

50
9.Új felkészítési, mérési, értékelési szempontok
(1)

• Az új követelmények nyomán
• hangsúlyosabbá válik a szövegértési és
  szövegalkotási feladatok gyakorlása
• elotérbe kerül a tevékenység centrikus és
  problémaközpontú oktatás
• lehetoség nyílik a témákon belüli elmélyülésre, a
  mélyfúrásra
• valódi szabad tankönyvválasztás érvényesülhet.

51
Az esszé feladatok megoldási algoritmusa

• a probléma azonosítása
• anyaggyujtés a megadott forrásokból
• az egyszeru következtetések, összehasonlítások
  elvégzése,
• a megfogalmazáshoz szükséges szakszókincs
  alkalmazása,
• a problémához kapcsolódó tér és ido koordináták
  meghatározása,
• a háttér, pl. az ok-okozati kapcsolatok, célok
  és következmények feltárása.
• önálló kérdés vagy megállapítás megfogalmazása.

52
(No Transcript)
53
Értékelési szempontok

• Szöveges írásbeli feladatoknál
• A feladat megértése 20
• Kompetenciák szerint (pl. forráshasználat,
  szaknyelv alkalmazása) 70
• Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 10
• Szóbeli feleletnél
• A feladat megértése, tématartás, a lényeg
  kiemelése 20
• Kompetenciák szerint 70
• Világosság, nyelvhelyesség, felépítettség 10

54
Értékelés I.

• 150 pont esetén
• 126-150 pont jeles (5)
• 99-125 pont jó (4)
• 70-98 pont közepes (3)
• 45-69 pont elégséges (2)
• 0-44 pont elégtelen (1)

55
Értékelés II.

• Új eloírás
• az elégséges vizsga feltétele minden egyes
  vizsgarészbol minimum 10-os teljesítmény
• a középszintu szóbeli történelem vizsgának is
  feltétele az írásbeli vizsga 10-os teljesítése!

56
Az új vizsga jellemzoinek áttekintése Középszint
(1)
57
Írásbeli vizsga 180 perc

• Egyszeru, rövid választ igénylo feladatok
• A feladatok a részletes követelményben
  meghatározott tartalmak tudására és a
  kompetenciák mérésére irányulnak.
• Idotartam kb. 60 perc
• Szöveges feladatok
•         Problémamegoldó feladatok
• Forrás segítségével néhány mondatban, 6-8
  sorban kell megoldani.
•         Elemzo feladatok
• Forrás segítségével 20-30 soros szerkesztett
  szöveg készítése.

58

• Írásbeli vizsga 180 perc (2)
• Választhatóság
• A vizsgázóknak a megfogalmazott nyolc feladatból
  a vizsgaleírásban szabályozott módon hármat kell
  választaniuk. 
• Idotartam kb. 120 perc
• Segédeszközök
• Történelmi atlasz és Helyesírási Tanácsadó Szótár

59

• A tételek kijelölése
• Az írásbeli feladatsor egységes, központi
  kijelölésu.
• A vizsgateljesítmények értékelése
• Az írásbeli vizsgateljesítmény értékelése
  központi, értékelési útmutató alapján történik. A
  vizsgáztató szaktanár javít és értékel.

60
Szóbeli vizsga 10-15 perc

• Alapvetoen a történelmi jelenségek és események
  tematikus szempontú (problémaközpontú)
  bemutatását várja el a tanulóktól.
• Témakörei
• -         gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi
  kultúra
• -         népesség, település, életmód
• -         egyén, közösség, társadalom
• -         nemzetközi együttmuködés és
  konfliktusok
• -         politikai intézmények, eszmék,
  ideológiák
• -         modern demokráciák muködése
• szabad (problémaközpontú) témakör 2

61

• A tételek kijelölése
• A szóbeli tételeket a témakörök alapján a
  vizsgáztató tanár állítja össze.
• A vizsgateljesítmények értékelése
• A szóbeli vizsgateljesítmény értékelése
  vizsgakövetelményben meghatározott szempontok
  (kompetenciák) alapján történik. A vizsgáztató
  szaktanár tesz értékelési javaslatot a
  vizsgabizottság számára.

62
Példák a feladatokból.

• Egyszeru rövid választ igénylo feladat
• (emelt)
• Kérdés
• A második ipari forradalom kiépülésében
  kiemelkedo szerepe volt az autógyártásnak. A Ford
  autógyár termelési adatai alapján válaszoljon a
  kérdésre!
• (6 válaszelem)

63
A feladathoz megadott táblázat
Év Ár Termelés (db)
1912-1913 600 168 220
1909-1910 950 18 664
1914-1915 490 308 213
1920-1925 350 1 250 000
64
A feladathoz megadott képi forrás II.
65
Kérdések, feladatok

• Milyen összefüggés figyelheto meg az árak és a
  darabszám között? Mi lehet a kapcsolat oka?
• Milyen, a képen látható munkaszervezési módszer
  tette lehetové az autógyártás felfutását?
• 3. Mi volt ennek a módszernek az elonye?
• 4. Hogyan hatott az ipar más területeire az
  autógyártás felfutása?
• 5. Miért következett be ez a hatás?

66
Elvárható válaszelemek

• Az árak csökkenésével párhuzamosan nott a
  darabszám.
• Ahogy olcsóbb lett az autó, úgy egyre több ember
  volt képes megvásárolni.
• szalagrendszer
• Olcsóbbá tette a termelést (leszorította az
  árakat, mert gyorsabb volt).
• fellendítette
• Az autók tömeges gyártása a beszállítások révén
  számos ipari területen növelte a piacot (a
  megrendeléseket).

67
Egyszeru rövid választ igénylo feladat

• Feladat
• Két képet közlünk az 1948 és 1953 közötti
  Magyarország életébol. Emelje ki a képek alapján
  a korszak három jellegzetességét, s röviden
  értelmezze, hogyan jelennek meg (milyen
  tartalmakat, jelenségeket emel ki, milyen
  beállításokat alkalmaz stb.) ezek a képeken!

68
A képelemzéshez adott forrás I.
Kádár János és Rákosi Mátyás egy sporttelep
avatásán 1948-ban
69
Adott forrás II.
Sztálinváros építésén dolgozó fiatal lányok, 1952
nyarán.
70
Megoldási példák

• 1. személyi kultusz a bölcs vezér szereto apja
  népének (az értelmezések esetében a kulcs
  tartalmával megegyezo válaszok elfogadhatók)
• 2. szociális gondoskodás épül a munkások új
  otthona
• 3. a nok munkába állítása a korábbi férfimunkát
  most boldogan, vidáman ifjú lányok végzik
• 4. szocialista iparosítás hatalmas építkezések,
  az ifjúság munkába állítása
• 5. az egyén kiszolgáltatottsága a hétköznapi
  embert jelképezo gyermek a hatalom képviseloi
  elott.

71
Szöveges problémamegoldó feladat

• Feladat
• Az idézetben részleteket közöltünk Wilson
  amerikai elnök 1918. januári 14 pontos
  békejavaslatából. A történelmi atlasz és az
  idézet segítségével vesse össze a wilsoni
  pontokat a megvalósult versailles-i
  békerendszerrel!
• Segédletek Szöveges forrás, térképek

72
Az értékelés szempontjai
Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok
K O M P E T E N C I Á K 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyujtése. A vizsgázó válaszában összegyujti azt, hogy a wilsoni pontok milyen javaslatokat tesznek a háború utáni rendezésre (pl .titkos diplomácia megszüntetése, gyarmati rendszer átszervezése, az európai határok megváltoztatása, Lengyelország megteremtése stb.) 70
73
Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok
K O M P E T E N C I Á K következtetések megfogalmazása A vizsgázó kísérletet tesz annak bemutatására, hogy a forrásban megjelölt célok miként valósultak meg a békekonferencia döntései nyomán. Válaszában rögzíti, hogy a szándékok és a megvalósulás között melyek a leglényegesebb ellentétek (pl. Osztrák-Magyar Monarchia és népeinek önrendelkezése).
74
Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará-nyok
K O M P E T E N C I Á K 1.4 Történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez. A vizsgázó a világháború elotti és utáni térképen lévo államokat pontosan megnevezi.
75
Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok
K O M P E T E N C I Á K 2.1 A történelmi fogalmak használata. A vizsgázó válaszában jól használja pl. az alábbi fogalmakat gyarmat, területszerzés, önrendelkezési jog, békediktátum.
76
Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará-nyok
A feladat megértése A vizsgázó válaszában arra fókuszál, hogy a békeszerzodés egy sor újabb konfliktus forrásává vált. 20
Megszerkesz-tettség és nyelvhelyes-ség, Világosság, helyesírás. 10
77
Példák a feladatokból

• Egyszeru rövid választ igénylo
• (középszint)
• Feladat
• Olvassa el az áprilisi törvények alábbi
  részletét! A törvény alapján állapítsa meg, hogy
  a felsorolt személyek közül ki rendelkezett
  választójoggal (jelölje I betuvel) és ki nem
  rendelkezett választójoggal (jelölje N
  betuvel)!

78
Feladathoz megadott forrás

• Politikai jogélvezetet azoktól, kik annak eddig
  gyakorlatában voltak, elvenni, a jelen
  országgyulés hivatásának nem érezhetvén,
  mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben
  az országgyulési követek választásában eddig
  szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel
  meghagyatnak.
• Ezen kívül
• Az országnak s kapcsolt részeknek mindazon
  bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves,
  és sem atyai, sem gyámi, sem gazdai hatalom, sem
  pedig elkövetett hutlenség, csempészkedés,
  rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyíték
  alatt nem levo lakosai, a noket kivéve,
  törvényesen bevett valláskülönbség nélkül,
  választók

79

• a) Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett
  tanáccsal ellátott községekben 300 ezüst forint
  értéku házat vagy földet, egyéb községekben pedig
  eddigi úrbéri értelemben vett ¼ telket, vagy
  ezzel hasonló kiterjedésu birtokot, kizáró
  tulajdonul, vagy hitveseikkel, s illetoleg
  kiskorú gyermekeikkel közösen bírnak.
• b) Kik mint kézmuvesek, kereskedok, gyárosok
  telepedve vannak, ha tulajdon muhelyjel vagy
  kereskedési teleppel, vagy gyárral bírnak, s ha
  kézmuvesek, folytonosan legalább egy segéddel
  dolgoznak.

80

• c) Kik, habár a fentebbi osztályokba nem esnek
  is, saját földbirtokukból vagy tokéjükbol eredo
  100 ezüst forint évenkénti állandó s biztos
  jövedelmet kimutatni képesek.
• d) Jövedelmükre való tekintettel a tudorok,
  sebészek, ügyvédek, mérnökök, academiai muvészek,
  tanárok, a magyar tudós társaság tagjai,
  gyógyszerészek, lelkészek, segéd-lelkészek,
  községi jegyzok és iskolatanítók, azon
  választókerületben, mellyben állandó lakásuk van.
• e) Kik eddig városi polgárok voltak, ha a
  fentebbi pontokban leírt képességekkel nem bírnak
  is.

81
A feladat állításai

• 1.) A. Antal egyetemi professzor. Pesten él
  családjával feleségével és három gyermekével.
• 2.) B. Boldizsár 21 éves segéd. Egy budai
  cipészmester mellett dolgozik, két másik segéddel
• 3.) C. Csongor 18 éves jogászhallgató, osi
  nagybirtokos család sarja.
• 4.) D. Dezso elszegényedett, birtoktalan nemesi
  család sarja, 200 ezüst forint értéku
        vidéki kisvárosi házában él.
• 5.) E. Eulália 30 éves özvegy grófno, 1000 holdas
  földbirtokkal.
• 6.) F. Ferenc felszabadított negyed telkes
  jobbágy.
• 6 válaszelem

82
Elvárható válaszelemek

• 1.) A. Antal egyetemi professzor. Pesten él
  családjával feleségével és három
  gyermekével. választhat
• 2.) B. Boldizsár 21 éves segéd. Egy budai
  cipészmester mellett dolgozik, két másik
  segéddel. nem választhat
• 3.) C. Csongor 18 éves jogászhallgató, osi
  nagybirtokos család sarja. nem választhat
• 4.) D. Dezso elszegényedett, birtoktalan nemesi
  család sarja, 200 ezüst forint értéku vidéki
  kisvárosi házában él. választhat
• 5.) E. Eulália 30 éves özvegy grófno, 1000 holdas
  földbirtokkal. nem választhat
• 6.) F. Ferenc felszabadított negyed telkes
  jobbágy. választhat

83
Egyszeru rövid választ igénylo(középszint)

• Feladat
• Az 1935-ös és az 1949-es magyar
  birtokviszonyokat mutatja be a két diagram. A
  diagramok összehasonlításával válaszoljon az
  alábbi kérdésekre!

84
Feladathoz megadott forrás
85
Kérdések, feladatok

• Melyik birtoktípus volt az uralkodó 1935-ben?
• 2. Melyik birtoktípus vált dominánssá 1949-re?
• 3. Mi idézte elo a jelentos változást? 
• 4. Hogyan alakította át ez a változás a magyar
  társadalomszerkezetet? Melyik társadalmi csoport
  szunt meg (a), melyik erosödött meg (b)?

86
Elvárható válaszok

• . Melyik birtoktípus volt az uralkodó 1935-ben?
• a nagybirtok
• 2. Melyik birtoktípus vált dominánssá 1949-re?
• a kisbirtok (0-5 és 5-10 hold közötti)
• 3. Mi idézte elo a jelentos változást?
• a földosztás és/vagy 1945 márciusa
• 4. Hogyan alakította át ez a változás a magyar
  társadalomszerkezetet? Melyik társadalmi csoport
  szunt meg (a), melyik erosödött meg (b)?
• a)      nagy- és középbirtokosok
• b) törpe- és kisparaszti réteg

87
Szöveges problémamegoldó feladatatok(középszint)

• Feladat
• Az alábbi szövegrészlet alapján mutassa be, hogy
  a Rákosi-korszak miként sajátította ki a nemzeti
  függetlenség eszméjét, és hogyan próbálta meg a
  diktatúrát jelképezo Sztálin-szobrot a szabadság
  szimbólumaként megjeleníteni!

88
A feladathoz megadott forrás

• O (ti. Sztálin) a magyar történelemnek is a
  legnagyobb alakja. István király államalapító
  munkája, a Hunyadiak és a Zrínyiek halált megveto
  honvédelem, Rákóczi hosi szabadságküzdelme,
  Kossuth Lajos, 1848-49 dicsoséges forradalma,
  Petofi, Ady, József Attila álma, a
  Tanácsköztársaság roppant kezdeményezése, a
  magyar kommunisták három évtizedes, vértanúságban
  gazdag harca a Szovjet Hadsereg gyozelmével
  gyozött. () A városunk fölé magasodó
  Sztálin-szobor azt hirdeti (), hogy a hazát
  szeretni és hunek lenni a Szovjetunióhoz,
  hazafiasnak lenni és proletár módra nemzetközinek
  lenni egyet jelent. Szabad Nép, 1951.december
  16.

89
Az értékelés szempontjai
Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok
K O M P E T E N C I Á K 1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyujtése A vizsgázó a forrás alapján felsorolja, hogy a magyar történelem mely eseményei és alakjai jelennek meg a szövegben. Rögzíti, hogy a forrás a Sztálin-szobor felavatására készült 70
90
Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok
K O M P E T E N C I Á K következtetések megfogalmazása A vizsgázó kísérletet tsz annak indoklására, hogy a forrásban megjeleno sajátos történelmi válogatásnak mi volt a szempontja. Észrevételezi, hogy a különbözo jelentoségu események (pl. államalapítás, Tanácsköztársaság) milyen indokok miatt kerülhettek egymás mellé.
91
Értékelési szempontok Optimális megoldás Ará nyok
K O M P E T E N C I Á K 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata A vizsgázó tudja használni a nemzeti függetlenség és a hazaszeretet fogalmakat
92
Értékelési szempontok Optimális megoldás Arányok
A feladat megértése A vizsgázó válaszában fölismeri, hogy a szöveg alapvetoen a tömegek megtévesztése manipulációja érdekében született. 20
Megszerkesz-tettség, nyelvhelyes- ség Világosság, helyesírás. 10
93
Középszintu írásbeli

• 1283-ban a velencei piactéren tartózkodókat
  Messer Marco Polo hazaérkezése foglalkoztatja.
• Állapítsa meg, hogy a forrásrészletben szereplo
  négyfos csoport szereploi melyik valláshoz
  tartoznak? Húzza alá a helyes választ!
• A. Láttam milyen mesés árukat hozott Kínából
  Messer Polo. Szuz Máriára esküszöm, hogy ilyen
  kelmét még álmomban sem képzeltem.
• B. Karavánok hozzák Távol-Keletrol, rokonaim
  küldtek már ilyet nekem tavaly Peszach idején.

94

• C. A Próféta szakállára esküszöm, hogy a Kelet
  mesés kincseit már évszázadok óta ismerik az én
  oseim is.
• D. Hihetetlen, hogy Kínában létezik a robbanó
  por, amellyel ölni lehet, meg falat törni. Mi,
  igazhitu keresztények régóta ismerjük a
  görögtüzet, avval védtük meg városunkat, Bizáncot
  a pogányoktól.
• C. A mekkai zarándoklatomon találkoztam olyan
  kereskedovel, aki Indiában járva hallott már a
  kínai robbanóporról.
• A. Kit érdekel a robbanópor? Lehet, hogy az
  arabok nem bírtak annak idején a hatalmas
  császárral, de az igaz római hitu lovagok
  elfoglalták Bizáncot.
• D. Én azt mondom eretnek cselekedet volt
  Bizáncra rontani Jeruzsálem visszavétele helyett.

95

• A. Vigyázz a szavaidra görög! Ti eretnekek
  lettetek. Nem fogadjátok el a pápai irányítást,
  pedig Jézus követoinek valljátok magatokat, de
  mégsem követitek az Anyaszentegyház fopásztorát.
• B. Messer Zorzi, a mi zsinagógánk régóta áll, és
  nem zavarja a velenceiek nyugalmát. Ábrahám
  fiait, Mohamed követoit, örmény és görög
  kereskedoket is megturik a velencei piacokon.
• A. római keresztény, ortodox keresztény,
  zsidó, muszlim, buddhista
• B. római keresztény, ortodox keresztény,
  zsidó, muszlim, buddhista
• C. római keresztény, ortodox keresztény,
  zsidó, muszlim, buddhista
• D. római keresztény, ortodox keresztény,
  zsidó, muszlim, buddhista

96

• A szöveg alapján rendszerezze a nagy földrajzi
  felfedezések tudományos-technikai feltételeit
  és gazdasági, politikai okait! A szövegbol vett
  rövid kifejezésekkel válaszoljon!
• A XV. századra kereskedelmi összeköttetés jött
  létre a Földközi tenger és a Baltikum között.
  Ezeken az új utakon a nyílt tengeren új
  hajótípus, a caravella, új helymeghatározó
  eszközök segítették a hajósokat. A XV. század
  során Európa gazdasága a válságon túljutva
  gyorsuló ütemben fejlodött, s a gazdaság
  fejlodése növekvo mennyiségu nemesfémet igényelt,
  miközben az európai nemesfémbányák kimerüloben
  voltak. A törökök eloretörése óta lezárult a
  keleti kereskedelmi útvonal. Csak az arabok
  közvetítésével, magas vámokkal terhelve érhetett
  a selyem, a fuszer és a drágako Európába.

97

• A reneszánsz révén ismertté vált az antik
  világból Ptolemaiosz azon elképzelése is, amely a
  Földet gömb alakúnak írta le, s ennek alapján
  elkészítették az elso ennek megfelelo
  világtérképeket. A közfelfogás szerint Tengerész
  Henrik iskolájában felkészült tengerészek
  részletesen leírták Nyugat-Afrika partvidékén
  szerzett tapasztalataikat. A felfedezések nyomán
  a kereskedelem központja áttevodött a
  Földközi-tenger medencéjébol az Atlanti-óceán
  partvidékére. Az újonnan megismert területekrol
  jó néhány ma is ismert növény (kukorica, paprika,
  kakaó, dohány) honosodott meg Európában.
• A) Feltételek a) b) 2 pont
• B) Okok a) b) 2 pont
• C) Következmények a) b) 2 pont

98
Megoldás

• A) Feltételek a) új hajótípus
  (caravella) b) helymeghatározó eszközök
• Okok a) török terjeszkedés
• b) nemesfém éhség
• Következmények a) a kereskedelmi központ
  áttevodik az Atlanti- óceánra
• b) új növények honosodnak meg
  Európában

99
Emelt szintu feladat

• A mezogazdasági muvelési módszerek történeti
  fejlodését mutató ábrák segítségével válaszoljon
  a kérdésekre!

100

• A) Mi volt az ugar funkciója?1 pont
• B) Mi tette lehetové az ugar fokozatos
  megszunését? 1 pont
• C) Nevezze meg az 1. és a 4. diagramon ábrázolt
  mezogazdasági muvelési módszert!2 pont
• 1.
• 4.
• D) Mi tette lehetové a 4. diagramon ábrázolt
  muvelési módszer bevezetését? 1 pont

101
Megoldás

• A) a föld pihentetése
• B) a mezogazdasági technika fejlodése
• C) 1. legelováltó
• 4. vetésforgó
• D) istállózó állattartás (trágyázás)

102
Szabadido a XIX-XX. század fordulóján A képek
segítségével és saját ismeretei felhasználásával
mutassa be, hogy milyen alapveto változások
következtek be a városi életmódban! Válaszában
térjen ki arra is, hogy milyen feltételek tették
lehetové a sportolás tömegessé válását!
103
(No Transcript)
104
Megoldás

• A századfordulóra az iparban és kereskedelemben
  szabályozott munkaido következményeként megjelent
  az ún. szabadido.
• A polgári életmód átjárta a városi társadalom
  jelentos részét. Széles körben általánossá válik
  az olvasás, zenélés, sportolás. Tömegrendezvények
  és tömeges tevékenységek kialakulása
  olvasókörök, társasági fórumok, különbözo
  sportversenyek és szabadidos tevékenységek (ld.
  képek), koncertek, mozi. Társasági élet új
  színterei divatáruházak, szalonok, cukrászdák,
  kávéházak, sportpályák, városligetek stb.

105

• Társadalmilag elfogadottá, mindennapossá válnak
  ezek a tevékenységek az alsó- és középrétegeknél
  is. A folyamat gazdasági feltételei
  középosztályosodás (foleg Angliában), anyagi
  fedezet és fizetoképes tömegkereslet
  létrejötte.
• A szórakozás, divat és sport üzletté vált. (A
  tömegfogyasztás kialakulása pl. a ruházkodás
  területén.) A városiasodás szembetuno jelei a
  közmuvesítés csatornázás, gázvezetékek-, és
  villanyvilágítás, parkosítás, városligetek
  elterjedése valamint az új városi életformák
  kialakulása, melyben helyet kapott a családi
  szórakozás, kirándulás, sportolás is. A sport új
  formáinak elterjedése és tömegessé válásához
  hozzájárult az újkori olimpiai mozgalom
  elindulása és sportklubok és bajnokságok
  indulása is.

106
Szóbeli feladatok

• TÉMAKÖRÖK, TÉTELCÍMEK
• I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra
• Üzemszervezési formák (céh, manufaktúra, gyár)
• 1. Hasonlítsa össze a céh, a manufaktúra és a
  gyár termelésének alapveto jellemzoit az alábbi
  szempontok alapján!
• munkamegosztás, technikai eszközök, az ott
  dolgozók képzettsége
• tulajdonviszonyok verseny, értékesítés
• a termelés mennyisége és minosége

107

• A második ipari forradalom
• 2. Mutassa be a második ipari forradalom
  korszakának fobb jellemzoit!
• Milyen tudományos és technikai eredmények tették
  lehetové a második ipari forradalom
  kibontakozását?
• Ismertessen ezek közül néhányat!
• II. Népesség, település, életmód
• A középkori városok
• 3. Ismertesse egy XIII. századi nyugat-európai
  város életét!
• A város külso képe, szerkezete, jellegzetes
  épületei
• A mindennapi élet jellemzoi
• A lakosok társadalmi helyzete, jellemzo
  foglalkozása
• A város jogi helyzete, irányítása

108
Emelt szintu szóbeli feladatok

• V. Politikai intézmények, eszmék ideológiák
• A felvilágosult abszolutizmus
• 13. Mutassa be a felvilágosult abszolutizmus
  fobb jellemzoit II. József intézkedései alapján!
• A felvilágosult abszolutizmus fogalmának
  értelmezése
• II. József meghatározó jelentoségu
  intézkedéseinek elemzése
• II. József személyiségének és rendeleteinek
  értékelése

109

• A XIX. század uralkodó eszméi
• 14. Elemezze a marxizmus történelemszemléletét!
• A történelem korszakolása Marx szerint, az egyes
  korszakok fo jellemzoi
• Az osztályharc szerepének értelmezése Marx
  szerint
• Történelemszemléletének és politikai céljainak
  viszonya