A Duna-K

1
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a
Kárpát-medencében és gazdasági jellemzoi
A Magyar Regionális Tudományi Társaság III.
Vándorgyulése

• Dr. (habil) Pál Ágnes
• foiskolai tanár
• HUNGARY, SZTE JGYTFK
• Sopron, 2005. november 24-26.

2
Vázlat

• Történelmi háttér
• Az eurorégió kialakulásának lehetoségei
• A DKMT és a szomszédos eurorégiók
• A DKMT Eurorégió társadalmi-gazdasági jellemzoi
• Aktuális paraméterek - Szeged mint
  régióközpont (?)
• Következtetések

3
Történelmi háttér
A kutatási terület elhelyezkedése a Magyar
Királyság területén
4
A Kárpát-medence szerkezeti egységei
5
Hipotetikus eurorégiók a Kárpát-medencében
6
(No Transcript)
7
(No Transcript)
8

A DKMT Eurorégió kialakulásának elozményei
1995 decemberben született meg az a megállapodás,
amelyben a hangsúlyozott cél a gazdasági
együttmuködés erosítése volt Szeged, Temesvár és
Újvidék, tehát a régió 3 legnagyobb városa
között. Ezen a megállapodáson alapult egy évvel
késobb a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió
hivatalos megalakulása. Speciális helyzetet
jelentett, hogy a 3 ország (Magyarország, Románia
és Szerbia-Montenegro) gazdasági fejlettsége
különbözo szinteken áll az európai integrációs
folyamatban.
9

A DKMT Eurorégió jellemzo társadalmi-gazdasági
adatai
A területe 77 461 négyzetkilométer A közös határ
hossza 590 kilométer A régió lakosainak száma 5,8
millió
x.
Népességszám a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban
10

A DKMT Eurorégió jellemzo társadalmi-gazdasági
adatai

A foglalkoztatottsági szerkezet
11

A DKMT Eurorégió jellemzo társadalmi-gazdasági
adatai
A munkanélküliek száma a Duna-Körös-Maros-Tisza
Eurorégióban 1998-2000.
x.
12

A DKMT Eurorégió jellemzo társadalmi-gazdasági
adatai

A mezogazdasági muvelési ágak szerinti megoszlás
13

A DKMT Eurorégió jellemzo társadalmi-gazdasági
adatai
A vállalkozások száma és a vállalkozási formák a
Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióban.

14
Szeged mint régióközpont (?)

• Szeged 1246-ban nyerte el városi rangját.
  1498-ban lett szabad királyi város.
• 1921-tol egyetemi centrum.
• 1923-tól püspöki székhely.
• A második világháború után kevéssé érinti a
  szocialista iparosítás, a felsooktatásnak
  köszönhetoen kialakul a gazdasági növekedéshez
  szükséges szellemi háttér.
• Lendületes fejlodés az 1960-as évektol
  tapasztalható.

15
Az 1990-es évek folyamatai azt jelzik, hogy
Szeged jövobeni regionális funkciórendszerében
nem csupán a hagyományos dél-alföldi központ
szerepkör lesz a meghatározó. Kialakul egy olyan
regionális kapcsolatrendszerbol adódó, központi
szerepkör, amelyben a kapcsolatok többsége a
Szeged-Békéscsaba-Arad-Temesvár-Szabadka-Újvidék
térségben, tehát részben egy tágabb nemzetközi
térben muködik.
16
(No Transcript)
17
(No Transcript)
18
Következtetések
A DKMT Eurorégióban a perifériákra jellemzo
fejlodési tendenciák érvényesülnek. A fejlodo
régióban a versenyképesség mint potenciális
lehetoség jelenik meg. A lehetoséget elsosorban
nem a kemény eroforrások (mezogazdaság, ipar),
hanem inkább a puha eroforrások (kultúra,
népszokások, kereskedelem, oktatás) képviselik. A
humántoke alkalmas a tudásigényes ágazatok
telepítésére, ám ez csak a helyi tradíciókra,
háttértudásra épülhet. Az infrastruktúra
fejlesztése elmaradhatatlan. A felzárkózáshoz a
Európai Unió pályázati projektjei nyújtanak
segítséget.
19

• Köszönöm a figyelmet!