Menek

1
Menekültügy, migráció, az Európai UnióbanNéhány
érdekes jogeset

• Nagy Boldizsár eloadása
• a BÁH Idegenrendészeti és menekültügyi
  ismeretek c. képzésén, az IRM Rendészeti és
  Bunmegelozési intézetében,
• 2007. március 20-án.

2
Adatok
3
Hungarian statistics on recognition magyar
elismerési statisztika
BÁH/OIN BÁH/OIN ENSZ Menekültügy/UNHCR ENSZ Menekültügy/UNHCR ENSZ Menekültügy/UNHCR Összesen/Total Összesen/Total Elisme-rési arány
Év Year Eljárás RSD started Elismerés Recognition Eljárás RSD started Eljárás RSD started Elismerés Recognition Eljárás RSD started Elismerés Recognition Rec.tion Rate
1989 36 35 0 0 0 36 35 97
1990 3,520 2,561 450 450 12 3,970 2,573 65
1991 921 434 380 380 15 1,301 449 35
1992 458 472 401 401 17 859 489 57
1993 468 361 261 261 35 729 396 54
1994 207 239 231 231 15 438 246 58
1995 130 116 460 460 62 590 178 30
1996 152 66 515 515 106 667 172 26
1997 177 27 888 888 132 1,065 159 15
1998 7,118 362 268 268 77 7,386 439 6
1999 11,499 313 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 11,499 313 3
2000 7,801 197 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 7,801 197 3
2001 9,554 174 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 9,554 174 2
2002 6,412 107 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 6,412 104 1,6
2003 2,401 185 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 2,401 185 7,7
2004 1,600 149 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 1,600 149 9,3
2005 1,609 97 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 1,609 97 6.03
2006 2,109 99 No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést No longer exercises RSD Már nem gyakorol elismerést 2,109 99 4,69
Össz. Total 56,172 5,994 3,854 471 471 60,026 6,465 10.77
First and second instance admin procedure/ elso
és másodfokú közigazgatási eljárás
4
(No Transcript)
5
Az EU migrációs jogrendjének alapjai
6
(No Transcript)
7
A -al jelölt csoportok Norvégiávals Izlanddal és
Svájccal Vegyes Bizottságként is ülésezhetnek.
Bulgária É sRománia képviseloje megfigyeloként
vehet részt a munakcsoportok ülésein
8
Döntéshozatali szabályok
Döntési arány Döntési eljárás Döntési eljárás Mióta Szerzodéses alap
Vízumformátum (62 2 b iii) Minos. többs konzultáció konzultáció 1993 nov 1 Maastricht
Vízumlista (62 2 b i) Minos. többs konzultáció konzultáció 1996. jan 1 Maastricht
Polgári jogi ügyek (65) kivéve családjog Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2003 febr 1. Nizza
Vízumkiadás eljárás, feltételei ((62 2 b ii) Egységes vízum (62 2 b iv) Minosített többs együttdöntés együttdöntés 2004. máj. 1 Amszterdam
Adminisztratív em. (66) Minos. többs konzultáció konzultáció 2004. máj. 1 Nizza jkv
Menekültügyek (63 1 és 2a) Minos. többs együttdöntés Amikor alapok készen 2005. dec 13. Amikor alapok készen 2005. dec 13. Nizza
Belso határellenorzés megszuntetése (62 1) Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés
Külso határ ellenorzése (62 2 a) Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés
3. áll polgára EU-n belül rövid távú mozgás (62 3) Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés
Menekültügyi tehermegosztás (63 2 b) Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés
Illegális vándorlás (63 3 b) Minos. többs együttdöntés együttdöntés 2005. jan 1 2004. dec 15 Tanács döntés
Hosszú távú bevándorlás (63 3 a és 4) Egyhangú konzultáció konzultáció 1999. máj 1 Amszterdam
Családi jogi ügyek (65) Egyhangú konzultáció konzultáció 1999. máj 1 Amszterdam
9
A Bíróság szerepe az I pillérben

• IV. cím (vízumok, menekültügy, bevándorlás,
  szabad mozgás)
• 68. cikk
• Elozetes döntés
• RSZ IV. cím értelmezésére és a másodlagos jog
  értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan
  egy tagállam olyan bírósága elott folyamatban
  lévo ügyben, amelynek határozatai ellen a nemzeti
  jog értelmében nincs jogorvoslati lehetoség .
• Kivétel a közrend fenntartásával és a belso
  biztonság megorzésével kapcsolatosan hozott
• Értelmezés
• E cím és a másodlagos jog értelmezése a
  Tanács, a Bizottság vagy valamely tagállam
  kezdeményezheti
• Korlát nem alkalmazható a tagállamok
  bíróságainak jogeros ítéleteire.
• Egyebekben A Bíróságra vonatkozó szokásos
  szabályok érvényesek

10
Az Emberi Jogok Európai bírósága (Strasbourg)
Salah Sheekh v The Netherlandsügy Application
no. 1948/04Ítélet 2007. január 11.
11
Sheekh Tényállás - üldöztetés

• A tényállás
• Abdirizaq Salah Sheekh szomáliai állampolgár.
  Saját állítása szerint 1986-ban született
• Az Ashraf kisebbséghez tartozik nincs
  védelmezo klán
• Mogadishuból a polgárháború miatt egy 25 km-re
  levo faluba költöznek, amelyet az Abgal klán és
  milicia (a Hawiye klán-cslád tagja) ellenorzött
• Múltbeli megpróbáltatások
• 90-es évek eleje apját a klán a ház
  felgyújtásával fenyegeti ha nem adnak pénzt
• Anyját a piacon zaklatják, kirabolják, ot is
  inzultálják, amikor vízért megy
• 1995-ben apját megöli az Abgal klán
• 1998 bezárják a családot a házba, Sheekh-et
  szíjjal, puskatussal verik
• leánytestvérét a falun kívülre hurcolják,
  megeroszakolják, csak másnap engedik vissza
• 2001-ben egyik testvérével együtt a milicia
  elhurcolja, teherautó rakományt rakat le vele
  (kényszermunka)

12
Sheekh A menekülés útja, módja

• 2002 március vagy április bátyját, akinek kis
  vegyesboltja volt az Abgal milicia tagjai
  megölik, boltját kirabolják, ezt Sheekh látja.
• 2002 július leánytestvérét ismét elhurcolják,
  megeroszakolják. (A klánhoz tartozókat lányokat
  nem hurcolják el.)
• 2003 március 8 ember felfegyverkezve érkezik,
  megverik, édesanyját megfenyegetik arra az
  esetre, ha nem teremt pénzt. A falu öregjei nem
  nyújtanak védelmet az anyának és gyermekeinek
• A menekülés
• 2003. május 1 egy hét nagybátyjánál Mogadishuban
• Frank az utazási ügynök teherszállító-repülovel
  Nairobiba viszi. Onnan három nap múltán hamis
  kenyai útlevéllel Isztambulba, majd Amszterdamba
  repül az embercsempésszel együtt.
• 2003. május 12 megérkezés Amszterdamba Frank
  eltunik, a határorök a repülotéren érdeklodnek
  menekült státuszért folyamodik.

13
Sheekh A hollandiai eljárás

• Az eljárás
• Elso fok
• - A repülotéri szálláson fogvatartják
• Korvizsgálat a hatóságok szerint minimum 20
  éves, o állítja, hogy tudomása szerint 17.
• 2003. május 13 június 25. elsofokú eljárás
• Elutasítják
• Szavahihetoségi problémák
• Nem politikai ellenzéke az uralkodó klánoknak,
  nem volt tagja pártnak vagy mozgalomnak, sosem
  tartóztatták le
• Nehézségei nem szisztematikus nagymérvu
  megkülönböztetésbol fakadtak, hanem az
  általánosan bizonytalan helyzetbol és a bunözoi
  csoportok gyakori, de önkényes
  megfélemlítéseibol
• Nem fenyegeti az EJEE 3 -ába (kínzás, embertelen
  vagy megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma)
  ütközo bánásmód reális veszélye.
• A visszatérés nem jelentene indokolatlanul
  szigorú bánásmódot (undue harshness) mivel
  Szomália más, relative biztonságos részeire is
  visszatérhet.
• Fenntartják az orizetet.

14
Sheekh A hollandiai eljárás

• Másodfok
• 2003 június 26 2003 november 7 (közben végig
  fogva)
• - szavahihetoségét elismeri
• - belso menekülési alternatíva igénybevételével
  kivonhatja magát 3 alá tartozó bánásmód reális
  veszélye alól
• Harmadfok
• Bár jogilag lehet fellebbezni a bíróság döntése
  ellen az Államtanács közigazgatási részlegéhez,
  ügyvéde tanácsára nem teszi, mert az Államtanács
  következetes gyakorlata szerint, ha van belso
  menekülési alternatíva, akkor nincs remény az ügy
  megnyerésére

15
Sheekh A hollandiai eljárás

• EU útiokmánnyal 2004 január 16-án Nairobin
  keresztül szándékozzák hazaküldeni.
• Ez ellen január 8-án kifogást emel
• Az ideiglenes intézkedésekrol dönto bíró nem ad
  helyt
• 2004. január 15-én az Emberi Jogok Európai
  Bíróságához fordul és az eljárási szabályok 39.
  szakasza alapján ideiglenes intézkedést kér, amit
  a Bíróság elnöke megad, kérve a kormányt ne
  toloncolják ki.
• Közben a holland hatóságok sorra elutasítják a
  kitoloncolás elleni panaszait.

16
Sheekh A hollandiai eljárás

• A Szomáliára vonatkozó holland álláspont
  fordulata, Seekh elismerése
• 2005 június 24 A Szomália meghatározott
  részeirol érkezoket a miniszter csoportos
  védelemben (categorial protection policy)
  részesíti.
• 2005 július 7 A holland kormány értesíti a
  Bíróságot, hogy ez Sheekh-re kiterjed.
• 2005 szeptember 23 új menekült státusz iránti
  kérelmet ad be 2006 március 10-én ennek helyt
  adnak.

17
Vitatott kérdések

• Vitatott kérdések
• Mi vár rá Szomáliában (mikor megfelelo a
  származási országinformáció?)
• Van-e belso menekülési alternatíva?
• Ha igen ésszeruen elvárható-e hogy oda
  meneküljön?
• Van-e joghatósága a bíróságnak?
• Mi a tiltott bánásmódra vonatkozó valószínuségi
  küszöb?
• Mi minosül a 3. -et sérto bánásmódnak?
• Melyik pillanatra kell vonatkozzon a döntés - a
  menekülésére, vagy a bírói döntéshozataléra?

18
COI - Szomália

• Holland Külügyminisztérium, országjelentések,
  gyakorlatilag évente. (Helyszíni szemle alapján)
• Szomáliát relatíve biztonságos és relatíve
  veszélyes részekre osztják (olykor harmadik,
  átmeneti övezettel) Relative biztonságos
  Szomaliland és Puntland, a többi rész
  gyakorlatilag nem.
• Elismerik, hogy a kisebbségek a relative
  veszélyes részeken különösen veszélyeztetettek.
• Szomaliland és Puntland területén a Szomália más
  részeirol odamenekült belso menekültek
  nyomorúságos körülmények között, táborokban
  élnek.
• 2003 októberében Szomaliland kormánya
  felszólította a nem onnan származó belso
  menekülteket, hogy hagyják el Szomalilandot (bár
  nem kényszerítette ki a felszólítást, nagyon
  sokan továbbvándoroltak Puntlandba vagy Jemenbe.)

19
COI - Szomália

• NGO források
• Médecins sans Frontiéres,
• vitatja, hogy Puntland biztonságos
• Dutch Refugee Council,
• rámutat, hogy Szomalilandból van kitoloncolás
• vitatja, hogy Puntlandban lenne hatékony védelem
• idézi az ENSZ Humanitárius ügyekért felelos
  fotitkárhelyettesét, aki a belso menekültek
  szomalilandi táborára utalva azt mondta Ez a
  világ legelfeledettebb helyszíneinek egyike.
  Ehhez képest Darfur kitüntetett helyzetben van.
• Amnesty International
• a klán védelmet nem élvezok továbbra is komoly
  veszélyben vannak

20
COI - Szomália

• A szomalilandi és a puntlandi hatóságok
  álláspontja
• Szomaliland Köztársaság Áttelepülési,
  Újjáépítési és Reintegrációs Minisztere 2002-ben
  levelet ír a holland külügyminiszternek és az
  igazságügyi miniszternek
• Ebben kifejti, hogy Szomaliland nem fogja turni
  szomáliaiak önkéntes vagy kényszerített
  áttelepülését ha nem arról a területrol
  származnak. Még a Szomalilandból származók is
  csak akkor térhetnek haza, ha három évnél
  rövidebb ideig voltak távol és van szomalilandi
  útlevelük.
• Puntland (tartomány) elnöke 2004 levél a
  külügyminiszternek csalódással tölti el a
  holland kormány tevékenysége, amellyel anélkül,
  hogy a puntlandi hatóságok elozetes beleegyezését
  vagy jóváhagyását megszerezné ...menekülteket
  ... eroszakkal Szomália Puntland államába
  ömleszt, függetlenül attól, Szomália melyik
  részérol érkeztek eredetileg
• Puntland nem fogadja el az EU utiokmányt.

21
COI - Szomália

• UNHCR 2004 január, majd 2005 november
  állásfoglalások Szomáliáról (position papers)
• 2004
• A UNHCR támogatja a Szomalilandból és
  Puntlandból származók önkéntes visszatérését, de
  menekült státusz megadását (vagy egyéb védelmi
  formát) ajánl
• a délrol érkezetteknek, de elutasítja a belso
  menekülési alternatívát mert nem ésszeru azt
  várni valakitol, hogy országa olyan részébe
  költözzön, amelyhez nem kötik etnikai, törzsi,
  vallási és/vagy kulturális kötelékek (Ítélet,
  100. pont)
• Egyetlen szomáliait sem szabadna akarata
  ellenére visszaküldeni az ország olyan részébe
  amely nem saját származási területe. (uo.)
• 2005
• Nincs belso menekülési alternatíva, mivel nincs
  hatékony védelem a származási területen kívül
• Ezért a nemzetközi védelmet nem szabadna a belso
  menekülési alternatívára hivatkozva megtagadni
• A dél-Szomáliából érkezetteket vagy el kellene
  ismerni vagy más védelemben részesíteni
• A nem észak-Szomáliából érkezetteket nem szabad
  eroszakkal (vissza)küldeni oda.

22
Joghatósági kérdések

• 2 lehetséges akadály
• Mivel megoldódott az ügy (hiszen tartózkodási
  engedélyt kapott) törlendo
• Nem merítette ki a hazai jogorvoslatokat mert nem
  fellebbezett az Államtanácshoz.
• Bíróság
• a kategórikus (csoprothoz tartozáson alapuló)
  védelem nem megoldás, mert idoleges, 1 évre szól
• A helyi jogorvoslat kimerítése akkor szükséges,
  ha a jogorvoslat
• valószínuleg hatékony
• elérheto (hozzáférheto)
• alkalmas a jogsértés közvetlen orvoslására
• Az Államtanácshoz folyamodás felesleges lett
  volna (nem vezetett volna eredményre),
• mert az Államtanács következetes gyakorlata
  szerint az egyénnek azt is ki kellett mutatnia,
  hogy saját csoportjának más tagjaihoz képest is
  diszkriminatívan bánnak vele ezt Sheekh soha
  nem állította.
• mert az Államtanács úgy vélte van belso
  menekülési alternatíva - ezért elutasította
  volna a kérelmet

23
A 3. cikket sérto bánásmód

• A kérelmezo álláspontja
• a Reer Hamar kisebbség tagja
• akinek nincs családi (klán) védelme
• Dél-Szomáliában a 3. cikkbe ütközo bánásmód
  fenyegeti
• nincs garancia arra, hogy a relative biztonságos
  országrészbe (Szomaliland, Puntland) beengednék.
• Ha mégis,
• akkor a belso menekültek táborában kellene élnie
• embertelennek nevezett körülmények között
• ráadásul a Mogadishun át vezeto út a 3 cikk
  sérelmével járhat

24
A 3. cikket sérto bánásmód

• A kormány álláspontja
• Tagadja, hogy az üldöztetés reális veszélyét,
  mivel a korábbi problémái nem abból származtak,
  hogy ot kipécézték (person-specific
  unfavourable attention), hanem a az általánosan
  bizonytalan biztonsági helyzetbol.
• Vitatja, hogy a relative biztonságos részekben a
  kisebbségiek helyzete oly rossz lenne

25
A 3. cikket sérto bánásmód

• A Bíróság álláspontja
• általános elvek 135 137 pont
• az elvek alkalmazása az ügyre 138 149 pont

26
3. cikk - általános elvek

• Általános elvek
• a belépés, tartózkodás és kiutasítás fölötti
  ellenorzés az állam elojoga - de csak nemzetközi
  kötelezettségeivel összhangban
• a kiutasításkor tiszteletben kell tartania az
  EJEE 3. cikkét
• a 3. cikk a a demokratikus társadalom alapértékét
  tükrözi,
• ezért abszolút tilalmat jelent,
• még akkor is, ha az áldozat egyébként
  nemkívánatos vagy veszélyes személy.
• Az állam jogsérto módon jár el, ezért
  felelosséggel tartozik ha kiutasít valakit,
  amidon
• komoly okok alapján feltételezheto, hogy
• fennáll a 3 cikkel ellentétes bánásmód valós
  veszélye
• Ilyen helyzetben a 3 cikk magában foglalja az
  ilyen országba kiutasítás tilalmát

27
3. cikk - általános elvek

• Az állam felelosségének a tisztázása feltételezi
  a célország körülményeinek összevetését a 3
  cikkel,
• ennek során a Bíróság figyelembe veszi az
• alperes állam
• a felperes vagy a 3. fél,
• valamint a saját maga
• által beszerzett bizonyítékokat
• A bizonyítékokra vonatkozó követelmény
• a kiutasító ország helyzetelemzése legyen
  adekvát, és kelloen alátámasztott
• mind saját
• mind más megbízható és objektív forrásokból
• származó információkkal.
• Ilyenek más források más államok, az ENSZ
  szervei és jó hírnevu (reputable) nem-kormányzati
  szervezetek

28
3 cikk általános elvek

• A veszély mérvadó idopontja ex nunc a
  kiutasítás (a bírói döntés) pillanata - az
  idoközben felmerült tényekre is figyelemmel kell
  lenni
• A fenyegeto bánásmód (üldöztetés) súlya,
  elkövetoje
• A z üldöztetés súlyosságának egy minimumot el
  kell érnie, ennek mértéke relatív
• Az üldözo lehet nem közhivatalnok de ebben az
  esetben be kell mutatni, hogy
• az állam nem képes a reális veszélyt megfelelo
  védelem nyújtásával elhárítani

29
Az elvek alkalmazása a döntés

• A Bíróság elismeri, hogy Szomaliland és Puntland
  az onnan származok számára biztonságos nem
  fenyeget a 3 cikk sérelme
• A nem onnan származók tekintetében
• a holland kormány és a UNHCR helyzetértékelése
  közül az utóbbiét választja - dönto, hogy van-e
  klán nyújtotta védelem
• Sheekh, mint a Benadiri azaz Reer Hamar
  kisebbség alcsoportját képezo Ashraf kisebbség
  tagja valószínuleg nem kapna klán-védelmet
• az ilyenek Szomalilandban vagy Puntlandban a
  belso menekültek nyomorúságos (miserable)
  telepeire kerülnek, ahol külösönsen sebezhetoek
  és mindenki másnál jobban ki vannak téve a
  sérelmükre elkövetett buncselekmények
  veszélyének.
• a legveszélyzetettebbek a visszatéro
  (elutasított) menekültek, akik belso menekültté
  válnak és kisebbségekhez tartoznak. A kérelmezo
  mindhárom jellemzonek megfelel.

30
Az elvek alkalmazása a döntés

• A Bíróság azonban elkerüli annak elemzését,
  Sheekh maga is a 3 cikket sérto bánásmódban
  részesülne-e ha Szomalilandba vagy Puntlandba
  visszaküldenék.
• Ehelyett a T.I v. The United Kingdom (2000) ügy
  mentén a közvetett visszaküldéssel érvel A
  Szomalilandba vagy Puntlandba visszaküdés azzal
  járhatna, hogy onnan is kitoloncolják, vissza
  Szomália déli nem biztonságos részébe. Ezért
  a visszaküldo felel.
• A belso menekülési altetrnativa alkalmazási
  (garanciális) feltételei a Bíróság szerint
• az odautazás lehetséges,
• beengedik a biztonságos területre
• letelepedhet ott.

31
Az elvek alkalmazása a döntés

• Szomaliland és Puntland is vagy formálisan
  kiutasította a nem onnan származókat, vagy
  kifejezte, hogy nemkivánatosnak tartja oket.
• Egyikük sem fogadja el az EU utiokmányt
• Megvan annak a reális esélye, hogy nem tudnak ott
  letelepedni, hanem arra kényszerülnek, hogy
  Szomália nem biztonságos részébe költözzenek

32
Az elvek alkalmazása a döntés

• Mi minosül a 3. -et sérto bánásmódnak
  (üldöztetésnek)?
• Ítélet 146. pont Sheekh múltbeli
  megróbáltatásai (verés, rúgás, kirablás,
  megfélemlítés, aklatás, kényszermunka családtag
  meggyilkolása testvér megeroszakolása) kimeríti
  az embertelene bánásmód fogalmát. Az Ashraf
  kisebbség - jól dokumentáltan mind a mai napig
  ki van téve e bánásmód veszélyének.
• Ki gyakorolja a bánsámódot, követi el az
  üldöztetést?
• Holland kormány általános bizonytalanság az
  oka.
• Bíróság ez közömbös, a kérdés az, van-e
  megfelelo védelem. A Bíróság szerint nem volt és
  azóta sincs megfelelo védelem a klán védelmét nem
  élvezo kisebbségi tagok számára
• Célzott volt-e a tett
• Bíróság igen, hiszen kisebbségi mivoltuk miatt
  szenvedték el.

33
Az elvek alkalmazása a döntés

• Kell-e az egyéni kipécézettség?
• Holand kormány igen
• Bíróság nem
• A Bíróság hozzáteszi, hogy véleménye szerint a
  kérelmezot fenyegeto veszély bemutatásához nem
  lehet megkívánni azt, hogy a kérelmezo
  bizonyítsa, vannak a személyére vonatkozó további
  megkülönbözteto tényezok. Ebben az összefüggésben
  a jogsérto bánásmód puszta lehetosége kevés
  ugyan ahhoz, hogy a 3 cikk megsértését
  jelentse...ebben az esetben azonban ...elore
  látható, hogy a kérelmezo visszatérésekor ki lesz
  téve a 3. cikket sérto bánásmódnak.

34
Az elvek alkalmazása a döntés

• A Bíróság (harmadik tanácsa)
• egyhangúlag kimondja,
• hogy Sheek kiutasítása Szomáliába
• megsértené
• az Egyezmény 3. cikkét

35
Tanulságok

• Az EJEE az EU acquis része a migrációs
  döntéseknél (kiutasításnál) feltétlenül figyelmbe
  kell venni.
• A Bíróság felülbírálja az államok
  helyzet-értékelését ehhez más államok, az ENSZ
  szervei (pl. UNHCR) és nem kormányzati szervek
  jelentéseire is támaszkodik
• A személyes kipécézettség (singling out) nem
  követelmény elég ha a tiltott bánásmódot a
  csoport tagjaként kényszerül elszenvedni a
  kérlemezo

36
Tanulságok

• Az üldözo lehet nem állami szereplo ilyenkor is
  fennáll a 3 cikk sérelmének reális veszélye, ha
  az álam nem képes hatékony védelmet nyújtani.
• A védelem hiánya objektív tény, nem szükséges az
  állami bunrészesség
• a Bíróság a belso menekülési alternatívát csak
  akkor fogadná el, ha az odajutás, a belépés és a
  letelepedés garantált lenne, valamint garantált
  lenne a lánc-refoulement elleni védelem.
• Az állam a közvetett refoulement-ért is felelos
• A kínzás, embertelen, megalázó bánásmód és
  büntetés tilalma abszolút, a nemkivánatos
  elemekre (pl. terroristák) is kiterjed!

37
A Horvath ügyHouse of LordsHorvath v.
Secretary of State for he the Home Department
2001 1 AC 489
38
A Horvath ügyHorvath v. Secretary of State for
he the Home Department 2001 1 AC 489

• Tények
• A kérelmezo Horvath szlovák áp. roma, Palin
  faluban, 1997-ben érkezik Nagy Britanniába.
• A panaszolt üldöztetés
• - borfejuek fenyegetik, a rendorség nem védi meg.
• - nem kap állást mert roma
• - gyermekét nem iskoláztathatja rendesen mert
  diszkriminálják
• Az eljárás
• a bevándorlási hivatal elutasítja
• a speciális bíró kételkedik a szavahihetoségében
• a Bevándorlási Fellebbviteli Bíróság
  (Immigration Appeal Tribunal IAT) mégis
  szavahihetonek találja, mert beszámolója
  összecseng a származási ország információval,
  elismeri a jól megalapozott félelmet a skinhead
  támadásoktól, de elutasítja a kérelmet, mert nem
  vette igénybe az állam védelmét.
• Az (általános) Fellebbviteli Bíróság (Court of
  Appeal) helybenhagyja az IAT döntését.
• Lordok Háza elé kerül az ügy, de csak abban a
  kérdésben nyújt-e megfelelo védelmet az állam.
• A döntés
• A család nem menekült, mert bár valós a
  fenyegetettség, van ellene megfelelo állami
  védelem
• Közli IJRL, vol. 13 (2001), No 1 / 2, 174 - 201

39
Horvath - az állami védelem

• Két kérdés
• 1. az állami védelem és az üldöztetés viszonya
• 2. Az állami védelem megkívánt szintje
• Ad 1. Védelem és üldöztetés
• Az 5 lordból 4 úgy véli, hogy az üldöztetés
  súlyos hátrány az állami védelem hiánya
• Kiindulópont 51 G célja védelem és fair
  bánásmód a menedék állama által nyújtott
  védelem az otthoni védelem pótléka ha az állam
  üldöz
• De mi a helyzet, ha nem állami aktor az üldözo?
• Lord Craighead a védelem hiányát beépíti az
  üldöztetésbe,
• Lord Clyde a jól megalapozott félelembe (Lord
  Browne Wilkinson mindkettovel egyetért, Lord
  Hobhose of Woodborough csak Lord Clyde-dal)
• Az üldöztetés (-tol való félelem) megalapozott,
  ha a kérelmezo eroszaktól vagy másfajta durva
  bánásmódtól fél és az állam nem képes vagy nem
  hajlandó védelmet nyújtani
• Lord Lloyd of Berwick ellenvéleményében
  tagadja az üldöztetés (jól megalapozott félelem)
  egységét. O a védelem hiányát a definíció
  önálló elemének tekinti.

40
Horvath - az állami védelem

• Ad 2. Az állami védelem megkívánt szintje
• A Horvath ügyben mindhárom szint (IAT, CoA, HoL)
  egyetért abban, hogy Szlovákia kello védelmet
  nyújt(ott)
• Mikor megfelelo a védelem?

Van olyan büntetojogi rendszer, amely az üldözok eroszakos támadásait büntetendové teszi és megvan az ésszeru hajlandóság a jog kikényszerítésére Az állam védelme olyan, hogy nem lehet a személy jól megalapozott félelmérol beszélni
H.o.L. hatékony vagy elegendo a védelem, ha a rendorség és a bíróságok ésszeru mértékben kívánják az elkövetok felfedését, eljárás alá vonását és megbüntetését utólagos büntetés ( elrettento hatás) Ez a megelozés kötelezettségével jár(na)
41
Horvath - értékelés

• Érdemei
• G51 fejlodo instrumentum, rugalmasan értelmezendo
• az értelmezés keretét a nemzetközi emberi jogok
  adják, G51-nek ez a kontextusa, a szerzodés
  céljából és tárgyából kiinduló értelmezésnek az
  emberi jogokból kell kiindulnia
• nem vitás, hogy a nem állami szereplo is
  minosülhet üldözonek

42
Horvath - az állami védelem - kritika

• A védelem ésszeru állami hajlandóság
  (reasonable willingness) gondolatot elutasító
  döntés
• Új Zéland Menekült Státusz Fellebbezési Hatóság
  (Refugee Status Appeals Authority)
• A non-refoulement kötelezettségét nem lehet
  egy olyan értelmezési folyamattal megkerülni,
  amely az állami védelem elegendo mivoltát nem az
  üldöztetés valódi veszélyének a hiányán méri,
  hanem az állampolgár védelmét szolgáló rendszer
  meglétén és az állam ésszeru hajlandóságán a
  muködtetésére
• Ha az állam ésszeru hajlandósága
  ellenére a végeredmény az üldöztetés, akkor a
  személy menekült
• Refugee appeal No. 71427/99
• decision of 16 August 2000, para 63

43
Horvath - az állami védelem - kritika

• Az emberi Jogok Európai Bírósága
• Osman v. United Kingdom
• Az élet védelme nem csak negatív kötelezettség
  (önkényes elvétel tilalma), hanem pozitív is
• A hatóságok tevoleges kötelezettsége hogy
  operatív megelozo intézkedéseket tegyenek annak
  az egyénnek a védelmére akinek az életét egy
  másik egyén buncselekménye fenyegeti. (115.
  bek.)
• 87/1997/871/1083,
• 1998. október 28

44
Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg)
C-245/05 NICOLAE BOT versus PRÉFET du
VAL-DE-MARNEelozetes döntéshozatali
ügybenhozott 2006 október 3-i ítélet
45
Tényállás

• Nicolae Bot román állampolgár 2002. augusztus
  15-tol november 2-ig, majd 2002. november végétol
  2003. január végéig tartózkodott a schengeni
  térségben, így többek között Franciaországban.
  Ezt követoen, 2003. február 23-ána schengeni
  területen kívülrol ismét beutazott
  Franciaországba, ahol 2003. március 25-én
  igazoltatták.
•    A préfet du Val de Marne 2003. március 26-i
  határozatával elrendelte N. Bot kitoloncolással
  történo kiutasítását.
•      N. Bot e határozat megsemmisítése iránti
  kérelmét az illetékes közigizgatási bíróság
  elutasította, lényegében azzal az indokkal, hogy
  N. Bot, Franciaországba az SMVE 20. cikkének (1)
  bekezdésében írt hat hónapos idotartam le nem
  telte ellenére visszatérve több ízben megsértette
  e rendelkezést, így nem tekintheto
  Franciaországba e rendelet értelmében szabályosan
  beutazottnak.
•   N. Bot 2003. május 5-én ezen ítélet hatályon
  kívül helyezését kérte a Conseil dÉtat-tól.
•    Mivel a Conseil dÉtat úgy vélte, hogy N. Bot
  helyzetének az SMVE 20. cikkének (1) bekezdése
  tekintetében vett szabályossága attól függ, mi
  értendo e rendelkezés értelmében az elso
  beutazás idopontján, eljárását felfüggesztette
  és elozetes döntéshozatalra a Bíróság elé
  terjesztette a kérdést.

46
SMVE 20 cikk

• 20. cikk
• (1) A vízumkötelezettség hatálya alá nem tartozó
  külföldiek az elso beutazás idopontjától
  számított hat hónapon belül, de legfeljebb három
  hónapig szabadon mozoghatnak a Szerzodo Felek
  területén, amennyiben megfelelnek az 5. cikk (1)
  bekezdése a), c), d) és e) pontjában említett
  beutazási feltételeknek.

47
Az elozetes kérdés

• A kérdést eloterjeszto bíróság kérdése az, hogy
• vajon a schengeni térségbe történt minden újabb
  beutazás,
• vagy pedig az e térségbe történt legelso
  beutazáson kívül kizárólag az e legelso
  beutazástól számított hat hónapos idoszak
  leteltét követo újabb beutazás minosül-e elso
  beutazásnak.

48
90/180 variációk
jan jan jan febr febr febr márc márc márc ápr ápr ápr máj máj máj jún jún jún

júl júl júl aug aug aug szept szept szept okt okt okt nov nov nov dec dec dec

jan jan jan febr febr febr márc márc márc ápr ápr ápr máj máj máj jun jun jun

jan jan jan febr febr febr márc márc márc ápr ápr ápr máj máj máj jún jún jún

júl júl júl aug aug aug szept szept szept okt okt okt nov nov nov dec dec dec

schengeni területen tartózkodik
Nincs schengeni területen
49
Az SMVE értelmezése

• Szószerint a legelso beutazástól számított hat
  hónap elteltét követo beutazás újabb elso
  beutazás újabb hat hónapos periódust indít.
• Bizottság és Finnország ellenvetése
• Az, aki eloször a schengeni térséget még elso
  beutazása napján gondosan elhagyja,
• majd (89 nap után visszatérve) a hat hónapos
  idoszak végéig egy nap híján három hónapot
  tartózkodik
• hatodik hónap végén egy napra kiutazik majd -
  már az újabb hat hónapos idoszakot kezdve -
  másnap oda újra beutazva
• újabb három hónapig tartózkodik e térségben
• az valójában egy-két nap hiján hat hónapon át
  folyamatosan szabadon mozoghat e térségben, ami
• nem egyezik a jogalkotó szándékával

50
Az SMVE értelmezése

• Bizottság javaslata
• Elso beutazás ha megelozoen legalább három
  hónapig távol volt, illetve ha nincs ilyen hosszú
  távollét, akkor mindig az esedékes beutazást
  megelozo utolsó hat hónap számít
• Finnország javaslata elso beutazás az újabb
  beutazást megelozo hat hónapon belüli elso
  beutazás ( A Bizottság javaslatának második fele)
• Bíróság elutasítja ezeket
• ezek az értelmezések azzal, hogy az elso
  beutazás idopontját, az utolsó beutazás
  idopontjától függoen, változtathatónak
  feltételezik figyelmen kívül hagyják, hogy az
  SMVE 20. cikkének (1) bekezdése az elso
  beutazás fogalmára épül, és azt az ott nem
  szereplo utolsó beutazás idopontjának fogalmával
  váltják fel. (Ítélet, 40. pont)
• Ráadásul SMVE szövege nem támasztja alá
  nehezen értelmezheto jogbiztonságot csökkenti
  elvetendo (uo. 41. pont)

51
Lehetséges-e 89 90 nap 1 nap szünettel?

• A hosszú távú tartózkodásra vonatkozó szabályok
  kijátszásának veszélyérol
• noha az SMVE 20. cikke (1) bekezdésének
  jelenlegi szövege lehetové teszi a schengeni
  térségben való közel hat hónapos tartózkodást két
  egymást nem folyamatosan követo tartózkodás
  halmozásával, a közösségi jogalkotó feladata e
  rendelkezés esetleges módosítása,
• ha úgy ítéli meg, hogy e halmozás sértheti a
  három hónapnál hosszabb tartamú tartózkodásra
  vonatkozó szabályokat

52
Az ítélet rendelkezo része

• Az SMVE 20. cikkének (1) bekezdését akként kell
  értelmezni, hogy az e rendelkezésben szereplo
  elso beutazás fogalma a schengeni térségbe
  történo legelso beutazáson kívül magában foglalja
  az e legelso beutazástól számított hat hónapos
  idoszak leteltét követoen e térségbe történo elso
  beutazást is, valamint a korábbi elso beutazás
  idopontjától számított hat hónapos idoszak
  letelte utáni minden újabb elso beutazást is.

53
Az Európai Bíróság Nagytanácsa (Luxemburg)
C-503/03 Bizottság kontra Spanyolországügybenh
ozott 2006 január 31-i ítélet
54
Tényállás

• A spanyol hatóságok megtagadták e két algériai
  állampolgár, Hadj-Youcef Farid és Smail Bouchair
  schengeni térségbe való beléptetését.
• Mindketten közösségi (spanyol) állampolgárok
  házastársai voltak és Dublinban, illetve
  Londonban éltek.
• Amikor Farid Algériából Barcelonába érkezett
  1999-ben, megtagadták a beléptetését, majd amikor
  vízumot igényelt Dublinban, azt is, mert
  Németország figyelmezteto jelzést adott ki ellene
  a SIS-ben.
• Bouchair családi és látogató vízummal akart
  Spanyolországba utazni, de ezt 2001-ben ugyancsak
  azért tagadták meg a spanyol hatóságok, mert
  Németország beléptetési tilalommal járó
  figyelmezteto jelzést adott ki ellene.

55
Elozetes eljárás

• EKSZ 226 alapján a két érintett panasza nyomán
  a Bizottság indítja
• 2001 április 23. levél Spanyolországnak miért
  nem adták meg a vízumot?
• Spanyolország szerint a SMVE eloírása, hogy aki
  ellen figyelmezteteto jelzés van, attól meg kell
  tagadni.
• 2002 június 26. Indokolással ellátott vélemény
• A Bizottság szerint Spanyolország gyakorlata a
  64/221 irányelvet sérti
• Spanyolország fenntartja álláspontját
• A Bizottság keresetet nyújt be
• 1964. február 25-i 64/221/EGK tanácsi irányelv
• (HL 1964. 56., 850. o. magyar nyelvu különkiadás
  5. fejezet, 1. kötet, 11. o.)

56
A vita lényege

• 1) Ha valaki ellen kiadják az SMVE 96 cikke
  szerinti beléptetési tilalmat elrendelo
  figyelmezteto jelzést, az egyben azt is jelenti-e
  hogy teljesülnek a 64/221 sz irányelvben a
  kizáráshoz szabott szigorú az unió polgárát és
  családtagjait fokozottan védo követelmények?
• 2) Mi a viszonya az SMVE-nek a közösségi joghoz,
  elsobbséget élvez-e a közösségi jog a schengeni
  vivmányok átvétele után is?
• Az irányelv szerint az Unió polgárát vagy
  házastársát még akkor is, ha harmadik állam
  polgára , csak akkor lehet kiutasítani, vagy a
  belépésbol kizárni,
• ha a tagállamok közrendi, közbiztonsági vagy
  közegészségügyi indokok alapján hoznak
  intézkedést,
• amelyeket nem szabad gazdasági célok érdekében
  érvényesíteni
• és kizárólag az érintett személy viselkedésén
  alapulhatnak.  
• Az érintett személlyel szemben korábban hozott
  büntetoítéletek önmagukban nem szolgálhatnak
  alapul ilyen intézkedésekhez.
• Az érintettel közölni kell azokat a közrendi,
  közbiztonsági és közegészségügyi indokokat,
  amelyek alapján a kérelmére vonatkozó döntést
  meghozták, kivéve, ha ezek közlése az érintett
  állam nemzetbiztonsági érdekeit sértené.
• (A ma hatályos feltételredszerre lásd 2004/38/EK
  irányelv 27 33 cikkeit)

57
A felek érvei Bizottság

• A Bizottság álláspontja szerint a Spanyol
  Királyság
• mivel megtagadta a területére való beléptetést
  és a vízumkiadást két olyan személytol, akik
  tagállami állampolgárok harmadik ország
  állampolgárságával rendelkezo házastársai, csupán
  amiatt, hogy e személyek beléptetési tilalmat
  elrendelo figyelmezteto jelzés hatálya alatt
  álltak
• nem tartotta tiszteletben a 64/221 irányelvnek a
  Bíróság értelmezése szerinti követelményeit
  (Ítélet, 29. pont)
• A Bizottság hangsúlyozza, hogy az állandó
  ítélkezési gyakorlat szerint a valamely tagállam
  területére való belépés csak akkor tagadható meg
  az Unió polgárától vagy családtagjától, ha az
  érintett valóságos és kelloen komoly veszélyt
  jelent, amely sérti a társadalom valamely
  alapveto érdekét. (Í, 39.p.)

58
A felek érvei - Spanyolország

•  A spanyol kormány szerint az SMVE
  rendelkezéseinek megfelelo gyakorlat nem lehet
  ellentétes a közösségi joggal, minthogy az SMVE
  rendelkezései a közösségi jog részét képezik. (Í,
  30 p)
•   Márpedig a SIS-be bevitt beléptetési tilalmat
  elrendelo figyelmezteto jelzés az azt kiadó állam
  kizárólagos hatásköre és felelossége. A Spanyol
  Királyság azzal, hogy az ilyen figyelmezteto
  jelzés hatálya alatt lévo személyektol megtagadta
  a beléptetést és a vízumkiadást, csupán az SMVE
  5. és 15. cikke alapján fennálló kötelezettségeit
  hajtotta végre. (Í, 31. p.)

59
A felek érvei - Spanyolország

• Az SMVE nem tartalmaz olyan szabályt, amely
  kötelezné a szerzodo államot, hogy megkeresse a
  beléptetési tilalmat elrendelo figyelmezteto
  jelzést kiadó államot az indokokkal kapcsolatban
  (a tartózkodási engedély sajátos esetét
  leszámítva) (Í, 40. p.)
• A schengeni államok 1996. április 18-i
  nyilatkozatukban elfogadták azt az elvet,
  miszerint a közösségi jog hatálya alá tartozó
  személyeknek a SIS-be való felvételére és ennek
  fenntartására csak akkor kerülhet sor, ha az
  összeegyeztetheto a közösségi joggal. Ezért az
  ilyen felvételt joggal lehet valós és súlyos
  veszélyre utaló jelnek tekinteni. (u.o.)

60
A Bíróság állaspontjaA schengeni acquis és a
közösségi jog viszonya

• Az Amszterdami Szerzodés hatálybalépése (1999.
  május 1 elott) SMVE 134 cikke világos prioritást
  rögzített az SMVE rendelkezései csak annyiban
  voltak alkalmazhatók, amennyiben
  összeegyeztethetok voltak a közösségi joggal
• A schengeni acquis átvételérol szóló 1997. évi
  jegyzokönyv preambuluma megismétli a szabályt, 1
  cikke pedig rögzíti, hogy a megerosített
  (schengeni) együttmuködés csak csak az EKSZ
  tiszteletbentartása mellett folyhat
• az SMVE-nek megfelelo gyakorlatnak a
  közösségi joggal összeegyeztethetonek kell
  lennie a közösségi jog elsobbsége a SMVE-vel
  szemben

61
A Bíróság állaspontjaSMVE v. 64/221

• Farid és Bouchair mint EU polgárok házastársai
  jogosultak a belépésre.
• A tagállamok eloírhatnak vízumkényszert, de ha
  eloírják, kötelességük minden segítséget megadni
  a szükséges vízum megszerzéséhez
• Kizárhatják a beléptetésbol (megtagadhatják a
  vízumot)
• de a közrendi, illetve közbiztonsági indokok
  alapján hozott intézkedések kizárólag az érintett
  személy viselkedésén alapulhatnak.
• A korábban hozott büntetoítéleteket csak akkor
  lehet figyelembe venni, ha a buntett olyan
  személyes magatartásra utal, amely a belépésrol
  való döntés idopontjában is veszélyezteti a
  közrendet
• a társadalmi rend bármely jogsértés által
  megvalósított megzavarásán túl a közrend olyan
  valóságos és kelloen súlyos veszélyeztetése áll
  fenn, amely sérti a társadalom valamely alapveto
  érdekét
• a személyek szabad mozgásának alapelvétol való
  eltérést szolgáló közrendi kifogást megszorítóan
  kell értelmezni
• annak tartalmát a tagállamok nem határozhatják
  meg egyoldalúan.

62
A Bíróság állaspontjaSMVE v. 64/221

• Meg kell állapítani, hogy a 64/221 irányelv
  2. cikke szerinti közrend fogalma nem
  feleltetheto meg az SMVE 96. cikkében foglalt
  közrendfogalomnak.
• Az SMVE 96 cikk szerint a figyelmezteto jelzés
  a közrendet fenyegeto veszéllyel indokolható,
  amennyiben
• a külföldit legalább egyéves szabadságvesztés-bün
  tetéssel büntetendo buncselekmény miatt elítélték
  
• a külföldi ellen intézkedést hoztak a külföldiek
  beutazására vagy tartózkodására vonatkozó nemzeti
  jogszabályok megsértése miatt
• e körülmények önmagukban indokolják a
  figyelmezteto jelzés kiadását, függetlenül annak
  a veszélynek a konkrét értékelésétol, amelyet az
  érintett jelenthet
• A 64/221 irányelv (és jelenleg a 2004/38/EK
  irányelv) követelményei ennél sokkal szigorúbbak

63
A Bíróság állaspontja SMVE v. 64/221

• Az SMVE-ben eloírt eljárás azzal járhat, hogy az
  EU polgár harmadik ország állampolgárságával
  rendelkezo házastársát megfoszthatják az
  irányelvben eloírt védelemtol abban az esetben,
  ha beléptetési tilalmat elrendelo figyelmezteto
  jelzést adnak ki ellene. (Í, 50. p.)
• Az 1996. évi nyilatkozatban azt vállalták, hogy
  csak a közösségi joggal összhangban adnak ki
  beléptetési tilalmat elrendelo figyelmezteto
  jelzést a kedvezményezett személyek (itt
  házastársak) ellen, vagyis csak akkor ha
  megállapították, hogy a személy jelenléte a
  64/221 irányelv szerinti valóságos, idoszeru és
  kelloen komoly veszélyt jelent, amely sérti a
  társadalom valamely alapveto érdekét.
• A házastárs SIS-be történo felvétele olyan ok
  meglétére utal, amely indokolja a schengeni
  térségbe való beléptetés megtagadását.
  Mindazonáltal ezt a jelzést meg kell erosíteniük
  olyan információknak, lehetové teszik annak
  megállapítását, hogy az érintett jelenléte
  valóban ilyen veszélyt jelent.
• Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy
  az SMVE 94. cikkének i) pontja kifejezetten
  lehetové teszi a figyelmezteto jelzés okának
  feltüntetését.

64
A Bíróság állaspontja SMVE v. 64/221

• A spanyol hatóságok, a beléptetés megtagadását
  csak azzal indokolták, hogy az a SIS-ben a
  kiadás okát fel nem tünteto beléptetési
  tilalmat elrendelo figyelmezteto jelzés
  található.
•  Mivel a figyelmezteto jelzés indokát nem
  ismerték, a spanyol hatóságok nem voltak
  jogosultak Farid és Bouchair beléptetését
  megtagadni anélkül, hogy elotte megvizsgálták
  volna, hogy jelenlétük valóságos, idoszeru és
  kelloen komoly veszélyt jelent, amely sérti a
  társadalom valamely alapveto érdekét.
• A SIRENE rendszerben errol max. 12 órán belül
  tájákozódhattak volna

65
Az Ítélet rendelkezo része

• A Bíróság megállapítja, hogy a Spanyol Királyság
  mivel Hadj-Youcef Faridtól megtagadta a közös
  határokon történo ellenorzések fokozatos
  megszüntetésérol Schengenben 1985. június 14-én
  aláírt megállapodás részes államainak területére
  való beléptetést, valamint Hadj-Youcef Faridtól
  és Smail Bouchairtól, akik tagállami
  állampolgárok harmadik ország állampolgárságával
  rendelkezo házastársai, megtagadta az e térségbe
  való beutazás céljára szolgáló vízum kiadását
  csupán amiatt, hogy a Schengeni Információs
  Rendszerben beléptetési tilalmat elrendelo
  figyelmezteto jelzés hatálya alatt álltak,
  anélkül azonban, hogy elozoleg megvizsgálta
  volna, hogy e személyek jelenléte olyan
  valóságos, idoszeru és kelloen komoly veszélyt
  jelent-e, amely sérti a társadalom valamely
  alapveto érdekét nem teljesítette a külföldiek
  mozgására és tartózkodására vonatkozó, a közrend,
  közbiztonság vagy közegészség által indokolt
  különleges intézkedések összehangolásáról szóló,
  1964. február 25-i 64/221/EGK tanácsi irányelv
  13. cikkébol eredo kötelezettségeit.

66
Tanulságok

• Az ügyben a kölcsönös elismerés elvével szemben
  (amely a másik tagállam aktusának automatikus
  elfogadását jelentené) a Bíróság a
  mozgáskorlátozás rendkívüliségét kifejezo
  különleges gondosság és egyéni tagállami
  felelosség eszméjét erosíti meg.
• az SMVE és a a közösségi jog (a jövoben a
  2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és
  családtgajainak szabad mozgáshoz és
  tartózkodáshoz való jogáról ) összeütközése vagy
  eltérése esetén a közösségi jognak kell
  elsobbséget biztosítani.

67
Köszönöm a figyelmüket!Nagy
Boldizsárwww.nagyboldizsar.hunagyboldi_at_ajk.elte.
hu(1) 2426313