Videotechnikai alapismeretek

1
Videotechnikai alapismeretek

• Csiszár János

2
A fekete-fehér és a színes videojel

• Mirol fogunk beszélgetni?

1. Állókép felbontása sorokra
2. Sorok száma, képpontok száma sávszélesség
3. Váltott soros képfelbontás
4. Képfelvétel és visszaadás
5. Összetett videojel - szinkron és képtartalom
6. Videojel idoképe és spektruma
7. TV-jelek közvetítése, modulációs eljárások
8. NTSC, PAL, SECAM színes televízió rendszer
9. HDTV
10. A videojelek digitalizálása
11. A digitális videojel adatsebessége,
    sávszélessége, QAM
12. A transport stream felépítése
13. OFDM moduláció

3
Állókép felbontása sorokra

• Egy álló képet sorokra bontva, a sorok világosság
  tartalmát feszültséggé alakítva, a sorokat idoben
  egymás után közvetítve tudunk elektromos
  hálózaton képi információt közvetíteni
• A vevo oldalon ugyanolyan idozítés szerint kell a
  sorokat összerakni, ahogy a kép elektromos
  jelekre való felbontását végeztük
• A feszültség információknak világosság
  információk felelnek meg a vételi oldalon
• Sor és képszinkronizáló jelek szükségesek, a
  helyes idozítéshez

4
A közvetítendo sorok száma

• 20 fok látószög függoleges irányban, 2 szögperc
  felbontással 600 sor
• 43 oldalarány (mozi) 800 oszlop
• Nem érzékelheto villogás, ha a képek száma
  másodpercenként legalább 50-60, fúziós frekvencia
  (mozi 48Hz 2 x 24 kocka)
• Kb. száz fényesség árnyalatnál többet nem tudunk
  megkülönböztetni (a képet ennyi szürkeárnyalatnál
  már jónak mondjuk)
• A színekre nézve mind látószögben, mind
  árnyalatban átlagosan ötször kisebb az
  érzékenységünk (10 és 20 árnyalat)

Állókép Képpontok száma600x800480.000 db Egy
sorban 400 fekete fehér átmenet (legjobb
kép) Mozgókép, 25 F/s Max frekvencia
400átm.x600sorx25kép/s6 MHz
5
Váltott soros képfelbontás-rajzolás

• A mozgókép már jó minoségu 25 kép/s esetén, de
  villog!
• 50 kép/sec kellene, de ekkor dupla sávszélesség!
  (Fúziós frekvencia)
• Megoldás másodpercenként 50 félkép, vagyis fele
  sorfelbontású kép, de kétszer olyan sebességgel,
  ezzel becsapjuk a látásunkat!
• Páratlan sorszám annakidején így tudták jól
  szinkronizálni a félkép váltást!
• A világon bármilyen sorszámú szabvány, mind
  páratlan soros!

Váltott sorosinterlaced Progresszívnon
interlaced
6
Képfelvétel (optikai-elektromos átalakítás)

• Korábban vákuumcsöves megoldások Ikonoszkóp,
  Ortikon, Vidikon..
• Ma félvezetosCCD, CMOS (p típusú félvezeto
  átmenet, fény hatására töltés alakul ki, annyi
  pixel, ahány képpont világosság értékét kell
  átalakítani elektromos feszültséggé, töltéskép
  a félvezeto eszköz pixelein)
• CCD (Charge Coupled Device) a félvezetoben a
  potenciálgát csökkentésével-növelésével az egyes
  pixeleken felhalmozódott töltést kiléptetjük a
  félvezetorol.
• A lépteto feszültség egy háromfázisú jel, mely az
  egymás mellett elhelyezkedo töltéstárolók
  potenciálgátját vezérli úgy, hogy a töltések egy
  irányba gördülnek.
• A töltések kiléptetése szerint két típus létezik
• Line transzfer CCD minden aktív fényérzékelo
  félvezeto mellett található egy azonos
  felépítésu, de fényre nem érzékeny tárolóelem.
  A vezérlo órajel hatására minden aktív oszlop
  töltése eggyel oldalra lép, a töltéskép az
  átmeneti tárolóba kerül, ahonnan függolegesen
  léptetve, egy sor töltése a vízszintes átmeneti
  tárolóba lép. Innen oldalra kiléptetve kapjuk meg
  egymás után egy sor pixeljeinek töltését.

7
Line transfer CCD
Elonye gyors muködés Hátránya a félvezeto
felület fele nem aktív, a felület egységre
eso Pixel szám kisebb!
8
Frame transfer CCD

• Frame transfer CCD a kialakult töltésképet egy,
  az optikailag érzékeny terület melletti tárolóba
  léptetik, innen az ismert módszer szerint
  léptetik ki a megvilágítással arányos töltéseket.

Elonye a teljes felület fényérzékelo Hátránya
kisebb sebességu, mint a line transfer CCD
9
Színes kép létrehozása CCD-vel

• A CCD csak világosságjelet érzékel, színes kép
  létrehozásához R, G, B színszurokön keresztül jut
  a CCD-re a fény.
• Több megoldás létezik

Foveon a CCD rétegek egymás alatt helyezkednek
el, színszurot képezve
Prizmával elo- állított RGB, külön külön CCD,
profi megoldás
Színszuro, a CCD elott az emberi szem
érzékenysége miatt két zöld szuro egy pixelen
10
A CCD a valóságban

• Az alapelv, és ahogy kinéz

11
CMOS képátalakító

• Az átalakító a fényenergiát töltéssé hasonlóan
  alakítja át, mint a CCD képbontó, a töltések
  kinyerésének módjában van különbség a ketto
  között.
• A CMOS átalakítónál minden pixelhez integráltak
  egy erosítot és egy kapcsoló áramkört, amelynek
  oszlop-sor vezérlo impulzusával minden pixel
  töltése külön-külön kinyerheto

Az erosítohöz gyakran integrálnak A/D
konvertert, így a jel digitális formában jelenik
meg a buszon
Elonye kis fogyasztás,olcsó gyártás Hátrányazajo
s, lassabb mint a CCD
12
Képmegjelenítés (elektromos-optikai átal.)

• CRT (Cathode Ray Tube) szabad elektronok
  gyártása, fókuszálás, gyorsítás, eltérítés, a
  becsapódó elektron az elektro lumineszcens anyag
  típusától függoen generál fehér, piros, zöld, kék
  fényt.
• Fekete-fehér CRT ezüsttel aktivált cinkoxid a
  luminofor anyag, fehér fény
• Színes CRT minden képpontot három különbözo
  (R,G,B) színu fénypont hoz létre, a három
  elektronágyúból kiinduló elektronsugár
  intenzitását külön-külön vezérelve jön létre a
  színes kép.
• Fekete-fehér CRT
  Delta és in-line színes CRT

Elektronágyú
13
Képmegjelenítés (elektromos-optikai átal.)

• LCD Liquid Crystal Display

Háttérvilágítás, polárszuro1, LC, polárszuro2
(fehér fény)
A LC-ra adott feszültséggel arányosan
változtatja a polarizáció szögét, a feszült- ség
növelésével egyre több fény jut át a kimeneti (2)
polárszuron.
Színes LCD minden képpontot három (RGB) LCD
egység alkot, az egyes LCD-k elott színszuro van
Display
14
Képmegjelenítés (elektromos-optikai átal.)

• PDP (Plasma Display Panel) A PDP alapelve
  megegyezik a CRT alapelvével, ugyanúgy egy
  speciális luminofor anyagot gerjesztünk, amelynek
  hatására az fényt bocsát ki. A CRT esetében a
  gerjeszto energiát egy elektronsugár adja, míg a
  PDP-nél egy gázkisülésbol származó
  elektromágneses energia.

A PDP-t ugyanúgy RGB szubpixelek alkotják, mint a
CRT vagy az LCD esetében, e három alapszínbol
keveri ki szemünk az illeto képpont színét. A PDP
elemi celláiban a gázkeverék vagy be van
gyújtva, vagy nem, emiatt a különbözo fényességu
pontokat csak a begyújtás idotartamával lehet
szabályozni.
15
Képmegjelenítés (elektromos-optikai átal.)

• Az OLED kijelzo (Organic Light Emitting Diodes)
• Ezen kijelzok alapanyaga egy szerves anyag, mely
  elektromos potenciál különbség hatására fényt
  bocsájt ki, ugyanis a negatív és pozitív
  töltéshordozók találkozásakor a felszabaduló
  energia fénnyé alakul.
• Az OLED kijelzonél is RGB szubpixelek adják a
  színes képinformációt, mint az LCD vagy PDP
  esetében, ezek egyedi elektromos vezérlésével
  hozható létre a színes kép.

16
FF TV jel az ido és frekvencia tart.-ban

• Mozgókép továbbítás a kép sorokra bontása, egy
  kép kb. 600 sor, 25 kép/s, a sorok és képek végén
  szinkronjel a vevoben való visszaállításhoz!
• Hang frekvencia modulációval

Egy sor az idotartományban
TV adók elhelyezkedése a frekvenciasávban
17
HDTV

• A HDTV (High Definition TV) rendszerének
  kialakulása két okra vezetheto vissza
• Az SDTV (Standard Definition TV) gyártók félelme
  a piac telítodésétol, ez a
• tény új utakra vezérelte oket
• A TV szeretett volna konkurenciája lenni a
  filmnek, a régi versenytársnak
• E két motivációból indult ki a HDTV muszaki
  tartalmának megfogalmazása
• a függoleges felbontás legyen kb. kétszer
  nagyobb, mint az SDTV-nél
• a képfrekvencia legyen minimum 50 Hz
  (progresszív)
• a kép oldalaránya legyen 169, igazodva az emberi
  látás térszögéhez
• a világosság és színinformációkat egymástól
  elválasztva kell közvetíteni,
• (komponens átvitel)
• a hangrendszer legyen a legkorszerubb., 5.1

18
HDTV történelem

• Mihez képest HDTV?
• 1925. Nipkow-tárcsás átvitel, 30 sor, 12,5 kép/mp
• Késobb 180 , 240 sor HD-nek nevezték!
• 1936. EMI (Isaac, Schoneberg) 405 sor, 50 félkép
  (Brit szabvány lett) HD!!!!!
• 1938. Német szabvány, 441 sor HD
• 1941. USA 525 sor, 30 félkép, HD -ez lett
  késobb az SDTV!!!!!
• 1950. Megjelent a szélesvásznú film (2,351)
  Kihívás a TV-nek!
• Az elso Japán volt (MUSE rendszer), 1981-ben
  bemutatták az USA-ban!
• Az amerikaiak el voltak ájulva a rendszertol
  !!! (1125/60Hz)
• 1986, DubrovnikJapán megpróbálja világszabvánnyá
  tenni a rendszert
• EROS ELLENÁLLÁS! Mindenki ( USA, Európa) a saját
  rendszerét fejleszti
• USA vajúdás analóg rendszer, majd
  digitális, ATSC
• Európa, PAL Plus próbálkozás, végül digitális
  alapokon! 1250/50, késobb 1125/50
• Japánúj próbálkozások, pl. 4000 soros HDTV

19
A HDTV rendszer jellemzoi
Azonos képmagasság mellett a HDTV-hez
kétszer közelebb ülhetünk, a sorokat így sem
látjuk, de a vízszintes látószög megnövekszik!
A HDTV musor (1080x1920 képpont) digitalizált
jele 4 2 2 mintavételezés mellett, 10 bites
felbontással 1244,16 Mbit/s sebességu, MPEG-2
komprimálással (ITU-601) 209,74 Mbit/s. Az SDTV
sávszélesség kb. ötszöröse! A HDTV sorszámaira
vonatkozó ajánlás a következo 720 p/50 720 sor
progresszív (nem váltott soros letapogatás,
képrajzolás, 50 Hz) 1080 i/50 1080 sor
interlaced (váltott soros letapogatás,
képrajzolás, 50 Hz) 1080 p/50 1080 sor
progresszív ( nem váltott soros letapogatás,
képrajzolás) A fenti formátumok minden képváltási
frekvenciára vonatkoznak, úgymint 24 25
29,97 30 kép / sec, illetoleg ezek kétszeresére
is.
20
Az analóg színes TV filozófiája

• Milyen frekvenciasávban közvetítsük a
  színinformációt?
• Látva a FF TV adók elhelyezkedését, az adók
  mellett nincs szabad frekvencia! Alaposabb
  vizsgálat után kiderül, a használt sávon belül
  bizonyos frekvenciasávok üresek! Ide kell
  beültetni a színinformációt!
• Milyen legyen a modulációs módszer a színek
  átvitelénél?
• RGB-t kellene átvinni, egyetlen vivofrekvencián,
  ez analóg modulációs eljárással, egyszeruen, nem
  oldható meg. DE! A QAM alkalmas ugyanazon a
  vivofrekvencián két, egymástól független
  információ átvitelére!
• R,G,B-bol csak kettot tudunk átvinni, de hogyan??
• Transzformáció, transzformáció,
  transzformáció!!!!!
• RGB színtér r,g színsík X,Y, x,y CIE
  színsík u,v FCC színsík
• Az egyes rendszerek közötti átszámítások mátrix
  szorzással végezhetok el.
• A színek relatív értékei megadják a képpont
  világosság értékét is!
• Y
  0,3R0,59G0,11B
• Ha a színeket és a világosságot külön modulációs
  eljárással szeretnénk átvinni, a színek nem
  tartalmazhatnak világosság értéket, ezért lesz
  színkülönbségi jel

21
A színrendszerek közötti transzformációk

• A színkülönbségi jeleket megkapjuk, ha a színek
  relatív értékeibol kivonjuk a világosság
  információt, így a három színkülönbségi jel
• (R-Y), (G-Y), (B-Y), ezekbol elég kettot átvinni
  az egyenlet szerint
• 0,3(R-Y)0,59(G-Y)0,1
  1(B-Y)0
• (R-Y), (B-Y) értéktartománya a legnagyobb,
  ezeket visszük át, (G-Y)-t a vevokészülékben
  állítjuk elo a másik kettobol!

R G B
X Y Z
1,91 -0,53 -0,29 -0,98 2,00 -0,03
0,06 0,12 0,90

FCC
CIE
R G B
0,61 0,17 0,20 0,30 0,59 0,11
0,00 0,07 1,12
X Y Z

FCC
CIE
22
A kompozit színes videojel kialakítása

• Tény a FF TV sorok világosságtartalma
  (általában) nem változik jelentosen a képernyo
  kezdete-vége között, vagyis elso közelítésben
  azonos a fénysuruség egy sorban!
• Közelítés a szinkronjelek elo-és hátsóvállát
  elhanyagolhatjuk, így a videojel egy négyszögjel
• idotartomány
  
  frekvencia tartomány

Fourier tr.
Valóságos videojel nem periodikus, a spektrum
nem vonalas spektrum! DE az energia csomósodás
megmarad!
Nemcsak sorszinkron jelek, hanem
képszinkron Jelek is vannak! A spektrum emiatt
így alakul.
fH
2 fH
fH
2 fH
23
Az NTSC színes TV rendszer (1953)

• Amit át kell vinni világosságjel, a két
  színkülönbségi jel, és a hangjel
• (R-Y), (B-Y), transzformáció a jobb színhuség és
  a kivezérlés miatt (I), (Q)
• Az fH, 2fH, 3fH.frekvenciákon csomósodó jelek
  közé ültetheto a színjel, kvadratúra amplitúdó
  modulációval. A színsegédvivo (QAM modulált)
  frekvenciája fC (2n1) fH/2, az ilyen
  frekvenciájú vivot kell kvadratúra amplitúdó
  modulálni az I, Q jelekkel, majd hozzá kell adni
  a világosság jelhez!

Az NTSC rendszer hibájavételnél a többutas
terjedés miatt a QAM vektor fázisa változik,
emiatt változik a színezet is!
24
Az NTSC színsegédvivo elhelyezése

• Ezért NTSC (Never Twice Same Colour -)
• Az I, a Q és az Y komponens elhelyezése a
  frekvencia tartományban

Y
I,Q
25
A PAL színes TV rendszer (1961)

• Phase Alternation Line Az NTSC rendszer
  fázisérzékenységét küszöböli ki úgy, hogy az
  (R-Y) V összetevot soronként fázisfordítja
  adás oldalon, vételi oldalon a két sor átlagát
  képzi, ezáltal a fázishiba okozta színtorzulás
  teljesen megszunik. Hiba lehetoség a két sort
  kb. azonosnak tekinti, ami az esetek nagy
  részében igaz is, de pl. vízszintes csíkozású kép
  esetén torzítást okoz!
• Azonos sávszélességu színkülönbségi jelek
• Kvadratúra amplitúdó moduláció
• Színkülönbségi jelek transzformálása a
  túlvezérlés elkerülésére
• (R-Y) V
  (B-Y) U
• A V jel soronkénti fázisváltása miatt spektruma
  pontosan rácsúszik Y jel spektrumára! Más
  színsegédvivo frekvenciát kell választani, mint
  NTSC esetében!
• Megoldás nem félsoros, hanem negyedsoros offset,
  fC(2n1)fH/4fV
• Ilyen színsegédvivo választás esetén minden
  negyedik sor azonos fázisú, csíkozódás látszana.
  Ezt elkerülendo, fV-vel szétszórjuk a hibát

26
A PAL színsegédvivo elhelyezése

• A PAL rendszer kiküszöbölte az NTSC hibáit
  PAL (Peace At Last -)

27
A SECAM színes TV rendszer (1957)

• A SECAM rendszer szerette volna a QAM et
  elkerülni, hogy ne legyen a visszaverodések
  miatti színtorzulás.
• Akkor hogyan visszük át egy idoben a két
  színkülönbségi jelet??
• SEHOGYAN!!! Egyik sorban az egyiket, másik
  sorban a másikat, kell egy késlelteto muvonal,
  (egy sorideju) amelyik segítségével mindkét jel
  egy idoben rendelkezésre áll!!
• A két színkülönbségi jel (DR, DB)
  frekvenciamodulációval kerül átvitelre, a
  vivofrekvenciák a sorfrekvencia egészszámú
  többszörösei!!!
• (4,25- 4,406 MHz, 272-282 x fH)
• Ez nagy zavart okoz a képen, ezért minden 3.
  sorban és minden félkép váltásnál megfordítja a
  színsegédvivo fázist, hogy a hiba elkenodjön

28
A színes videojel digitalizálása

• Miért szükséges a digitalizálás?
• A digitális jel az átvitel során keletkezo
  zavarokra érzéketlenebb, mint az analóg jel
• Ellátható hibafelismero, hibajavító
  információkkal
• A digitális jelen könnyebben végezhetünk bizonyos
  trükköket, manipulációkat
• A digitalizálásnak ára van, adatsebesség,
  sávszélesség
• Milyen lehetoségeink vannak?
• A kompozit videojelet (NTSC, PAL, SECAM)
  digitalizálni
• A komponens jeleket Y, (R-Y), (B-Y), vagyis Y,
  Cr, Cb digitalizálni
• A hangot is digitalizálni kell, be kell ültetni a
  stream-be
• NTSC Megvalósította a kompozit jel
  digitalizálását, fS3 x fC,, 8 bit a szinkronjel
  aljától a fehér szintig (255 érték)
• 80-as évek eleje legyen a mintavételi
  frekvencia 13,5 MHz, ez teljesíti a Shannon
  tételt is, és egészszámú többszöröse a 625/50 és
  az 525/60 rendszer sorfrekvenciájának is.
  Felbontás8 bit (ma már 10-12 bit)

29
A digitális videojel adatsebessége

• 100 f-f árnyalatú képet jónak látunk, legalább 7
  bit kell 8 bit
• Legyen a színkülönbségi jelekre is 8 bit, bár
  tudjuk, nem szükséges!
• VadatfsxN13,5x(3x8)324 Mbit/s 444
  mintavételezés
• Színkülönbségi jeleket elég fele, vagy negyede
  akkora frekvenciával mintavételezni, mint a
  világosságjelet (szem felbontóképessége színekre)
• Vadat13,5x86,75x(88)216 Mbit/s 422
  mintavételezés
• Vadat13,5x83,375(88)108 Mbit/s
  411mintavételezés
• Vadat13,5x86,75x(8)108 Mbit/s 420
  mintavételezés
• Ezek elméleti értékek, nézzük a PAL valós SDTV
  képméretet
• PAL teljes kép 864x625, ebbol hasznos 720x576
  (nem négyzetes pixel)
• 
  768x576 (négyzetes pixel)
• Vadat(576x720)x8 (576x720)x2x8x25 249
  Mbit/s 444 mv.
• Vadat(576x720)x8 (576x720/2)x2x8x25 166
  Mbit/s 422 mv.
• Vadat(576x720)x8 (576x720/4)x2x8x25 124
  Mbit/s 411 mv.
• Vadat(576x720)x8 (576x720/2)x1x8x25 124
  Mbit/s 420 mv.
• A tömörítetlen értéknek a 422 felel meg (D1
  formátum)
  

30
A videojel összetevoinek mintavételezése

31
A digitális videojel sávszélességének becslése

• Az egy szolgáltató rendelkezésére álló
  sávszélesség továbbra is 8 MHz!!!
• Mekkora (adó) sávszélesség szükséges pl. a 166
  Mbit/s adatsebességnek??
• Ha a digitális videojelet NRZ vagy BIPHASE
  kóddal kódolnánk, a következok szerint adódna a
  sávszélesség

Ezek szerint vagy 83, vagy 166 MHz lenne
szükséges, a kódolási eljárástól függoen!!! De
csak 8 MHz áll rendelkezésre!
Megoldás digitális QAM!!! DVB-S4 QAM (QPSK) 2
bit/szimbólum DVB-T32-64QAM, 5-6
bit/szimbólum DVB-C64-256QAM, 6-8 bit/szimbólum
32
Példák digitális QAM módokra

BPSK QPSK
16 QAM
Vizsgáljuk csak a földfelszíni digitális TV
adást, legyen 64 QAM! Ezek szerint 6
bit/szimbólum ,vagyis az eredo nettó adatsebesség
166 Mbit/s esetén VADAT166Mbit/s6
bit/szimbólum 27,66 Mszimbólum/s Ez az
adatsebesség sem fér bele a 8 MHz-es
frekvenciasávba, de nem számoltunk még az
adatsebességet növelo hibafelismero-javító
kódokkal sem!
33
A digitális videojel eredo adatsebessége-1

• A DVB-S és DVB-T adásmódnál, a fokozottan
  jelentkezo zavarok miatt belso és külso
  hibajavító kódokat is alkalmaznak, a viszonylag
  zavarmentes DVB-C adásmódnál csak külso
  hibajavító kódot.
• Külso hibajavító kód a DBV szabvány szerint
  Reed-Solomon 204/188 kód
• Belso hibajavító kód Y bites formába
  konvertáljuk az X bitet, jelölése Y/X.
• Ez egy konvolúciós kód, megmutatja, hogy a
  dekódolt bit milyen valószínuséggel vette fel azt
  az értéket!

DVB-T esetében általában a 3/2 kódot alkalmazzák!
(vagy egy másikat)
34
A digitális videojel eredo adatsebessége-2

• Ezek figyelembe vételével az eredo
  szimbólumsebesség
• A moduláló négyszögjel a nagy sebességu digitális
  áramkörök miatt kis felfutási ideju, vagyis nagy
  sávszélességet foglal el, ezáltal a modulált jel
  is nagy sávszélességu lesz, az ilyen jellel
  végzett diszkrét állapotú modulációt nevezik
  kemény billentyuzésnek.
• Az ilyen, nagy sávszélességet igénylo moduláló
  jel a QAM moduláció után is nagy sávszélességu,
  ez pedig azt jelentheti, hogy az analóg
  musorterjesztés számára kijelölt frekvenciasávot
  meghaladja.
• Ennek elkerülésére a moduláló jelet alulátereszto
  szuron át kapcsoljuk a modulátorra.
• A valóságos alulátereszto karakterisztikáját cos
  függvénnyel közelítjük, a szuro eltérését az
  ideális karakterisztikától a lekerekítési
  tényezo-vel,
• r-el jelöljük.

A szimbólumsebességet SR-el jelölve, SR45,47 MS/s
35
A digitális videojel eredo sávszélessége
A szuro karakterisztikájának figyelembe vételével
adódó sávszélesség fBSR (1r), r0,5 esetén,
fB 45,47 x 1,5 68,2 MHz Ez a sávszélesség a
rendelkezésre álló 8 MHz-nek több, mint
nyolcszorosa, ezért az alapsávi digitális
videojelet a szabványos MPEG-2 eljárással adatredu
káljuk! Egy 8 MHz-es sávban általában 4-6 adót
terveznek muködtetni (multiplex), így a szükséges
adatredukciós tényezo kb. 50!
36
A transport stream felépítése

• A digitális videojelet (és a hozzá tartozó
  hangot) az adatredukció után egy szabványos
  jelfolyamba (TS) illesztjük, a multiplex-hez
  tartozó többi musorral együtt.
• A transport stream olyan információt (kép, hang,
  adat) hordozó bitfolyam, amelyet úgy terveztek,
  hogy egy vagy több, egymástól független program
  adatait tartalmazhatja, amelyek külön- külön
  lehetnek változó vagy állandó bitsebességuek.
• A transport stream szabványos adatcsomagokból
  épül fel. Minden adatcsomag 188 bájtból áll.
  Minden csomag elso bájtja egy hexadecimális
  számmal jelzett 47 (01000111) értéku szinkron
  bájt, míg minden nyolcadik szinkronbájt negált,
  hexadecimális 38 (00111000) értéku. Nyolc
  adatcsomag alkot egy keretet

37
A transport stream szerkezete

• PID (packet identification)Minden transport
  stream adatcsomag tartalmaz egy fejlécet, ami a
  csomagra jellemzo infomációkat hordozza. Egy
  PID-del csak egy elemi komponens (videó, audió,
  adat) továbbítható, és egy elemi komponenst
  mindig ugyanazzal a PID-del kell továbbítani.
• PSI (program specific information)Ezek a
  táblázatok tartalmazzák azon információkat,
  amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vevo képes
  legyen az
• adatfolyamban megtalálni és dekódolni a
  venni kívánt programot.
• PAT (program assotiation table)Ez a táblázat
  csak arról ad információt, hogy hány program
  található az adatfolyamban, illetve milyen PID
  azonosítóval jönnek az egyes programok PMT-i
  (Program Map Table).
• PMT Minden programnak van egy saját PMT-je,
  amely az adott programra jellemzo információkat
  tartalmazza. Ez a PMT adja meg, hogy milyen PID
  azonosítóval kell keresnünk az adott program
  audió illetve videó adatcsomagjait.
• A transport stream szabványos adatsebességu,
  ezért ha a musorok adatsebességeinek összege nem
  éri el a szabványos értéket, üres,
  dummykereteket kell elhelyezni a stream-ben.

38
Földfelszíni digitális TV adás

• A transport stream összeállítása után kerül sor a
  belso és külso hibajavító eljárások elvégzésére,
  ezután a stream sugárzásra alkalmas.
• A földfelszíni TV adás a tereptárgyak által
  okozott reflexiók hatásának csökkentésére az ún.
  OFDM (orthogonal frequency division multiplex)
  adásmódot alkalmazza.
• A Transport Stream egy meghatározott számú
  szimbólumával modulálnak QAM módon egy
  vivofrekvenciát, a következo, ugyanilyen számú
  szimbólumokal egy másik frekvenciát, és így
  tovább. Az egyes, modulált vivoket összegzik, így
  alakul ki az OFDM jel teljes spektruma.
• Az egyes vivok spektruma a diszkrét
  fázismoduláció miatt sinx/x jellegu.
• A vivofrekvenciák helyes megválasztásával
  elérheto, hogy egymás információtartalmát nem
  zavarják, mivel a különbözo vivofrekvenciák a
  spektrum burkológörbe nulla helyein helyezkednek
  el.
• A digitális információ átviteléhez több ezer,
  keskenysávú vivofrekvenciát alkalmaznak.

39
OFDM moduláció

• Az OFDM eljárás lényege, hogy az egyes vivok
  adásidejének csak egy részét teszi ki a Transport
  Stream szimbólumainak átvitele, a többi idoben
  nincsen adatsugárzás, ez az ún. védelmi
  intervallum (GI. Guard Interval).
• A GI beiktatásával elérheto, hogy a GI idon belül
  érkezett információt ,amely a visszaverodésekbol
  ered, figyelmen kívül hagyja a vevokészülék.