1. dia

1
Muszaki alapismeretek
Készítette Zoltai Sarolta
Forgalmazza Mikrosuli Bt. 5901 Orosháza Pf.
318 tel/fax [phone] e-mail
msuli_at_elender.hu www.bpcomputer.hu/mikrosuli
2
Témakörök

• Statika, erok, erorendszerek
• Szilárdságtan, igénybevételek
• Súrlódás, munka, teljesítmény, hatásfok
• Hidrosztatika, hidrodinamika, hotan, áramlástan
• Kötogépelemek
• Csövek, csokötések
• Tengelyek, csapágyazások

3
Az ero

• Az ero a testeknek egymásra gyakorolt hatása,
  amelynek következtében mozgásállapot-, méret,
  vagy alakváltozás következhet be.
• Jele F
• Mértékegysége N
• Az ero jellemzoi nagyság, irány, támadáspont.
• Az ero ábrázolása

F1
4
Az ero felbontása

• Az ero adott irányú összetevokre bontható
  szerkeszto eljárással.

F
F1
F2
5
A nyomaték

• Az ero forgatóhatását forgatónyomatéknak
  nevezzük.
• Jele M
• Mértékegysége Nm
• Számítása
• A forgatónyomatékot bármely vonatkoztatási pontra
  számíthatjuk, az eronek és a vonatkoztatási
  ponttól mért távolságának szorzatával.

MA F a
F ero nyomatékát határozza meg A pontra, mely a
távolságra van az erotol.
6
Síkbeli közös ponton átmeno erorendszerek eredoje
Szerkesztés
F1
F2
R
F4
F3
Az összetevo erok nyílfolyama folytonos, az
eredoé pedig a kezdopontból mutat a végpontba.
7
Párhuzamos erok eredoje

• Szerkesztés

R
F1
F2
Az eredo ero nagysága egyenlo az erok nagyságának
összegével, hatásvonalának helyét szerkesztjük.
RF1F2
8
Párhuzamos erok eredoje
50 N
R

• Számítással

70 N
80 N
B
A
1 m
3 m
4 m
x1
x2
A B pontra számított nyomatékok algebrai
összege egyenlo az eredoero ugyanezen pontra vett
nyomatékával.
Rx1 501704808 50280640 X1 4,85
m 200
9
Igénybevételek

• Igénybevételnek nevezzük a külso eroknek a
  testekre gyakorolt alakváltoztató hatását.
• Egyszeru igénybevételek a következok
• Húzás, nyomás
• Hajlítás
• Nyírás
• Csavarás
• Ha egy szerkezetet egyszerre többféle egyszeru
  igénybevétel terhel, összetett igénybevételrol
  beszélünk.

10
A feszültség

• Egy testben külso erok hatására a
  keresztmetszetet egész területén megoszló belso
  erok lépnek fel. A felületegységre jutó belso
  erot feszültségnek nevezzük.
• A feszültség vektormennyiség.
• A feszültség összetevokre bontható, így lehet a
  keresztmetszet meroleges hatásvonalú (normális)
  és a keresztmetszet síkjába eso (csúsztató
  feszültség).
• Jele s és t
• Mértékegysége N/m2Pa N/mm2 MPa
• A megengedett feszültség az a feszültség,
  amelynek a hatására az anyag nem deformálódik.

11
Húzó- és nyomófeszültség
l1
F
F
s
Számítása F s A Mértékegysége
N/m2
l0
?l
-?l
F
-s
F
l1
12
Szakítódiagram
A diagram szakaszai I     Egyenletes megnyúlás
szakasza, az alakváltozás rugalmas. II     Fe 
ero hatására a próbatest az ero növelése nélkül
nyúlik           Ezt a nyúlást folyásnak
nevezzük. Maradó alakváltozás. III   Maradó
alakváltozás szakasza.           Fm  a húzóero
maximuma, a  szakítóero. Szívós alakváltozás.
IV   Csökkeno erohatásra bekövetkezo nyúlás.
          Fu ero hatására jön létre a szakadás.
       Képlény alakváltozás.
13
Szakítóvizsgálattal megállapítható jellemzok
Szakítószilárdság
Folyáshatár

Szakadási nyúlás
Kontrakció

14
Hooke-törvény

• Az egyenletes nyúlás szakaszában belül a fajlagos
  nyúlás egyenesen arányos a feszültséggel.
• s
• E
• e
• Ahol
• s feszültség
• e fajlagos nyúlás
• E rugalmassági modulus
• A rugalmassági modulus vagy rugalmassági tényezo
  anyagonként más és más, az anyagra jellemzo
  mértékegység nélküli szám.

15
A hajlítás

• Állandó keresztmetszetu egyenes rudat a végein
  közös síkban fekvo, azonos nagyságú, ellentétes
  értelmu Mh nyomatékú eropárok terhelnek.
• A hajlítás tengelyében a feszültség 0, a szélso
  szálban pedig a legnagyobb
• A hajlítás alapegyenlete
• Mh
• smax
• K
• K Keresztmetszeti tényezo, amely a keresztmetszet
  alakjára és méreteire, és a szélso szál
  távolságára utal.

16
Tartó támasztóeroinek méretezése

• Méretezés tiszta hajlításra
• Feszültség szempontjából a tiszta hajlítással
  terhelt rudakat az alapegyenlet felhasználásával
  méretezzük (ellenorizzük).
• Eloször a szükséges keresztmetszeti tényezot
  számítjuk ki a terhelés és a megengedett
  feszültség ismeretében.
• Mh
• Kszüks
• smeg
• A keresztmetszet alakját és bizonyos méreteit
  szabadon választhatjuk, de a keresztmetszeti
  tényezo értéke nem lehet kisebb a kiszámítottnál.
• Az adatok táblázatokból kereshetok ki.

17
A nyírófeszültség

• A nyíróerok hatására a nyírásra igénybe vett test
  két szomszédos keresztmetszete igyekszik
  elcsúszni egymáson, vagyis a keresztmetszeteken
  feszültségek ébrednek.
• Ezek nagysága a keresztmetszet mentén állandó és
  eredojük a nyíróerovel tart egyensúlyt
• A tiszta nyírás alapegyenlete
• F
• t
• A
• A a keresztmetszet területe

18
A csavaró feszültség

• Ha egy rúd végeit azonos nagyságú ellentétes
  értelmu nyomatékkal terhelik, a rúdban csavaró
  igénybevétel ébred.
• A csavarás alapegyenlete
• Mcs
• tmax
• Kp
• Kp poláris keresztmetszeti tényezo

19
Összetett igénybevételek

• Ha két egyszeru igénybevétel egyidejuleg terhel
  egy testet összetett igénybevételrol beszélünk.
• Esetei
• Valamelyik egyszeru igénybevétel következtében
  fellépo feszültség jóval meghaladja a másikat.
• Ha a két egyszeru igénybevétel okozta
  feszültségek azonosak vagy csak s vagy csak t
  akkor egyirányú összetett igénybevétellel van
  dolgunk.
• Ha az egyszeru igénybevételek miatt fellépo
  feszültségek különbözoek, akkor többirányú
  összetett igénybevételrol beszélünk.

20
A súrlódás

• A súrlódás az érintkezo testek közötti
  ellenállás, amely a mozgást akadályozza.
• Az egymáson elmozduló testekre a súrlódás
  következtében a súrlódó ero hat. A súrlódó ero
  (S) nagysága függ a testeket összeszorító erotol
  (FN) és a testek érdességének a mértékétol.
• A testek érdességének mértékét a súrlódási
  tényezo fejezi ki. (µ).
• S µ FN
• Mértékegysége N
• Megjelenési formái csúszó súrlódás, gördülés.

21
Az energia

• Mechanikai munkavégzés eredményeképpen valamely
  test alakja, helyzete vagy mozgásállapota ero
  hatására - megváltozik.
• W F s N m J
• Az energia a munkavégzo képességet fejezi ki.
• m v2
• E
• 2
• Az energia megjelenési formái helyzeti energia,
  mozgási energia, hoenergia, villamos energia,
  atomenergia stb

22
A teljesítmény és hatásfok

• A teljesítmény az egységnyi ido alatt végzett
  munka.
• W
• P W
• t
• A hatásfok a hasznos teljesítmény és az összes
  teljesítmény (energia) aránya.
• Phaszn
• ?
• Pösszes
• A hatásfok mértékegység nélküli szám...

23
Folyadékok jellemzoi

• Suruség összefüggéssel
  számítható.
• Dermedés a folyékony halmazállapotból a szilárd
  halmazállapotba való átmenet.
• Párolgás a cseppfolyós halmazállapotból a
  légnemu halmazállapotba való átmenet, amely
  bármely homérsékleten végbemegy. Elvileg minden
  anyag párolog.
• Viszkozitás a folyadék alakváltozással szembeni
  ellenállásának számértékét adja. A folyadékok
  hígfolyósságára utal.
• Fajho Az a homennyiség, mely valamely anyag
  tömegegységének egy Celsius-fokkal való
  felmelegítésére szükséges.
• Kapillaritás

24
A nyomás
Nyomás a nyomóero és a nyomott felület
hányadosaként meghatározott fizikai mennyiség.
Mértékegysége 1 Pa 1 N/m2
25
A nyomás terjedése nyugvó folyadékban
A folyadékra vagy gázra ható külso felületi ero
által létrehozott nyomás a folyadékban vagy
gázban minden irányban gyengítetlenül
terjed. Föld gravitációs terében elhelyezkedo kis
kiterjedésu folyadéktér elemeire ható súlyerok jó
közelítéssel párhuzamosak és a földfelszínre
merolegesek, így mondhatjuk, hogy a nehézségi
erotér hatása alatt álló folyadéktérben a nyomás
egy vízszintes felület minden pontjában egyenlo.
Azokat az edényeket vagy edényrendszereket,
melyek között a folyadék vagy gáz szabadon
áramolhat, közlekedo edényeknek nevezzük.
26
Oldal- és fenéknyomás

• A nyomás egy adott helyen minden irányba hat.
• Az edény alján a nyomás nem a folyadék
  mennyiségétol függ, hanem a folyadék szabad
  felszínének az edény aljától mért távolságától.

27
Az áramló folyadék

• Folytonossági törvény
• Összenyomhatatlan folyadék stacionárius
  áramlására fennáll, hogy az áramlási cso
  keresztmetszetének és az ott felvett sebességnek
  a szorzata a cso bármely helyén állandó.
• A1v1A2v2

28
Bernoulli egyenlet

• A tétel tulajdonképpen azt mondja ki, hogy a
  folyadék egységnyi tömegére vonatkoztatott
  mozgási energiájának, nyomásból származó
  munkavégzo képességének és helyzeti energiájának
  összege egy áramvonal mentén állandó.

Az összefüggésben szereplo, a folyadék
sebességébol származó nyomást
dinamikus vagy sebességnyomásnak, a p-vel jelölt
nyomást statikus nyomásnak, míg a
szorzattal értelmezett mennyiséget
hidrosztatikai nyomásnak nevezzük.
29
A veszteséges áramlás jellemzoi

• Minden áramlásnál veszteségek lépnek föl. Áramló
  folyadékok esetén sok egyedi ellenállás
  keletkezik, amelyek összeadódnak és így
  nyomásveszteség jön létre
• folyadékrészecskék egymáson való súrlódása
  (folyadéksúrlódás)
• a vezetékfalon keletkezo súrlódás (mechanikai
  súrlódás)
• irányváltozások és keresztmetszet változások
  következtében

30
A ho fogalma

• Ho az az energia, amely homérséklet-különbség
  miatt vándorol egyik helyrol a másikra.
• Hoáramlás a ho terjedésének olyan módja,
  amelyben a melegebb anyag a hidegebbel magától
  egyszeruen összekeveredik. Olyan közegekben jön
  létre, amelyeknek részecskéi nem helyhez
  kötöttek.
• Hovezetés a ho terjedésének olyan módja,
  amelyben a melegebb rész nagyobb mozgási
  energiával rezgo részecskéi "ütközések" révén
  átadják energiájuk egy részét a szomszédos
  részecskéknek. Olyan közegekben jön létre,
  amelyeknek részecskéi helyhez kötöttek.
• A homérséklet Si-alapmennyiség.
• Mértékegysége Celsius-fok Kelvin-fok-273
  Celsius-fok.

31
A fajho

• Az a homennyiség, mely valamely anyag
  tömegegységének egy Celsius-fokkal való
  felmelegítésére szükséges.

32
A hotágulás

• A folyadékok és a szilárd testek hotágulásának
  mértéke egyenesen arányos a homérséklet-változássa
  l.
• ?V ßV0?T
• Ahol V0 a 0oC-on mért kezdeti térfogat, ?T a
  homérséklet változása a 0oC-hoz képest, ß az ún.
  térfogati hotágulási együttható, amelynek
  mértékegysége 1/oC, az anyagi minoségre jellemzo
  állandó.

33
A gázok normál állapota

• A tömeg, a térfogat, a nyomás, és a homérséklet
  egyértelmuen meghatározzák a gáz egyensúlyi
  állapotát. Ezek a fizikai mennyiségek az
  állapotjelzok, vagy állapothatározók. Bármelyik
  állapotjelzo megváltoztatása legalább egy , de
  inkább több állapotjelzo változását vonja maga
  után.
• Az általános gáztörvény megadja a kapcsolatot egy
  adott mennyiségu ideális gáz állapotjelzoi
  között, két különbözo állapotban

34
A hotan fo tételei

• A termodinamika elso fo tétele egy anyagi
  rendszer belso energiájának megváltozása egyenlo
  a közölt ho és a rendszeren végzett mechanikai
  munka elojeles összegével. ?E Q W
• A termodinamika második fotétele szerint a
  természetben külso behatások nélkül midig a
  homérséklet kiegyenlítodésére irányuló folyamatok
  zajlanak le azaz ho magától nem kerülhet az
  alacsonyabb homérsékletu helyrol a magasabb
  homérsékletu helyre.
• A termodinamika harmadik fotétele szerint az
  abszolút zéruspont (0 K) nem érheto el.

35
Kötési módok felosztása

• A szereléstechnológia alapja az alkatrészek
  összekötése, amellyel felépítjük a szerkezeti
  részeket, géprészeket, vagy gépeket.
• A kötés lehet
• oldható
• nem oldható (roncsolással oldható)
• A nem oldható kötéseket létrehozhatjuk
  anyaggal-kötéssel, alakkal-kötéssel, vagy
  erovel-kötéssel.

Nem oldható anyaggal kötés hegesztés
Nem oldható anyaggal kötés forrasztás
Nem oldható anyaggal kötés ragasztás
Nem oldható alakkal kötés szegecselés
Nem oldható erovel kötés sajtolás
Oldható erovel kötés csavarkötés
Oldható erovel kötés ék-, reteszkötés
Oldható alakkal kötés sasszeges
Oldható   huzalos kötés
36
Kötogépelemek, szabványosítás

• A sorozat- és tömeggyártás megköveteli, hogy a
  köto gépelemek válogatás és utánmunkálás nélkül
  szerelhetok legyenek. Mindez megköveteli azt,
  hogy ezek az alkatrészek egységesek legyenek. Ezt
  biztosítja a szabványosítás.
• Az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által
  kidolgozott rendszer alapján a gépelemek
  szabványos mérettel és alakkal készülnek.
• A nemzetközi egységesítés által
• a rajzokon a jelölések az egész világon
  egységesek,
• a szerszámok és méroeszközök is egységesek,
• a különbözo helyen készült alkatrészek
  cserélhetoek.

37
Szegecsek

• A szegecs egy hengeres csap, amelynek egyik végén
  elore elkészített fej van. Ez a gyámfej. A másik
  végén a fejet kötéslétesítés közben alakítjuk ki,
  ez a zárófej. A zárófej és a gyámfej alakja
  sokféle lehet, felhasználástól függoen.

38
Szegecskötési módok
Egysoros átlapolt Kétsoros
átlapolt Egysoros hevederes kötés
39
Szegecshossz kiszámítása

• A zárófej kialakításához megfelelo
  szegecsszárhossz szükséges a szegecsátméro (Z)
  függvényében
• Félgömbölyu fejhez Z 1,5 d
• Kazánfejhez Z 1,7 d
• Süllyesztett fejhez Z 0,5 d
• Lencsefejhez Z 0,7 d
• A szükséges szegecshosszt (l) az
  összeszegecselendo anyagok vastagsága (s) és a
  szegecsátméro (d) ismeretében ki tudjuk
  számítani.
• Pl. Gömbölyu zárófejhez 2 lemez
  összeszegecseléséhez
• l 2s1,5d

40
Szegecselési technológia
41
Balesetelhárítás

• Sérülést okozhat a repedt, törött szerszám.
• Ferde ütéseknél a szerszám kiröpülhet a
  kezünkbol.
• Meleg szegecseléskor a hevítés is baleseti forrás
  lehet.
• Csak megfelelo tuzifogót használjunk
• Gépi szegecseléskor a gépet csak akkor hozzuk
  üzembe, ha az üto- vagy a sajtolószerszám
  felfekvése megfelelo.

42
A hegesztés

• A hegesztés azonos alapanyagú anyagok között
  létrehozott, roncsolás nélkül nem oldható
  anyaggal záró kötés.
• Az összeillesztett anyagokat a kötés helyén
  megolvasztják, és olyan varratot hoznak létre,
  melyben a megdermedt anyagok közös
  kristályszerkezetet alkotnak.
• Gyors, viszonylag olcsó, könnyen automatizálható,
  minosége kiváló.
• Hegesztési módok
• Ho és erohatással sajtolóhegesztés
• Hohatással - ömlesztohegesztés

43
Lánghegesztés

• A hegesztéshez szükséges hot égheto gáz és oxigén
  keverékével állítják elo. A gáz többnyire
  acetilén , amelynek égésekor a maximális
  homérséklet 3200oC.
• A gázokat palackokban tárolják, az acetilént
  acetonban feloldva és porózus szerkezetu anyagban
  elnyeletve hozzák forgalomba.
• A palackok nyomását nyomáscsökkentovel állítják
  be az üzemi nyomásra
• Az acetilén palack 15 bar nyomását 0,30,6 bárra.
• Az oxigénpalack 200 bar nyomását 2,54 bárra.

44
Lánghegesztés eszközei, berendezései
45
A lánghegesztés balesetvédelme

• Baleseti forrás lehet a palackok kezelése, a
  hohatások, és a káros sugárzások.
• A palackokat izzó kályha, kemence közelében vagy
  tuzo napon raktározni tilos.
• Szállításkor a palackokat védjük az eldoléstol
  vagy nagyobb ütodéstol.
• A munkahelyen csak 1 palack tartható, rögzítve.
• A palack szelepétol a zsírt és az olajat tartsuk
  távol.
• Védoszemüveg használata kötelezo.
• Csak vizsgázott szakember végezhet hegesztési
  munkát.

46
Az ívhegesztés

• A hegesztéshez szükséges hohatást az anyag
  megolvasztását villamos ív segítségével hozzák
  létre. Az ív egy fémelektróda és a munkadarab
  között jön létre.
• Kis helyre lehet kis hot koncentrálni, ezért
  kisebb a deformáció mint a lánghegesztéskor.
• Eszközei
• hegesztogép (áramforrás - egyenáramú vagy
  váltóáramú)
• elektróda
• Az áram erossége amperben az elektróda átméro
  milliméterben mért értékének negyvenszerese
  legyen.

47
Az ívhegesztés muveletei
AWI védogázas hegesztés
Afi fogyóelektródás hegesztés
Védoporos hegesztés
48
Balesetelhárítás

• Hegesztés közben nagyon fontos a munkavédelmi
  szabályok betartása a dolgozó védelme a
  hohatástól, fényhatástól és az áramütéstol.
• Védopajzs, védokötény, védokesztyu, bor
  lábszárvédo és bakancs használata kötelezo.
• Csak szakember végezhet hegesztési munkát.

49
A csavarmenet

• Csavarvonal az a vonal, amelyet az AB egyenes
  alkot akkor, amikor az ABC derékszögu háromszöget
  egy henger felületére csavarjuk.
• Ha a csavarvonal mentén egy síkidomot
  végigvezetünk csavarmenetet kapunk.

50
Csavarmenetek gyártása

• Képlékeny alakítás
• menetmángorlás
• menethengerlés
• Forgácsolással
• esztergálás
• marás
• örvénylo menetmarás
• menetköszörülés

51
Menetelemek, menetprofilok
Menetprofilok lehetnek Normál métermenet
Finom métermenet Whitworth-csomenet
Trapézmenet Zsinórmenet Furészmenet
52
Csavarok, csavaranyák
53
A menetfúrás, menetmetszés elokészítése

• A menetvágás megkezdésének megkönnyítésére a csap
  végét kissé kúposra munkáljuk elo. Legmegfelelobb
  a 60o-os lesarkítás, ez a metszolap vágóéleinek
  illeszkedéséhez és a forgácsolás megkezdéséhez a
  legkedvezobb.
• Menetfúráskor el kell készíteni a magfuratot. Az
  anyag duzzadása miatt a maglyuk furatát a
  névleges értéknél nagyobbra kell készíteni. A
  méreteket táblázatok tartalmazzák.
• A furat mindkét élét süllyeszteni kell.
• A menetfúró merolegességét derékszöggel
  ellenorizzük.
• Zsákfuratba kifutási helyet biztosítsunk, ahol a
  forgács összegyulhet. Egyébként a forgácsot
  idonként távolítsuk el.

54
A menetfúrás, menetmetszés szerszámai
Menetmetszo Menetfúró
55
A csavarbiztosítások

• A csavarbiztosítások legfobb feladata, hogy
  tartsák a csavarkötés szereléskor rögzített
  szorítóerejét.
• Lehetnek
• biztosítólemezek,
• koronás anyák,
• önbiztosító anyák,
• biztosítóhuzalok

56
A forrasztás

• A forrasztás foleg fémes szerkezeti anyagok
  olvadt fémmel, roncsolás nélkül nem oldható
  kötése.
• A kötés létrehozásakor az alapanyag nem olvad
  meg, a forraszanyag részecskéi beépülnek az anyag
  részecskéi közé.
• A kötés kihulése után a két anyag között fémes
  kapcsolat keletkezik.
• Elonyi kis vetemedés, eltéro falvastagságok
  esetén is alkalmazható, tömör, jó villamos- és
  hovezetés.
• Hátrányai kis szilárdság, korrózióra érzékeny,
  kis kötésszilárdság.

57
Felület - elokészítés

• A meglévo és a forrasztási homérsékleten képzodo
  oxidréteg eltávolítása.
• A folyasztószerek az oxidréteg eltávolításán
  kívül meggátolják az újraképzodést is. Elore,
  vagy a forraszanyaggal együtt lehet alkalmazni.
• Lehetnek folyékonyak, paszták, vagy gáz alakúak.
• Korrozív folyasztószerek horgany klorid,
  ammónium klorid (savas lemosás szükséges)
• Aktivált, enyhén korrozív szerek gyanták,
  forrasztózsírok
• Nem korrozív folyasztószerek nem aktivált
  gyanták, alkoholban oldott szerves savak vagy
  gyantaoldatok.

58
Lágy- és keményforrasztás

• Lágyforrasztás
• 450 oC alatt folyasztószerrel és ón- ólom
  ötvözetu forraszanyaggal végezheto.
• A kötés szilárdsága 20120 MPa.
• Keményforrasztás
• 550900 oC-on végzik. A forraszanyag lehet
• réz-horgany ötvözet
• ezüstforraszok.
• A kötés szilárdsága 160400 Mpa.

59
A forrasztás szerszámai
60
A ragasztás

• Fémek, muanyagok, fa, üveg és más anyagok
  kapcsolhatók össze ragasztással.
• A ragasztó a munkadarab felületére tapad. Az
  adhéziós ero nagy kötési szilárdságot képes
  létrehozni.
• A ragasztott kötést befolyásoló tényezok
• tapadóero
• a felületek tisztasága
• a felületek érdessége
• a felvitt ragasztó vastagsága

61
Ragasztóanyagok

• Többségük muanyag alapú.
• A ragasztási homérséklet alapján lehetnek
• Hidegragasztók Szobahomérsékleten kötnek.
• Melegragasztók 150 - 250 oC homérsékleten
  kötnek. Egyes fajták kötéséhez nyomás is
  szükséges.
• Összetételük szerint lehetnek
• Egykomponensu Ragasztóanyag és oldószer
  keveréke. Felhordva az oldószer elpárolog. A
  felületeket csak szárazon szabad összeilleszteni.
• Kétkomponensu Ragasztóból és keményítoanyagból
  állnak. Csak felhasználás elott szabad az adott
  arányban összekeverni.

62
Kötési módok
63
Ék- és reteszkötések

• Az ék lejtos felületu, a tengely és a tárcsa
  hornyában elhelyezett , és közéjük befeszített
  gépelem. A kötést a feszítés hatására létrejövo
  súrlódó ero hozza létre. Az ék lejtése általában
  1, ezért a kötés önzáró.
• Igénybevétele a súrlódás.
• Gyorsan forgó, nagy futáspontosságot igénylo
  tengelykötések esetén a forgatónyomaték
  átvitelére reteszkötést alkalmaznak. A retesz
  tengelyirányban nem rögzíti a tengelyre szerelt
  alkatrészt. A retesznek nincs lejtése. A tengely
  és az agy között nem lép fel jelentos súrlódás.
• A kötés igénybevétele a nyírás és palástnyomás.
• Az ékek és reteszek szabványos gépelemek.

64
Ékek és reteszek kialakítása
Hornyos ék
Fészkes retesz
Egycsavaros siklóretesz
Íves retesz
65
Csövek

• Csövek
• Folyadékok, gázok, szemes anyagok szállítására
  alkalmazott gépelemek.
• Csovezetékek
• A csövek, az összekapcsolásukhoz és
  elágazásaikhoz tartozó csoidomok, valamint a
  csoben áramló anyag szabályozását lehetové evo
  csoszerelvények együttesen alkotják a
  csovezetékeket.
• Anyaguk szerint lehetnek
• vas alapanyag öntöttvas, szénacél, ötvözött
  acél
• más fémcsövek réz, sárgaréz, alumínium, ólom,
  stb.
• nemfémes csövek muanyag, gumi, beton, üveg, stb.

66
A csohálózat részei

• Csoidomok

• Csoszerelvények
• csapok,
• szelepek,
• tolózárak

67
Csokötések(menetes, karimás, tokos)
68
Ragasztott csokötések
69
Tömítések feladata, csoportosítása

• A tömítoelemek megakadályozzák a folyadékok és a
  gázok kilépését, illetve a por és szennyezodések
  bejutását a gépalkatrészek közé.
• Követelmények
• Rugalmas alakíthatóság
• kémiai ellenálló képesség
• kopásállóság
• hoállóság
• öregedés állóság
• Csoportosításuk
• Nyugvó tömítések sík, alakos
• Mozgó tömítések csúszó-, nem csúszó tömítések

Anyaguk lehet Muanyag, gumi papír,
karton bor grafit fém (réz, ólom, puha
acél) tömíto paszta
70
Tengelyek

• Forgó vagy lengo gépalkatrészek hordozására kör,
  vagy körgyuru keresztmetszetu tengelyeket
  használnak.
• A gépalkatrész foroghat az álló tengelyen, vagy a
  tengellyel együtt foroghat.
• A tengely támasztására csapágyakat alkalmaznak. A
  csapágyazás helyei a csapok.
• A tengelyek alak, csapágyak száma, hajlékonyság
  stb. szerint csoportosíthatók.

71
Tengelyanyagok

• Leggyakrabban használt tengelyanyagok
• Általános célokra A 50
• Alárendeltebb célokra A 44, A 38
• Kényesebb feladatokra ötvözött acélok
• Igényesebb követelményekre króm-nikkel acélok
• A felület kopásállóságát betétedzéssel lehet
  biztosítani, vagy nitridálással.
• Hokezelési lehetoségek lángedzés, indukciós
  edzés.
• Megmunkálási módok elsosorban forgácsolás,
  esetleg felrakóhegesztés, kovácsolás

72
Tengelyek megtámasztása

• A tengelycsapok a különbözo típusú tengelyek
  támasztó és tartófelületei a csapágyazás
  számára.
• Homlokcsap
• Nyakcsap
• Forgattyús csap

73
Csapágyak feladata, folyadéksúrlódás

• Feladata
• Forgó és lengo mozgást végzo gépszerkezetek, pl.
  tengelyek kis súrlódású vezetésére és a tengely
  alátámasztására szolgál.
• A siklócsapágyakban a tengelycsap és a csapágy
  között kenoanyagot helyeznek el a súrlódás
  csökkentésére, a gördülocsapágyakban
  gördüloelemek biztosítják a mozgást.
• A siklócsapágyakban a forgómozgás megindulása
  után a súrlódási állapotok aszerint változnak,
  hogy milyen a tengely terhelése és a
  fordulatszáma.
• Akkor a legkisebb a súrlódás, amikor a
  csapágypersely és a tengelycsap között egy vékony
  kenoolajréteg alakul ki.

74
Siklócsapágyak
75
Siklócsapágyak
Olajozási rendszerek Csepegteto Kenogyurus Közpon
ti olajozás

• Csapágyanyagok
• Különféle réz-, ón-, ólom-, cink-,
  antimonötvözetek, alumínium, öntöttvas,
  muanyagok.
• Kialakításuk

76
Gördülocsapágyak

• Felépítése

Kenésük Alacsony fordulatszámon zsírzás. Nagyobb
fordulatszámon olajozás.
77
VÉGE