KOMMUNIK

1
KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET

• Wesley János Foiskola
• I. évfolyam

2
Szakirodalom

• Buda Béla A közvetlen emberi kommunikáció
  szabályszeruségei 1994 Animula
• Allan Pease Testbeszéd 1989. Park Kiadó
• Szabó Katalin Kommunikáció felsofokon Kossuth
  Kiadó 2002
• Joe Navarro Beszédes testek 2011. Nyitott
  Könyvmuhely
• Edward T. Hall Rejtett dimenziók 1987.
• Pléh, Csaba (1990) A szaván fogott szó. In.
  Austin, John Langshaw (1990) Tetten ért szavak.
  Budapest Akadémiai Kiadó (Ajánlott)

3
A kommunikációelmélet tudományáról

• Képes megragadni a szociális viselkedés
  szabályszeruségeit, antropológiai alapú,
  interdiszciplináris. (Pszichológia, szociológia,
  kibernetika, fizika, antropológia, lingvisztika,
  szemiotika) Elemzi a kommunikáció és a hatalmi
  viszonyok sajátosságait is.
• Kutatása az új jelenségek megjelenéséhez
  kapcsolódik, pl.
• Modern telekommunikációs eszközök
• Modern tömegkommunikációs eszközök
• Hang-képrögzíto eljárások

4
A kommunikáció története I.

• Nem lehet nem kommunikálni!
• Az ember azzal a szándékkal hozott létre újabb és
  újabb kommunikációs technológiákat, hogy
  meghaladja az alapveto kommunikációs formának --
  a közvetlen emberi kommunikációnak -- a
  korlátait.
• Az új technológiák azonban ezeket a korlátokat
  csupán egy-két vonatkozásban tudták tágítani, s
  még ezért is azzal kellett fizetniük, hogy le
  kellett mondaniuk a közvetlen emberi kommunikáció
  egyes mûködõ elemeirõl.
• Az írás például mind térben, mind idõben elvileg
  végtelenre tágította a kommunikáció hatókörét, ám
  a közvetlen emberi kommunikáció három dimenziója
  közül csupán egynek -- a szegmentális nyelvi
  jelek síkjának -- a tekintetében, s ennek fejében
  a másik két dimenzióról teljes mértékben le
  kellett mondania, miként a közvetlen emberi
  kommunikáció lényegi elemének tekinthetõ
  interaktivitásról is.

5
A kommunikáció története II.

• Az ember alkotta kommunikációs technológiák közös
  sajátossága, hogy mindegyikük a kommunikáció egy
  részterületét veszi célba, azt tökéletesíti
  kisebb-nagyobb mértékben.
• Az egyes technológiák közötti különbségek
  mindenekelõtt azzal ragadhatók meg, hogy a
  különbözõ érzékelési területeknek eltérõ mértékû
  szerep jut bennük. Az írás hatókörét
  megsokszorozó könyvnyomtatás -- mint McLuhan
  mondja -- a hallási-tapintási tér világából a
  vizuális tér világába emelte át az embert, ezzel
  szemben a rádió éppenséggel a hallási-tapintási
  tér reneszánszát tette lehetõvé.

6
Az emberi kommunikáció

• Összetevoi
• Szegmentáltságtagoltság, artikuláltság
• Szupraszegmentáltság egyes hangok és szavak
  prozódiai sajátosságai erosségi vagy zenei
  hangsúly, hanglejtés
• Extralinguális a kommunikáció hangnyelven túli
  része (pl. mimika, gesztusok, testtartás stb.
• A kommunikátum lehet kép, hang, írás, illetve
  ezek bi- vagy multimediális kombinációja

7
Jelek, jelrendszerek, jeltípusok I.

• A jel olyan érzékelheto fizikai jelenség, amely
  észleloje számára többet vagy mást jelent, mint
  ami a megjelenésekor közvetlenül felfogható.
• A jelek jellemzoi
• önmaguknál több jelentést tulajdonítunk nekik
• a valóságot idézik fel
• közösségi jelleguek, egy közösség minden tagja
  ismeri
• jelrendszerbe igazodnak
• emberi érintkezésben valósulnak meg.
• érzékszerveinkkel felfoghatók (belsokkel is!)

8
Jelek, jelrendszerek, jeltípusok II.

• A jelek sosem önmagukban vannak jelen, hanem más
  jelekkel együtt. Így egy jel több jelrendszernek
  lehet a tagja.
• - az, ami a másik dologra utal, az a jeltest
• - az, amire utal, az a jelölet vagy jelentés.
• A különbségeket a jeltest és a jelölet
  kapcsolatának szorossága határozza meg.

9
A jelek felosztása

• 1. Jelentésük alapján
• indexikus jel ? a jelölt érintkezésben van az
  adott dologgal, jelenséggel
• ikonikus jel ? a jelölt dolog, vagy fogalom és az
  azt jelölo kép, hasonlóságon alapul
• szimbolikus jel ? ha a jelölo és a jelölt
  kapcsolata közös emberi szokáson, hagyományon
  alapszik (zászló, karikagyuru, bagolyI
• 2. Eredetük alapján
• - természetes jelek (pl. a tuz füstje)
• - mesterséges jelek (pl. írásjelek

10
A jelek tudománya

• A szemiotika a jelek és a jelrendszerek
  tudománya, eredete a görög szemion ("jel") szó. A
  jelek általános elméleteit is szemiotikának
  nevezzük.
• A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy
  nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv
  szavainak és kifejezéseinek például egy adott
  nyelvben van jelentése, és csak azért van
  jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében
  bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van.
• Olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a
  különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.)
  jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású
  jelkonfigurációk eloállításával és befogadásával.

11
Jelek és kultúrák

• A kultúrát felbonthatjuk jelrendszerekre, a
  jelrendszerek nyelvén megfogalmazott "szövegekre"
  és a "szövegek" megorzési és továbbadási
  módjaira.
• A kultúra jelrendszerei közt vannak olyanok,
  amelyek egy másik jelrendszer lefordításai
  (közlekedési táblák, morze stb.) ezeket
  közvetíto jelrendszereknek nevezzük. Azokat
  pedig, amelyek nem ilyenek, autonóm
  jelrendszereknek (természetes nyelv, muvészet
  stb.).
• Megkülönböztethetünk továbbá olyan
  jelrendszereket, amelyekbol csak véges számú
  üzenet készítheto (közlekedési táblák,
  kártyajátékok), és olyanokat, amelyekbol
  gyakorlatilag végtelen (zene, öltözködés, nyelv)
  ezek a generatív jelrendszerek.

12
Kultúrák különbségei jelek különbségei

• Hagyomány a közösségi magatartásformák és
  objektivációk nem örökletes programja,
  szimbolizált jelrendszerek összessége.
• Kulturális szignálok minden olyan, külso
  szemlélo számára is dekódolható jelek ruha,
  hajviselet, testdísz, a valahová tartozás
  jelvényei amiknek nyomán emberek egyes
  csoportjai identitásukat kifejezik.

13
A kód

• A kód olyan jel, amit valamilyen kommunikációs
  folyamatban egy meglévo információ
  konvertálásával állítunk elo. A kód és a jel
  közti különbség tehát az, hogy a jel egy
  valóságosan létezo entitás helyett áll (azt
  jelenti), a kód viszont egy ilyen entitásra utaló
  jel helyett áll. Saját nevünk például közvetlenül
  bennünket jelöl, ezért a személyneveket nem
  szoktuk kódnak nevezni. A személy-azonosító
  számokat (pl. személyi szám, vagy TAJ) már joggal
  nevezhetjük kódnak, hiszen ezek jelentését csak
  úgy tudjuk meg, ha valamilyen módon természetes
  azonosítókra visszakonvertáljuk. A kód
  eloállítását kódolásnak, az eredeti információ
  visszaállítását dekódolásnak nevezzük. A kódolás
  során megváltozhat a jelkészlet. Pl. szöveges
  információt (ami betukbol áll) átalakíthatunk
  Morse kódokká, ami hosszú és rövid hangjelekbol
  (vagy ezeknek megfeleltetheto vonalakból és
  pontokból) áll.

14
A jelek alkalmazása

• Kódolás a jel átalakítása egyik jelrendszerbol a
  másikba, vagyis valamilyen információ átalakítása
  kódolt üzenetté. A kódolás történhet
  információ-veszteséggel vagy veszteség nélkül. A
  veszteség nélküli kódolás esetén az eredeti
  információ maradéktalanul helyreállítható.
• Dekódolás a vevo az üzenet vétele után a jeleket
  visszaalakítja az eredeti nyelvre. Veszteséges
  (irreverzibilis) kódolás esetén ez nem
  lehetséges, az információ egy része elvész.
• A kódolás és a dekódolás folyamata
• jelkibocsátás
• jelfelvétel
• jelértelmezés

15
A kommunikáció fogalma

• Különféle rendszerek közti információ-csere (pl.
  genetikus kód), illetve olyan társadalmi-történel
  mi jelenség, olyan információátvitel, amely
  emberi relációkat, viszonyulásokat, társadalmi
  viszonyokat kísér, tükröz, fejez ki.
• Az emberi társadalom egyidos a kommunikációval.
  Nem lehet nem-kommunikálni.

16
A kommunikáció jellegzetességei

• Egyirányú kétirányú
• Közvetlen közvetett
• Egyrétegu többrétegu (tartalom minosítés)
• Verbális nem-verbális
• Egyenlo egyenlotlen
• Digitális és analóg kódokból áll
• Az analóg jel hasonló, megítélés szempontjából
  egyezonek mondható, megfelelo egy folyamatosan
  változó jel ido és amplitúdó szerint egyaránt. A
  digitális jel jelek az analóg jelekkel
  ellentétben csak meghatározott számú különbözo
  állapotuk létezhet. Egyik legfontosabb típus a
  bináris jel, ahol csak két állapot létezik.)
• A résztvevok között körkörösen zajlik

17
A kommunikációs folyamat összetevoi

• Adó küldo
• Vevo kapó
• Tartalom üzenet
• Csatorna
• Közös kód
• Háttérkörülmények

18
A közlésfolyamat funkciói

• 1. Alapveto funkciók
• Érzelmek kifejezése
• Tájékoztatás
• Felhívás
• 2. Kiegészíto funkciók
• Kapcsolatfenntartás
• Értelmezo szerep
• Esztétikai funkció

19
A kommunikáció fajtái

• I. Verbális
• a.) Szóbeli b.) Írásbeli
• közvetlen
• közvetett
• II. Non-verbális
• a.) Direkt b.) Indirekt
• - mimika
• - pantomimika
• - vokális mimika
• - proxemika
• - kulturális szignálok

20
A VERBÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ A NYELV

• A társadalmi és az egyéni fejlodés terméke
• Történelmi fejlodés eredménye
• Földrajzilag tagolódik (pl. nyelvjárások)
• Társadalmi helyzet szerint tagolódik (pl. a
  szaknyelvek)
• Jellemzoi struktúra
• szókincs

21
A kommunikáció negatív jelenségei ökológiai
problémák

• Gyorsul a fejlodés, a fogyasztás gyorsul a
  beszédtempó
• Visszaszorulóban a zöld területek eltunnek a
  nyelvi színek
• Mindent elönt a szemét egyszerusödik, durvul
  a nyelvhasználat
• Felszámolódik a biodiverzitás eltunnek nyelvek
• Fogyasztói egyenkultúra egyetlen világnyelv
  tendencia.

22
Verbális kommunikáció

• A verbális kommunikáció különféle helyzetei
  más-más feladatot jelentenek, más-más lehetoséget
  kínálnak az emberek közötti információcsere
  során
• A tárgyalás stratégiai helyzetben alkalmazott
  célzott kommunikáció
• A vita - érvek ütköztetése, célja a
  vitapartnerétol eltéro vélemény igazolása, a
  partner meggyozése
• Az eloadás, azaz egy beszédmu elkészítése és
  megtartása
• A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása,
  mások befolyásolása céljából
• A média-kommunikáció sajtótájékoztató, interjú
  stb. helyzetei.

23
A TÁRGYALÁS

• Lehet bilaterális és multilaterális. Fázisai
• I. Elokészületi szakasz
• 1. Tervezés, átgondolás fázisa
• 2. Ráhangolás fázisa
• II. Az interakció
• Légkörteremtés (megjelenés, köszöntés,
  bemutatkozás stb.)
• Bizalomkeltés, igény- és szükségletfelmérés
• Aktív ráhatás, motiválás, ajánlat, alkutétel
• Elfogadtatás, döntésre késztetés, megállapodás
  rögzítése)
• Lezárás (barátságos légkör fenntartása, további
  együttmuködés anticipálása)
• III. Utógondozás
• Értékelés, a szükséges dokumentumok elkészítése

24
TÁRGYALÁSI ALAPELVEK

• 1. Válaszd le a személyt a problémáról!
• 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts!
• 3. Mielott döntesz, dolgozz ki kölcsönösen
  elonyös megoldásokat!
• 4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív
  ismérvek alapján legyen értékelheto!

25
A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI

• 1. Helyes idogazdálkodás
• 2. Megfelelo konfliktuskezelés
• 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és
  megfelelo alkalmazása
• 4. Képesség a stresszoldásra
• 5. Prezentációs technikák sikeres használata

26
A VITA I.

• A vita a versengo magatartás jellemzoje. A
  vitának
• vannak erkölcsi szabályai, ezt nevezzük
• vitakultúrának. A vita különféle helyzetei
• kompetencia vita (a partner helyzetével
  kapcsolatos)
• definíciós vita (a nézeteltérés pontos
  körülhatárolása)
• tétel vita (állítás cáfolása)
• érdemi vita (eset, ügy, nézeteltérés lezárása)
• elvi vita (módszertani, világnézeti eltérés
  esetén).

27
A VITA II.

• A vita fázisai
• 1. Konfrontációs szakasz a véleménykülönbség
  felszínre kerül, a vitázók azonosítják egymást.
• 2. Nyitó szakasz a vitázók szerepei és
  elkötelezodései nyilvánossá válnak. A vitatott
  állítások, és ezek bizonytalanságai elhangzanak,
  amelyek lehetové teszi a véleménykülönbség
  feloldását.
• 3. Érvelési szakasz kritikai ellenvetések
  megtétele, ezek visszaverése vagy elfogadása.
• 4. Záró szakasz következtetések,
  kompromisszumok, kudarc.

28
A VITA SAJÁTOSSÁGAI III.

• A vita elkerülésekor hozott érvek
• - a másik fél nem kompetens
• - a másik fél túl gyenge
• - a vita kellemetlen helyzetbe hozná
  valamelyiküket
• - nem érdemes, már úgyis eldolt
• - nem idoszeru
• - nincs is joga hozzá

29
A VITA SAJÁTOSSÁGAI IV.

• A meggyozés hatékonyságának tényezoi
• 1. A kommunikáció forrása (ki mondja?)
• - Hitelesség, hozzáértés, megbízhatóság,
  eloítélet,vonzero
• 2. A kommunikáció természete (mit mond?)
• - logikai vagy érzelmi felszólító jelleg
• - statisztikai bizonyítékok, személyes példák,
• - a bemutatás sorrendje (elso tényezo friss
  tényezo hatása)
• - az eltérés nagysága (a mi és az ok között) a
  véleményváltozás szükségessége függvényében
• 3. A közlés befogadóinak sajátossága (kinek
  mondja?)
• - önértékelés, saját tapasztalatok,
  disszonancia

30
AZ ELOADÁS

• Tervezés témaválasztás, anyaggyujtés,
  célmeghatározás, szelektálás
• Mit kell megismertetni a hallgatósággal?
• Mit tud a hallgatóság?
• Mit akar megtudni a hallgatóság?
• A hallgatóságra vonatkozó ismeretek
• A szituáció sajátosságainak megítélése
• A szükséges közlésmód megtervezése
• Esetleges reakciókra való felkészülés
• Az eloadás felépítése nyitás, bevezetés,
  szemlélteto eszközök, zárás stb.

31
Non-verbális kommunikáció I.

• Térközszabályozás (Edward T. Hall nyomán)
• Intim zóna (15-45 cm)
• Személyes zóna (45 120 cm)
• Társadalmi zóna (120 360 cm)
• Nyilvános zóna (360 cm felett)
• Kulturális különbségek!

32
Non-verbális kommunikáció II.

• Gesztusok
• Tenyérgesztusok
• Kézfogás
• Kéz- és kargesztusok
• Archoz illesztett kézgesztusok
• Lábgesztusok
• Fejgesztusok
• Szemjelzések,egyebek

33
A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI I.

• Beszédben
• A verbális kommunikáció különféle helyzetei
  más-más feladatot jelentenek, más-más lehetoséget
  kínálnak az emberek közötti információcsere
  során
• A tárgyalás stratégiai helyzetben alkalmazott
  célzott kommunikáció
• A vita - érvek ütköztetése, célja a
  vitapartnerétol eltéro vélemény igazolása, a
  partner meggyozése
• Az eloadás, azaz egy beszédmu elkészítése és
  megtartása
• A prezentáció - valaminek a hatékony bemutatása,
  mások befolyásolása céljából
• A média-kommunikáció sajtótájékoztató, interjú
  stb. helyzetei.

34
A MEGGYOZÉS I.

• A meggyozés nem kényszerítés! Inkább manipuláció!
  A kényszeríttetnek nem kell egyetértenie azzal,
  hogy a magatartása helyénvaló, számára is
  elonyös, és tudatában van, hogy egy bizonyos
  viselkedést várnak el tole. Sikeres manipuláció
  esetén viszont a manipulált meg van gyozodve
  arról, hogy hasznára válik az adott magatartás,
  és nincs tudatában a befolyásoló szándéknak.
• A meggyozés folyamata
• - az üzenet befogad(tat)ása be-etetés
  (alternatíva kínálás)
• faktoid technika egy tényre utaló állítás
  (nincs rá bizonyíték nem járnak utána,
  eloítéletet igazol, szükségletet elégít ki)
• kézbesítés csomagolás, rávezetés
• - az üzenet feldolgozása

35
A MEGGYOZÉS II.

• Fo- vagy központi útvonal tényekkel és adatokkal
  bizonyítva
• Mellék- vagy perifériális útvonal felszólító
  ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld.
  információ-feldolgozó képességünk korlátozott
  volta).
• Módszerek
• - ismétlés
• - érzelmek keltése (pl. félelem, buntudat,
  engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a
  ritkaság vonzóvá tétele)
• - vakcsoport-technika csoporthoz kötodés
  ígérete
• - a döntési helyzet befolyásolása

36
A MEGGYOZÉS- ROKONFOGALMAK I.

• A rábeszélés foleg olyan szimbolikus stratégiákon
  alapszik, amelyek a meggyozni kívánt félben
  érzelmeket váltanak ki míg a meggyozés
  elsosorban észérveken, logikai bizonyításokon
  nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a
  meggyozendo fél értelméhez szólnak.
• Leggyakoribb eszköze a média.
• Fajtái közvetlen és
• közvetett (öntudattalan)

37
A MEGGYOZÉS- ROKONFOGALMAK II.

• A propaganda tömegekhez szól, általában egy
  eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását
  szolgálja egy közösséggel, ha kell manipulációval
  és hazugsággal, jelképekkel és lélektani
  eszközökkel manipulálva
• a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki
  attitudöt jelent, amit az jellemez, hogy a
  hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen
  aktuális cselekvésre mozgósít, s a meggyozéssel
  ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós
  elfogadására.

38
AZ ELOADÁS

• Tervezés témaválasztás, anyaggyujtés,
  célmeghatározás, szelektálás
• Mit kell megismertetni a hallgatósággal?
• Mit tud a hallgatóság?
• Mit akar megtudni a hallgatóság?
• A hallgatóságra vonatkozó ismeretek
• A szituáció sajátosságainak megítélése
• A szükséges közlésmód megtervezése
• Esetleges reakciókra való felkészülés
• Az eloadás felépítése nyitás, bevezetés,
  szemlélteto eszközök, zárás stb.

39
A PREZENTÁCIÓ

• Kisebb-nagyobb csoportok elott tartott
  tájékoztatás, beszámoló. Fajtái eloadás
• ajánlattevés
• tájékoztatás
• Cél a figyelem felkeltése
• a téma összekapcsolása a közönséggel
• önmagunk hitelessé tétele
• Részei bevezetés (azonos hullámhossz,
  érdeklodés felkeltése
• forész (figyelmet fenntartani!)
• befejezés (lezárás, összefoglalás)

40
A PREZENTÁCIÓ ESZKÖZEI

• A kimondott és a kimondatlan szó is rólunk
  beszél.
• Legfontosabb asszertivitás (magabiztosság)
• Elérheto 1. megfelelo kommunikációs eszközök
  kiválasztása
• 2. személyes eroforrások bevetése
• 3. stressz leküzdése, lámpaláz kezelése
  révén.

41
Szemlélteto eszközök

• Ábrák - folyamatábrák
• Grafikák
• Képek képsorok
• Power point-ok
• Hang-effektusok
• Egyéb illusztrációk
• Lehetoleg számítógép segítségével!

42
A hallgatás és a megértés

• Aktív megragadja a tényeket, érzéseket,
  mérlegeli a hallottakat, elfogadó légkört
  teremt. Szemkontaktus! Az odafigyelés jól
  megszervezett, a non-verbális üzeneteket is
  dekódolja. Nem könnyu akadálya lehet egoizmus,
  eloítélet, rejtozködési szándék,
  kényelmetlenség stb.
• Passzív eredménytelen, a szakmai életben nem
  játszik szerepet.

43
A hallgatási folyamat elemei

• 1. Figyelés (lélektani gátak ledöntése)
• 2. A jelentés kijelölése szelektálás, korábbi
  tapasztalatokhoz kapcsolás.
• 3. A bevésés (jegyzetek készítése stb.)
• A jó hallgató visszajelzésrol is gondoskodik,
  akár testbeszéddel is.

44
A hallgatás válfajai

• Információszerzo hallgatás (a lényeg!)
• Kritikus hallgatás (vizsgáztatáskor tények
  megkülönböztetése a véleménytol)
• Visszahangzó vagy empatikus hallgatás érzelmek
  azonosítása
• Taktikai hallgatás, illetve kérdo hallgatás
• Szórakozási célú hallgatás.

45
A KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II.

• Írásban
• Levelek, emlékeztetok, jelentések, ajánlatok
• Összefoglalók, jegyzetek, feljegyzések
• Jegyzokönyvek, utasítások
• Személyes iratok (önéletrajz)
• Kommüniké és sajtóanyag
• Publikáció, cikk
• Hirdetés, szóróanyag, prospektus, ismertetok
• Kézikönyvek, használati útmutatók
• Pályázatok stb. készítése.

46
Hivatalos levélGyakori hibák

• Címtévesztés
• A címzett nevének, beosztásának helytelen írása
  (Igen tisztelt Vezérigazgató Asszony!)
• Helyesírási és nyelvhelyességi hibák
• Elválasztás a számítógép nem tud helyesen
  elválasztani!
• Csoportos levélküldés címzett tartalom
  összhangban legyen!
• Sajátos jelzéssel ellátott levelek (Sajátkezu
  felbontásra!) ? jelzés tiszteletben tartása!!

47
A rossz hallgató

• Érdektelen, lusta
• Álhallgató csak mímeli!
• Külsoségekre koncentrál
• Szorongó, bizonytalan
• Csak a bevetésre vár
• Egocentrikus
• Versengo

48
AZ ÍRÁSOS KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁI II.

• Az üzleti levél
• feladó adatai (fejléc!)
• dátum
• belso címzés
• megszólítás
• tartalom
• Záró-fordulat
• aláírás
• egyéb
• tárgy
• iktatószám
• hivatkozási szám
• melléklet
• másolat

49
AZ ÖNÉLETRJAZ I.

• Fogyasztói reklám, ön-marketing
• Szemléleti változás
• Régen van valamim, megpróbálom eladni
• Újabban azt csinálom, aminek piaca van.
• Mi legyen benne?
• képzettségek
• korábbi munkahelyek
• nyelvismeret
• egyéb készségek
• referenciák
• fénykép

50
AZ ÖNÉLETRJAZ II.

• klasszikus vagy kronologikus
• funkcionális
• Kombinált (ajánlott!)
• hagyományos (inkább ne!)
• amerikai típusú
• EU-CV, azaz kompetencia alapú

51
A dolgozat

• Tartalom a téma kapcsán legyen mondanivaló
• Nyelvi megformáltság, megfogalmazás
• Helyesírás
• Forma
• Szakirodalmi hivatkozás
• Strukturálás
• Oldalbeállítás, betuformák

52
A szövegértés

• Az olvasás nem passzív folyamat
• Írás-olvasás presztizse csökkent
• Funkcionális analfabétizmus a népesség kb. 25-a
  érintett
• PISA-2000. vizsgálat tapasztalatai
• Diszlexia problémái gyakoriság,
  veszélyeztetettség.

53
Nok és férfiak kommunikációja I.

• Anatómiai és élettani különbségek
• - noknél bal-, férfiaknál a jobb-félteke
  dominanciája (verbális, ill. térbeli
  készségek)
• - hormon-termelés különbségei, xx -
  xy (kortizon x-kromoszóma -, ill.
  tesztoszteron y-kromoszóma)
• - a corpus callosum, azaz a két féltekét
  összeköto kéregtest fejlettsége ill. annak üteme
  (ha kisebb, nehezebb az ingerek feldolgozása
• - a jobb és bal homloklebeny közötti
  idegnyaláb különbségei (noknél 10 )

54
Nok és férfiak kommunikációja II

• A fejlodési folyamat különbségei
• - a lányok idegrendszeri fejlodése gyorsabb, a
  fiúké lassúbb
• - a magasabb tesztoszteron-termelés miatt a
  fiúk immunrendszere sérülékenyebb (intrauterin
  állapotban )
• - agresszivitás-szint mértékében.
• Magatartásbeli különbségek
• - stressz-reakciókban
• - testnyelvi eszközkészlet tekintetében
• - az én és a másik közti különbségtételében
  (ld. empátia)

55
Nok és férfiak kommunikációja III.

• A környezet befolyása a két nem közötti fejlodés
  különbségeire (pl. jobban tolerálja ill. erosíti
  a fiúknál az agresszivitást, lányoknál az
  érzelmek alakulását)
• A történelmi fejlodés (az ún. elso
  munkamegosztás hatása a két nem tevékenységére,
  ill. az ezek ellátásához szükséges készségek
  kifejlodésére és átörökítésére. (Házon kívül
  házon belül)

56
Különbségek a kommunikációban

• A nok jobban igénylik a kommunikációt
  kapcsolat-orientáltabbak, jól és élvezettel
  beszélnek. Nekik a kapcsolatok minosége a fontos.
  Érzelmekkel kommunikálnak. Indirekten.
• A férfiak verbalitása visszafogottabb ok
  teljesítmény-orientáltabbak, nekik az eredmény a
  fontos. Azt akarják, hogy szükség legyen rájuk.
  Értelemmel kommunikálnak. Direkt módon

57
AZ EMPÁTIA I.

• A személyiség olyan képessége, amelynek
  segítségével a másik emberrel való közvetlen
  kommunikációs kapcsolat során bele tudja magát
  élni a másik lelkiállapotába.
• A megérzés és a megértés fo eszköze az, hogy az
  ember saját személyiségében is felidézodnek a
  másik érzelmei, feszültségei. A beleélés attól
  lesz empátiává, hogy az élményt tudatosan
  értelmezzük, feldolgozzuk. Szükség van ehhez a
  személyiség akaratlagos odafordulására, a másik
  iránti figyelmére.

58
EMPÁTIA II.

• Az empátia kialakulásának állomásai a
  személyiség-fejlodés útján
• - beszéd-fejlodés
• - nem-verbális kommunikáció fejlodése
• - jó anya-gyermek kapcsolat
• - szerep-viselkedés elsajátítása az
  identifikációs folyamat során
• - megfelelo társkapcsolatok

59
EMPÁTIA III.

• Személyiség-lélektani feltételek
• kommunikációs nyitottság
• az információ-feldolgozás és tudatosítás
  képessége
• Az empátia összetett pszichológiaiélmény
  fejlesztheto.
• Az empátiás képességek a noknél erosebbek.

60
A MEDIÁCIÓ I.

• A mediáció alapvetoen az érdekek mentén keletkezo
  konfliktusok kezelésével foglakozik, mert ha
  érzelmek játszanak benne szerepet, akkor
  eredményesebb módszereknek bizonyulhat egyéb
  pszichoterápiás eljárások alkalmazása. A mediátor
  feladata egy olyan speciális kommunikációs
  szituáció levezetése, koordinálása, amelyben az
  ellenfelek számára segíti a kölcsönösen
  elfogadható megoldások megtalálását, illetve
  kidolgozását.
• Ennek érdekében kommunikációs- és
  problémamegoldó-technikákat tanít ügyfeleinek, o
  maga a vitában végig pártatlan és semleges.

61
A MEDIÁCIÓ II.

• Valójában tehát egy olyan kommunikációs módszer,
  ami segíti a konfliktusban álló feleket
  kölcsönösen elfogadható megoldás kidolgozásában.
  Mediáció során a szemben álló felek egy mediátor
  (vagyis konfliktuskezelési technikákban jártas
  szakember) segítségével tisztázzák a megoldásra
  váró kérdéseket, és végül közös megegyezésre
  jutnak. Nem kiszolgáltatottak a hivatal
  alkalmazottainak és munkarendjének, nem helyettük
  döntenek, mint egy bírósági tárgyalás során, és
  az ülés(ek) végeztével mindkét fél gyoztesnek
  tudhatja magát.
• Például munkaügyi kérdésekben
• iskolai konfliktusokban mediátorok segítenek.

62
A verbális agresszió mobbing - bullying

• Jelentkezése zárt közösségekben (iskola,
  munkahely)
• Nemek szerinti különbségek
• Kikbol lesznek az áldozatok?
• Valami miatt mások, mint a többiek
• Valami miatt kiszolgáltatottabbak
• Következmények
• - betegségek
• - pszichés problémák

63
INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ I.

• A kultúra fogalma jelölheti
• a gondolkodásnak, a világ szemléletének
  meghatározott módját
• egy társadalom vagy annak egy csoportja
  megfigyelheto viselkedésmintáit, közös
  tapasztalatait, konfliktus-kezelo mechanizmusait.
• valamely csoport vagy a társadalom egészének
  életstílusát, az elozo generációktól átvett
  örökséget
• A kultúra tehát tudás- és szabályrendszer,
• magyarázatokat kínál a világgal kapcsolatban,
• meghatározza a társadalmi cselekvéseket
• Megtanulható.

64
INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ II.

• Minden nemzet, illetve etnikai csoport sajátos
  kulturális rendszert alkot
• Ez meghatározza az egyén viselkedését
• Így a különbözo nemzetekhez tartozók közötti
  kommunikáció mindig kultúraközi kommunikáció,
  amelyben valamely jelzés, szó, mozdulat
  értelmezése más és más lehet.
• A sikeres kommunikációhoz tehát szükséges más
  kultúrák ismerete is.

65
A konfliktuskezelés I.

• Mit kell tudnunk a konfliktusról?
• Két vagy több személy vagy elképzelés közötti
  nézeteltérés interakció is egyben
• A fejlodés és az érés szükséges részét képezi. Az
  a mód, ahogy valaki kezeli, része a
  személyiségének
• Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a
  konfliktusok építo jellegu kezeléséhez
• Minden konfliktusban vannak pozitív lehetoségek
  (hozzásegíthetnek például a megértéshez is)

66
A konfliktuskezelés II.

• Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel
  sikeresen
• Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlodést és az érést
  elosegíto tapasztalattá tegyük, speciális
  készségekre van szükségünk
• Ezek megtanulhatóak
• A konfliktusok többnyire megoldhatóak az emberi
  jogok sérelme nélkül
• A stratégiáit intézményesíteni kellene a
  családban, az iskolában és a társadalomban

67
A konfliktusok forrásai

• Alapveto szükségletek ütközése
• Értékrendbeli különbözoségek (vallások)
• Észlelésbeli különbözoségek
• Érdekkülönbözoségek
• Korlátozott eroforrások helyzete
• Pszichológiai szükségletek.

68
Konfliktus és kommunikáció

• A kommunikációnak, mint kompetenciának dönto
  szerepe van a konfliktuskezelésben.
• A konfliktus lehet
• - konstruktív vagy destruktív
  (diszfunkcionális)
• - eredményezhet nyereséget vagy veszteséget
  (ld. játékelmélet)
• - kreativitást-innovációt fejleszt
• - személyiséget gazdagítja személyközi
  kapcsolatokban.

69
A destruktív konfliktus

• kritizálás a házassági konfliktusokban a nok
  gyakrabban kritizálnak,
• defenzivitás,
• kofal,
• megvetés szélsoségesen aszimmetrikus viszony
  kialakulása.
• Az elkerülés csökkenti a konfliktus produktív
  jellegének lehetoségét.

70
Konfliktus és játékelmélet

• Gyoztes/vesztes stratégia
• A konfliktusban álló felek, a szándékok,
  elképzelések olykor eroszakos megvalósítására
  törekszenek. A konfliktust harcként értelmezik,
  gyozelemre, a másik legyozésére törekednek.A
  gyozelem igényét sokféle tényezo motiválhatja
  (pl. különbözo népeknél a veszteség a gyengeség
  jele) érdekek, szükségletek, meggyozodések stb.
  A konfliktus során a saját érdekérvényesítést
  akadályoztatva érezve, gyakran feltámadó harag
  következtében a résztvevok ellenségekké válnak.
• Gyors cselekvést igénylo helyzetekben a
  szakértelem, a tapasztalat, az információs
  többlet birtokában elonyös, gyakran szükségszeru
  a gyoztes/vesztes stratégia alkalmazása. A
  szokványos napi konfliktusokban szembetunoek a
  stratégia hátrányai rendszerint csak az egyik
  fél érdekei érvényesülnek, következésképpen o éli
  meg pozitívan a helyzetet, ezért akár
  indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja.
  A másik fél így azonban szükségszeruen vesztes
  lesz.Hátránya, hogy mindig van vesztes,
  aszimmetrikus kapcsolatokban rendszerint mindig a
  kisebb hatalommal rendelkezo lesz a vesztes
  (rombolja a vesztes önértékelését, újabb
  feszültségeket szül

71
A konfliktusok hatásai

• A felek közti összhang megbomlik
• A felek teljesítménye romlik
• Egymással szemben bizalmatlanság lép fel
• Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki
• A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is
  produkálhatnak
• Beindulhat a bunbakképzés mechanizmusa is.

72
A hatékony konfliktuskezelés

• - Fel kell ismerni magát a konfliktust
• - El kell gondolkodnunk azon, milyen érzelmeket
  vált ki belolünk és miért
• - Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi a
  másiké
• - Számba kell vennünk a megoldás lehetoségeit
  (brainstorming)
• - Ki kell választanunk a legjobbat és
  elfogadtatni a másik féllel.

73
A Blake-Mouton-féle konfliktuskezelési séma
74
A Thomas és Killman-féle konfliktuskezelési modell
75
MÉDIA-KOMMUNIKÁCIÓII. A sajtótájékoztató

• Nyilvánosságnak szánt információk átadására
  szolgáló médiaesemény.
• Szakaszai
• elokészítés (technikai feladatok, meghívók,
  írásos anyagok, résztvevo személyek)
• lebonyolítás szakmai és protokolláris tennivalók
  (fogadás, információ-átadás, vendéglátás,
  ajándékok)
• utógondozás a sajtó-megjelenés értékelése,
  további kapcsolatok szándékának jelzése

76
PROPAGANDA ÉS DEMAGÓGIA

• A propaganda tömegekhez szól, általában egy
  eszmerendszer, egy ideológia elfogadtatását
  szolgálja egy közösséggel, ha kell,
  manipulációval és hazugsággal, jelképekkel és
  lélektani eszközökkel manipulálva
• a demagógia pedig inkább egyfajta szónoki
  attitudöt jelent, amit az jellemez, hogy a
  hallgatóság érzelmeivel manipulálva valamilyen
  aktuális cselekvésre mozgósít, s a meggyozéssel
  ellentétben nem törekszik egy adott nézet tartós
  elfogadására.

77
A MEGGYOZÉS

• Aki ért ahhoz, hogyan nyerjen meg másokat az
  elképzeléseinek, mindig eléri célját -- akár
  menedzserként, akár a magánéletben.
• A meggyozés nem kényszerítés! Inkább
  manipuláció! A kényszeríttetnek nem kell
  egyetértenie azzal, hogy a magatartása
  helyénvaló, számára is elonyös, és tudatában van,
  hogy egy bizonyos viselkedést várnak el tole.
  Sikeres manipuláció esetén viszont a manipulált
  meg van gyozodve arról, hogy hasznára válik az
  adott magatartás, és nincs tudatában a
  befolyásoló szándéknak.
• A meggyozés folyamata
• - az üzenet befogad(tat)ása be-etetés
  (alternatíva kínálás)
• faktoid technika egy tényre utaló állítás
  (nincs rá bizonyíték nem járnak utána,
  eloítéletet igazol, szükségletet elégít ki)
• kézbesítés csomagolás, rávezetés
• - az üzenet feldolgozása.
• .

78
A meggyozés útjai

• Fo- vagy központi útvonal tényekkel és adatokkal
  bizonyítva
• Mellék- vagy perifériális útvonal felszólító
  ingerekkel, így nem kell gondolkodnunk (ld.
  információ-feldolgozó képességünk korlátozott
  volta).
• Módszerek
• - ismétlés
• - érzelmek keltése (pl. félelem, buntudat,
  engedelmesség, elkötelezettség kiváltása, a
  ritkaság vonzóvá tétele)
• - vakcsoport-technika csoporthoz kötodés
  ígérete
• - a döntési helyzet befolyásolása

79
A RÁBESZÉLÉS

• A rábeszélés foleg olyan szimbolikus stratégiákon
  alapszik, amelyek a meggyozni kívánt félben
  érzelmeket váltanak ki míg a meggyozés
  elsosorban észérveken, logikai bizonyításokon
  nyugvó stratégiákat alkalmaz, amelyek a
  meggyozendo fél értelméhez szólnak.
• Leggyakoribb eszköze a média.
• Fajtái közvetlen és
• közvetett (öntudattalan)

80
Pedagógiai kommunikáció I.

• Pedagógiai céloknak alávetett
• Pedagógiai eszközökkel szabályozott
• Tervszeruen elokészített és lefolytatott
  kommunikáció, mely a nevelok és a
  tanítványok
• közvetlen, személyes kapcsolataiban megy végbe.

81
Pedagógiai kommunikáció II.

• A kommunikáció fo irányai
• Nevelotol a neveltig (hagyományos)
• Kölcsönösség,
• Tanulók egymás között is (reform).
• Tanár-diák kapcsolat jellemzoi
• Távolságtartó (hagyományos)
• Közvetlen (reform)
• Az osztályterem és az iskola sajátos komplex
  kommunikációs tér.

82
Az osztálytermi kommunikáció szintjei

• Intraperszonális
• Interperszonális
• Csoport-kommunikáció
• A pedagógus vezetési stílusának jellemzoi
• Autokratikus
• Demokratikus
• Laissez faire

83
A pedagógiai kommunikáció témái

• Megszólítás
• Kérdés
• Instrukció
• Értékelés
• Az oktatómunkában kiemelt jelentosége van a
  pedagógus kommunikációs kompetenciájának és
  hitelességének (Gordon)

84
A segíto beszélgetés I.

• Abban az esetben bizonyulhat hatékonynak, ha azt
  a gyermek/serdülo/kliens maga kéri.
• Az Én-ismeretek négy területe
• Az ÉN
• Ismeri Nem ismeri
• Mások Ismerik Nyílt Vak
• Nem ismerik Zárt Ismeretlen

85
A segíto beszélgetés II.

• Az ismeretlen terület határvonalait nem
  háborgatjuk
• A nyílt terület nagyságát növeljük
• Információ magunkról- a zárt terület csökken
• Információt kérünk a másokra gyakorolt
  hatásunkról a vak terület csökken.
• Visszajelzés fontossága
• Kérni kell
• A fogadó fél javára történjék, de csak az adó fél
  észlelése, nem jó, nem rossz
• Legyen specifikus, ne általános gyorsan kövesse
  az eseményt.

86
A segíto beszélgetés III.

• Nem tanácsadás
• Nem a saját vélemény elmondása
• Hanem abban segít, hogy a problémával hozzánk
  forduló megtalálja a saját legjobb megoldását.
  Eszközei
• A kommunikációs gátak feloldása
• Ne utasítsunk, ne figyelmeztessünk, ne
  prédikáljunk, ne kioktassunk, ne kritizáljunk, ne
  értelmezzünk, ne vallassunk.
• Az aktív hallgatás vállalása a probléma (érzelmi
  és tartalmi) visszatükrözése.

87
Érvelés

• A befolyásolási szituációk jellegzetes csoportját
  alkotják az érvelo befolyásolás esetei, röviden
  az érvelések. Az érvek általában véve olyan
  megállapítások, amelyek megalapoznak, bizonyos
  összefüggés alapján megvilágítanak valamiféle
  centrális megállapítást, következményt
  (konklúziót). Az érvelés célja, hogy a célszemély
  a konklúzióban foglaltakat magáévá tegye, annak
  következményeit magára nézve követendonek (adott
  esetben kötelezonek) ismerje el. Technikája azt
  vizsgálja, milyen módon lehet ilyen meggyozo
  üzeneteket alkotni.

88
Az érveléstechnikai kooperáció feltételei

• 1. A kívánt mértékben legyünk informatívok!
• 2. A hozzájárulásunk legyen releváns, azaz
  tárgyhoz tartozó, közlésre érdemes!
• Hozzájárulásunk feleljen meg a dialógus céljának!
• Érveink igazak legyenek!
• Világosak, egyértelmuek, rövidek, rendezettek
  legyünk!

89
Manipulációs technikák - ellenszereik

• 1. Igen eros érzelmi hatás ugyanezt semleges
  nyelvre lefordítjuk.
• 2. Mindenre kiterjedo általánosítás mutassuk
  ki, hogy mindez csak néhány jelenségre igaz!
• 3. Bizonyítás kiemelt példákkal helyezzük
  szembe a korrekt adatokat!
• 4. Nem egyértelmu dolgok egyértelmu beállítása
  a tények ennél bonyolultabbak!

90
A kognitív disszonancia

• Nem mindig mondható el, hogy az egyes ember
  attitudjének az összetevoi egymással mindenben
  konzisztensek, azaz egyensúlyban vannak. Ez az
  egyénben sajátos feszültséget idéz elo. Az ilyen
  feszültségek feloldását célzó folyamat
  magyarázatára szolgál az ún. kognitív-disszonancia
  elmélet is.

91
A konfliktuskezelés I.

• Mit kell tudnunk a konfliktusról?
• Két vagy több személy vagy elképzelés közötti
  nézeteltérés interakció is egyben
• A fejlodés és az érés szükséges részét képezi. Az
  a mód, ahogy valaki kezeli, része a
  személyiségének
• Az öntudatosság és az önmegvalósítás hozzájárul a
  konfliktusok építo jellegu kezeléséhez
• Minden konfliktusban vannak pozitív lehetoségek
  (hozzásegíthetnek például a megértéshez is)

92
A konfliktuskezelés II.

• Pozitív interakciók nélkül nem oldható fel
  sikeresen
• Ahhoz, hogy a konfliktus a fejlodést és az érést
  elosegíto tapasztalattá tegyük, speciális
  készségekre van szükségünk
• Ezek megtanulhatóak
• A konfliktusok többnyire megoldhatóak az emberi
  jogok sérelme nélkül
• A stratégiáit intézményesíteni kellene a
  családban, az iskolában és a társadalomban.

93
A konfliktusok hatásai

• A felek közti összhang megbomlik
• A felek teljesítménye romlik
• Egymással szemben bizalmatlanság lép fel
• Feszültség- és stressz-állapotok alakulnak ki
• A felek akár fizikai-fiziológiai tüneteket is
  produkálhatnak
• Beindulhat a bunbakképzés mechanizmusa is.

94
A hatékony konfliktuskezelés

• - Fel kell ismerni magát a konfliktust
• - El kell gondolkodnunk azon, milyen érzelmeket
  vált ki belolünk és miért
• - Fel kell tárnunk, mi a mi érdekünk és mi a
  másiké
• - Számba kell vennünk a megoldás lehetoségeit
  (brainstorming)
• - Ki kell választanunk a legjobbat és
  elfogadtatni a másik féllel.

95
A verbális agresszió mobbing - bullying

• Jelentkezése zárt közösségekben (iskola,
  munkahely)
• Nemek szerinti különbségek
• Kikbol lesznek az áldozatok?
• Valami miatt mások, mint a többiek
• Valami miatt kiszolgáltatottabbak
• Következmények
• - betegségek
• - pszichés problémák

96
A magyar kommunikáció jellegzetességei

• 1. Nyelvi kommunikációban az élobeszéd feltunoen
  hibás igénytelen!
• 2. Alig tükrözodik benne a felek közötti
  kommunikációs viszony. (Túl személyes, intim
  stb.)
• 3. Panaszkodó viselkedésre való hajlam.
• 4. Zavar mutatkozik az érintéses kommunikáció
  területén.
• 5. Nem elég elaborált és rugalmas a
  testbeszéd-elemek használata.

97
TÁRGYALÁSI ALAPELVEK

• 1. Válaszd le a személyt a problémáról!
• 2. Az érdekekre és ne a pozíciókra összpontosíts!
• 3. Mielott döntesz, dolgozz ki kölcsönösen
  elonyös megoldásokat!
• 4. Törekedj arra, hogy az eredmény objektív
  ismérvek alapján legyen értékelheto!

98
A TÁRGYALÓ SZEMÉLY HATÉKONYSÁGÁNAK FELTÉTELEI

• 1. Helyes idogazdálkodás
• 2. Megfelelo konfliktuskezelés
• 3. Tárgyalástechnikai eljárások ismerete és
  megfelelo alkalmazása
• 4. Képesség a stresszoldásra
• 5. Prezentációs technikák sikeres használata