Title: MAGYAR G
1MAGYAR GÉNIUSZOK
2A 2x4faktorostalentummodell
3A humán genetika és kreatológia alaptörvénye
P G ? E
- P produkció teljesítmény képesség
- G genetikai komponens adottság
- E edukáció tanultság
Tehetség kivételes adottság Talentum
kivételes képesség Géniusz egészen kivételes
képességu személyiség
4A kivételes képességu emberek és a magyar
géniuszok nemi aránya az 1700 és 1900 között
Magyarországon születettekben
Minta Férfi No No Együtt
Minta Férfi Szám Együtt
Magyar Életrajzi Lexikon 9 165 413 4,3 9 578
Géniusz 174 3 1,7 177
- Jászai Mari
- Kaffka Margit
- Lesznai Anna
5A nok száma és aránya a Nobel-díjasok között a
díj elso 100 évében
Nobel-díj Szám Nok Nok
Nobel-díj Szám száma -a
Fizikai 162 2 1.2
Kémiai 135 3 2.2
Orvosi-élettani 172 6 3.5
Irodalmi 97 9 9.3
Béke 107 10 9.3
Közgazdasági 46 0 0.0
Összesen 719 30 4.2
Marie Curie (Maria Sklodowska) 1903-ban fizikai,
1911-ben kémiai Nobel-díj
6A nok férfiakétól elmaradó szellemi
teljesítményének okai
1. Noi szerep 11 gyermek és feleség
2. Férfi agresszivitás-dominancia (sovinizmus) Apafiné Bethlen Kata (1679-1759) Czobel Mónika (1855-1947)
3. Az adottságok genetikai eltérése?
7A férfi és noi népesség általános értelmi
szintjét jelzo értékek eloszlása
8Az ember kromoszómái
9Magyarázat
- A nokben lappangó szokatlan (hibás vagy kiváló)
gének a fiaikban megjelennek - A kb. 25 000 génünk közül mintegy 10 000 a
központi idegrendszer muködésével kapcsolatos - Az általános értelmiségi adottság hátterében
mintegy 1 000 gén áll - Ebbol az X nemikromoszómában mintegy 200 van,
tehát 20, pedig az összes génnek csak 4-a
található meg e kromoszómában
10Következmény
- Az értelmi fogyatékosok között 30-os fiú/férfi
többlet - A kivételes értelmi képességuek közötti férfi
többlet? - Az értelmi fogyatékos és géniusz férfiak
többletéért elsosorban az anyai gének felelosek
11Speciális mentális képességek nemi eltérése
- Verbalitás beszéd kezdete
- teljesítmény
- oka
- Térbeli tájékozódás matematika (zeneszerzés)
- teljesítmény
- oka
- Agyanatómiai magyarázat
- Esélyegyenloség
12Kreativitás
- Globális gondolkodás (férfi)
- Részlet érzékenység (no)
- Racionalitás emocionalitás
- Agresszivitás közösségi érzés
13Motiváció
- Általános középiskola
- A lányok jobbak
- Foiskola egyetem
- A fiúk jobbak (?)
14Tanulság
- A két nem szellemi adottságai némileg
(mennyiségileg) különböznek, ez nem jelent
jelentos (minoségi) eltérést a képességekben - A nok szellemi adottságaiban még különösen
óriási tartalékok vannak
15Tanulság
... mi férfiak férfiak maradjunk és nok a nok
szabadok, kedvesek, s mind ember (József
Attila)
16- Ralph. W. EMERSON (1803-1882)
- A nemzetek nagyságát az határozza meg, hogy
mennyi géniuszt adtak a világnak, és milyen
tiszteletben részesítették oket.
17AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJA
- Szubjektív tudati infantilizmus vagy nemzeti
Szuper-Ego - Objektív
- A genetika törvényszeruségeibol következoen
minden népességben a potenciális géniuszok
relatív gyakorisága azonos. - A tudományos igényu vizsgálatok szerint a
különbözo népességekben a különbözo géniusz
típusok relatív gyakorisága jelentos eltérést
mutat. - A külso, társadalmi hatások eltérése miatt a
kivételes veleszületett adottságok eltéro
arányban bontakoznak ki a különbözo népességekben.
18AZ OLIMPIAI BAJNOKSÁGOK ARÁNYA 1896 ÉS 1976
KÖZÖTT
Sorrend Ország Lakosság száma millióban 1979-ben Aranyérmek száma Relatív gyakoriság
1. Finnország 4,8 91 1,12
2. Svédország 8,3 124 0,79
3. Magyarország 10,6 113 0,56
4. Norvégia 4,1 35 0,50
5. Svájc 6,3 34 0,28
6. Dánia 5,1 27 0,28
19A KORÁN MEGMUTATKOZÓ SPECIFIKUS SZELLEMI
ADOTTSÁGOK
Specifikus szellemi adottság Életkor években
Muzikalitás Matematika Vizuális Költoi lt 5 5-10 5-15 10-20
20A MUZSIKUS GÉNIUSZOK RELATÍV GYAKORISÁGÁRA
ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
Ország Becsült lakosság szám millióban Muzsikus géniuszok Muzsikus géniuszok
Ország Becsült lakosság szám millióban száma gyakorisága
1. Ausztria 6,4 8 1,25
2. Olaszország 32,5 8 0,25
3. Magyarország 7,9 2 0,25
4. Németország 56,4 11 0,20
5. Franciaország 39,0 6 0,15
6. Cseh(szlovákia) 13,6 2 0,15
7. Lengyelország 30,0 2 0,07
8. Oroszország 103,0 5 0,05
9. Anglia 32,5 0
21A KÉPZOMUVÉSZ GÉNIUSZOK RELATIV GYAKORISÁGÁRA
ALAPOZOTT ORSZÁG SORREND
Sorrend Ország Lakosság száma millióban Képzomuvész géniuszok Képzomuvész géniuszok
Sorrend Ország Lakosság száma millióban száma relatív gyakorisága
1. Franciaország 39,0 25 0,64
2. Hollandia 5,2 2 0,38
3. Norvégia 2,6 1 0,38
4. Ausztria 6,4 1 0,31
5. Svájc 3,3 1 0,30
6. Spanyolország 18,6 3 0,16
7. Belgium 6,7 1 0,15
8. Anglia 32,5 4 0,12
9. Románia 9,2 1 0,11
10. Oroszország 103,0 1 0,11
11. Olaszország 32,5 3 0,09
12. Németország 56,4 4 0,07
22A magyar és magyar születésu Nobel-díjasok
Név Születési Születési Halálozási Halálozási Foglalkozás Nobel-díj Nobel-díj
Név év hely év hely Foglalkozás típusa éve
Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok Magyar állampolgárok
SZENT-GYÖRGYI Albert 1893 Budapest 1986 Woods Hole(USA) biokémikus orvosi 1937
HEVESY György 1885 Budapest 1966 Freiburg(Németország) kémikus kémiai 1943
KERTÉSZ Imre 1929 Budapest író irodalmi 2002
Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek Magyar születésuek
LENARD Fülöp 1862 Pozsony 1947 Messelhausen(Németország) kémikus fizikai 1905
BÉKÉSY György 1899 Budapest 1972 Honolulu(USA) fizikus, kémikus orvosi 1961
WIGNER Jeno 1902 Budapest 1995 Pincerton(USA) vegyészmérnök fizikai 1963
GÁBOR Dénes 1900 Budapest 1979 London (UK) elektromérnök fizikai 1971
OLÁH György 1927 Budapest kémikus kémiai 1994
HARSÁNYI János 1920 Budapest 2000 Berkeley(USA) gyógyszerész közgazd. 1994
23A NOBEL-DÍJASOK RELATIV GYAKORISÁGA SZÜLOVÁROSUK
SZERINT
Sorrend Város Lakosainak becsült száma millióban Nobel-díjasok Nobel-díjasok
Sorrend Város Lakosainak becsült száma millióban száma -a
1. Bécs 1,53 11 7,2
2. München 1,24 7 5,6
3. Wroclaw 0,64 3 4,7
4. Frankfurt 0,66 3 4,5
5. Hága 0,?9 3 4,3
6. Budapest 2,00 8 4,0
7. Hamburg 1,70 5 2,9
8. Prága 1,21 3 2,5
9. Koppenhága 1,34 3 2,2
10. Berlin 3,35 7 2,1
11. New York 18,91 30 2,0
12 Stockholm 1,53 3 2,0
24- IGAZ-E, HOGY A KIVÉTELES TEHETSÉGEK (POTENCIÁLIS
GÉNIUSZOK) MINDIG KÉPESEK KÜLÖNLEGES
ADOTTSÁGAIK VALÓRA VÁLTÁSÁRA?
25A MÚLT SZÁZADBAN VILÁGRA JÖTT MAGYAR GÉNIUSZOK
SZÜLETÉSI ÉVE TÍZÉVES BONTÁSBAN
Évtized Géniuszok száma
1800-18091810-18191820-18291830-18391840-18491850-18591860-18691870-18791880-18891890-18991800-1899 12161191241419377141
Tízéves átlag 14,1
26Az 1700 és 1900 közötti 200 évben született
géniuszok nemzeti származása
Sorrend Ország Becsült lakosságszám millióban Géniuszok száma Arányuk 1 millió lakosra
1. Ausztria 6,4 22 3,44
2. Svájc 3,3 11 3,33
3. Franciaország 39,0 107 2,74
4. Norvégia 2,6 7 2,69
5. Anglia 32,5 71 2,18
6. Írország 4,5 9 2,00
7. Svédország 5,9 11 1,86
8. Skócia 4,5 8 1,78
9. Németország 56,4 95 1,68
10. Dánia 3,2 4 1,25
11. Olaszország 32,5 37 1,14
12. USA 76,2 51 0,67
13. Finnország 3,3 2 0,61
14. Belgium 6,7 3 0,45
15. Spanyolország 18,6 8 0,43
16-17. Hollandia 5,2 2 0,38
16-17. Magyarország 7,9 3 0,38
18. Oroszország 103,0 27 0,26
19. Csehszlovákia 13,6 3 0,22
20. Lengyelország 30,0 6 0,20
27A MAGYAR GÉNIUSZ VESZTESÉG MÉRTÉKE
- A potenciális férfi géniuszok mintegy 90 -a
veszhetett el. - A potenciális noi géniuszok kb. 99 -a nem volt
képes kivételes szellemi adottságait valóra
váltani.
28A GÉNIUSZ-VESZTESÉG OKAI
- Történelmi körülmények
- Gazdasági helyzet
- Pedagógiai felkészületlenség
- Társadalmi intolerancia
- Géniuszok önpusztítása
29A 175 MAGYAR GÉNIUSZ VALLÁSI SZÁRMAZÁSA AZ 1700
ÉS 1900 KÖZÖTT SZÜLETETTEKBEN
Vallás Népességen belüli arány Géniuszok vallása Talált/Várt arány
Katolikus Református Görögkeleti Evangélikus Zsidó Egyéb 60 14 13 7 5 1 40 23 1 10 25 1 0,67 1,64 0,08 1,43 5,00 1,00
Együtt 100 100 1,00
30A LEHETSÉGES MAGYARÁZATOK
- Beltenyészet pozitív hatása
- Fokozott szelekció
- Szociokulturális hatás
31SZOCIOKULTÚRÁLIS HATÁSOK
- Írásbeliség
- A zsidó-anya
- Oktatás
- Társadalmi kirekesztettség (pénz, értelmiségi
pályák) - Mobilitás
- Egészségesebb életmód
- Összetartás
32KI A MAGYAR?MI A MAGYAR? Az igazi
kérdésÉRDEMES-E MAGYARNAK LENNI?