Magyar nyelv

1
Magyar nyelvújítók, nyelvmuvelok

• Készítette Novák Fruzsina

2
Kazinczy Ferenc
3
Élete

• Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott,
  Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és
  Bossányi Zsuzsanna fia volt. Nyolcadik életéve
  betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc
  bihari fojegyzo és országgyulési követ házánál
  nevelkedett.
• Elso ismert levelét 1764 decemberében szüleinek
  írta, akik akkor Regmecen laktak. 1766-ban
  nagynénje megbetegedett, gyógyíttatása érdekében
  a család Debrecenben tartózkodott, Kazinczy három
  hónapig a Református Kollégiumba járt.

4
Munkássága

• Miután belekeveredett a Martinovics Ignác-féle
  összeesküvésbe, 1794. december 14-én éjjel anyja
  házában elfogták, majd Budára szállították.
• Kazinczyt az irodalomtörténet a hazai nyelvújítás
  vezéralakjaként, korának nagy irodalomszervezojeké
  nt tartja nyilván. Írói pályája két részre
  fogsága elotti (1794. decemberéig tartó) és
  szabadulása (1801. június vége) utáni részre
  osztható.

5
Verseghy Ferenc
6
Élete

• Atyját, Verseghy Ferenczet, aki sóházi tiszt
  volt, korán elvesztette, így a nevelése anyja
  gondviselésére maradt.
• Az iskoláit 1766-ban Pesten kezdte, s 1769-tol
  Egerben folytatta, ahol 1771-ben a papnövendékek
  közé vették fel.
• A teológiát Nagyszombatban végezte, ahol fiatal
  növendéktársait héber és görög nyelvben oktatta,
  s 1781. április 22-én fölszentelték.
• A budai egyetemen 1782-tol felsobb mathézist és
  teológiát hallgatott.

7
Munkássága

• A magyar irodalomban mint lírai és elbeszélo
  költo, esztéta és mint nyelvész fejtett ki
  nevezetes munkásságot.
• Fogsága elott foleg mint költo és elméletíró
  dolgozott. 1787-ben jelentek meg elso versei a
  Magyar Musában 1789-tol a kassai Magyar
  Museumnak és a komáromi Mindenes Gyujteménynek,
  fogsága után pedig a Hazai és Külföldi
  Tudósításokba is dolgozott, s fordításain kívül
  egy eredeti cikke, Az egyházi énekrol jelent
  meg ott az I. kötetben.

8
Szemere Pál
9
Élete

• Budán, a Krisztinavárosban nevelkedett, ahol apja
  a magyar királyi helytartótanács ügyviseloje
  volt.
• Iskoláit Budán, Kiskunhalason, Nagykorösön,
  Pápán, Sárospatakon, Pozsonyban és ismét Patakon
  járta 17911804 között.
• 180809-ben Schedius esztétikai eloadásait
  hallgatta a pesti egyetemen ekkor fordult rá
  teljes mértékben Kazinczy Ferenc figyelme, és
  rendszeres levelezésbe kezdtek ekkor ismerkedett
  meg Kölcsey Ferenccel.

10
Munkássága

• Elso költoi kísérletei a Magyar Hírmondóban
  (180204) jelentek meg.
• Költeményei, cikkei a 19. század elso felében és
  az 1850-es években a legtöbb szépirodalmi és
  vegyes tartalmú lapban, folyóiratban és
  évkönyvben jelentek meg ezeken kívül megjelent
  egy ódája a Magyar Kurirban, a Tavaszi
  Virágokban.
• A Kisfaludy Társaságnak 1840. február 1-jén lett
  tagja. Kizárólag az irodalomnak és muvészetnek
  élt.

11
Révai Miklós
12
Élete

• Révai Miklós és Palásthy Anna fia. A rend
  jegyzokönyve szerint 1750-ben született, de o egy
  Horvát Istvánhoz írt jegyzetében születési évét
  1749-re tette.
• Csanádon kezdett tanulni, a gimnáziumot pedig
  Szegeden, a kegyesrendiek iskolájában, végezte,
  akik rendjébe lépett 1769. október 14-én,
  Kecskeméten.
• Miután a keresztségben Mátyás nevet kapott, ekkor
  felvette a Miklós nevet.
• 1776-ban Nyitrán teológiát tanult.

13
Munkássága

• A hazakerült magyar koronának örömünnepére írt
  versei az Orpheusban (1790) jelentek meg és
  feltunést keltettek írt ezeken kívül több magyar
  és latin költeményt, többnyire alkalmiakat,
  melyek az akkori hírlapok (Magyar Hírmondó)
  mellékletein jelentek meg.
• Egybe szedte s elo beszédekkel, jegyzésekkel, és
  szükséges oktatásokkal meg bovítve közre
  bocsátotta a magyar költeményes gyujtemény
  öregbítésére.

14
Barczafalvi Szabó Dávid

• Született Bodrogkeresztúr, 1752
• Elhunyt Sárospatak, 1828. március 20.

15
Élete

• Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai
  tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban
  végezte el.
• 1784-1786 között a Magyar Hírmondó szerkesztoje
  volt.
• Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. 1791. január
  26-án Sárospatakra a matematika és a fizika
  tanárának választották meg.
• Híres szógyártó volt.
• O vezette be Sárospatakon az összhangzatos
  éneklést a foiskolai énekkarban.

16
Munkássága

• Az egyházkerületi gyulés azon óhajtásának adott
  kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802.
  július 16-án a kollégium rektorának választották
  meg. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és
  ettol fogva magányba vonulva élt Sárospatakon.
  Híres szógyártó volt. O vezette be Sárospatakon
  az összhangzatos éneklést a foiskolai énekkarban.

17
Bessenyei György

• Született Tiszabercel 1747.
• Elhunyt Pusztakovácsi (ma Bakonszeg)1811.
  február 24.

18
Élete

• Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay
  Mária fia. 1755-ig szülofalujában élt, majd
  1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. A
  végzése után atyja hazavitte, s egy évig házi
  tanításban részesítette, ami latin
  stílusgyakorlatokra szorítkozott ezután tétlenül
  töltött négy évet az apai házban.

19
Munkássága

• Szabolcs vármegye ajánlására 1765. június 8-ától
  Mária Terézia frissen felállított magyar
  testorségében teljesített bécsi szolgálatot. Itt
  kezdett tanulni, és évekig kitartó szorgalommal
  foglalkozott a tudományokkal. 1768 végén és 1769
  elején Itáliába utazott.
• 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás
  kezdetének tekintett Ágis tragédiája címu muve.

20

• A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó
  színeinek gyönyöru játékával. /Kazinczy Ferenc/