A p

1
Növekedés és válság. Bankok a 20. század elso
felében
2
Az állam finanszírozási igénye
A hazai gazd. pénzügyi muködése
Bank (tulajdonosi elvárások, profit)
Nemzetközi gazdasági helyzet
Társadalmi igények
3
Piacgazdaság és pénzügyi intézmények

• NyE. a piacgazdaság kialakulása a 18-19.
  században legtisztább formájában Angliában
• Négy fontos tényezo jelzi a modern pénzügyi
  intézményrendszer létrejöttét
• 1. Az Angol Bank létrehozása (1694)
• 2. A kereskedelmi bankok szabad alapítása
• 3. Az aranypénzrendszer bevezetése (1774)
• 4. Az angol banktörvény létrejötte (1844)
• Hatások nemzetközi aranyvaluta-rendszer
  kialakulása az angol minták másolása
• Folyamatos alkalmazkodás 1879 USA
  Ausztria-Magyarország 1892 Oroszország 1897.

4
Az aranystandard és a stabilitás

• Miért volt kedvezo az új modell?
• Elméletileg könnyen leírható és magyarázható volt
• A vállalkozóknak és az államnak is biztos
  hátteret jelent
• Biztosította a nk-i kereskedelem hatékony
  muködését
• Teljes konvertibilitást jelent a
  külkereskedoknek, magánembereknek stabil
  valutakurzusok
• A tokeexport révén hozzájárult az elmaradott
  országok fejlodéséhez egyben a kialakult
  világrendet tartósította
• A muködés feltételei
• - problémamentes idoszak, nemzetközi béke
• - a növekedés (szükségletek) miatt
  aranyutánpótlás
• - hosszú távú, stabil várakozások
• - hasonló típusú intézményi és jogi háttér

5
Újszeru kihívások a 20. század elso felében

• A 20. század változásai komoly kihívást
  jelentettek a bankrendszer számára
• - az elso világháború folyamatai 1918 utáni
  stabilizáció (hiperinfláció, új jegybankok, új
  valuták kényszere stb.)
• - Az 1929-33 közti világgazdasági válság
• - A második vh. finanszírozása majd a
  stabilizáció
• Állandó alkalmazkodás kényszere, szoros kapcsolat
  a mindenkori gazdaságpolitikával sokszor a
  politikai célokat kell kiszolgálniuk avagy a
  politika térdre kényszerítette oket.
• Ugyanakkor a bankélet egy önálló ágazat van
  belülrol és a szakmából fakadó fejlodése is

6
(No Transcript)
7
(No Transcript)
8
Az európai pénzügyi rendszer változásai a háború
idején

• 1914-18 hatalmas állami kiadások megjelenése,
  1915-ben a Bank of England felfüggeszti a
  papírpénz aranyra való korlátlan átváltását
• A forgalomban csak a beválthatatlan papírpénz
  maradt (más országokban egyenérték-meghatározás,
  kényszerárfolyam)
• Jelentos infláció ment végbe az arany a
  felhalmozás (tartalékképzés) eszköze lesz
• Nem muködött a nemzetközi kereskedelem és a
  tokeexport modellje csökkentek az állami
  bevételek
• Háború vége felé szociális kérdések megoldása,
  strukturális munkanélküliség, államháztartási
  egyensúly igénye, infláció megszüntetése.

9
A hazai pénzintézmények változásai

• Kevés a saját forrás és a tartalék eros állami
  beavatkozás a pénzügyi életbe
• Kormányzati igények papírpénz-kibocsátás
  felfüggesztették a forgalomba hozott bankjegyek
  40 -os ércfedezeti eloírását az O-MB jelentos
  kölcsönöket adott a kormánynak
• 8 hadikötvény-jegyzés (magas kamat), a ker.
  bankok hagyományos hitelezése szukült
• 1916 Pénzintézeti Központ felállítása hosszú
  távon eros állami kontroll a ker. bankok fölött
• A nagy bankok terjeszkedtek (vidéki
  pénzintézeteket szereztek, ipari vagy mg-i
  vállalkozást alapítottak stb.)

10
Az O-MB bankjegyforgalma és tartalékai 1914-1918
között (1000 K )
Bankjegyforgalom Aranytartalék
1914. július 31. 3 061 925 1 094 938
1916. december 31. 10 888 619 290 024
1918. október 31. 31 483 231 267 711
F. Popovics Sándor, 1926. táblázata alapján,
egyszerusítve
11
Stabilizáció és az MNB létrejötte

• 1919 után az elsodleges a pénzügyi stabilizáció
• Hegedus deflációs kísérlete (vagyonváltság,
  pénzkivonás, de likviditási gondok, hitelszuke)
• 1921 végétol irányított infláció, de az
  eroforrások korlátozottak, külso források
  kellenek
• Szanálási terv (Népszövetség). Feladatok
  infláció megállítása, jegybank létrehozása
  1926-ra költségvetési egyensúly, megegyezés a
  jóvátételben a szomszédokkal gazdasági
  újjáépítési terv
• 1924 Jegyintézet helyett MNB
• 1926 végén a pengo bevezetése (1,2 ak 1 P)
• Ker. bankok erosödése közmukölcsönök

12
Az európai megújulás lehetoségei

• 1922 Genova nemzetközi konferencia, a cél az
  arannyal való takarékoskodás
• Eszközei arany valuta standard és valutatartalék
  bevezetése
• 1925 Nagy Britannia visszatér az
  aranystandardhoz, a fontsterling háború elotti
  paritásán felülértékelt valuta, az árak csak
  lassan alkalmazkodtak hozzá
• De nem mindenhol állt vissza a régi modell a
  muködési közeg megváltozott megjelentek a
  spekulatív tokemozgások
• Új pénzpiacok eloretörése, USA, New York
  nemzetközi pénzáramlás jelentosége az európai
  államok szempontjából

13
A nagy válság és a bankok

• 1925-29 nagy konjunktúra, túlértékelt részvények
• 1929. október 24., 29 New York tozsdepánik, a
  tozsdebankok csodbe jutása állami segítség
  igénye
• A pénzügyi nehézségek áterjednek a reálszférára
  finanszírozási nehézségek
• USA 1931 elejére 25 000-bol 18 000 bank maradt
• 1931 Anglia May-jelentés takarékossági
  program letérés az aranystandardról deflációs
  politika alacsony árfolyamon tartották a fontot
• 1931. május Ausztria, az ipari érdekeltségei
  miatt a Creditanstalt csodbe jutott
• 1931. július közepe németországi nagybankok
  csodje

14
A bankok Mo-on a válság után

• A hazai bankrendszer viszonylag kis veszteséggel
  élte túl a válságot
• A családi bankházak helyzete évszázados
  intézmények kerültek rossz pozícióba
• A nagyobb kereskedelmi bankok fölénye a kisebbek
  eltunése fúziós hullám, felvásárlások
• A helyi régi pénzintézmények lehetoségei
  összefonódás a politikai élettel a városok és a
  lokális közmuépítkezések finanszírozása
• Egyre több üzletággal foglalkozó
  (multifunkcionális) bankok megjelenése a
  tulajdonosi kör változásai
• Az állam beavatkozása, eros szabályozás

15
A bankok és a háború (1939-45)

• Régi, az 1910-es évekbol ismert folyamatok újra
  elotérbe kerülése
• Állami koncentráció, hadifinanszírozás egyéni
  üzleti érdekek háttérbe szorítása
• Közép-Európa a zsidóság kiszorítása a pénzügyi
  élet muködésébol
• A jegybankok állami akarat alá rendelése
  papírpénz-kibocsátás növelése, infláció
• A kereskedelmi banki hitelezés beszukítése a
  nem-hadiipari vállalatok vagy egyéb gazdasági
  alanyok korlátozása pénzteremtés, hiperinfláció

16
A 2. vh. és Bretton Woods

• 1944. közepe 44 szövetséges állam, 730 küldött
• Cél a szabad világ monetáris világrendjének
  kialakítása gazdasági stabilizáció létrehozása
• Az USA és Nagy-Britannia dominálta
• Alapelv vissza a szabad kereskedelemhez, vége a
  gazdasági nacionalizmusnak
• Új pénzügyi világszervezetek létrehozása (IMF,
  IBRD, az alaptoke nagy része amerikai és angol)
• Új valutaarányok meghatározása dollár
  aranystandard-rendszer jelentos mértéku
  stabilitás
• Az USA a világ aranykészletének 80 -át
  birtokolta
• 1971-ig stabil pénzügyi rendszert alakítottak ki.

17
A Mount Washington Hotel, a konferencia székhelye
18
Néhány következtetés

• A változások iránya
• Nemzetgazdasági szinten kialakul egy normatív
  pénzügyi rendszer külso hatások megbontják
  instabilitás kényszerszeru intézményi
  alkalmazkodás stabilizációs lépések.
• Bankok muködése olcsó pénzteremtés (hitelboség)
  a piacok telítodése egyre kockázatosabb
  kihelyezések instabilitás állami beavatkozás
  szükségessége.
• Társadalmi igények emelkedése technológiai
  megújulás lehetosége gyors életszínvonal-növeked
  és elérése a pénzügyi kockázatok alulértékelése
  eladósodás a fejlodés megakadása.