6. A Szud

1
6. A Szudétanémet kérdés és München

• Csehszlovákia története 19181948

2
Csehszlovák belpolitika 193537 között

• Masaryk lemondása és Beneš elnökké választása
  (1935. dec. 1418.)
• 1935. nov.-ben vették rá a lelépésre utódnak
  Benešt ajánlotta
• Beneš kénytelen volt Esterházy Jánosra és
  Hlinkára támaszkodni, akiknek számos kedvezményt
  ígért (utóbbinak az ország decentralizálását is)
• nagy többséggel (340 voks) meg is választották,
  de sokaknak nem tetszett
• támogatta a CSKP is, ellene csak a cseh fasiszták
  és Henleinék voksoltak
• A Hodža-kormány létrejötte (1935. nov. 4.) és
  muködése
• a szlovákok lecsillapítása az elso szlovák
  kormányfo, de 1936-ra nyilvánvaló lett, hogy
  autonómiát o sem tud elérni (a koalíciós pártok
  ellenállása miatt)
• a Hlinka-párt pöstyényi kongr.-án (1936. szept.)
  fr. fasiszta és nm. náci vendégek is, Hlinka újra
  auton.-t követelt eloretörtek a nástupisták
• Hlinka saját kormányát vádolta a materialista
  ideológia és a judeobolsevik anarchia
  képviseloivel való együttmuködés miatt
• a Német Ker.szoc. Párt belépett a koalícióba
  (1936. júl.)
• Hitler rajnai bevonulása után elokészületeket
  tettek az 1920-as alkotmány felfüggesztésére és
  egy új, diktátori jogokat lehetové tevo
  alaptörvényre
• a határmenti 25 km-es sáv militarizálása, minden
  politikailag megbízhatatlan személy kiuzése, a
  rendorség teljes egészében cseh vezetés alá
  helyezése stb.
• 1937 elején megígérték, hogy növelik a nm.-ek
  közig.-i arányát, több részt kapnak a kult. és
  jóléti összegekbol, a hiv. közleményeket nm.-ül
  is kiadják
• ez megijesztette Henleint, de a cseh bürokrácia
  nehézkessége, gyanakvása és a kétnyelvu
  hivatalnokok kis száma miatt ebbol kevés valósult
  meg

3
Tízmillió német érdekei

• Hitler új programja (1938. febr.) és végrehajtás
  kezdete
• a Birodalom megvédi a határain kívül élo
  tízmillió németet
• ennek elso lépése lett a márc. 13-i Anschluss,
  amivel szemben sem Au., sem Nbr. nem tiltakozott,
  de lényegében a NSz sem
• márc. 11-én Göring biztosította a berlini cs.
  követet, hogy No. nem akarja Cs.-t megtámadni, s
  ezt késobb Ribbentrop és a prágai nm. köv. is
  megismétli
• ua. Hitler márc. 28-án Henleint Berlinbe
  rendelte, ápr.-ban pedig Keitelt utasította a Cs.
  elleni haditerv (Fall Grün) kidolgozására
• márc. 2224-én a két nm. aktivista ero, a
  Gazdapárt és a Ker.szoc. P. is feloszlott,
  csatlakozva Henleinhez (Spina és Mayr-Harting
  visszavonult)
• egyedül a Nm.SzDP tart ki Cs. mellett, bár idos
  zsidó vezetoje (Ludwig Czech) helyett a fiatalabb
  (nem zsidó) Wenzel Jaksch-t választják élére
  (Henlein nyomására Czech távozott min.-i
  posztjáról is)
• Henlein és a karlsbadi nyolcpontos program, 1938.
  ápr. 24.
• 1934-ben közig.-i decentralizálást akart Henlein,
  1936. jún.-ban faji alapon álló szöv.-i
  tart.-okat, s 1938 ápr.-tól teljes pol.
  autonómiát és náci rsz.-t
• karlsbadi pártkongresszusán a náci világnézet
  kifejezésének szab.-t, az 1918 óta fennálló
  igazságtalanságok felszám.-t (és kárpótlást),
  újabb spec. kisb.-i jogokat követelt, pl. teljes
  önkorm.-i és jogi auton.-t a Szudétavidéknek,
  német hivatalnokok kinevezését, továbbá teljes
  külpolitikai irányváltást
• máj. elejére paramilitáris alakulatot állított
  fel (Freiwilliger Schützkorps)

4
A májusi válság

• Elozmények
• Huek maradunk petíció, máj.-tól egymillió
  aláírással
• Henlein máj. közepén Londonban elsosorban helyi
  auton.-t követelt népének, de ha ez nem sikerül,
  népszavazás kell és egy nemzetközi biz. döntése.
  Ha egyik sem, háború lesz vélte. Nbr. mindkét
  békés megoldást támogatta
• Beneš híreket kapott a határ közelében zajló
  német csapatösszevonásról
• Csehszlovák részleges mozgósítás, ill. okai
• máj. 20-án behívtak 200ezer tartalékost,
  készültséget hirdettek ki, a cs. egységek
  bevonultak a Szudéta-vidékre Beneš készen
  állunk a harcra
• No. tiltakozott, provokációról beszélt (Hitler a
  cs. helyi választás befoly.-ról is)
• a németeknek igazuk volt, csapataikat nem vonták
  össze sehol
• a cs. ügynökök tévedtek vagy a prágai elhárítás
  értelmezte rosszul oket?
• legvalószínubb, hogy Benešt tudatosan ültették
  fel, talán a szovjetek
• ha volt titkos terv, sem a szovjet, sem a
  Beneš-féle nem vált valóra
• Következmények
• máj. 28. Hitler utasítást ad a Fall Grün
  véglegesítésére, támadási nap okt. 1.
• Henleint utasítja, hogy tárgyaljon, de
  elfogadhatatlan követelésekkel
• a községi választásokon a nm. területen Henlein
  pártja 91-t ért el
• Cs. bebizonyította eltökéltségét, de Beneš
  háborús uszító lett a Ny elott
• nemzetiségi statútum kidolgozása Cs.-ban (ún.
  második terv, 1938 nyara)

5
Az appeasement felülkerekedése

• Anglia már régóta cél volt Németország
  megbékítése
• a versailles-i béke túl szigorú volt, enyhíteni
  kell a feltételeken
• különösen a tory Chamberlain miniszterelnök és
  Halifax külügyminiszter nem akart harcolni egy
  távoli, ismeretlen, etnikailag vegyes ország
  érdekében
• Fro. ingadozása és átállása Anglia mellé
• márc.-ban Gamelin tábornok úgy véli, a nm.
  védelmi vonalat nem lehet áttörni
• Belgium nem járult hozzá, hogy Fro. területén
  átvonulva támadjon
• ápr.-ban új francia kormány (Daladier
  külügyminisztere Bonnet)
• Daladier nem kételkedett Hitler valódi céljaiban,
  de Anglia támogatása nélkül egyedül nem mert (nem
  akart) szembeszállni vele
• minden tárgyaláson igyekezett rávenni a briteket
  a keményebb fellépésre, de hiába
• vele szemben Bonnet a megbékítés híve volt és már
  máj. 17-én javasolta, hogy Beneš adjon meg minden
  engedményt Henleinnek
• kettos célja elkerülni Fro. háborúba sodródását
  és a cs. szöv.-i szerzodés felrúgását
• a májusi válság hatására mindkét ország (22-én)
  megismételte e javaslatot
• ennek ellenére a realitásérzékét elveszto Beneš
  még júl.-ban is bízott Fro. szövetségesi
  támogatásában
• Az appeasement értékelése
• utólag a gyengeség, gyávaság és az árulás
  szimbólumává vált
• 1938-ban azonban tömegek éltették két rossz
  közül lehetett csak választani Hitler valódi
  szándékait csak kevesen látták meg (pl. Churchill)

6
Runciman küldetése

• Lord Walter Runciman és küldetésének okai
• Hitler az önrendelkezés jogára és békés
  szándékaira hivatkozik türelme azonban fogyóban
  van, kéri a Ny közvetítését, Benešt okolja a
  válságért
• júl. 26-án jelöli ki Chamberlain Runcimant
  közvetítonek
• németbarát felesége miatt o elfogult volt, Jan
  Masaryk londoni cs. követ ellenezte is
  szerepvállalását (habár apjának barátja és
  támogatója volt a lord)
• Runciman tárgyalásai Csehszlovákiában
• aug. 3-án érkezett Prágába németbarát
  küldöttséggel nem volt hajlandó az aktivista
  Jaksch érveit elfogadni szud.nm. elokeloségek
  vendéglátását élvezte
• Henleinnel aug. 18-én tárgyalt, követeléseit
  megalapozottnak vélte
• folyamatosan tárgyalt Benešsel is, aki a
  nyomásnak engedett is
• František Moravec ezredes, a hírszerzés vezetoje
  meggyozodött róla, hogy London mindenáron
  megbékítést akar, nem fog hallgatni Beneš érveire
• Beneš ún. harmadik terve négy német etnikai
  kantont javasolt, Henlein ezt visszautasította a
  német terület megosztását ellenezve
• szept. elején Beneš negyedik terve elfogadta a
  karlsbadi pontokat a szudéta-nm. vezetok
  megdöbbentek, de Hitler összetuzések provokálását
  javasolja
• szept. 7. provokált zavargások során egy cseh
  rendor lelott egy német tüntetot, ennek ürügyén a
  tárgyalás másnap megszakadt elszabadult az
  eroszak
• különösen Hitler 12-i nürnbergi beszéde után
  (13-án újabb halottak Cheb-ben)
• egy levert német puccs után 15-én Henlein No.-ba
  menekült, Runciman bejelenti (másnapi) hazatérését

7
Berchtesgadentol Godesbergig

• Runciman jelentése (szept. 21.)
• a tárgyalások megszakadásáért kizárólag Henlein
  és Frank felelos
• ennek ellenére követeléseik jogosak a két nép
  együttélése lehetetlen
• a nm. területeket népszavazás nélkül Németo.-hoz
  kell csatolni
• Chamberlain tárgyalása Hitlerrel (Berchtesgaden,
  szept. 15.)
• a nm. többségu területet át kell adni, a vegyes
  területeken népszavazás lesz
• Britfrancia jegyzék és ultimátum (szept. 1921.)
• Beneš hajlandó volt három tisztán német kantont
  átadni, de sem párizsi, sem londoni követét nem
  fogadták
• Daladier és Bonnet Londonban 18-án elfogadta
  Berchtesgadent
• szept. 19-én jegyzékben követelték Cs.-t ennek
  azonnali teljesítését
• Beneš idot kér, hogy tárgyaljon a cs. vezetokkel
  Hodža elfogadná, Beneš szovjet segítséget kér,
  Moszkva válasza azonban késik
• 20-án este Beneš ennek ellenére elutasítja a
  jegyzéket
• éjjel 2 órakor a brit és fr. követ ultimátumot ad
  át Beneš háborús uszító, akit magára fognak
  hagyni (a SzU válasza Fro. vagy a NSZ kérésére
  segít)
• többórás vita után Beneš és kormánya meghátrált,
  elfogadta az ultimátumot
• Hitler újabb követelései (Bad Godesberg, szept.
  2224.)
• személyesen Chamberlain vitte Hitlernek a jó hírt
• de o a teljes (nem nemzetközi biz., hanem No.
  által meghatározott) terület 28-ig (majd okt.
  1-ig) való megszállását és Cs. felosztását
  követeli (szlovák autonómia, magyar és lengyel
  igények kielégítése) háborúval fenyeget

8
A müncheni diktátum

• A csehszlovák elszántság és a remény napjai
• Prágában tüntetések 23-án Hodža lemondott, utóda
  Jan Syrový tábornok (még aznap teljes mozgósítást
  hirdet ki, 25-én elutasította Godesberget)
• Fro. is mozgósított, háború esetén Nbr. is
  támogatást ígért, Beneš tárgyalt a légi úton
  nyújtott szovjet segítségrol
• Hitler visszatáncolása (szept. 26.) és az olasz
  közvetítés
• egyetlen csehet sem akarok ez az utolsó
  területi követelésem
• patthelyzet D. Grandi londoni olasz követ 27-én
  közli Mussolini segítségét
• a prágai fr. és br. követ jelzi Cs. érdekeit
  Chamberlain fogja képviselni
• A müncheni konferencia, szept. 29.
• csak a négy nagyhatalom tárgyal Mussolini
  elnökletével tárgyalóasztal helyett fotelek,
  díványok nem volt napirend, se ülésrend
• Hitler elotárta követelését, s eztán csak a
  hogyan és mikor volt kérdés, az nem, hogy mindezt
  elfogadják-e
• a német területet népszavazás nélkül okt. 110.
  közt No.-hoz kell csatolni (négy kijelölt zónát
  7-ig azonnal, a többi túlnyomóan német területrol
  10-ig egy ötfos nemzetközi bizottság dönt,
  amiben Cs. is képviseli magát)
• a cs. kormány felelos a sértetlen átadásért
  (foleg a katonai építményekért)
• nem provokált támadással szemben a br. és fr.
  kormány garantálta az új határt (No. és Olo. csak
  a lengyel és magyar igények rendezése után ha ez
  3 hónapon belül nem rendezodik, a négy hatalom
  újra összeül)

9
A müncheni döntés képek és térkép
10
Csehszlovákia elso reakciói

• A határozatok átvétele
• Vojtech Mastný berlini követtel közlik nem is
  várnak választ Prágától
• Krofta küm.-t a német követ ébresztette a
  térképért menjen a br. követségre
• Beneš is pizsamában olvasta el, döbbenten
  árulásról beszélt és arról, hogy ennek ellenére a
  Nyugat sem fogja elkerülni a háborút
• A prágai vezetés tárgyalásai, szept. 30.
• Beneš behívta Alekszandrovszkijt és kérte a SzU
  hivatalos véleményét o nem tudott (akart?)
  idoben üzenni és a válasz is késlekedett
• a kormány, a vezérkar és még a kommunista
  Gottwald is tárgyalt a teendokrol
• a katonai vezetok úgy vélték, Beneš elhibázott
  külpolitikája vezetett idáig
• Syrový (me. és hm. is) közölte, hogy az erodök
  még nincsenek készen, s még ha segítene is a SzU,
  már késo lenne. Ludvík Krejcí vezérkari f.
  egyetértett
• egy másik tbk. szerint a kat.-i terveik az
  Anschluss nélküli No. kétfrontos harcára,
  alapultak, feltételezve, hogy Mo. ellen pedig
  minden kisantant állam fellép, Lo. és Ro. pedig
  átengedi a szovjeteket
• egyetlen tbk. (az orosz származású S.
  Vojcechovski) javasolt csak ellenállást
• délre elfogadták az egyezményt
• ezután jött Alekszandrovszkij követ, de már nem
  kérték tole a Kreml válaszát (késobb Gottwald
  híresztelhette, hogy Sztálin segített volna)
• Még a Közt. Védelmi Tanácsa elott is be kellett
  jelenteni a hírt Beneš sápadtan, akadozva
  beszélt a Nyugat árulásáról. Gottwald úgy vélte,
  még a mezítlábas etiópok is harcoltak az olasz
  túlero ellen. Ladislav Rašín is harcolna

11
A külvilág reakciói

• Nyugat-Európa és Németország
• Chamberlain, a közvélemény, de a Népszövetség is
  a békét ünnepelte, Benešt jelölték a béke
  Nobel-díjra is!
• okt. 1-jétol a német csapatok bevonultak az elso
  négy zónába
• felállt a nemzetközi bizottság, amely dühös
  kiabálással muködött
• Beneš próbálta elérni, hogy csak a 75-nál
  nagyobb arányban német ter.-t csatolják el, ill.
  hogy ne tartsanak a belso nyelvszigeteken
  népszavazást
• az elcsatolt lakosság 79-ban német, de 700e cseh
  is Cseho.-ban marad 260e nm.
• Lengyel igények és kielégítésük
• okt. 1-jén ultimátumban követelték Teschent,
  ennek teljesítése után okt. 212-e között meg is
  szállták csapataik a területet (a legnyugatibb
  sáv kivételével)
• Magyar igények és megoldásuk
• aug. 22 Hitler rá akarta venni Mo.-t Cs.
  megtámadására, egész Szlk.-t ígérve
• Hitler felháborodott Bp. óvatosságán és a
  kisantanttal folyó bledi tárgy. miatt
• az óvatossággal csak szept. közepe után szakított
  Mo., de csak diplomáciai szinten (Londonban,
  Varsóban stb. egyeztet)
• 28-án követelte Bp. a magyar területek
  visszaadását, Szlk. autonómiáját
• okt. 1-jén Budapest még csak a tárgyalás
  megkezdését követelte
• ez végül csak okt. 9-én Komáromban indult meg,
  tk. már Mo. és Szlk. között, de 13-án eredmény
  nélkül végzodött.
• nov. 2-án az elso bécsi döntés 12e km2-t csatolt
  Mo.-hoz (870e lakos, 87 m.)

12
Csehszlovákia felosztása, 193839
13
Az elso köztársaság bukása

• A veszteségek összesítése
• elvesztette ter.-e 30-t, lakossága 1/3-t GNP-je
  40-t, szene 2/3-t, textil-term.-e 80-t,
  vasipara 70-t gazdasági és hadi értelemben
  életképtelen
• Beneš lemondása, okt. 5.
• Hitler is követelte távozását, de belso nyomás is
  volt rá foleg miután gyen-gesége miatt No. több
  területet kapott, mint Hitler remélte
• 4-én Syrový lemondott, de Beneš ismét ot bízta
  meg kormányalakítással
• az elnök 5-én este a rádióban mondott leköszöno
  beszédet, s még aznap elhagyta a Várat és
  Sezimovo Ustí-i házába ment, ahol ágynak esett.
• minden felelosséget személytelen körülményekre,
  külso tényezokre hárított.
• Cs. áldozatát aránytalanul nagynak és
  igazságtalannak tartotta.
• a haza veszélyben van figyelmeztetett, de
  igyekezett reményt kelteni végre nemzeti
  államunk lesz, s még sokan vagyunk és erosek.
  Tovább harcol ígérte
• Szlovákia autonómiája
• 3-án Matúš Cernák, a szlk. miniszter 24 órán
  belül auton.-t követelt
• ennek lejárta után pedig lemondott, ezzel a
  kormány is megbukott
• 5-én este a Szlk. Néppárt bejelentette, hogy
  másnap Zsolnán nyilatkozatot fognak kiadni a
  szlovák nemzet önrendelkezési jogával
  kapcsolatban
• Tiso lett Szlovákia minisztere (Hlinka még
  aug.-ban meghalt), s további 4 min.-t nevezhetett
  ki
• 6-án Zsolnán be jelentette a a szlk.-ok
  szuverenitását, saját tört.-nek kezdetét
• a Csehszlovák Köztársaság véget ért, kezdetét
  vette a 2. CsehSzlovák Közt.