1. dia

1
Egyiptom
Az ókori világ egyik legnagyszerubb civilizációja
2
A víz áradásának elmaradását az em-berek
istencsapásként élték meg. Elo-fordult, hogy hét
esztendon át elmaradt a Nílus áradása. Ezt egy a
folyó mentén feltárt fáraósír felirata így
örökítette meg A gabona gyatra, az aratás
szukös, hi-ányzik az élelem. Mindenki szomszédja
tolvajává lett. A gyerek sír, az ifjú és az öreg
éppen csak vonszolja magát. Feltörték a
tartalékok tárházát is, de ennivaló helyett csak
port találtak.
A Nílus
Hápit a Nílus istenét, mint "áradó Nílust"
tisztelték, aki "életet ad az egész országnak"
nedvességet és termést. Nagy hasú és noies mellu
férfinak ábrázolták, tiarával a fején és
vizesedényekkel a kezében. Ünnepét a Nílus
áradásának kez-detéhez idozítették. Ezen a napon
áldozatokat mutattak be neki, aján-dékokat
felsoroló papiruszteker-cseket dobtak a folyóba.
A sivatag
3
A Nílus folyó mentén már i.e. 5000 elott
kialakultak földmuvelo közösségek. I.e. kb.
3300-ra ezek két királyságba szervezodtek. A két
országot i.e. kb. 3118-ban Ménész király
(egyesítette, székhelyévé pedig Memphisz városát
tette.
Memphisz
Az ún. "Narmer paletta" a Két Föld egyesíté-sének
egyik bizonyítéka. A paletta egyik olda-lán
Narmer legyozi Alsó-Egyiptom seregeit, a másik
oldalon a gyozelem után pedig már mindkét
országrész koronája a fején van.
4
A Narmer paletta
5
Az egyesített Egyiptom királyi koronája Felso és
Alsó Egyiptom koronáiból jött létre.
Fehér korona, Felso - Egyiptom
A "Kettos Korona" viseloje, akit általában "Alsó-
és Felso-Egyiptom királyának neveztek, a
birodalom uralkodója volt, és nem koronázhatták
meg a "Vörös" koronával anélkül, hogy a "Fehéret
ne tették volna a fejére.
Vörös korona, Alsó - Egyiptom
Kettos korona, egyesített Egyiptom
6
Borotva
Hétköznapok
Borlopó
Házmodell
Kenyér
Ágynemu
7
Foglalkozások
8
A saduf egy gémeskút-hoz hasonló szerkezet,
amelynek segítségével a vizet a csatornákba
e-melték. A faszerkezet hosszú rudat tart,
amely-nek végén ellensúlyként kokolonc lóg.
Gazdálkodás
9
Sörkészítés
10
Öltözködés
11
katonák
dolgozók
hivatalnokok
papság
vagyonosok
12
Mint minden népnek az egyiptomiaknak is megvolt a
maguk teremtés mitoszuk
Az egyiptomi mitológia szerint kezdetben istenek
és istennok uralkodtak az emberek és Egyiptom
felett sok-ezer évig. Mindegyiküknek megvolt a
maga szerepe az élet béké-jének és harmóniájának
megtartásában.Voltak, akiknek a teremtésben, a
minden éves áradásban volt szerepük. Istenek és
istennok oltal-mazták az embereket éle-tükben és
haláluk után. Az egyiptomiak imádták istene-iket,
mert úgy gondolták jó-létük, életük boldogsága a
földön és a túlvilágon tolük függ.
Istenek
13
A fáraó az ókori Egyiptom ural-kodója volt.
Dzsószer
A fáraók
I. Amenhotep
Ehnaton
A legfontosabb hatalmi jel-kép a két országrész
koro-nájának egyesítével létre-hozott kettos
korona, amit a fáraó ünnepi alkalmakkor viselt.
Hétköznap a jelleg-zetes királyi fejkendot
hord-ta, csatába készülve pedig a kék színu
borsisakját a-vagy hadikoronáját húzta a fejére.
Az ábrázolásokon a fáraó kezében mindig ott van
az elmaradhatatlan korbács, azaz a lófarokból
készült légycsapó és a pásztorbot.
14
.
Tutenkhamen fáraó aki az Új-birodalom XVIII.
dinasztiájának 12. fáraója volt - 3300 éves
sírját 1922-ben találta meg Howard Carter brit
régész. Az egyiptológu-sok nagy része szerint
Ekhnaton fáraó és Kija nevu feleségének fia volt.
Gyerekként került a trónra, és 16-17 éves volt,
amikor meghalt. A sírjában megtalált rengeteg
tárgy között nem volt egyetlen olyan papirusz,
vagy felirat sem, amely a fáraó életére,
tetteire, halálának körülményeire utalt volna.
15
Az ókori egyiptomiak-nál igen eros volt az ún.
halottkultusz. Hittek a halál utáni életben,
ami-hez szükség volt a földi test megtartására
is. Ezért nemcsak a fáraót és közvetlen
környeze-tét, hanem az utolsó, "egyszeru"
közemberig mindenkit bebalzsa-moztak haláluk
után.
A száraz sivatagi homok minden mes-terséges
eljárás nélkül bizonyos ideig konzerválja a
testet. A sírépítészet tette szükségessé a
mesterséges tartósítási eljárásokat. A
koporsókban, sírkam-rákban, ahol a test már nem
érintkezett a homokkal, bekövetkezett a
feloszlás. Hosszú ideig kellett azonban a fejlett
balzsamozási technika kialakításához, mely kémiai
tudást és bizonyos anatómiai ismereteket
igényelt.
Anubis a balzsamozás istene
A balzsamozást papok végezték
16
A balzsamozó lemossa a testet pálmaborral, majd
leöblíti a Nílus vizével.
Eloször is kiszedik az agy egy részét az orron
át. Aztán eltávolítják a belso szer-veket,kivéve
a szívet, mert az intelligencia és az érzelmek
központja, amit a túlvilági élet-ben is használni
fog a fáraó. A test alsó ré-szét kiöblítik
pálmaborral, majd összetört füstöloszerekkel újra
kitisztítják, megtöltik összetört és tiszta
mirhával, végül bevarrják .
Ezután a testget bedörzsölik salétrommal és
negyven napra elrejtik
Negyven nap után ismét lemossák a Nílus vizével,
és bekenik olajjal, ami a testet rugalmassá teszi.
Mumifikálás
17
A testet furészporral, levelekkel tömik ki, hogy
élethu legyen.
Az elozetesen kiszedett és kiszárított belso
szerveket isteneket ábrázoló edényekbe
kanópuszokbazárták.
Ezután a holttestet és fából készült ember alakú
koporsóba helyezik. Majd a sírkamrában
függolegesen felállítják és mint igen nagy
értéket orzik."
18
(No Transcript)
19
Tuthenkamon fejének rekonstrukciója
Ramses múmiája
20
A piramisok történelme kb. ötezer évre nyúlik
vissza. Az osi Egyiptom lakói a fáraók
temetkezési helyéül építették ezeket az
épüle-teket. Hittek a túlvilági életben, s azt
szerették volna, ha isteneik a túlvilágon sem
szenvednek semmiben hiányt. Éppen ezért
ékszereket, élelmet, bútorokat, hangszereket, sot
még vadászfegyvereket is elhelyeztek a piramisok
kamráiban. A piramisokat még a fáraó életében
elkezdték építeni, hogyha eljön halálának napja
minden készen álljon a temetkezési
szertar-táshoz.
Hogy volt képes az ókori ember egy ekkora
építmény elkészítésé-re? Ráadásul évezredekkel
eze-lott élt, és nem állt rendelkezésé-re sem
daru, sem markoló és semmilyen mai technikai
eszköz. Sokféle elmélet alakult ki a pira-misok
építése körül. A tudósok szerint az ókori
egyiptomiak mégnem ismerték a kereket. Viszont
rájöttek, hogy sokkal könnyebb eljuttatni a követ
a piramis helyére, ha azt görgetik, így
megalkották a "gördülo kövek" fogalmát. Egy
egyszeru, görbített faelemekbol álló szilárd,
kerék-szeru szerkezet fogta közre a követ,
amelyet 12-15 ember hú-zott az építkezés helyére
Piramisok
21
Az elso piramist Dzsószer fáraó építtette. Ezt az
ún. lépcsos piramist Imhotep tervezte, aki a
fáraó leg-fobb tanácsosaként és foépítészeként
tevé-kenykedett.
Gizai piramisok
22
A Kheopsz-piramis magassága majd 147 méter, ami
nagyjából egy ötven emeletes felhokarcoló
magasságának felel meg. Mivel megsüllyedt, így
manapság csupán 138 méteresnek tartják. Két és
fél millió, egyenként két és fél tonnás
mészkotömböt hasz-náltak a munkálatok során. Az
épület összsúlya több mint 6 mil-lió tonna,
melyhez a szükséges köveket feltehetoen csak
ökrökkel tudták vontatni, és valószínuleg
csúszólapokon szállították. Egy-másra pedig
görgok és eme-loszerkezetek segítségével
he-lyezhették. Hihetetlen pontosság jellemzi a
piramist építo emberek munkáját. A piramis
négyzetes alaprajzú és tökéletes csilla-gászati
ismeretre vall a tájolása, hiszen a négy sarka a
négy égtáj irányát mutatja. Egy-egy oldala az
építménynek 230,4 méter hosszú. Az építkezést
hatalmas elo-készíto munka elozte meg, hiszen tíz
évig csak készültek rá és tervezték. Az elozetes
mun-kákban 4000 egyiptomi dolgozott, s a
végeredmény építészek, mu-vészek, kofaragók és
más kéz-muvesek izzadságos munkáját dicséri.
23

• A piramis belsejében egy titokzatos és rejtélyes
  folyosórendszer található. A közepén egy tíz és
  fél méter széles és majdnem hat méter magas terem
  helyezkedik el, mely a Király Kamrája néven
  ismert, s melyhez egy 47 mé-ter hosszú folyosón
  lehet eljutni. A kamra közepén egy nyitott
  márvány szarkofág áll, ez az uralkodó sírhelye. A
  tudósok egy része úgy véli, hogy Kheopsz fáraót
  sohasem temették el a híres, nagy piramisban. Ezt
  a meg-lepo feltételezést három érvvel támasztják
  alá
• A halotti kamra nincsen feldíszítve. Ez
  tökéletesen ellentmond az akkori szokásoknak.
• Az elhunyt fáraó szarkofágja csak félig készült
  el, a teteje pedig teljesen hiányzik.
• Rendkívül különös az a tény is, hogy a halotti
  terembol két szuk szello-zocsatorna vezet a
  piramis felszínére. A halottaknak azonban nincs
  szükségük levegore!
• Valószínunek látszik tehát, hogy Kheopsz király
  sohasem nyugodott ezen a helyen. A Nagy Piramis
  belsejét 3500 éven keresztül senki sem
  háborga-ta. A sírrablókat és a fosztogatókat
  elsosorban a rettento félelem tartotta vissza a
  rablástól.

24
A szfinx, a fekvo oroszlánként megjeleno,
rendszerint emberfejjel ábrázolt alak az ókori
Egyiptomban az uralkodói hatalom és ero
megtestesítoje volt. Szobrai és ábrázolásai a IV.
dinasztia korától ismertek. Történetileg az elso
és egyben legnagyobb - Khephrén fáraó, a második
hatalmas gízai piramis építtetoje, a IV.
dinasztia 4. királyának völgytemploma mellett
található. A Nagy Szfinxet, amely mintegy 60
méter hosszú és 20 méter magas, a Félelem
Atyjaként is szokás emlegetni. Az egyiptomi
régészek feltételezése szerint a Nagy Szfinxnek
volt egy nonemu társa - a Félelem Anyja, amely
elpusztult.
25
férfi
fiú
lány
no
Hieroglifák
Homoktövis Általános Iskola
Kr.e. 3000 körül alakult ki ez az eros, szilárd
államszervezet, amelynek élén az istenként
tisztelt fáraó állt. Ekkorra az írásrendszert is
kidolgozták, ebbol az idoszakból már maradtak
fenn hieroglifákkal írt források. A hieroglifa
('szent véset') nagyon jellegzetes, egyedi
írásmód, hiszen formailag képírás, tárgyakat,
élolényeket ábrázolt nagy huséggel. Tartalmilag
azonban szót, szótagot, sot mássalhangzót is
jelöltek hieroglif jelekkel.
26
Matematika
Az egyiptomi matematikai ismeretekről szóló
tudásunk egyik forrása a Rhindpa-pirusz.Feltehetől
eg i.e. 1700 körül keletke-zett, de a benne
szereplő ismeretek minden valószínűség szerint
sokkal régebbiek. Az egyiptomiak tízes
számrendszert használtak. Külön számjegyük volt
az, 1-re, 10-re, 100-ra, stb. Az egyiptomiak
tudtak szorozni és osztani is. A szorzandót
mindig meg-duplázták, majd a megfelelő
hatványokhoz tartozó részszorzatokat összeadták.
27
Gyógyítás
A fáraókori orvosi kezelésekrol legtöbbet az
egyiptomi orvosi papíruszok árulnak el. Zömüket
az Újbirodalom idején jegyezték le, de ismerünk
gyógykezelésre szolgáló eloírásokat a megelozo
korszakból éppúgy, mint a következokbol. A
szöveges emlékek száma viszonylag kevés, tekintve
azonban, hogy némelyik hossza igen tekintélyes,
összességükben hihetetlenül sok adatot
szolgáltatnak. Az orvosi papiruszok között is
kitunik az Ebers-papirusz.
28
Vége
Készítette Baloghné Béni Gabriella 2006