Th

1
Thészeusz és a Minótaurosz
2

• A Minótaurosz a görög mitológiában félig ember,
  félig bika alakú teremtmény volt, aki a krétai
  labirintusban élt. A név jelentése Minósz bikája.

3
A mítosz születésének története

• A mítosz szerint mielott Minósz királlyá lett
  volna, jelet kért Poszeidóntól, hogy vajon o vagy
  fivére lesz-e az uralkodó. Poszeidón Minósznak
  jósolta a királyságot és ennek jeléül egy fehér
  bikát küldött, amelyet Minósznak fel kellett
  volna áldoznia a jóslat beteljesülésekor. Minószt
  azonban elbuvölte a tengerbol elobukkant fehér
  bika szépsége, nem ezt áldozta fel, hanem egy
  másik bikát, remélve, hogy Poszeidón nem veszi
  észre a cserét.
• Poszeidón haragjában orületet küldött Minósz
  feleségére, Pasziphaéra, így az asszony szerelmes
  lett a bikába. Az ezermester Daidalosz
  segítségével Pasziphaé megtalálta módját, hogyan
  egyesüljön a bikával, és ennek a násznak az
  eredménye lett Minótaurosz. Minótaurosznak
  emberteste volt, bikafejjel és farokkal. Amíg
  gyermek volt, Pasziphaé dajkálta, de késobb már
  nem tudta kezelni vérengzo sarját.
• Miután Minósz tanácsot kért a delphoi jósdától,
  knósszoszi palotájában egy óriási labirintust
  építtetett Daidalosszal, és ott helyezte el a
  Minótauroszt.

4
Thészeusz és a Minótaurosz

• Az athéniek megölték Androgeuszt, Minósz fiát,
  mivel féltékenyek voltak a sportban elért
  sikereire. Minósz bosszúhadjáratot indított Athén
  ellen, és a gyozelem után azt követelte az
  athéniaktól, hogy minden kilencedik évben
  (egyesek szerint évente) hét ifjút és hét leányt
  áldozzanak a Minótaurosznak. Amikor már
  harmadszorra kellett küldeni az áldozatot,
  Thészeusz önként jelentkezett, hogy megölje a
  szörnyet. Minósz lánya, Ariadné szerelmes lett
  Thészeuszba, ezért egy buvös kardot adott neki,
  hogy le tudja gyozni a Minótauroszt, valamint egy
  gombolyag fonalat, aminek segítségével kijuthat a
  labirintusból. Minósz haragjában Daidaloszt és
  fiát, Ikaroszt záratta a labirintusba.

5
A labirintus

• A labirintus 5000 éves szimbólum, amely
  eredetileg a temetkezésekhez, a halottak
  kultuszához kapcsolódott, majd a halálból való
  újjászületés jelképeként mint belso útbeavatási
  út, mitikus jelentést hordozott és a
  termékenységkultuszok részévé vált. A középkorban
  spirituális értelmezése került elotérbe, a
  bunbánat és az üdvözülés útját szimbolizálta.
  Késobb talizmán lett belole, mulatságok és táncok
  színhelye, majd díszítoelemmé és játékszerré
  egyszerusödött.

6
A görög mitológia

• A görög mitológia az ókori hellének vallásából
  származó mítoszok gyujteménye.
• A környezo népekhez hasonlóan a görögök is az
  élet bizonyos területeihez rendelt istenekben
  hittek.
• A görög mitológia világa eléggé összetett. Tele
  van szörnyekkel, háborúkkal, intrikákkal és
  kotnyeles istenekkel. Emellett vannak a hérószok,
  akik segítenek az embereknek felülkerekedni
  ezeken a problémákon. A görögök a mítoszbeli
  hosök és az o kultúrájuk egyenesági
  leszármazottainak tekintették magukat.

7
A görög muvészet

• A klasszikus görög civilizáció muvészeti
  fejlodésének kezdete a mükénéi kultúra bukásával
  és a görög sötét korral esik egyidobe, késobb
  pedig Babilónia, Fönícia és Perzsia muvészetének
  virágzásával. A gazdag görög poliszok fénykorában
  és a hellenizmus idején a muvészet megfelelt a
  szabad görögök törekvéseinek.
• Görögországban a muvészet szorosan összefüggött a
  vallással és a mitológiával. Késobb a figurák
  lassan kitöltik az egész vázát, a geometrikus
  forma pedig a peremeken jellemzo. Az alakokat a
  vörös alapra feketével festették, a vonalakat
  pedig éles szerszámmal vésték a váza falába. Csak
  noket és világos ruhákat ábrázoltak fehér
  színnel. Néhány ismertetojelrol könnyen
  felismerhetjük a görög vázák hoseit Athénét
  pajzsáról, Héraklészt a legyozött állat prémjérol
  és Hermészt szárnyas lábairól.

8

• Köszönöm a figyelmet!
• Szerkesztette Patyi Gábor
• 7/.4
• 2011.06.05.