Magyar nyelv

1
Magyar nyelvújítók,nyelvmuvelok

• Készítette Biró Vivien

2
Kazinczy Ferenc

• SzületettÉrsemjén, 1759. október 27
• Meghalt Széphalom, 1831. augusztus 23.

3
Élete

• Kazinczy Ferenc régi nemesi családból származott,
  Kazinczy József, Abaúj megyei táblabíró és
  Bossányi Zsuzsanna fia volt. Nyolcadik életéve
  betöltéséig anyai nagyapjánál, Bossányi Ferenc
  bihari fojegyzo és országgyulési követ házánál
  nevelkedett. Elso ismert levelét 1764
  decemberében szüleinek írta, akik akkor Regmecen
  laktak. 1766-ban nagynénje megbetegedett,
  gyógyíttatása érdekében a család Debrecenben
  tartózkodott, Kazinczy három hónapig a Református
  Kollégiumba járt. Nagynénje halála után, 1767-ben
  visszakerült a szüloi házhoz, ahol
  magántanulóként egy késmárki diáktól latinul és
  németül tanult. 1768-ban nyelvi tanulmányait
  Késmárkon folytatta.

4
Nyelvújítási harc

• A nyelvújítási harcot Vitkovics Mihálynak címzett
  verse és Tövisek és virágok címu
  epigramma-gyujteményének megjelenése indította el
  (1811). Vallotta, hogy az írónak szabadságában
  áll új szavak alkotása, hogy a nyelvet szebbé,
  kifejezobbé tegye, alkalmassá az új ismeretek
  befogadására. Egyes túlzó, egyoldalú nézetei
  miatt több írótársával szembekerült, még Kölcsey
  is elfordult tole. A nyelvújítási harcot végül
  kompromisszumra hajló tanulmánya, az Ortológus és
  neológus nálunk és más nemzeteknél (1819)
  megjelenése zárta le.

5
Bessenyei György

• SzületettTiszabercel, 1746
• MeghaltPusztakovácsi (ma Bakonszeg), 1811.
  február 24.

6
Élete és munkássága

• Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay
  Mária fia. 1755-ig szülofalujában élt, majd
  1760-ig a sárospataki kollégium diákja volt. A
  végzése után atyja hazavitte, s egy évig házi
  tanításban részesítette, ami latin
  stílusgyakorlatokra szorítkozott ezután tétlenül
  töltött négy évet az apai házban. Szabolcs
  vármegye ajánlására 1765. június 8-ától Mária
  Terézia frissen felállított magyar testorségében
  teljesített bécsi szolgálatot. Itt kezdett
  tanulni, és évekig kitartó szorgalommal
  foglalkozott a tudományokkal. 1768 végén és 1769
  elején Itáliába utazott.

7
Muvei

• 1772 Ágis tragédiája (címlap)
• 1777 A magyar nézo
• 1777 A filozófus
• 1778 Magyarság
• 1779 A holmi
• 1781 Egy magyar társaság iránt való jámbor
  szándék
• 1799 A természet világa
• 1804 Tarimenes utazása

8
Kosztolányi Dezso

• SzületettSzabadka, 1885. március 29.
• Meghalt1936. november 3.Budapest

9
Munkássága

• Stílusa pontos, érzékletes és takarékos.
  Verseiben sokat ad a szépségre, dallamosságra.
  Különösen prózájában érezzük közvetlennek és
  természetesnek. Elbeszélései és újságcikkei ma is
  úgy hatnak, mintha közvetlenül az olvasóhoz
  beszélne. Verseinek stílusa más költeményeinek
  nagy része inkább elkápráztat és gyönyörködtet
  ritmusával, a szavak szép hangzásával, festoi
  képeivel és hangulatával. Sok verse van azonban,
  amelynek nem csupán a dallamosság adja legfobb
  értékét, hanem a gondolat ereje is.

10
Életpályája

• 1885. március 29-én (virágvasárnap) született
  Szabadkán, Kosztolányi Árpád (1859-1926) fizika-
  és kémiaprofesszor, iskolaigazgató és a francia
  származású Brenner Eulália (1866-1948)
  gyermekeként. Édesanyja révén volt unokaöccse
  Brenner József, alias Csáth Géza (1887-1919)
  író.1 Nagyapja nemes kosztolányi és
  felsolehotai Kosztolányi Ágoston, bankpénztáros,
  1848/49-es honvédszázados, Bem seregében szolgált
  (személyesen ismerte Kossuth Lajost és
  beszélgetett Petofi Sándorral is)2 o tanította
  meg írni és olvasni, valamint angolul unokáját.
• A gimnáziumot Szabadkán kezdte, majd önképzoköri
  konfliktusa miatt (magyartanárára tett
  megjegyzést) kicsapták, s magántanulóként,
  Szegeden tette le az érettségit.
• 1903-ban Budapestre ment, s beiratkozott a
  bölcsészkar magyarnémet szakára. Itt ismerkedett
  meg és kötött barátságot - Négyesy professzor
  stílusgyakorlatain - Babitscsal, Juhász Gyulával,
  akikkel aktív levelezésbe is kezdett. Életreszóló
  barátságot kötött Karinthy Frigyessel, aki ekkor
  matematikával és fizikával foglalkozott és
  megismerkedett Füst Milánnal is.

11
Kölcsey Ferenc

• SzületettSzodemeter1790. augusztus 8.
• MeghaltSzatmárcseke1838. augusztus 23.

12
Élete

• 1790.Szodemeteren született középnemesi
  családban korán árvaságra jutott a debreceni
  kollégiumban tanultjoghallgató Pesten
• 1829.Szatmár megye aljegyzoje
• 1830.fojegyzo1831.képviselo a reformországgyulésen
  
• 1835.lemond a képviseloségrolKölcsey Kálmán
  nevelése (Parainaesis)
• 1838.meghalt

13
Fobb munkái

• Emléklapra 1
• Élet és Literatúra folyóirat alapítója 2
• Huszt 3
• Himnusz 4
• Parainesis Kölcsey Kálmánhoz 5
• Rebellis vers 6
• Vanitatum vanitas 7
• Zrínyi dala 8
• Zrínyi második éneke 9

14
Szemere Pál

• SzületettPécel, 1785. február 19.
• Meghalt Pécel, 1861. március 14.

15
Pályája

• Elso költoi kísérletei a Magyar Hírmondóban
  (180204) jelentek meg. Költeményei, cikkei a 19.
  század elso felében és az 1850-es években a
  legtöbb szépirodalmi és vegyes tartalmú lapban,
  folyóiratban és évkönyvben jelentek meg ezeken
  kívül megjelent egy ódája a Magyar Kurirban, a
  Tavaszi Virágokban.

16
Élete

• Szemere Ferenc és Fáy Sára fia Budán, a
  Krisztinavárosban nevelkedett, ahol apja a magyar
  királyi helytartótanács ügyviseloje volt.
  Iskoláit Budán, Kiskunhalason, Nagykorösön,
  Pápán, Sárospatakon, Pozsonyban és ismét Patakon
  járta 17911804 között. 1805-ben királyi táblai
  jegyzonek esküdött fel. 1808. június 4-én ügyvédi
  vizsgát tett. 1831. február 16-án az MTA rendes
  tagjává választották a nyelvtudományi osztályba.
  A Kisfaludy Társaságnak 1840. február 1-jén lett
  tagja. Kizárólag az irodalomnak és muvészetnek
  élt. Pesten és Pécelen lakott, ahol 1861. március
  14-én meghalt.

17
Ady Endre

• Született1877. november 22.Érmindszent
• Elhunyt1919. január 27. Budapest

18
Ady, az újságíró

• Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az
  egyik kiemelkedo alakja. Újságíró-volta
  egyáltalán nem véletlenszeru. O nem úgy került a
  sajtóhoz, mint Petofi () költoi tehetségének
  jutalmaképp, és hogy megélhetésérol valamiképp
  gondoskodjanak. Ady elobb volt jó újságíró, mint
  jó költo, és mindvégig megorizte újságíró
  természetét írta róla Szerb Antal. Ady a
  nagyváradi Napló munkatársa volt, és itt, a
  szerkesztoségben ismerkedett meg szerelmével,
  Lédával. Párizsból visszatért Nagyváradra s így
  szólította Váradot Olyan gyönyöruszép Nagyvárad,
  mint egy kis Pece-parti Párizs.

19
Kötetei

• Versek, Debrecen, 1899. június
• Még egyszer, Nagyvárad, 1903. szeptember vége
• Új versek, 1906. február
• Vér és arany, 1907. december végén 1908-as
  évszámmal
• Az Illés szekerén, 1908. december második felében
  1909-es évszámmal
• Szeretném, ha szeretnének, 1909. december közepén
  1910-es évszámmal
• A Minden-Titkok versei, 1910. december közepe
• A menekülo Élet, 1912. január vége
• Margita élni akar, verses regény, 1912
• A Magunk szerelme, 1913. március vége
• Ki látott engem?, 1914. február vége
• A halottak élén, 1918. augusztus eleje
• Az utolsó hajók, 1923

20
A nyelv olyan, mint az ég a maga egymásba futó
színeinek gyönyöru játékával.,,

• Kazinczy Ferenc