Minos

1
Kirekesztés és foglalkoztatás Foglalkoztatás és a
szociális, esélyegyenloségi szakpolitikák
kapcsolata
Kiss Mária Magdolna vezeto-fotanácsos ICSSZEM
Családi és Szociális Szolgáltatások Foosztálya
2
Helyzetkép Európában és Magyarországon

• A fejlett országokban az állam fontos gazdasági
  tényezo, s különösen nagy felelossége van az
  újraelosztásban.
• A szociálpolitika hiányának nyilvánvaló ára a
  nyomor, a rossz társadalmi környezet és közérzet.
• A gazdasági versenyképesség önmagában nem oldja
  meg a problémákat - mivel ezek szükséges, de nem
  elégséges feltételek a társadalmi jólét
  megteremtéséhez.
• A leszakadást megakadályozó, gátló szociális
  védelmi rendszer muködése nem vezet
  szükségszeruen alacsony gazdasági
  teljesítményhez, ahogy ezt több EU tagállam pl.
  a skandináv országok példája is mutatja.

3
Trendek .

• A versenynek nyertesei és vesztesei is vannak
  ha a veszteseknek nem kínálunk védohálót,
  kiszolgáltatottá válnak, nem mernek újra
  kockáztatni sem.
• A nagymérvu leszakadás lehetetlenné teszi a
  visszatérést a munkaeropiacra hosszú távon,
  akár több generációra kiterjedoen - jelent
  tartóskirekesztettséget, ami újabb és újabb
  közkiadásokat generál.
• Mindenki elott világos kell, hogy legyen csak
  modern társadalompolitikával lehet megteremteni a
  versenyképes gazdaság alapját.
• Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltást
  követo idoszakban a társadalompolitika /
  szociálpolitika a gazdasági és politikai átmenet
  kiszolgálója és áldozata volt.
• A jogi szabályozás megteremtése ellenére a valós
  reformok elmaradtak.
• A tudatos, a társadalom és az egyének
  szükségleteihez alkalmazkodó tervezés helyett az
  ellátó rendszer nem tudott hatékonyan
  közremuködni a problémák megelozésében.

4
A társadalmi kohézió és a gazdasági
versenyképesség kapcsolata

• A versenyképes gazdaságnak szüksége van nyitott,
  befogadó attitudre, vonzó, stabil társadalmi
  környezetre. A kirekesztés, az eloítéletesség
  fertoz a munkaero migrációjának, a külföldi
  befektetéseknek, a modern technológiák
  elterjedésének sem kedvez.
• A versenyképes gazdaságnak szüksége van
  megfeleloen képzett, elérheto munkaerore. Ehhez
  földrajzi, szakmai és társadalmi mobilitás kell -
  ez jó lakáspolitikát, oktatáspolitikát,
  (tömeg)közlekedést, családtagokról való
  gondoskodást feltételez.
• A versenyképes gazdaságnak szüksége van elegendo
  vállalkozói kedvre. A versenyben lehet nyertessé
  és vesztessé válni - a kockázatvállalás alapja a
  kudarcok eseten biztonságot nyújtó szociális
  háló.
• A gazdasági versenyképességhez az kell, hogy jó
  legyen a járulékfizetok és az eltartottak aránya.
  A foglalkoztatás (alternatív foglalkoztatási
  formák is) az alapja a öngondoskodásnak, de a
  társadalmi integrációnak is.

5
A társadalmi kohézió és a gazdasági
versenyképesség kapcsolata

• A társadalmi kohézió hiányának ára a
  mélyszegénység, a kirekesztodés, a rossz
  társadalmi környezet és közérzet.
• A nagymérvu leszakadás lehetetlenné teszi a
  visszatérést a munkaeropiacra.
• A gazdasági versenyképesség, fejlodés eredményei
  nem csorognak le automatikusan a szegényekhez.
• A szociális védelmi rendszerbe történo
  invesztíció nem vezet szükségképpen alacsony
  gazdasági teljesítményhez.

6
A társadalmi toke, a közösségi kapcsolatrendszer
fejlesztése versenypolitikai tényezo, mert
A társadalmi toke

• lehetové teszi az együttmuködést a közös
  cselekvést,
• a személyközi, valamint a köz- és politikai
  intézmények iránti bizalmat erosíti,
• közjószág, amely a hatékonyság és termelékenység
  magasabb szintjének elérését segíti elo.

A magas társadalmi tokéju közösségekben

• kisebbek a gazdasági és társadalmi tranzakciók
  költségei,
• sikeresebb munkakeresés,
• könnyebb a kollektív problémák megoldása,
• jobb az egyének életminosége,

• kisebbek a jövedelmi különbségek,
• kevesebb az alkohol- és droghasználat,
• alacsonyabb az iskolai lemorzsolódás,
• nagyobb a várható élettartam.

7
A társadalmi kirekesztés következményei

• alacsony társadalmi kohézió
• nagyobb jövedelemkülönbségek
• nagyobb társadalmi távolság
• kevesebb áthidaló kapcsolat
• több negatív projekció, eloítélet
• azonosulás az eloítéletekkel
• negatív viselkedési formák

8
A kirekesztodés kockázata

• A többségi társadalommal szembeni önmeghatározás
• Nem csupán múló (szubkulturális) jelenség
• A nagyvárosok gettóiban, vagy épp a kisebb elzárt
  településeken a többségi társadalommal ellenséges
  zárványok alakulnak ki.
• Az életforma generációkat átívelové válhat
  mélyen rögzül, gyakorlatilag behozhatatlan
  hátrányok, alig korrigálható devianciák válnak
  (nagy)közösségi(!) normává.
• Az intézmények ellenségek a társadalom
  intézményei elvesztik viszonyukat e
  közösségekhez, nem marad lehetoség a
  beleszólásra.
• E csoportok nem csak passzív terhek, ballasztok
  integráció híján a társadalmi kohézió ellenében
  muködnek.
• A jelenség az ifjúsági munkanélküliség, a
  szubkulturális zárványok fogalmaival
  tematizálódik valójában ennél generálisabb,
  rendszerszeru elosztási problémákat jelez.

9
Szociális védelmi kiadások

• Szociális védelmi kiadások (társadalmi
  közkiadások az EU-ban és néhány tagországban a
  GDP -ban, 2001)
• Svédország 30,7
• EU15 26,4
• Belgium 25,9
• Egyesült Királyság 26,3
• Portugália 21,0
• Magyarország 19,3
• Szlovákia 17,8
• Írország 13,9
• Aránya Írországban a legalacsonyabb, azonban az
  ír társadalom
• nem elöregedo, sok a gyerek
• nincs öröklött jóléti intézményrendszer
• nemzeti közmegegyezésen alapul a fejlesztés
• az EU-ban itt a legmagasabb a szegénység
  (Írország 21, EU-15 15)

• A közszolgáltatások
• hatnak az esélyekre,a termelékenységre,a
  versenyképességre,az életminoségre
• ugyanakkor
• hatásuk, hatékonyságuk nem, illetve nehezen
  mérheto
• (indikátorok hiánya, különbözo outputok
  aggregálásának nehézségei, az eredmények
  idotávja)

10
A szociálpolitika 15 éve a gazdasági és politikai
átmenet kiszolgálója

• Tuzoltásra rendezkedett be, nem a megelozésre, a
  prevencióra.
• Túlnyomórészt az úgymond érdemeseket támogatja
  (idosek, gyerekek stb.) ezzel azt sugallja,
  hogy az aktív korúak munkanélkülisége önhiba és
  nem strukturális probléma.
• Passzív, nem segíti kelloen a foglalkoztatottság
  növekedését
• Csak méltányossági, emberbaráti gesztusként
  értelmezik
• Meghaladott és be nem tartott szabályozási
  rendszere van, intézmény-centrikus (és nem
  szükségletorientált), forráshiányos.
• Átfogó, rendszerszeru (tartalommal és pénzzel)
  megalapozott fejlesztése nem volt.

11
A szociálpolitika 15 éve .

• Lefedetlen szükségletek jellemzik
• Engedte kinyílni a társadalmi ollót (tízszeres
  jövedelmi különbségek jellemzik)
• Ez a társadalmi szolidaritás megvonásán túl
  megakadályozza a rászorulók egy rétegének
  támogatását, a szegénység, társadalmi kirekesztés
  érdembeli kezelését.

12
Elorejelzések (1.)
2010 2020 2050
Népességszám (millió fo) 9,7 9,4 8,0
0-19 évesek aránya, 21,1 20,2 18,9
20-64 évesek aránya, 63,3 61,3 54,9
65-X évesek aránya, 15,6 18,5 26,2
Az idosek száma és aránya növekszik. Az
egészségügyi és szociális gondozási ápolási
szükségletek nonek, megváltoznak! A munkaképes
korúak száma jelentosen csökken, 2050-ig kb. 2
millió fovel. A munkaképes korú lakosság száma
jelenleg kb. 7 millió fo, 2050-re 5,2 millió
lesz. Az aktív korúak foglalkoztatottsága,
foglalkoztathatósága kulcsfontosságú!
13
Elorejelzések (2.)
A roma közösség lélekszáma mintegy 70 -kal
emelkedik 2000-2050 között. A fiataloknál néhány
évtized múlva minden ötödik gyerek roma lehet.
(Jelenleg az iskolába beíratott gyerekek 15-a
roma.) A roma népesség a többségtol eltéro
területi koncentráltságot mutat a cigányság
kevesebb mint 10-a lakik a fovárosban, szemben a
teljes népesség 20 -ával kistelepüléseken lakik
a cigányság mintegy 60 -a, szemben az országos
38 -kal. A roma-probléma
kistelepülési, vidékfejlesztési, vidéki
tömegközlekedési, lakhatási, szociális
szolgáltatási probléma! Az egyre kevesebb gyerek
növekvo hányada születik szegény családban. (A
mintegy 2,3 millió éves korú gyerek közel
egyharmada (700 ezer fo) kap rendszeres
gyermekvédelmi támogatást.) Emelkedik az
egyszülos családok aránya. A területi hátrányok
fokozzák a kirekesztodés veszélyét (javakból,
lehetoségekbol, jogokból, társadalmi
folyamatokból) különösen a kistelepüléseken,
tanyás térségekben, Észak-Magyarországon és
Dél-Dunántúlon.
14
Társadalmi helyzetkép

• Mintegy 600 ezer a fogyatékossággal élo ember,
  akiknek mindössze 9-a foglalkoztatott.
• Foglalkoztatásukhoz korai fejlesztés, képzés,
  komplex akadálymentesítés kell!
• 3,5 millió aktív korú no van, akik közül csak
  kb. minden második foglalkoztatott.
• Több mint 400 ezren egyedül nevelik gyerekeiket,
  a gyermekek napközbeni felügyeletét ugyanakkor a
  0- 3éves korosztály mindössze 8 -a számára
  képesek biztosítani a szolgáltatások.
• Foglalkoztatásukhoz a (gyerek, idos, tartósan
  beteg, fogyatékossággalélo) családtagoknak
  személyes gondoskodás, szociális szolgáltatás és
  képzés kell!
• 600 ezer körüli becsült roma ember (arányuk,
  számuk folyamatosan növekszik). A cigány
  nemzetiségueknek csak körülbelül 16 -a
  gazdaságilag aktív.
• Helyzetük javításához komplex kistérségi (vidék-)
  fejlesztési és diszkrimináció-ellenes program
  kell!
• Több mint 1,1 millió idosebb (55-65 éves) aktív
  korú ember, akik közül csak mintegy minden ötödik
  foglalkoztatott. Foglalkozatásukhoz a
  korkedvezményes nyugdíj és rokkant nyugdíj
  helyett munkahelyi egészségvédelem és
  rehabilitáció szükséges!
• Aktív idosebb életkort célzó képzési,
  foglalkoztatási programok kellenek!

15
1995 és 2001 között hány évben minosítették a
települést önhibáján kívül hátrányos helyzetu
településsé?
16
Hátrányos helyzetu települések
Foként az aprófalvak és a határ menti
(mikro)régiók, ahol az esélytelenek (alacsony
iskolai végzettséguek, romák, idosek) maradnak
értelmiség, tehetséges fiatalok elmennek.
Határokon átnyúló fejlesztések segíthetnek.
Komplex vidékfejlesztési politika kell, benne

• Közlekedés
• Lakhatás
• Szociális ellátás
• Oktatás
• Helyi vállalkozás-fejlesztés
• Értelmiséget vonzó programok
• Szociális földprogram

17
A társadalmi kohézió intenzív, surure font
társadalmi kapcsolatrendszert feltételez, ahol

• az állampolgárok aktívak és kezdeményezok,
• az állam esélyteremto,
• a közösségek összetartóak,
• és a társadalom megtartó.

18
A társadalmi kohéziót szolgáló célok

• Társadalmi kapcsolatrendszerek erosítése
• Szolidáris és összetartó közösségek
• Szektor és ágazatközi együttmuködések
• Esélyteremtés mobilitás
• Az állam megteremti a társadalmi versenyképesség
  feltételeit
• Fellép a társadalmi kirekesztodés ellen,
• Együttmuködésekre, iteratív tervezésre és komplex
  programokra alapoz
• A társadalmi biztonság és bizalom megteremtése
• Átláthatóság, demokratikus és civil kontrollok
  biztosítása
• A diszkriminációs gyakorlatok és a társadalmi és
  területi szegregáció felszámolása

Helyi, közös jövoképek, tervek kialakítása és
támogatása szükséges! kirekesztettség helyett
a helyzet kontrollja, az aktív cselekvés élménye
kell
19
Kohéziós beavatkozási területek

• Esélyteremto infrastruktúra és szolgáltatások
• Aktivizálás, mobilizálás
• Humántoke, tudásbázis fejlesztése
• Közösségek és együttmuködések erosítése
• Hangsúly az együttmuködéseken alapuló, területi
  különbségekre reagáló, komplex programokon van!

20
Beavatkozások fo irányai

• A foglalkoztathatóság és aktivitás elosegítése a
  szociálpolitika eszközrendszerével
• Az egyéni versenyképesség növelése, a családi
  biztonság erosítése
• Beruházás a jövobe, gyerekek, fiatalok esélyeinek
  növelése
• Közösségfejlesztés, közösségszervezés,
  szolidaritás erosítése a helyi közösségekben
• Emberhez méltó lakhatást segíto, otthonvesztést
  megelozo ellátások
• Esélyteremto személyes gondoskodás fejlesztése
  (infrastruktúra és szolgáltatásfejlesztés)
• Humántoke, tudásbázis fejlesztése
• Társadalmi mobilitás segítése a
  közszolgáltatásokhoz való hozzáférés erosítésén
  keresztül
• Kiemelt kohéziós projektek indítása
• Krízis helyzetben lévok támogatása a szociális
  munka eszközeivel

21
Kohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok
2006 - tól

• Komplex térségfejleszto programok
• Rövid ismertetés A halmozottan hátrányos,
  illetve a roma emberek által nagy arányban lakott
  kistérségek helyzetét kívánják jobbítani. A
  cserehátihoz modellhez hasonló komplex
  fejlesztési program, amely együttesen,
  összehangoltan és célzottan lép fel több
  területen gazdaságfejlesztés (vállalkozások
  támogatása, munkahelyteremtés), humáneroforrás
  fejlesztés (képzés, foglalkoztatás,
  egészségvédelem, szociális ellátások fejlesztése,
  közösségfejlesztés), infrastruktúrafejlesztés
  (csatornázás, útépítés, telepek felszámolása),
  környezetvédelem stb.
• Várható hatás A gazdaság fejlesztés és
  társadalmi kohézió szempontjait együttesen
  érvényesíto programok hatására a hátrányos
  helyzetu térségek lakóinak életminosége javul,
  csökkennek a területi egyenlotlenségek.
  Hatékonyabb és a forráskoncentrációk révén
  gazdaságosabb és sikeresebb fejlesztések
  valósulnak meg.

22
Kohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok

• Környezeti és kommunikációs akadálymentesítés
• Rövid ismertetés A komplex akadálymentesítés más
  szóval általános hozzáférést jelent. Jelenleg az
  önkormányzatok fenntartásában lévo középületek
  mintegy 13,3 -a akadálymentes. Annak érdekében,
  hogy a munkaeropiacról, valamint a gazdasági
  életbol ne szoruljon ki a lakosságnak több mint
  az egy ötöde, a fejlesztési pénzeket elsosorban
  az épített környezet hozzáférhetové tételére
  (közlekedés, fizikai akadálymentesítés, aminek
  része a kommunikációs akadálymentesítés), s ezen
  belül külön tételként a foglalkoztatással
  kapcsolatos integrációra, valamint a lakóotthoni
  ellátás fejlesztésére kell szánni.
• Várható hatás Javul a társadalom egészének
  komfortérzete, az idosek, kisgyermekesek számára
  is javul a környezeti hozzáférhetoség. Nonek a
  fogyatékossággal élok esélyei a foglalkoztatásra
  és az önálló életvitelre, így a társadalomból
  való kirekesztodésük megelozheto válik, illetve
  mérséklodik.

23
Kohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok

• Szociális város-rehabilitációs program
• Rövid ismertetés A szociális városrehabilitáció
  olyan lerobbant városrészek, rossz minoségu
  lakások (slumos részek) rehabilitációs programja,
  amely együtt kezeli a bentlakó családot az
  épített környezet élhetobbé tételével. Fontos,
  hogy minél több ember legyen képes a lakhelyén
  mobilizálódni ezért olyan technikákat (szociális
  szolgáltatásokat) szükséges alkalmazni, melyek az
  ott lakóknak esélyt biztosítanak arra, hogy ott
  maradhassanak, ahol eddig is éltek. A program
  kulcsa a fokozatosság, valamint a városépítészeti
  és a szociális szempontok integrálása. A
  fokozatosság lényege, hogy a szociális
  segíto-rendszert egyéni helyzetekre
  kalibráljuk. A szociális szempont megjelenése
  pedig mobilizálja a közösség kohéziós erejét,
  megtartva a szomszédsági, rokoni, baráti
  kapcsolatokat, valamint a közösségi szálakat, a
  helyi társadalom kohéziós erejét, amelyekre a
  szociális beavatkozás építhet.
• Várható hatás A rossz társadalmi státuszú
  rétegek integrációjának elosegítése.
• Makroszinten nem számuzzük a szegényeket, hanem
  integráljuk, ami azt is jelenti, hogy a
  városrehabilitációval párhuzamosan nem hozunk
  létre szegregált övezeteket, gettókat, mint ahogy
  ez manapság történik.
• Mikroszinten, a családok szintjén a
  városrehabilitáció szociális eleme azt segíti
  elo, hogy az ott maradók életminosége, a lakhatás
  biztonsága javuljon, amely egyúttal nagyobb
  esélyt biztosít a munkaeropiacon való részvételre
  is. Más, kevésbé megfogható, de nagyon fontos
  célkituzések, például az esélyegyenloség
  javítása, a társadalmi egyenlotlenségek
  mérséklése.

24
Kohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok

• Nok foglalkoztathatóságának elomozdítása
• Rövid ismertetés Szükséges a speciálisan a nokre
  szabott foglalkoztatási programok kezdeményezése
  (FMM) mellett olyan programok szorgalmazása,
  amelyek a foglalkoztatás bovítését segítik elo a
  család és a munkahely összeegyeztetését
  biztosítva a szociális és gyermekvédelmi
  szolgáltatások fejlesztésével.
• Különösen nagy hangsúlyt kell fordítani a
  kistelepülési szolgáltatások kiépítésére, mivel
  itt pl. bölcsode muködtetését nem írja elo
  jogszabály.
• Várható hatás Javul a foglalkoztatottság,
  elsosorban a nok munkaero-piaci részvételében.
  Csökken az egyéb területeken megnyilvánuló
  egyenlotlenség.

25
Kohéziós beavatkozási területekprojekt-javaslatok

• Biztos Kezdet program
• Rövid ismertetés A program keretében olyan helyi
  programok létrehozása a cél, amelyek javítják a
  0-6 éves gyermekek iskolai esélyeit. A program
  elsosorban a családoknak nyújt szolgáltatásokat,
  emellett korai beavatkozás biztosítása érdekében
  megkísérli az intézményrendszer számára
  láthatatlan, de annak segítségére rászoruló
  gyermekek bevonását az ellátórendszerbe. A
  program végrehajtása alapvetoen területi munkát
  jelent, amely kiemelten kezeli telepszeru, a
  rehabilitációra szoruló településrészeket,
  illetve a hátrányos helyzetu kistérségeket és a
  gyermekek veszélyeztetettsége szempontjából
  legnagyobb kockázatot jelento tanyás térségeket.
• Várható hatás A hátrányos térségekben élo
  gyermekek beiskolázási esélyei (és mutatói)
  javulnak, társadalmi integrációjuk sikeresebb
  lehet. Javul a szülok gyermeknevelési képessége.
  Erosödik a prevenció.

26
A szociálpolitika fejlesztésének irányai - a
szolgáltatások átalakításában

• A hozzáférési esélykülönbségek megszüntetése,
• Az egyéni szükségletekhez és teherbíró
  képességekhez igazodó szolgáltatások,
• Rugalmas intézményrendszer, többszektorúság,
• A család közeli formák kiemelt támogatása,
• A társulásos, térségi ellátások kiemelt
  támogatása,
• Mérhetoség, teljesítmény, átláthatóság,
  kiszámíthatóság, (normatív hozzájárulások,
  feladatfinanszírozás)
• Minoségbiztosítás, ellenorzés

27
b.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai -
Pénzbeli ellátások

• A segélyek munkára ösztönzo hatásának javítása (
  a segély nem lehet a munkavállalás alternatívája)
• A segélyezés hatásosságának növelése, célzottabbá
  tétele, a szétaprózott rendszerek egyszerusítése
  és harmonizálása,
• Jogszeruségének és kiszámíthatóságának
  biztosítása

28
c.) A szociálpolitika fejlesztésének irányai -
Családtámogatások

• A gyermekvállalás támogatása a foglalkoztatási
  esélyek megtartása/növelése mellett
• Kiemelt figyelem a hátrányos helyzetu családokra.

29
Köszönöm a figyelmet!