Az informatika t

1
Az informatika története
2

• Az ember már kezdetektol fogva használt
  segédeszközöket a számoláshoz. Az osi eszközök
  elég korán megjelentek. Az állatok
  megszámlálására kitunoen megfelelt, hogy minden,
  a pásztor elott elhaladó állat láttán egy
  kavicsot tettek egy edénybe. Eddig még csak
  megszámlálásról van szó. A kereskedelem
  megjelenésével már a számításokhoz használható
  segédeszközök is feltuntek.

3

• Az ábrán egy már modernebb abakusz (abacus)
  látható, melynek ose már idoszámításunk elott
  2000 körül használatban volt.

A következo lépés a mechanikus számológépek
megjelenése volt. A kereskedelem mellett a
hajózási és csillagászati táblázatok elkészítése
is számításigényes volt. Eleinte emberek végezték
a lépésekre bontott számításokat, mégpedig úgy,
hogy egy-egy ember mindig azonos muveleteket
végzett. Késobb az ipar igényeinek kielégítésére
automaták készültek.
4

• Charles Babbage angol matematikus 1822-ben
  alkotta meg mechanikus számológépét, a Difference
  Engine-t. Következonek egy lyukkártyavezérlésu
  gépet tervezett, de a túlzott precizitás iránti
  igények miatt mégsem készült el az Analytical
  Engine nevu gép. Jegyzeteiben leírta, hogyan
  lehet géppel Bernoulli-számokat számítani. Ezt
  tekinthetjük a világ elso számítógépes
  programjának.

Difference Engine
Analytical Engine
5

1. Wilhelm Schickard tübingeni csillagász 1623-ban
   tervezte meg fogaskerekes számológépét, amivel
   automatizálni tudta az összeadást és a kivonást,
   illetve részben a szorzást és az osztást.
2. Említést érdemel Blaise Pascal 1640-es években
   készült fogaskerekes összeadó és kivonó
   mechanikus gépe. A gépet adószedoként dolgozó
   apja számára tervezte.

a)
b)
6

• Joseph Marie Jacquard készitett egy
  lyukkártyavezérlésu szövoszéket, ami
  tulajdonképpen egy programozható szövoszék, a
  lyukkártya meghatározta a gép által készített
  textil mintázatát.

A lyukkártyák alkalmazásának másik jeles úttöroje
Hermann Hollerith, német származású amerikai
statisztikus volt, aki berendezésével jelentosen
felgyorsította az 1890-es népszámlálás adatainak
feldolgozását. A sikerek láttán Hollerith egy
céget alapított , ebbol 1924-ben megalakult a ma
is jól ismert IBM. ( Babbage ugyan nem tudta
elkészíteni gépét, de készült egy, a terveihez
közel álló, muködo mechanikus gép, Mark I. néven.
)
7

• Lassan bevonult az elektromosság is a
  számítógépek történetébe. A Konrad Zuse német
  mérnök által megalkotott gépek közül a Z1(1938)
  még mechanikus volt,a Z2 már jelfogókat is
  alkalmazott. A Z3 (1941) pedig programvezérlésu,
  kettes számrendszerben dolgozó elektromechanikus
  gép volt.
• A reléket elektroncsövekre cserélték, ennek a
  fejlesztésnek lett egyik eredménye az 1943-ban
  Angliában készült elektronikus muködésu Colossus
  nevu gép. Az eszközrol sokáig nem lehetett
  hallani, mert katonai célokra, kódfejtésre
  használták.

8

• A kor másik szélesköruen ismert elektronikus
  muködésu számítógépét is katonai célokra,
  lotáblázatok készítésére építették. Az USA-ban
  megalkotott ENIAC 1945-ben készült el J.P.
  Eckert, H.G. Goldstine, J.W. Maluchly
  vezetésével. Az ENIAC lényegében Pascal
  mechanikus arithmométerének volt a modernebb
  változata. Érdekesség, hogy a gép 30 tonnát
  nyomott és 18000 elektroncsövet tartalmazott.

9
A kor másik híres gépe az 1949-ben elkészült elso
belso programvezérlésu EDVAC (Electronic Discrete
Variable Computer) volt. A gép Neumann János
elvei alapján készült. Neumann, az ENIAC
tapasztalatai alapján, 1946-ban foglalta össze és
publikálta elméletét. A gép már memóriában
tárolta a programot és az adatokat, s így már nem
jelentett korlátozást a lyukkártyaolvasás
sebessége.
10

• Az 1951-ben elkészült UNIVAC (UNIversal Automatic
  Calculator) volt az elso kereskedelemben is
  kapható számítógép. A berendezést Eckert és
  Mauchly tervezte. Az elso gépet az USA
  népszámlálásánál használták, de került belolük a
  nagyvállalatokhoz is. A gép 5000 elektroncsövet,
  18000 diódát tartalmazott és közel 20 tonna súlyú
  volt. Az elektronikus gépektol kezdve sorolják
  generációkba a számítógépeket. Egyesek az
  ENIAC-ot, mások az EDVAC-ot tekintik az elso
  generáció kezdetének.

11

• elso generáció(1958-ig) - elektroncsövekkel
  készültek
• - nagy méretuek
• - háttértárként lyukkártya
• második generáció(58-65) -
  dióda, tranzisztor alkalmazása
• - nott a megbízhatóság
• - csökkent a méret, a hotermelés
• - operációs rendszer elterjedése
• - képviseloje IBM 7090
• harmadik generáció(65-72) - integrált
  áramkörök, IC-k alkalmazása
• - monitorok, rajzgépek megjelenése
• - merevlemezek használata
• negyedik generáció(72-90) - mikroprocesszor
  megjelenése
• - 1971 Intel 4004
• - kialakultak a hálózatok, felbukkantak
  a vírusok - elterjedtek a játékok,
  alkalmazói programok
• - az elso szuperszámítógépek létrejötte

12

• ötödik generáció(90-?) - egyre gyorsabb, egyre
  kisebb gépek fejlesztése
• - nagyobb hangsúlyt kapnak a hálózatok,
  többprocesszoros gépek, a párhuzamos
  feldolgozás
• - optikai technológiák elterjedése
• - sok ezer kicsi analóg feldolgozó egység
  összehangolt muködése