Az Eur

1
Az Európai Unió katonai szervezetei

• EUMC, EUMS,
• Rapid Reaction Force
• Készítette Tóth Zoltán

2
Kül- és biztonságpolitika(Common Foreign and
Security Policy CFSP)

• Maastricht (1992), az EU. második alappillére
• elozménye az 1954-es Európai Védelmi Közösség, de
  az integráció foka még alacsony volt
• helyette Nyugat- Európai Unió, de a NATO
  árnyékában muködött
• Európai Politikai Együttmuködés (1986), de túl
  gyengének bizonyult és a tagok nem tudtak
  megegyezni
• következménye CFSP (szorosabb kapcsolatok).

3
A CFSP feladatai

• egyeztetni a lépéseket (tájékoztatás,
  magatartás)
• közös stratégiák kialakítása Európai Tanács
  hozza meg
• közös akciók a Tanács indítja meg, meghatározzák
  az idotartamát, célját, a végrehajtás módját, (a
  tagállamok kötelesek megvalósítani, de önálló
  döntéseket is hozhatnak)
• álláspontok az országok külpolitikájukat ehhez
  igazítják (pl. szankciók)
• közös nyilatkozatok rögzíti az Unió
  állásfoglalását az adott ügyben
• demarcheok (egy állam álláspontja a többi kormány
  felé azonnal vagy rövid ido alatt, foleg
  külpolitikai eseményre, az EU a trojka útján
  intézi).

4
Változások

• a CFSP feladatait módosították 1997. Amszterdami
  Szerzodés (hatékonyabb és összehangoltabb
  muködés)
• a kül- és biztonságpolitika megvalósítása az
  Európai Tanács (EiT) által 2001-es Laeken, amely
  során megállapították az európai biztonság- és
  védelempolitika muveleti képességeit
• közös stratégia
• konstruktív tartózkodás elve (megindulhat az
  akció akkor is, ha van olyan állam, amely nem
  támogatta az adott muveletet)
• megerosödött a trojka szerepe (fo képviselo a
  soros elnökségbol, Mr. CFSP politikai
  párbeszéd).
• Nizzaban még tovább fejlesztették a második
  pillér pontjait, illetve intézményi hátterét.

5
Politikai és Biztonsági Bizottság
(Political and Security Committe, PSC)

• 2000. Nizza
• a válságokra adott válaszlépéseket meghatározza
  és ellenorzi
• összehangolja, felügyeli és figyelemmel kíséri a
  közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódó
  összes kérdés kezelését
• a tagállamok rendszeresen tájékoztatják egymást
  közös döntéseikben, és ha szükséges egyeztetnek
• a válságkezelést a Polgári Válságkezelési
  Bizottságon (Committee for Civilian Aspects of
  Crisis Management - CIVCOM) és a Katonai
  Bizottságon (EU Military Committe - EUMC)
  keresztül irányítja
• a CFSP operatív irányításáért is felelos.

6
Politikai és Biztonsági Bizottság
(Political and Security Committe, PSC) II

• együttmuködik több szervezettel (EUMC, NATO)
• válsághelyzetekben megvizsgálja azokat a
  lehetoségeket, amelyet az unió a válaszlépés
  során tehet
• Fo funkciói
• a nemzetközi helyzet figyelemmel kísérése
• segítségnyújtás a közös kül- és biztonságpolitika
  eljárásainak meghatározásában
• politikai, illetve stratégiai irányító szerep
  betöltése.

7
EU Katonai Bizottság (EU Military Committee
EUMC)

• 2000 Nizza (2001-tol lépett életbe)
• a tanács keretén belül a legmagasabb szintu
  katonai szerv
• tagjai a tagállamok vezérkari fonökei, akiket
  katonai képviseloik helyettesítenek
• katonai tanácsokat és ajánlásokat nyújt a
  Politikai és Biztonsági Bizottságnak, továbbá
  katonailag irányítja az EU Katonai Törzsét.

8
EU Katonai Bizottság (EU Military Committee
EUMC) II

• a feladatai közben rendelkeznie kell
• a válság megoldásáról
• a válságkezelés irányításáról
• a felmerülo kockázatokról
• a válsághelyzet további folytatása esetén a
  katonai problémákról
• a muveletek meghatározásáról
• az EU-n kívüli NATO tagállamokkal történo
  kapcsolattartás felvételérol.
• a tevékenységeket egy tábornok, a Katonai Tanács
  elnöke (Chairman of the EUMC - CEUMC) vezeti, és
  az EU katonai törzse (EU Military Staff) segíti.

9
EU Katonai Törzs (EU Military Staff EUMS)

• az EUMC-vel szinte egyidos
• a tanács fotitkárságához tartozik, amely az EUMC
  katonai irányítása alatt muködik
• a Tanácson belül katonai szakértoi feladatokat
  lát el (fotitkár/foképviselo)
• irányítja az EU által vezetett katonai
  válságkezelo muveleteket.

10
EU Katonai Törzs (EU Military Staff EUMS) II

• Feladatai
• békefenntartás
• harcoló erok válságkezelése (beleértve a
  béketeremtést)
• az európai biztonsági stratégia által kijelölt
  feladatok ellátása
• közös lefegyverzési muveletek
• harmadik országok segítése a terrorizmus ellen
• komolyabb biztonsági intézkedések.
• eljárások, döntések végrehajtása
• az EU katonai tanácsának irányítása.
• katonai és civil szakértokbol áll, akiket a
  tanács titkárságába a tagországok delegálnak,
  (szakértoi és összeköto szerep).

11
EU Katonai Törzs (EU Military Staff EUMS) III

• Jellemzoi
• kapcsolatot biztosít a tagállamok fegyveres eroi
  és a tanács között
• biztosítja a munkához szükséges katonai
  tapasztalatokat, korai riasztási (elorejelzési)
  feladatot is ellátva
• tervezi és értékeli a stratégiai koncepciókat,
  ajánlásokat fogalmaz meg velük kapcsolatban
  (tanácsokat ad)
• végrehajtja az EUMC döntéseit és irányelveit,
  valamint elokészíti azokat
• támogatja az EUMC-t
• a hadmuveletek és gyakorlatok pénzügyi
  támogatása
• helyzetérzékelési feladatot is ellát.

12
EU Katonai Törzs (EU Military Staff EUMS) IV

• az ESDP nélkülözhetetlen részévé vált és
  növekedik folyamatosan a szerepe
• együttmuködik a NATO-val figyelembe véve a
  békepartnerségi programot
• szoros kötelék az Európai Védelmi Hivatallal
  (EDA)
• Cél jó kapcsolat az ENSZ-szel és más nemzetközi
  szervezetekkel
• fejlesztések kellenek aktívabb részvétel és még
  több szereplovel együtt, hogy a válságkezelésben
  hatékonyabb legyen
• az EU egyedüli integrált állandó katonai
  elemeként, fontos összekötoelemmé vált.

13
Szervezeti felépítés

• Válsághelyzetben
• PSC felkérésére EU MC direktívája
  (Initiating Directive) az EU Katonai Törzs
  foigazgatójának (Director General of the European
  Military Staff - DGEUMS)
• kidolgozzák a hadászati elgondolásokat EU
  MC értékeli és továbbítja azt a PSC-nek
  jóváhagyás a tanáccsal.
• ezek után az EU MC kiadja a tervezési
  direktíváját a hadmuveleti parancsnoknak, aki
  elkészíti az elgondolását (CONOPS) elozetes
  hadmuveleti terv (draft OPLAN)
• a két dokumentumot az EU MS értékeli és csatolja
  javaslatát a PSC-nek
• ezalatt az EU MC folyamatosan ellenoriz.

14
Rapid Reaction Force

• 1999. Helsinki (Headline Goal), Gyorsreagálású
  Hadtest
• új célokat és katonai képességeket határoztak meg
  (balkáni konfliktus)
• Tartalma hadtestszint (60 000 katona)
  intervenciós képességu, amely 60 naptól egy évig
  alkalmazható
• vannak hiányosságok, melyeket korrigálni kell
  (pl. a missziók tevékenységének kiszélesítése)
• a katonai feladatait kiterjesztették a közös
  lefegyverzési muveletekre, a harmadik országok
  terroristaellenes harcának támogatására, valamint
  a biztonsági szektor reformjára
• korai, gyors, és ha szükséges, eroteljes
  beavatkozások, valamint párhuzamosan több
  muvelet
• fo cél (HG 2010) az integrált erokkel való
  rendelkezés, gyalogsági zászlóaljon alapul, képes
  muveletet indítani a szárazföldön, 10 napon
  belül
• harccsoportok (több ezer km-re, 30, max 120 napig
  fenntartható) többnemzeti elven alapulnak.

15
Rapid Reaction Force II

• az EUMS továbbra is kulcsfontosságú
• azonban a tervezést és a döntéshozást
  korszerusíteni kell
• polgári/katonai csoport az EUMS-en belül
  fokozza Európa válságkezelési tervezési
  képességeit
• az önálló katonai muveletek végrehajtásában a fo
  szerepet a nemzeti foparancsnokságok kapják
• 2004. november 22-én hivatalosan is létrehoztak
  egy alakulatot, amely 2005-ben már bevetheto
  volt
• azóta legalább egy európai harccsoport van
  készenlétben (általában 6 hónap)
• a nemzeti kormányok fenntartják
  önrendelkezésüket
• a csapatok egységekbol állnak, egy egység 1500
  fot jelent, a katonákat foleg Nagy-Britannia,
  Franciaország, Németország, Olaszország valamint
  Spanyolország adja.

16
Fo célkituzések

• az Európai Képességek Akcióterve (ECAP), az EUMS
  dolgozta ki
• konfliktus-megelozés
• a lakosság evakuálása
• a harcoló felek erovel történo szétválasztása
• humanitárius segítségnyújtás.

17
Missziók szerte a világban

• Katonai muveletek
• CONCORDIA muvelet (2003) 350 katona Macedóniába
• ARTEMIS muvelet (2003) 1800 katona Kongói
  Demokratikus Köztársaságba
• ALTHEA (2004-) 7000 katona Bosznia-
  Hercegovinában
• Az Európai Unió céljai Bosznia-Hercegovinában
• ALTHEA muvelet, az EU politikai szerepvállalása a
  térségben no, segélyprogram, rendori és egyben
  megfigyelo misszió is, ami segítheti a terület
  integrációhoz való közeledését.

18
A jövo elképzelése

• 2004-ben az Európa Tanács politikai és biztonsági
  bizottsága (PSC) javaslatot tett az unió hosszú
  távú kitekintésének kidolgozására
• 2025 romló demográfiai és gazdasági
  elorejelzések (idosebb és a mainál gazdaságilag
  relatíve kevésbé fejlett Európa, inkább
  biztonság" mint védelem)
• energiaválságba kerülhet és a perifériáin
  Afrikában és a Közel-Keleten egyre több és
  komolyabb kihívással kell szembesülnie
• az unió érdekeit a szokásosnál távolabbi
  területeken is érvényesíteni kell.

19
A jövo elképzelése II

• a katonai muveletek információszerzési oldala
  felerosödik
• a diplomáciai tevékenység erosödni fog, a már
  kialakult konfliktus elszigetelése, illetve a
  konfliktus gerjesztését szorgalmazó felek,
  elbátortalanítása (precíziós fegyverrendszerekkel
  oldhatják meg)
• a technológiai fejlodés motorja a civil gazdaság
  és a kereskedelem
• a mikroelektronika, informatika, érzékelés- és
  kommunikációtechnológia továbbra is vezeto
  jelentossé válhat a biológiai és az anyagkutatási
  terület is, (foként a nanotechnológia)
• fejlodhet a hordozható eroforrások területe is
• a technológiai függoséget azonban csökkenteni
  kell.

20
A jövo elképzelése III

• a hangsúly a megelozésre, a konfliktustól való
  elrettentésre és a békeépítésre helyezodik
• fegyveres beavatkozás konfliktus alakítása
• az európai fegyveres erok tevékenységére a
  többnemzetiséguség, az expedíciós jelleg és az
  aszimmetrikus hadviselés lesz jellemzo
• a tevékenységeket nem csak katonai eszközökkel
  kell majd megoldani (pl. média).

21
Problémák

• Minoségi problémák
• elavult géppark, foleg a légieroben (a többség
  20-30 éves, és kevés az új repülogép) költséges
  a gyártási technológia
• nem csak a gépek, hanem a rájuk szerelt fegyverek
  is régiek (a bombázók is hiányosak)
• a nagy hajóállomány is a múlté, kevés és kis
  kapacitású, a légvédelmi fegyverek is
  amortizálódtak.

22
(No Transcript)
23
Problémák II

• Mennyiségi hiányosságok
• a 60 ezer fo a folyamatos rotáció és piheno
  idoszakok miatt egy évre 180 ezer fot jelent
• szorosan összefügg a NATO-val és a hazai haderok
  is vonnak el katonákat ebbol az alakulatból.
• Súlyosbítja a helyzetet a C3I (Command, Control,
  Communication, Inteligence), az európai országok
  irányítási, vezetési, kommunikációs és
  hírszerzési kapacitásának az alacsony szintje
  
• a NATO eros befolyása az EU-ra nézve
• a felderíto egységek jóval szerényebbek (az
  urkutatás és a muholdak viszonylagos
  alárendeltsége)
• a hírszerzés hiányosságai.
• További gond a nukleáris harcban való
  lemaradás.

24
Felhasznált irodalom

• www.ajk.elte.hu
• www.diplomacia.hu
• www.honvédelem.hu
• www.wikipédia.org
• www.haborumuveszete.hu/.../repulok/szaud_061207/
  
• http//aviatika.rkk.hu/ciaf.html.