Sz

1
Szükséglet

• A szükséglet az emberekben felmerülo hiányérzet,
  termékek és szolgáltatások iránti igény, amely
  egyben ezen igény kielégítésére serkenti a
  fogyasztót.

2
A szükségletkielégítés eszközei

• Javak
• Szolgáltatások

3
Javak

• Javaknak nevezzük azokat a dolgokat, amelyek
  hasznosak és alkalmasak emberi szükségletek
  kielégítésére

4
A javak fajtái

Szabad javak mindazon dolgok, amelyek a
természetben korlátlanul állnak rendelkezésre, és
bárki tetszése szerint fogyaszthat belolük
annyit, amennyit saját hasznosságérzete szerint
maximálisan igényel
Gazdasági javaknak vagy termékeknek nevezzük
azokat a dolgokat, amelyeket emberi
közremuködéssel hoztak létre.  
5
Szolgáltatás

• Szolgáltatásnak nevezünk minden olyan mások
  számára végzett munkát, amely nem hoz létre új
  terméket

6
Áru

• Árunak nevezzük azokat a termékeket, melyeket nem
  saját szükségletre, hanem eladásra termeltek

7
A termékeket és szolgáltatásokat a termelési
folyamatban állítják elo
8
A gazdasági folyamat

• A termelés legtágabb értelemben magában foglalja
  a termelés (szukebb értelemben), az elosztás, a
  csere, és a fogyasztás folyamatait is.

9
(No Transcript)
10
A termelés szukebb értelemben

• A termékek és szolgáltatások eloállításának
  folyamatát szukebb értelemben vett termelésnek
  nevezzük.

11
(No Transcript)
12
Elosztás

• A jövedelemelosztás azokat a folyamatokat
  tartalmazza, amelyek meghatározzák a gazdasági
  szereplok részesedését a fogyasztási javakból.
• Az allokáció olyan folyamatokat foglal magában,
  amelyek meghatározzák, hogy a rendelkezésre álló
  szukös gazdasági eroforrásokat, kik, hogyan és
  milyen célokra használják fel.

13
Csere

• A csere azokat a folyamatokat foglalja magába,
  amelyek közvetítésével a termékek és
  szolgáltatások eljutnak a termeloktol a
  felhasználókhoz

14
Fogyasztás

• Fogyasztásnak nevezzük a szükségletek
  kielégítését.

15
Újratermelés

• A termelési körfolyamat szakadatlan ismétlodését
  újratermelésnek nevezzük.
• Bovített újratermelésrol beszélünk, ha a termelés
  a korábbinál magasabb szinten ismétlodik meg.
• Egyszeru újratermelés esetén a termelés a
  korábbival azonos szinten ismétlodik meg.
• Szukített újratermelés esetén a korábbinál
  alacsonyabb szinten ismétlodik meg a termelési
  folyamat.

16
A termékek és szolgáltatások eloállítása során
gazdasági eroforrásokat (termelési tényezoket)
használunk fel.
17
(No Transcript)
18
Természeti eroforrások

• A természeti eroforrások a természetben szabadon
  rendelkezésre álló az emberi tevékenység
  szempontjából hasznos és hasznosítható anyagi
  jelenségek, amelyek természetes formájukban
  alkalmasak termelési célokra

19
Munka

• A munkaero felhasználását a termelési folyamatban
  munkának nevezzük

20
Munkaero

• A munkaero az ember mindazon szellemi, fizikai
  képességeinek összessége, amelyeket a termelési
  tevékenység során felhasználhat

21
Toketényezok

• A tokejavak olyan emberi tevékenység által
  létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak
  további termelotevékenységek számára.

22
Vállalkozó

• A vállalkozó, mint termelési tényezo, abban
  különbözik a közönséges munkaerotol, hogy
  feladata az összes termelési tényezot egységbe
  szervezni, muködtetni, irányítani. A vállalkozó a
  termelési folyamatot, a munka-, föld- és
  tokefelhasználást szervezo tényezo.

23
Az eroforrások szukösen állnak rendelkezésre.
24
Az eroforrások szukössége

• A szukösség a gazdaságot általánosan jellemzo
  jelenség, amelynek a lényege, hogy a termeléshez
  rendelkezésre álló eroforrások nem elégségesek a
  szükségletek teljes kielégítésére.

25
Az eroforrások szukössége állandóan döntésekre és
választásra, azaz gazdálkodásra kényszeríti az
embereket.
26
Gazdálkodás

• A gazdálkodás lényege, hogy állandóan
  mérlegelnünk kell, szukös eroforrásainkat milyen
  célok megvalósítására, mely szükségletek
  kielégítésére használjuk fel, és melyek azok,
  amelyek kielégítésérol lemondunk.
• Gazdasági döntéseinkben az a cél vezérel, hogy
  elérjük az eroforrások optimális felhasználását.
• Az eroforrások felhasználása akkor tekintheto
  optimálisnak, ha az adott termelési korlátok
  mellett a szükségletek leheto legteljesebb
  kielégítését teszik lehetové.

27
Közgazdaságtan

• A közgazdaságtan a döntések és választások
  tudománya a korlátozott lehetoségek világában,
  azokat a bonyolult folyamatokat vizsgálja,
  amelyek során a társadalom szukös eroforrásait
  felhasználja a szükségletek kielégítésére, és a
  megtermelt javakat elosztja a társadalom tagjai
  között.

28
(No Transcript)
29
Alkalmazott gazdaságtan

• Az alkalmazott gazdaságtanok a gazdasági élet
  egyes részterületeit elemzik, feltárják az ott
  érvényesülo speciális összefüggéseket, és
  módszereket dolgoznak ki ezen gazdasági terület
  problémáinak megoldásához. Ilyen alkalmazott
  gazdaságtan, például a vállalatgazdaságtan,
  pénzügytan, marketing, üzletigazdaságtan,
  számvitel stb.

30
Elméleti gazdaságtan

• Az elméleti gazdaságtan a gazdaság muködésének
  általános törvényeit és mozgatórugóit kutatja.

31
Mikroökonómia

• A mikroökonómia az egymástól elkülönült piaci
  szereploket (fogyasztók, háztartások, vállalatok)
  illetve azok döntéseit, általánosítható
  viselkedési jellemzoit, döntési alternatíváit,
  gazdasági reakcióit vizsgálja.

32
Makroökonómia

• A makroökonómia összevont (aggregált) mutatók,
  jellemzok alkalmazásával elemzi a gazdaság
  teljesítményeit, állapotát, fejlodési tendenciáit
  (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség,
  infláció, gazdasági növekedés stb.).

33
Nemzetközi közgazdaságtan

• A nemzetközi közgazdaságtan a nemzetközi
  vállalatok, pénzügyek, cserefolyamatok,
  tokemozgások közgazdasági sajátosságait elemzi.

34
A közgazdaságtan elemzési módszere a
modellalkotás

• A gazdasági élet rendkívül bonyolult
  folyamatokból áll. A közgazdászok kénytelenek
  megfigyeléseiket zavaró körülmények,
  ellenorizhetetlen hatások közepette végezni,
  ezért nagyon nehéz a gazdasági jelenségek közötti
  ok-okozati összefüggéseket, törvényszeruséget
  feltárni.
• Modellek alkalmazásával teszik áttekinthetobbé,
  egyszerubbé a vizsgálni kívánt problémaköröket.
• A modellek a valóság leegyszerusített,
  áttekintheto leírásai.

35
A modellek alkalmazásának elonyei

1. A modellek megmutatják a gazdasági kapcsolatok
   legfontosabb és leglényegesebb elemeit valamint
   az ezek közötti összefüggéseket.
2. A modellek segítségével lejátszhatjuk egy-egy
   gazdasági esemény következményeit, mielott az
   adott esemény ténylegesen megtörténne.

36
A modellek alkalmazásának elonyei (folytatás)

• A modellek segítségével olyan kapcsolatokat is
  feltárhatunk, amelyeket csak nehezen tudunk
  követni. A valóságban ugyanis egyszerre több
  gazdasági tényezo is változik az árak és a
  jövedelmek állandóan mozognak, nehezen tudjuk
  megmondani, hogy egy adott esemény, melyik
  tényezo változásának a következménye.
• A modellek lehetové teszik az un. ceteris paribus
  elemzési módszer alkalmazását. Ennek lényege,
  hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó
  tényezok közül csak egyiket változtatjuk meg, a
  többit változatlannak feltételezzük és így
  vizsgáljuk meg a lehetséges következményeket.

37
A modellek alkalmazásának veszélyei, csapdái

• A modellek meghatározott feltételek között
  érvényesek. Ezeket a feltételeket modellben elore
  rögzítik. Ha a feltételek közül bármelyik
  megváltozik, akkor a modell következtetései már
  nem alkalmazhatók.
• A modellek csak a szabályszeru eseményekre
  képesek magyarázatot találni. A rendkívüli, a
  szokatlan jelenségek modellekkel nem
  elemezhetoek.
• A modellek nem örökérvényuek, a valóság folyton
  változik, ezért a modellekben leírt szabályok is
  változhatnak, módosulhatnak. Emiatt a
  modelljeinket folyamatosan és rendszeresen
  ellenoriznünk kell

38
Alternatív költség

• A szukösség döntési helyzeteket idéz elo. A
  döntési helyzetekben választanunk kell. A
  választásainknak, döntéseinknek ára van minden
  választás egyben valamirol való lemondást is
  jelent.
• Az alternatív költség egy választott tevékenység
  teljes gazdasági költsége, amely egyenlo az e
  tevékenység miatt felaldozott legkedvezobb
  alternatíva értékével.

39
A termelési lehetoségek határa

• A termelési lehetoségek határa-görbe azon
  termékkombinációk halmaza, amelyeket egy gazdaság
  a rendelkezésre álló eroforrások teljes és
  hatékony felhasználásával képes eloállítani.

40
A termelési lehetoségek határa
Tokejavak(Y)
Fogyasztási cikkek(X)
41
A termelési lehetoségek határa
Tokejavak(Y)

L

K

H
Fogyasztási cikkek(X)
42
A termelési lehetoségek határa
Tokejavak(Y)

A

B
Fogyasztási cikkek(X)
43
A közgazdaságtan három alapkérdése

• Mit termeljenek?
• Hogyan termeljenek?
• Kinek termeljenek

44
A közgazdaságtan három alapkérdése

• A Mit termeljenek? arra kérdez rá, hogy mely
  szükségleteket elégítsenek ki.
• A Hogyan termeljünk? kérdés arra vonatkozik,
  hogy milyen eroforrásokat használjanak fel, és az
  eroforrások milyen kombinációját alkalmazzák a
  termelésben.
• A kinek termeljenek? a javak illetve a
  jövedelmek elosztásáról szól milyen elvek és
  milyen arányok szerint történjen a javak
  elosztása.

45
Gazdasági rendszer

• A gazdasági tevékenység során a gazdasági
  szereplok között kialakuló kapcsolatok
  összességét, a gazdasági körforgás
  megvalósulásának módját gazdasági rendszernek
  nevezzük.

46
A gazdasági rendszerek jellegét meghatározó
tényezok

1. Kiknek a tulajdonában vannak a termelési
   eszközök?
2. Kik és milyen formában hozzák meg a gazdálkodási
   döntéseket? Kik döntenek a közgazdaságtan három
   alapkérdésében?
3. Milyen módon történik meg a termelés és a
   szükségletek összehangolása?

47
A gazdasági rendszerek típusai

• Központosított tervgazdaság
• Tiszta piacgazdaság
• Modern vegyesgazdaság

48
A központosított tervgazdaság jellemzoi

• A termelési eszközök egy központi szervezet,
  rendszerint az állam tulajdonában vannak.
• A gazdasági szereplok (vállalatok, háztartások)
  nem rendelkezhetnek szabadon a rendelkezésükre
  álló gazdasági eroforrásokkal
• Az állam méri fel a szükségleteket és
  rendelkezésre álló termelési tényezoket. Ennek
  alapján elkészíti a termelési tervet, amelyet a
  vállalatoknak kell megvalósítani.

49

• A gazdálkodás alapkérdéseiben is mit, hogyan,
  kinek az állam dönt.
• A termelés irányítását az állam a vállalatok és a
  háztartások közvetlen utasításával végzi, a
  vállalatok és a háztartások csak a központi
  akarat végrehajtói.
• A gazdasági szereplok meghatározó gazdasági
  kapcsolatait az állam teremti meg. Az állam
  jelöli ki a vállalatok számára vevoket és az
  eroforrások szállítóit.

50
A tiszta piacgazdaság jellemzoi

• A termelési eszközök magántulajdonban vannak.
• A termelok és a fogyasztók szabadon döntenek a
  rendelkezésükre álló javak felhasználásáról. A
  gazdasági szereplok egymástól elkülönülten, a
  maguk hasznára gazdálkodnak
• A termelok és a fogyasztók a piacon kerülnek
  kapcsolatba egymással. A fogyasztók igényeit a
  kereslet testesíti meg, a termelés és a
  szükséglet arányairól az árak tájékoztatják a
  termeloket, a termelést tehát a piac hozza
  összhangba a szükségletekkel.

51

• Az eroforrások elosztása a piaci folyamatokban, a
  termelési tényezok tulajdonosai és vásárlói
  közötti egyéni alkufolyamatok eredményeképpen
  valósul meg.
• A piaci szereplok önként, az önérdekeik
  érvényesítésére törekedve, a kölcsönös elonyök
  reményében létesítenek egymással piaci
  kapcsolatokat.

52
A modern vegyes gazdaság jellemzoi

• A modern vegyes gazdaság alapvetoen piacgazdaság.
• A piaci folyamatokat állami koordináció egészíti
  ki.
• Az állami gazdasági szerepvállalás célja a
  jólét, a szabadság, és a biztonság megteremtése
  és megorzése.
• Az állami szabályzásra azért van szükség, mert a
  piac és a profitérdek nem biztosítja minden
  fontos nemzetgazdasági ág kiegyensúlyozott
  fejlodését.

53
Munkamegosztás

• A munkamegosztás a termelo tevékenységek
  elkülönülése a társadalom tagjai között oly
  módon, hogy az egyes termelok a gazdasági
  összfolyamat egy-egy részterületére
  specializálódnak és a tevékenységük eredményét
  kicserélik egymással.

54

• A munkamegosztás oka az eroforrások szukössége.
• A munkamegosztás alapja A termelok komparatív
  elonyökön alapuló szakosodása.
• Komparatív elony Viszonylagos elony.
• A munkamegosztás célja Az eroforrások hatékony
  elosztása és felhasználása.

55
A közgazdaságtan tárgya az eroforrások elosztása

• Az elosztási rendszerAzoknak a folyamatoknak és
  elveknek az összessége, amelyek meghatározzák a
  termelési tényezok és a fogyasztási javak
  elosztását a társadalom tagjai között.
• Az elosztási rendszerek típusai
• Hagyományokon alapuló elosztási rendszer
• Központi hatalmon alapuló elosztási rendszer
• Piaci mechanizmuson alapuló elosztási rendszer