1. dia

1
Paraszomniák és aluszékonyság Faludi
Béla Alvásdiagnosztikai és Terápiás
Laboratórium Neurológiai Klinika PTE OEC ÁOK Pécs
2
Aluszékonyság Postgraduate Medicine online
(www.postgradmed.com) Populáció 31-ában
megfigyelheto Híres katasztrófák Csernobil
Three Mile Island Bhopal Exxon
Valdez Challenger USA 100000 autóbaleset
évente aluszékonyság következtében
3
Összefüggés kettos Paraszomniák Aluszékonysá
g Nem kielégíto alvás - nem kielégíto ébrenlét
(aluszékonyság) Aluszékonyság Paraszomniák
(is) Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar,
stb. Mikroébredések Alvásszerkezet
megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.
4
Paraszomniák definíció, osztályozás
Az ébredés, parciális ébredés, alvás-stádium
átmenet zavarai Felosztás Mely
alvásstádiumhoz köthetok (hivatalos
osztályozás) Megjelenési forma szerinti
5
Paraszomniák felosztása
1. Ébredési zavarok Zavart ébredés, Alvajárás,
Éjszakai félelmetes felrettenés 2.
Alvás-ébrenlét átmenet zavarai Ritmikus
mozgászavar, Elalvási mioklónusok,
Éjszakai Lábikragörcs, Beszéd alvás alatt 3.
REM fázishoz kapcsolt paraszomniák REM
magatartászavar, Alvási paralízis, Lidérces
álom, REM függo szívmegállás 4. Egyéb
paraszomniák Bruxizmus, Enurésis nocturna,
Paroxizmális éjszakai disztónia, Újszülöttkori
miklónusok
6
Mozgásmegnyilvánulások izomgörcsök
mioklónusok ritmikus mozgások diszton
iform mozgások komplex cselekvéssorok páni
k reakció (vokalizációval) Vegetatív
megnyilvánulások Arritmiák
szívmegállás Enurézis
7
Disszociációs jelenségek
Éber állapotban vagy alvás során az adott fázisra
fiziológiásan meglévo magatartási (motoros),
vegetatív és elektromos (EEG, EOG, EMG)
jellemzok együttállása megszunik Jellemzo par
aszomniákban narkolepsziában
8
Alvás alatti EEG, EMG, EOG változások
9
Alvás alatti vegetatív változások
Non-REM
REM
Légzési effort - - felsô
légutak ellenállása légzési
frekvencia - - légzôizmok
tónusa - - - szívfrekvencia
- szisztémás vérnyomás -
- pulmonális art. nyomás - -
Alvás-ébrenlét ciklus során jellemzo motoros
események
Éber normál napi motoros aktivitás SWS
testhelyzet-változtatások REM nincs motoros
aktivitás (kivétel rekesz, szemmozgások,
mioklónusok arcon)
10
REM-hez kapcsolt disszociációs jelenségek Éber
állapotban REM betörés, REM jellemzo megmaradása
Narkolepszia Kataplexia Hipnagóg
hallucinációk Alvási paralízis Alvás
alatti REM részjelenség felfüggesztôdése
Motoros aktivitás REM alatt SWS-hez kapcsolt
disszociációs jelenségek Motoros jelenségek
mély non-REM fázisban Komplex motoros
cselekvéssorok EEG delta hullámok Elsô
mély non-REM-ben jelentkezik
11
Diagnosztika
1. Megfelelo anamnézis páciens
alvótárs Korábbi betegségek Alvási szokások A
megfigyelt jelenség minél pontosabb
leírása milyen mozgástöbblet mikor Családi
anamnézis - halmozódás 2. Neurológiai és
pszichiátriai vizsgálat pl. társulás egyes
betegségekhez 3. Poliszomnográfiás vizsgálat (
nem minden esetben) 4. Nappali aluszékonyság
objektivizálása - MSLT
12
A normál alvásszerkezet (sematikus ábrázolás)
Alvás- stádium
Éber REM 1 2 3 4
SWS
REM
Paraszomniák
Alvásido
13
Paraszomniák Aluszékonyság Nem
kielégíto alvás - nem kielégíto ébrenlét
(aluszékonyság)
14
Ébredési zavarok
Közös jellemzok Lassú hullámú alvásban
jelentkeznek Zavartság Külso ingerekre
csökkent reaktivitás Retrográd amnézia Nehéz
ébreszteni a pácienset
Átlavási inszomniát okozhatnak
15
Alvajárás (szomnambulizmus) Alvás elso
harmadában jelentkezo komplex motoros
cselekvés(sor) SWS 3-4, magatartási szinten éber
disszociáció Elofordulás gyermekkorban 5-6
- kinövik Felnottkorban 1 Családi
halmozódás 80 Motoros aktivitások széles
skálája felüléstol autóvezetésig Éjszakánként
1x jelentkezik Egy epizód általában max. 10
percig tart. Környezettel való kapcsolat
beszukült Történtekre nem emlékszik
16
Poliszomnográfiás vizsgálat Eseménymentes
éjszakán is SWS-éber átmenetek
gyakoriak Mikroébredések Következmény
ek felületesebb alvás Differenciáldiagnosztika
Epilepszia (Komplex parciálisrohamok)
REM magatartászavar Éjszakai evés
sz. Pszichiátriai kórképek Sérülések
lehetoségének a kiiktatása Benzodiazepinek
(alvásmélység csökkentése)
17
(No Transcript)
18
Éjszakai félelmetes felrettenés (incubus, pavor
nocturnus) Éjszaka elso harmadában ébredés
SWS 3-4 Vokalizáció, vegetativ reakció motoros
komponens (felül az ágyban, kiszalad) EEG
delta magatartási szinten éber -
disszociáció Vissza tud aludni Nem emlékszik a
történtekre Gyermekkorban gyakoribb (5)
serdülokorra kinövik Felnottkorban 1 - nem új
indulás, gyermekkori fennmaradása Családi
halmozódás 96
19
Poliszomnográfiás vizsgálat Tahikardiás
epizódok, Ébredések non-REM-bol Gyakor
i SWS-éber átmenetek Differenciáldiagnosztika n
ightmare pszichiátriai kórképek
(pánik) pilepszia Terápia Benzodiazepinek
(alvásmélység csökkentés)
20
Alvás-ébrenlét átmenet zavarai
Elalvási inszomniát okozhatnak
21
Elalvási mioklónusok Elalvás kezdetén hirtelen
jelentkezo mioklónusok elsosorban lábban,
ritkábban felso végtagon Elalvást megnehezíti
ébreszto inger Elalvási inszomnia alakulhat
ki Differenciáldiagnosztika startle
betegség Epilepsziás mioklónusok RLS-PLMD
22
REM paraszomniák
Átalvási, elalvási, korai ébredéssel járó
inszomniát okozhatnak
23
Alvási paralízis Ébredést követoen fennmaradó,
alvás REM fázisára jellemzo atónia Ritkábban
lefekvést követoen elalvást megelozoleg
atónia Nem tud reagálni a környezetére Disszociá
ciós jelenség Tartama néhány perc Pánikreakció
félelem az éjszakától nem mer elaludni
inszomnia - rögzülhet Narkolepszia része
lehet Kezelése hasonló, mint a kataplexiájé
24
REM-magatartászavar REM fázis alatt, az álmok
tartalmához társuló komplex mozgások,
cselekvéssorok. Elmozogja az álmait Elalvás
után kb. 1.5 órával jelentkezhet elôszôr
(gyakrabban az alvás második felében) Idiopátiás
40, szekunder 60 Szekunder vasculáris,
térfoglaló folyamatok, degeneratív kórképek
toxicus, metabolikus okok. Jouvet, 1965., LC
szerepe, károsodása. Vadászó, futó,
stb. mozgásminták megjelenése gyakori
degeneratív betegségekben, PD-bem,
multiszisztémás atrófiában, OPCA-ban, évekkel
megelôzheti a jellegzetes tünetek megjelenését a
REM magatartászavar Szedato-hipnotikumok
megvonása, antikolinergiás szer intox.
25
(No Transcript)
26
Lidérces álom (nightmare) Alvás második
felében, REM fázisból való felrettenés,
pánikroham Rémiszto álmok Nem, vagy nehezen tud
visszaaludni inszomnia Emlékszik a
történtekre Krónikus formában 1-5 az
elofordulás
27
Poliszomnográfia REM denzitás (fázisos események
szemmozgások aránya) magasabb Differenciáld
iagnosztika éjszakai félelmetes felrettenés
epilepszia Triciklusos
antidepresszánsok, MAO inhibítorok, SSRI-ok
hirtelen megvonása provokálhatja (ezek REM
szupressziót okoznak, megvonásuk REM reboundot
indukál). Kezelés Stressz, pszichopatológia
kiiktatása REM szuppresszáló gyógyszerek
alkalmazása TCA, SSRI
28
Egyéb paraszomniák
Foleg átalvási inszomniát okozhatnak
29
Bruxizmus Populáció 5-20-a érintett. Felületes
non-REM fázisban repetitív rágóizomzat
aktiváció, fogak destrukciója Poliszomnográfia
Mikroébredések Temporomandibuláris izület
károsodása Costen sy. Rágóizomzat
hipertrophia Fájdalom insomnia Eredete
ismeretlen Stressz Egyesek szerint dopaminerg
diszfunkció (rokon PLMD-vel???) Nocturnális és
diurnális változata is van Kezelése
Harapásemelo Anxiolitikus szerek Izomlazítók
Dopaminerg agonisták
30
(No Transcript)
31
Aluszékonyság Paraszomniák
(is) Éjszakai patológia Mozgás, légzészavar,
stb. Mikroébredések Alvásszerkezet
megváltozik Paraszomniák aktiválódnak.
32
Mikroébredéseket, stádiumváltásokat elosegíto
tényezok Provokáló faktorok OSAS, CA,
PLMD Ezekben a betegségekben mikroébredések
fokozottan jelentkeznek Elosegítik egyes
paraszomniák és alvás során jelentkezo
epilepsziák megjelenését Provokáló faktorok
kezelése - mikroébredések csökkenése -
alvás alatti események számának csökkenése -
terápia!
33
Obstruktív apnoe
34
Centrális apnoe
35
PLMD
36
Paraszomniák és OSAS I.
Apnoe-indukálta ébredés REM-bol álomtevékenysé
ggel kapcsolatos komplex, néha eroszakos
cselekvéssorok (REM-magatartászavar
szeru) Apnoe-indukálta zavart ébredés
non-REM-bol komplex, eroszakos
cselekvések alvajáráshoz hasonlíthat CPAP
terápia mellékhatásaként jelentkezo
paraszomnia alvásszerkezet normalizálódik lassú
hullámú alvás (non-REM3-4) rebound Non-REM
3-4-ben aktiválódó paraszomniák (pl. alvajárás)
megjelenhetnek
37
Paraszomniák és OSAS II.
Mikroébredések, ébredések non-REM-bol és
REM-bol Alvás alatti evés Súlynövekedés OS
AS súlyosbodik OSAS - Hipoxia mikroébredés
Epilepszia aktiválódhat komplex,
paraszomniákat utánzó cselekvéssorok
38
Alvás során jelentkezo epilepsziák (Commission IL
AE 1989)
1. Lokalizációfüggo epilepsziák -Idiopáthiás
Benignus gyermekkori epilepszia
centrotemporális tüskékkel, gyermekkori
occipitális epi. -Kriptogén TLE, Frontalis
lebeny, Parietális lebeny occipitális lebeny
epilepszia -Szimptómás 2. Generalizált
-Idiopátiás absence (piknolepsia), GTCS
ébredéskor -Kriptogén West, Lennox-Gastaut
sy. -Szimptómás 3. Generalizált és fokális
nemmeghatározottak neonatalis rohamok, alvás
alati folyamatos tüske és hullám epi. szerzett
epilepsziás afázia De egyes esetekben
átfedések paroxizmális éjszakai disztónia!
39
Alvásfázisok és alvás alatti események
összefüggése
Para- szomniák Epilepsia IED RLS PLMD OSAS
40
(No Transcript)