Oszt

1
Osztályozási rendszerek, információkereso nyelvek

• Dr. Varga Katalin
• Egyetemi docens

2
A tantárgy célja, feladatai

• Olyan elméleti ismeretek közlése és gyakorlati
  készségek kialakítása, amelyek a hallgatókat
  felkészítik a szövegek, dokumentumok tartalmi
  feltárására, osztályozására, indexelésére és
  hatékony visszakeresésére, valamint e folyamatok
  szervezésére, fejlesztésére és kutatására.
• Az elméleti ismereteket adó eloadások mellett a
  gyakorlati órákon az egyes osztályozási és
  indexelési eljárások alkalmazását sajátítják el a
  hallgatók.
• A kurzus végére képeseknek kell lenniük bármely
  tartalmi feltáró eszköz elemzésére, értékelésére
  és alkalmazására, ill. adatbázisokban összetett
  tartalmi keresések végrehajtására és a keresési
  eredmények értékelésére.

3
Tematika

• A tartalom és a tartalomelemzés
• A tartalmi feltárás célja és feladata
• A tartalmi feltárás folyamata
• A tartalmi feltárás szintjei
• Az információkereso nyelvek típusai
• Hierarchikus osztályozási rendszerek
• ETO

4
Vizsgák, követelmény

• Gyakorlati jegy az órai munkák, illetve házi
  feladatok alapján
• Félévek végén írásbeli teszt
• Kurzus végén szigorlat

5
Tartalom

• Az információközvetíto tevékenység a
  tudástársadalomban értelmezett ismeretek
  közvetítését jelenti.
• A könyvtár számára a tudás szövegekben jelenik
  meg.
• A tartalom a szöveg jelentése.
• Azt az üzenetet kell megkeresni és kifejezni,
  amelynek információs értéke van annak a
  közönségnek a számára, amelyet az információs
  rendszer célközönségének, használóinak tekintünk.

6
Tartalomelemzés, tartalmi feltárás

• A könyvtári feldolgozó munkának két területét
  különböztethetjük meg
• A dokumentumok formai leírását és azonosítását,
  ez a formai feltárás, katalogizálás, illetve a
  bibliográfiai leírás feladata.
• A dokumentumok tartalmi vagy tárgyi feltárását,
  mellyel a tartalmi feltárás foglalkozik.
• A feldolgozás eredménye a szurrogátum.
• Tartalmi feltárás osztályozás, információkereso
  nyelvek

7
Feldolgozás

• A szurrogátum
• Az eredeti dokumentum mása, az arra vonatkozó
  adatelemek rendezett halmaza, a dokumentumokat
  mint tárolási-keresési egységeket képviseli az
  információtárolás és -keresés során.
• A feldolgozás célja
• Az állomány reprezentálása, áttekinthetové tétele
  (formai és tárgyi szempontok)
• Az információk visszakereshetové tétele
• Kompatibilitás, szabványosság

8
A feldolgozás szempontjai

• Azonosítás egyértelmu kapcsolat a dokumentum és
  a szurrogátum között
• Formai feltárás bibliográfiai leírás
• Tartalmi feltárás különbözo szinteken valósul
  meg
• Visszakereshetoséget biztosító adatszerkezet

9
Szurrogátum minta

• Szerzo Agárdi Péter, 1946-
• Cím és szerzoségi közlés
• A magyar kultúra és média a XXI. század elején
  tanulmányok Agárdi Péter.
• Megjelenés Pécs PTE FEEK 2005
• Terj./Fiz. jell. 300 p. 23 cm
• Sorozat Humán szervezo (munkaügyi) menedzser
  sorozat, 1218- 6880
• Tárgyszavak tömegtájékoztatási eszköz. Oszk
• kultúra. Oszk
• muvelodés. oszk ezredforduló.
  oszk Magyarország.
• MegjegyzésBibliogr. a tanulmányok végén
• Osztályozás Z 791.9.096/.097 (439) "200" 008
  (439) "200
• Lelohely B1                               
• Raktari jelzet C 154.892 MC 154.892

10
A tartalmi feltárás feladata

• A szöveg egyedi információinak elemzése
• A tartalom meghatározása
• Tartalmi csoportok kialakítása
• Hasonló tartalmú információk együtt tartása
• Valamennyi tartalmi információ visszakereshetové
  tétele

11
A tartalmi feltárás szintjei, mufajai

• Regisztrációs szint
• alapveto adatok szerzo, cím, kiadó, év
• Generalizáló osztályozás
• Az információk átfogó, generikus
  tartalmi-tematikus csoportosítása
• Egyedi információk tartalmi leírása
• Kulcsszó, tárgyszó stb. a konkrét kérdésre való
  válaszadást teszi lehetové

12
A tartalmi feltárás szintjei, mufajai

• Annotáció
• 1-2 mondatnyi információ a tartalomról
• Referátum
• Rövid, lényegre töro tartalmi kivonat, amely
  összefüggo szövegbe ágyazva tartalmazza az
  eredeti szöveg lényeges megállapításait
• Indikatív referátum csak jelzi, hogy milyen
  témákról szól az eredeti szöveg
• Informatív referátum összefoglalja az eredeti
  mondanivalóját
• Tömörítvény
• Az eredetit pótló összefoglalás
• Analitikus-szintetikus feltárás
• Több dokumentum tartalmi szintézise szemle,
  trendtanulmány

13
Feltártsági mutatók

• A besorolási helyek dokumentumonkénti átlaga,
  másmódon az egy leírási egységre (kognitívumra)
  eso ismérvek számának átlaga.
• Feltártság ismérvek (elérési helyek) átlagos
  száma
• dokumentumok száma

14
Feltártsági mutatók

• Senko mutatója
• Feltártság tömörítés szavainak száma
• eredeti szöveg szavainak száma
• Perry és Kent mutatója
• Feltártság az eredeti szöveg releváns mondatai
  a kivonat releváns mondatai
• az eredeti szöveg releváns mondatai

15
A tartalmi feltárás folyamata

• Fogalmazzuk meg a dokumentum tartalmát egy
  mondatban (esetleg 2-ben).
• Ha nem foglalható egy mondatba, több témáról van
  szó.
• Keressük meg az újdonságot.
• Keressük meg a cselekvést. Határozzuk meg
  fogalmakkal.
• Keressük meg a cselekvés tárgyát és
  végrehajtóját. Határozzuk meg fogalmakkal.
• Szükség van-e a téma ido- és hely-viszonyainak
  kifejezésére? Határozzuk meg.
• Szükség van-e a dokumentumtípus kifejezésére?
  Adjuk meg.

16
Az osztályozás logikai alapjai

• Az osztályozás alapveto gondolkodási tevékenység.
• A megismerési folyamat során az objektumokat
  egyrészt szétválasztjuk különbözo eltéro
  tulajdonságaik alapján, másrészt azonos vagy
  hasonló tulajdonságaik kiemelésével
  csoportosítjuk oket.
• Egy osztályba tartoznak azok az objektumok,
  amelyek ugyanazzal a közös tulajdonsággal
  rendelkeznek

17
Az osztályozás logikai alapjai

• Osztályalkotás az osztályt jellemzo kritériumok
  meghatározása.
• Osztályba sorolás a hasonló egyedek
  csoportosítása, annak a megállapítása, hogy mi
  mibe tartozik bele.
• Az osztályozás mindig fogalmi síkon történik.

18
A fogalom

• A fogalom olyan gondolat, amely a valóság
  objektumait, jelenségeit az adott tárgyakra nézve
  közös, más tárgyaktól oket elválasztó
  ismertetojegyeik szerint általánosítja, emeli ki.
• A fogalom tartalma - intenció - a benne
  általánosított dolgok lényeges ismertetojegyeinek
  összessége.
• A fogalom terjedelme - extenció - a benne
  általánosított dolgok összessége.

19
Fogalom és megnevezés

• Frege féle háromszög

20
Fogalmi kategóriák

• Az ismérvek számának növelésével vagy
  csökkentésével az általánosítás különbözo fokaira
  juthatunk. Végletesen létezik olyan állapot is,
  amikor a tartalmat mindössze egyetlen ismérv
  határozza meg. Ezeket a fogalmakat fogalmi
  kategóriáknak hívjuk.
• A fogalmi kategória csak önmagával jellemezheto
  fogalom
• pl. anyag, energia, ido, mozgás, tulajdonság
  stb.
• A facetták a fogalmi kategóriák olyan
  alkategóriái, amelyek egy-egy szakterület
  általános fogalmait képviselik.

21
Az osztály

• A fogalom a terjedelmét alkotó dolgok osztályát
  képviseli.
• Az osztály az elemek olyan nyílt összessége,
  melyet közös tulajdonságok, ismertetojegyek
  jellemeznek.
• Az osztályok elemei rendelkeznek
• kitüntetett szemantikai jellemzokkel
• más megkülönbözteto ismérvekkel
• ha egy osztályon belül az elemek egy csoportja a
  kitüntetett szemantikai jellemzok mellett más
  közös tulajdonságokkal is rendelkezik, alosztályt
  alkot

22
Muveletek osztályokkal

• Egyesítés, unió (jele U) VAGY, OR, logikai
  összeadásKét halmaz egységesítésén azt a halmazt
  értjük, melybe a két halmaz valamennyi eleme
  beletartozik.

23
Muveletek osztályokkal

• Metszet (jele n ) ÉS, AND, logikai szorzásKét
  halmaz metszetén azt a halmazt értjük, melynek
  elemei mindkét eredeti halmazban megtalálhatók,
  tehát a közös elemek halmazát.

24
Muveletek osztályokkal

• Különbség (jele \) DE NEM, NOT, logikai
  kivonásKét halmaz különbségén azt értjük, amely
  egyiküknek eleme, de nem az a másikuknak.

25
Muveletek osztályokkal

• Komplementer halmaz képzése - U halmaz jelölje
  most az összes lehetséges halmaz együttesét, pl.
  egy könyvtár valamennyi dokumentumát. - Adott egy
  A halmaz. - komplementer halmaz U-ra nézve- U
  \ A

26
Relációk

• A reláció a halmazok vagy egy halmaz elemei
  között megállapított kapcsolat. Fogalmi reláción
  - teljesen analóg módon - a fogalmak vagy
  ismérvek közötti kapcsolatokat értjük.
• Két fogalom közötti adott reláció jelölése
• a R b
• vagyis a egy meghatározott relációban van b-vel
  (hasonlóan lehetne S,N stb. relációban is)

27
Relációtulajdonságok

• Reflexív (visszaható) egy reláció, ha egy elem
  egy adott relációban áll önmagával
• aRa
• Például a Hódmezovásárhelyen születettek
  halmaza
• reláció ugyanott született, mint
• Irreflexív (nem visszaható) egy reláció, ha az
  elozo azonosság nem áll fent.

28
Relációtulajdonságok

• Szimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló
  fogalmak sorrendje felcserélheto. Az adott
  reláció oda és vissza is igaz.
• aRb és bRa
• például Sándor és Géza barátok. (Sándor barátja
  Gézának, és ugyanakkor Géza is barátja
  Sándornak.)
• Aszimmetrikus egy reláció, ha a kapcsolatban álló
  fogalmakat felcserélve más relációt kapunk.
• Például minden bogár rovar, de nem minden rovar
  bogár.Megjegyezzük, hogy asszimetria esetén is
  fennállhat aaRb és bRa, de csak akkor, ha ab.

29
Relációtulajdonságok

• Egyértéku egy reláció, ha egy fogalom mindig csak
  egyetlen másik fogalomhoz kapcsolódik az adott
  relációban. Például Géza anyja Katalin.
• Többértéku egy reláció, ha egy fogalom több
  fogalomhoz is kapcsolódhat ugyanazzal a
  relációval. Például a kutya fölérendeltje a
  háziállat és az emlos is.
• Tranzitív egy reláció, ha fennáll a következo
  azonosság
• aRb és bRc aRc
• Például az emlos alárendeltje a háziállat, a
  háziállat alárendeltje a kutya, tranzitivitás
  esetén az emlos alárendeltje a kutya is.

30
Relációtípusok

• Ekvivalencia reláció
• kutya - hund, kutya - ebkülönbözo nyelvu
  alakváltozatok, illetve a szinonimák között
• Generikus reláció
• fölé(F) - alárendeltségi(A) reláció
• rovar - bogára rovar fölérendeltje a bogárnaka
  bogár alárendeltje a rovarnak
• Szerkezeti reláció
• egész(T) - rész(P) reláció
• könyv - címoldala címoldal egésze a könyva
  könyv része a címoldal

31
Információkereso nyelvek

• Cél kommunikáció az információ forrása és
  használója között.
• Jellemzok
• Szókészlet jelkészlet
• Szemantika jelentés
• Szintaxis nyelvtan, használati szabályok

32
Az információkereso nyelvek típusai

• 1. szempont szabályozottság
• Természetes nyelven alapuló IKNY-ek
• Az osztályozási kifejezéseket az eredeti
  szövegbol emeljük ki
• Pl. kulcsszó
• Szabályozott IKNY-ek
• Az osztályozási kifejezéseket nyelvi, logikai
  szabályozásnak vetjük alá
• Pl. tárgyszó, ETO jelzet stb.

33
Az információkereso nyelvek típusai

• 2. szempont logikai szerkezet
• Hiererachikus IKNY-ek
• Az általánostól az egyedi felé haladó logikai
  felosztás.
• Alá-fölérendeltségi és egész-rész relációk
  alapján jön létre.
• Mellérendelo IKNY-ek
• Az osztályozó fogalmak egymástól függetlenek.

34
Az információkereso nyelvek típusai

• 3. szempont mélység
• Generalizáló IKNY-ek
• Átfogó témák, nagyobb témacsoportok leírására
  alkalmas osztályozási rendszerek.
• Individualizáló IKNY-ek
• Mély tartalmi feltárást biztosítanak.
• Az osztályozás az egyedi információk mélységéig
  elvégezheto

35
Az információkereso nyelvek típusai

• 4. szempont szerkezet
• Prekoordinált IKNY-ek
• osztályozási rendszerekben az osztályok
  sorrendje, kapcsolatrendszere, az osztályozási
  fogalom helye eleve meghatározott, így független
  a dokumentum tartalmától.
• Posztkoordinált IKNY-ek
• osztályozási rendszerekben a lexikai egységek a
  dokumentum tartalmától függoen rendelhetok egymás
  mellé. A fogalmak sorrendje elozetesen nem
  szabályozott.

36
Az információkereso nyelvek típusai

• 5. szempont tartalom
• Általános osztályozási rendszerek felölelik az
  emberi tudás egészét, az ismeretek teljes körét.
  Osztályozásukban a különféle szakterületek
  fogalmait összehangoltan rendezik el.
• Speciális (szakterületi, autonóm) osztályozási
  rendszerek egy-egy tudományterület, szukebb
  szakterület, ágazat ismereteit foglalják magukba.
  Figyelemmel vannak az adott szakterületen muködo
  szakemberek, kutatók sajátos igényeire és
  szokásaira is.

37
Az információkereso nyelvek típusai

• 6. szempont automatizáltság
• Nem automatikus
• az osztályozás munkafolyamataiban nem használnak
  gépi megoldásokat.
• Félautomatikus
• a lexikai egységek megállapítása intellektuális
  úton történik, míg a rendezés és a szelektálás
  számítógéppel.
• Automatikus
• mind az osztályozási fogalmak meghatározását,
  mind csoportosításukat géppel végzik.

38
Az információkereso nyelvek típusai

• 7. szempont területiség
• Egyetemes az egész világra kiterjedo
• Regionális egy-egy terület fogalmait rendszerezo
• Nemzeti országhoz, nemzethez kötodo

39
Hierarchikus osztályozási rendszerek

• Elv osztályozás besorolás egy elore
  meghatározott rendszerbe
• Alapja filozófiai tudományfelosztás
• Tudományok rendszerezése
• Cél a tudományt mint egységes egészet részekre
  osztani
• Felosztási szempontok
• Tudományok tárgya
• Megfigyelo nézopontja
• Tudományok eredete

40
Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás

• Tárgy diszciplinák
• Felosztás teljes, átfedés-mentes (diszjunkt)
• Visszakeresés nem ilyen szempontú

• Tárgy információk (lehet tudományos vagy
  gyakorlati)
• Felosztás kevésbé merev, sokoldalú, nem
  diszjunkt
• Visszakeresés. Sokoldalúság, interdiszciplinaritás

41
Tudományfelosztás és könyvtári osztályozás

• Problémák
• A tudományok fogalmi rendszere változik, nehéz
  követni.
• A hierarchikus osztályozási rendszerek követoek,
  nem tükrözik az újdonságot.
• Információkereséskor ritkán gondolkodunk
  tudományokban, inkább témákat keresünk.

42
Tizedes osztályozás

• Melvil Dewey (1851-1931)
• Az amhersti College Library könyvtárosa
• Dewey Decimal Classification (TO) 1876
• Bacon tudományosztályozásához nyúlt vissza

43
Tizedes osztályozásfoosztályok

• 0 Általánosságok
• 100 Filozófia
• 200 Teológia
• 300 Szociológia
• 400 Filológia
• 500 Természettudományok
• 600 Hasznos tudományok
• 700 Szépmûvészetek
• 800 Irodalom
• 900 Történelem

44
Tizedes osztályozásjelzetalkotás

• 420 Angol nyelvészet 820   Angol irodalom
• 430 Német nyelvészet 830   Német irodalom
• 440 Francia nyelvészet 840   Francia irodalom

45
Tizedes osztályozásjelzetalkotás

• 1   Helyesírás
• 2   Etimológia
• 3   Szótár
• 4   Szinonímák
• 5   Nyelvtan
• 6   Verstan
• 7   Tájszólások
• 8   Szövegek

• 421 Angol helyesírás
• 422 Angol etimológia
• 423 Angol szótár
• 434 Német szinonimák
• 435 Német nyelvtan
• 446 Francia verstan
• 447 Francia tájszólások
• 448 Francia szövegek

46
Egyetemes Tizedes OsztályozásETO

• Henry La Fontaine (1853-1943) egyetemi tanár
• Paul Otlet (1868-1944) ügyvéd
• 1895 elso nemzetközi bibliográfiai kongresszus
  Nemzetközi Bibliográfiai Intézet
• Világbibliográfia terve
• Mandello Gyula (1868-1919)
• TO ETO

47
Egyetemes Tizedes OsztályozásETO

• az emberi ismeretek egészét felölelo egyetemes
  rendszer
• részletezettsége nagyobb minden más
  osztályozásnál
• jelzetei egyértelmuen rögzítik a szakok
  sorrendjét
• a számjelzetek alkalmassá teszik nemzetközi
  használatra
• jelzetalkotási módszerei lehetové teszik a
  táblázataiban fel nem sorolt fogalmak
  osztályozását is
• új fogalmak beépítése a táblázatokba folyamatosan
  megoldható a tizedes számok továbbosztásával és
  az üresen hagyott számok felhasználásával
• bibliográfiai, katalóguskészítési és raktározási
  célra egyaránt használható

48
Egyetemes Tizedes OsztályozásETO

• a foosztályok sorrendje (a Dewey által választott
  Bacon- féle tudományfelosztás következményként) a
  korszerû tudományrendszerezésnek sem filozófiai,
  sem elméleti, sem gyakorlati információs
  szempontból nem felel meg
• a rokon tudományok és tudományágak elszakadnak
  egymástól, például a társadalomtudományok a
  történelemtudománytól, a természettudomány egyes
  ágai alkalmazásaiktól (kémia - vegyipar
  villamosság fizikája - elektrotechnika stb.)

49
Egyetemes Tizedes OsztályozásETO

• összezsúfolódtak egyes foosztályokban önálló
  tudományok és szakterületek, például az
  alkalmazott tudományok foosztályában az
  orvostudomány, a muszaki tudományok egész sora, a
  mezogazdaság, az üzemszervezés és
  közlekedésszervezés, továbbfeldolgozó iparok stb.
  
• Ugyanakkor egyes teljes foosztályokat szukebb
  tudományterületek foglalnak el, például 1
  Filozófia és lélektan, 2 Vallás, teológia. Ennek
  következtében viszonylag önálló és jelentos
  szakok (például rádiótechnika) a további
  részletezésüket igen hosszú jelzettel kezdik
• a tizedes számjelzetek használata mechanikusan
  túlságosan merev keretek közé szorítja az
  osztályozást, és ez a részletezésnél a fogalmak
  eroszakolt felosztásához vezet.

50
Egyetemes Tizedes OsztályozásETO

• Teljes kiadás (kb. 120-200 ezer fogalom)
• Közepes kiadás (kb. 50-60 ezer fogalom)
• Rövidített kiadás (kb. 15-25 ezer fogalom)
• Speciális (szakágazati) kiadások

51
Az ETO struktúrája

• Fotáblázat, amely az elsodleges tárgykörök
  jelzeteit tartalmazza.
• Segédtáblázatok és alosztások, amelyek közlik
• a jelzetek kapcsolásának módozatait komplex
  jelzetek létrehozása céljára, továbbá a nem az
  ETO-ból származó elemek felhasználhatóságának
  lehetoségeit
• azokat a fogalmakat vagy ismertetojegyeket,
  amelyek a táblázat minden részében használhatók,
  és amelyek éppen ezért a fotáblázatban nem
  fordulnak elo
• azokat a fogalmakat vagy ismertetojegyeket,
  amelyek csak azokkal a tárgykörökkel kapcsolatban
  használhatók, amelyek számára kidolgozták oket,
  továbbá esetenként ott, ahol jelzik, hogy
  használhatók

52
Az ETO fotáblázatai

• 0 Általános tartalmú muvek
• 1 Filozófia, pszichológia
• 2 Vallás, teológia
• 3 Társadalomtudományok
• 4 (1964 óta betöltetlen foosztály, eredetileg
  Nyelvészet)
• 5 Alaptudományok. Matematika. Természettudományok
• 6 Alkalmazott tudományok
• 7 Szépmuvészetek. Iparmuvészetek. Szórakozások,
  játékok, sport
• 8 Nyelvészet. Irodalom
• 9 Régészet. Földrajz. Életrajz. Történelem

53
Tizedes elvu hierarchia

• 6 Alkalmazott tudományok
• 62 Muszaki tudományok
• 621 Általános gépészet
• 621.3 Elektrotechnika
• 621.39 Híradástechnika
• 621.396 Rádiótechnika
• 621.396.6 Rádióberendezések
• 621.396.61 Rádióadó berendezések

54
Önálló általános alosztások

• Nyelvi alosztások Jele ...
• Formai alosztások Jele (0...)
• Földrajzi alosztások Jele (1/9)
• Etnikai (népi) alosztás Jele (...)
• Ido szerinti alosztások Jele "..."

55
Nem önálló általános alosztások

• Szempont szerinti alosztások
• Jele .00...
• Általános ismérvek szerinti alosztások
• Jele -0...

56
Nem önálló speciális alosztások

• Kötojeles speciális alosztások
• Jele -1/-9
• Pont nullás speciális alosztások
• Jele .01/.09
• Aposztrófos speciális alosztások
• Jele '...
• Számvégzodéses speciális alosztások
• Jele ...1/...9

57
Jelzetelemek által kifejezett fogalmak
összekapcsolására

• Összekötés Jele
• Összefoglalás Jele /
• Mellérendelo viszony Jele
• Alárendelo viszony (vagy sorrendrögzítés)
• Jele
• Csoportosítás (vagy közbeékelés) Jele ...

58
Az ETO-ban használható jelek

• (plusz jel) Összekötés
• / (...-tól ...-ig) Összefoglalás
• (kettospont) Viszonyítás (mellérendelo)
• (kétszeres kettospont) Viszonyítás
  (alárendelo)
• ... (egyenloség jel) Nyelv
• (0...) (zárójel nulla) Dokumentum formája
• (1/9) (zárójelben szám) Földrajzi hely
• (...) (zárójel egyenlo) Etnikum, nép
• "... (idézojelben szám) Idopont, idoszak
• -0... (kötojel nulla) Általános ismérv, pl.
  anyag,személy
• -1/-9 (kötojel és szám) Speciális ismérv
• .00... (pont nulla nulla) Szempont, szemléletmód
• .0... (pont nulla és szám) Speciális ismérv
• '... (aposztróf és szám) Speciális ismérv