Sok van, mi csod

1
Csillagászat

• Sok van, mi csodálatos,
• De az embernél nincs semmi csodálatosabb.

2
A távoli múlt

• 13,82 milliárd évvel ezelott az Univerzum az
  osrobbanással (Big Bang) megkezdodik (a
  napjainkban leginkább elfogadott elmélet
  szerint).
• 300 ezer évvel az osrobbanás után hidrogén
  atommagok elektronokat fognak be, létrehozva az
  elso atomokat
• 600 millió évvel az osrobbanás után kialakulnak
  az elso galaxisok
• 5 milliárd éve a Nap létrejötte
• 4,6 milliárd éve a Föld létrejötte, a geológiai
  korok kezdete
• 3,5 milliárd éve megjelennek az elso egysejtuek a
  Földön

3
Csillagászat története

• Klaudiosz Ptolemaiosz (görög ??a?d???
  ?t??eµa???, latin Claudius Ptolemaeus)
  (Ptolemais Hermiou, 85/90 körül Alexandria, 168
  körül), görögül író, Egyiptomban élo, római
  polgárjoggal rendelkezo matematikus, csillagász,
  geográfus, asztrológus és költo. O alkotta meg a
  17. századig meghatározó geocentrikus
  (Ptoleimaioszi) világképet.

4

• Nikolausz Kopernikusz (latinosan Nicolaus
  Copernicus, lengyelül Mikolaj Kopernik) (Torun,
  1473. február 19. Frombork, 1543. május 24.)
  lengyel csillagász.
• Heliocentrikus világkép
• Föld és a többi bolygó kering a Nap, s a Hold a
  Föld körül.
• Kopernikusz az elmélet publikálásával
  forradalmasította az egész világképet és
  megalapozta Galilei, Kepler és Newton
  felfedezéseit.

5

• Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15.
  Arcetri, 1642. január 8.) olasz természettudós.
• Habár az elterjedt nézet pontatlan, miszerint
  Galilei találta volna fel a távcsövet, o volt az
  elso emberek egyike, aki az égbolt
  tanulmányozására használta azt.
• A per során Galilei kénytelen volt visszavonni a
  Föld mozgására vonatkozó tanait, de közben,
  állítólag, végig azt mormolta maga elé Eppur si
  muove! (Mégis mozog!)

6

• Johannes Kepler (magyarul ismert Kepler János
  néven is, Weil der Stadt, 1571. december 27.
  Regensburg, Bajorország, 1630. november 15.)
  német matematikus, csillagász és optikus volt,
  aki felfedezte a bolygómozgás törvényeit,
  amelyeket róla Kepler-törvényeknek neveznek.

7
Kepler törvényei

• I.
• A bolygók pályája ellipszis, és annak egyik
  gyújtópontjában van a Nap.
• , ahol (r,f) a bolygók napközpontú
  polárkoordinátái, l a fókuszon átmeno, a
  nagytengelyre meroleges húr fele (semi-lactus
  rectum), e pedig az excentricitás.
• II.
• A bolygók vezérsugara (a bolygót a Nappal
  összeköto szakasz) azonos ido alatt azonos
  területet súrol.
• ahol az adott (nagyon kicsi) szögelfordulás alatt
  súrolt terület, ennek az ido szerinti elso
  differenciálhányadosa a területi sebesség, ami
  konstans.
• III.
• A bolygók Naptól való átlagos távolságainak (a, a
  pálya fél nagytengelyeinek) köbei úgy aránylanak
  egymáshoz, mint a keringési idejük (T) négyzetei,
  azaz a
• hányados minden naprendszerbeli bolygó esetén
  ugyanakkora. Például a Jupiter keringési idejének
  (11,8 földi év) négyzete majdnem 140. A Jupiter
  majdnem 5,2-szer van távolabb a Naptól, mint a
  Föld ennek köbe (5,2-ször 5,2-ször 5,2) szintén
  majdnem 140. Kepler III. törvényének pontos
  alakja
• , ahol k a Gauss-féle gravitációs állandó, m1 és
  m2 pedig a testek tömege. Mivel értéke k-nak, a
  Gauss-féle gravitációs állandónak a négyzete
  miatt nagyon kicsi, ezért az egyenlet jobb oldala
  minden bolygóra nézve jó közelítéssel állandó.
• A Gauss-féle gravitációs állandó ahol m a Föld -
  Hold rendszer össztömege, T pedig a Föld - Hold
  rendszer tömegközéppontjának a Nap körüli
  keringési ideje.

8

• Sir Isaac Newton (Woolsthorpe-by-Colsterworth,
  1642. december 25. London, 1727. március 20.)
  angol fizikus, matematikus, csillagász, filozófus
  és alkimista a modern történelem egyik
  kiemelkedo tudósa.

9
Newton elso törvénye a tehetetlenség törvénye

• Galilei és Kepler törvényei alapján
• Minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú
  egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az
  állapotot egy másik test vagy mezo meg nem
  változtatja.
• A vonatkoztatási rendszer maga is nyugalomban
  van, vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást
  végez, és bármely hozzá viszonyított tökéletesen
  magára hagyott test mozgására érvényes a
  tehetetlenség törvénye.
• Már Arisztotelész is megfigyelte, hogy álló
  testek nyugalomban maradnak, amíg külso hatás nem
  éri oket. Úgy vélte, hogy a nyugalom a
  természetes állapot, a mozgáshoz van szükség
  kiváltó okra. Newton megállapította, hogy mind a
  nyugalmi helyzet, mind az egyenletes mozgás
  stabil állapot, és a gyorsulás az, amihez külso
  hatásra van szükség ezt a külso hatást nevezzük
  eronek. A mindennapi körülmények között
  megfigyelheto helyzetekben egy ilyen, minden
  mozgó testre ható erohatás a súrlódás, ez
  lehetett az, ami Arisztotelészt megtévesztette.
• Az elso törvény arra is rámutat, hogy a Nap körül
  keringo bolygók, mivel nem egyenes vonalú mozgást
  végeznek, külso erohatás alatt kell, hogy
  álljanak ez pedig a gravitáció.

10
Newton további törvényei

• Newton második törvénye a dinamika alaptörvénye
• Egy pontszeru test lendületének (impulzusának) a
  megváltozása egyenesen arányos és azonos irányú a
  testre ható, 'F' erovel. Az arányossági tényezo
  megegyezik a test 'm' tömegével.

Newton harmadik törvénye a hatás-ellenhatás
törvénye Két test kölcsönhatása során mindkét
testre azonos nagyságú, egymással ellentétes
irányú ero hat.
Newton negyedik törvénye az erohatások
függetlenségének elve- más néven a szuperpozíció
elve. Ha egy testre egy idopillanatban több ero
hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a
vektori eredojük hatásával.
11
CsiLLAGÁSZATI Mértékegységek

• CsE
• Fényév
• Parszek

12
CsE

• A csillagászati egység az égi mechanikában
  használatos hosszúságegység. Eredeti definíciója
  szerint a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja Nap
  körüli pályájának fél nagytengelye.
• A Nemzetközi Csillagászati Unió azonban pontos
  kilométerértéket megadva újradefiniálta, elhagyva
  az eddigi mért érték hibaértékét. Jele CsE.
• További elterjedt rövidítése az AU az angol
  "Astronomical Unit"-nak megfeleloen.
• 1 CsE 149 597 870 700 m 8,33 fényperc
• (kerekítve 150 millió km)
• 1 fényév 63 241 CsE

13
Fényév

• A fényév a távolság csillagászatban használatos
  mértékegysége egy fényév az a távolság, amelyet
  a fény légüres térben egy év alatt megtesz. Az
  ido mértékegységeinek analógiájaként beszélhetünk
  a fényév töredékeirol fényóráról (amennyi utat a
  fény egy óra alatt megtesz), fénypercrol (a fény
  egy perc alatt megtett útja) és fénymásodpercrol
  (a fény egy másodperc alatt megtett útja).
• Egy fényév
• 9,4605291015 m 9,4605 billió kilométer
  majdnem 9,5 petaméter (Pm),
• 63 241 CsE (csillagászati egység), vagy
• 0,3066 pc (parszek).

14
Parszek

• Világegyetem Legalább 28 000 megaparszek,
  valószínuleg végtelen
• 1 parszek 3,2617 fényév
• A parszek (rövidítve pc) a csillagászatban
  használt távolság egyik mértékegysége. Az
  elnevezés a parallaxis és secundum szavakból
  származik nemzetközi jelölése parsec. Az a
  távolság, amelybol egy CsE meroleges rálátás
  esetén egy ívmásodperc szög alatt látszik.

15
Kozmológia

• Koszmosz-világ Logosz-tudomány
• Kozmognómia- világ keletkezése
• Teremtéstörténet
• Osrobbanás (Big Bang)
• Naprendszer keletkezés
• Kant-Laplace-féle nebuláris elmélet
• Forró gázköd (nebula) összesurusödött, e közben
  alakultak ki a bolygók
• Hoyle-elmélet

16
(No Transcript)
17
Tejútrendszer

• A Tejútrendszer a Lokális Galaxiscsoport egyik (a
  Hubble-féle galaxisosztályozás szerinti SBb vagy
  SBc típusú) küllos spirálgalaxisa, melyben a
  Naprendszer és ezen belül Földünk található.
  200-400 milliárd csillag található benne,
  átméroje 30 kiloparszek (97 800 fényév, azaz
  9,51017 kilométer), legnagyobb vastagsága 5 kpc
  (16 300 fényév). A Földrol két spirálkarját, az
  Orion- és Nyilas-kart látjuk. Vizsgálatát
  megnehezíti, hogy belülrol látjuk.
• Tudományos becslés szerint a Tejútrendszerben
  legalább 100 milliárd bolygó található.

18
Naprendszer

• A Naprendszer korát a Naprendszer különbözo
  helyeirol (Föld, Hold, meteorok) származó
  radioaktív izotópok vizsgálatai alapján kb. 5
  milliárd évre becsüljük.
• A Nap tömege sokkal nagyobb (750-szer), mint az
  összes többi égitest együttes tömege.
• A nagybolygók ugyanabban az irányban és közel egy
  síkban keringenek a Nap körül.
• A Naprendszer összes perdületének csak töredék
  része (1/200-ada) jut a Napra, a többit a bolygók
  képviselik.
• A Naprendszer nagybolygói két jól elkülönítheto
  csoportba oszthatók Föld-típusúak, illetve
  Jupiter-típusúak.
• A bolygókon mérheto deutérium-hidrogén arány a
  csillagközi térben mérheto aránnyal egyezik meg,
  és sokkal nagyobb, mint a Napon mérheto arány.

19
Hoyle elmélet

• Az 1940-es évek elején Hannes Alfven (1908-1995)
  svéd fizikus és csillagász jutott eloször arra a
  gondolatra, hogy a Naprendszer keletkezését az
  elektromos és mágneses erok is befolyásolhatták.
  Ilyen módon a Nap forgási energiájának egy részét
  átadta a bolygóknak, ezért lassult le.
• Fred Hoyle (1915-2001) elmélete tartalmazza a
  korábbi elméleteknek azokat az elemeit, amelyeket
  a megfigyelések alátámasztottak.
• Így Hoyle szerint a Naprendszer egy csillagközi
  gáz- és porfelhobol alakult ki, ami a
  Tejútrendszer egyenetlen forgása miatt már
  eredetileg is forgott. A felhot a saját
  gravitációs tere húzta össze. (Tehát nem kihulés
  eredményeként húzódott össze.)
• Megtartotta viszont az Alfven által módosított
  Laplace-Roche-féle gyuru leválási elméletet. Sot,
  továbbfejlesztve azt, arra is sikerült
  magyarázatot adnia, hogyan alakult ki kétféle
  bolygótípus.

20

• A 20. századra a spirálgalaxisok megfigyelése
  felfedte, hogy a mi galaxisunk csak egy a több
  milliárd galaxis között a folyamatosan táguló
  Világegyetemben - különbözo méretu
  galaxishalmazokba tömörülve.
• A 21. századra a látható világegyetem átfogó
  szerkezetének megértése tisztább lett, ahogy a
  galaxishalmazok egy hatalmas hálót alkotnak a
  galaktikus rostokkal és a közöttük elhelyezkedo
  üregekkel.
• Mindezek mellett további különféle elméletek
  felvetik, hogy Világegyetemünk csak egy a több
  milliárd univerzumot összeköto multiverzumban.

21
Csillag

• A csillag a csillagászat szaknyelvében olyan
  égitest, amely nukleáris energiát termel, így
  saját fénnyel rendelkezik

22
Keletkezése

• A világurben hatalmas por- és gázfelhok vannak. A
  molekuláris felhokben az anyag surubb és
  koncentráltabb. Ezek több tíz fényév átmérojuek
  lehetnek, a bennük lévo anyag még nagyon hideg.
  Azért nevezzük molekuláris felhoknek, mert a
  benne található gázok molekulák formájában vannak
  jelen. Minden ilyen molekuláris felho gyenge
  egyensúlyban van. Külso hatás következtében ez az
  egyensúly felborul. Ekkor a felho egy része saját
  tömegétol összeroskad és az anyag elkezd
  összehúzódni. A felho kisebb anyagcsomókra
  oszlik.
• A molekuláris felhokbol kiváló anyagcsomókból
  globulák jönnek létre. Ezeknek mérete a
  Naprendszerével egyenlo, tömegük 200 naptömeg.
  Még nagyon hideg és sötét objektumok. Lassan
  egyre surubbek és forróbbak lesznek, majd
  létrejönnek belolük a protocsillagok. Ezek már
  sugározni kezdenek. A protocsillagok anyaga
  tovább surusödik, fényük változó. Gyors
  gázkilövellések indulnak a pólusok felé. Amikor a
  magban a homérséklet eléri a 10 millió fokot
  beindulnak a nukleáris reakciók. A protocsillag
  átalakulásának ideje a tömegétol függ (30 millió
  év egy Naphoz hasonló csillagnál és 300 ezer év
  egy 30 naptömegu csillagnál).

23
Életük

• Amikor egy csillag magjában a nukleáris reakciók
  már teljes erovel beindultak, azok belülrol
  nyomást fejtenek ki, ami ellensúlyozza az
  összehúzódást, és ekkor egyensúlyi állapotba
  kerül. A csillag életének hossza méretétol függ.
  Haláluk így három típusba sorolhatóA
  kicsikLassan fogyasztják el hidrogén-készletüket
  , így több tízmilliárd évig élhetnek, nem indul
  be magfúzió, azaz a H-He átalakulás, lassan
  kialszanak, fekete törpévé válnak.A
  közepesekMint a mi Napunk is, amikor majd
  elégette a hidrogént, azaz héliummá alakította,
  azt még tovább égeti szénné és oxigénné. Így
  hatalmas energiatermelés közben vörös óriássá
  változik. Amikor elfogyott a hélium, kicsi,
  forró, fehér törpévé változik csillagunk.A
  nagyobbakHamarabb felélik hidrogénkészletüket,
  életük így nem szokott néhány millió évnél
  hosszabb lenni. Itt is elérik a "vörös óriás"
  állapotot, de utána még a héliumból keletkezett
  szén is átalakul, "elég", méghozzá kb. 750 millió
  fokon. Ez is még tovább alakul, végül vas lesz a
  csillag anyagából. Ez a vasmag a gravitáció
  hatására összeroppan, anyaga tisztán neutronná
  alakul, ami felrobban. Ezt nevezzük
  szupernóva-robbanásnak. Újabb kémiai elemek
  keletkeznek, szétszóródnak az urben, amik késobb
  akár élolények alkotórészeiként, így bennünk is,
  tovább élhetnek.

24
Nap Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter
Szaturnusz Uránusz Neptunusz
25
NAP

• Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának
  99,8-át, átméroje 109 földátméro.
• 73,5-ban hidrogénbol áll, amely a központjában
  zajló magfúzió során héliummá alakul.
• Az ennek során felszabaduló, majd a világurbe
  szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb
  földi élolény számára fénye a növények
  fotoszintézisét, hoje pedig az elviselheto
  homérsékletet biztosítja.
• Élteto ereje miatt a Nap kiemelkedo kulturális és
  vallási jelentoséggel is bír

26
NAP
27
(No Transcript)
28
Felépítése

• A mag a sugár 20-án belül eso teret jelenti, és
  ez a Nap egyetlen olyan része, amelyet
  közvetlenül a magfúzió fut, a többi réteg az
  innen kiáramló energiának köszönheti
  homérsékletét.
• A sugárzási zóna a sugár 2070-a közötti
  gömbhéjban helyezkedik el a sugárzási zóna. Ez a
  régió az energiaáramlás módjáról kapta a nevét
  ebben a rétegben az anyag még elég suru és forró
  ahhoz, hogy a magban keletkezett energia
  sugárzás, nem pedig hoáramlás formájában haladjon
  át rajta (ezt az ionizált formában jelenlévo
  hidrogén teszi lehetové). A homérséklet a magtól
  kifelé haladva folyamatosan csökken, de még így
  is rendkívül magas, az alsó zónahatáron 7 000
  000 K, míg a felson 2 000 000 K
• A konvekciós zóna a napbelso legkülsobb
  tartománya, értelmezéstol függoen a sugár
  70-ától kifelé elterülo, a felszín alatti
  mintegy 200 000 km vastag gömbhéjat jelenti.

29
Látható része

• A fotoszféra (görög a fény gömbje) a Nap látható
  felszíne, a naplégkör legalsó rétege, ahonnan a
  Nap látható fényének túlnyomó része több mint
  90-a 34 származik. Lényegében a
  csillagunkban termelodött energia ebben a
  rétegben sugárzódik szét fény formájában. Ez a
  réteg egy rendkívül vékony (a napbelso és -légkör
  messze legvékonyabb egysége), mindössze néhány
  száz kilométer vastag

30

• A napkorona a Nap légkörének ritka és kiterjedt
  legkülso része, ahol a homérséklet meghaladja a
  félmillió kelvint. A homérséklet tipikus értéke
  12 millió K, a suruségé 109részecske/cm³,
  szemben a fotoszférával, amely 1017 atomot
  tartalmaz köbcentiméterenként. A korona sokkal
  kiterjedtebb, mint a Nap maga 17 millió
  kilométeres távolságig mutatható ki a jelenléte.
  Éles külso határa nincsen. A napkorona anyaga
  folytonosan szökik (miközben alulról pótlódik),
  ebben a folyamatban keletkezik a Napból kiinduló
  plazmaáramlás a napszél.

31

• Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a
  különbözo szélességi körön levo területei eltéro
  sebességgel forognak az egyenlítoi területek 25,
  míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak
  körbe. Az eltérés miatt eros mágneses zavarok
  lépnek fel, amelyek napkitörések és különösen a
  mágneses pólusok 11 évente bekövetkezo
  felcserélodésének idején megszaporodó napfoltok
  kialakulásához vezetnek

32
PLazma

• Csillagunk plazma állapotban levo anyagból áll.
  Ebben a halmazállapotban az anyagot alkotó
  atomokról egy vagy több elektron leszakad és így
  a plazma ionok és szabad elektronok keveréke. A
  nagyobb suruségu régiók anyaga kétkomponensu
  folyadékként viselkedik, melynek összetevoit (az
  elektron- és az ion-folyadékot) elektromágneses
  erok kötik össze. A kisebb suruségu külso régiók
  esetén különösen furcsa jelenségek
  tapasztalhatók, mivel az egyes részecskék mozgása
  és a folyadékszeru viselkedés keveredik. A
  folyadékszeru viselkedés okozta legfontosabb
  jelenség a differenciális rotáció.

33
bolygó

• A bolygó olyan jelentosebb tömegu égitest, amely
  egy csillag vagy egy csillagmaradvány körül
  kering, elegendoen nagy tömegu ahhoz, hogy
  kialakuljon a hidrosztatikai egyensúlyt tükrözo
  közel gömb alak, viszont nem lehet elég nagy
  tömegu ahhoz hogy belsejében meginduljon a
  magfúzió.

Merkúr Vénusz Föld Mars Jupiter
Szaturnusz Uránusz Neptunusz
34
Bolygók típusai

• A Föld-típusú bolygók megnevezéssel jelenleg négy
  szilárd felszínu bolygótestet foglalunk egy
  csoportba a Merkúrt, a Vénuszt, a Földet és a
  Marsot.
• A Föld-típusú bolygókat nagy átlagsuruség, vasból
  és/vagy vas-szulfidból álló mag jellemzi.
• Az óriásbolygók (gázbolygók, gázóriások,
  Jupiter-típusú bolygók) a Nap és más csillagok
  körül keringo égitestek egyik típusa.
• Az óriásbolygók a Naprendszer keletkezése idején
  a Naptól távolabb jöhettek létre, ott, ahol már a
  víz is kifagyott, és a jégszemcsék is részt
  vehettek a bolygótestek felépítésében. Továbbá,
  miután összeállt egy néhányszor tíz földtömegnyi
  magjuk, gravitációsan is magukhoz tudták kötni a
  környezetükben lévo gázt

35
Égitestek
36
MeteorOID

• A meteoroid egy viszonylag kicsi (homokszem és
  szikladarab közötti méretu) szilárd test a
  Naprendszerben Amikor egy bolygó légkörébe lép, a
  meteoroid a súrlódás hatására felhevül Az izzó
  csóvát meteornak vagy hullócsillagnak nevezzük.
  Ha a meteoroid bármely darabja eléri a talajt,
  azt meteoritnak nevezzük.
• A meteoroid mérete 100 µm és 10 m közötti, az
  ennél nagyobb test aszteroida, a kisebb pedig
  bolygóközi por.

37
Üstökös

• Az üstökös olyan Naprendszer-beli égitest, mely a
  Nap körül, általában elnyújtott pályán kering, és
  a Nap közelébe érve kómája és a csóvája fejlodik
  mindkét jelenség legfobb oka az üstökösmagot
  éro napsugárzás. Maguk az üstökösmagok lazán
  összekapcsolódó jégbol, porból és
  szikladarabokból állnak, méretük néhány
  kilométertol néhány tíz kilométerig terjed

38
kisbolygó

• Egy kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál
  kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú
  égitest, mely csillag körül kering. A legtöbb
  kisbolygó feltehetoen a protoplanetáris korongból
  származik, melyek nem álltak össze bolygóvá a
  csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját
  holddal is rendelkezik.

39
A csillagköd vagy nebula porból, gázból és
plazmából álló csillagközi felho.
40
A nagy semmi?

• A csillagközi anyag a világurben, a csillagok,
  galaxisok és egyéb égitestek közötti térben
  található anyagok összességét jelenti, ugyanis a
  közhiedelemmel ellentétben a csillagközi tér nem
  tökéletesen üres változó de mindig rendkívül
  alacsony suruségu gázok töltik ki.
• A sötét anyag olyan anyagfajta, amely
  csillagászati muszerekkel közvetlenül nem
  figyelheto meg, mert semmilyen elektromágneses
  sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el,
  jelenlétére csak a látható anyagra és a
  háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból
  következtethetünk. Az Univerzum tömegének csupán
  4,6-át alkotja a megfigyelheto anyag, 23 a
  sötét anyag aránya, és 72 a sötét energia.

41
A Föld alakja
42
GEOID
43
(No Transcript)
44
(No Transcript)
45
(No Transcript)
46
(No Transcript)
47
Ekliptika
48
(No Transcript)
49
Holdfázisok
50
(No Transcript)
51
Holdfogyatkozás
52
(No Transcript)
53
Fogyatkozás
54
Tájékozódás

• Látóhatár
• Horizont. a Föld felületének egy pontján (az
  észlelo helyén) átfektetett vízszintes sík és az
  égbolt kör alakú, látszólagos metszésvonala. Az
  általa bezárt kör a látóhatár síkja. Ez annál
  nagyobb, mennél magasabban fekszik az észlelés
  helye. A felszín feletti 5000 m magasságban pl. a
  látóhatár sugara 252,6 km. Ez elméleti érték a
  terep egyenetlenségei miatt valójában a látóhatár
  sugara sokkal kisebb.

55
(No Transcript)
56
Koordináta rendszer

• A gömb felületén valamely P pont a f földrajzi
  szélességével és a ? földrajzi hosszúságával
  adható meg. Az ókori Babiloniaktól származó, majd
  a görög gondolkodó és földrajztudós, Ptolemaiosz
  által kiterjesztett elképzelés szerint a teljes
  kör 360 fokra (360) osztható fel. Ez alapján
  alkotható meg a földrajzban használt speciális
  gömbi koordináta-rendszer.

57
Fokhálózat
58
(No Transcript)
59
Szélesség

• A szélességet úgy kapjuk, hogy összekötjük a Föld
  középpontjával, és az így kapott egyenes és az
  Egyenlíto síkja által bezárt szög adja a
  szélességet. Megállapodás alapján északi irányba
  pozitív, déli irányba negatív az érték elojele.
• Az azonos szélességu pontok alkotta vonal a
  szélességi kör. A szélességi körök síkjai
  párhuzamosak egymással és az Egyenlítovel. Az
  Egyenlíto (f0) a leghosszabb szélességi kör, a
  szélességi körök a pólusok felé rövidülnek. A
  pólusok a 90 foknál találhatók Északi-sark
  90 Déli-sark -90.

60
(No Transcript)
61
Hosszúság

• Az azonos hosszúságú pontok alkotta görbe a
  meridián, vagy más néven hosszúsági kör. A kezdo
  meridián (?0), egy a Föld felszínén önkényesen
  kijelölt ponton, a greenwichi obszervatóriumon
  (Royal Observatory, Greenwich) halad keresztül.
  Az antimeridián a kezdo meridiántól 180-ra van
  egyaránt keletre és nyugatra. A szélességi
  körökkel ellentétben a meridiánok azonos
  hosszúságúak és nem párhuzamosak mindegyik
  áthalad az északi és a déli póluson.

62
Ido
63
Középnapido24 óra
Valódi napido a Nap két delelése között eltelt
ido
64
Helyi ido

•  A helyi ido-vel, amit az adott hely földrajzi
  hosszúsága határoz meg.
• Meridián
• 1o 4 perc
• 15o 1 óra
• 60 (szögperc) 1o

65
Magyarország helyzete

• A földrajzi fokhálózat (koordináta rendszer)
  szerint országunk az északi szélesség 45o48' és
  48o35', a keleti hosszúság 16o5' és 22o58'-e
  között terül el.
• Az ország maximális kelet-nyugati szélessége 526
  km, míg legnagyobb észak-déli kiterjedése 268 km.

66
Zóna ido

• 1884-ben a Nemzetközi Meridián Konferencia azt a
  döntést hozta, hogy az angliai Greenwichi Királyi
  Obszervatórium helyi ideje legyen az a kiindulási
  idozóna.
• Miért volt rá szükség?

67
Idozóna
68

• GMT Greenwich Mean Time.
• UTC  egyezményes koordinált világido.
• Angolul CUT lett volna a coordinated
  universal time rövidítése, míg franciául TUC a
  temps universel coordonné rövidítése.
• Kompromisszumos megoldásként fogadták el az
  UTC jelölést.

69
Térkép
70
Mennyi az ido?

• Budapesten (GMT 1)1100 óra van.
• New Yorkban (GMT-4)? 6 óra
• Los Angelesben (GMT -7)? 3 óra
• Sanghajban (GMT 8)? 1800 óra
• Kievben (GMT 2)? 12 óra

71

• Budapesten 300 óra van.
• New Yorkban? 2200
• Sanghajban? 1000
• Budapesten 1900 óra van.
• New Yorkban? 1400
• Sanghajban? 200

72

• Mennyi a helyi ido SYDNEY (GMT11)-ben dec.
  22-én, ha GMT 1523? A Nap deleléskor melyik
  látóhatáron látszik?
• d. sz. 33 52' 06?, k. h. 151 12' 31?
• Mennyi a helyi ido TASKENT (GMT 5)-ben szept 23
  ha GMT 1112? A Nap melyik látóhatáron delel?
• é. sz. 41 16', k. h. 69 13'

73
Helymeghatározás

• 1.Melyek Kairó földrajzi koordinátái?
• 2.Hol található a Kenya-vulkán?
• 3.Melyek Sao Paulo földrajzi koordinátái
• 4.Melyik város található az alábbi koordinátákon?
  é. sz. 20, k. h. 110, illetve é. sz. 30, ny.
  h. 90, valamint d. sz. 42, k. h. 175
• 5.Melyik szigetet találjuk a k. h. 150 és a d.
  sz. 17 alatt?
• 6.Melyik hegycsúcs található az é. sz. 46 és a
  k. h. 7 földrajzi koordinátákon?
• 7.Melyik földrajzi szélességen fekszik Afrika
  legészakibb és legdélibb pontja?

74
Megoldás

• 2. é. sz. 30 és k. h. 3110
• 2. d. sz. 1 és k. h. 37
• 3. d. sz. 2357 és ny. h. 47
• 4. Hajkou, New Orleans, Wellington
• 5. Willis-szk.
• 6. Mont Blanc
• 7. é. sz. 37 20 és d. sz. 34

75
Feladatok

• 30.Hány földrajzi fok London és Budapest
  hosszúságkülönbsége?
• 31.Mennyi New Orleans és London
  hosszúságkülönbsége?
• 32.Állapítsuk meg Alexandria és Mekka
  hosszúságkülönbségét!
• 33.Olvassuk le a glóbuszról Budapest és Fokváros
  hosszúságkülönbségét!

76
Megoldás

• 30. 19
• 31. 90
• 32. 950
• 33. 040

77
Kinek a nevéhez fuzodik a geocentrikus világkép
elmélete? Ptolemaiosz Galileo Galilei Kopernikusz
Kepler Ki és mikor alkotta meg a heliocentrikus
világképet? Kopernikusz - XVI. században Arisztote
lész - Kr.e. 384-ben Giordano Bruno - XV.
században Newton, angol tudós - XVII. században
Kinek a nevéhez fuzodik a bolygók
mozgástörvényeinek megalkotása? Kepler, német
származású prágai csillagász Galilei, olasz
fizikus Kopernikusz, lengyel csillagász Giordano
Bruno, olasz filozófus Mi volt a geocentrikus
világkép lényege? A Világegyetem központja a
mozdulatlan Föld, s valamennyi égitest körülötte
kering. A Föld mozog, a többi bolygó
mozdulatlan. A Föld kering a Nap körül. Az
Univerzum központi csillaga a Nap.
78
(No Transcript)
79
(No Transcript)
80
(No Transcript)
81
(No Transcript)
82
(No Transcript)
83
(No Transcript)
84
(No Transcript)