Georg Simon Ohm

1
Georg Simon Ohm
(1787-1854)
2
A kezdetek

• Erlangenben született, 1787.03.16.-án
• Apja lakatos volt
• 16 éves korában felvették az erlangeni egyetemre,
  ahol matematikát, fizikát és filozófiát tanult.
• 1811-ben doktorált matematikából.
• Ezután középiskolákban tanított Nidauban,
  Neufchatelben, majd 1815-tõl a bambergi
  reáliskolában.

3
Felfelé a ranglétrán

• 1817-1826-ig, a kölni jezsuita gimnázium
  fizikatanára volt.
• a berlini katonaiskolában,1826-tól 1833-ig
  mûködött.
• kutatási eredményei nehezen kaptak elismerést.
  Elõször az angol Royal Society tüntette ki
  1841-ben a Copley-éremmel, és választotta tagjául
  1842-ben.
• 1833-ban került a nürnbergi politechnikai
  fõiskola fizikai katedrájára, majd 1849-ben a
  müncheni egyetemre, ahol 1852-ban nevezték ki
  professzornak

4
Tudományos munkássága

• Pontos mérésekkel kimutatta, nemcsak az
  Ohm-törvényt, hanem az ellenállásnak a vezetõtõl
  és a keresztmetszetétõl való függését is .
• Különbözõ anyagok között ellenállási sorrendet
  határozott meg.
• törvényeit 1827-ben elméleti meggondolásokkal is
  alátámasztotta
• megjelent A galvanikus lánc címû könyve.
• arra következtetett, hogy a hõjelenségek és az
  elektromosság között valamilyen belsõ
  kapcsolatnak kell lennie.
• Ugyanitt állapította meg, hogy az áram felbontó
  ereje az elektrolízisben arányos az
  áramerõsséggel.
• Eredményes kutatómunkát végzett az optika, a
  hangtan és a fényinterferencia területén is.

5
Ohm-törvény
Wollaston-féle oszlop
Seebeck-féle oszlop

• elsõ lépéseként kezdte tanulmányozni a különbözõ
  anyagok vezetõképességét.
• A kísérletek lényeges feltétele volt az állandó
  erõsségû áram, ezért Ohm a kezdetben használt
  ingadozó áramú Wollaston-féle oszlopot,
  Poggendorff tanácsára, felcserélte az állandó
  áramot szolgáltató Seebeck-féle oszloppal.
• A kísérletek végrehajtásához szükséges volt
  pontosan mérõ mûszer is az áramerõsség
  meghatározására. Ohm torziós szálon függõ, az
  árammal párhuzamos mágnestû elfordulásával mérte
  az áramerõsséget.

6

• Ezen elõfeltételek teljesedésének köszönhetõ,
  hogy Ohm igen pontos méréseivel meghatározta,
  hogy egy drót ellenállása egyenesen arányos a
  hosszával, és fordítottan arányos a
  keresztmetszetével, valamint függ az anyagi
  minõségtõl.
• Ezeket az eredményeket 1825-ben hozta
  nyilvánosságra.
• Egy év múlva közölte a róla elnevezett törvényt,
  amely szerint az áramerõsség arányos a
  feszültségkülönbséggel, ahol az arányossági
  tényezõ az ellenállás.

7
Amirol nem beszélnek

• Ohm alkalmazta elõször a törvényét az
  áramelágazásokra, és fedezte fel a Kirchhoffról
  elnevezett áramelágazási törvényeket.
• Kirchhoff már Ohm után tanulmányozta az
  áramelágazások különbözõ eseteit 1847-ben.

8

• 1854.7.6.-án Münchenben halt meg.
• 1994-ben Németországban limitált példányszámú(94)
  emlékbélyeget készítettek emlékére.

9

• Készítette Haidekker Balázs
• Forrás internet, wikipedia