Hat

1
Határértelmezések a nemzetiségi oktatásban

• Nagy Éva
• evnalev_at_gmail.com
• Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar,
• Társadalomtudományi Intézet
• 2009

2
I. A kutatás kiindulópontjai

• Milyen szerepet tölt be a nemzetiségi oktatás az
  etnikai és a lokális kötodés alakulásában?
• ?
• Cél A nemzetiségi oktatási programok kulturális
  és társadalmi határképzo és határfenntartó
  szerepének értelmezése.
• Olyan határ-modell megalkotása, amellyel
  leírhatók a nemzetiségi oktatásról folyó helyi
  diskurzusok.

3
II. A kutatás rövid összegzése

• A kutatás kezdete 2007. október
• Pest megyében folyó szlovák nemzetiségi oktatás
  feltérképezése
• Félig strukturált interjúk oktatási intézmények
  vezetoivel, kisebbségi önkormányzatok vezetoivel
• Szüloi kérdoívek

4
(No Transcript)
5

• hogyan értelmezik szerepeiket az interjúk
  alanyai?
• hogyan jellemzik viszonyukat a helyi közösséghez?
• hogyan definiálják az iskola szerepét a
  nemzetiségi kultúra megtartásában?
• hogyan jelennek meg a másság és az etnikai
  identitás reprezentációi történeteikben?

6
IV. Elméleti pillérek

• Határ-definíciók
• Határ átjáró az elkülönülés és az azonosulás
  kifejezodésének helye ?konfliktusok és
  együttélések. Ebben a megközelítésben az
  identitás-határok kerülnek a vizsgálat fókuszába.
• G. Simmel a határ ajtó és híd funkciói
• A. Wimmer a határ kategoriális és viselkedési
  dimenziói
• R. Brubaker és F. Cooper identitás helyett ? a
  kommonalitás, azaz a közös jelleg, a kapcsolatba
  szottség és a csoport mivolt
• S. Wallman interface és identity line
• F. Barth, R. Jenkins
• Határ átmenet liminalitás, nem-hely,
  heterotópia, különálló kultúráknak ad helyet.
  Margóra szorult, identitások, vagy átmeneti
  önmeghatározások.

7
V. A határkijelölés ágensei az etnikai
menedzser fogalma

• Kiindulópont
• R. Brubaker - etnopolitikai vállalkozó
• F. Barth - etnikai vállalkozói szerepkör - agents
  of change, cultural innovators
• A másságról folyó helyi diskurzus kulcsszereploi.
• Azok, akik egyéni és intézményi
  identitás-reprezentációk összehangolására
  törekszenek.
• A helyi társadalom igényeinek, érdekeinek a
  lokalitáson túlmutató képviseletére is
  vállalkoznak.
• Szorosan kötodnek a nemzetiségi oktatás teréhez.
  

8
VI. Az interjúk fo motívumai

• 1. küzdo-megorzo narratíva
• 2. innovatív narratíva
• 3. szembenálló narratíva

9
(No Transcript)
10
6.1. A küzdelem terepei 6.1.1.Nemzetiségi
hagyományorzés

• ?család idosek asszonyok hagyományorzo
  csoport közvetve iskola ? modernitás,
  betelepülok, zavar, falu, családközépkorosztály
• Határ 1. - Lokális határteremtés
• Betelepülok falusiak ? mi-ok határmegvonás a
  belso-külso értelmében jelenik meg.
• Egyúttal a múlt és a jelen dimenziójának
  szimbolikus szembeállítása ? a falu
  romlatlanság és az aktív közösségi élet
  lehetoségét biztosító idealizált élet ? a
  külvilág a modernizáció elvilágiasító
  hatásai
• A két dimenzió személytelen ? élesebb elbeszéloi
  fókusznál a külvilág felvilágosultság
  egészen más mentalitás, mint amihez mi itt hozzá
  vagyunk szokva. Tehát ok úgy látják a dolgokat,
  ahogy azt valójában kellene szemlélni
  mindenkinek.
• Az idegen referenciaponttá válik, a külso határon
  belülre kerül.

11

• Határ 2. Etnikai határteremtés
• A hagyományos életforma és az errol összegyujtött
  tudás szerepe elválik ? eltéro mi-ok viszony.
• A hagyományosnak nevezett életvitel kifejezodési
  formái nyelvhasználat, nemzetiségi ételek,
  viselet- elsosorban az idosek csoportjában.
  ?etnikai értelemben vett Mi lehatárolásának
  szimbólumai (csoporthoz tartozás közös gyökerek
  (a szlováksághoz való kötodésem rendkívüli).
• Generációs törésvonalak a nemzetiségi kultúra
  áthagyományozásában
• A fiatal felnott és a középkorú nemzedéket épp
  ezért az etnikai alapon megfogalmazott határon
  kívül rekedhet, (roppant mód szégyellik az
  idosebb korosztály, aki már úgy gondolja, hogy
  hát jó ez, ez, ez én, ez én vagyok, ezt én így
  csinálom, ez az én családomban ez így volt és
  tudja nagyon jól, hogy a faluban már nehezen
  fogadják már el)
• Következmény az interjúalany perspektívájából az
  elvilágiasodás, és a kommonalitás eltunésének
  biztos útja .

12
6.1.2. Intézményesített emlékezet ? Iskola
nemzetiségi oktatás (nyelvoktatás),
kiegyensúlyozott identitástudat, érettség,
önreflexió, rend, stabilitás felvilágosítás,
családgyerekek, idosek ? családközépkorosztály,
identitás zavar, éretlenség

• A nemzetiségi kötodést biztosító tudás átadása
  formalizálódik iskola átveszi ezt a feladatot a
  családtól ? nemzetiségi nyelvoktatás biztosítása.
• ezzel az etnikai értelmu mi-ok határok
  konstrukciója is intézményesül.
• A nemzetiségi oktatási program a múlt és a
  jelen közti híd.
• A nyelvhasználat a két idosík közötti egyre
  vékonyodó folyamatosságot jelöli ? az iskolai
  szlovák nyelvoktatás ennek a folytonosságnak a
  fenntartója
• A gyerekek otthonról hozott tapasztalatainak
  formába öntése zajlik itt.
• Hogy sajnos a családi környezet, azt úgy látjuk
  már évek óta, hogy nem tudja a feladatot
  felvállalni. Úgyhogy mi próbáljuk az iskolában a
  gyermekinket, gyermekeinkben világossá tenni azt,
  hogy hogyan is muködik ez, hogyan is van ez
  egyáltalán.

13
6.1.3. Értékvilágok ? iskola tudás, szellemi
munka értéke, erofeszítés, ? család, falu,
külsoségek, fizikai munka értéke, anyagiasság

• HATÁR 3. Társadalmi határteremtés
• Az iskola és a helyi közösség elvárás-rendszere
  nem illeszkedik
• Fo konfliktus-pontja éppen a nemzetiségi
  nyelvoktatás.
• Ez azt jelenti, hogy az iskola által konstruált
  etnikai határdefiníció elveszti a jelentését a
  helyi közösségben.
• Az iskola és a falu szembenállásának magyarázata
  során az elbeszélo átértelmezi az
  etnicitás-kategóriák szerinti határdefiníciót,
• mi-ok reláció - szempontváltás a tudáshoz fuzodo
  viszonynak tulajdonít határképzo szerepet.
• Az iskola etnikai határfenntartó feladata
  társadalmi határképzové válik ebben a
  konfliktusban.
• Az elbeszélo így új mi kategóriába kerül, amely
  társadalmi réteg-hovatartozás mentén
  definiálódik. A szereplok értékszemlélete,
  iskolázottsága, munkavégzésének jellege lesz a
  határmegvonás fo kritériuma.

14
7.Hidak a határon - Az etnikai menedzser
feladatai

• Az etnikai menedzser stratégiájában az a szándék
  ölt testet, hogy összekapcsolja az
  identitás-megtartást vállaló formális intézmények
  által biztosított lehetoségeket az egyéni
  érdekekkel.
• E közvetíto szerep nem szimmetrikus viszonyon
  alapul, a definiáló kifejezések segítés, a
  meggyozés, helyrerázás, erosítés, erofeszítés,
  bizonyítani, nem bizonygatni, hívni, bevonni,
  indirekt módon meggyozni, eladni. Ez tovább
  erosíti a narratíva küzdelem jellegét.
• Mert azt kell tennünk, bizonyítanunk kell, tehát
  nem bizonygatni. Nem meggyozni az embert, hogy
  figyelj már ide, hidd már el nekem, hogy ez jó.
  Soha nem fog sikerülni. Ebben biztos vagyok, mert
  az ajtók bezáródnak olyankor, tehát ez, ez nem
  járható út. Így tudjuk megnyitni az emberek
  szívét. Tehát így tudunk nyitni, ööö, hogy, hogy
  esetleg, ööö hívjuk oket, bevonjuk oket
• hát itt is erosítgettük oket, mindig kaptak egy
  kis csokoládét, cukorkát, vagy valamit, ez a
  pozitív, Pavlov kutyája, ugye.

15

• Nemzetiségi hagyomány mint jól konvertálható
  tudás
• Individualizálódó tudás önmegvalósításban
  kamatozó siker
• Közösségi határfenntartás folytonosságának
  garanciája
• Közösségi integritás stabil identitás-definíciók
  

16
Köszönöm a figyelmet!