K

1
Kínálati értékláncok és a klaszter politika
tervezés-módszertani kérdései

• Vállalatok közötti együttmuködés fejlesztése
  Konferencia
• Kecskemét, 2006. november 28.

2
A hálózatok/klaszterek az EU-ban
3
A klaszterfejlesztési politikák alapelvei

• a klaszter-politika kevésbé a globális cégek,
  hanem inkább a KKV-k helyi tömörüléseire és a
  régión belüli endogén növekedési (pre-kompetitív
  elonyök a tagok számára) folyamatokra koncentrál
  magán gazdaság erosítése, dominanciája
• A gazdaságfejlesztési politika fókusza
  megváltozott a vállalatok helyi/regionális
  rendszereit támogatja és törekszik a vállalatok
  hozzáadott érték növelo környezetének
  javítására
• A tipikus horizontális (porteri)klaszter
  szervezodést felváltja a szektorális-vertikális
  kínálati értéklánc modell (supply chain model)
• a sikeres iparágakat/üzletágakat támogatja,
  mégpedig a helyi önkormányzatok és az iparág
  vezetoi által generált, alulról építkezo
  folyamatokat
• a társadalmi folyamatok ösztönzése áll az
  elotérben a kölcsönös bizalmon alapuló
  együttmuködéseké a tudás elterjesztésében
• a klaszteresedés rámutat a közszereplok
  fontosságára a cégek és a tudást
  generáló-közvetíto intézmények között.

4
A klaszter támogatási politika célja a
gyakorlatban

• Információ és hálózatépítés
• érdekképviselet
• Oktatás és képzés
• Innováció és muszaki fejlesztés (Pl. a cégekhez
  technológiai információk közvetítése,
  technológiai transzfer)
• a közszféra és az intézmények, ügynökségek
  brókerként való muködése a vállalati hálózatok
  segítésében és támogatási projektek
  kidolgozásában
• az innovációs kapacitás, a tudásmenedzsment
  javítása interaktív tanulási folyamatok során
• a tartós versenyelonyöket nyújtó speciális tudás
  létrehozása.
• a cégek közötti együttmuködés és az üzleti
  hálózatok fejlesztése

5
Hálózat/klaszter támogatás központi/helyi,
regionális feladatai

• A hagyományos makroszintu eszközökkel szemben a
  klaszter támogatás középpontjában a vállalati
  muködés közvetlen környezetének a fejlesztése
  áll. (mikrogazdasági beállítottságú
• központi (kormányzati) támogatás a közös, szinte
  mindegyik iparág fejlodéséhez szükséges
  infrastruktúra és az intézményi háttér
  megteremtésére irányul, közlekedési hálózat,
  környezetvédelem, közép-felsofokú oktatás, üzleti
  környezet fejlesztése (egyablakos rendszer, ld.
  olasz példa stb.,
• a versenypolitika kidolgozásával, a pull
  (keresleti oldalon) a jogszabályok és szabványok
  eloírásával adhat ösztönzést a klaszterek
  létrehozásának versenyeztetés a támogatásban,
  (push oldalon)muködési célú és az induló toke
  biztosítását szolgáló pénzügyi támogatás,
• .a helyi/regionális feladatok a speciális
  feladatokhoz kapcsolódva a klaszterek egyedi
  igényeinek megfeleloen speciális
  kutatóintézetek, szakképzések, vásárokon,
  kiállításokon megjelenés, stb. (decentralizált és
  helyi forrásokat igényelnek)

6
(No Transcript)
7
Alapveto klaszter típusok

• Iparági (regionális) klaszter fo cél az iparágak
  közötti szinergia erosítés az innovációs
  rendszerek és az értéklánc-rendszerek
  erosítésével
• Intézményre-épülo (intézmény-orientált) klaszter
  a klaszter tagjai által létrehozott szolgáltató
  központ, vagy szakmai szervezet áll a központban
  és elosegíti a vállalkozók közötti
  együttmuködést, a politikák integrációját
• Hálózatra épülo klaszter általában zárköru,
  hosszabb távú kapcsolatokat jelento
  együttmuködés, a résztvevok köre a kapcsolódó és
  támogató iparágakban muködo, egymást kiegészíto
  tevékenységeket folytató vállalkozásokból áll
• Tudás-orientált klaszter egy nyitott, az
  információk és tapasztalatok cseréjét lehetové
  tevo együttmuködés, a középpontban gyakran egy
  mentor vállalkozás áll, amely a tudástranszfer
  szerepet tölti be a résztvevo vállalkozások
  között.
• Együttmuködési szinergiákon alapuló dinamikus
  klaszterek (intenzív kooperáció, informális
  kapcsolatok, specializált fejlett termelési
  tényezokhöz, KF eredményekhez való
  hozzáférés,szoros kutatóhelyi, egyetemi
  kapcsolatok, alaptevékenységhez tartozó iparágak
  cégeivel müszakiés üzleti tapasztalatok és tudás
  megosztása

8
Az együttmuködés szempontjai

• Földrajzi kiterjedés, méret (telephely,
  település, kis, - és nagytérség)
• Iparági specializáció (feldolgozó ipar,
  csúcstechnológia, szolgáltatás)
• Az együttmuködés fo tartalma
• Egyszeru agglomerációs hatások kiaknázása
• Beszállítói kapcsolat
• KF együttmuködés
• KKV együttmuködés (közös beszerzés, szövetkezeti
  együttmuködés)
• Az együttmuködo partnerek (TNC, KKV,
  kutatóhelyek, egyetemek)
• Kooperációs tevékenység hatóköre (helyi,
  regionális, országos, globális)
• Kormányzati, önkormányzati támogatás fo tartalma
• Az együttmuködés jogi keretei
• Jogi személyiséggel rendelkezo üzleti vállalkozás
• Egyesületi, konzorciumi forma

9
Klaszter funkciók

• Hagyományos,statikus, agglomerációs elonyök
• Nagyobb piacméret (beszerzés, értékesítés)
• Üzleti partnerek széles választéka, szakosodás
  egy-egy üzletág cégeinek vonzása a klaszter
  tömörülésben
• Nagyobb munkaero választék (képzés, munkaero
  vonzás)
• Kapcsolódó kiegészíto intézmények (kamarák,
  oktatás, infra)
• Dinamikus, externális hatások
• Intézményesített nyílt információáramlás, tudás
  megosztás
• Hálózatépítési tevékenység (fórumok, kerete
  biztosítása)
• Együttmuködés és verseny a szereplok között
  (vállalati imázs)
• Innovációs együttmuködés az üzleti világ, a
  kutatóhelyek és a helyi gazdaságszervezo-fejleszto
  intézmények között
• Igényes, fizetoképes piac közelsége
• A klaszternek formális, a tevékenységek egészét
  átfogó koordináló kerete van
• Nyitott, több irányban is expanzív

10
Magyarországi klaszterek központjai
11
Klaszterek szerepe a különbözo politikákban

• Iparpolitika
• Átmeneti válságban lévo iparágakban az érintett
  vállalkozások körében meginduló együttmuködést
  segítheti elo
• Hazai gyakorlat beszállítói integrátor hálózat,
  regionális klaszterek
• Innováció-politika
• A klaszter-fejlesztési politika a klaszterektol
  az innovációs rendszerekig terjedo fejlodési
  pályán történo elmozdításra való kormányzati
  törekvésnek is tekintheto
• Regionális politika
• a klaszterek szerepe régiók újjáélesztésében,
  élénkítésében, az iparszerkezet átalakításában,
  új tevékenységek kereteinek megteremtésében
• EU-s országok gyakorlata szerint a
  klaszter-fejlesztési politikának a régió
  gazdasági fejlodésének egészét helyezi a fókuszba

12

• Az emelt szintu KKV szolgáltatási folyamat
  kínálati értéklánc modellje
• Specializált szakmai tanácsadó
• Közvetíto intézmény hálózat
• Tokealapok, pénzügyi szolgáltatások (pl. RFH
  stratégia)
• Az egyetemek, kutatóintézetek és a KKV-k közötti
  interface erosítése

Beruházás az emberi tokébe A szolgáltatások
Infra. fejlesztése
Audit és értékelés (a kkv igények felmérése)
Tudatosság Üzleti körny. kultúra
Piac
Ipar és tevékenység specifikus innovációs és
technológiai központok (Pre)inkubatorok Technológi
ai parkok
13
Innovációs szolgáltató központ modellje
Ipari háttér
14
A Pólus program GOP támogatásra vonatkozó
forrásigényei

• A pólusok hozzávetoleges GOP támogatásigénye az
  NFÜ elozetes összesítése alapján
• Mrd Ft ebbol GOP 1. priori.
• Debrecen 121,7 84,5
• Gyor kb. 38 14,3
• Miskolc 93,7 55,6
• Pécs 24,4 14,7
• Szeged 197,2 68,8
• Székesfehérvár-Veszprém 5,128,9
  3,722,0
• Összesen 509 263,6

15
Gazdaságfejlesztési Operatív Program prioritásai

1. KF és innováció a versenyképességért
2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k)
   jövedelemtermelo képességének erosítésért
3. Az információs társadalom és a modern üzleti
   környezet megerosítéséért
4. Pénzügyi eszközök technikai prioritása (Jeremie)

16
GOP 1. prioritás intézkedései

• Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások
  közötti innovációs, KF együttmuködések
  ösztönzése
• Az innovációs technológiai parkok és hídképzo
  intézmények fejlesztése
• A vállalkozások önálló innovációs és KF
  tevékenységének ösztönzése
• Terv a GOP-ra 651 Mrd Ft, ennek 35 -a az 1.
  prioritásra (230 Mrd Ft 7 évre)

17
GOP KF és innováció prioritás intézkedéseinek
tervezett forrásai
Nem végleges tervezet!
Adatok milliárd forintban Adatok milliárd forintban   Mrd HUF
1 KF és innováció 35,38 230
1.1.1 Piacorientált KF együttmuködések   40
1.1.2 KF központok   10
1.2.1 Innovációs és technológia parkok   40
1.3.1 Vállalati innováció   100
1.3.2 Vállalati KF divízió   30
1.3.3 Technológiaintenzív startup-ok   10
18
Nem végleges tervezet!
1.1.1 Piacorientált KF és technológiai
együttmuködés Cél magas értéket képviselo
piacképes termék, eljárás és szolgáltatás
(vállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek
közötti együttmuködés) Közvetlen célcsoport
KKV-k Támogatott tevékenységek alkalmazott KF,
KF beruházás, kutatási szolgáltatás vásárlás,
kutatók foglalkoztatása Várható indulás 2007. I.
negyedév
19
Nem végleges tervezet!
1.1.2 KF központok fejlesztése,
megerosítése Cél pólus programokhoz kötodo
tudásbázisok erosítése (KKK) Közvetlen
célcsoport gazdasági társasággá átalakult KKK-k
a pólusokban Támogatható tevékenység alkalmazott
KF, KF beruházás, IPR tanácsadás, kutatók
foglalkoztatása Várható indulás 2007. II.
negyedév
20
1.2.1 Innovációs és technológiai parkok Cél
innovációs szolgáltatások, inkubáció, ötletek
generálása, szurése, piaci bevezetése Közvetlen
célcsoport gazdasági társasági formában muködo
innovációs szolgáltató központok és technológiai
parkok a pólusokban Támogatható tevékenységek
KF és infrastruktúra beruházás, IPR tanácsadás,
technológia transzfer iroda létrehozása és
muködtetése, technológiai inkubáció, kutatók és
tanácsadók foglalkoztatása Várható indulás 2007.
II. negyedév
Nem végleges tervezet!
21
Az 1.2.1. és a 3.2.1. lehetséges érintkezési
pontjai
Nem végleges tervezet!

• A 3.2.1. céljaIpari parkok szolgáltatásainak
  fejlesztése
• Kedvezményezett Ipari Parkot muködteto gazdasági
  társaság
• Támogatási kritériumok
• minimális muködési ido min. 5 év
• betelepült vállalatok száma min. 20 db
• betelepült vállalatok 25-nál az éves nettó
  árbevétel meghaladja a 200 mFt-ot
• Ipari parkba betelepült vállalkozások által
  foglalkoztatottak száma (GKM adatbázis) min. 500
  fo
• A 4-bol 3 kritérium teljesülése esetén
  támogatható a GOP-ból, egyébként ROP!
• Innovációs központ, technológiai inkubáció az
  ipari parkon belül (szakmai tapasztalat, kritikus
  tömeg)

22
Nem végleges tervezet!
1.3.1 Vállalati KF és innováció Cél innovatív
vállalkozások növekedése, új termékek piaci
bevezetése Közvetlen célcsoport
KKV-k Támogatható tevékenységek kísérleti
fejlesztés, KF beruházás, kutatási
szolgáltatásvásárlás, IPR, kutatók
foglalkoztatása, termékek piaci
bevezetése Várható indulás 2007. I. negyedév
23
Nem végleges tervezet!
1.3.2 Vállalati KF tevékenység, divízió
kialakítása Cél olyan vállalati KF egységek
létrehozása, amelyek alkalmasak a fohivatású
kutatóhelyekkel folytatott KF és innovációs
együttmuködésre Közvetlen célcsoport
vállalkozások Támogatható tevékenységek KF
infrastruktúra beruházások, kutatók
foglalkoztatása, tanácsadási szolgáltatás
vásárlása Várható indulás 2007. I. negyedév
24
Nem végleges tervezet!
1.3.3 Technológia-intenzív start-up segítése Cél
kezdo, innovatív vállalkozások támogatása, hogy
alkalmassá váljanak a magveto toke
finanszírozásra Közvetlen célcsoport egyének,
induló MKV-k Támogatható tevékenységek kísérleti
fejlesztés, kutatók foglalkoztatása, tanácsadási
szolgáltatás, IPR Várható indulás 2007. I.
negyedév
25

• Köszönöm megtisztelo figyelmüket!
• Dr. Nikodémus Antal
• nikodemus.antal_at_gkm.gov.hu