GAZDAS

1
GAZDASÁGI, AGRÁR- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI
KAR BÉKÉSCSABA SZARVAS - GYULA
Vidékies járások fejlettségének vizsgálata az
endogén fejlodés aspektusából
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI.
VÁNDORGYULÉSE Az új európai kohéziós
politika Kaposvár, 2013. november
2122. Kaposvári Egyetem Bodnár Gábor
2
Az eloadás szerkezete

• A vidéki tér folyamatai
• Az endogén regionális fejlodés elmélet, annak
  megközelítései
• Vidékies járások meghatározása
  Fokomponens-elemzés
• Vizsgálat eredményei

3
A magyar vidék meghatározó folyamatainak rövid
áttekintése

• Ahogy a falu-város dichotómia, illetve
  különbségeinek tekintetében Enyedi (2012) leírta,
  a rendszerváltás óta lezajlott társadalmi és
  gazdasági fejlodés sem kedvezett a
  kiegyenlítodésnek.
• Buday-Sántha (2010) megemlíti, hogy a
  rendszerváltás óta eltelt két évtizedben
  jelentosen polarizálódott a vidék egésze,
  valamint jelentosen megnott a gazdasági és
  szociális téren jelentkezo negatív folyamatok
  mértéke, azok túlsúlyba kerültek.
• A vidékhez kapcsolódón meg kell említeni a
  mezogazdaság szerepét, amely a rendszerváltás
  után a gyors átmenet következtében bizonytalanság
  és felfordulás jellemzi annak mindennapjait
  (Benet 2006).

4
A vidék meghatározó folyamatainak rövid
áttekintése

• Annak ellenére, hogy a magyar és a
  kelet-közép-európai rurális terek számos
  nehézséggel küzdenek, mégis a vidék egy szélesebb
  kontextusában számos változásról beszélhetünk.
• Mindenképp meg kell jegyezni, hogy az OECD (2006)
  tanulmánya, már új vidék paradigmáról beszél.
  Ennek kapcsán a dokumentum kifejti, hogy a
  figyelem középpontjában már a hely áll, nem az
  ágazat.
• További jelentos változás, ahogy Ward és
  szerzotársai (2005) leírják, a legutóbbi
  évtizedekben a vidékfejlesztési politika az
  exogén modelltol elmozdult az endogén
  megközelítés felé .

5
Az endogén regionális fejlodés elmélete

• A gazdasági fejodés a gazdasági növekedéshez
  képest tágabb fogalom mert a gazdasági
  alapmutatókon túl más, gazdaságon kívüli
  jellemzoket is érdemes figyelembe venni (Lengyel
  2012).
• Az endogén fejlodés (Capello 2011, 14. o.)
  alapvetoen egy térség koncentrált szervezodésének
  függvénye, amelynek szerves része egy
  társadalmi-gazdasági és kulturális rendszer,
  amely komponensei meghatározzák a helyi gazdaság
  sikerességét
• vállalkozói képesség, helyi termelési tényezok
  (munka és toke), a helyi szereplok
  kapcsolatkezelési képességei, amelyek egyre
  inkább hozzájárulnak a tudásteremtés növeléséhez.
  
• Továbbá döntéshozó képesség, amely lehetové teszi
  a helyi gazdasági és társadalmi szereplok számára
  a fejlodési folyamatok irányítását és
  támogatását, amikor változás és innováció megy
  végbe, valamint, hogy gazdagítsák azokat külso
  információkkal és a tudással, amelyek azért
  szükségesek, hogy hozzájáruljanak a fejlodés
  általános folyamatához, valamint a világgazdaság
  társadalmi, technológiai és kulturális
  átalakulásához.

6
Endogén fejlodés toketényezoi
Toketípus Stimson et al (2011) Braithwaite (2009) AEIDL (1999) Camagni (2008) ETC (2007)
termelo/gazdasági toke x x x x x
humán toke x x x x x
társadalmi toke x x x x
kreatív toke x x x
ökológiai toke x x x x
épített toke x x x x
kulturális toke x x x x
politikai toke x x x
üzleti vállalatok x x
külso kapcsolatok x x
imázs x
7
Endogén fejlodés toketényezoi
Toketípus Stimson et al (2011) Braithwaite (2009) AEIDL (1999) Camagni (2008) ETC (2007)
termelo/gazdasági toke x x x x x
humán toke x x x x x
társadalmi toke x x x x
kreatív toke x x x
ökológiai toke x x x x
épített toke x x x x
kulturális toke x x x x
politikai toke x x x
üzleti vállalatok x x
külso kapcsolatok x x
imázs x
8
Vidékies járások lehatárolása

• Munkám tárgyát a vidékies járások képezik
• Ezek lehatárolása a 175 járás közül a vidékies
  jelleguek
• Ennek módja urbanitás/ruralitás index alapján
• (az adott kistérség népességének hány -a él 120
  fo/km2-nél nagyobb népsuruségu településen, 2011)

9
Vidékies járások a 120 fo/km2 alatti
népsuruségu településeken élok aránya
100 - abszolút vidékies (52) 75-100 eroteljesen
vidékies (14) 50-75 - vidékies (38) 25-50 -
városias, vidékies jelleggel (45) 25 alatt
városias (26)
10
Vidékies járások
10
11
Adatok társadalmi képük

• 104 vidékies járás
• Területük 56.363 km2 61
• Lakónépességük 3.056.252 31
• csökkeno és elöregedo népesség
• még mindig a mezogazdaság a domináns ágazat
• magas munkanélküliség
• alacsony az átlagos iskolai végzettség

Forrás Csatári alapján saját számítás
12
Felhasznált adatok

• KSH Járások alapadatai és népszámlálási adatok
• 2011
• Endogén fejlodési modellek felhasználása

13
Módszertan

• Fokomponens elemzés
• Lényegében dimenziócsökkentési eljárás
• Mintaalkalmasság elvégzése
• Mintaalkalmasság
• KMO 0,808
• Sig. 0,000
• Kommunalitás 61,6 - 93,9
• Variancia 78,2

14
Rotált komponens mátrix
Komponens Komponens
1 2
Nyilvántartott álláskeresok aránya a munkavállalási korú népességbol, ,922 -,297
Tartósan (legalább 12 hónapja folyamatosan) nyilvántartott álláskeresok aránya a munkavállalási korú népességbol, ,827 -,210
Egy adófizetore jutó személyi jövedelemadó alapot képezo jövedelem, ezer Ft -,785 -,017
Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma ezer lakosra ,863 -,039
Regisztrált személygépkocsik száma ezer lakosra -,782 ,324
száz háztartásra jutó foglalkoztatott -,883 -,203
Ezer lakosra jutó halálozás ,234 ,758
65- évesek aránya, -,124 ,934
Száz gyermekkorúra jutó idoskorú -,354 ,897
Száz háztartásra jutó személy ,012 -,875
Száz családra jutó összes gyermek ,334 -,845
15
Termelo/gazdasági toke
Legfejlettebb járások (12) Fejlett járások
(21) Átlagos fejlettségu járások (40) Gyengén
fejlett járások (24) Fejletlen járások (7)
16
Termelo/gazdasági toke
Helyezés Járás Helyezés Járás
1. Mosonmagyaróvári járás 95. Encsi járás
2. Kapuvári járás 96. Sarkadi járás
3. Csornai járás 97. Nyíradonyi járás
4. Bicskei járás 98. Mezokovácsházi járás
5. Paksi járás 99. Kunhegyesi járás
6. Körmendi járás 100. Edelényi járás
7. Sárvári járás 101. Vásárosnaményi járás
8. Pannonhalmi járás 102. Tokaji járás
9. Dabasi járás 103. Gönci járás
10. Téti járás 104. Cigándi járás
17
Humán toke
Járások legjobb értékkel (6) Járások jó értékkel
(24) Járások átlagos értékkel (42) Járások
alacsony értékkel (27) Járások legalacsonyabb
értékkel (5)
18
Humán toke
Helyezés Járás Helyezés Járás
1. Kemecsei járás 95. Szentesi járás
2. Encsi járás 96. Szarvasi járás
3. Baktalórántháza járás 97. Zalaszentgróti járás
4. Kisvárdai járás 98. Kalocsai járás
5. Nyírbátori járás 99. Gyomaendrodi járás
6. Tiszavasvári járás 100. Lenti járás
7. Szikszói járás 101. Csongrádi járás
8. Polgárdi járás 102. Mezokovácsházi járás
9. Nyíradonyi járás 103. Bélapátfalvi járás
10. Ibrányi járás 104. Pétervásárai járás
19
Összefoglalás

• Vidéki tér folyamatai
• Endogén fejlodés felértékelodése
• Tokék Gazdasági és Humán toke térbeli
  különbségei

20
Köszönöm szépen a figyelmet!bodnar.gabor_at_gk.szie
.hu