Az ISPA, Koh

1
Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális
Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek
ellenorzési tapasztalatai.

• Budapest, 2006. március 21.

Bihary Zsigmond foigazgató Állami Számvevoszék
2
A közpénzeket kezelokkel, felhasználókkal
szembeni követelmények - a vezetés felelossége
A számviteli szabályok következetes érvényesítése
A közpénzek törvényes és szabályszeru beszedése,
kezelése, felhasználása.Elszámolási
kötelezettség.
Eloirányzatok célok szerinti teljesítése
Megbízható beszámolás
Megfelelo belso kontroll, belso ellenorzés
A közpénzek célszeru kezelése, felhasználása
Gazdaságosság
Hatékonyság
Eredményesség (hatás)
3
Az ellenorzésekkel és az ellenorzési munkával
szembeni alapveto követelmények
Magas fokú megbízhatóság
Új érték adása
Az ellenorzési munkafolyamat meghatározó elemei
Lényegességen és kockázatokon alapuló
megköze-lítés megismerés
Elegendo és megfelelo bizonyíték
megszerzése(megbízható és hatékony eljárások)
A feladat pontos meghatározásacélok, területek,
hatókör Program
Ellenorzésicélokra választadó
vélemény,jelentés
Elokészítés, megtervezés
Végrehajtás
Jelentéskészítés
Megfelelo dokumentálás, többszintu minoségkontroll
4
Az ellenorzés célja

• Annak értékelése, hogy
• az ISPA támogatásra lekötött projektek
  kiválasztása, elorehaladása gazdaságosan és
  hatékonyan szolgálta-e a magyar környezetvédelmi
  / közlekedésfejlesztési célok megvalósulását és
  az EU támogatások hasznosulását
• idoben és megfeleloen felkészültek-e a Kohéziós
  Alap feltételrendszerének alkalmazására

5
Az ellenorzés megállapításai

• Az ISPA támogatások segítették a magyar
  környezetvédelmi (szennyvíztisztítás, reg.
  hulladékkezelés) és közlekedési programok
  megvalósítását,de
• a projektek 1,5 2,5 éves csúszása
• a tervezett költségek túllépése, az uniós
  támogatási arányok csökkenése
• a nyilvántartási és monitoring rendszer
  kiépítésének késedelme
• a partnerség érvényesítésének hiányosságai
• a hazai szabályozás követo jellege és gyakori
  változásai
• az intézményrendszer stabilitásának hiányosságai
• rontották a támogatás felhasználásának
  hatékonyságát.

6
Az ellenorzés megállapítások ok-okozati
összefüggéseiI.

• Rövid felkészülési ido a program indítására (a
  hazai szabályozási és intézményrendszer
  kiépítése, az ISPA stratégia kidolgozása és az
  elso pályázatok benyújtása párhuzamosan történt).
• Koncepcióváltások a hazai ágazati stratégiákban
  (pl. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése) .
• A beadott pályázatokban foglalt projektek nem
  részletes muszaki dokumentációra épültek.
• A projektekhez kapcsolódó társadalmi egyeztetés
  hiányosságai, a partnerség elvének utólagos
  érvényesülése.
• Költség és idotervezési hiányosságok a szakértoi
  támogatás ellenére (túlzott optimizmus, a
  minoségbiztosítás hiányosságai).

7
Az ellenorzés megállapítások ok-okozati
összefüggéseiII.

• Az elfogadott projektek pénzügyi
  megállapodásainak a társfinanszírozási
  hiányosságok miatti késedelmes aláírása (min 52,
  max 522, átl. 177 nap).
• A projetek elokészítésének csúszása (tervezés,
  engedélyezés)
• Uniós és hazai szabályozás változásai késedelmet
  okoztak (DIS, közbeszerzés)
• A környezetvédelmi projekteknél az elozetes
  társadalmi egyeztetés elmaradása miatt egyes
  projektek helyszínváltozása a muszaki tartalom
  változása mellett nem tervezett költségtöbbletet
  eredményezett.(pl. Észak-Kelet Pest megyei
  regionális hulladék esetében 5 népszavazás,
  Észak-Balaton reg. Hulladékkezelo program esetén
  3 népszavazás)

8
Az ellenorzés megállapítások ok-okozati
összefüggéseiIII.

• Nem alakították ki a muszaki tartalomváltozás és
  költséghatásuk egységes rendjét. (átláthatóság
  hiánya)
• Az alkalmazott indikátorok nem voltak alkalmasak
  a fizikai teljesítés nyomon követésére.
• A finanszírozási rendszerben a nyilvántartásokban
  párhuzamosságok, a kifizetések idoigényessége
  volt jellemzo. (EMIR fejlesztés csúszása)
• Koordinációs hiányosságok a többszintu
  ellenorzési rendszerben.
• Az EDIS rendszerre való áttérés csak részben volt
  sikeres.

9
Áttérés a Kohéziós Alapra

• A Kohéziós Alap Keretstratégiát már 2003-ban
  kialakították.
• 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes
  rendelet az SA és KA ált. eljárási szabályairól
  rendezi az elozetes társadalmi egyeztetés és a
  pályázatok kidolgozottságának problémáit.
• 360//2004. (XII.26.) Korm. rendelet rendezi a
  többszintu ellenorzési rendszer koordinációját.

10
A Strukturális Alapok felhasználásának a
környezetvédelmi szempontokra is kiterjedo
ellenorzése

• Az NFT idoarányos végrehajtásának és azon belül
  a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési
  Operatív Program ellenorzése az Állami
  Számvevoszék 2006. évi ellenorzési terve és az
  ellenorzési program szerint jelenleg van
  folyamatban.
• Az ellenorzés módszere teljesítmény-ellenorzés

11
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!

• Bihary Zsigmond
• foigazgató
• ÁLLAMI SZÁMVEVOSZÉK