A sz

1
A számítástechnika kialakulása, fejlodése
2
Számolás, számírás
A számolást segíto eszközök története
gyakorlatilag egyidos az emberiség történetével.
Az osember az ujjait használta számoláshoz,
aminek a latin neve digitus.
Kezdetben csak az egy, a kettõ és a sok között
tettek különbséget. Késõbb alakult ki a többi
szám fogalma. Meg lehet találni a nyomait az ötös
(Dél-Amerika), hatos (Északnyugat-Afrika,
finnugor népek), hetes (héberek, ugorok),
tizenkettes (germán nyelvek), húszas (maják,
kelták), hatvanas (Babilon) számrendszernek,
illetve ezek keverékeinek is.
3
A számok rögzítésének õsi módja a megfelelõ számú
rovás készítése fadarabba, csontba. Már a
kõkorszakból fennmaradtak ilyen rovásos csontok.

• A számok tárolására használtak még
• csomóba rakott köveket,
• fadarabokat,
• zsinegre kötött csomókat is.

A nagy folyómenti kultúrák (Egyiptom,
Mezopotámia, az Indus és a Sárga folyó völgye)
kialakulása az idoszámításunk elotti ötödik
évezredben kezdodött. Itt rabszolgatartó államok
jöttek létre, fejlett városi élettel,
közigazgatással, társadalmi rétegzodéssel. Volt
kincstár és adó. ? Számolni kellett, mégpedig
elég nagy mennyiségeket is kellett használni és
rögzíteni kellett azokat. Az írás már a III.
évezred elején ismert volt. A számok leírása,
illetve az erre szolgáló külön jelek, a
számjegyek kialakulása az írással egy idõben
történt.
4
Az abakusz (3000 éves)
Az abakusz ókori (valószínuleg mezopotámiai)
eredetu egyszeru számolási segédeszköz. Rudakon,
drótokon vagy hornyokban ide-oda mozgatható
golyókat tartalmaz. Muködése Az egy-egy rúdon
lévo golyók helyzete egy-egy számjegyet, a rudak
egy-egy helyértéket jelentenek. Így egy hatsoros
(hat rudat tartalmazó) abakuszon a legnagyobb
ábrázolható szám a 999 999. Az összeadás és a
kivonás igen egyszeruen és gyorsan elvégezheto
abakusszal, a szorzás és az osztás sokkal
körülményesebb. Az abakusznak igen nagy elonye,
hogy az analfabéták is tudtak vele számolni.
5
(No Transcript)
6
XVII. század Simon Stevin a logaritmus
feltalálója, amit Jost Bürgi (svájci
órásmester)fejlesztett tovább és készítette el az
elso logaritmustáblázatot.
(A b pozitív számnak az 1-tol különbözo pozitív a
alapú logaritmusának nevezzük azt a
hatványkitevot, amelyre a-t emelve b-t kapunk.)
Jost Bürgi
7
Mechanikus eszközök
Wilhelm Schikard (17. század eleje) 1623-ban
leírt egy olyan számológépet, amelyben egymáshoz
illeszkedo tíz- és egy fogú fogaskerekek vannak.
A számításokat mechanikus módon, rudak,
fogaskerekek és automatikus átképzo mechanizmus
kombinációjának használatával végezte.
8
Blaise Pascal (17.század közepe) Az elso
szériában gyártott számológép az o nevéhez
fuzodik, összesen hét példányban készült el. A
gép csak az összeadást és a kivonást tudta
elvégezni, a szorzást, osztást nem. Ezt
arithnométernek hívták.
9
Gottfried Leibniz (17. század vége és 18. század
eleje) Pascal gépét fejlesztette tovább. Ez volt
az elso olyan számológép ami közvetlenül végezte
a szorzást és az összeadást. A szorzást
visszavezette összeadásra. Leibniz javasolta
eloször a 2-es számrendszer alkalmazását a
készülékekben.
Felülnézeti kép
Alulnézeti kép
10
Matthiu Hahn (18.század vége) O készítette el az
elso igazán jól muködo számológépet. Leibnizhez
hasonlóan o is fogazott dobokat tartalmazott, de
körkörös elrendezésben.
Charles Babbage (19. század eleje) Angol
matematikus volt. Az adatokat lyukkártyán vitte
be a számítógépbe. Az elso gépe a
Difference-Engine volt.
11
Az újabb számítógépe, az Analytical-Engine.
1847-ben megjelent George Boole A logika
matematikai analízise címu munkája, amely a
számítógép logikai tervezéséhez és a
programozáshoz nyújtott elméleti alapot.
12
Elektromechanikus eszközök
Herman Holerith (19. század vége) Gépe 63 millió
személyrol tárolt adatokat. Ö volt a lyukkártya
alkalmazásának másik úttöroje. Minden adathoz
egy-egy lyukkombinációt rendelt.
A 20. században az elektromosság elterjedésével
motorok kerültek a számoló- Gépekbe.
Kozma László (20. század közepe) Foglalkozása
villamos mérnök. 1939-ben Antwerpenben megépített
egy jelfogós gépet, ami a 4 alapmuvelet
elvégzésére volt alkalmas.
13
Konrad Zuse (20. század közepe) O egy berlini
mérnök volt, aki megalkotta az elso nagy sikeru
számítógépet. Z1 mechanikus számítógép Z2
jelfogós számítógép Z3 (1941)
elektromechanikus, kettes számrendszert használó,
programvezérlésu számológép
Z1
Howard Hathaway Aiken (20. század
közepe) MARK-II központi vezérlésu,
elektromechanikus gép. Osszeadás 0,5
másodperc Szorzás 6 másodperc Osztás 15
másodperc
14

• Kalmár László (1905-1976)
• A korszeru számítógép kívánalmai
• A számítógép aritmetikai egysége numerikus
  legyen.
• A mechanikus kapcsolókat fel kell váltani
  elektroncsövekkel.
• Az összeadás és a szorzás elvégzésére kettes
  számrendszert kell használni.
• A muveletsort a gép emberi beavatkozás nélkül,
  automatikusan hajtsa végre,
• a közbenso logikai döntéseket is önállóan hozva.
• Legyen lehetoség az adatok tárolására, könnyu
  elohívására és törlésére.
• Norbert Weiner amerikai matematikus is hasonló
  elveket dolgozott ki.

Alan Mathinson Turing (20. század közepe) O volt
az elso aki megadta a programozható számítógép
modelljét, az úgynevezett Turing-gépet .
(Kalmár László megalkotta a Kalmár gépet, ami
késobb kiderült, hogy azonos Volt a
Turing-géppel.)
15
Elektronikus eszközök
SZÁMÍTÓGÉP GENERÁCIÓK - Elso generáció
ENIAC számítógép (1943-46) Pennsylvaniai
Egyetem Lövedékek röppályaszámítására
építették. Kb. 17000 elektroncso, 10000
kondenzátor, 70000 ellenállás és 41000 relét
tartalmazott. 30 tonnát nyomott és az
elhelyezéséhez 30m-nél hosszabb terem kellett.
16
Colossus (20. század közepe) Angliában
megépített titkos katonai kódfejtogép.

• EDVAC az elso programvezérlésu, elektronikus,
  digitális számítógép.
• Ennek a gépnek az alapjait Neumann János dolgozta
  ki.
• Elvei
• A számítógép legyen teljesen elektronikus, külön
  vezérlo és végrehajtó egységgel rendelkezzen.
• 2. Kettes számrendszert használjon.
• 3. Az adatok és a programok ugyanabban a belso
  tárban, a memóriában legyenek.
• 4. A számítógép legyen univerzális Turing-gép.

17
A Neumann-elvu gép elvi vázlata
Kimeneti perifériák
Bemeneti perifériák
CU
ALU
Regiszterek
Cache
Memória