SZABADKERESKEDELMI T - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

SZABADKERESKEDELMI T

Description:

K z p-eur pai Szabadkereskedelmi Meg llapod s Central European Free Trade Agreement CEFTA Az eredeti CEFTA ... EU vs. NAFTA Mexik NAFTA ... Korea. Jap n. India. – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:39
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 25
Provided by: Zso51
Category:

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: SZABADKERESKEDELMI T


1
SZABADKERESKEDELMI TÁRSULÁSOK
  • EFTA,
  • CEFTA,
  • NAFTA,
  • (FTAA)
  • Jakucs Györgyi

2
Protekcionizmus(Szabadkereskedelem)
  • Olyan gazdaságpolitika, amely révén az állam a
    hazai gazdaság védelmében korlátozza az importot
    vagy közvetlen támogatást nyújt az exportnak, s
    ezáltal védi a hazai termeloket a világpiacról
    származó importáruk versenyétol.
  • Állami eszközökkel, részlegesen korlátozza a
    nemzetközi szabadkereskedelmet.
  • A kereskedelmi protekcionizmus leggyakoribb
    eszköze az importárukra kivetett adók, azaz a
    vámok, valamint a behozható árumennyiséget
    korlátozó kvóták rendszere.
  • A protekcionizmust alkalmazhatja egyetlen ország
    a világ összes többi országával szemben (pl.
    Japán).
  • A nemzetközi integrációk megerosödésével azonban
    az elmúlt évtizedekre egyre inkább az egyes
    országcsoportokra (pl. EU, NAFTA) kiterjedo
    szabadkereskedelem jellemzo.

3
  • Az ezen alapuló integrációk egyre erosödo formái
  • A részleges vámkedvezmény nyújtó preferenciális
    vámövezet,
  • a minden korlátozástól mentes kereskedelmet
    rögzíto szabadkereskedelmi övezet (pl. EFTA),
  • és a külso vámrendszerrel védett vámunió, amely a
    belso piacok teljes liberalizációján keresztül
    elvezethet a gazdasági unióhoz (pl. EU).
  • Politikai unió
  • Szinte valamennyi fejlett ország protekcionista
    eszközökkel védi saját mezogazdaságát, valamint
    néhány stratégiai iparágát, pl. energiaipar,
    hadiipar.
  • Elsodleges cél világpiaci sikeresség
  • Jelenleg 110-120 integrációs szervezodés van a
    világon, melyek többsége szabadkereskedelmi
    övezet illetve vámunió.

4
Európai Szabadkereskedelmi TársulásEuropean Free
Trade Association EFTA
  • 1960. január 4-én aláírt stockholmi egyezményen
    alapuló szabadkereskedelmi övezet.
    (brit kezdeményezés)
  • Székhelye Genf
  • Azon országok alapították, amelyek nem kívántak
    csatlakozni az akkori Európai Közösséghez
    (a mai Európai Unióhoz).
  • Eredetileg hét EFTA-tagállam volt Ausztria,
    Dánia, az Egyesült Királyság, Norvégia,
    Portugália, Svájc és Svédország.
  • ? Hetek integrációjaként vált ismertté.

5
  • Késobb csatlakoztak
  • Finnország 1961-ben lett társult, majd 1986-ban
    tényleges tag. Izland 1970-ben, Liechtenstein
    pedig 1991-ben csatlakozott.
  • Kiváltak
  • 1973-ban az Egyesült Királyság és Dánia vált ki
    és az EGK-hoz csatlakozott.
  • Oket követte Portugália 1986-ban, illetve
    Ausztria, Finnország és Svédország 1995-ben. Ez
    utóbbi három ország kiválása után a szövetség
    igencsak meggyengült.
  • Ma mindössze négy EFTA-tagállam van Izland,
    Liechtenstein, Norvégia és Svájc.
  • Az EFTA ugyanakkor szabadkereskedelmi
    szerzodésben áll az Európai Unió 27 tagjával is.
  • (1993-ban Európai Gazdasági Térség létrehozása az
    EU-val. -gt nem volt sikeres.)

6
sötétzöld EFTA tagállamokhalványzöld korábbi
tagállamok, most EU tagállamok
7
Az EFTA céljai
  • Az ipari termékek szabad forgalmát kívánta
    megvalósítani.
  • A tagállamok közötti vámok eltörlésének folyamata
    1966-ra fejezodött be.
  • Elosegítse a gazdasági tevékenységek folyamatos
    bovülését,
  • a teljes foglalkoztatottság elérését,
  • a növekvo termelékenységet,
  • az eroforrások ésszeru felhasználását,
  • a pénzügyi stabilitást,
  • valamint az életkörülmények fokozatos javítását.
  • E célkituzéseket a tisztességes verseny mellett
    kell
  • megvalósítani továbbá azzal a céllal, hogy
  • hozzájáruljon a világkereskedelem harmonikus
  • fejlodéséhez és kibovüléséhez.

8
Közép-európai Szabadkereskedelmi
MegállapodásCentral European Free Trade
AgreementCEFTA
  • Az eredeti CEFTA egyezményt a visegrádi négyek
    néven ismert országok írták alá 1992. december
    21-én Krakkóban. 1993. március 1-én lépett
    életbe.
  • Az egyezményt 1995. szeptember 11-én Brnóban,
    2003. július 4-én Bledben bovítették ki.
  • Alapító tagjai Magyarország, Csehország,
    Lengyelország és Szlovákia. (2004-ig tagok)
  • Késobb csatlakozott Románia (1997-2007),
    Szlovénia (1998-2004), Bulgária (1999-2007)
  • De az EU-s csatlakozással az elobbi országok
    tagsága megszunt.
  • Ma tagok Horvátország (2003), Macedónia (2006),
    2007 Albánia, Bosznia-Hercegovina, Moldávia,
    Montenegró, Szerbia, valamint Kosovo (kosovói
    ideiglenes ENSZ-közigazgatás).

9
CEFTA 2006 egyezmény
  • Az eredeti CEFTA egyezmény tagországai mind
    beléptek az Európai Unióba, és így kiléptek a
    CEFTA-ból.
  • Ezért az a döntés született, hogy a CEFTA-t az
    összes többi balkán államra is kiterjesztik,
    mivel ezek már amúgy is egy sor kétoldali
    szabadkereskedelmi szerzodést kötöttek egymással
    a Délkelet Európai Stabilitási Paktum keretén
    belül.
  • 2006. április 6-án a bukaresti délkelet-európai
    miniszterelnöki csúcstalálkozón elfogadták a
    CEFTA kiterjesztését Albánia, Bosznia-Hercegovina,
    Kosovo, Moldávia, Szerbia és Montenegró
    tagállamokra.
  • Ukrajna esetleges tagságáról szintén szó esett.
  • Az új CEFTA egyezmény 2007. augusztusában lépett
    életbe

10
  • A CEFTA elonyeihez tartozik a földrajzi közelség
    és a korábban is szoros kapcsolatok megléte.
  • Bizonyos eredményeket tud felmutatni az ipari
    termékek kereskedelmének liberalizációjában
    (elsosorban vámcsökkentéssel).
  • A mezogazdasági termékek kereskedelmének csak
    20-25-a lett teljesen vámmentes, a többiben
    nincs megegyezés, különbözo kedvezmények
    érvényesülnek.
  • Sokan megkérdojelezik a tartós kereskedelmi
    növekedést a térségen belül.
  • A CEFTA jövoje kétségessé vált.

11
CEFTA tagállamok EU tagállamok
12
A CEFTA céljai
  • Szabadkereskedelmi övezet létrehozása a
    legfejlettebb volt szocialista országok között.
  • Szándékuk volt az EU-hoz való csatlakozás, mely
    érdekében 2001-ig fokozatosan leépítették az
    egymás közötti vámokat.
  • - A CEFTA-n keresztül a tagországok a
    nyugat-európai intézményekkel való integrációt
    remélték felgyorsítani, hogy így
    bekapcsolódhassanak az európai politikai,
    gazdasági, védelempolitikai és jogi rendszerekbe.

13
Tagsági feltételek
  • A 2005-ös zágrábi konferencia után kialakult
    feltételek
  • WTO tagság vagy a WTO szabályainak teljes köru
    betartása
  • Bármilyen EU társulási megállapodás
  • Szabadkereskedelmi szerzodés a jelenlegi CEFTA
    tagországokkal

14
Észak-amerikai Szabadkereskedelmi egyezmény
North American Free Trade Agreement NAFTA
  • 1989 CUFTA Kanada-USA közti szabadkereskedelmi
    megállapodás
  • Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó
    között 1992 augusztusában aláírt, és 1994. január
    1-jén életbe lépett szabadkereskedelmi egyezmény.
  • Legfobb erejét az Egyesült Államok gazdasága
    jelenti.
  • Ezt egészíti ki Kanada mérhetetlen
    nyersanyagkészleteivel
  • (pl. fa, színesfémek, szénhidrogének)
  • Mexikó pedig koolajkincsével és olcsó
    munkaerejével.
  • A társulás létrejöttét segíto tényezok
  • történelmi kapcsolatok
  • komparatív elonyök kihasználásának lehetosége

15
A NAFTA céljai
  • Elsosorban a tagországok közötti kereskedelmi és
    beruházási akadályok lebontása. (vámok
    megszüntetése 2009-ig) Bizonyos érzékeny
    termékekre 5-10 év haladékot adtak.
  • piac létrehozása a tagországok áruinak és
    szolgáltatásainak,
  • új munkalehetoségek teremtése,
  • külföldi tokebefektetések
  • a vállalataik versenyképességének erosítése a
    világpiacon.
  • A szervezet távlati célja, egy az Európai Unióhoz
  • hasonló gazdasági integráció megteremtése az
  • amerikai kontinens északi felén.
  • FTAA (Free Trade Area of the Americans
    Összamerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény) -gt
    eredetileg 2005-re tervezték. 31 ország bevonása.
  • Ennek tervét Bill Clinton jelentette be az
    1994-es összamerikai csúcson.

16
Problémák
  • A NAFTA nem azonos gazdasági szintu országokat
    köt össze, aszimmetrikus mind a toke mind a
    kereskedelem oldaláról.
  • A három ország különbözo gazdasági-társadalmi
    tulajdonságokkal rendelkezik, foleg Mexikó tér el
    jelentosen.

USA Kanada Mexikó
Népesség (mió) 303 33,3 109
GDP (/fo) 46 000 38 200 9138
17
  • Mexikóban nem teljesültek az 1994-es elvárások.
  • Bár nott a kereskedelem és a beruházások száma,
  • de lassú a gazdasági növekedés, a szabad
    versenyes USA mezogazdasági termékek tönkre
    teszik a mexikói kistermeloket.
  • A gyáriparon kívül nagy a munkanélküliség,
    csökkent a bérek reálértéke.
  • Az USA-ban nehezíti a helyiek munkához való
    jutását, az olcsó mexikói munkaero, nagy az
    illegális bevándorlás a déli határon.
  • A NAFTA indulása óta 1994 és 2000 között a
    gyáriparban 766 ezer munkahely szunt meg, ezzel
    együtt megszuntek az egészségügyi és egyéb
    juttatások is. Áttelepítették e munkahelyeket az
    USA-ból más országokba.
  • A problémák foleg Mexikóban nagy ellenállást
    eredményeztek és sokan felvetették a szerzodési
    feltételek újratárgyalását vagy felfüggesztését.
  • De a kudarc ellenére az FTAA kiterjesztené a
    NAFTA modelljét az egész nyugati féltekére.

18
EU vs. NAFTA
  • Mexikó NAFTA-integrációja foleg az EU-nak okozott
    problémát
  • A NAFTA életbelépése körüli években, 1990 és 1997
    között Mexikó hányada az EU Latin-Amerikába
    szállított exportjában 25,6 százalékról 18,5-ra
    csökkent,
  • EU hányada a mexikói összimportban 17,4
    százalékról 9-re zsugorodott.
  • Az USA tehát az EU rovására növelte hányadát
    Mexikó
  • összkereskedelmében.
  • A munkaigényes ágazatok Mexikóba való
  • áttelepítésével is az USA versenyképessége
  • növekszik Japánnal és az EU-val szemben.

19
Lépésrol lépésre
  • Az USA eddig három pánamerikai (hegemón)
    regionalizációs kísérletet tett, beleértve a
    jelenlegi FTAA-tervet és a ráépülo többdimenziós
    integrációs projektumot is.
  • Elso pánamerikai integrációs kezdeményezésével a
  • XIX. század végén állt elo, amikor gyorsan
    iparosodó
  • hatalomként versenyre kelt az európaiakkal a
    latin-amerikai
  • piacokért.
  • Az 1889-90-es washingtoni konferencián azonban a
    dél-amerikaiak elutasították a
    pánamerikai vámuniótervét, mert féltek
    kibontakozó hegemóniájától, és nem akarták
    föladni az európai metropolisokhoz fuzodo
    kapcsolataikat.

20
  • Második régióépítési kísérletét az USA a második
    világháború után tette, amikor végre Argentínát
    is sikerült bevonnia az 1930-as évek óta épített
    Amerika-közi rendszerbe.
  • Washington 1947-48-ban elérte a TIAR elfogadását
    és az AÁSZ megalakítását.
  • AÁSZ Amerikai Államok Szövetsége
  • TIAR Amerika-közi Kölcsönös Segítségnyújtási
    Szerzodés (Riói Szerzodés)
  • Washington mindkét kezdeményezését maga ítélte
    kudarcra azzal, hogy (együttmuködés helyett) az
    egyoldalú beavatkozás durva eszközeihez
    folyamodott Latin- Amerikában.

21
  • Az USA jelenlegi, harmadik összamerikai
    régióépítési kísérlete két szabadkereskedelmi
    kezdeményezésre épül az EAI-ra és az
    FTAA-tervre. (EAI Összamerikai Vállalkozási
    Kezdeményezés)
  • Kanadát és Mexikót egyaránt az olajár-összeomlás
    és a világgazdasági tömbösödés fenyegetése
    késztette az USA-val való kapcsolat
    létrehozására.
  • Mindketten azt várták az USA-val való FTA-tól,
    hogy az amerikai piacra való kiváltságos
    bejutásuk bebiztosításával és kompetitívebb
    környezet kialakításával serkenti fogják a
    beruházásokat, elosegíti gazdaságuk
    modernizálását, és így felkészülhetnek a globális
    versenyre.

22
  • A NAFTA szigorú korlátokat szabott a
    partnerállamok (a mexikói
    állam) gazdasági beavatkozásának.
  • A Clinton-kormány két NAFTA-mellékmegállapodást
    sajtolt ki Kanadából és Mexikóból, a munkásjogok,
    illetve a környezetvédelmi normák
    érvényesítésére.
  • Probléma a tagok nem egy súlycsoportban
    vannak. Az érdekek is elég eltéroek.
  • USA megkülönböztetett figyelmet fordít a
    szolgáltatásokra, a szellemi tulajdonságokra..
  • Latin-Amerika gazdasági szerkezetüknek
    megfeleloen a trópusi mezogazdasági termények, a
    textil, a bor és az acélipari termékek piacra
    jutását szeretné.
  • A pesóválság is rávilágított, hogy az integráció
    költségekkel jár, amelyek alól az USA nehezen
    bújhat ki, és a NAFTA féltekei kiterjesztésének
    terve elakadt a kongresszusban.
  • A 90-es évek második felében Mexikó egyre
    szorosabban integrálódott az észak-amerikai
    gazdaságba, míg Latin-Amerika többi része
    veszített jelentoségébol az USA számára.
  • A NAFTA ma a félteke össztermékének 87,
    kereskedelmének pedig 83 százalékát képviseli.

23
  • A tervezett FTAA keretében az amerikai cégek
    meghódíthatnák a földrész high-tech ipari és
    szolgáltatási piacainak java részét,
  • Cserében az USA-nak is meg kellene nyitnia piacát
    a dél-amerikai agrártermékek, ipari közbülso
    termékek, sot egyes high-tech produktumok elott.
  • Ezzel hozzájárulna partnereinek növekedéséhez,
    hogy azok bovülo piacot nyújthassanak
    exportoreinek és befektetoinek.
  • Az FTAA és a Miami Folyamat megvalósítása még
    szorosabbra fonhatja az USA és a latin-amerikai
    országok kapcsolatait, egyben gyöngítve az
    európai (és ázsiai) befolyást a féltekén.

24
  • Felhasznált irodalom
  • http//hu.euabc.com/word/431
  • Kovács Zoltán Társadalomföldrajzi kislexikon
    http//www.efta.int/
  • www.nafta-sec-alena.org
  • http//www.mimi.hu/eu/europai_szabadkereskedelmi_t
    arsulas.html
  • http//hu.wikipedia.org
  • www.cefta.org
  • Palotás László Az összamerikai
    szabadkereskedelmi kezdeményezés
  • Köszönöm a figyelmet!
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com