ISMERETELM

1
ISMERETELMÉLET ÉS ELMEFILOZÓFIA
2
A filozófia diszciplínái

• Tematika
• Ismeretelmélet és elmefilozófia
• Logika és nyelvfilozófia
• Tudományfilozófia és metafizika
• Eloadások
• http//hps.elte.hu/gszabo/Filozofiadiszciplinai.h
  tml
• Kötelezo irodalom
• A. C. Grayling Filozófiai kalauz, Akadémiai
  Kiadó, 1997.
• Ismeretelmélet (22-39. o.) és elmefilozófia
  (280-300. o.)
• Logika (108-119. o.) és nyelvfilozófia (75-92.
  o.)
• Tudományfilozófia (192-201. o.) és metafizika
  (206-216. o.)

3
Magyar nyelvu ajánlott irodalom

• Huoranszki F. Modern Metafizika, Osiris, 2001.
• Farkas K., Kelemen J. Nyelvfilozófia, Áron
  Kiadó, 2002.
• Laki J. (szerk.) Tudományfilozófia,
  OsirisLáthatatlan Kollégium, 1998.
• Forrai G., Szegedi P. (szerk.) Tudományfilozófia
  Szöveggyujtemény, Áron Kiadó, 1999.
• Forrai G. Mikor igazolt egy hit?,
  Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.
• Ruzsa I., Máté A. Bevezetés a modern logikába,
  Osiris, 1997.

4
I. ISMERETELMÉLET

• Episztemológia
• a tudás mibenlétének és feltételeinek tana
• episteme tudás (? doxa vélemény)
• Fobb kérdései
• Mi a tudás?
• Hogyan teszünk szert tudásra? (érzékeléselméletek)
  
• Mennyire megbízhatóak ismeretszerzo eszközeink?
  (szkepticizmus)

5
A tudás fajtái

• Tudás ismeretség (acquaintance) által
• Sanyika ismeri Béla bácsit.
• to know tudni, ismerni
• Képesség-tudás
• Sanyika tud biciklizni.
• Propozícionális tudás
• Sanyika tudja, hogy a méz a felso polcon van.
• p A méz a felso polcon van. ?
• S Sanyika ? A méz a felso polcon van.

6
A feladat

• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen?
• Elégséges és szükséges feltételek
• Ellenorzés gondolatkísérletekkel

7
1. megoldási kísérlet

• Feltétel
• Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy
  egy kijelentés igaz.
• Definíció
• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• (azt) hiszi, hogy p.

8
1. megoldási kísérlet

• Feltétel
• Amikor tudunk valamit, akkor abban hiszünk, hogy
  egy kijelentés igaz.
• Definíció
• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• (azt) hiszi, hogy p.
• Ellenorzés
• Thalész azt hitte, hogy a Föld lapos. ?

9
2. megoldási kísérlet

• Feltétel
• Tudni csak igaz dolgot lehet.
• Definíció
• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• hiszi, hogy p,
• p igaz.

10
2. megoldási kísérlet

• Feltétel
• Tudni csak igaz dolgot lehet.
• Definíció
• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• hiszi, hogy p,
• p igaz.
• Ellenorzés
• Démokritosz azt hitte (vallotta), hogy az anyag
  atomos szerkezetu. ?

11
3. megoldási kísérlet

• Feltétel
• A tudáshoz az igazolás is hozzátartozik.
• Definíció
• S akkor és csak akkor tudja, hogy p, ha
• p igaz,
• S hiszi, hogy p,
• S igazoltan hiszi, hogy p.

12
Platón, Theaitétosz

• Ezt a kijelentést halottam már valakitol,
  Szókratész, de elfelejtettem, s csak most jut
  eszembe. Méghozzá azt mondotta a megindokolt
  igaz vélemény maga a tudás, a megindokolatlan
  viszont kívül esik a tudáson s aminek nincs meg
  a maga indoka, az nem is tudható - még pontosan
  így is fejezte ki magát -, aminek pedig megvan,
  az tudható. (201 d)
• De reggel, Theodórosz, ide jövünk újra. (210 d)

13
Az igazolás erossége

• Mi a kapcsolat az igazság és az igazolás között?
• Infallibilizmus
• Az igazolásból következik az igazság.
• Hamis, de igazolt hit nem lehetséges.
• Fallibilizmus
• Az igazolásból nem következik az igazság.
• Hamis, de igazolt hit lehetséges.

14
Az igazolás természete

• S akkor és csak akkor igazolt p-ben, ha
• Milyen feltételek álljanak a kipontozott helyen?
• Internalista igazoláselméletek S belso
  tulajdonságai
• fundácionalizmus
• koherentizmus
• Externalista igazoláselméletek S külso
  tulajdonságai
• megbízhatóságelmélet

15
Fundácionizmus

• Kétfajta hit
• nem alapveto hitek (épület váza)
• alapveto hitek (épület alapja)
• Az igazolás fundácionista definíciója
• S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha
• S hite p-ben alapveto hit, vagy
• S hite p-ben alapveto hitre épül.

16
Koherentizmus

• Csak egyfajta hittípus létezik.
• Egy hit igazoltságát a többi hithez fuzodo
  viszonya adja.
• Az igazolás koherentista definíciója
• S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha
• S hite p-ben koherens S összes többi hitével.

17
Megbízhatóságelmélet

• Hiteink igazsága nem hozzáférheto a számunkra.
• Az igazolás megbízhatóságelméleti definíciója
• S hite p-ben akkor és csak akkor igazolt, ha
• S hitét p-ben megbízható folyamat alakította ki.

18
Összefoglalás

1. A propozícionális tudás összetett viszony egy
   személy és egy igaz kijelentés között.
2. Ahhoz, hogy valaki tudással rendelkezzen, az igaz
   kijelentésbe vetett hitének igazoltnak kell
   lennie.
3. Az igazolt hitek vagy hierarchikus
   (fundácionizmus) illetve koherens (koherentizmus)
   rendszert alkotnak, vagy megbízható folyamatok
   révén alakulnak ki (megbízhatóságelmélet).

19
II. ELMEFILOZÓFIA

• elme tudat lélek
• Az elmefilozófia
• egyrészt a metafizika része
• Milyen viszony van a mentális és a fizikai
  jelenségek között?
• másrészt az ismeretelmélet része
• Hogyan szerzünk tudomást mások elméjérol?
• Elmefilozófia
• A lelki jelenségekre vonatkozó hétköznapi
  elképzelésekkel foglalkozik (népi pszichológia).

20
Népi pszichológia

• A népi pszichológia három alapveto meggyozodése
• Intencionalitás mentális állapotaink
  reprezentálják a külvilágot.
• Az a hitem, hogy a Az autóm a parkolóban áll az
  autómra vonatkozik.
• Fenomenális jelleg mentális állapotainkkal
  kapcsolatban értelmes kérdés, hogy milyen is
  ezzel a mentális állapottal rendelkezni.
• Milyen is egy fogfájást érezni?
• Oksági viszony mentális állapotaink oksági
  viszonyban vannak a fizikai állapotokkal és más
  mentális állapotokkal.
• kalapácsütés ? fájdalom
• Enni vágyom ? Kimegyek a spájzba
• Fáj a fogam ? Úgy döntök, hogy elmegyek a
  fogorvoshoz

21
Mentális tulajdonságok

• A mentális állapotok fajtái
• Észlelet (látás, hallás, szaglás, ízlelés,
  tapintás)
• Érzet (éhség, fájdalom)
• Érzelem (öröm, szomorúság, düh)
• Gondolat (hitek, vágyak, szándékok)

22
Dualizmus és monizmus

• Szubsztancia-dualizmus
• a világban fizikai és mentális természetu dolgok
  egyaránt léteznek
• Platón a lélek halhatatlan, Descartes
• szubsztancia-dualizmus ? tulajdonság-dualizmus
• Szubsztancia-monizmus
• Idealizmus a világban csak mentális természetu
  dolgok léteznek
• Berkeley
• Materializmus (fizikalizmus) a világban csak
  fizikai természetu dolgok léteznek
• a mai többség

23
Descartes dualizmusa

• Középkorig lélek az élet princípiuma
• Ide tartozik az emésztés, növekedés, szaporodás.
• René Descartes (1596-1650) lélek elme
• Csak a mai értelemben vett mentális jelenségek
  tartoznak ide.
• Descartes dualizmusa
• A test és a lélek különbözo szubsztanciák.
• Képesek egymás nélkül létezni.
• A lélek maga a gondolkodás (res cogitans), a
  mentális állapotok a lélek módosulásai.
• A test és a lélek reálisan különböznek egymástól.
• Különbözo típusú létezok, amelyek kölcsönösen
  kizárják és kiegészítik egymást.
• A test és a lélek okságilag hatnak egymásra.
• A kölcsönhatás a tobozmirigyben történik.

24
Res cogitans

• Azután figyelmesen megvizsgáltam, mi vagyok én.
  Láttam, hogy el tudom képzelni nincs testem,
  nincs világ és nincs tér, amelyben vagyok. De
  azért azt nem tudom elképzelni, hogy magam nem
  vagyok ellenkezoleg, éppen abból, hogy azt
  gondolom, hogy más dolgok igazságában kételkedem,
  egészen világosan és bizonyosan az következik,
  hogy én vagyok. Ellenben mihelyt csak megszuntem
  volna gondolkodni, nem volna semmi alapom azt
  hinni, hogy vagyok, még ha igaz volna is minden
  egyéb, amit valaha képzeltem. Ebbol felismertem,
  hogy olyan szubsztancia vagyok, amelynek egész
  lényege vagy természete nem egyéb, mint
  gondolkodás, amelynek, hogy létezzék, nincs
  szüksége semmiféle helyre, s amely nem függ
  semmiféle anyagtól. (Értekezés, 32-33.)

25
Behaviorizmus

• behave viselkedni
• Behaviorizmus
• Pszichológiai behaviorizmus az emberi, állati
  viselkedést az inger-válasz, tanulás fogalmak
  mentén kell megérteni.
• 20. sz. eleje, USA Pavlov, Skinner, Watson
• A kognitív pszichológia elsöpri.
• Filozófiai behaviorizmus a mentális állapotokat
  mint viselkedési diszpozíciókat (hajlamokat) kell
  felfogni.
• 30-as, 50-es évek Carnap, Hempel, Ziff, Farell,
  Ryle, Malcolm

26
Viselkedési diszpozíciók

• Azt hinni, hogy a jég vékony
• Azt hinni, hogy a jég vékony, annyit jelent,
  hogy habozás nélkül mondjuk másoknak és
  önmagunknak, hogy vékony hogy habozás nélkül
  elfogadjuk más emberek ilyen értelmu állításait
  hogy habozás nélkül ellenvetéseket teszünk az
  ellentétes állításokkal szemben hogy habozás
  nélkül következtetéseket vonunk le az eredeti
  kijelentésbol és így tovább. De az elobbi dolgot
  hinni azt is jelenti, hogy hajlamosak leszünk
  óvatosan korcsolyázni, megborzongani, képzeletben
  elidozni a lehetséges szerencsétlenségnél, és
  figyelmeztetni más korcsolyázókat.
• (Gilbert Ryle, A szellem fogalma, 197. o.)

27
Azonosságelmélet

• Azonosságelmélet az elme azonos a testtel
• elme agyi folyamat felho lebego páracseppek
• Démokritosz, Epikurosz, Leukipposz, Hobbes,
  Holbach, de la Mettrie
• Két fajtája
• Példány-azonosságelmélet minden egyes mentális
  állapot azonos egy meghatározott neurofizikai
  állapottal
• Pl. a jelenlegi fejfájásom egy bizonyos
  agyállapot
• Típus-azonosságelmélet (központi állapot
  materializmus) a mentális tulajdonságok azonosak
  neurofizikai tulajdonságokkal
• Pl. a fejfájás mint mentális tulajdonság a
  C-rostok tüzelésével
• Ez az elmélet erosebb, mint a másik.

28
Kétfajta azonosságelmélet

• A típus-azonosságelmélet
• tulajdonság-monista az agy csak fizikai
  tulajdonságokkal rendelkezik
• reduktív a mentális tulajdonságok fizikai
  tulajdonságokra redukálhatók.

• A példány-azonosságelmélet
• tulajdonság-dualista az agy fizikai és mentális
  tulajdonságokkal rendelkezik
• nem reduktív a mentális tulajdonságok nem
  redukálhatók fizikai tulajdonságokra, de érvényes
  a ráépülés elve
• Két mentális tulajdonság nem különbözhet anélkül,
  hogy ne különböznének fizikailag.

29
Funkcionalizmus

• Funkcionalizmus
• A mentális állapot esetében nem az állapot
  fizikai természete a dönto, hanem hogy milyen
  oksági szerepet (funkciót) tölt be.
• Analógia karburátor, miniszterelnök, vese
• Arisztoletész, majd a 20. sz. utolsó harmadában
  Putnam, Fodor, Lewis, Amstrong
• Pl. A fájdalom nem a C-rostok tüzelése, hanem egy
  oksági elmélet szereploje
• érzékszervi bemenet ha ráütök az ujjamra, az
  fájdalmat okoz
• belso kapcsolat ha fájdalmat érzek, félni kezdek
• viselkedési kimenet ha fájdalmat érzek, beveszek
  egy fájdalomcsillapítót

30
Eliminativizmus

• Eliminativizmus
• A pszichológiai jelenségekre vonatkozó hétköznapi
  felfogás hamis, és az idegtudományok fejlodésével
  teljesen ki fog küszöbölodni.
• Mentális állapotok ugyanúgy nem léteznek, mint
  boszorkányok, flogiszton vagy az éter.
• 50-es évek, Sellars, Feyerabend, Rorty,
  Churchland, Dennett

31
Elimináció versus redukció

• Elimináció ? redukció
• A fényt elektromágneses hullámokra redukálta a
  fizika, hogy jobban megértse azt, de a
  flogiszton-elméletet az égés oxigén-elmélete
  eliminálta.
• Miért elimináció és nem redukció?
• A népi pszichológiát nem lehet az
  idegtudományokra redukálni, mert az elobbi
  mondatszeru struktúrákban gondolkodik, az utóbbi
  pedig oksági struktúrákban, valamint az
  információ az agyban úgy van elosztva, amely
  alapján nem lehet okságilag diszkrét szemantikai
  egységekrol beszélni.

32
Mi az elme helye a világban?

• Dualizmus léteznek nem anyagi dolgok (az elme),
  és a mentális tulajdonságok az elme
  tulajdonságai.
• Redukcionizmus antiredukcionizmus a mentális
  tulajdonságok hordozói anyagi dolgok.
• Redukcionizmus A mentális tulajdonságok
  visszavezethetok fizikai tulajdonságokra.
• Behaviorizmus mentális állapotok ? viselkedési
  diszpozíciók
• Típus-azonosságelmélet mentális állapotok ? agyi
  állapotok
• Funkcionalizmus mentális állapotok ? oksági
  szerep
• Antiredukcionizmus A mentális tulajdonságok nem
  vezethetok vissza fizikai tulajdonságokra.
• Példány-azonosságelmélet
• Eliminativizmus sem az elme, sem a mentális
  tulajdonságok nem léteznek.

33
Irodalom

• Ismeretelmélet
• Forrai G., Mikor igazolt egy hit?,
  Osiris-Láthatatlan Kollégium, 2002.
• Elmefilozófia
• Pléh Csaba (szerk.), Kognitív tudomány, Osiris,
  Láthatatlan Kollégium, 1996.
• Roger Penrose, A császár új elméje, Akadémiai
  Kiadó, 1996.
• Méro László, Észjárások, Akadémiai Kiadó, 1989.