A k

1
A különadók és a minimálbér hatásaiaz
élelmiszeripar költségeire és foglalkoztatására
FÓRIÁN ZOLTÁN Üzletág igazgató Mezogazdasági és
Élelmiszeripari Tanácsadási Üzletág Agrár Európa
Kft.
2
Milyen mértékben érintett az iparág és hogyan hat
a foglalkoztatásra? 2010, 2011, 2012

• Tartalom
• Vizsgált adók
• Módszertan, eredmények
• 2.1. Bankadó
• 2.2. Ágazati különadók
• 2.3. NETA
• 3. Minimálbér
• 4. Következtetések

Az élelmiszeripar helyzetének legrövidebb
összegzése az, hogy nem tesz lehetové
fenntartható fejlodési pályán maradást. Az
eroforrások felélése folyik. (2012 5, 2013
jan-aug -3)
3
1. A vizsgálat köre

• Energiaadó
• Kiskereskedelmi adó
• Távközlési adó
• Bankadó
• Népegészségügyi termékadó

Ágazati különadók 2010. évi XCIV. tv. Sávosan
progresszív (2010, 2011, 2012)
4
2. Módszertan, eredmények

• Szükségszeruen leegyszerusítésekkel kell élnünk.
• Számításainkat alapját egyik oldalról a különadók
  költségvetési bevételei,
• másik oldalról az élelmiszeripar
  vállalkozások pénzügyi adatai képezik.
• Alapveto feltételezésünk, hogy a különadók
  továbbhárítása igen magas arányú.

5
2.1. Bankadó

• Az élelmiszeripar hitelek aránya az összes
  vállalati hitelben jól meghatározható
• MNB A bankok a háztartásokra 80-90,
• a vállalatokra 90-95 százalékban
  hárították át a tranzakciós illetéket
• 3. A betéti oldallal az élelmiszeripar alacsony
  érintettsége miatt nem foglalkoztunk
• 4. Az élelmiszeripar hitelállományának aránya az
  elmúlt három évben 2,3-2,4 volt az összes
  hitelekbol
• 5. A bankok által befizetett különadókból ezek
  alapján 10,6 Mrd Ft. hárult át az
  élelmiszeriparra.

Az élelmiszeriparra hárult összeg, millió Ft
6. Ebbol a kötelezettségállományok alapján
képeztünk szakágazati szintu számokat
húsipar, növényolajgyártás az élen 2011
adózott eredmény 15,6-a
Forrás Agrár Európa Kft. kalkuláció
7. Az élelmiszeripar másik finanszírozója, a
szállító kevésbé tudja áthárítani bankadóból
adódó költségeit, de nem kétséges, hogy a vevoi
oldallal együtt, onnan voltak terhek.
6
2.2. Ágazati különadók I.
Kiskereskedelmi két irányú áthárítás, arányukra
az árviszonyból következtettünk 70-30 40-60
50-50 A számítás alapja az élelmiszer aránya a
kiskereskedelmi forgalomban (35,4-38,4) További
két korrekciós tényezo feldolgozott élelmiszerek
aránya (fogyasztói kosár 6633), import (30)
Az élelmiszerekre jutó adó, millió Ft
Forrás Agrár Európa Kft. számítás
Szakágazati bontás forgalom alapján hús,
baromfi, tej
7
2.2. Ágazati különadók II.
Távközlési áthárítás a mobiloknál 100
feletti Kalkuláció a GDP-hez való hozzájárulás
(1,9-2,1) és a távközlési piac szerkezete
alapján (a lakossági üzleti köznonprofit
szféra aránya 62353 )
A távközlési különadó élelmiszeriparra áthárított
értéke (millió Ft)
1478,5 mFt
Forrás Agrár Európa Kft. számítás
8
2.2. Ágazati különadók III.
Energiaellátók az ipar az összes
energia-felhasználásból 36-38 -kal részesedik Az
iparon belül az élelmiszeriparra termelési érték
alapján osztottuk le (10 KSH).
Az energiaellátók adójának hatása az
élelmiszeriparra, millió Ft
5926,1 mFt
Forrás Agrár Európa Kft. számítás
Szakágazati bontás anyag-jellegu ráfordítások
alapján Állati termékek ismét a dobogón
9
2.3. NETA
Csak az élelmiszeriparból származó
bevételek Érintettek édesipar, alkoholmentes
italgyártók, ételízesítok gyártói, ízesített
sör, valamint alkoholos frissítok forgalmazói,
gyümölcsízgyártók 2012. évtol e termékadóból
származó bevétel az Egészségbiztosítási Alap
bevételét képezi.
A NETA-bevételek alakulása, millió Ft
Forrás NAV
Forrás. KSH, Költségevetési Felelosségi Intézet
10
3. Minimálbér I.

• - 2010 és 2013 között Magyarországon nottek a
  legjobban a bruttó minimálbérek
• az OECD 34 tagországa közül, összesen 9,89
  százalékkal. NGM
• 2013-tól kompenzáció (10 MFt utólag)
• legtöbb elemében azonos a többi EU tagéval (ahol
  van!) 2006 óta garantált szakmai bérminimumok
• Német példa jogi kiskapuk az órabérminimum
  nélküli ágazatokban - rabszolgaság
• Módszertani problémák az emelés hatásánál,
  ellentétes nemzetközi vizsgálati eredmények
• 2001 57- os emelés 3-4 -os foglalkoztatás-csök
  kenés

11
3. Minimálbér II.

• A nem teljesítmény alapú bérezés foglalkoztatás
  és versenyképesség torzító
• Az élelmiszeriparban jelentos a minimálbéren
  foglalkoztatottak aránya,
• annak emelése közvetlenül hat a bérköltségek
  növekedésére.
• - A minimálbér és annak évrol-évre történo
  emelése nem önmagában oka
• az élelmiszeripari foglalkoztatottak száma
  csökkenésének, de erosíti azokat a hatásokat,
• amelyek a termelési költségek racionalizálása
  irányában hatnak.
• Azok a körülmények, amelyek az élelmiszeripari
  vállalkozásokat tevékenységük folyamatos
• racionalizálására kényszerítik, az emelkedo
  minimálbér nélkül is csökkeno
• foglalkoztatotti számot eredményeztek volna.
• A minimálbér-emelés nem is elsosorban a létszámra
  hat,
• hanem a minimálbér feletti bérekkel rendelkezo
  rétegek keresetére.

12
4. Következtetések I.

• - Az élelmiszeriparra háruló különadók
  költséghatásai erosítették
• a többi költség- és gazdálkodást nehezíto
  tényezo hatását.
• Gyenge láncszem Érdekérvényesíto képességének
  gyengesége miatt az élelmiszeripar
• e költségemelkedéseit nem tudja
  továbbhárítani sem a vevoire, sem a
  beszállítóira.

A különadók számított hatása az
élelmiszeriparban, millió Ft
21 20 3 12 44
Forrás Agrár Európa Kft.
13
4. Következtetések II.
A vizsgált különadók élelmiszeripari
költséghatása 2011, millió Ft
14
4. Következtetések III.
Az elmúlt három évben az alkalmazottak létszáma
az élelmiszeriparban újabb 2,3 -kal
csökkent. Ebben a különadók hatása kézzel
fogható, hiszen 2009 után még növekedett is a
létszám. Az újbóli csökkenést szorosan
összekapcsolhatjuk a különadók negatív hatásokat
erosíto jellegével. Ennek a 3200 alkalmazottnak
a leépítésében kulcsszerepet játszottak a
különadók.
15
Köszönöm a figyelmüket!
zoltan.forian_at_agrar-europa.hu 20/376-1741