Gyomszab

1
Gyomszabályozási alapismeretek
2
A GYOMNÖVÉNY FOGALMA

• A gyomnövény Ujvárosi szerint (1957) szántóföldön
  minden olyan növény, melyet nem vetettünk,
  hasznot nem hoz, s jelenléte káros legalább
  azzal, hogy a vetett növény elol elfoglalja a
  helyet, vagy felhasználja a talaj tápanyag és
  vízkészletét.
• Más meghatározások szerint a gyomnövény
  fogalomkörébe tartozik minden olyan növény, vagy
  növényi rész, mag, tarack szegmentum, melyet nem
  mi vetettünk, s melynek jelenléte nem kívánatos
  az adott helyen.

3

• A kultúrnövény is lehet gyomnövény, mint az
  árvakelésu napraforgó a gabonában. Réten és
  legelon csak az a gyomnövény, melyet a jószágok
  nem esznek meg, vagy mérgezoek, vagy szúrósak,
  ill. a hasznos növényeket kipusztítják. A
  gyomnövény az osi vegetációban nem fordul elo,
  vagy elofordul, de a muvelt területen nyer
  nagyobb teret. Világszerte elterjedtek, gyakran
  már az eredetük sem határozható meg.
• A gyomnövény lehet egyúttal gyógynövény is, pl.
  csillagpázsit, pásztortáska, galaj, árvácska,
  szarkaláb, de szinte mindegyik növénynek van
  több, kevesebb gyógyhatása.
• A gyomnövények erosíthetik a taposott gyepet, a
  rézsuk növényeiként megakadályozhatják az
  eróziót. Sorközfüvesítés helyett a gyomkaszálás
  is eredményre vezethet. Élohelyenként más, más
  megítélés alá esik pl. nád, mely a tóparti
  helyeken nem csak hasznos, de védendo is, míg a
  szántóföldeken egy igen terhes, nem kívánatos,
  nehezen irtható növény.

4
GYOMNÖVÉNYEK KÁRTÉTELE

• Közvetett a kártétel, amikor a hatás nem direkt
  módon éri a kultúrnövényt.
• Közvetlen a kártétel, amikor a gyomnövény a
  kultúrnövényt, mint élosködo, vagy félélosködo
  megtámadja, vagy az általa termelt anyagokkal,
  bomlástermékeivel károsítja.

5
Közvetett kártétel

• Elfoglalja a termohely egy részét.
• Elhasználja a vízkészletet, s a gyenge termés
  oka gyakran a vízhiány, s a gyümölcsösben
  rosszabb lesz a termorügyképzés. A gyomnövények
  gyökérzete mélyebbre hatol, így a mélyebb réteget
  is kiszárítják.
• A tápanyag elhasználása. A tápanyag nem áll
  korlátlanul rendelkezésre, s a termesztett
  növények elol a gyomnövények könnyebben felveszik
  a N, P, K-t, s némelyik gyom kifejezetten
  mikroelem gyujto.
• Talaj homérsékletének csökkentése - 1-4 C-ot
  jelenthet. Hideg talajból nehezebb a vízfelvétel,
  lassúbb a tápanyagfelvétel.

6

• Vetett növények elnyomása. Túlnövik a
  kultúrnövényt, elfogják a napfényt pl. a kukorica
  nem no, elsatnyul, elsárgul, ha a vadrepce
  túlnövi. Suru búzában az árvakelésu napraforgó
  nem no, elpusztulhat, míg a vetéshibás foltokon
  jól fejlodik. A versenyben a kultúrnövények
  megnyurgulnak, gyengébbek lesznek, a termés
  csökken, de könnyebb a megdolés is. A
  tolevélrózsás növények kipusztítják a
  haszonnövényeket, így kiritkulhat a lucerna, a
  gyep az elszaporodása miatt. Verseny a
  gyomnövények között is van, nem muvelt területen,
  vagy kultúrnövény hiányában a kicsírázott
  növények jelentos része minden beavatkozás nélkül
  elpusztul. Újvárosi a kezdeti gyomosodás termést
  csökkento hatására is felhívta a figyelmet, s a
  nyár végén fejlodo gyomnövények már lényegesen
  kisebb hatást gyakorolnak a termés mennyiségére,
  mint a vetés utáni hetekben.

7

• Kórokozók köztes gazdái lehetnek, pl
• - a gabona szártobetegségének (Ophiobolus
  cariceti) a tarack, csillagpázsit, héla zab
• - a borsórozsdának (Uromyces pisi) a
  kutyatejfélék
• - a káposzta gyökérgolyvának (Plasmodiophora
  brassicae) a keresztes gyomnövények
• - a burgonyaráknak (Synchytrium endobioticum)a
  fekete ebszolo
• - a fekete rozsdának (Puccinia graminis) a
  sóskaborbolya
• - a szolo gyökérgolyvának (Agrobacterium
  tumefaciens) több féle gazdanövénye is lehet, s
  nem javasolt a köztes sem ami gyakran a burgonya
  termesztését jelenti.

8

• Állati kártevok szaporítói, tápnövényei, vagy
  más esetekben a fertozés a gyomokról terjed át
  ill. a gyomnövényeken bekövetkezett
  túlszaporodásnál terjednek el.
• - a laboda bogárnak (Cassida nebulosa) a
  libaparéj, keserufu, bogáncs, acatfajok a
  tápnövényei, s a cukorrépára terjed át.
• - a levéltetu (Aphis rumici) gazdanövényei a
  boglárka, libaparéj, acat, s a cukorrépa, borsó,
  bab, lucerna, mák veteményekre terjedhet át
• - a takácsatkának (Tetranychus) - több, mint 70
  gazdanövénye van, ilyen pl. a Convolvulus,
  melyrol a szolore terjed át, ha azt kikapálták,
  vagy levegyszerezték- a vetési bagolypille
  (Scotia-Agriotis-segetum) sokféle virágzó
  gyomnövényen kell, hogy táplálkozzon, mert csak
  akkor tud sok, és életképes petét rakni - a
  repcebolha (Psylliodes chrysocephala) a keresztes
  virágú gyomokon szaporodik el
• - a mezei pocok (Microtus arvalis) a
  táblaszéleken, ruderális területeken szaporodik
  el, s csak ezután vonul be a szántóföldre, pl. a
  lucernába
• - a drótféreg lárvája (Agriotes obscurus,
  A.sputator) a gyomnövények gyökereit fogyasztja,
  s csak ha nincs elég, akkor keresi a kukoricát,
  de nem szereti pl. a kendert, csillagfürtöt
• - a lótücsök (Gryllotalpa vulgaris) a gyomok
  gyökerét rágja
• - a cserebogárpajorok elsosorban az erdo
  melletti gyümölcsösben okoznak nagyobb kárt
• Ugyanakkor az állati kártevok a gyomnövényeket
  is károsítják, fogyasztják, pl. rovarkártétel éri
  a szádor toktermését, az acat terméseit, s a
  levéltetvek szívogatása nyomán torzulnak, mely
  bár hasonlít, de nem herbicid kár.

9

• A termelés költségeit növeli a több kapálás, a
  nehezebb aratás, de a betakarítást az eros galaj,
  ebszékfu, nád, aprószulák,napraforgó fertozés meg
  is akadályozhatja. A napraforgóban, ha sok a
  gyomnövény a betakarítás elott, a defóliáló
  Reglone alkalmazása szükséges.
• Költségnövelo a vetomagtisztítás az arankás
  lucerna, a galajos, héla zabos, konkolyos búza, a
  csattanó maszlag magokkal fertozött lencse
  esetében.
• A gyomnövények miatt nagyobb a termény
  nedvességtartalma, növekszik a befülledés
  veszélye, s a szárítás is költségnövelo. Gyakran
  sorjelzo növény vetése szükséges a sárgarépában,
  petrezselyemben, mert a gyorsabban kelo
  gyomnövények miatt kapálni kell
• A termés értékének rontása is kár, mert a
  szennyezett termék kisebb értéku, az exportból,
  az I. osztályú vetomag minosítésbol a termék
  kizárható, de az ellenorzési kötelesség, a
  szemlék eloírása, az import vetomag sorsának
  nyomon követése is mind gondot jelentenek, pl. a
  cirok vetésekben a fenyércirok ellenorzése.
  Hagymaízu lehet a tej, vagy büdös a szennyezett
  takarmánytól, vagy kakaslábfu magokkal
  szennyezett a gyorsrizs.
• A mérgezo gyomnövényeket a jószág csak ritkán és
  csak kényszeruségbol fogyasztja. Kisebb
  mérgezések gyakrabban elofordulhatnak, esetenként
  emésztési zavar, soványodás, bénulás léphet fel.
  Az állatorvosok által nyilvántartott mérgezés
  szinte nem fordult elo az utóbbi években.
• A gyomnövények allergiát okozhatnak, válthatnak
  ki. Borallergiát okozhat az csalán, kender.
  Légzoszervi allergiát okoz május végén-június
  elején a pázsitfüvek és a ebszékfu pollenje,
  július-augusztusban az ,csalán, útifu, kender,
  komló, augusztus-szeptemberben elsosorban az
  parlagfu, de az fekete üröm, libatop, aranyvesszo
  is jelentos lehet.
• A kár mértéke szerzonként eltéro, a közvetett
  kártétel nehezen becsülheto, s pl. a tavasszal,
  nyár elején elpárologtatott víz hiánya késobb
  jelentkezik a szoloben és gyümölcsösökben.

10
Közvetlen kártétel

• Az élosködo növények a saját testük felépítésére
  tápanyagot szívnak el. A kultúrnövény vagy
  elpusztul, vagy rosszul fejlodik, kevesebbet,
  vagy semmit sem terem. Két csoportjuk van
• A szárélosködok az aranka félék, Cuscuta fajok,
  mint a C. trifolii a hereféléken, a C. europaea
  sok tápnövényu pl.a cukorrépán, paradicsomon is
  elofordulhat, vagy a C. lupuliformis a komlón és
  a málnán élosködhet.
• A gyökérélosködok a vajvirág vagy szádor fajok
  (Orobanche ramosa - dohányfojtó szádor, Orobanche
  cumana - napraforgó szádor). A szádor szívógumót
  fejleszt, s magvai csak a kultúrnövény gyökerének
  közelében csiráznak. A magok sokáig, 8-10 évig is
  életképesek maradnak a talajban.
• Félélosködok a kakascímer (Rhinanthus minor)
  elsosorban a füvek gyökerén, a piros fogfu
  (Odontites rubra) a legelon, a csormolya
  (Melampyrum barbatum) foleg régebben a
  búzavetésben károsított, jelentosége ma már
  gyakorlatilag nincs. A félélosködok zöldek,
  tápanyagot nem szívnak el, csak a vizet és a
  benne oldott anyagokat.

11
Tolerancia

• A tolerancia fogalma
• Egész fajra jellemzo tulajdonság. Adott faj
  egyedei képesek elviselni a herbicidet valamilyen
  morfológiai, élettani tulajdonságuknak
  köszönhetoen. Ez a tulajdonságuk nem a herbicid
  nyomás hatására alakult ki, hanem attól
  függetlenül létezik.
• Pl. ebszékfu, ragadós galaj 2,4-D
• Toleráns gt a dózis növelésével a tolerancia
  megszunik
• Rezisztensnél gt akármekkora dózis lehet, nem okoz
  pusztulást.
• A tolerancia a növény vele született adottsága.
• Lehet
• Morfológiai
• Viaszos levél (borsó, pásztortáska) ez lehet
  pozitív vagy negatív
• Szorös levélfelület (pipitér fajok)
• Keskeny, felfelé álló levelek (pázsitfufélék) gt
  nem tapad meg
• Magsapka (Napraforgó, PRE)
• Gyökeresedési (PRE-nél, csírázási mélység)
• Fiziológiai (milyen gyorsan transzlokálódik,
  hogyan bontja le)
• Fontos, hogy a tolerancia a dózis növelésével
  megszunik.

12
Rezisztencia

• A rezisztencia fogalma
• Herbicid nyomás hatására egy faj populációiban
  kialakuló tulajdonság, melynek köszönhetoen
  ellenállóvá válnak az adott herbiciddel szemben.
• Pl. szorös disznóparéj, fehér libatop, parlagfu,
  stb. triazin
• szerbtövis fajok ALS inhibitorok
• Betyárkóró karbamidok
• Jellemzoi
• Biokémiai sajátosság
• Öröklodik
• A növényvédoszer hatására alakul(hat) ki.
• A dózis emelésével sem érünk el hatást!
• Szerrotáció szükséges
• A rezisztencia kialakulását befolyásolja
• A növény oldaláról
• Maghozam mennyisége, nyugalmi idoszak hossza
• Magvak csírázóképessége (nagyon jó)
• Többszöri csírázás egy éven belül
• Mag terjedo képessége
• Növénytermesztés oldaláról
• Vetésforgó alkalmazása

13
A GYOMNÖVÉNYEK SZAPORODÁSA

• Több magot érlelnek, mint amennyi csírázik, vagy
  felnoni képes. Nem ritka a 10.000-100.000
  mag/növény produkció sem. Mellette fontos az
  ivartalan szaporodás. A betyárkóró magprodukciója
  110-240.000, az szoros disznóparéj - 500.000
  db/növény. Kiemelkedoen sok magot érlelhet a
  Sisymbrium altissimum, a magyar zsombor
  (1.500.000). A magprodukció termohelyenként
  változik
• A gyommagok terjedése A gyomnövény saját maga
  terjeszti magjait, pl. madársóska, bükköny,
  Ecballium elaterium, árvácska, kutyatej, ahol a
  felpattanó tok, hüvely kirepíti a magvakat. A
  repítokészülék a szél utján való terjedésben a
  legfontosabb, pl. az betyárkóró, keszegsaláta,
  gyeremekláncfu esetében, bár a nagyon apró magot
  is szállítja a szádor esetében. A víz, állatok
  szerepe a terjedésben kisebb, a trágyával
  terjedés jelentosége nagyobb. A folyók mentén
  terjed ma is a subás farkasfog és a sokvirágú
  napraforgó, a madarak is terjeszthetik a galaj-ot.

14
ÉLETFORMÁK
15
Egyévesek (planta annua, THEROPHYTA) jelük
T vagy Th.

• A kedvezotlen idoszakot mag alakban vészelik át,
  ez lehet a téli hideg, vagy a nyári szárazság. A
  felosztás további alapja, mikor csíráznak,
  kelnek, és mikor érlelnek magot.

16

• T1- osszel csíráznak, tavasszal magot érlelnek, a
  tolevélrózsa telel. Sekélyen gyökereznek, a
  szárazsághoz alkalmazkodtak. Fényigényesek, a
  csírázási homérsékleti optimum 10-14 C. Év
  közben még kello csapadék hullása esetén sem
  kelnek, egy csírázási periódusuk van évenként
  fényes, és borostyánlevelu veronika, piros
  árvacsalán, olocsán csillaghúr, lúdfu. Több
  csírázási periódusuk van, a lehulló csapadék után
  tömegesen kelnek tyúkhúr, pásztortáska, perzsa
  veronika, bársonyos árvacsalán, zamatos turbolya,
  egynyári perje, aggófu. Fagymentes téli napokon
  is fejlodnek, a talaj herbicidekre érzékenyek, a
  felso rétegbol gyorsan felveszik a vegyszereket.
  Elofordulásuk oszi gabonavetések, repce, szolo,
  gyümölcs, lucerna, táblaszélek, ahol jobbak a
  fényviszonyok.
• T2- osszel kelo nyár eleji egyévesek. Osszel vagy
  tavasszal csíráznak, nyár elején érlelnek magot,
  ún. tipikus gabona gyomok. Az optimális csírázási
  homérséklet alacsony, 4-8 C. Kettos
  alkalmazkodásúak, hosszabb életuek, gyökérzetük
  erosebb, a nagyobb szárazságot is elviselik. A
  telet csíranövény és mag alakban is átvészelik.
  Pl. pipacs, búzavirág, mezei szarkaláb, rozsnok
  fajok, konkoly, kamilla, pipitér fajok, ragadós
  galaj, poloskafu, vetési hérics, mezei boglárka,
  parlagi ecsetpázsit, bükköny fajok, nagy
  széltippan.

17

• T3- Tavasz végén csíráznak és nyár elején vagy
  osszel érlelnek magot. Optimális csírázási
  homérsékletük 8-14 C. Egyformán védekeznek a
  téli hideg és a nyári szárazság ellen. Tavaszi
  gabonagyomok, közel állnak a T4-hez, de a
  kapásokban, kukoricában is tömegesek. Pl.
  vadrepce, repcsényretek, hélazab, mezei árvácska.
  Gyökér herbicidek hatására a T2 és T3 csoport
  szinte teljesen eltunhet, a levélen át felveheto
  készítményekkel szemben több toleráns, rezisztens
  faj van.
• T4- Tavasszal kelnek, nyár utolján érlelnek
  magot, ún. nyárutói egyévesek. Optimális
  csírázási homérséklet 18-30 C. A nyári
  szárazságot jól elviselik, de a legkisebb hidegre
  is elfagynak, a 0 C-ot sem viselik el. A tél
  ellen mag állapottal védekeznek. Pl. varjúmák,
  szorös disznóparéj, fehér libaparéj, tarló
  tisztesfu, lapulevelu keserufu, szulák keserufu,
  parlagfu, ebszolo, maszlag, betyárkóró, ebszékfu,
  kakaslábfu, fakó muhar, szerbtövis, gombvirág,
  keszegsaláta, kövér porcsin, vadköles.

18
II. HT - HEMITHEROPHYTA (kétévesek, planta
biennis)

• Az elso évben csak tolevélrózsát fejlesztenek, a
  generatív szervek csak a második évben fejlodnek
  ki. Van egyéves alakjuk is. Tavasszal késon
  kelnek, nyáron megerosödnek, nagy tolevélrózsát
  és eros raktározó gyökeret fejlesztenek. A
  következo évben még a nagy nyári szárazság elott
  érlelnek magot. Az egyik telet mag, a másikat
  levélrózsás alakban élik át. Életükben egyszer
  virágoznak és teremnek, majd elpusztulnak. Pl.
  bókoló bogáncs, nagy bojtorján, vadmurok,
  somkóró. Elofordulásuk foleg parlagokon,
  legelokön.

19
ÉVELO NÖVÉNYEKGEOPHYTA

• Az áttelelo szár vízszintes, tarack vagy rhizóma,
  rajta rügyek vannak, melyek a növény terjedését
  szolgálják. A legnehezebben irható növények.
• G1- Rizómás vagy tarackos fajok szártarackos
  fajoknak is nevezzük. Feladata a raktározás, a
  tarackon csomók vannak, pikkelylevelek, mely
  alatt rügyek találhatók. Követik a nedves talajt,
  a tarackok emeletes elhelyezkedésuek. Pl.
  zsurló, martilapu, fenyércirok, vidra keserufu,
  tarackbúza, csillagpázsit, nád.
• G2- Gumós fajok, a földbeli szár a raktározásra
  módosult, helyenként megvastagszik, a közbülso
  részek évenként elpusztulnak. Írtásuk nehéz. Pl.
  mocsári tisztesfu.
• G3- Szaporító gyökeres fajok, gyökértarackos vagy
  tarackszeru gyökeru fajoknak is nevezzük. A
  fogyökéren és a gyökérágakon is találhatók
  járulékos és rejtett rügyek, s a gyökér minden
  részébol képes új növényt fejleszteni. A rügyek
  elhelyezkedése rendszertelen, vagy mindenütt
  található, vagy csak a talaj legfelso rétegében.
  A gyökerek mindig lehatolnak a nedves
  talajrétegekig. Gyorsan szaporodnak, föld alatti
  részeik raktároznak is. Pl. folyófu, útszéli
  zsázsa, szeder, mezei aszat, sövényszulák.
• G4- Hagymás fajok, hagymával, sarjhagymákkal
  terjednek. Jelentoségük kicsi, megjelenésük
  általában rossz talajmuvelésre, a talajmunkák
  elmaradására utal. Pl. madártej, tyúktaréj,
  üstökös gyöngyike.

20
HEMIKRYPTOPHYTA

• Az áttelelo szerveik függolegesek, a talaj
  felszínén tolevélrózsa van, vagy a talajban nem
  mélyen helyezkednek el. Általában vegetatív úton,
  önállóan nem képesek szaporodni.
• H1- Bojtos gyökeruek sem a föld alatti, sem a
  föld feletti rész nem képes szaporodni, a
  gyökéren nincsenek járulékos rügyek. Pl.
  gólyahír, angolperje, réti boglárka. Nedves
  réteken fordulnak elo, ill. pillangósokban és
  szoloben.
• H2- Indás évelok a földön fekvo szár a csomókon
  legyökerezik és tolevélrózsát fejleszt. Pl.
  fehér here, sovány perje, libapimpó.
• H3- Karógyökeruek, melyek feldarabolva
  szaporodásra képesek. Rügyeket, ill. rejtett
  rügyeket viselnek, talajmunkát rosszul turik.
  Pl. tarka koronafürt, sarlófu, nadályto,
  pitypang, katángkóró, fehér mécsvirág.
• H4- Karógyökeruek, melyek feldarabolva sem
  képesek szaporodásra. A karógyökereken nincs
  rügy, a szántóföldön nem életképesek. Pl.
  tövises iglice, mezei iringó, vadrezeda.
• H5- Ferde rhizómások, melyek feldarabolva
  szaporodnak. A gyökértörzs rövid, a rügy a
  csúcson található. Pl. lándzsá útifu, nagy
  útifu, fekete üröm.

21
HERBICIDEK HATÁSKIFEJTÉSÉNEK HATÁSMECHANIZMUSÁNA
K SAJÁTSÁGAI
22

• Hatásmechanizmus a szer növénnyel való
  érintkezésétol a tünetek megjelenéséig lejátszódó
  folyamatok összessége.
• Fázisai a következok
• A. A herbicid bejutása a növénybe (abszorpció,
  penetráció)
• B. A herbicid mozgása a növényben
  (transzlokáció) és eljutása a hatáskifejtés
  helyére
• C. A herbicid hatáskifejtésének módja
• D. Tünetek megjelenése a növényen,
  szimptomatológia

23

• Gyökéren keresztül felszívódás függ a dózistól,
  a talaj víztartalmától, a humusz és
  agyagtartalomtól, az agyagásvány fajtájától, a
  csapadéktól, az oldékonyságtól. Nem csak a
  gyökér, hanem a növény földbeni része is felveszi
  a herbicidet.
• A csírázásgátló herbicideket a csírázó magvak
  veszik fel, valószínuleg a víz és ionfelvételhez
  kapcsolódva, passzív módon jutnak be. A gyökéren
  át történo felvétel könnyebb, mint a levélen át
  történo behatolás. A gázhatású szerek gázfázisban
  jutnak be, a növekedési rendellenességet okozók
  felvétele viszont aktív módon történik.
• Felvétel levélen, száron keresztül a
  hatóanyagnak át kell hatolnia a sejtfalakon, ill.
  az epidermiszt borító kutikulán. Ennek a falnak
  az áthatolása a legnagyobb probléma. A kutikulán
  át behatoló herbicidek ált. olajokban
  emulgeáltak, a légréseken (sztómákon) behatoló
  herbicidek rendszerint csak vizes hordozókban
  oldottak. A sztómákon át történo behatolást a
  páratartalom is befolyásolja. A száron keresztül
  felvett herbicid mennyisége kevesebb ugyan, de
  gyorsabban bejut a szállító rendszerbe.

24
Herbicidek hatáskifejtése a sejtek alapveto
fiziológiai-biokémiai folyamatait gátolják, vagy
erosen módosítják.
25
Fotoszintézist gátló herbicidek hatáskifejtése
(triazinok, karbamidok)

• A fotoszintézis folyamatának három alapveto
  szakasza van
• 1. A zöld pigment rendszer abszorbeálja a
  napsugár energiáját. Az ütközo foton egy molekula
  elektronját gerjeszti, elektron-kibocsátás
  történik. A kibocsátott elektronok egy része
  visszaesik az üres helyre, ezt jelzi az ismert
  vörös fluoreszcencia jelenség, a klorofill fényt
  bocsát ki. Az elektronok nagyobb része
  bekapcsolódik a fotoszintetikus foszforilálásba.
• 2. A napsugár energiájának kémiai energiává
  történo átalakítása Az asszimilációs oxigén a víz
  fotolízise (Hill reakció) során szabadul fel.
• 3. A széndioxid megkötése és redukálása, az un.
  sötét reakció, de itt nincs szerepe a
  herbicideknek.
• A legtöbb fotoszintézist gátló herbicid a víz
  fotolízisét gátolja. Az újabb kutatások szerint a
  hatás komplex jellegu, szinte valamennyi élettani
  és szövettani funkció rendellenessé válik. Erosen
  fitotoxikusak a karbamid származékok, a
  triazinok, uracilok, az amidok, a pyrazon, a
  fenmedifam.

26
Triazin típusú gyomirtó szerek

• Az ún. fotoszintézis gátló herbicidek
  csoportjának jellegzetes képviseloi. Alapvetoen
  gyökéren keresztül szívódnak fel (kismértékben
  levélen is). Hatáskifejtéshez 20-30 mm csapadék
  kell 2 héten belül. Ált. pre szerek, de egyes
  hatóanyagok poszt kezelésre is használhatóak.
  Elsosorban magról kelo kétszikuek ellen
  hatásosak.
• metribuzin Sencor 70 WG (burgonya, paradicsom,
  poszt is burgonya, paradicsom, szója, borsó)
• metamitron Goltix 70 WG (cukorrépa pre és poszt
  is)
• Tornado (cukorrépa)
• Goltix 90 WG (cukorrépa)
• terbutilazinS-metolaklór Gardoprim Plus Gold
  (kuk., cirok, napraforgó)

27
Karbamid típusú gyomirtó szerek

• Tipikus talajon, gyökéren keresztül ható foképpen
  preemergensen kijuttatható szerek (néhány
  állományban is) általában kombinációban
  egyszikuirtó spektrumú szerekkel. Hatáshoz
  csapadék kell (15-20 mm/2 hét). A hatékonyságot
  javítja még az egyenletes kijuttatás, aprómorzsás
  talajszerkezet. Lejtos, laza talajon a lemosódás
  topusztulást is okozhat. Csak 2 szervesanyag
  feletti talajon használható. Egy vegetáción belül
  lebomlanak. Jellemzo tünete a levelek szélétol,
  csúcsi részétol kiinduló klorózis, majd a levelek
  barnulása következtében a gyomnövény pusztulása.
• Fitotox veszély linuron-kétsziku kultúrákra,
  gabonára, kukoricára sodródva leperzseli, egyes
  kertészeti kultúrát kipusztítja
• izoproturon- egysziku kultúrnövények
  károsodhatnak (gabona 4-6 leveles állapotától a
  bokrosodás végéig), a csírázó, 1-3 leveles búza
  károsodhat, fagy v. magas homérséklet
  károsíthatja a búzát, tünete a levélszáradás.
• linuron Afalon Disperzion (napraforgó,
  kukorica, magrépa, bab, borsó, szója, lucerna,
  alma, szologt2, hagyma pre-post, gyökérzöldség
  post)
• -izoproturon Izoron 500 SC (oszi búza, oszi,
  tavaszi árpa)

28
A légzést mérgezo herbicidek hatáskifejtése

• A légzés folyamatában a szénhidrát molekulában
  megkötött energia enzimatikus úton szabadul fel,
  miközben a szénhidrát vízre és széndioxidra
  bomlik. Több lépcsos folyamat, legalább 50 enzim
  vesz részt benne, a mitokondriumokban játszódik
  le. A gátlás a mitokondriumokban történik, s bár
  a szénhidrogének elégése megtörténik, nem
  keletkeznek nagy energiájú ATP vegyületek, a
  légzési lánc szétkapcsolódik, energia nem
  halmozódik fel, hanem ho formájában elvész
  (állati és emberi szervezetben is fokozódik a ho
  termelése, - lázas állapot!).
• Tipikus légzésmérgek a DNOC, a DNBP-acetát, de az
  éter csoport tagjai is hasonlóak. A brómfenoxim a
  fotoszintézist is gátolja, de a prometrin is hat
  a mitokondriumokra.

29
Egyéb csoportok

• A növekedési pontokra, a merisztémák osztódására
  ható herbicidek (fenoxi-alkán-karbonsavak,
  aril-oxi-fenoxi-propionátok) a hormonrendszerre
  ható (hormonhatású) herbicidek.
• Jellemzoi Az egysziku növények az aktív
  növekedésen kívüli idoszakban, a kétszikuek
  viszont mindig érzékenyek. A növény bármilyen
  szervén keresztül képes felvenni képes felvenni,
  vagyis felszívódó, szisztemikus anyagok. A
  készítmények levélherbicidként érvényesítik
  legjobban a hatékonyságot, de rövidebb
  tartamhatásuk talajra is van. A lepermetezett
  levelek eltorzulnak, kanalasodnak, csalánosodnak,
  egyszikueknél dárdaszeruen összepödrodnek. A szár
  elhajlik, görbül, a hajtáscsúcs megcsavarodik.
  Nem képodik új levél és új oldalhajtás sem. A
  fohajtás nem no. A pusztulási folyamat körülbelül
  1-2 hétig tart.
• Hormonhatású herbicidek Dezormon (2,4-D), U 46
  M Plus 750 SL (MCPA) Banvel 480 S (dikamba),
  Ikarus (aminopiralid, klopiralid, pikloram),
  Lontrel 300 (klopiralid)

30
Egyéb csoportok

• Az ALS, azaz az acetolaktát szintáz muködését
  gátló herbicidek (szulfonil ureák, imidazolinok).
  
• Jellemzoi Foleg levélen, hajtásokon keresztül
  jut be a növénybe, de van gyökérzeten keresztül
  felveheto hatóanyagok is, melyek szár és
  gyökérirányba is szállítódnak. Az ALS gátlás
  hatására s növény fokazatosan elpusztul, a
  leveleken fellépo színelváltozások ezt jól jelzik
  (nekrózis, sárgulás, antociánosodás). A
  sejtosztódásban is zavarok lépnek fel, ez a
  fiatal levelek csúcsi részén jelentkezik, az új
  gyökerek képzése gátolt.
• ALS gátló herbicidek Secator OD
  (amidoszulfuron, jodoszulfuron-metil-nátrium,
  mefenpír-dietil), Milagro 040 SC (nikoszulfuron),
  Pulsar 40 SL (imazamox)
• A karotinoid bioszintézisét gátolják (pl. a Racer
  (fluorkloridon), Command 48 EC (klomazon)), a
  növényeken klorotikus tüneteket okoznak, majd a
  növények tápanyagkészletüket elhasználva
  elpusztulnak.

31
Deszikkálás, defóliálás

• A betakarítás elosegítésére, a szárítási
  költségek csökkentésére vegyszeres kezelések
  végezhetok, melyek eredményeként a növények a
  természetes folyamatokhoz képest gyorsabban és
  nagyobb mértékben veszítenek vizet, egyszerre
  érnek be, zöld részeik és az esetleges
  gyomnövények leszáradnak, a betakarítás
  zavartalanul elvégezheto, a termény tárolható.
• Az erre használható totális, perzselo herbicidek
  két csoportba sorolhatók az aromás aminosavak
  bioszintézisét gátolja a glifozát, az ammónium
  anyagcserét zavarja meg a glufozinát.
• A felszívódó, szisztemikus hatású glifozátot a
  növények felveszik és így eljutnak a legtávolabbi
  föld feletti és föld alatti részekbe is.
• A felvétel levélen keresztül történik és innen
  transzlokálódik a gyökerekbe.
• Hatásukat lassan fejtik ki, ez 2-3 hét is lehet,
  öregedésben, törpe növésben, levél és
  hajtásbarnulásban nyilvánul meg.
• Nehezen irtható évelokre kiváló hatással bír
  emelt dózissal.
• pl. Glialka 480 plusz, Glialka Star, Roundup
  Forte, Roundup Mega

32
Deszikkálás, defóliálás

• A kontakt hatású glufonizát-ammónium és néhány
  alkil-foszfonát származék a növények zöld részeit
  szárítja le, vízleadást idéz elo. Hatáskifejtés
  eltéro mértéku, de gyors, a kezelést a tervezett
  betakarítás elott 1-2 héttel el kell végezni. A
  táblán a betakarítást zavaró gyomnövények föld
  feletti részeit leperzseli.
• Finale 14 SL glufozinát-ammónium (gyümölcsös,
  mezogazdaságilag nem muvelt terület)
• Zopp glufozinát-ammónium (repce, napraforgó,
  borsó, szója)
• 25 C alatt, 50 relatív páratartalom felett,
  elgyomosodott területen is alkalmazható, 0,3-0,4
  kg/ha, elvileg minden növényfaj érzékeny, de
  elofordulhat olyan fejlodési stádium, amikor
  túlélik
• Kontakt, perzselo hatással bírnak a
  fotoszintézist gátló herbicidek közül a
  bipiridillium hatóanyagok. Ezek magról kelo
  fiatal növények állománykezelésére alkalmasak,
  viszont az évelo, kelloen életeros, tarackos
  növények ellen csak idoleges hatást mutatnak.
• Reglone, Reglone Air diquat-dibromid (burgonya,
  lucerna, herefélék, szója, borsó stb.)

33
Kombinált hatóanyagú gyomirtó szerek

• Két vagy több, egymás hatásspektrumát általában
  kiegészíto hatóanyagok gyári kombinációi.
• Magról kelo kétsziku gyomnövények alapvetoen
  egysziku spektrumú hatóanyag kombinációja
• pl. Gardoprim Plus Gold (terbutilazin, S-
  metolaklór ) triazinkloracetamid
• Magról kelo és évelo kétsziku gyomnövények
  alapvetoen egysziku spektrumú hatóanyag
  kombinációja
• pl. Genius WG (aminopiralid, floraszulam,
  piroxszulam) hormonhatásúALS gátló
• Magról kelo és évelo kétsziku gyomnövények elleni
  hatóanyag kombináció
• Lintur 70 WG (dikamba, triaszulfuron)
  hormonhatásúALS gátló
• Folar 525 SC (II.) (terbutilazin, glifozát)
  triazin totális, perzselo hatóanyag kombináció
  a 3 évet betöltött alma és szolo ültetvényben
  alkalmazható, a terbutilazin biztosítja a
  tartamhatást a totális herbicid mellett

34
Speciális egyszikuirtó szerek

• Poszt, kétsziku kultúrnövényekben vagy üres
  területen egyszikuek ellen
• Hatás lassú 14-21 nap, tarnszlokálódók,
  növekedési pontok elbarnulása, viznyosödés,
  klorózis, antociánosodás, elszáradás
• Dózis kisebbek-magról kelok ellen,
  magasabbak-évelok ellen (tarackbúza,
  csillagpázsit, nád), az évelok ellen 10-15-30
  cm-es állapotban a leg hatékonyabb
• A kultúrnövény fejlettsége nem meghatározó
  (szuperszelektívek a készítmények)
• Poaceae családra hatnak, hagymásra nem
• Lehetoleg ne használjuk kombinációban más
  szerekkelvigyázni a kijuttatáskori idojárásra
• ÉVI ált. elég hosszú40-120 nap

35
Speciális egyszikuirtó szerek

• Pantera 40 EC (40 g/l quizalofop-p-tefuril)
• Focus Ultra (100 g/l cikloxidim)
• Agil 100 EC (100 g/l propaquizafop) ÉVI 90 nap
• Fusilade Forte (150 g/l fluazifop-P-butil) ÉVI 56
  nap
• Targa Super (quizalofop-P-etil) ÉVI 0 nap