MI AZ EG

1
MI AZ EGÉSZSÉG?

• Mit akarunk megorizni?

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
2
POZITÍV DEFINÍCIÓ WHO 1946

• Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi,
  lelki és szociális jólét együttese.

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
3
EGÉSZSÉGMODELLEK

• Naturista egészségszemlélet (az az egészséges,
  aki az átlaghoz közel van)
• Normativista szemlélet ( az az egészséges, aki el
  tudja látni a társadalom által rábízott
  feladatokat, aki a normáknak megfeleloen él).
• Redukcionista, mechanisztikus szemlélet
  biomedikális szemlélet

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
4
EGÉSZSÉGMODELLEK II.

• Funkcionális szemlélet (normák, elvárások
  teljesítése, de ezek szerint egy sorsával
  elégedett, versenyképes, de fogyatékos ember
  sohasem tekintheto egészségesnek).

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
5
DAVID SEEDHOUSE MEGHATÁROZÁSA

• Az egészség optimális állapota egyenlo azon
  feltételek összességével, amelyek megléte esetén
  az egyén kibontakoztathatja a számára adott
  lehetoségek összességét.
• Ez a meghatározás lehetoséget ad arra, hogy
  egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de
  szükséges a feltételek figyelembe vétele. (A
  feltételek közé tartozik, hogy megfelelo
  táplálékhoz jusson, az idojárás viszontagságaitól
  védve legyen, hogy hozzájusson minden olyan
  információhoz, amelynek hatása van az életre,
  hogy megértse, hogy közösségi lényként csak addig
  mehet a kibontakozással, amíg azzal másokat
  ugyanebben nem gátol.)

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
6
WHO KOPPENHÁGAI MEGFOGALMAZÁSA (1984)

• Az egészség a mindennapi élethez szükséges
  eroforrás, és nem életcél
• Biztosítja az egyéni és társadalmi
  létfeltételeket és a fizikai teljesítoképességet,
  továbbá a hangsúlyozza az egyén felelosségét is.

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
7
SZOCIO-ÖKOLÓGIAI MODELL DZSAKARTAI NYILATKOZAT
1997

• A külso környezeti tényezok (external
  -environmental factors), az egyéni, viselkedési
  tényezok (personal behavior factors), valamint
  személyes tényezok (host factors)
  együtthatásaként lehet meghatározni az
  egészséget.
• Társadalmi tényezok
• Fizikai környezet
• Magatartás, egyéni, genetikai, tapasztalati,
  ismereti jellemzoi határozzák meg az egyén
  egészségi állapotát.

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
8
INSEL ÉS ROTH, BETEGSÉG EGÉSZSÉG KONTINUUM
ELMÉLET

• Az egészségfogalom 6 kölcsönös dimenzióra épít,
  amelynek ki kell teljesednie ahhoz, hogy az egyén
  elérje a jóllét magas szintjét.
• E hat dimenzió
• Intellektuális
• Érzelmi
• Társadalmi
• Környezeti
• Szellemi (spirituális)
• Fizikai jóllét
• E hat dimenzió jelenléte biztosítja az életteli
  élet személyes elérését, de ezenkívül személyes
  ismeretekre és egészségmegorzo tevékenységre is
  szükség van.

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
9
AZ EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ KÖRNYEZET/WHO Sundsvalli
Nyilatkozata/

1. A szociális érintkezések, tradicionális értékek
   és kulturális örökségek elhalványultak, ezért
   nagyobb figyelmet kell szentelni az egészséget
   befolyásoló normákra, szokásokra, szociális
   folyamatokra
2. Az egészségfogalom politikai dimenziói (kormányok
   szerepe)
3. Gazdasági dimenzió (források elosztása)
4. A nemek közötti egyenloség biztosítása

Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
10
Az egészséget meghatározó tényezok
Környezeti, társadalmi és szociális tényezok 20
Genetikai tényezok 20
egészség
Egészségügyi ellátórendszerek 10
Életmód 50
Lelonde-modell Ember István Népegészségügyi
orvostan
11
A születéskor várható élettartam alakulása
hazánkban és az EU-ban 1970-2001
Születéskor várható élettartam 2006-ban a
férfiaknál átlagosan 69, a noknél 77 év volt.
12
A születéskor várható élettartam Magyarországon,
Csehországban, Lengyelországban és az Európai
Unióbana)
Év
a) Az EVSZ HFA adatbázis adatai.
13
Életmód

• Az életmód tkp. keretbe foglalja mindennapi
  tevékenységeinket.
• A modernizáció, majd késobb a fogyasztói
  társadalom okozta változások az életkeretek
  átformálódását idézték elo.
• a munka és a szabdido arányának eltolódása az
  utóbbi javára
• az ún.ifjúságkultúra kiépülése (az ifjúkor
  idobeli meghosszabbodása, az ifjúság szerepének
  felértékelodése
• a szabadido eltöltésének lehetoségei bovültek
• A szabadidos tevékenységnek kiemelt
  szocializációs szerepe van.
• Serdülokorban pl. a kortársakkal közös
  tevékenységek elotérbe kerülnek, ami kihat az
  egészség-magatartásra is.

14
Megelozés (prevenció)

• Magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az
  egészség fejlesztését, megorzését, illetve
  egészségkárosodás esetén az egészség mielobbi
  visszaállítását, a károsodás további
  súlyosodásnak kivédését szolgálják.

• A MEGELOZÉS SZINTJEI
• Primer (elsodleges) prevenció célja, hogy
  megakadályozza a betegség kialakulását,
  meggátolja, hogy találkozzunk a betegségokozó
  ártalmakkal. A prevenció ideális formája
  (morbiditás és mortalitás csökkento hatékonysága
  20-30 is lehet).
• a betegséggel szembeni fogékonyság csökkentése,
  pl. védooltások, fizikai tréning
• az egészségre veszélyes környezeti expozíció
  csökkentése, pl. tiszta levego és ivóvíz
  biztosítása, munkahelyi elszívó berendezések
  alkalmazása
• egészség promóció (health promotion) pl.
  dohányzásról, alkoholról való leszoktatás, helyes
  táplálkozás elosegítése

15
Szekunder (másodlagos) prevenció célja a
betegség korai stádiumban való felismerése, a
rejtett betegség feltárása. Legfobb eszköze a
szurovizsgálat , pl. méhnyakrák-szurés

• szurovizsgálat
• gyakori és népegészségügyi szempontból fontos
• kezelheto/gyógyítható betegségek esetén
• gyorsan és viszonylag olcsón elvégezheto
• ártalmatlan (vagy legalábbis jóval kisebb
  kockázatú mint maga betegség) eljárás
• megbízható
• szenzitív (érzékeny) minél kevesebb az
  ál-negatív egyén az érzékenység azt fejezi ki,
  hogy a biztosan betegek hányad részét mutatja ki
  a teszt
• a/ac 100 ()
• specifikus (fajlagos) minél kevesebb az
  ál-pozitív egyén a fajlagosság azt fejezi ki,
  hogy a biztosan nem betegek hányad részében ad
  negatív eredményt a teszt.
• d/bd 100 ()

16
szurovizsgálat

• a prediktív (elorejelzo) érték azt mutatja, hogy
  az összes pozitív eset hányad része valódi
  pozitív, valamint az összes negatív eset hányad
  része valódi negatív
• prediktív érték a/ab 100 ()
• prediktív érték - d/cd 100 ()

A diagnosztikus teszt eredménye beteg Nem beteg összesen
pozitív a b a b
negatív c d c d
összesen a c b d N a b c d

a valódi pozitív, b ál-pozitív, c
ál-negatív, d valódi negatív
17
Kockázati tényezo
Tercier (harmadlagos) prevenció célja a már
kialakult (és gyakran irreverzibilis) betegség
szövodményeinek, a halál bekövetkezésének, a
további progresszió megakadályozása pl. sérültek
rehabilitációja coronaria betegek gondozása
az újabb szívinfarktus megelozése érdekében
diabetes esetén a nephropathia (vese
érintettség), retinopathia megelozése daganatos
megbetegedéseknél a recidíva, a metasztázis
(áttét) kialakulásának megakadályozása

• Kockázati tényezorol beszélünk, ha a tényezo
  bizonyíthatóan társul a megbetegedéssel és ez a
  kapcsolat nem zavaró hatásnak vagy torzításnak a
  következménye, de önmagában nem jelent ok-okozati
  összefüggést.

18
Megelozo intézkedések
Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi20az20eg
észség.ppt
19
Életmód

• Az életmód szociológiai definíciói két alapveto
  sajátosságot emelnek ki.
• választás
• esély
• Az életmód olyan magatartások, tevékenységek
  összessége, amelyeket az adott körülmények között
  viszonylag szabadon választunk meg.
• behatárolja kultúra (pl. táplálkozási
  szokások!), társadalomban elfoglalt hely,
  személyiség
• Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek
  egyszerre tükrözik személyes identitásunkat,
  csoportbeli hovatartozásunkat és társadalmi
  helyzetünket.

• táplálkozás
• szenvedélyeink dohányzás, kávé-, alkohol-,
  kábítószer-fogyasztás vagy ezek kerülése
• szabadido eltöltésének módja
  egészség-magatartással összekapcsolódik
• testmozgás

20
Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS
21
Ember I. szerk. Népegészségügyi orvostan
22
Forrás magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS
23
Epidemiológiai alapfogalmak

• Epidemiológia az egészséggel kapcsolatos
  állapotok és események eloszlását, valamint
  meghatározó tényezoit tanulmányozza adott
  populációban.
• emberek csoportjaival foglalkozik, nem
  egyénekkel
• elsosorban megelozésre irányuló megoldást
  javasol populációs szinten
• Népegészségügyi ciklus
• Alapállapot felmérése (epidemiológiai,
  demográfiai mutatók)
• Helyzetelemzés prioritások, szükségletek
• népegészségügyi programok
• értékelés (hatékonyság)
• Új feladatok, új igények meghatározása 1.

24
Epidemiológiai alapmutatók
Gyakorisági mutatók Prevalencia az érintett
populációban az összes létezo esetet veszi számba
egy meghatározott idopontban, függetlenül attól,
hogy az mióta áll fenn. pontprevalencia a
számláló azon tago száma, kaik az adott
betegségben szenvednek az adott idopontban,
anevezo a vizsgáélat populácó összlétszáma Tartam
prevalencia meghatározott idotartam alatt
eloforduló összes esetszám a populációban a
nevezo definiálása nehézkes (ritkán
használt) Incidencia adott idotartam alatt,
meghatározott kockázati populációban jelentkezo
új esetek száma Kumulatív incidencia nevezoje a
vizsgálati idoszak elején expozíciónak kitett
populáció létszáma Incidencia-arányszám
(incidencia suruség) a nevezo annak az idonek az
összege, amit az egyes vizsgálati személyek
kockázatban töltöttek a megfigyelés ideje alatt
25
Epidemiológiai alapmutatók
Nevezo annak a populációnak a mérete, amelyre
értelmezzük a gyujtött statisztikai adatokat
pl. ha a populáció egy egész ország, akkor a
nevezo a népesség létszáma Számláló
Mortalitás halálozási mutatók KSH (Központi
Statisztikai Hivatal) halottvizsgálati
lap Korspecifikus halálozás az egyes
korosztályokban eloforduló halálozási
gyakoriság Standardizált halálozási
hányados Várható élettartam Morbiditás
megbetegedési gyakoriság Surveillance rendszer,
egészségügyi szolgáltatók, lakossági
egészségfelmérések
26
Epidemiológiai alapfogalmak

• Adatforrások
• népszámlálás és lakossági regiszterek
• halottvizsgálati bizonyítványok
• regiszterek (pl. születés, rák, VRONY)
• kötelezoen bejelentett fertozo betegségek
• egészségügyi ellátórendszerbol származó adatok
• egészségfelmérések

27
Halálozás, halandóság
A halálozások abszolút száma Halandóság
(mortalitás) gyakoriság pl. a népesség
létszámához viszonyítva Halálozási hányad () a
halálozások bizonyos ismérv alapján meghatározott
számát hasonlítja az összes halálozás
számához Korspecifikus halandóság halálozási
csoportarányszám Elkerülheto halálozás tágabban
mindazon halálozások köre, amely
gyógyító-megelozo eljárásokkal kivédheto volna.
szukebb értelemben azok, amelyek az
orvos-egészségügyi ellátástól függenek
(tuberculosis, méhnyakrák, méhtestrák,
Hodgkin-kór, cukorbetegség, idült reumás
szívbetegségek, magasvérnyomás és agyérrendszeri
betegségek,heveny légúti betegségek,
tüdogyulladás, idült légúti betegségek,
vakbélgyulladás, hasi sérvek)
28
Halálozás, halandóság
Többlethalálozás feltárja, hogy egy országban
vagy egy területen az elérendo, elérheto célhoz
képest milyen többlethalálozás figyelheto meg TH
(többlethalálozás) tényleges várható
halálestek száma THH (többlethalálozási
hányados)TH/V100 Azt fejezi ki, hogy hány
százalékkel magasabb a vizsgált népesség
halálozása a viszonyítási alapul szolgáló
populációhoz (standard) Elveszített potenciális
életévek függ a meghaltak korától is 1000 v.
100 000 lakosra vonatkoztatják a meghaltak hány
évet nem éltek meg standardizálni kell, ha
populációkat hasonlítunk össze. Rokkantsággal
korrigált elveszítet életévek (DALY- disbailty
adjusted life years) az elveszített potenciális
életévek mellett a rokkantságban leélt évek
számát is figyelembe veszi.
29
Kockázati mutatók
Relatív kockázat (RK) azt fejezi ki, hogy
hányszor nagyobb (vagy kisebb) a megbetegedés
gyakorisága a vizsgált kockázati tényezonek
kitett csoportban a nem exponált csoporthoz
viszonyítva (RK Iexp/Inexp) (a/(ab)/(c/(cd)) J
árulékos kockázat (JK) az a többletkockázat,
amit az exponáltak csoportjában az expozíció
okoz azt méri, hogy az exponáltak
incidenciájából mennyi tulajdonítható a kockázati
tényezonek kiküszöbölésével mennyivel heten
csökkenteni a betegség incidenciáját az
exponáltak körében JK Iexp-Inexp (a/(ab)-
(c/(cd)) (Járulékos kockázati hányad,
Populációs járulékos kockázat, Populációs
járulékos kockázati hányad) Esélyhányados (EH,
OR) (eset-kontroll, keresztmetszeti
vizsgálatokban) EH Esély bet./Esély
kontroll(a/c)/(b/d)ad/cb
30
Szív- és érrendszeri betegségek
WHO adatok szerint a világ összhalálozásának kb.
33-a (18 millió haláleset) írható a
kardiovaszkuláris betegségek számlájára
Európában évente kb. 4 millió esettel
számolnak, ennek kb. fele koszorúérbetegség és
közel 1/3-a stroke. A fejlett országokban a
halálozások 50-át okozzák. Korspecifikus
halálozást tekintve elsosorban az idosebb
korosztálynál jelentosebb. Az EU-ban 30 év alatt
kb. 60-kal lett alacsonyabb a halálozás
(Finnországban 74-kal) 70-es éve
óta. Magyarországon 1993. óta csökken, de még
mindig az EU-s átlag kétszerese.
31
A szív- és érrendszeri betegségek

• A WHO csoportosítása alapján ide tartoznak
• ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség)
• cerebrovaszkuláris betegségek
• hypertonia
• perifériás érbetegségek
• szívelégtelenség
• reumatikus eredetu szívbetegség
• congenitalis szívbetegség
• cardiomyopathiák

32
Ischaemiás szívbetegségek

• A 60 év felettiekben a legfontosabb halálok,
  morbiditásban is elso
• Fiatal felnott korosztálynál második vezeto
  halálok
• Magyarországon ugyancsak a vezeto
  szív-érrendszeri halálokot képezi
• 2004-ben koszorúér betegség miatt 84 287 beteget
  kezeltek kórházban.

33
Ischaemiás szívbetegségek

• WHO kockázati tényezo csoportok
• fo módosítható kockázati tényezok magas
  vérnyomás, abnormális lipidszint, dohányzás,
  fizikai inaktivitás, elhízás, egészségtelen
  táplálkozás, diabetes mellitus
• egyéb módosítható kockázati tényezok alacsony
  gazdasági státusz, mentális betegségek,
  pszichoszociális stressz, alkoholfogyasztás,
  bizonyos gyógyhszerfogyasztás, lipoprtotein(a),
  balkamra hypertrophia
• nem módosítható kockázati tényezok kor,
  öröklodés, nem, etnicitás
• újabb kockázati tényezok emelkedett
  homocisztein a vérben, gyulladás, abnormális
  véralvadás

?klasszikus rizikófaktorok (kb. 50
magyarázható) kor, nem, genetikai hajlam,
dohányzás, vér koleszterin (HDL, LDL),
hypertonia, elhízás, mozgásszegénység, diabetes
- Framingham heart study
34
1. Fo módosítható kockázati tényezok
Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás) A
szív- és érrendszeri betegségek kockázata 2x-re
emelkedik minden 10 Hgmm diastolés és 20 Hgmm
systolés vérnyomás emelkedésre A vérnyomás
mérése egyszeru, könnyen kivitelezheto, rejtett
morbiditás!!! (30 körül) Túlzott sóbevitel
(Na-bevitel) az ember napi sószükséglete 5 g
konyhasó A túlzott sóbevitel az arra érzékeny
emberekben hypertoniát okoz (vese
nátrium-kiválasztó kapacitása) Lehetséges
pathomechanizmus sóretenció ? perctérfogat-hypert
onia ? ANP ? ? Ca2 ? ? katekolamin felszabadulás
? fokozott perifériás ellenállás Kálium,
kálcium fokozott bevitelük csökkenti a
hypertonia incidenciáját Testtömeg 10 kg-os
testtömeg felesleg 2-3 Hgmm-es szisztolés, 1-3
Hgmm-es disztolés vérnyomás-emelkedést okoz ?
hyperinsulinaemia
35
Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás)
Rendszeres alkoholfogyasztás Egyéb, nem
táplálkozással összefüggo kockázati tényezok
családi halmozódás, ülo életmód, pszichoszociális
faktorok, dohányzás Megelozés primer sóbevitel
mérséklése, testtömeg felesleg csökkentése,
fizikai aktivitás, túlzó alkoholfogyasztás
elkerülése, dohányzás abbahagyása, étkezési
szokások egváltoztatsa (több zöldség, gyümölcs
fogyasztás, alacsony zsírbevitel) ? az incidencia
25-50-kal mérsékelheto Szekunder szurovizsgálat
(elsosorban családorvos által vagy
kardiovaszkuláris szurovizsgálatok
keretében) Tercier hypertonia korszeru
kezelése ? a korszeruen kezelt hypertoniások ido
elotti halálozása 26-kal kevesebb, mint a nem
kezelteké
36
Dyslipidaemia
A szérum lipidkoncentrációk (HDL, LDL
koleszterin, triglicerid) optimális
szintentartásának fontos szerepe van a
megelozésben ? a vér lipidszintjében nem a
koleszterin bevitele, hanem a bevitt telített és
telítetlen zsírsavak aránya a meghatározó a
telített zsírsavak az atherosclerosist
elosegítik, míg a telítetlen zsírsavak
gátolják Mediterrán étrend jellemzo az
olívaolaj mint zsiradék használata (egyszeresen
telítetlen zsírsavakban gazdag) Extra-szuz
olívaolaj fenolos vegyületeket tartalmaz (pl.
hydroxityrosol, oleuropein), melyek antioxidáns
hatásúak, a hydrpxityrosol valószínuleg az
aszpirinhez hasonlóan csökkenti a trombociták
aggregációját gyümölcsök, zöldségek, gabonák,
hüvelyesek, hal nagyobb mennyiségu fogyasztása
37
Dyslipidaemia
Életmódbeli változások Táplálkozás
koleszterinbevitel mérséklése Telített zsírok
fogyasztásának csökkentése (7 en
alá) LDL-szintet csökkento élelmiszerek
fogyasztása fitoszterolok, fitosztanolok
(diófélék, növényi magvak) gyógyszerek
38
Francia paradoxon A legtöbb országban a sok
telített zsírsav bevitele pozitív korrelációban
van az ischaemiás szívbetegség halálozással Franc
iaországban a helyzet paradox, mert a telített
zsírsav bevitel nagy, de a CHD elofordulása és
halálozás alacsony ?
A franciák relatív védettségét a vörösbornak
tulajdonítják A vörösborban található polifenolok
érfal-relaxációt váltanak ki A vörösborban
található két anthocyanin, egy flavonol
(quercetin) és egy stilben (resveratrol) gátolják
az endothelin-1 szintézisét ? resveratrol
található a szoloben, vörösborban, bogyókban,
földimogyoróban antioxidáns és gyenge ösztrogén
hatása is van
39
Antioxidánsok Bizonyított, hogy a lipidek és
lipoproteinek oxidációja összefügg az
atherosclerosis kialakulásával Az antioxidáns
hatású anyagok (C-vitamin, E-vitamin,
béta-karotin) preventív hatása nem egyértelmu,
azonban a gyümölcsben, zöldségben gazadag étrend
alacsonyabb CHD halálozással jár Fitokemikáliák
-nagy mennyiségben tartalmaznak anthocyaninokat a
vörös bogyók (ribizli, málna, szamóca, áfonya,
fekete szeder, cseresznye) Fokhagyma és
kéntartalmú vegyületek bizonyítottan csökkenti a
trombocita aggregációt és növeli a fibrinolítikus
aktivitást a vér koleszterin- és triglicerid
szintjére vonatkozó hatása nem egyértelmu szója
és fitoösztrogének a szója az izoflavonok
leggazdagabb forrása az izoflavonok
természetesen eloforduló, növényi eredetu,
nem-szteroid, ösztrogént utánzó anyagok, a
fitoösztrogének csoportjába tartoznak folát
alacsony bevitele növeli a homocisztein szintjét
a vérben, ami kockázati tényezoként szerepelhet
Egyéb táplálkozási tényezok
40
2. egyéb módosítható kockázati tényezok
Gazdasági-szociális státusz Fejlodo országokban a
elsosorban gazdagabb, sikolázottabb
rétegekbengyakoribb, bár kezd ez trend
megfordulni Fejlett országokban a szegényebb,
alacsonyabb iskolázottságú rétegben elsosorban
hiányos ismeretek, az egészséges alternatívákhoz
való hozzáférés hiánya, eü. ellátáshoz való
hozzáférés egyenlotlensége, lakáskörülmények,munak
örülméynek, krónikus stressz
Mentális betegségek Depresszió oda-vissza hatás
Pszichoszociális tényezok Stressz A típusú
személyiség ? relaxálás, fizikai aktivitás!!!
krónikus stressz pl. rossz házasság,
beteg házastárs Szorongás Izoláció
Alkoholfogyasztás, gyógyszerek, lipoprotein(a),
bal kamra hypertrophia
41
3. nem módosítható kockázati tényezok
Életkor exponenicális növekedés Örökletes
tényezok ,családi halmozódás cardiomyopathiák,
hyperlipoproteinaemiák Nem premenopausális
korban a nok védettebbek nemcsak azösztrogén
védo hatása Rassz afro-amerkai, kínai, mexikóiak
között magasabb kockázat
42
4. újabb kockázati tényezok
Homocisztein a magas homocisztein szint
kockázati tényezo hatása
nem pontosan ismert még direkt értoxicitás?
endothel károsítás? Csökkentése
folsav, B6 és B12-vitamin bevitel Gyulladás
egyes gyulladásos markerek korrelációt mutatnak
szív- és érrendszeri betegségek kockázatával
gyulladásos válasz a dyslipidaemiára vgy egyéb
kock. faktorokra? Specifikus terápia nincs, a
kockázati tényezok csökkentése, ill.
antikoaguláns vagy lipidcsökkento terápia jön
szóba Véralvadási tényezok minor rizikófakor,
de egyre több vizsgálat (genetikai
polimorfizmus) Egyéb Fertozo ágensek
tisztázásra vár kálcium,magnézium
védo hatása kemény ivóvíz
43
Kockázatbecslés
Framingham Risk Scoring System (USA)
lipidszint, RR, dohányzás SCORE európai
vizsgálat, 10 évre Indiana (Pocock) több tényezo
(kor, dohányzás, RR, koleszterin, magasság,
kretainin, anamnézis), 5 évre Cordelia
rizkóbecslo rendszer hazai COPRAX-tanulmány
44
Stroke

• Az agyi vérellátás csökkenése miatt hirtelen
  kialakuló IR-i muködészavar, legalább 24 órán át
  tart vagy halált okoz
• agyvérzés, agyi infarktus
• agyi infarktus okai atherosclerosis
  (érelmeszesedés), trombózis, embólia
• Kockázati tényezok kor, nem , hypertonia,
  szívbetegség, dyslipidaemia, magas
  fibrinogénszint, dohányzás, túlzott
  alkoholfogyasztás, diabetes
• A kockázati tényezok egymás hatását erosítik!!!

45
A meghaltak száma és aránya haláloki csoportok
szerint
Haláloki focsoportok Halálesetek Halálesetek
2006. Szám szerint (1 000 fore jutó) Aránya -ban
Keringési rendszer betegségei 66 561 (6,6) 50,6
Daganatok 32 396 (3,2) 24,6
Emésztorendszer betegségei 8 638 (0,9) 6,6
Légzorendszer betegségei 6 287 (0,6) 4,8
Egyéb betegségek 9 691 (1,0) 7,4
Sérülések, mérgezések 7 595 (0,8) 5,8
Fertozo betegségek 435 0,3
Összesen 131 603 (13,1) 100
46
Daganatos megbetegedések
47
(No Transcript)
48
Daganatos megbetegedések2006.
Mortalitás /100 000 Férfiak
Nok 1. légcso, hörgo, tüdo
(112,9) ? légcso, hörgo, tüdo
(43,9) 2. vastag- és végbél (53,4) vastag- és
végbél (40,5) 3. ajak, szájüreg, garat
(28,0) emlo (38,9) 4. Prosztata (24,7)
hasnyálmirigy (16,5)
5. gyomor ( 23,1)
gyomor (14,1)
49
Daganatos megbetegedések etiológiai tényezoi
50
Táplálkozás
Energiabevitel Már 1940-ben megfigyelték, hogy az
obesitas és egyes daganat típusok megjelenése
között összefüggés van. A legelso vizsgálatok
elsosorban a túlzott energiabevitel, a zsírdús és
a fehérjedús táplálkozás kártékony hatását
támasztotta alá emlo-, méh-, vastagbél-,
prosztata és epehólyagrákok esetében.
Kísérletekben bizonyították a kalóriaszegény
táplálkozás önmagában tumorfrekvencia-csökkento
hatását, kémiai karcinogénekkel eloidézett és
spontán daganatok esetén is. Az energiabevitel
mellett a testtömeg növekedésben természetesen
nagy szerepe van a fizikai aktivitás hiányának
is. ? Újabb tanulmányok szerint a fizikai
aktivitás önmagában is protektív, pl. emlorákok
és vastagbél tumorok esetén.
51
Lipidek Az energiabevitel mellett a táplálék
minoségi összetevoi a daganatok kialakulása
szempontjából sem elhanyagolhatóak. Elsoként az
emlokarcinóma elofordulása és a fokozott
zsírfogyasztás között találtak összefüggést.
Emellett a zsírdús táplálkozás bizonyítottan
növeli a prosztatarák, a vastag- és végbélrák
kockázatát is. Az USA-ba bevándorló japán
populációnál kimutatták, hogy áttérve a
zsírdúsabb táplálkozásra, már a második
generációban megnövekedett körükben az emlo-,
prosztatakarcinómások, vastag- és végbél
daganatosok száma. A zsíros-húsos táplálkozás
növeli a másodlagos epesavak mennyiségét a
székletben, amelyek állatkísérletekben
daganatkeltonek bizonyultak, így nem zárható ki
szerepük a humán vastagbél-daganatok
eloidézésében sem.
52
Lipidek
A zsírbevitelnél azonban jelentos különbség van a
telített és a telítetlen zsírsavak között. A
telített zsírsavak promóter hatásúak (ezt foleg
emlo- és vastagbél daganatoknál igazolták). A
telítetlen zsírsavak szerepe nem egyértelmu. Az
egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó
olajokról (pl. olívaolaj) bebizonyosodott, hogy
nem növelik a tumorok kockázatát, sot egyes
daganatokban kedvezo hatását írták le. A
többszörösen telítetlen zsírsavak közül az
omega-6 sorozatúak (foleg a linolsav)
állatkísérletekben promóter hatásúnak
bizonyultak, emberben nem zárható ki szerepük a
vastagbél daganatok kialakulásában.
53
Lipidek
Egyértelmuen védo hatásúak azonban az omega-3
zsírsavak mind állatkísérletek, mind humán
epidemiológiai tanulmányok alapján. ? Ezt
támasztották alá Grönlandi felmérések is, ahol
nagyon alacsony emlorák incidenciát tapasztaltak
az eszkimók körében, annak ellenére, hogy
táplálékuk 62-a zsír. Ennek magyarázata minden
bizonnyal az, hogy az eszkimók által fogyasztott
zsiradékok foleg tengeri halakból és tengeri
emlosökbol származó omega-3 típusú, védo hatású
zsírsavakat tartalmaznak. A zsírok befolyásolják
az immunrendszert is, az ellenanyag-termelés
zsírok hatására csökken, azonban a telítetlen
zsírsavak a T-helper sejtek aktivitását fokozzák.
Az említett tulajdonságok mellett a telítetlen
zsírsavak térbeli szerkezete is hatással lehet az
egészségre. A természetben foleg cisz-zsírsavak
fordulnak elo, transz-zsírsavak nagy mennyiségben
képzodhetnek azonban a telítetlen zsírsavak
hidrogénezésekor (pl. margaringyártáskor). Egyes
epidemiológiai tanulmányok a transz-zsírsavak
káros hatásaira hívták fel a figyelmet, azonban
ez még nem nyert bizonyítást. A túlzott
koleszterin-bevitel jelenlegi tudásunk szerint
feltehetoleg növeli a tüdo- és a hasnyálmirigyrák
kockázatát.
54
Fehérjék A fehérjék szerepe a daganatképzodésben
még mindig nem teljesen tisztázott. Több humán
epidemiológiai vizsgálat talált pozitív
korrelációt a húsfogyasztás, illetve más állati
eredetu fehérjék és a daganatok között. Növényi
eredetu fehérjéket ezzel szemben protektívnak
találták néhány tanulmányban. Késobb kiderült,
hogy valószínuleg nem a fehérjék játsszák a
kulcsszerepet a daganatok kialakulásában, hanem
az állati fehérjékkel bevitt zsír szerepel
rizikófaktorként. Növények esetén pedig
feltehetoen a növényekkel együtt bevitt rostok,
különbözo bioaktív anyagok felelosek a védo
hatásért. Mindazonáltal a fehérjedús táplálkozás
összefüggésbe hozható a vastagbél-daganatokkal.
Az IARC (International Agency for Research on
Cancer) vizsgálatai szerint fehérjedús
táplálkozás esetén no a passzázsido és a bél
baktériumflórája is változik. Az endogén
epesavakat bontó baktériumok aránya csökken, így
ezek az epesavak felhalmozódnak, ami pozitív
korrelációban van a daganat-kialakulással.
Emellett a fehérje-, illetve aminosav-metabolizáci
ó végtermékei, a poliaminok promóter hatással
bírnak.
55
Szénhidrátok A zsírokhoz és a fehérjékhez képest
viszonylag kevés vizsgálat történt a daganatok és
a szénhidrát-fogyasztás kapcsolatára vonatkozóan.
A szénhidrát eredetu elhízás ugyanolyan rizikót
jelent mintha zsír eredetu volna, ezért a komplex
szénhidrátok mindenképpen elonyösebbek az
egyszeru cukroknál. A szénhidrátok csoportjába
tartozó élelmi rostok elsosorban a vastag- és
végbéldaganatok kapcsán kerültek elotérbe. A
vastagbélbe jutó rostok többféle úton fejtik ki
pozitív hatásukat. Egyrészt a bélben különbözo
anyagokat adszorbeálnak, így az ide jutó
karcinogén metabolitokat is. Másrészt az élelmi
rostok fermentációjával a bélbaktériumok
megoszlása kedvezo irányba tolódik és a pH
csökkenésével visszaszorul a másodlagos epesavak
képzodése is. Ezenkívül a széklet mennyiségének
növekedésével csökken a tranzitido. Nem
elhanyagolható teltségérzést okozó hatásuk sem,
melynek következtében csökken a felvett táplálék
mennyisége és így az elhízás veszélye.
56
Mikronutriensek Jól ismert, hogy a vitaminok
elégtelen mennyiségu bevitele hiánybetegségeket
okozhat. Egyes vitaminok daganat-megelozo
hatással is bírnak. A C-vitamin antioxidáns
hatásán keresztül gátolja a karcinogén
metabolitok keletkezését a gasztrointesztinumban.
Ennek ellenére humán intervenciós vizsgálatokban
hatékonyságát nem sikerült bizonyítani. Számos
vizsgálat írta le a karotinoidok kedvezo hatását
szintén a gasztrointesztinum tumoraiban, emlo
tumorokban és méhnyakrákban. Sajnos kemopreventív
szerként való alkalmazásukat nagy intervenciós
vizsgálatok még nem igazolták. Az E-vitamin
szintén antioxidáns hatással bír, feltehetoleg
csökkenti a tüdo- és méhnyakrák kockázatát. Az
ásványi anyagok közül a jódról kiderült, hogy
hiánya állatkísérletekben elosegíti a DMBA
indukálta emlotumor kialakulását.
57
Élelmiszer-szennyezok, élelmiszer-adalékanyagok A
természetes szennyezok közül a daganatképzodés
szempontjából legnagyobb jelentoséget az
aflatoxinnak tulajdonítanak. Szoros korrelációt
találtak a primer májrákok és az Aspergillis
flavus (penészgomba) által termelt aflatoxin
szennyezettség között, jelentos részben ez a
szennyezodés felelos az afrikai országok magas
májrákos halálozási rátáiért. Emellett
vizsgálatokban igazolták, hogy széles hatású
karcinogén, növeli az agy-, vese-, nyelocso-,
tüdo-, duodenum- és vastagbél daganatok
kockázatát is. A mérsékelt övben is vannak olyan
penészgombák, melyek toxinokat termelnek, azonban
ezek közegészségügyi jelentosége kisebb, mivel az
élelmiszer megfelelo tárolásával a penészesedés
megelozheto.
58
A mesterséges szennyezok közül kiemeljük a
peszticideket, melyek közül sok az N-nitróz
vegyületek prekurzorait tartalmazza.
Állatkísérletekben bizonyították az in vivo
nitrizáció lehetoségét, s így lymphomákat,
leukémiát idéztek elo. Az emberi megfigyelések a
hosszú lappangási ido miatt még nem
egyértelmuek. Másik nagy csoport a
környezetszennyezésbol az élelmiszerekbe jutó
karcinogének. Fo képviseloik a háztartási
tüzelésekbol, közlekedésbol a levegobe, majd a
táplálékba kerülo dimetil-benzantracén és a
3-metil-kolantrén, melyek a legerosebb
karcinogének közé tartoznak. Szintén a
környezetszennyezéssel jutnak ételeinkbe
különbözo fémek (kadmium, krómvegyületek, réz,
mangán, berillium, arzén), melyek egy részénél a
karcinogén hatás bizonyított. A kadmium foleg
mutrágyákból vagy ipari szennyezésekbol jut a
tengeri állatokba és légzoszervi tumorokkal
hozták összefüggésbe. A berillium elsosorban
légúti rákokban került elotérbe, a
krómvegyületeket pedig orrüregi daganatoknál
találták oki tényezonek.
59
Az adalékanyagok közül az egyik leggyakrabban
eloforduló a konyhasó. A túlzott sózás
valószínuleg fokozza a gyomorrák elofordulását, a
sózott hal pedig bizonyítottan növeli a garatrák
kockázatát. A táplálkozási szokások hatását jól
bizonyítják azon tanulmányok, melyek kimutatták,
hogy az Egyesült Államokba kivándorolt japánok
akik magukkal vitték étkezési, sózási szokásaikat
jóval nagyobb gyomorrák halálozást mutatnak,
mint a velük egy helyen élo amerikai lakosság.
Más engedélyezett adalékanyagok az
élelmiszerekben jelen lévo mennyiségben nincsenek
kapcsolatban a daganatok kialakulásával. Az
azonban felmerülhet, hogy más bizonyított
karcinogénnel együttes hatásuk lehet. Az
adalékanyagok közül a hírhedt vajsárga
(dimetil-amino-azobenzol) színezoanyag
állatkísérletekben karcinogénnek (máj-, hólyag-
és gyomortumor) bizonyult, éppen ezért ma már az
adalékanyagok forgalomba kerülését szigorúan
szabályozzák és ellenorzik.
60
Konyhatechnika A táplálék összetétele mellett
nagy a jelentosége az ételkészítés módjának is.
Grillezés, sütés, szabadtuzi égetés, füstölés
során policiklusos aromás szénhidrogének (PAH)
keletkeznek, amelyek köztudottan rákkeltok.
Pácolt és füstölt ételek fogyasztásakor a
gyomorban alkiláló metil-nitrozo-urea (MNU)
keletkezhet. Faszénnel való sütésnél,
grillezésnél dimetil-benz-antracén (DMBA) juthat
a szervezetbe, amely zsírdús táplálkozással
együtt oki tényezoként szerepel emlo tumoroknál.
A sütésre újra felhasznált zsiradékok
lipidperoxidok keletkezése és avasodás révén
szintén karcinogének lehetnek.
61
Vastag- és végbél tumorok Ezen tumorféleség
kialakulásánál kiemelt szerepe van a
táplálkozásnak, fo rizikófaktorok a fokozott
energiabevitel, a túlzott zsírfogyasztás, a
telített zsírsavak túlsúlya, kevés élelmi rost,
zöldség és gyümölcs fogyasztása. A húsos-zsíros
táplálkozás növeli a másodlagos epesavak
mennyiségét, ami kockázati tényezot jelent. A
túlzott fehérjefogyasztás növeli a passzázsidot
és a baktériumflóra kedvezotlenül megváltozik
(csökken az epesavakat bontó baktériumok
száma). A mormonok táplálkozására jellemzo a
sertéshús és az alkohol fogyasztás tiltása,
emellett a cigarettafogyasztás sem ajánlott.
Kiderült, hogy a mormon közösségekben a
vastagbéldaganatok gyakorisága 40-kal, a
végbéldaganatoké pedig 70-kal alacsonyabb az
amerikai átlagnál.
62
Valószínuleg a megváltozott epesav metabolizmus
áll a cholecystectomia után tapasztalt magasabb
rákrizikó hátterében is, ami foleg noknél és a
jobb colonfélben érvényesül. A colitis ulcerosa
kiterjedésével és fennállásának idejével
párhuzamosan növekszik a béldaganatos rizikó. A
vastagbél tumoroknál a konyhatechnikának is
jelentos szerep jut, az állati eredetu ételek
elkészítésekor keletkezo PAH-ek, a nitrózamin
által. A sörfogyasztás régóta ismert
rizikófaktora a vastagbéldaganatoknak, elsosorban
a szigma tumorainak. A koffein hatása nehezen
értékelheto, vegetáriánusok között rizikónövelo,
azonban más közösségekben ezt nem figyelték meg.
A fizikai inaktivitás kockázatot növelo szerepe
részben a megnyúló passzázsidovel, részben a nemi
hormonokra kifejtett hatásával magyarázható.
Valószínuleg az ösztrogén, a lipidstátusz és az
epesavképzodés kedvezo befolyásával hat ezen
tumorokra.
63
Emlorák A táplálkozási tényezok közül legtöbb
adat az elhízás és a túlzott zsírbevitel
kockázatnövelo hatását támasztja alá. Az elhízás
valószínuleg szintén hormonális hatásokkal van
összefüggésben, ugyanis a zsírszövet az
androsztendiont metabolizálja, melynek során
többek között ösztrogén keletkezik. A
zsírbevitelnél a lipidek mennyiségénél sokkal
inkább a zsírsavak minoségének hatását
bizonyították epidemiológia tanulmányok. Az
egyszeresen telítetlen zsírsavak és az omega-3
típusú többszörösen telítetlen zsírsavak
egyértelmuen protektív faktornak bizonyultak (pl.
grönlandi eszkimók alacsony emlorák
incidenciája). Egyértelmu az élelmi rostok védo
hatása, gátolják számos karcinogén anyag
felszívódását és az ösztrogén enterohepatikus
körforgását. Az alkohol fogyasztást minden
bizonytalanság ellenére rizikófaktorként kell
kezelnünk, 40g/nap fogyasztása mellett a relatív
rizikó 1.69-szeres.
64
Alkohol Az alkohol nagyobb mennyiségu
fogyasztása, elsosorban tömény italok formájában
a primer májdaganatok kialakulását segíti elo.
Egyes italok magas csersavtartalma önmagában is
daganatkelto lehet. A dohányzással és a
táplálkozással szinergizmusban szerepe van a
gasztrointesztinalis traktus daganataiban is. A
nyelocso tumorainál mint krónikus inger hat,
hasonlóan a garat, szájnyálkahártya tumorokhoz,
foleg dohányzással együtt. A sör, bor és égetett
szeszek fogyasztása egyes vizsgálatok szerint
növeli az emlorák kockázatát is. Az alkoholisták
gyakran szenvednek táplálkozási
hiánybetegségekben (C-vitamin hiány, nyomelem
hiány, stb.), amelyek az immunrendszer
deprimálásán keresztül fokozhatják a daganatokkal
szembeni esendoséget.
65
Ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzások
legsúlyosabb krónikus következménye a különbözo
daganatok kialakulása. Elsosorban mint
foglalkozási daganatok, illetve nukleáris
katasztrófák túléloi között jelentkeznek, néhány
sajnálatos esetben mint iatrogén ártalom
szerepelnek. Ma már bizonyított a radiológusok,
röntgen technikusok borrákja, az uránbányászok
tüdorákja, a thymus besugárzott gyermekek
pajzsmirigyrákja. Még szorosabb korrelációt
találtak az ionizáló sugárzások és a leukémiák
között. Japánban, a hiroshimai támadást túlélok
között 50-100-szorosra emelkedett a leukémiák
incidenciája, míg a csernobili katasztrófát
túlélok között magasabb pajzsmirigyrák
elofordulást találtak.
66
(No Transcript)
67
UV-sugárzás Elsosorban a borrákok kialakulásában
van kulcsfontossága. A gyakoribb, de kedvezobb
prognózisú laphámsejtes és bazálsejtes karcinómák
foleg a hosszan tartó UV-B sugárzás hatására
alakulnak ki idosebb korban. A nagyon rossz
prognózisú, gyorsan metasztatizáló melanoma
malignum egyre fiatalabb korosztályt érint,
kialakulásában a nagy dózisú UV-B sugárzásnak és
a gyermekkori leégéseknek tulajdonítanak nagy
jelentoséget. Epidemiológiai tanulmányok leírták
az arzén és az UV-sugárzás additív hatását is
borrákokra vonatkozóan. Az UV-sugárzás
jelentoségét fokozza, hogy a környezetszennyezés
következtében az ózonpajzs - mely az UV-sugárzás
jelentos részét (80) kiszurné elvékonyodik.
68
(No Transcript)
69
Fertozések Egyes becslések szerint a fejlodo
országok daganatainak kb. 23-a fertozéses
eredetu ide tartoznak a hepatitis-B és C vírus
okozta májrák, a humán papillomavírusok (HPV)
okozta méhnyak- és ano-genitális rák és a
Helicobacter pylori által eloidézett gyomorrák.
Számos más kórokozó is szerepet játszhat
különbözo daganatos betegségek elofordulásában. A
HPV 26 genotípusát kimutatták gégerákból. Az
Epstein-Barr vírus szerepe igazolt az Afrikában
és Új-Guineában, a gyermekek körében gyakori
Burkitt-lymphomában és valószínusített
nasopharingeális karcinómákban. Több emberi
retrovírus jelenléte igazolódott leukémiákban
HTLV-I hajas-sejtes leukémiában, HTLV-II Sézary
szindrómában és HTLV-III mycosis fungoidesben.
70
Fertozések
A HIV-fertozés onkogén hatása a jól ismert
Kaposi-szarkóma, emellett non-Hodgkin-lymphmát is
okozhat. A paraziták közül a Schistosoma
haematobium fertozés növeli a hólyagrák, a
Schistosoma mansoni a vastagbéltumorok, a
Távol-Keleten honos Clonorchis sinensis pedig a
máj haemangiosarcomájának kockázatát.
71
Nemiség, nemi élet A szexuális életnek
elsosorban a méhnyak, az emlo, a méhtest és az
ovarium tumorokban van szerepe. Az endometrium-
és ovariumtumorok gyakoribbak nulliparákon és az
incidencia a gyerekek számával csökken. Az
endometrium és az emlo tumorainál fokozott az
incidencia korai menarche és késoi menopausa
esetén. A méhnyakrák ritkább apácákban és
gyakoribb prostituáltaknál.
72
Tüdodaganatok
a tüdorákos halálozás lakaulása hazánkban
1971-2002 férfiaknál és noknél kor szerint (világ
népességre) standardizált, 100 000 fore
vonatkoztatott adatok
primer hörgorák morbiditási adatok hazánkban
1970-2002 Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet,
Évkönyv 2003
73
a hörgorák mortalitás területi megoszlása
hazánkban 2002-ben országos átlagra standardizált
halálozási hányadosok
74
Tüdodaganatok
Kialakulásuk legfontosabb kockázati tényezoje a
dohányzás - férfiak esetén 90-ban, noknél
70-80-ban teheto felelossé - , így a noknél
talált növekedés magyarázata a noi dohányzás
fokozódása illetve az a tény lehet, hogy a
dohányzási szokások jelentos latenciával követték
a férfiakat, késobbre tolva a halálozási görbe
várható csúcspontját. Természetesen, ha sokkal
kisebb mértékben is, szerepet játszik a
levegoszennyezés. Legveszélyesebb a közlekedés
okozta szennyezés, mert kontinuus szennyezésrol
van szó és az emisszió is (nemcsak az imissszió)
a talajközeli levegobe történik. A
dízelmotorokból a PAH-ek mellett nitrogén-oxidok
kerülnek a levegobe, amelyek potenciális
nitrózamin prekurzornak tekinthetok, emellett a
kipufogógázban magas a nitropirének
koncentrációja is, melyek állatkísérletekben
daganatkeltonek bizonyultak. Nem hagyhatjuk
figyelmen kívül azonban az egyéb kockázati
tényezoket mint a foglalkozási eredetu ártalmakat
és a táplálkozást sem.
75
Tüdodaganatok
Legpontosabban az azbeszt okozta mesotheliomák és
az azbesztexpozíciót követo tüdorákok gyakorisága
ismert, 1960-1990 között 36 esetet regisztráltak
hazánkban. Az ércbányászok, foleg az
uránbányászok leggyakoribb foglalkozás eredetu
rosszindulatú daganata a tüdorák. A bányák
levegojében lévo radon és bomlástermékei,
valamint a belélegzett radioaktív ércpor egyes
számítások szerint 10-17 évi bányászat során -
mintegy 140-szerese az alfa-sugárzás elfogadott
értékének. Ugyancsak gyakoribb a tüdorák az
alumíniumgyártásban, a kokszoló üzemekben
dolgozóknál, valószínuleg a PAH-expozíció miatt.
A túlzott energiabevitel és zsírdús táplálkozás
rizikófaktort jelent. Epidemiológiai
vizsgálatokban protektív faktornak bizonyult a C-
és E-vitamin bevitel, a zöldség- és
gyümölcsfogyasztás.
76
Életkor Familiáris halmozódás Korábbi benignus proliferatív emlobetegség
Szülések száma Elso szülés idopontja Menarche ideje Menopausa ideje Szoptatás tartama Menstruációk tartama Ovariectomia Ikerterhesség Postmenopausálsi hormonszubsztitúció Sportolás In utero ösztrogén expozíció Elhízás Zsírbevitel Telített zsírsavak aránya Élelmi rostok Lignán A-vitamin C-vitamin Szelén
Testmagasság Össz-energiabevitel Emlo mirigyállományának tömege Kémiai expozíciók Ionizáló sugárzás Elektromágneses terek
Stressz Trauma Képzettség Szociális státusz Vallás
Emlorák
77
Ajak- és szájüreg daganatok
Mai ismereteink szerint ezen daganatok két fo
rizikófaktora a dohányzás és az alkohol-, foleg a
tömény szeszek fogyasztása. Emellett kisebb
szerepet tulajdonítanak az UV-expozíciónak és a
HIV pozitivitásnak.
Gyomorrák
A halálozások térbeli eloszlása hazánkban is
jellegzetes, a magas és az alacsony mortalitású
régiók jól elkülönülve sajátos gyomorrákos,
illetve alacsony mortalitású régiókat alkotnak.
Ezen belül is megfigyelheto egy a kis települések
felol a városok felé csökkeno tendencia. A
gyomorrák kialakulásában fontos szerep jut a
gyomorba jutó nitrátokból (pl. ivóvízzel),
nitritekbol és a szekunder aminiokból képzodo
nitrózaminoknak, melyek eros karcinogének.
Hasonlóan károsak a már említett pácolás,
füstölés, grillezés, faszénnel sütés kapcsán
gyomorba jutó PAH vegyületek (pl. MNU, DMBA). Nem
elhanyagolható a túlzott sóbevitel káros hatása
sem.
78
Nyelocsorák A nyelocso karcinóma szintén
jellegzetes földrajzi eloszlást mutat. Az ún.
oesophagus karcinóma övezet magában foglalja
Afganisztánt, Észak-Iránt és Kína déli részét,
ahol az incidencia messze felülmúlja Európa és
Ázsia más részének adatait. Zambiában a magas
nyelocsorák incidencia okaként a házilag
készített szeszes italok egyes összetevoi
merültek fel okként. Magának az alkoholnak, mint
krónikus ingernek szintén nagy szerepe lehet ezen
daganat típusban. Egyes kísérletek alapján a
nyelocsorákok gyakori elofordulása mögött az
ételek magas nitrózamin tartalma is sejtheto
lehet (hasonlóan a gyomorrákhoz). A nagyon forró
italok, ételek gyakori fogyasztása szintén
etiológiai tényezo lehet. A
79
Prosztatarák A prosztatatarák a fejlett
országokban a gyakoribb daganatos halálokok közé
tartozik. A prosztatarákkal kapcsolatban számos
rizikótényezo felmerült, azonban nem találtak
olyan egyértelmu összefüggést mint pl. a
dohányzás és a tüdorák között. A regionális és
nemzeti különbségek hátterében részben genetikai,
részben környezeti, rézben életmódbeli tényezok
állnak. A genetikai tényezok szerepét támasztja
alá az a tény, hogy az Egyesült Államokban élo
különbözo népcsoportok nagyon eltéro prosztatarák
incidenciát mutatnak legalacsonyabb a
japánoknál, magasabb a fehéreknél és legmagasabba
a néger populációban. Ez valószínuleg az
5-alfa-reduktáz enzim eltéro aktivitásával
magyarázható (japánoknál az enzim aktivitása és
így a dihidro-tesztoszteron képzodés alacsony). A
táplálkozási tényezok közül foleg a túlzott
zsírfogyasztás, ezen belül is foleg a telített
zsírsavak bizonyultak veszélyesnek. A dohányzás,
ha kis mértékben is, de szintén rizikótényezo
lehet.
80
Méhnyakrák A méhnyakrák okozta halálozás
világszerte erosen csökkeno tendenciát mutat.
Hazánkban a halálozás csökkenése a 80-as évek
eleje óta tart, bár enyhe emelkedés a 90-es évek
közepén megfigyelheto volt. A halálozások
csökkenése egyértelmuen a szurovizsgálat
bevezetésének köszönheto, ezt támasztja alá az
is, hogy a csökkeno mortalitás az incidencia
növekedésével együtt jelentkezett.
Világviszonylatban egyike a leggyakoribb
daganatoknak (noi daganatok között a 2.), évente
mintegy fél millió esetet regisztrálnak, ennek
dönto többsége a fejlodo országokban fordul elo.
A kockázati tényezo közül a legnagyobb szerepe a
szexuális magatartásnak van.
81
Méhnyakrák
A fiatal korban megkezdett nemi élet, a szexuális
partnerek gyakori váltogatása a rizikót nagy
mértékben növeli. A férfiak szexuális élete
szintén hatással van a kialakulásukra, ennek
hátterében minden bizonnyal a humán papilloma
vírus fertozések (HPV) állnak, melyek kb. a
daganatok 90-áért felelosek. A papillomavírusok
75 genotípusa közül mintegy 20 képes a nemi
szervekben fertozést okozni, a cervix
daganatokban leggyakrabban a HPV 16, 18, 45, 31
mutatható ki. A HPV-fertozöttség mellett a rák
kialakulásához további faktorok hormonális
hatások, más szexuálisan átviheto biológia
ágensek jelenléte szükséges. A primer
prevenció elsosorban a HPV-fertozések
megakadályozásra irányul, védooltás már a
klinikai kísérletek stádiumában van.
82
A megelozés lehetoségei A daganatos
megbetegedések elsodleges megelozését a kockázati
tényezok elkerülése vagy legalábbis
csökkentése egyes esetekben védooltások adása a
kemoprevenció (beleértve a táplálkozást is) az
egészségnevelés jelentik. A kockázati tényezok
közül az egyik leghatékonyabb a dohányzás
mellozése. Ez az Európai Rákellenes Kódexben is
1. pontként szerepel
83
Európai Rákellenes Kódex
1. Ne dohányozzál! Dohányzók, hagyjátok abba a
dohányzást olyan hamar, ahogy csak lehet és ne
dohányozzatok mások jelenlétében! Nem dohányzók,
ne próbálkozzatok a dohányzással! 2. Ha alkoholt
fogyasztasz - akár sört, akár bort, vagy szeszt -
mérsékeld a fogyasztást! 3. Növeld a napi fozelék
és friss gyümölcsfogyasztást. Gyakran fogyassz
magas rosttartalmú növényi táplálékot! 4. Kerüld
az elhízást, fokozd a fizikai tevékenységedet, és
korlátozd a zsíros ételek fogyasztását! 5. Óvd
magad a túlzott napfénytol és kerüld a napon való
leégést, különösen gyermekkorban!
84
Európai Rákellenes Kódex
6. Szigorúan tartsd be az ismert munkahelyi
karcinogénekre vonatkozó munkavédelmi
eloírásokat! Minden egészségvédelmi és biztonsági
rendszabálynak tegyél eleget, ha ilyen anyagokkal
találkozol! Korai felfedezése esetén több rákot
lehet gyógyítani. 7. Keress fel orvost, ha egy
csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem gyógyul
(különösen a szájüregben)! Menj orvoshoz, ha a
borödön olyan elváltozás van, amely alakját,
nagyságát vagy színét változtatja, esetleg
vérzik! 8. Vizsgáltass ki minden makacsul
fennálló problémát, legyen az állandó köhögés,
rekedtség, a széklet, vagy a vizelés ritmusának
megváltozása, magyarázat nélküli fogyás! Nok
számára 9. Szabályos idoközökben csináltass
hüvelykenetet, vegyél részt a szervezett
méhnyakrák szurési programban! 10. Vizsgáld meg
emloidet szabályos idoközökben! Ha elmúltál 50
éves, vegyél részt mammográfiás szurésen!
85
Megelozés
Az etiológiai tényezoket figyelembe véve jelentos
szerepe van a táplálkozás preventív hatásának. A
táplálkozási tényezoket összegezve elmondhatjuk,
hogy a megelozés érdekében célszeru kerülni a
túlzott energiabevitelt, emellett ajánlott a
rendszeres testmozgás. A minden napi zöldség-,
gyümölcsfogyasztással biztosítható a kello
mennyiségu rostbevitel, emellett így bioaktív
anyagokat juttatunk szervezetünkbe. Egyszeru
cukrok helyett ajánlatos az összetett
szénhidrátok fogyasztása. A fehérjebevitelben a
szélsoségek kerülése célravezeto, a húsok közül
elonyösebbek a zsírszegény, fehér húsok. A
zsírbevitelnél fontos az egyszeresen telítetlen
és a többszörösen telítetlen, omega-3 zsírsavak
minél nagyobb aránya. Kerülni kell az ételek
odaégetését, a nyílt lángon való sütést, az
ételek túlzott sózását, a forró italok-ételek és
az alkohol fogyasztását.
86
Megelozés
A védooltásoknak a jövoben valószínuleg a
daganatok primer prevenciójában is helye lesz,
például a hepatitis B és C vírus okozta
májdaganatok megelozésében. A borrákok
megelozésében elsodleges a túlzott napozás
kerülése, az UV-sugárzás elleni védelem
(napszemüveg, ruházat, sapka, kalap, fényvédo
krémek használata), megfelelo felvilágosítás. A
kemoprevenció lényege, hogy természetes vagy
szintetikus anyagokat, hosszú idon keresztül
adagolunk, annak érdekében, hogy a daganat
kialakulását megelozzük vagy a még reverzibilis
folyamatokat visszafordítsuk. Eddig több mint 600
vegyületet próbáltak ki állatkísérletekben és
mintegy harmincat emberen. Ezen vegyületek közé
tartozik pl. az antioxidáns hatású C- és
E-vitamin vagy a szelén, melynek hiányában a
daganatok incidenciájának növekedését észlelték.
87
másodlagos megelozés - szurovizsgálatok Méhnyakrák
-szurés A méhnyakrák egyike a leghatékonyabban
szurheto daganatoknak. A Papanicolaou-féle
citológiai vizsgálat szenzitivitása 90 körül,
specificitása 90-99 között mozog. A drágább
mintavételi eljárások (brush, speciális spatulák)
esetében ritkábban van szükség a vizsgálatok
ismétlésére. A vizsgálat 25-65 év közötti noknél,
1-3 évente ajánlott (modellszámítások szerint az
évenkénti szurés az invazív karcinómák
gyakoriságát alig csökkenti jobban, mint a 3
évenként történo vizsgálat). Emlorák-szurés Az
emlorák-szurésével kapcsolatban randomizált
kontrollált vizsgálatok 50 éves kor fölött a
mammográfia szenzitivitását 75-osnak,
specificitását 83-98.5-osnak találták.
Ugyanebben az életkorban az emlo klinikai
vizsgálata tapintással hasonló specificitású, de
a szenzitivitás csak 63. Az önvizsgálat adatai
lényegesen kedvezotlenebbek, de nagyban függnek a
szervezett oktatástól, képzéstol. Az emlo
önvizsgálatára mindenkit meg kell tanítani, mert
a módszer olcsó és veszélytelen, illetve a
hatástalansága mellett szóló adatok sem
egyértelmuek. Az emlok önvizsgálatát minden
hónapban egyszer kell elvégezni, a mammográfiás
vizsgálat 45-65 év között 2 évenként ajánlott.
88
Tüdorák-szurés A tüdorák a legrosszabb prognózisú
tumorok között szerepel, 5 éves túlélése 13
körül van. A mellkas-rtg felvételek csak 1 cm3
felett képesek azonosítani a tumort, ilyenkor
gyakran már disszeminált. A szenzitivitása 40-50
között mozog, sok az álnegatív eset. A
köpetcitológia vizsgálatok szenzitivitása csupán
10-20. A legtöbb vizsgálat szerint a szuréssel
felfedezett daganatok esetében nem kisebb a
halálozás, de néhány eredmény szerint a
rezekálhatóság gyakoribb 45 év feletti, dohányzók
4 havonta végzett citológiai és rtg-vizsgálata
esetén. Vastag- és végbél tumorok szurése A
legegyszerubb rektális digitális vizsgálattal
csak a daganatok 10-a kerül felfedezésre, a
könnyu kivitelezhetoség azonban az alkalmazás
mellett szól. A szurés másik lehetosége az okkult
vérzés diagnosztizálása székletmintából, ennek
szenzitivitása a teszt típusától függgoen
változó, specificitása 90-99-os. Álpozitivitást
okoznak peroxidáz tartalmú élelmiszerek, egyes
gyógyszerek, aranyér, diverticulosis. Álnegatív
eredményt adhat az intermittáló vérzés (ha éppen
inaktív stádiumban történik a vizsgálat) vagy ha
magas a székletben az antioxidánsok
koncentrációja.
89
Vastag- és végbél tumorok szurése
50 éves kor felett évente alkalmazva a tesztet,
jelentosen csökkentheto a halálozás. Szintén 50
éves kor felett érdemes a szigmoidoszkópiás
vizsgálatot 3-5 évente elvégezni (amennyiben az
elso két, két éven belül elvégzett vizsgálat
negatív). A herediter szindrómák esetén a család
gondozásának része a kórképtol függo gondozási
protokoll.
90
Módszer Gyakoriság
A WHO ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól A WHO ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól
okkult bélvérzés vizsgálata (Fobt) évente
rectalis digitális vizsgálat és flexibilis sigmoidoscopia 35 évente
vagy colonoscopia 35 évente
Az Amerikai Ráktársaság ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól Az Amerikai Ráktársaság ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól
Fobt és évente
sigmoidoscopia (pref. flexibl.), 5 évente
vagy kettos kontraszt, 510 évente
vagy colonoscopia 10 évente
Rectalis dig. vizsg. minden eszközös vizsg. elott!
Az Amerikai Gastroenterologus Kollégium ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól Az Amerikai Gastroenterologus Kollégium ajánlása, a vastag- és végbélrák szurése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól
Fobt évente
sigmoidoscopia (pref. flexibl.) 5 évente
Fobt sigmoidoscopia évente 5 évente
kettos konraszt bárium röntgen 510 évente
vagy colonoscopia 10 évente
91
Prosztatarák szurése A prosztata daganatoknál
rendkívül nagy a jelentosége a korai stádiumban
való felismerésnek, lokális tumorok esetén a 10
éves túlélés 75, regionális áttétnél már csak
55, távoli metasztázisok esetén pedig csupán
15. A rektális digitális vizsgálattal csak a
hátsó és a laterális területek vizsgálhatóak,
ezért a tumorok 25-35-a eleve nem kerül
látótérbe. A vizsgálat specif