A MAGYAR LOGISZTIKAI STRAT

1
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• http//www.vki.hu/tfleisch/
• tfleisch_at_vki.hu

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki
Foiskola, Nemzetközi Szállítmányozási és
Logisztikai Szakügyintézo Szak II. évfolyam,
nappali tagozat Szolnok, 2009. október 26.
2
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• http//www.vki.hu/tfleisch/
• tfleisch_at_vki.hu

NEMZETKÖZI LOGISZTIKA Szolnoki Foiskola,
Nemzetközi Gazdálkodás Szak Nemzetközi
Logisztika Szakirány Szolnok, 2009. október 26.
3
(No Transcript)
4
Magyar logisztikai stratégia

• A GKM Fejlesztéspolitikai Irányító Testülete
  2007. június 8-i ülésének döntése alapján
  kidolgozásra került egy kormányzati szintu,
  megalapozó jellegu, középtávú (2007-2013),
  tematikus szakstratégia (Magyar Logisztikai
  Stratégia MLS), mely a Kormány logisztikával
  kapcsolatos átfogó fejlesztési irányait, céljait
  foglalja össze.
• Az MLS-t a GKM Üzleti Környezet Foosztály
  készítette számos szakmai partner
  közremuködésével
• 2008 januárjában került nyilvánosságra társadalmi
  megvitatás céljából, majd az ennek alapján
  javított munkapéldány márciusi változata került
  környezeti vizsgálatra. Az újabb módosításokat
  tükrözi a 2008 július 4-i munkaanyag.
• A magyar kormány a gazdasági növekedésben, a
  beruházásösztönzésben, a versenyképesség
  növelésben, és a fenntartható fejlodésben
  betöltött szerepe miatt kiemelt jelentoséget
  tulajdonít a logisztikának. MLS 5. p.
• A logisztika a MLS tevékenység-alapú
  (funkcionalista) értelmezésében alapvetoen
  fuvarozási, szállítmányozási, tárolási-raktározási
  , rakomány-kezelési, csomagolási,
  postai-futárpostai, vám, disztribúciós,
  komissiózási, komplettírozási, ellátási lánc
  menedzsment elemekbol, illetve ehhez közvetlenül
  kapcsolódó üzleti szolgáltatások (pl.
  informatikai, javítási, kereskedelmi)
  kombinációjából kialakított szolgáltatáscsomagot
  jelent, melyet döntoen az I1 nemzetgazdasági
  ágazatba tartozó vállalkozások (logisztikai
  szolgáltatók) nyújtanak. MLS 6. p.

5
Magyar logisztikai stratégia

• A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások
  gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret
  szélesköruen ismerteti
• A helyzetértékeléshez az MLS három logisztikai
  pillért azonosított 1. Szabályozási és intézményi
  környezet, 2. Logisztikai eroforrások, 3.
  Nemzetközi logisztikai kapcsolatok

6
Magyar logisztikai stratégia

• A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások
  gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret
  szélesköruen ismerteti

7
Magyar logisztikai stratégia

• A MLS helyzetértékelése mind a vállalkozások
  gazdasági szerepét, mind a közlekedési hátteret
  szélesköruen ismerteti
• A hazai szakmai együttmuködés jónak tekintheto,
  a nemzetközi kooperáció, az országmarketing és a
  gazdaságdiplomácia fejlesztésre szorul. MLS 24.
  p.

8
Magyar logisztikai stratégia

• Fenntartható fejlodés
• A logisztikai szektor és fejlesztések számára a
  környezeti fenntarthatóság kiemelt jelentoségu
  peremfeltétel és növekedési korlát. Az IWW-INFRAS
  módszertan alapján az OECD által készített
  tanulmány szerint Magyarországon az 1,56 milliárd
  eurós negatív externális költségek harmada
  kötodik az áruforgalomhoz. (fajlagosan
  51,71euró/1000tkm) Általában elmondható, hogy az
  áruforgalomhoz a közlekedés negatív
  externáliáinak harmada, az üvegház hatású gázok
  kibocsátásának a 40 százaléka kötheto. MLS 25. p.
• A KTI által készített stratégiai környezeti
  értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS
  helyzetértékelésbol kimaradt a fenntartható
  fejlodés peremfeltételek részletes elemzése, az
  MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható
  Fejlodési Stratégiából (NFFS) a környezeti
  fenntarthatóság oldaláról nehezen levezetheto. Az
  értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két
  átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál
  kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt
  kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági
  alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem
  alkalmasak a várhatóan fellépo környezeti hatások
  monitorozására. Az MLS 2008 június 4-i verziója
  a fentiek figyelembevételével került
  kialakításra. 4.p.

9
Magyar logisztikai stratégia

• A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország
  a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen.
• A stratégiai célt a következo átfogó célok
  támogatják
• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása,
  menedzsmentje
• versenyképes, magas hozzáadott értéku logisztikai
  szolgáltatások nyújtása, különösen a
  logisztika-intenzív ágazatok minoségi
  kiszolgálása.
• korszeru technológiák használata, és
• korszeru közlekedési alágazati munkamegosztás.
  melynek célja a közúti közlekedés logisztikai
  súlyának korlátozása, összhangban az egyéb
  szállítási módok térnyerésének elomozdításával
• Az MLS két horizontális célja
• Az ágazat a fenntartható fejlodésre gyakorolt
  hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a
  társadalom számára az áruforgalom által okozott
  negatív externáliák minoségi csökkentése,
• A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint
  a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

10
Magyar logisztikai stratégia

• Az MLS három beavatkozási elve
• A versenyképes logisztikai szolgáltatási csomagok
  fejlesztése és muködtetése alapvetoen az üzleti
  szféra feladata, az állam ezen a területen
  támogató, szabályozó funkciót kell, hogy
  betöltsön.
• A közlekedési alágazatokat nem külön-külön, hanem
  rendszerszemléletben kezeljük.
• A meglévo szabályozási, fiskális és egyéb
  eszközök integrálása egy koherens, logisztikai
  szempontú rendszerbe, az egyes beavatkozásoknál
  figyelembe véve a költség-haszon elvet, illetve
  egyes nemzetközi kötelezettségeket

11
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• tfleisch_at_vki.hu http//www.vki.hu/tfleisch/

VÉGE AZ ELSO BLOKKNAK
Szolnok, 2009. október 26.
12
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• http//www.vki.hu/tfleisch/
• tfleisch_at_vki.hu

Szolnok, 2009. október 26.
13
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) és
  megkülönböztetése a beruházások környezeti
  hatásvizsgálatától (KHV)
• A vizsgált MLS célrendszere
• A MLS célrendszerének összevetése az Európai
  stratégiákkal ill. a hazai környezetpolitikai
  dokumentumok célkituzéseivel
• A MLS indikátorrendszerének kritikája
• A változtatások értékelése
• Összefoglaló

14
BERUHÁZÁSOK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA (KHV ill.
EIA)

• 1995 óta Magyarországon is eloírás vonatkozik rá.
  
• Kötött eljárási rendje van
• projektekre, (beruházásokra) vonatkozik,
• környezeti kibocsátásokat megengedett
  limitekhez mér (ez a KHV
  lelke, a hatásmátrix)
• környezetvédelmi szakemberek muvelik,
• rögzített lépésekbol áll, ami jól számon
  kérheto.

15
STRATÉGIAI KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT (SKV ill. SEA)

• Stratégiai környezeti vizsgálat
• tervekre, programokra és szakpolitikákra
  vonatkozik,
• tervezési célokat (környezeti)
  célkituzésekhez mér
• az adott szakterülethez érto team-eket igényel,
• egyelore nincsen kialakult eljárásrendje.
• Két markánsan különbözo értelmezése van.
• (1) Egy olyan KHV, amit a tervezés egy korábbi
  fázisában hajtanak végre (amikor még nyitottak az
  alternatív megoldások)
• (2) A fenntarthatóság minosítésére alkalmas új
  eszköz stratégiai? környezeti? vizsgálat?

16
KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT ÉS STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT
KHV Alanya projektek, (beruházások)Tárgya környezeti igénybevételeket és terhelé- seket, valamint ezek hatásait viszonyítja környezeti határértékekhez.Felépítése eloírásban rögzített eljárási lépések
SKV Alanya szakpolitikák, tervek, programok (stratégiák, policy-plan-program ppp)Tárgya a stratégiákban megjeleno célkituzéseket elemzi a fenntarthatósági célokkal való összhang szempontjábólFelépítése nem rögzült, várhatóan teljesen nem is egységesítheto
17
(No Transcript)
18
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési
  terv (COM(2007) 607 végleges) hat kiemelt uniós
  cselekvési iránya informatika (e-Fright ITS),
  alkalmasabb teljesítménymutatók, egyablakos
  adminisztráció (egyszerusítés), az intermodális
  rakodási egység (méret), zöld szállítási
  folyosó, és a városi szállítási logisztika.
• Valamennyi fenti program a meglévo szállítások
  hatékony, lehetoség szerint megtakarításokat
  lehetové tevo elvégzését célozza, és az MLS
  néhány céljával ellentétben nincs benne szó a
  logisztikai tevékenység tervszeru növelésérol,
  kiterjesztésérol. (Bár számol a tevékenység
  50-os növekedésével)
• Az MLS stratégiai célja, és az átfogó célok közül
  a logisztika-intenzív ágazatok kiemelt kezelése
  a logisztika iránti kereslet hosszú távú
  fenntartása érdekében továbbá a Magyarország
  tranzit, hinterland potenciáljának kiaknázása és
  menedzsmentje célok felülvizsgálatot igényelnek,
  míg a többi átfogó cél (versenyképes logisztikai
  szolgáltatások nyújtása, korszeru technológiák
  használata, korszerubb alágazati arányok
  kialakítása) hatékonyságnövelo beavatkozások,
  amelyekre akár csökkeno összvolumenu logisztikai
  tevékenység esetén is szükség van.

19
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Az a tény, hogy ez a környezeti értékelés nem
  jut el kibocsátások számszerusítéséig és
  limitekkel való összevetéséig, nem korlát, vagy
  hiányosság, hanem a stratégiák vizsgálatának a
  sajátossága, természete. Munkánk során nem a
  számszerusítést tekintjük feladatunknak, hanem az
  elojel megállapítását, azaz a változások
  irányának a felbecsülését.
• A Jövoképben nem találtuk annak a
  megfogalmazását, hogy milyen országképbe, és azon
  belül milyen gazdaság-képbe illeszkedik az MLS
  logisztikai jövoképe. Egy átfogó
  társadalmi-gazdasági elképzelésbol levezetett
  logisztikai perspektíva hiányában a logisztikai
  részrendszerben kívánatosnak tekintett jövokép
  válik uralkodóvá az MLS-ben.
• Növekvo volumenek mellett a fajlagos kibocsátás
  csökkenése egyáltalán nem garantálja a
  fenntartható irányba történo elmozdulást, ahogy
  az energiahatékonyság (valóban kívánatos)
  javulása sem.
• Az MLS a fenntarthatóság követelményével nem úgy
  számol, mint alkalmazkodást követelo korlátozó
  tényezovel.
• Nyilvánvaló, hogy hosszú távon nem tartható, hogy
  miközben az összes ágazat csökkenteni kényszerül
  a kibocsátásait, egyedüli nagyobb szektorként a
  közlekedés kibocsátásai jelentosen nojenek.

20
Magyar logisztikai stratégia 2008 július

• A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország
  a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen.
• A stratégiai célt a következo átfogó célok
  támogatják
• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása,
  menedzsmentje
• versenyképes, magas hozzáadott értéku logisztikai
  szolgáltatások nyújtása, különösen a
  logisztika-intenzív ágazatok minoségi
  kiszolgálása.
• korszeru technológiák használata,
• korszeru közlekedési alágazati munkamegosztás.
  melynek célja a közúti közlekedés logisztikai
  súlyának korlátozása, összhangban az egyéb
  szállítási módok térnyerésének elomozdításával
• Az MLS két horizontális célja
• Az ágazat a fenntartható fejlodésre gyakorolt
  hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a
  társadalom számára az áruforgalom által okozott
  negatív externáliák minoségi csökkentése,
• A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint
  a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

21
Magyar logisztikai stratégia 2008 július

• A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország
  a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen.
• A stratégiai célt a következo átfogó célok
  támogatják
• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása,
  menedzsmentje
• versenyképes, magas hozzáadott értéku logisztikai
  szolgáltatások nyújtása, különösen a
  logisztika-intenzív ágazatok minoségi
  kiszolgálása.
• korszeru technológiák használata,
• korszeru közlekedési alágazati munkamegosztás.
  melynek célja a közúti közlekedés logisztikai
  súlyának korlátozása, összhangban az egyéb
  szállítási módok térnyerésének elomozdításával
• Az MLS két horizontális célja
• Az ágazat a fenntartható fejlodésre gyakorolt
  hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a
  társadalom számára az áruforgalom által okozott
  negatív externáliák minoségi csökkentése,
• A hazai vállalkozások (különösen KKV-k), valamint
  a logisztikai ágazat versenyképességének javítása.

22
Magyar logisztikai stratégia 2008 március

• A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország
  a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen.
• A stratégiai célt a következo átfogó célok
  támogatják
• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása,
• versenyképes, magas hozzáadott értéku logisztikai
  szolgáltatások nyújtása,
• korszeru technológiák használata,
• korszeru közlekedési alágazati munkamegosztás.
  melynek célja a közúti közlekedés logisztikai
  súlyának korlátozása, összhangban az egyéb
  szállítási módok térnyerésének elomozdításával
• logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése
• Az MLS két horizontális célja
• Az ágazat a fenntartható fejlodésre gyakorolt
  hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a
  társadalom számára az áruforgalom által okozott
  negatív externáliák minoségi csökkentése,
• A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának
  javítása, valamint a hazai vállalkozások
  (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat
  versenyképességének javítása.

23
Magyar logisztikai stratégia 2008 március

• A MLS stratégiai célja, hogy 2013-ra Magyarország
  a közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen.
• A stratégiai célt a következo átfogó célok
  támogatják
• tranzit, hinterland potenciál kiaknázása,
• versenyképes, magas hozzáadott értéku logisztikai
  szolgáltatások nyújtása,
• korszeru technológiák használata,
• korszeru közlekedési alágazati munkamegosztás.
  melynek célja a közúti közlekedés logisztikai
  súlyának korlátozása, összhangban az egyéb
  szállítási módok térnyerésének elomozdításával
• logisztika-intenzív ágazatok ösztönzése
• Az MLS két horizontális célja
• Az ágazat a fenntartható fejlodésre gyakorolt
  hatása, a természeti, a gazdasági környezet, és a
  társadalom számára az áruforgalom által okozott
  negatív externáliák minoségi csökkentése,
• A logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának
  javítása, valamint a hazai vállalkozások
  (különösen KKV-k), valamint a logisztikai ágazat
  versenyképességének javítása.

24
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Egy táblázat, ami nem maradt benne a végso
  anyagban

25
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
26
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA
27
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Alapelvek az MLS indikátor rendszerének
  vizsgálatához

28
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Logisztika-intenzív ágazatok ösztönzéseA cél
  ellentétes a fenntarthatósági szempontokkal, az
  indikátorok (feldolgozóipar termelési értéke és
  mezogazdasági termékek termelési értéke) pedig
  nem alkalmas sem az output, sem a céllal elért
  eredmény minosítésére. (Kikerült a stratégiából)
• Magyarország tranzit, hinterland potenciáljának
  a kiaknázásaA célt fenntarthatósági szempontból
  hibásnak találtuk. Az indikátor (adriai és fekete
  tengeri kikötok magyar forgalma) a környezeti
  szempontból lényeges tranzit szerepet éppen nem
  méri, a hinterland szerep egy számunkra
  nemzetgazdasági szempontból nem túl fontos
  összetevojét méri, amit adott esetben javítani
  úgy tudnánk, ha az ottani kikötok fejlesztésébe
  ruháznánk be. Amúgy e kikötok magyar áruforgalma
  elsosorban üzleti megfontolásokon múlik, annak
  ellenében használni e kikötoket nem túl értelmes
  cél. A magyar hinterland potenciál kiaknázását
  egyébként éppen az mutathatná, hogy mennyi nem
  magyar, a kikötohöz kapcsolódó áru van az
  országban tárolva, feldolgozás alatt stb. (Benne
  maradt a stratégiában)
• Logisztikai ágazat nemzetgazdasági pozíciójának
  javítása és hazai vállalkozások
  versenyképességének a javításaAz elso fele nem
  horizontális cél, fenntarthatósági szempontból
  hibás célkituzés a második megfelelo. Utóbbi
  mérésére azonban a MLS nem a vállalkozások
  versenyképességét próbálja mérni, hanem a
  logisztikai szolgáltató vállalkozásokét, ami nem
  a horizontális célhoz tartozó indikátor. A
  logisztikai kiadások a GDP -ában pedig a hibás
  célhoz rendelt input indikátor. (Az elso rész
  kikerült a stratégiából)

29
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• A KTI által készített stratégiai környezeti
  értékelés (MLS-SKV) szerint az eredeti MLS
  helyzetértékelésbol kimaradt a fenntartható
  fejlodés peremfeltételek részletes elemzése, az
  MLS stratégiai célja a Nemzeti Fenntartható
  Fejlodési Stratégiából (NFFS) a környezeti
  fenntarthatóság oldaláról nehezen levezetheto. Az
  értékelés megállapítja, hogy az eredeti MLS két
  átfogó célja (tranzit, hinterland potenciál
  kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok kiemelt
  kezelése) ellentétes néhány fenntarthatósági
  alapelvvel, illetve azt, hogy az indikátorok nem
  alkalmasak a várhatóan fellépo környezeti hatások
  monitorozására. Az MLS 2008 június 4-i verziója
  a fentiek figyelembevételével került
  kialakításra. MLS 2008. július 4.p.

30
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATAÖSSZEFOGLALÓ

• Az unió teherforgalmi stratégiája célként
  kizárólag a tevékenységek hatékonyságát,
  minoségét javító intézkedéseket tuz ki bár a
  stratégia jelzi, hogy a szállítási teljesítmény
  növekedésével számol. (Az uniós hatásvizsgálat
  felhívja a figyelmet arra, hogy a növekedés adott
  üteme nem tartható fenn)
• A hazai logisztikai stratégia is több átfogó
  céljában hatékonyságnövelo, a fenntarthatósági
  célokkal összhangban lévo irányokat tuzött ki,
  azonban stratégiai célja (Magyarország a
  közép-kelet-európai térség egyik logisztikai
  szolgáltató központja és egyben
  interkontinentális cargo hub-ja legyen) és két
  átfogó célja is (tranzit, hinterland potenciál
  kiaknázása, logisztika-intenzív ágazatok
  ösztönzése) kifejezetten a szállítással
  kapcsolatos tevékenységek növelésére irányult.
• Volt, ahol sikerült tisztázni a félreértést
  (logisztika-intenzív ágazatok fejlodésének
  ösztönzése) más esetekben a véleményünk szerint
  hibás célok benne maradtak a stratégia újabb
  változatában is.
• A környezeti vizsgálat további korrekciókat
  javasolt az indikátorok kapcsán, és úgy ítélte
  meg, hogy az indikátorok alkalmazásánál a
  stratégia elmulasztotta a célok rendszerének az
  indikátorok rendszerével történo leképzését,
  követését.

31
A MAGYAR LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS STRATÉGIAI
KÖRNYEZETI VIZSGÁLATA

• Fleischer Tamás
• MTA Világgazdasági Kutatóintézet
• tfleisch_at_vki.hu http//www.vki.hu/tfleisch/

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !
Szolnoki Foiskola, Szolnok, 2009 október 26.