A rehabilit

1
A rehabilitációs szemlélet változása, jogszabályi
háttere.A komplexitás és az interprofesszionalitá
s jelentosége

• Dr. Vályi Péter
• Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértoi
  Intézet
• 2009. március 13.

2
Az egészség fogalma

• A WHO Ottawai Nyilatkozatának egészségdefiníciója
  
• Az egészség olyan állapot, melyet az anatómiai
  integritás, a teljesítményre való képesség, a
  személyes értékek, a családi, munka- és közösségi
  szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi
  stresszel való megküzdés képessége, a jólét
  érzése, a betegség és a korai halál rizikóitól
  való mentesség jellemez.

3
A szociális és makrogazdasági tényezok hatása a
kardiovaszkuláris betegségekre
A kockázati tényezok kialakulása
Betegség
Módosító hatások
? Koszorúér-betegség ? Vérellátási zavar okozta
agyi történés ? Érszükület a végtagokon,
értágulat a nagyereken ? Magas vérnyomás
okozta szívbetegség ? Vérzéses agyi történés ?
Krónikus veseelégtelenség ? Agykárosodás okozta
szellemi leépülés
? Pszichoszociális tényezok ? Az
érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra
gyulladásos folyamat aktivitása miatt ?
Prevenciós ismeretek ? Hozzáférés az
egészségügyi ellátáshoz
Elofeltételként szolgáló tényezok pl.
intrauterin környezet Hajlamosító kockázati
tényezok Pl. Elhízás gyermekkorban vagy fiatal
felnott korban Klasszikus kockázati
tényezok Pl. koleszterin, vérnyomás,
vércukorszint, dohányzás
4
A szociális és makrogazdasági tényezok hatása a
cardiovasculáris betegségekre
Falusi életforma
? Az ételeknek kisebb az energiasurusége,
kevesebb zsírt, több komplex szénhidrátot
tartalmaznak ? Nagyobb az energia- felhasználás
(fokozott fizikai aktivitás a napi munka
során) ?A szociális integráció magasabb foka a
hagyományos életvitel miatt
Az egészségmagatartást közvetlenül meghatározó
tényezok A gazdaság fejlettségi szintje
Oktatás A jövedelem megoszlása Szociális
szervezodés Általános hatások (pl. a
kereskedelmi hálózat, a kultúra fejlettsége).
(-)
Kölcsönhatása az öröklött hajlammal és a
környezeti tényezokkel
()
? Az ételeknek nagyobb az energiasurusége, több
finomított szénhidrátot, tartósítószert, sót,
zsírt tartalmaznak. ? Kisebb az
energiafelhasználás (csökkent fizikai aktivitás a
napi munka során). ? Nagyobb a szociális
izolálódás, a pszichoszociális stressz. ?
Zsúfoltabb lakásviszonyok.
Városi életforma
5
(No Transcript)
6
A szociális és makrogazdasági tényezok hatása a
kardiovaszkuláris betegségekre 2.
A kockázati tényezok kialakulása
Betegség
Módosító hatások
? Koszorúér-betegség ? Vérellátási zavar okozta
agyi történés ? Érszükület a végtagokon,
értágulat a nagyereken ? Magas vérnyomás
okozta szívbetegség ? Vérzéses agyi történés ?
Krónikus veseelégtelenség ? Agykárosodás okozta
szellemi leépülés
? Pszichoszociális tényezok ? Az
érelmeszesedéses folyamat hajlama a beszakadásra
gyulladásos folyamat aktivitása miatt ?
Prevenciós ismeretek ? Hozzáférés az
egészségügyi ellátáshoz
Elofeltételként szolgáló tényezok pl.
intrauterin környezet Hajlamosító kockázati
tényezok Pl. Elhízás gyermekkorban vagy fiatal
felnott korban Klasszikus kockázati
tényezok Pl. koleszterin, vérnyomás,
vércukorszint, dohányzás
7
AZ EGÉSZSÉGÜGY TÁRSADALMI BEÁGYAZOTTSÁGA
Leegyszerusítve, az emberek egészségét 20-ban a
veleszületett tulajdonságok, 35-ban az életmód,
30 -ban a természetes és társadalmi környezet,
15-ban az egészségügyi ellátáshatározza meg
(Simor T. OTSz 2007 14(9)13-16)
8
Emlékezzen vissza! 20 további évet ígértem, ha
megfeleloen él. Parancsoljon!
9
(No Transcript)
10
Prevenció és rehabilitáció az érme (az egészségi
állapot megorzésének/megtartásának) két
oldala PREHABILITÁCIÓ/PREVABILITÁCIÓ?
11
A rehabilitáció definíciója 1.
Az egészségügyi törvény 100. (1) szerint a
rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a
társadalom nyújt az egészségében, testi vagy
szellemi épségében ideiglenes vagy végleges
károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy
helyreállított vagy megmaradt képességei
felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a
közösségben. (2) A rehabilitáció egészségügyi,
pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási
és szociális intézkedések tervszeru, együttes és
összehangolt, egyénre szabott, az érintett
személy tevékeny részvételével megvalósuló
alkalmazása. (3) A habilitáció a veleszületett,
illetoleg fejlodési rendellenesség, betegség vagy
baleset miatt fejlodésében megzavart és ezért a
közösségi életben akadályozott gyermekekre,
esetlegesen felnottekre irányuló rehabilitációs
tevékenység. (4) Az orvosi rehabilitáció célja,
hogy az egészségi állapotukban károsodottakat és
a fogyatékosokat - az egészségtudomány
eszközeivel - meglevo képességeik
(ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítsék
abban, hogy önállóságukat minél teljesebb
mértékben visszanyerjék, és képessé váljanak a
családba, munkahelyre, más közösségbe való
beilleszkedésre. (5) Az orvosi rehabilitáció
szerves része különösen a fizioterápia, a
sportterápia, a logopédia, a pszichológiai
ellátás, a foglalkoztatás-terápia, valamint a
gyógyászati segédeszköz-ellátás és ezek
használatának betanítása is.
12
A rehabilitáció definíciója 2.
13
A rehabilitáció definíciója 3.
Rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés,
oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási,
szociális rendszerekben megvalósuló folyamat,
amelynek célja a fogyatékos személy képességének
fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi
életben való részvételének, valamint önálló
életvitelének elosegítése
1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenloségük biztosításáról
14
1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenloségük biztosításáról

• A törvény célja
• 1.  E törvény célja a fogyatékos személyek
  jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek
  meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek
  számára nyújtandó komplex rehabilitáció
  szabályozása, és mindezek eredményeként a
  fogyatékos személyek esélyegyenloségének, önálló
  életvitelének és a társadalmi életben való aktív
  részvételének biztosítása.

15
1998. évi XXVI. törvénya fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenloségük biztosításáról

• Alapelvek
• 2.  (1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek
  és tagjainak oly módon kell tevékenységüket
  végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást,
  amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve
  olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a
  fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb
  életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik
  csökkenthetoek.
• (2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos
  magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni,
  hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását
  megelozze, illetoleg annak következményeit
  enyhítse.
• (3) A tervezési, döntési folyamatok során
  kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek
  sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni
  arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által
  igénybe veheto lehetoségekkel csak különleges
  megoldások alkalmazása esetén élhetnek.
• (4) A fogyatékos személyeket érinto döntések
  során tekintettel kell lenni arra, hogy a
  fogyatékos személyek a társadalom és a helyi
  közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell
  teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetové
  teszik számukra a társadalmi életben való
  részvételt.
• (5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos
  személyeket megilleto jogok érvényesítésérol, a
  fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló
  intézményrendszer muködtetésérol a nemzetgazdaság
  mindenkori lehetoségeivel összhangban.
• 3.  A fogyatékos személyek az oket mindenki
  mással egyenloen megilleto jogaikkal állapotukból
  fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt,
  hogy minden lehetséges módon elonyben
  részesüljenek.

16
2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs
járadékról

• Az Országgyulés az egészségkárosodást szenvedett
  személyek megmaradt, fejlesztheto képességeire
  épülo rehabilitációjának, társadalmi
  reintegrációjának elosegítésére, továbbá a
  rehabilitáció idotartamára a jövedelemarányos
  keresetpótlás érdekében a következo törvényt
  alkotja

17
2007. évi LXXXIV. törvénya rehabilitációs
járadékról

• Alapfogalmak
• 1. E törvény alkalmazásában
• a) egészségkárosodás az egész szervezetre
  vonatkoztatott, a szervezet felépítésében,
  funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett
  rendellenesség következtében kialakult
  kedvezotlen változás
• d) rehabilitáció külön jogszabályban
  meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális,
  képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere,
  amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett
  személy szakmai munkaképességének biztosítása
• e) szakmai munkaképesség a jelenlegi vagy az
  egészségkárosodást megelozo munkakörben, illetve
  a képzettségnek megfelelo más munkakörben való
  foglalkoztatásra való alkalmasság

18
Az emberi lét meghatározó elemei

• egészségi állapot
• (betegség, rendellenesség)
• a szervezet
• felépítése és tevékenység részvétel
• funkciói (akadályozottság)
  (korlátozottság)
• (károsodás)
• környezeti személyes
• tényezok tényezok
• közvetlen fizikai tágabb
• és társadalmi társadalmi
• (támogató vagy hátráltató)

19
Tevékenységek korlátozottsága fogyatékosság

• A fogyatékosság az egyénnel szemben támasztott
  személyi, társadalmi, foglalkozási vagy törvényes
  igények, kötelezettségek teljesítését biztosító
  képességeknek károsodás miatti kedvezotlen
  változása. A fogyatékosság arra a tevékenységre
  vonatkozik, amelynek végrehajtásában az
  egészség-károsodott egyén akadályozott. A WHO
  meghatározása szerint a fogyatékosság a normális
  emberi léthez szükséges tevékenységek
  végrehajtásának az akadályozottsága vagy
  képtelensége. 
•  
• Átmeneti tartós
•   
• Betegség?károsodás?fogyatékosság?rokkantság

20
A részvétel akadályozottsága rokkantság

• A rokkantság a társadalmi részvétel
  akadályozottsága az adott egyénnek a károsodás
  vagy a fogyatékosság miatt kialakult hátránya,
  mely korlátozza az egyént (kora, neme, gazdasági,
  szociális és kulturális tényezok által
  meghatározott) szerepének betöltésében.
• átmeneti tartós
• betegség ? károsodás ? fogyatékosság ? rokkantság

21
Orvosi és szociális modellek
22
(No Transcript)
23
A BNO és az FNO összehasonlítása

• BNO
• morbiditás mortalitás
• egészségügyi ellátás

• FNO
• funkcióképesség
• komplex szociális
• rehabilitáció ellátórendszer

24
Testi struktúrák 1. fejezet Idegrendszeri
struktúrák 2. fejezet A szem, a fül és a
kapcsolódó struktúrák 3. fejezet A hangadásban és
a beszédben részt vevo struktúrák 4. fejezet A
szív és érrendszer, az immun- és a légzorendszer
struktúrái 5. fejezet Az emésztorendszerhez, az
anyagcseréhez és az endokrin rendszerhez
kapcsolódó struktúrák 6. fejezet A
húgy-ivarrendszeri és a szaporodási rendszer
struktúrái 7. fejezet A mozgáshoz kapcsolódó
struktúrák 8. fejezet A bor és a kapcsolódó
struktúrák
25
Testi funkciók 1. fejezet Mentális funkciók 2.
fejezet Érzékelési funkciók és a
fájdalomérzékelés 3. fejezet Hangadás és
beszédfunkciók 4. fejezet A szív és érrendszer, a
vérképzo, az immun- és a légzorendszer
funkciói 5. fejezet Az emésztorendszer, az
anyagcsere és az endokrin rendszer funkciói 6.
fejezet Húgy-ivarrendszeri és szaporodási
funkciók 7. fejezet Ideg-, csont- és
izomrendszeri, valamint mozgáshoz kapcsolódó
funkciók 8. fejezet A bor és a borfüggelékek
funkciói
26
Össz-szervezeti egészségkárosodás

• A szervi károsodások a szervezet hierarchikus
  felépítésére alapozva, az egyes szervrendszeri
  funkcióknak a különbözo élet-tevékenységekben
  betöltött szerepe, súlya szerint ún.
  össz-szervezeti egészségkárosodásba
  konvertálhatóak, melynek értékelése a fenti
  szabályt figyelembe véve a következo fokozatok
  szerint történhet
• 0 Nincs számottevo össz-szervezeti
  egészségkárosodás 0-4
• 1 Enyhe (csekély) össz-szervezeti
  egészségkárosodás 5-9
• 2 Kismértéku össz-szervezeti egészségkárosodás 10-
  24
• 3 Közepes mértéku (számottevo) össz-szervezeti
  egészségkárosodás 25-49
• 4 Nagymértéku (jelentos) össz-szervezeti
  egészségkárosodás 50-79
• 5 Teljes vagy közel tejes össz-szervezeti
  egészségkárosodás 80-99

27
Környezeti tényezok 1. fejezet Termékek és
technológia 2. fejezet Természetes környezet és
emberi beavatkozással létrehozott változások a
környezet 3. fejezet Támaszok és kapcsolatok 4.
fejezet Attitudök 5. fejezet Szolgáltatások,
rendszerek és szabályozások
28
Támogató (befogadó) környezet

• A munkamegosztás lehetosége
• egészségügyi megelozés, gyógykezelés, -
  egészségügy
• rehabilitáció
• anyagi kompenzáció, szociális -
  társadalombiztosítás,
• támogatás szociális ellátórendszer
• a foglalkoztatás elosegítése - munkaügy,
  oktatás
• összehangolás, támogató - esélyegyenloség
• környezet kialakítása
• Társadalmi értékrend, közakarat
• Eloítélet-mentesség
• Esélyegyenloséget biztosító jogszabályok
• Anyagi források biztosítása
• A környezet akadálymentesítése
• Az elháríthatatlan akadályok jelzése

29
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 1..

• Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértoi
  Intézet szakértoi bizottsága komplex minosítés
  keretében
• - a rehabilitáció lehetséges irányáról,
• - a rehabilitációs szükségletekrol,
• - a rehabilitálhatóságról, valamint
• - a rehabilitációhoz szükséges idotartamról
  szóló szakvéleményének kialakítása során az e
  rendeletben foglaltak figyelembevételével jár el.

30
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 2.

• 2. (1) Amennyiben a szakértoi bizottság
  megállapítja, hogy az érintett személy az
  egészségkárosodásától függoen alkalmassá teheto a
  jelenlegi, az egészségkárosodását megelozo, vagy
  a képzettségének megfelelo más munkakörben való
  foglalkoztatásra, akkor a rehabilitáció
  lehetséges irányaként ezt a munkakört, illetve
  munkaköröket jelöli meg.
• (2) A szakértoi bizottság a rehabilitáció
  lehetséges irányaként meghatározza továbbá azokat
  a foglalkozásokat, foglalkozási alcsoportokat,
  illetve foglalkozási csoportokat, amelyek
  ellátására az érintett személy alkalmas, vagy a
  rehabilitációs szolgáltatások igénybevételét
  követoen - a szakértoi bizottság által
  meghatározott feltételek fennállása esetén -
  alkalmas lehet. A foglalkozások, foglalkozási
  alcsoportok, foglalkozási csoportok meghatározása
  a Foglalkozások Egységes Osztályozási
  Rendszerének figyelembevételével történik.

31
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 3.
3. (1) A rehabilitáció lehetséges irányától
függoen a szakértoi bizottság megállapítja az
érintett személy a) foglalkoztatási, b) orvosi,
és c) szociális rehabilitációs szükségleteit
32
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 4.

• 4. (1) A szakértoi bizottság a
  rehabilitálhatóság megállapítása során az
  érintett személy
• egészségkárosodásának mértékét,
• szakmai munkaképességét,
• személyi adottságait,
• képzettségét,
• szakmai gyakorlatát,
• a rehabilitációt is befolyásoló szociális
  körülményeit,
• közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi
  környezetét és
• munkaero-piaci lehetoségeit
• figyelembe véve jár el.

33
2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs
járadékról
3. (1) Rehabilitációs járadékra az jogosult,
aki a) 50-79 százalékos egészségkárosodást
szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi
vagy az egészségkárosodását megelozo
munkakörében, illetve a képzettségének megfelelo
más munkakörben való foglalkoztatásra
rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) kereso
tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete,
jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
egészségkárosodást megelozo négy naptári hónapra
vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál,
továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora
szerint szükséges szolgálati idot megszerezte.
34
321/2007. (XII. 5.) Korm. Rendelet a komplex
rehabilitációról 5.
4. (2) A rehabilitálhatóság akkor állapítható
meg ha az érintett személy részére a) a
rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele,
illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként
meghatározott munkakörben (munkakörökben),
foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi
állapotához képest az elvárhatónál több
erofeszítést nem jelent, és b) az alapveto
foglalkoztatási, orvosi és szociális
rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó
rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetok,
és c) a rehabilitáció lehetséges irányaként
meghatározott munkakörben várhatóan olyan
megfelelo munkahely ajánlható fel, amely lehetové
teszi a külön jogszabályban meghatározott, a
megváltozott munkaképességu munkavállalók
foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás
nélküli foglalkoztatást.
35
(No Transcript)
36
(No Transcript)
37
Társadalmi és egyéni prevenció
klinikai diagnosztika
képességvizsgálatok funkcionális
kapacitás vizsgálata
38
A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS
GYAKORLATA KÖZÖTTI UR ÁTHIDALÁSA 1.
Felmérés
A társadalom mozgósítása és folyamatos értékelés
Szélesköru, hosszú távú megvalósítás
A társadalmi körülményeket figyelembe vevo
tervezés
39
A LAKOSSÁG KOMPLEX ELLÁTÁSÁNAK AZ ELMÉLETE ÉS
GYAKORLATA KÖZÖTTI UR ÁTHIDALÁSA 2.

• FELMÉRÉS
• Milyen gyakoriak a betegségek a társadalomban?
• Milyen magatartásformák, kockázati tényezok
  jelentenek problémát?
• A betegségek milyen következményei jelentenek
  problémát?
• Milyen magatartásformák, kockázati tényezok,
  következmények érintik az adott társadalmat?
• Milyen kapacitások és források állnak a
  rendelkezésre?

A társadalmi körülményeket figyelembe vevo
tervezés
A társadalmi változás céljainak és a
programstratégiáknak az összehangolása
Nem
Annak az eldöntése, hogy melyik kockázati
tényezoket, magatartás- formákat kell
elsosorban megcélozni
Társadalmi támogatottság? Bizonyítékokon
alapul-e? Nem valósult-e meg? Megvalósítható-e?
Igen
A helyi lakosságra szabott program
A programterv fejlesztése, változtatása
Szélesköru, hosszú távú megvalósítás Folyamatos
tökéletesítés A társadalmi támogatás biztosítása
Értékelés ?A támogatók tájékoztatása ?A program
elorehaladásának ismertetése ?Csomópontok
értékelése ?Hiteles bizonyítékok beszerzése ?A
következtetések megalapozása ?A tanulságok
levonása
A társadalom mozgósítása Vezetok és
kapcsolattartók kiválasztása A várható haszon
tudatosítása, a források mobilizálása
40
Az egészségi állapotot meghatározó tényezok
Egészségpolitika és nemzeti program
Magatartás
Szociális környezet
Fizikai környezet
Az egyén
Biológiai tulajdonságok
Hozzáférés a minoségi egészségügyi ellátáshoz
41
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!