Title: SZABADKERESKEDELMI T
1SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁSOK
- EFTA,
- CEFTA,
- NAFTA,
- (FTAA)
- Jakucs Györgyi
2Protekcionizmus(Szabadkereskedelem)
- Olyan gazdaságpolitika, amely révén az állam a
hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot
vagy közvetlen támogatást nyújt az exportnak, s
ezáltal védi a hazai termeloket a világpiacról
származó importáruk versenyétol. - Állami eszközökkel, részlegesen korlátozza a
nemzetközi szabadkereskedelmet. - A kereskedelmi protekcionizmus leggyakoribb
eszköze az importárukra kivetett adók, azaz a
vámok, valamint a behozható árumennyiséget
korlátozó kvóták rendszere. - A protekcionizmust alkalmazhatja egyetlen ország
a világ összes többi országával szemben (pl.
Japán). - A nemzetközi integrációk megerosödésével azonban
az elmúlt évtizedekre egyre inkább az egyes
országcsoportokra (pl. EU, NAFTA) kiterjedo
szabadkereskedelem jellemzo.
3- Az ezen alapuló integrációk egyre erosödo formái
- A részleges vámkedvezmény nyújtó preferenciális
vámövezet, - a minden korlátozástól mentes kereskedelmet
rögzíto szabadkereskedelmi övezet (pl. EFTA), - és a külso vámrendszerrel védett vámunió, amely a
belso piacok teljes liberalizációján keresztül
elvezethet a gazdasági unióhoz (pl. EU). - Politikai unió
- Szinte valamennyi fejlett ország protekcionista
eszközökkel védi saját mezogazdaságát, valamint
néhány stratégiai iparágát, pl. energiaipar,
hadiipar. - Elsodleges cél világpiaci sikeresség
- Jelenleg 110-120 integrációs szervezodés van a
világon, melyek többsége szabadkereskedelmi
övezet illetve vámunió.
4Európai Szabadkereskedelmi TársulásEuropean Free
Trade Association EFTA
- 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen
alapuló szabadkereskedelmi övezet.
(brit kezdeményezés) - Székhelye Genf
- Azon országok alapították, amelyek nem kívántak
csatlakozni az akkori Európai Közösséghez
(a mai Európai Unióhoz). - Eredetileg hét EFTA-tagállam volt Ausztria,
Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia,
Portugália, Svájc és Svédország. - ? Hetek integrációjaként vált ismertté.
5- Késobb csatlakoztak
- Finnország 1961-ben lett társult, majd 1986-ban
tényleges tag. Izland 1970-ben, Liechtenstein
pedig 1991-ben csatlakozott. - Kiváltak
- 1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia vált ki
és az EGK-hoz csatlakozott. - Oket követte Portugália 1986-ban, illetve
Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben. Ez
utóbbi három ország kiválása után a szövetség
igencsak meggyengült. - Ma mindössze négy EFTA-tagállam van Izland,
Liechtenstein, Norvégia és Svájc. - Az EFTA ugyanakkor szabadkereskedelmi
szerzodésben áll az Európai Unió 27 tagjával is. - (1993-ban Európai Gazdasági Térség létrehozása az
EU-val. -gt nem volt sikeres.)
6sötétzöld EFTA tagállamokhalványzöld korábbi
tagállamok, most EU tagállamok
7Az EFTA céljai
- Az ipari termékek szabad forgalmát kívánta
megvalósítani. - A tagállamok közötti vámok eltörlésének folyamata
1966-ra fejezodött be. - Elosegítse a gazdasági tevékenységek folyamatos
bovülését, - a teljes foglalkoztatottság elérését,
- a növekvo termelékenységet,
- az eroforrások ésszeru felhasználását,
- a pénzügyi stabilitást,
- valamint az életkörülmények fokozatos javítását.
- E célkituzéseket a tisztességes verseny mellett
kell - megvalósítani továbbá azzal a céllal, hogy
- hozzájáruljon a világkereskedelem harmonikus
- fejlodéséhez és kibovüléséhez.
8Közép-európai Szabadkereskedelmi
MegállapodásCentral European Free Trade
AgreementCEFTA
- Az eredeti CEFTA egyezményt a visegrádi négyek
néven ismert országok írták alá 1992. december
21-én Krakkóban. 1993. március 1-én lépett
életbe. - Az egyezményt 1995. szeptember 11-én Brnóban,
2003. július 4-én Bledben bovítették ki. - Alapító tagjai Magyarország, Csehország,
Lengyelország és Szlovákia. (2004-ig tagok) - Késobb csatlakozott Románia (1997-2007),
Szlovénia (1998-2004), Bulgária (1999-2007) - De az EU-s csatlakozással az elobbi országok
tagsága megszunt. - Ma tagok Horvátország (2003), Macedónia (2006),
2007 Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia,
Montenegró, Szerbia, valamint Kosovo (kosovói
ideiglenes ENSZ-közigazgatás).
9CEFTA 2006 egyezmény
- Az eredeti CEFTA egyezmény tagországai mind
beléptek az Európai Unióba, és így kiléptek a
CEFTA-ból. - Ezért az a döntés született, hogy a CEFTA-t az
összes többi balkán államra is kiterjesztik,
mivel ezek már amúgy is egy sor kétoldali
szabadkereskedelmi szerzodést kötöttek egymással
a Délkelet Európai Stabilitási Paktum keretén
belül. - 2006. április 6-án a bukaresti délkelet-európai
miniszterelnöki csúcstalálkozón elfogadták a
CEFTA kiterjesztését Albánia, Bosznia-Hercegovina,
Kosovo, Moldávia, Szerbia és Montenegró
tagállamokra. - Ukrajna esetleges tagságáról szintén szó esett.
- Az új CEFTA egyezmény 2007. augusztusában lépett
életbe
10- A CEFTA elonyeihez tartozik a földrajzi közelség
és a korábban is szoros kapcsolatok megléte. - Bizonyos eredményeket tud felmutatni az ipari
termékek kereskedelmének liberalizációjában
(elsosorban vámcsökkentéssel). - A mezogazdasági termékek kereskedelmének csak
20-25-a lett teljesen vámmentes, a többiben
nincs megegyezés, különbözo kedvezmények
érvényesülnek. - Sokan megkérdojelezik a tartós kereskedelmi
növekedést a térségen belül. - A CEFTA jövoje kétségessé vált.
11CEFTA tagállamok EU tagállamok
12A CEFTA céljai
- Szabadkereskedelmi övezet létrehozása a
legfejlettebb volt szocialista országok között. - Szándékuk volt az EU-hoz való csatlakozás, mely
érdekében 2001-ig fokozatosan leépítették az
egymás közötti vámokat. - - A CEFTA-n keresztül a tagországok a
nyugat-európai intézményekkel való integrációt
remélték felgyorsítani, hogy így
bekapcsolódhassanak az európai politikai,
gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe.
13Tagsági feltételek
- A 2005-ös zágrábi konferencia után kialakult
feltételek - WTO tagság vagy a WTO szabályainak teljes köru
betartása - Bármilyen EU társulási megállapodás
- Szabadkereskedelmi szerzodés a jelenlegi CEFTA
tagországokkal
14 Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény
North American Free Trade Agreement NAFTA
- 1989 CUFTA Kanada-USA közti szabadkereskedelmi
megállapodás - Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó
között 1992 augusztusában aláírt, és 1994. január
1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény.
- Legfobb erejét az Egyesült Államok gazdasága
jelenti. - Ezt egészíti ki Kanada mérhetetlen
nyersanyagkészleteivel - (pl. fa, színesfémek, szénhidrogének)
- Mexikó pedig koolajkincsével és olcsó
munkaerejével. - A társulás létrejöttét segíto tényezok
- történelmi kapcsolatok
- komparatív elonyök kihasználásának lehetosége
15A NAFTA céljai
- Elsosorban a tagországok közötti kereskedelmi és
beruházási akadályok lebontása. (vámok
megszüntetése 2009-ig) Bizonyos érzékeny
termékekre 5-10 év haladékot adtak. - piac létrehozása a tagországok áruinak és
szolgáltatásainak, - új munkalehetoségek teremtése,
- külföldi tokebefektetések
- a vállalataik versenyképességének erosítése a
világpiacon. - A szervezet távlati célja, egy az Európai Unióhoz
- hasonló gazdasági integráció megteremtése az
- amerikai kontinens északi felén.
- FTAA (Free Trade Area of the Americans
Összamerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) -gt
eredetileg 2005-re tervezték. 31 ország bevonása. - Ennek tervét Bill Clinton jelentette be az
1994-es összamerikai csúcson.
16Problémák
- A NAFTA nem azonos gazdasági szintu országokat
köt össze, aszimmetrikus mind a toke mind a
kereskedelem oldaláról. - A három ország különbözo gazdasági-társadalmi
tulajdonságokkal rendelkezik, foleg Mexikó tér el
jelentosen.
USA Kanada Mexikó
Népesség (mió) 303 33,3 109
GDP (/fo) 46 000 38 200 9138
17- Mexikóban nem teljesültek az 1994-es elvárások.
- Bár nott a kereskedelem és a beruházások száma,
- de lassú a gazdasági növekedés, a szabad
versenyes USA mezogazdasági termékek tönkre
teszik a mexikói kistermeloket. - A gyáriparon kívül nagy a munkanélküliség,
csökkent a bérek reálértéke. - Az USA-ban nehezíti a helyiek munkához való
jutását, az olcsó mexikói munkaero, nagy az
illegális bevándorlás a déli határon. - A NAFTA indulása óta 1994 és 2000 között a
gyáriparban 766 ezer munkahely szunt meg, ezzel
együtt megszuntek az egészségügyi és egyéb
juttatások is. Áttelepítették e munkahelyeket az
USA-ból más országokba. - A problémák foleg Mexikóban nagy ellenállást
eredményeztek és sokan felvetették a szerzodési
feltételek újratárgyalását vagy felfüggesztését. - De a kudarc ellenére az FTAA kiterjesztené a
NAFTA modelljét az egész nyugati féltekére.
18EU vs. NAFTA
- Mexikó NAFTA-integrációja foleg az EU-nak okozott
problémát - A NAFTA életbelépése körüli években, 1990 és 1997
között Mexikó hányada az EU Latin-Amerikába
szállított exportjában 25,6 százalékról 18,5-ra
csökkent, - EU hányada a mexikói összimportban 17,4
százalékról 9-re zsugorodott. - Az USA tehát az EU rovására növelte hányadát
Mexikó - összkereskedelmében.
-
- A munkaigényes ágazatok Mexikóba való
- áttelepítésével is az USA versenyképessége
- növekszik Japánnal és az EU-val szemben.
19Lépésrol lépésre
- Az USA eddig három pánamerikai (hegemón)
regionalizációs kísérletet tett, beleértve a
jelenlegi FTAA-tervet és a ráépülo többdimenziós
integrációs projektumot is. - Elso pánamerikai integrációs kezdeményezésével a
- XIX. század végén állt elo, amikor gyorsan
iparosodó - hatalomként versenyre kelt az európaiakkal a
latin-amerikai - piacokért.
- Az 1889-90-es washingtoni konferencián azonban a
dél-amerikaiak elutasították a
pánamerikai vámuniótervét, mert féltek
kibontakozó hegemóniájától, és nem akarták
föladni az európai metropolisokhoz fuzodo
kapcsolataikat.
20- Második régióépítési kísérletét az USA a második
világháború után tette, amikor végre Argentínát
is sikerült bevonnia az 1930-as évek óta épített
Amerika-közi rendszerbe. - Washington 1947-48-ban elérte a TIAR elfogadását
és az AÁSZ megalakítását. - AÁSZ Amerikai Államok Szövetsége
- TIAR Amerika-közi Kölcsönös Segítségnyújtási
Szerzodés (Riói Szerzodés) - Washington mindkét kezdeményezését maga ítélte
kudarcra azzal, hogy (együttmuködés helyett) az
egyoldalú beavatkozás durva eszközeihez
folyamodott Latin- Amerikában.
21- Az USA jelenlegi, harmadik összamerikai
régióépítési kísérlete két szabadkereskedelmi
kezdeményezésre épül az EAI-ra és az
FTAA-tervre. (EAI Összamerikai Vállalkozási
Kezdeményezés) - Kanadát és Mexikót egyaránt az olajár-összeomlás
és a világgazdasági tömbösödés fenyegetése
késztette az USA-val való kapcsolat
létrehozására. - Mindketten azt várták az USA-val való FTA-tól,
hogy az amerikai piacra való kiváltságos
bejutásuk bebiztosításával és kompetitívebb
környezet kialakításával serkenti fogják a
beruházásokat, elosegíti gazdaságuk
modernizálását, és így felkészülhetnek a globális
versenyre.
22- A NAFTA szigorú korlátokat szabott a
partnerállamok (a mexikói
állam) gazdasági beavatkozásának. - A Clinton-kormány két NAFTA-mellékmegállapodást
sajtolt ki Kanadából és Mexikóból, a munkásjogok,
illetve a környezetvédelmi normák
érvényesítésére. - Probléma a tagok nem egy súlycsoportban
vannak. Az érdekek is elég eltéroek. - USA megkülönböztetett figyelmet fordít a
szolgáltatásokra, a szellemi tulajdonságokra.. - Latin-Amerika gazdasági szerkezetüknek
megfeleloen a trópusi mezogazdasági termények, a
textil, a bor és az acélipari termékek piacra
jutását szeretné. - A pesóválság is rávilágított, hogy az integráció
költségekkel jár, amelyek alól az USA nehezen
bújhat ki, és a NAFTA féltekei kiterjesztésének
terve elakadt a kongresszusban. - A 90-es évek második felében Mexikó egyre
szorosabban integrálódott az észak-amerikai
gazdaságba, míg Latin-Amerika többi része
veszített jelentoségébol az USA számára. - A NAFTA ma a félteke össztermékének 87,
kereskedelmének pedig 83 százalékát képviseli.
23- A tervezett FTAA keretében az amerikai cégek
meghódíthatnák a földrész high-tech ipari és
szolgáltatási piacainak java részét, - Cserében az USA-nak is meg kellene nyitnia piacát
a dél-amerikai agrártermékek, ipari közbülso
termékek, sot egyes high-tech produktumok elott. - Ezzel hozzájárulna partnereinek növekedéséhez,
hogy azok bovülo piacot nyújthassanak
exportoreinek és befektetoinek. - Az FTAA és a Miami Folyamat megvalósítása még
szorosabbra fonhatja az USA és a latin-amerikai
országok kapcsolatait, egyben gyöngítve az
európai (és ázsiai) befolyást a féltekén.
24- Felhasznált irodalom
- http//hu.euabc.com/word/431
- Kovács Zoltán Társadalomföldrajzi kislexikon
http//www.efta.int/ - www.nafta-sec-alena.org
- http//www.mimi.hu/eu/europai_szabadkereskedelmi_t
arsulas.html - http//hu.wikipedia.org
- www.cefta.org
- Palotás László Az összamerikai
szabadkereskedelmi kezdeményezés - Köszönöm a figyelmet!