SZ

1
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA
Népegészségtan eloadás 2005. február 17. Eloadó
PIKÓ BETTINA DR.
2
A szív-és érbetegségek ma ugyanazt jelentik az
orvostudomány számára, mint az elozo évszázadok
járványai az akkori medicinának a fejlett
országok népességének 50-a hal meg a
cardiovasculáris betegségekben
(Kertai Pál)Valakinek minden második percben
szívrohama van (British Heart Foundation)
3
Népegészségügyi jelentoség

• - Vezeto halálok a fejlett országokban, a fejlodo
  országokban pedig rohamosan szaporodik
• - Legnagyobb hatást fejti ki a várható
  élettartamra
• - Középkorú lakosságot is kiemelt mértékben
  érinti korai halálozás (elveszített potenciális
  életévek), munkaeroállomány, családok élete
• - Morbiditás, rokkantsági esetek közel 30-a
• - Életminoséget jelentosen befolyásolja

4
Cardiovasculáris betegségek meghatározása

• - Ischaemiás szívbetegség (ISZB,
  atherosclerotikus eredet, szívinfarktus, angina
  pectoris)
• - Cerebrovasculáris betegségek (stroke, TIA)
• - Hypertonia betegség
• - Perifériás érbetegségek
• - Szívelégtelenség
• - Reumatikus eredetu szívbetegség (streptococcus
  fertozés)
• - Congenitális szívbetegségek
• - Cardiomyopathiák

5
Cardiovasculáris epidemiológia feladata

• - A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének,
  a változásbeli trendek megállapítása,
  monitorozás, eloszlás jellemzoi
• - A cardiovasculáris betegségek természetes
  lefolyásának vizsgálata
• - A cardiovasculáris betegségek kockázati
  tényezoinek vizsgálata
• - Hozzájárulás a prevenciós programok
  kidolgozásához és a programok hatékonyságának
  ellenorzése

6
A cardiovasculáris epidemiológia tárgykörei

• 1., Deskriptív, leíró epidemiológia
• A cardiovasculáris betegségek elterjedtségének
  elemzése bizonyos ismérvek szerint személyi
  jellemzok (pl. kor, nem), ido és hely
• 2., Analitikus, elemzo epidemiológia
• A cardiovasculáris betegségek rizikótényezoinek
  felderítése (populációszinten növelik a betegség
  kialakulásának valószínuségét), multikauzalitás
• 3., Experimentális/Intervenciós epidemológia
• Cardiovasculáris prevenció stratégiái
  (primordiális, primer, szekunder, tercier egyéni
  és közösségi)

7
Leíró epidemiológia I. ELTERJEDTSÉG MÉRTÉKE

• Világviszonylatban Az összes halálozás mintegy
  harmada cardiovasculáris halál (fejlettségtol
  függoen 25-50) aminek 50-a coronáriahalál
  (ISZB)
• Évente közel 16.7 millió ember hal meg CVB-ben
  (2002), ebbol 7 millió ISZB, 6 millió pedig
  stroke következtében
• Az egyes CVB jelentosége a globális halálozásban
• Globális halálozás 2002-ben 16.7 millió
• ebbol ISZB 7.2 millió gt stroke 6.0 millió gt 0.9
  millió hypertonia eredetu gt 0.4 millió
  gyulladásos eredetu gt 0.3 millió reumatikus
  eredetu gt 1.9 millió egyéb

8
Leíró epidemiológia II. KOR

• Kérdés Milyen a keringési rendszer betegségeinek
  haláloki súlya az egyes életkorokban?
• - artériák állapota, atherosclerotikus plakkok
  20 év körül - a
  felnottkori életmódbeli elemek gyermekkorban
  alapozódnak meg
• - Mindezek alapján általában a 30-44 éves
  korosztályban kezd el növekedni jelentosen a
  megbetegedésben és halálozásban
• - Ún. korai halálozás (64 év alatti, illetve
  25-64 évesek) az idos
  populációban az összetett egészségkárosodások
  miatt a haláloki struktúrát nehezebb értelmezni!

9
(No Transcript)
10
Leíró epidemiológia III. NEM

• Kérdés Milyen a keringési rendszer betegségeinek
  haláloki súlya a nemek vonatkozásában?
• - A cardiovasculáris halálozás (fatalis
  kimenetel) a férfiakban nagyobb arányú, de a
  megbetegedés mindkét nemet érinti, bár a noket
  magasabb életkorban
• - A nok speciális veszélyeztetettsége (WHO, 2004)
• a., Bizonyos rizikótényezok fokozott kockázatot
  jelentenek (dohányzás, TG szint)
• b., Bizonyos rizikótényezok gyakoribbak (diabetes
  mellitus, depresszió)
• c., Nem-specifikus rizikótényezok (orális
  fogamzásgátlók, hormonpótló terápia, policisztás
  petefészek szindróma)

11
(No Transcript)
12
Leíró epidemiológia IV. IDO és HELY

• Kérdés Milyen eltérések vannak földrajzi hely
  szerint? Milyen idobeli trendek figyelhetok meg?
  Nemzetközi összehasonlítás, országon belüli
  specifikumok
• SHA Standardizált Halálozási Arányszám
• Direkt standardizálással, pl. az európai standard
  populáció kormegoszlása alapján
• Korai halálozási adatok (lt64 év) összehasonlítása

13
Leíró epidemiológia V. Trendek

• Fejlett országok csökkeno tendencia
• - a rizikótényezok (elsosorban életmód) javulása,
  pl. dohányzás csökkenése
• - jobb diagnosztikai eszközök és terápiás ellátás
  (pl. bypass mutétek, hypertonia szurés,
  hypertonia és hypecholesterinaemia gyógyszeres
  kezelése, hozzáférési lehetoségek javulása
• Fejlodo országok növekvo tendencia
• - nyugati típusú életmód elterjedése

14
Leíró epidemiológia VI. Nemzetközi összehasonlítás

• Cél
• a., Magyarország helyzete Európában
• b., Trendek értelmezése
• c., Magyarországon belüli területi különbségek
  elemzése és értelmezés

15
Cardiovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek)
     Finland
     Hungary
     EU-15 average
16
Ischaemiás szívbetegség okozta halálozás (SHA,
0-64 évesek)
          
Finland
          
Hungary
          
EU-15 average
17
Cerebrovascularis halálozás (SHA, 0-64 évesek)
Finland
          
Hungary
          
EU-15 average
          
18
Cardiovascularis halálozás Európában (SHA, 2000)

19
Cardiovascularis halálozás Kelet- és
Közép-Európában (SHA, 0-64 évesek)
     Croatia
     Hungary
     Romania
     Russian Federat
     Slovakia
     EU-15
          
          
          
          
          
          
20
Leíró epidemiológia VII. Nemzetközi
összehasonlítás

• 1., Magyarországon is csökkeno a tendencia a CH
  halálozásban
• 2., A Közép-kelet-európai országokban a csökkeno
  tendencia elmarad a nyugat-európai országokétól
• 3., Különösen igaz ez az ISZB és a
  cerebrovasculáris halálozás tekintetében
• 4., Az európai országokban az élettartambeli
  különbségek nagyrészt a CVB okozta halálozás
  miatt vannak

21
Leíró epidemiológia VIII. Területi különbségek
hazánkban (SHH)

• 1., Budapesten a legalacsonyabb a CVB okozta
  halálozás
• 2., Bizonyos megyékben kiemelten magas
  (Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád,
  Észak-Alföld)
• 3., Viszonylag alacsony (Dunántúl bizonyos
  részei, pl. Gyor-Sopron-Moson és Vas megye)
• 4., A fovárosban és a megyeszékhelyeken
  alacsonyabb, vidék magasabb (gazdasági
  fejlettség, környezeti viszonyok, eü. ellátás)

22
(No Transcript)
23
Elemzo epidemiológia I. Rizikófaktorok jelentosége

• Kb. 300 rizikófaktort azonosítottak eddig, foként
  az ISZB és a cerebrovasculáris betegségekkel
  kapcsolatban
• Kb. 75-ban ún. hagyományos rizikófaktorok
• Nagy népegészségügyi jelentoségu rizikófaktorok
• - magas elofordulás
• - jelentos mértékben és függetlenül növeli a CV
  kockázatot
• - kontrollálásuk, kezelésük jelentosen csökkenti
  a CV kockázatot

24
Elemzo epidemiológia II. Rizikófaktorok
csoportosítása

• További (minor), módosítható rizikófaktorok
• Alacsony társadalmi státus
• Mentális betegségek (depresszió)
• Pszichoszociális stressz
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Bizonyos gyógyszerek
• Lipoprotein(a)

• Kiemelt (major, hagyományos),
• módosítható rizikófaktorok
• Magasvérnyomás
• Abnormális lipidszintek
• Dohányzás
• Mozgásszegény életmód
• Egészségtelen táplálkozás
• Diabetes mellitus

• Újabb rizikófaktorok
• Emelkedett homocystein szint a vérben
• Bizonyos gyulladásos markerek felszaporodása
  (C-reaktív protein)
• Abnormális véralvadási folyamat (pl. fibrinogén
  magasabb szintje)

• Nem módosítható rizikófaktorok
• Életkor
• Öröklodés, családi halmozódás
• Nem
• Etnicitás

25
Elemzo epidemiológia III. Hypertonia

• - systolés gt140 Hgmm, diastolés gt 90 Hgmm
• - sokáig tünetmentes (szurés!)
• - korral no a civilizált országokban
• - családi halmozódás
• - táplálkozási szokások (sóbevitel, alacsony
  keménységu víz, magas tiramintartalom, alkohol)
• - modern életstílus (fokozott szimpatikus
  aktivitás, vezeto beosztás, stressz)

26
Elemzo epidemiológia IV. Abnormális lipidszintek

• - Se koleszterinszint érfal állapota
• - Egyes koleszterinfrakciók eltéro szerepe (LDL,
  HDL)
• - Ösztrogén HDL-t emeli, LDL-t csökkenti
• - Részben genetikusan meghatározott
  metabolizáció, részben a táplálkozástól függ

27
JAVASOLT LIPIDSZINTEK
Európai javaslat USA javaslat
Össz koleszterin lt5.0 mmol/l lt240 mg/dl (6.2 mmol/l)
LDL-koleszterin lt3.0 mmol/l lt160 mg/dl (3.8 mmol/l)
HDL-koleszterin gt1.0 mmol/l férfiak gt1.2 mmol/l nok gt40 mg/dl (1 mmol/l)
Triglicerid (éhezési) lt1.7 mmol/l lt200 mg/dl (2.3 mmol/l)
28
Elemzo epidemiológia V. Dohányzás

• - 1940-ben igazolták a dohányzás és az ISZB
  kapcsolatát
• - Nagy kockázat lt 16 év elkezdés
• - Passzív dohányzás járulékos kockázat!
• - Noi dohányosok kiemelt kockázat
• - Genetikai érzékenység
• - CO, nikotin (endothelsejtek károsítása,
  atherosclerotikus plakkok, coronaria erek
  spasmusa, no a RR, no a szívizom oxigénszükséglete

29
Elemzo epidemiológia VI. Fizikai inaktivitás

• - Fizikai aktivitás protektív tényezo
• - Intenzitás és tartalom (heti 150 perc közepes
  vagy 60 perc eros)
• - Modernizáció mozgásszegény életmód
• - Növeli a CV kockázatot, és más rizikótényezot
  (glükózanyagcsere, véralvadás, elhízás,
  stresszoldás, vérnyomás, lipidprofil)

30
Elemzo epidemiológia VII. Elhízás, diabetes
mellitus

• - Testtömegindex gt 25 túlsúly, gt 30 elhízás
• - Egyre növekvo járvány. Az USA lakosságának
  60-a túlsúlyos
• - A diabetes kialakulását is elosegíti
• - A diabetes egyaránt érinti a perifériás és a
  koszorúereket
• - Mindketto összefügg a civilizációs fejlodéssel

31
Elemzo epidemiológia VIII. Pszichikai és
szociális tényezok

• - Pszichológiai jellemzok (A típusú magatartás,
  hosztilitás)
• - Depresszió és CVB kétirányú kapcsolata
• a., depresszió növeli a CV kockázatot, ronthatja
  a gyógyulási esélyeket
• b., a CVB is eloidézhet depressziót
• - Alacsony társadalmi státus
• a., fejlett országokban alacsony iskolázottság
  és SES (halmozódó rizikófaktorok)
• b., fejlodo országok magasabb iskolázottság és
  SES

32
Cardiovasculáris prevenció I.

• Primordiális Társadalmi, jogi és egyéb
  (nonmedikális) beavatkozás, a kockázati tényezok
  ellen (pl. gazdasági helyzet javulása, dohányzás
  jogi szabályozása)
• Primer A CVB kialakulásának megelozése a
  rizikófaktorok kontrollja révén (dohányzás
  visszaszorítása, fizikai aktivitás, táplálkozás,
  stresszmenedzsment, életmódreform,
  egészségtudatosság paraméterek ellenorzése pl.
  RR, koleszterin, vérlipidek, glucose)
• Szekunder A tünetekkel rendelkezok kiszurése és
  terápiája, egyéni rizikóprofil meghatározás
• Tercier Cardiovasculáris rehabilitáció, újbóli
  események megelozése
  (5-7-szeres kockázat)

33
Cardiovasculáris prevenció II.

• Egyéni szintu stratégiák (magas rizikójú
  csoportba tartozók) életmódprogram
• Populációszintu Nyugati életstílus
• Példák CV prevenciós programokra
• - Framingham Heart Study (1948-) Framingham
  rizikópontozás
• - Észak-Karélia Projekt (1972-) Finnország
• - Stanford Projektek (1972-75, 1980-86)
• - Minnesota Cardiovasculáris Egészség Program
  (1980-88)
• - Multiple Risk Factor Intervention Trial
  (1972-79)

34
Assessing CHD Risk
Step 1 Age
Years 20-34 -9 35-39 -4 40-44
0 45-49 3 50-54 6 55-59 8 60-64 10 65-69 11
70-74 12 75-79 13
Step 5 Smoking Status
Points at Points at Points at Points at Points
at Age 20-39 Age 40-49 Age 50-59 Age 60-69 Age
70-79 Nonsmoker 0 0 0 0 0 Smoker 8 5 3 1 1
Step 2 Total Cholesterol
Step 6 Adding Up the Points
Step 3 HDL-Cholesterol
Age Total cholesterol HDL-cholesterol Systolic
blood pressure Smoking status Point total
HDL-C (mg/dL) Points ³60 -1 50-59 0 40-49 1
lt40 2
Step 4 Systolic Blood Pressure
Systolic BP Points Points (mm Hg) if
Untreated if Treated lt120 0 0 120-129 0 1 130-
139 1 2 140-159 1 2 ³160 2 3
Step 7 CHD Risk
ATP III Framingham Risk Scoring
35
(No Transcript)
36
(No Transcript)