TUDOM

1
TUDOMÁNYRENDSZER közgazdasági képzésben résztvevo
hallgatóknak a Tanulás- és kutatásmódszertan
tantárgyhoz

• Írta
• TAMÁSNÉ FEKETE ADRIENN

2
TUDOMÁNY MINDEN TUDOMÁNY UGYANANNAK A TÖRZSNEK
AZ ÁGAFRANCIS BACON

• A tudomány fogalma
• Kettos jelentése van
• igazolt ismeretek rendszere,
• jelenti a tudományok valamelyikét is.
• A tudomány tudományágakra, ún. diszciplínákra
  oszlik, a diszciplínák
• témákra
• Jellemzoi
• valós tárgya van a természet, társadalom,
  gondolkodás,
• az ismeretek megszerzésére és igazolására
  módszereket alakít ki,
• igaz megállapításai segítségével elorejelzések
  adhatók,
• történetileg változik,
• emberi közösségek tudatában él.

3
TUDOMÁNYRENDSZEREK A TUDOMÁNYOK RENDSZEREZÉSE

• A tudományok rendszerezése a filozófiai (logikai)
  felosztás eljárásán
• nyugszik.
• SZÜSZTÉMA (GÖRÖG) RENDSZER, RÉSZEK EGYÜTTESE
• FELOSZTÁS VALAMELY GENUST (NEMET, ÁTFOGÓ
• FOGALMAT) EGY FELOSZTÁSI SZEMPONT, ALAP SZE-
• RINT SPECIESEKRE (FAJFOGALMAKRA) OSZTUNK ÚGY,
• HOGY A FELOSZTÁS HÉZAGMENTES LEGYEN
• A felosztás több fokozata hierarchiát eredményez.
  A felosztási alap
• ugyanazon a hierarchiaszinten nem cserélheto.
• A genus-species kapcsolatot fölé-alárendelési
  viszonynak hívják.
• Egy fogalom alárendeltje, speciese a másiknak, ha
  teljes terjedelmével
• beletartozik.
• Két fogalom akkor áll mellérendelo viszonyban, ha
  ugyanannak a
• genusnak ugyanazon a felosztási alapon, ugyanazon
  a
• hierarchiaszinten alárendeltjei.

4
A TUDOMÁNYRENDSZEREK FELOSZTÁSI SZEMPONTJAI

• A tudományrendszerek különbözoségének forrásai
• a tudományok kialakulásának kezdetén az emberi
  tudás kevésbé volt tagolt, a megismerés
  elorehaladtával, az ismeretek gyarapodásával
  fokozatosan váltak ki, - igen gyakran a
  filozófiából, és önállósultak az egyes
  szaktudományok
• más-más felosztási alapra épültek
• alkotóik különbözo részletezésben bonthatják ki
  rendszerüket.
• A tudományrendszerek az alkalmazott felosztási
  szempontok szerint
• 3 nagyobb csoportra oszthatók
• eredet, származás,
• a tudomány tárgya,
• a megismero ember tulajdonságai, a megfigyelo
  nézopontja szerint.

5
1. EREDET, SZÁRMAZÁS SZERINTI FELOSZTÁSOK

• A görög gondolkodásban a felosztás szorosan
• hozzátartozott a származás, eredet fogalmához.
• A mai napig rendszerezo szempont, felosztási alap
• a különbözo tudományokban pl. az élovilág
• fejlodéselméleti rendszerezésében, a világ
  nyelveinek
• felosztásában.

6
2. TÁRGYI FELOSZTÁSOK

• Alapja, hogy a tudományok a való világ mely
  részét vizsgálják, mivel foglalkoz-
• nak. Gyakran a tudomány neve is utal a tárgyra
  növénytan, csillagászat, jog-
• tudomány. A tárgyi felosztás azt sugallja, hogy
  eloször a való világot kell felosz-
• tani, feldarabolni, majd az így kapott
  szegmensekhez lehet egy-egy tudományt
• hozzárendelni. Ha a tudomány tárgya a való világ
  egésze, akkor a tudományoknak
• annyi csoportjuk van, ahány létformát ismerünk.
  Ezek
• a természet,
• a társadalom és
• az ember (gondolkodás).
• A tárgyi felosztás szerint ennek megfeleloen
  különül el a tudományok három
• csoportja
• a természettudományok,
• a társadalomtudományok és
• a humán tudományok, humaniórák, vagy
  gondolkodástudományok.
• A lét egészével a filozófia foglalkozik.
• A tudományok tárgyaként tekintett világot
  többféle módon lehet feldarabolni,
• ennek megfeleloen más és más tudományrendszerek
  jönnek létre, s a tárgyi fel-
• osztás útján is több rendszer építheto fel.

7
3. A MEGFIGYELO NÉZOPONTJA

• Annyi tudomány van, amennyi lelki képesség -
  Xenokratész
• (i.e. 396-i.e.324)
• A felosztás emberi nézopontja lehet
• az ember megismero-képességének valamilyen
  tulajdonsága, azaz intellektuális képességeink a
  tudományok felosztásának alapja hogyan
  ismerhetjük meg ezeket a tudományokat, tehát az
  emberi érzékelés, értelem és érzelmek által
• a megismerési módszerek alapján szokás leíró,
  kísérleti, összehasonlító, illetve elméleti és
  alkalmazott tudományokról beszélni
• a megismerés mélysége lehet felszíni, -
  külsoleges leírást képesek nyújtani, vagy
  mélyebbre hatolnak, egészen a lényegi
  összefüggések vagy törvények felismeréséig.
• A felosztás itt is nehézségekbe ütközik, hisz pl.
  minden tudomány
• többfajta módszert használ, és ugyanaz a módszer
  több tudományban is
• alkalmazható.

8
KIEGÉSZÍTO SZEMPONTOK A FELOSZTÁSOKHOZ 1.

• 1. Minél mélyebbre hatolunk a tudományok
  rendszerébe, annál kevésbé láthatók a tudományok
  határai.
• Egy témát tudományok sokasága vizsgál pl. egy
  gazdasági téma kutatásával foglalkozhat a
  statisztika, a demográfia, a földrajz, a
  történettudomány, stb.
• E folyamat eredményei a fobb klasszikus
  tudományokból létrejövo határtudományok pl.
  biokémia, biofizika, stb. Különösen a matematika
  hatol be minden tudományterületre, a humaniórákba
  is.
• 2. Bármilyen sikeres is a felosztás, mindig
  lesznek az adott felosztási alapon be nem
  sorolható tudományok. Pl. a tárgyi felosztású
  rendszerek kiinduló ágaiba - természettudományok,
  társadalom-tudományok, humaniórák szerkezetébe -
  nem fér el a matematika.

9
KIEGÉSZÍTO SZEMPONTOK A FELOSZTÁSOKHOZ 2.

• 3. Az újabb keletu tudományok közül sok a
  matematikából válik ki kibernetika,
  rendszerelmélet, információelmélet,
  kommunikációelmélet, amelyek tárgya nem a való
  világ valamely szegmense, hanem valamely
  szempontból vizsgálják a valóság egy bizonyos
  jelenségét, amely valamennyi szegmensben jelen
  van, s elvont törvényeknek engedelmeskedik. Ezek
  a tudományok szétfeszítik a tudományok ismert
  kereteit.
• 4. A földrajznak, a történettudománynak saját
  tárgya van, emellett megjelenik minden olyan
  tudományban, amely saját tárgyát területi vagy
  idobeli vetületben szemléli.

10
KIEGÉSZÍTO SZEMPONTOK A FELOSZTÁSOKHOZ 3.

• 5. Minél kidolgozottabb a hierarchia, annál
  többször kell új felosztási alapot választani,
  másokat elhagyni. A hierarchia kiépítése együtt
  jár bizonyos torzítással.
• 6. Az alapkutatás, alaptudomány olyan tudományok
  és kutatások megnevezésére szolgál, amelyeknél
  nem elsodleges szempont az alkalmazhatóság, a
  gyakorlati felhasználás. A tudományok általános
  törvényeinek, legmélyebb összefüggéseinek
  vizsgálata mindenkor alapkutatásnak minosült.
  Általában költségesek, a kutatás sikere
  bizonytalanabb és hosszabb ido után várható, de
  az emberi megismerést viszi elore.
• Tudománypolitikai kérdés, milyen legyen az arány
  a társadalom kutatási eroforrásaihoz képest az
  alap- és alkalmazott kutatás között.

11
KIEGÉSZÍTO SZEMPONTOK A FELOSZTÁSOKHOZ 4.

• 7. Az ún. tiszta tudományok egyértelmuen mellozik
  az alkalmazás, az alkalmazhatóság szempontját.
• 8. Egzakt tudomány az, amely emberi érdek,
  szubjektivizmus nélkül, egyértelmuen állapítja
  meg tételeit.
• 9. A puha vagy lágy tudományok megállapításai
  kevésbé megbízhatóak, lemondanak a bizonyítás
  szigorú szabályairól. Terminológiájuk nem
  következetes, gyakran egyénieskedo. Írásaikban
  sokszor a szerzo, vagy csoportjának véleménye
  tükrözodik. Stílusukban a széppróza erényeit is
  fontosnak tartják a tudományos közlés mellett.
  Leggyakoribb közlési mufaja az esszé.

12
KIEGÉSZÍTO SZEMPONTOK A FELOSZTÁSOKHOZ 5.

• 10. A kemény tudományok szabatos szóhasználattal,
  pontosan meghatározott fogalmakkal dolgoznak.
  Okfejtok, oknyomo-zók, stílusukban inkább
  szárazak, egyértelmuek, kerülik a
  szubjektivizmust. Leggyakoribb közlési mufaja az
  értekezés.
• A puha és kemény tudományokra való szétválasztás
  nem megmerevedett állapot és álláspont
  kifejezoje, az egyes tudományok inkább
  kevésbé minosítéssel helyezhetok el a
  rendszerben. Teljesen puha tudomány nem létezik,
  hisz akkor nem lenne tudomány.
• A tudományok fenti jegyei részben átfedik
  egymást. Például az egzakt tudomány egyben kemény
  tudomány, a tiszta tudomány leginkább
  alaptudomány, az elméleti tudomány egyben tiszta
  tudomány, stb.

13
KUTATÁSMÓDSZERTANI TANÚSÁGOK

• Egy téma irodalmának kutatásánál érdemes
  figyelembe venni a hierarchiaszintekrol
  tanultakat ha nem találunk releváns irodalmat
  témánkhoz, az eggyel följebb lévo
  hierarchiaszint, azaz a nemfogalom, a genus
  irodalmában kell kutatnunk.
• Témánk tanulmányozásának és sokszor -
  kifejtésének teljességéhez, újabb kutatási
  szempontok beviteléhez hozzátartozik témánk
  elhelyezése, értelmezése az adott tudomány
  hierarchiaszintjén, azaz a genus és a
  mellérendelt kapcsolatban lévo speciesek
  vizsgálata, áttekintése.
• Egy tudományon belül is vannak keményebb és
  puhább tudományterületek. Ennek megfeleloen kell
  mind írásmuvünk mufaját meghatároznunk, mind az
  alkalmazott apparátust méréseket, kérdoíveket,
  táblázatokat, grafikonokat, diagramokat, stb.
  alkalmaznunk.

14
A RENDSZERPARADIGMA 1.

• Ókor jellemzo az ismeretek gyakorlati célú
  rendszerezése, de a filozófiában nincs
  kitüntetett helyen. Arisztotelész
  tudomány-rendszere pl. az ismeretek
  elsajátíthatóságának egymásutánjára épül
  megkülönböztet praktikus, poétikus (alkotó) és
  teoretikus (elméleti) tudományokat.
• Középkor az ismereteket summákban foglalták
  össze - leghíresebb Aquinói Szent Tamás Summa
  Theologiae címu összefoglalása a tudományokról,
  arsokról, amely mesterséget, tudományt és
  muvészetet is jelentett, s amelyet egységben
  szemléltek. Ez volt a hét szabad muvészet. A
  summák egyben tankönyvek is voltak.
• A reneszánsz és a rákövetkezo korszak fo
  megismerési módszere az analógia volt a
  különbségek, azonosságok és hasonlóság
  megállapítása. E gondolkodás kiemelkedo eredménye
  Carl Linné A természet rendszerének leírása c.
  muve (1735).

15
A RENDSZERPARADIGMA 2.

• Újkor a tudományok rendszerezése az európai
  gondolkodók vezeto eszméje volt. Az újkori
  filozófia programja a való világot egységében, s
  mélységeiben felmutatni.
• Fo jellemzoje az ész, a ratio feltétlen
  tisztelete.
• A kor neves filozófusa, René Descartes híres
  gondolata
• Cogito, ergo sum Gondolkodom, tehát vagyok.
• A rendszeralkotók filozófiai problémája az
  ismeretelmélet máig élo kérdése a világ emberi
  gondolkodásban kialakult képe mennyire felel meg
  a való világ rendjének, azaz a gondolati, tudati
  rendszer egyben a való világ rendszere is?

16
A RENDSZERPARADIGMA 3.

• A klasszikus német idealizmus és jellemzoi
• 1. Az egységben, az egészben való gondolkodás
  igénye.
• Immanuel Kant Nem teremthetünk meg semmiféle
  megalapozott felosztást anélkül, hogy
  egyszersmind ne teremtenénk meg a totalitást is,
  ennek meg kell lennie az elott, mielott a
  részeket meghatároznánk.
• 2. A rendszer alapja a matematika. René Descartes
  szerint a matézis ugyanazt jelenti, mint a
  tudomány kell lennie egy általános tudománynak,
  amely magyarázza mindazt, amit a rendre és
  mértékre vonatkozóan minden speciális matériától
  függetlenül kérdezni lehet.
• 3. A módszer a kor gondolkodásában elsobbséget
  kap.
• 4. A fenti 3 szigorú követelmény alapján a tudás
  egészének formáját meg lehet adni nemcsak azt,
  amit addig a tudomány fejlodésében elért, hanem
  az is, ami tudható. A legteljesebb
  rendszeralkotó, a dialektikus módszer
  alkalmazója Georg Wilhelm Friedrich Hegel.

17
A RENDSZERPARADIGMA 4.

• 19. század tagadni kezdték a rendszer
  szükségességét, az ugyanis megköti a gondolat
  szabadságát (Søren Aabye Kierkegaard és Friedrich
  Nietzsche), rendszerellenesség uralkodott. Georg
  Simmel szerint a rendszer menedékhely, amelybe
  azért húzódik vissza a gondolkodó, hogy a világ
  gazdag és áttekinthetetlen sokféleségének
  tülekedésével szemben védekezhessék.
• A század gondolkodását a történetiség határozta
  meg. Központi helyre került a haladás, fejlodés,
  gondolkodás, változás. Eszerint a dolgok
  állapotát és mikéntjét megelozo állapotukból
  lehet levezetni. Kiemelkedo teljesítmények a
  természettudományokban Charles Robert Darwin
  evolúcióelmélete, a társadalomtudományokban Karl
  Marx társadalomelmélete.

18
A RENDSZERPARADIGMA 5.

• 20. század a tudományos kutatás a részletek
  irányába indul, nincs egységes tudományos
  világkép.
• Minden egész eltörött panaszolja Ady Endre.
• A tudományok rendszerezésének problémája
  továbbra is él a filozófiá-ban, de már nincs
  prioritása.
• De mit tegyen a tudomány, amelynek feladata a
  tudás gyakorlati célú rendszerezése a mindennapi
  hasznosítás számra?
• 1. Megtartja a tudományrendszereket, a felosztást
  végigviszi az egyedi kutatási témákig, miközben
  tudatában van azoknak a hátrányoknak, amelyek
  szükségképpen keletkeznek a tudáshierarchia
  felépítésekor.
• 2. Elhagyva a felosztáselvu rendszereket,
  megvizsgálja a tudományok más-fajta szerkezetét.
• A 20. század elején megjelent a gondolkodásban a
  struktúra fogalma. Pl. egy gazdasági sajátosság
  ebben a keretben nem úgy magyarázható, hogy
  levezetik megelozo állapotából, hanem abból a
  szerepbol lehet meg-érteni, amelyet betölt. A
  struktúra hozta maga után a rendszer fogalmát,
  létrejött az általános rendszerelmélet. Hasonlít
  a klasszikus német filozófia rendszerfogalmához,
  de más ,,ti. a vizsgálat tárgyát tekinti
  rendszernek, s ebben az alkotóelemek
  kölcsönhatásait elemzi.

19
A TUDOMÁNYOS PARADIGMA - THOMAS KUHN

• Thomas Kuhn (1922-1996) muve, A tudományos
  forradalmak szerkezete (TFSZ) (1962) forradalmat
  jelentett a tudományfilozófiában, sokkolta a
  tudományos köztudatot, tudományfejlodés felfogása
  hatással volt a tudománytörténet-írásra,
  felszabadító hatása az egyes tudományok
  önazonosságának megállapítására.
• Elmélete ma is mérvadó, különösen az
  inkommenzurábilitás (összemérhetetlenség,
  összehasonlíthatatlanság), amellyel a
  szakirodalom ma is élénken foglalkozik.

20
HATÁSA A TUDOMÁNYFILOZÓFIÁRA

• A Kuhn elotti tudományfilozófia eloírásokat
  fogalmazott meg, a tudomány fejlodése nem
  számított központi problémának, természetesnek
  tekintették, hogy a tudományos igazságok
  folyamatosan egymásra épülnek.
• Kuhn szerint a tudományfilozófia feladata ne
  azt írjuk elo, mit kéne a tudósoknak csinálniuk,
  hanem nézzük meg, mit csinálnak rejtvényt
  fejtenek!.
• Szerinte ugyan a megismerok (tudósok)
  individumok, de meghatározó szerepet a
  közösségben érvényesülo gondolkodási modellek
  játszanak. A tudományt muvelni csak
  elotanulmányok után és folyamatos szakmai
  kommunikáció segítségével lehet, tehát a
  megismero nem az egyén, hanem egy gondolkodási
  rendszert fenntartó közösség, melyben a tudósok
  között azért hatékony a kommunikáció, mert
  ugyanazt a szakirodalmat olvassák, s a szakmai
  vélemények is egy adott tartományon belül
  szórnak.
• Vizsgálódásának középpontjában a tudományos
  közösségek tevékenysége, ill. e tudományos
  közösségek tagjaként cselekvo tudósok
  tevékenysége áll.
• Szerinte a tudomány hosszú távú történeti
  változásában tudatosan fenntartott
• fejlodési mintázat fedezheto föl.

21
A PARADIGMA

• A paradigma, vagy korszellem olyan, általánosan
  elismert tudományos eredmé-nyeket, tudományos
  gondolkodást, vélekedéseket, értékeket,
  szemléletmódot és módszereket jelent, melyek egy
  bizonyos idoszakban a tudományos kutatók
  közössége által elfogadott, és problémáik,
  problémamegoldásaik modelljeként szolgál.
• A paradigma néhány jellemzoje
• a múltra épül,
• kutatási eszköz az adott tudományterület közös
  nyelve, látásmódja, szabály-rendszere,
• keretében eldöntheto, hogy egy probléma mikor van
  megoldva,
• sok kérdésre ad megoldást, de kello mennyiségu
  nyitott problémát is hagy,
• vezérli a további lehetséges kutatási irányokat.
• Példa a világegyetemre vonatkozó paradigmák
  változására
• az antik geocentrikus felfogás,
• a newtoni paradigma,
• az einsteini paradigma.

22
A PARADIGMAVÁLTÁS FOLYAMATA 1 - 2.

• A tudomány fejlodése során a paradigma is
  változik.
• A paradigmaváltás folyamatának szakaszai
• 1. a tudomány normál állapota, mikor egy
  tudósközösségben elfogadottá válik egy paradigma
  
• ekkor a kutatás alapvetoen három területre
  összpontosul
• a meglévo tudás kiterjesztése új területekre,
• a paradigma tesztelésére alkalmas tények
  gyujtése,
• az elmélet kiigazítása, pontosítása
• 2. az anomália, amikor egy problémára a
  megszokott módszerekkel nem található megoldás

23
A PARADIGMAVÁLTÁS FOLYAMATA 3.

• 3. a rendkívüli kutatások szakasza
• a paradigma által megjelölt rejtvények az adott
  paradigma módszereivel és fogalmaival nem
  oldhatók meg, a kutatók nem a várt eredményt
  kapják, a próbálkozások sikertelenek,
  bizonytalanság uralkodik, s a paradigma válságba
  kerül
• a korábbi konzervativizmust radikalizmus váltja
  föl, megszunik a tradíció és a tekintélyek
  elismerése
• a kutatásnak nincs egységes orientációja a
  kutatások individuálissá válnak, a kutatók saját
  invenciójuk szerint választanak megoldhatónak
  látszó problémát, s dolgoznak ki egyéni
  eljárásokat
• a kutatók nem kooperálnak, hanem rivalizálnak
• a legalapvetobbnek számító dogmák is kétségbe
  vonhatók, metafizikai kérdésekrol lehet vitázni,
  gyökeresen új módszerek vezethetok be
• az anomáliák megoldása az egyes tudósok
  kreativitásától függ, és másféle találékonyságot
  igényel
• sokasodnak az elméletek, a paradigma-jelöltek
• elfogadtatásuk bizonyítás helyett meggyozéssel,
  azaz logikai helyett retorikai eszközökkel
  történik
• ha a meggyozés sikeres, a tudósközösség más
  tagjai is elfogadják az új szemlélet-módot, azaz
  megtérnek

24
A PARADIGMAVÁLTÁS FOLYAMATA 4.

• 4. az uralkodó paradigma leváltása, - tudományos
  forradalom
• egy zurzavaros, átmeneti periódus után a régi
  paradigmát új váltja fel
• az új paradigma mindig izgalmasabb, megéri
  lecserélni a régit (vele a tudósokat is)
• megszünteti a barokkosodást (amikor mindent
  csak díszítenek, ragozgatnak)
• az új paradigma kialakításához nagyban hozzájárul
  az ifjú nemzedék
• az öregek ellenállnak, hasznos kritikákkal
  illetik az új paradigmát
• a paradigmaváltás akkor fejezodik be, amikor már
  a tankönyveket is átírják.
• A "normál tudomány, valamint az "anomália"
  stabilizáló szerepet játszik a tudományban.

25
A TUDOMÁNY MEGISMERÉSÉNEK EGY ÚJABB LEHETOSÉGE A
SZÖVEGTAN

• A modell arra épül, hogy a tudomány fogalmi
  megismerés fogalmakat határoz meg a világ
  leképezésére, és e fogalmak között
  összefüggé-seket állapít meg. A fogalmak a
  szövegekben szavak vagy szintagmák segítségével
  jelennek meg. A szignifikáns kifejezések
  meghatározásá-val egyben a tudományok
  fogalomkészlete és a fogalmak közti kap-csolatok
  is meghatározhatók. A gyakori közös elofordulás
  valószínu-síti, hogy ugyanazon téma, diszciplína
  fogalmai, amelyeket gráfokkal ábrázolhatunk.
• E gráfok alkalmasak kisebb-nagyobb témák, egy
  tudomány vagy tudománycsoport modellálásra és
  reprezentálhatja a vizsgált tudomány(oka)t egy
  adott idopontban.
• Láthatóvá válik a tudomány valósága és módszerei,
  kiderülnek az interdiszciplináris kapcsolatok,
  együtt láthatók az ismeretek és az alkalmazási
  területeik.
• A tudománynak ez a modellje természetesen
  pillanatkép. Állandóan változik, ahogy a tudomány
  tartalma módosul.

26
TARTALOMELEMZÉS

• A módszert már a 18. században ismerték, de a 20.
  században vált gyakorivá használata. Foként
  sajtótermékek témái változásának elemzésére
  alkalmazták, - elorejelzések prognosztizálására,
  az egyes szaktudományok fejlodésére vonatkozóan.
  Igazi áttörést a 2. világháború hozott. A
  washingtoni Kongresszusi Könyvtárban külön
  kutatócsoport jött létre a propaganda elemzésére.
  Több esetben sikerült katonai és politikai
  akciókat elore jelezni, mert az ellenség
  elokészíto propagandájából ezekre következtetni
  lehetett. A legnagyobb sikert az angolok érték el
  akkor, amikor Goebbels, náci propagandaminiszter
  beszédeinek elemzésébol következtettek a V-1 és a
  V-2 rakétafegyverek bevetésének idopontjára.
• Mirol árulkodik a szöveg?
• Milyenek a megnevezések? Kit, mit, hogyan
  neveznek?
• Ki, mi, hányszor fordul elo?
• Milyen a személyek, események minosítése?
• Milyen a személyek, események asszociációs
  környezete?