A j

1
A jóléti rendszerek fejlodése

• Közép-Európa összehasonlító társadalom- és
  politikatörténete

2
Alapfogalmak

• jóléti (vagy gondoskodó) állam az állam
  felelosségvállalása polgá-rai jólétének egy
  meghatározott szintjéért, amit a jövedelmek
  újrael-osztása és a szociális szolgáltatások
  rendszere útján biztosít
• társadalombiztosítás a munkahelyi
  balesetbiztosítás, egészségügyi, nyugdíj-, és
  munkanélküli-biztosítás összefoglaló neve.
  Általában valamiféle járulékfizetés alapján
  valósul meg
• szociális biztonság a társadalombiztosítás négy
  fo ága közegész-ségügy, szociális segélyezés,
  háborús károsultak segélyei, illetve a családok
  segélyezése (ezek nem kötodnek járulékfizetéshez)
  (ILO)
• szociális közkiadások ide tartozik az
  egészségügy, a különféle nyugdíjak, a
  munkanélküli segély, az oktatásra, s más
  szociális szolgáltatásokra (pl. az anyasági
  juttatásokra, a rokkantak segélye-zésére, a
  családtámogatásra, a minimális jövedelmek
  garantálására, lakástámogatásra) fordított minden
  kiadás (OECD)
• szociális védelem ld. az elobbit az oktatás
  kivételével (EU)

3
A jóléti rendszerek fo sajátosságai 1.

• rendszerint az ipari balesetbiztosítást vezették
  be legkorábban, majd a betegség-, a nyugdíj-, és
  legvégül a munkanélküli-biztosítást
• a kezdetben szuk köru szolgáltatások sajátos
  érésen mentek ke-resztül egyre szélesebb
  körnek adtak egyre nagyobb juttatásokat
• az állam szerepe eleinte csekély (egyes csoportok
  számára kötelezo-en választható magánbiztosítók),
  
• késobb megjelent az állami támogatású
  magánbiztosítás is
• a II. világháború után terjedt el az egész
  lakosságot átfogó, államilag ellenorzött
  általános biztosítás
• néhány szolgáltatást már csak az állam
  finanszírozott (családi pótlék)
• a jóléti kiadásokat a GDP-ben elért arányuk
  szerint hasonlítjuk össze (a 20. sz. elso felében
  csak a társadalombiztosítási kiadásokról van
  adat, késobb a szociális biztonságról, szociális
  közkiadásokról is, amelyek lényegesen nagyobb
  arányúak)

4
A jóléti rendszerek kezdetei
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa
19. század elso két-harmada önkéntes biztosító egyesületek állami részvétel nélkül (ezek túl kicsik voltak, szuk köru és alacsony szintu szolgáltatást adtak) a család, a rokonság, az egyházak látták el a szociális gondoskodás szerepét
18801914 a modern állami szociális politika kezdete az 1880-as évek Németországában 1914-re szinte minden államban volt valamilyen ba-leset-, betegség-, nyugdíjbiztosítás egyaránt. Ezek nem nagyvonalúak, a dinamikus növe-kedés lehetosége azonban megvolt. Fo célja a kiszolgáltatott helyzet megelozése állami szerepvállalással, kötelezo (néhol viszont önkéntes) tagsággal járulékfizetésre alapult. Eleinte csak a férfiak vettek részt benne. Kisebb arányban a rászorultsági elv is jelen volt. A GDP legnagyobb részét Németország fordította társadalombiztosításra (12,5) Csehország (Ausztriá-val) a második, Magyar-ország pedig a harmadik európai ország, ahol bevezetik a betegség-biztosítást. A jóléti intézmények fejlodése a nyugati trendeknek megfelelo
5
A gondoskodó állam létrejötte
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa Skandinávia
191839 a kötelezo biztosítás lassan kiszorította az önkéntest el-terjedtek az általános biztosí-tások. Németo., Anglia és Ausztria tb-kiadása a leg-több (45) 1929 után terjed a munkanélküli-biztosítás. Nyugdíj kb. a fizetés 12-a a biztosítottak száma Csehszlovákiában gyor-san nott, Lengyelország-ban és Magyarországon viszont alacsony maradt ám ezek esetében a juttatás színvonala elérte a nyugatiét a tb-kiadások szerények (Dániát kivéve 1) a lefe-dettség terén viszont itt a leggyorsabb a bovülés
194560 NSZK, Franciao., Belgium, Ausztria tb-kiadása a legna-gyobb (810) a költségek növekedése lelassult. Elterjed a családi pótlék. A bismarcki tb-modell mellett elterjed az Beveridge-típus (állampolgá-ri jogon járó juttatás a jogo-sultak köre ugrásszeruen no. Nyugdíj a fizetés 2030-a A hagyományos szegény- politika megszunt. A tb-jogosultak aránya gyor-san nott, de osztályszem-pontú diszkrimináció valósult meg (a juttatások lefelé nivellálása révén is). 1990-ig a szociálpoli-tika része az ártámogatás, de ennek hatása kétes tb-kiadásai még mindig kisebbek (1960-ban 58)
6
A jóléti rendszerek kiterjedése
idoszak Nyugat-Európa Kelet-Közép-Európa Skandinávia
196075 a jóléti kiadások látványo-san növekednek az eddig az élcsoportban lévo Ang-lia a sereghajtók közé ke-rült. A nyugdíjakra fordí-tott összeg lett a legna-gyobb tétel, de az egész-ségügyi kiadások növeke-dése volt a legnagyobb a jogosultak köre gyor-san nott, a jogosultság feltételei egységesül-tek, a diszkrimináció megszunt. A lefedett-ség elobb érte el a 100-ot, mint Ny-on. A juttatások relatív szintje viszont elmaradt felzárkózik, majd élre kerül a szociá-lis kiadások aránya terén (2025) leghamarabb itt válik közel 100-sá a társadalmi lefedettség
197590 a tb-kiadások aránya 1020, a szociális közkiadá-soké 1980-ban 2540 körül tetozik a gazdasági recesszió és az elöregedés lefékezte/megállította a jóléti programok bovü-lését. A nyugdíjak összege a fizetések 5560-a itt is gyorsan nonek a kiadások a nyugdíjak összege a fizetések 3045-a (Mo.-on 57). A juttatások mértékét a fizetések nagyságából számították ki, ám egyre több juttatás állampolgári jogon járt a szociális közkia-dás tovább no (3540) a nyugdíjak összege több, mint a fizetések 2/3-a, a táppénz mértéke majdnem megegye-zik a fizetésével
7
A jóléti államok fo vonásai

• a jóléti kiadások 194550 között bovültek eloször
  (élénk szociális törvénykezés)
• 196075 között ismét dinamikus bovülés. Ennek
  okai
• egyre többféle jóléti program (pl.
  lakástámogatás, családi pótlék)
• nott a programok lakossági lefedettsége (közelíti
  a 100-ot)
• egyre több alkalmazott, majd az önállóak, végül a
  családtagok is biztosítottak
• országonkénti eltérések rászorultsági elven
  (Bismarcki, konzervatív típus) vagy állampolgári
  jogon (Beveridge-típusú, szociáldemokrata modell)
  jár a biztosítás
• a politikai jogokkal szemben a szociális jogok
  alulról felfelé (a szegényebbektol a gazdagabbak
  felé) terjedtek el
• ahol a juttatások kevésbé terjedtek ki a
  középosztályra, ott a rendszer társadalmi
  támogatottsága kicsi válság esetén a kiadásokat
  vissza is fogták (pl. Angliában)
• nott az ellátások színvonala is (közelíti a
  fizetések nagyságát)
• az oktatási és egészségügyi rendszer fejlodése is
  költséges
• 1973 után pedig újra megjelent a tömeges
  munkanélküliség is
• a jóléti rendszerek az olajválságok után válságba
  kerültek a gazda-sági növekedés lassulása nem
  tette lehetové a kiadások növelését. Kialakult az
  új szegények rétege, akik állami függésbe
  kerültek

8
A jóléti rendszerek alaptípusai 1.
Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A szociális jogok alapja alanyi, állampolgári munkavégzés, státusz rászorultság
Szervezési elv állampolgári garanciák és társadalombiztosítás társadalombiztosítás segélyezés és magánbiztosítás
Adminisztráció állami korporatív alapú önkormányzati központi és helyi állami, ill. a piac
A piac szerepe a jóléti szektorban kicsi korlátozott jelentos
A magánbiztosítás szerepe kicsi korlátozott jelentos
A jövedelemigazo-láshoz kötött juttatások szerepe kicsi korlátozott jelentos
A szolgáltatások szerepe a jóléti szektoron belül jelentos korlátozott korlátozott
9
A jóléti rendszerek alaptípusai 2.
Szociáldemokrata Konzervatív Liberális
A teljes foglalkoz-tatottságra irányuló politikák szerepe jelentos korlátozott kicsi
Az állami újraelosztás mértéke jelentos közepes alacsony
A jóléti intézmé-nyek szerepe egyenlosíto státuszt megorzo piackorrigáló
Társadalmi jelleg középosztályos középosztályos a társadalom kettészakadása
A szegénység mértéke alacsony mérsékelt magas
Példák Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország kontinentális Nyugat-Európa (pl. Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország) Egyesült Államok, Nagy-Britannia (korlátokkal)
10
A jóléti fejlodés mozgatói

• diffúziós folyamat (a jó példa ragadós)
• szocioökonómiai okok az iparosodás társadalmi
  hatása igényelte, a gazdasági következményei
  pedig lehetové is tették a bevezetését
• demográfiai okok (pl. az elöregedés, gyerekszám
  csökkenése)
• politikai okok (pl. a választójog kiterjesztése,
  Angliában a szervezett munkásság nyomása, 1929
  után a válságok elkerülésének szándéka is)
• nem mutatható ki közvetlen összefüggés a
  kormánypártok politikai iránya és a jóléti
  rendszer bevezetése között
• autoriter államok gyakran elobb vezették be
  (legitimációs okokból) Ez jellemzo Németo.-ra is
  (felülrol bevezetett reformok)
• a már kialakult állami beavatkozást nehéz is lett
  volna visszafejleszteni
• egyik ok sem emelheto ki abszolút mértékben,
  mindegyik ellen számos ellenérv hozható fel
• a szocioökonómiai elmélet magyarázza legjobban a
  jóléti rendszerek összeurópai elterjedését
• az országok közötti különbségek viszont foleg
  politikai okokkal magyarázhatók