K

1
Környezethez való jog

• Bándi Gyula

2
Elvi alapozás

• European Christian Environmental Network,
  amelynek 2005-ös jelentésében olvashatjuk a
  következoket A keresztény tradíciók rendkívül
  gazdagok annak leírásában, mi az ember szerepe és
  felelossége a Teremtés kapcsán. Neveznek minket
  teremtményeknek, szolgáknak, pásztoroknak,
  prófétáknak, királyoknak és együttmuködoknek. Fel
  kell ismernünk az emberi uralom által okozott
  károkat. Tudnunk kell, hogy Isten minden
  embernek, akit az Isten képére és
  hasonlatosságára teremtett, olyan felelosséget és
  szerepet adott, hogy a teremtés papjai legyenek
  és az Isten munkatársai (Teremtés könyve 128)
  A természeti eroforrások kezelése során, amikor
  azokat emberi árukká és szolgáltatásokká
  alakítjuk, elvesszük Isten ajándékát és
  elfogadjuk az ennek átalakításában megjeleno
  felelosségünket.

3
Elvi alapok

• közjó,       teremtett világ  élet,
• jólét/jól-lét            megóvása,                
  emberi
• teljessége            társörökös                 m
  éltóság,
• emberi jogok
• ? ? ?
• jog az egészséges környezethez
• kötelezettség annak megorzésére

4

• Alapveto félreértést látunk, a Biblia szavainak
  (hajtsátok uralmatok alá) kiforgatását
• Valójában ugyanis az uralom, melyet a Teremto
  az emberre bízott, nem abszolút hatalom, sem a
  használni és visszaélni vele szabadságáról
  nincs szó, sem a dolgokkal nem rendelkezhet kénye
  kedve szerint.
• (EVANGELIUM VITAE II. János Pál pápa enciklikája,
  1995)

5
MKPK 2008

• 169. A környezet megóvása több, mint a jelen és
  a jövo generációk méltó életkörülményeinek
  biztosítása, hiszen az ember Istennel, az
  emberekkel és a teremtett világgal való
  kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet
  megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi
  méltóság védelme és elomozdítása.

6
Etikai alapok

• XXIII. János papa Pacem in Terris (1963)
  Enciklikája
• 55. Továbbá a közjóban benne kell lennie
  mindannak, ami az egyes nemzeteket egyenként
  megilleti 56. Másrészt ez a jó természeténél
  fogva szükségessé teszi, hogy az állam minden
  polgára részesüljön belole, bár különbözo
  mértékben, tekintetbe véve a polgároknak hivatali
  beosztását, érdemeit és állapotát. A közjó
  gondolatának egyik értelmezése mára közös
  örökségként (korhuen common heritage vagy common
  concern of humanity) jelenik meg.

7

• 41. A mai ember úton van személyiségének mind
  teljesebb kibontakoztatása és jogainak egyre
  teljesebb fölismerése és biztosítása felé. ... Az
  Egyház tehát a rábízott evangélium erejével
  hirdeti az emberi jogokat, s elismeri és nagyra
  értékeli a mai kor dinamizmusát, mellyel e
  jogokat mindenütt sürgetik. Ezt a folyamatot
  mindenesetre az evangélium szellemével kell
  átitatni, és meg kell óvni a hamis autonómia
  minden fajtájától. Kísért ugyanis az a vélemény,
  hogy személyünk jogait csak akkor birtokolhatjuk
  teljes mértékben, ha függetlenítjük magunkat az
  isteni törvény minden eloírásától. Csakhogy ez az
  út a személy méltóságának nem a megorzéséhez,
  hanem megsemmisüléséhez vezet.
• ...
• 69. Isten a földet minden kincsével együtt
  minden ember és minden nép használatára rendelte.
  Ezért a teremtett javaknak méltányos arányban
  kell eljutniok mindenkihez a szeretettol kísért
  igazságosság vezetése mellett. ... Az embernek
  tehát, amikor a teremtett javakat használja, úgy
  kell tekintenie jogosan birtokolt vagyonát, hogy
  az nemcsak a sajátja, hanem egyúttal közös is,
  abban az értelemben, hogy ne csak önmagának,
  hanem másoknak is hasznára lehessen.
• (GAUDIUM ET SPES VI. Pál, 1965)

8

• Sollicitudo rei Socialis enciklika II. János Pál
  pápa enciklikája, 1987
• 33.... A valódi fejlodés és az emberi jogok
  közötti belso kapcsolat a fejlodés erkölcsi
  összefüggéseit is elotérbe állítja az ember
  valódi felemelkedése, amely megfelel természetes
  és történelmi hivatásának, nem szorítkozhat
  csupán a javak és szolgáltatások boségére, a
  technikai felkészültségre, amelyet
  infrastruktúrának nevezünk.
• 34. A fejlodés erkölcsi jellege nem tekinthet el
  a teremtmények tiszteletétol sem, amelyek a
  látható természetet alkotják,... Az általunk
  javasolt egyetértés tehát a békéhez és a
  fejlodéshez vezeto út.

9

• 1990. évi Béke Világnapi Üzenet II. János-Pál
  pápa - Békesség a Teremto Istennel, Békesség az
  egész teremtett világgal
• 7. Az élet, és mindenekelott az emberi
  méltóság tisztelete az alapveto vezérlo elve
  mindenfajta egészséges gazdasági, ipari vagy
  tudományos fejlodésnek. ...
• 9. Manapság egyre eroteljesebben vetodik fel az
  egészséges környezethez való jog, amely a
  megújított Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának
  részét kell képezze. ...
• 13. A modern társadalom nem lesz képest megoldást
  találni az ökológiai válságra, hacsak komolyan át
  nem gondolja egész életformáját.

10

• 2. Az emberi méltóságnak transzcendens értéke
  van... Az egyéni jó elosegítése a közjót
  szolgálja ... egyrészt az emberi jogokat meg kell
  gyökereztetni a különbözo kultúrákban, s másrészt
  jogi megformálásukat úgy kell elmélyíteni, hogy
  az biztosítsa ezek betartását.
• 4. Az elso az élethez való alapveto jog
• Ezen belül érdekesség a genetic engineering.
• Minden eroszakot vissza kell utasítani, a
  fegyveres összetuzéstol a természeti környezet
  elleni esztelen eroszakot is.
• (II. János Pál pápa üzenete a Béke Világnapja
  alkalmából az emberi jogok tisztelete az igazi
  béke titka, 1999. január 1.)

11

• XVI. Benedek pápa Caritas in Veritate enciklikája
  (2009)
• 23. ... Ki kell azonban mondanunk, hogy a csupán
  gazdasági és technológiai szempontú fejlodés nem
  elégséges. A fejlodés közvetlenül érinti az
  emberi jogokat is, amelyek hangsúlyozása alapveto
  szükséglet, túlhangsúlyozása, illetve egyoldalú
  megközelítése azonban félrevezet, hiszen jog
  kötelezettség nélkül nem létezik 43. ... A
  jogok eltúlzása a kötelességek mellozésébe
  torkollik. ... Az enciklika külön fejezetben a
  negyedikben foglalkozik a környezetvédelemmel
  is, így a fentebb a fenntartható fejlodés
  kulcsaként kiemelt generációs méltányossággal -
  48. ... nyitottnak kell lenniük arra a
  nemzedékek közötti szolidaritásra és
  igazságosságra, ... Tanulságos az a
  figyelmeztetés is, ami szerint 51. Az a
  viselkedési minta, amely alapján az ember a
  környezettel bánik, befolyással van arra a
  viselkedési módra is, ahogyan önmagával bánik, és
  viszont. ...

12

• 2013-as béke világnapi üzenet (XVI. Benedek)
• 4. Az élettel szembeni minden támadás,
  különösen a kezdetekre nézve, helyrehozhatatlan
  károkat okoz a fejlodésnek, békének és
  környezetnek. 5. Egyre inkább elismerik, hogy a
  fejlodés új modelljére van szükség, amint a
  gazdaság új felfogására is. Mind az integratív,
  fenntartható fejlodés, amely szolidaritáson és a
  közjón alapul, megköveteli a javak és értékek
  tisztességes rendszerét, amelyet Istenre, mint
  végso hivatkozási pontra nézve alakítunk ki.
  

13
Etikai alapok a bosi ítéletben

• Gabcikovo-Nagymaros ítélethez a Bíróság alelnöke,
  Weeramantry különvéleménybol emelünk ki egy-két
  gondolatot, Másoknak ártalmat nem okozni és
  ebbol adódóan sic utere tuo ut alienum non laedas
  - központi fogalom ez a buddhizmusban. Ugyanakkor
  jól átültetheto volt a környezetvédelmi
  megközelítésre. Az alienum-ot a buddhizmus
  ebben az összefüggésben a jövo nemzedékekre,
  valamint az emberen túl a természeti rend egyéb
  összetevoire is kiterjesztené, hiszen a
  kötelesség buddhista felfogásának hihetetlenül
  nagy a terjedelme. Számos más példát követoen
  megállapítja A hagyományos bölcselet, amely
  ösztönzést nyújtott az ókori jogrendek számára,
  képes volt az ilyen problémák kezelésére.

14

• Vasak 1979-es felosztása az emberi jogok három
  generációjáról mára alapveto igazsággá vált, ahol
  a harmadik generációs jogok vagy szolidaritási
  jogok lényege, hogy a gyors fejlodés
  következtében súlyosan sérülnek emberi értékek
• Kérdés, vajon ebben mit jelentenek a környezettel
  kapcsolatos jogok és mi sorolandó ide?

15
Elméleti megközelítések

• A Kiss-Shelton szerzopáros az emberi jogok és a
  környezetvédelem kapcsolatrendszerének négy
  variációját sorolja fel, hozzátéve, hogy ezek
  nagyrészt egymás kiegészítik
• az egyik lehetoség szerint a környezetvédelem
  hasznosítja a már meglévo emberi jogokat,
  amennyiben azok a környezetvédelmi célok
  eléréséhez relevánsak
• a másik lehetoség meglévo emberi jogi garanciákat
  és intézményeket vesz igénybe akkor, amikor a
  környezeti kár bekövetkezik ez jobbára erosen
  antropocentrikus megközelítésu
• a harmadik megközelítés megkísérel egy új,
  környezethez való jogot kialakítani, amely már
  nem csak antropocentrikus, hanem amelyben a
  fenntarthatóság is megtalálható
• végezetül a negyedik megközelítés a környezethez
  való nem annyira jog, mint inkább a kötelezettség
  oldalát emeli ki.

16

• Más szerzok kissé másként közelítenek (Michael R.
  Anderson)
• Három megközelítés lehetséges eloször, a
  meglévo jogokat csatasorba állítani a környezet
  érdekében másodszor, újraértelmezni a meglévo
  jogokat a környezeti szempontok beépítésével és
  harmadszor, új, kifejezett környezeti vonatkozású
  jogot alkotni. ...
• (a) Mobilizálni a meglévo jogokat...
• (i) polgári és politikai jogok ... létrehozunk
  hatékony jogi igényeket...
• (ii) gazdasági, szociális és kulturális jogok
  ... az emberi jól-lét tartalmi mércéin keresztül
  ...
• (iii) önrendelkezés joga
• (b) Újraértelmezni a meglévo jogokat ...
• élethez való jog, egészség, méltányos bánásmód,
  tulajdon ...
• (c) Új, kifejezett környezeti vonatkozású jog
• (i) Eljárási jogok ...
• (ii) Érdemi jogok ...

17

• Mások (Ole W. Pedersen) még egyszerubben nézik a
  kérdést két eros trend figyelheto meg a
  környezeti jogok tekintetében, Európában.
• Eloször, az eljárásjogi természetu környezeti
  jogok ... ECHR, Aarhus, EK politika és jog ...
• Másodszor ... az érdemi emberi jog a környezethez
  Európában óvatos és lépésenkénti eljárásban kerül
  elismerésre ...
• Tehát, a válasz arra a kérdésre, hogy a
  nemzetközi jogban e jog létezik-e, marad a
  következo még nem.

18

• Sot, már bontják is részekre a környezetvédelemmel
  kapcsolatos emberi jogokat
• élethez való jog
• egészséghez való jog
• vízhez való jog
• élelemhez való jog
• tulajdon/birtok
• lakás, fedél
• információ, társadalmi részvétel
• munka
• kultúra, családi élet
• oslakosok jogai
• méltányos bánásmód, megkülönböztetéstol való
  mentesség
• nok jogai
• gyermekek jogai

19
Linda Hajjar Leib, 2011
20
Konfliktusok?

• A két kérdéskör (emberi jogok és környezet
  Szerzo megjegyzése!) közös lényegük ellenére
  elkülönültek maradnak. A környezetvédelmet
  valószínuleg nem lehet teljesen az emberi jogok
  rendszerébe emelni anélkül, hogy az emberi jogok
  koncepcióját meg ne változtassuk, torzítva ezzel
  annak eredeti programját. (SHELTON, Dinah
  2006.)
• Konfliktusok
• egyén közösség
• ember környezet
• jelen - jövo
• jogok - kötelezettségek

21

• Egyszerubb valamilyen eszközszerepet
  feltételezni, legalább kétféle megközelítésben
• Az ILA Új-Delhi Nyilatkozata(2002) kiemeli AZON
  A VÉLEMÉNYEN vagyunk, hogy az emberi jogok
  rendszerének megvalósítása, amelyik magába
  foglalja a gazdasági, szociális és kulturális
  jogokat, a polgári és politikai jogokat és a
  népek jogait, a fenntartható fejlodés
  végrehajtásának központi kérdése.
• Ennek egy másik oldala, szinte ellenkezoje
  Weeramantry alelnök különvéleménye
• (b) A környezetvédelem mint nemzetközi jogi elv
• A környezet védelme szintén alapveto része az
  emberi jogok jelenleg érvényes doktrínájának,
  hiszen számos emberi jog, mint például az
  egészséghez, illetve az élethez magához való jog
  elofeltétele. Aligha szükséges ezt részletesebben
  kifejteni, mivel a környezetet ért károk az
  Egyetemes Nyilatkozatban és egyéb emberi jogi
  okmányokban említett összes emberi jogot
  csorbíthatják, illetve alááshatják.

22
Negyedik generáció?

• Európa Tanács Parlamenti Közgyulése (2009)
• 12. Manapság tanúi vagyunk annak, amit az
  alapveto jogok negyedik generációjának
  nevezhetünk, vagy a jogok és kötelezettségek
  generációjának, amelyek a jövo társadalmára
  vonatkoznak. Ez egyszeruen csak a generációk
  közötti szolidaritás.
• CARITAS IN VERITATE, XVI. Benedek pápa
  enciklikája, 2009
• 43. A jogok eltúlzása a kötelességek
  mellozésébe torkollik. A kötelességek
  behatárolják a jogokat, mert olyan antropológiai
  és etikai keretekre figyelmeztetnek, amelyek
  igazságába az utóbbiak is beilleszkednek, ezért
  nem válnak önkényessé. Így a kötelességek a
  jogokat erosítik és mintegy a jó szolgálatában
  vállalt feladatként védelmet, támogatást kínálnak
  amazoknak.

23
A környezetért való felelosség

• 10. Az emberi méltóság elosegítése az egészséges
  környezethez való joggal összefügg, mert e jog
  rávilágít az egyén és a társadalom közötti
  viszony dinamikájára. ...
• A világ jelene és jövoje a Teremtés védelmétol
  függ, az ember és környezete közötti végtelen
  egymásra utaltság miatt. Az emberi jólétnek a
  környezetért érzett felelosség központjába
  helyezése a Teremtés védelmének legbiztosabb
  útja ez valójában ösztönzi az egyén
  felelosségét a természeti eroforrások és azok
  igazságos használata irányába.
• (II. János Pál pápa üzenete a Béke Világnapja
  alkalmából az emberi jogok tisztelete az igazi
  béke titka, 1999. január 1.)

24
Környezethez való jog az emberi jogok nemzetközi
rendszerében

• Három csoportra osztjuk a releváns nemzetközi
  dokumentumokat
• az emberi jogok hivatalos katalógusai ilyenek
  az ENSZ egyezségokmányok és európai emberi jogi
  konvenció nem tesznek közvetlen említést
• egyes, nem kötelezo ereju nemzetközi dokumentumok
  alapelvi szinten fogalmazzák meg a környezethez
  való jogot mint a Környezet és Fejlodés Riói
  Nyilatkozata (1992), amelyik 1. alapelvként
  mondja ki Az emberi lények állnak a
  fenntartható fejlodés gondolatainak
  középpontjában. Ok jogosultak az egészséges és
  produktív életre a természettel való
  összhangban.
• nem globális nemzetközi szerzodések,
  környezetvédelmi szólnak, kérdésekrol, de mint
  ilyenek, nem feledkezhetnek meg a környezethez
  való jogról sem. Aarhus-i Egyezmény (1998),
  preambuluma felismerve szintén, hogy
  mindenkinek joga van ahhoz, hogy egészségének és
  jólétének megfelelo környezetben éljen, továbbá
  mind egyénileg, mind pedig másokkal együttesen
  kötelessége a környezet védelme és javítása a
  jelenlegi és jövobeli generációk javára,.

25

• Az elso csoport legkiemelkedobb eleme az Emberi
  Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), amelynek 25.
  cikkét hozhatjuk összefüggésbe a környezettel
  Minden személynek joga van saját maga és
  családja egészségének és jólétének biztosítására
  alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen
  (including) élelemhez, ruházathoz, lakáshoz,
  orvosi gondozáshoz
• A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok
  Egyezségokmánya (1966)
• A Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya
  (1966)
• a Gyermekek Jogainak védelmérol szóló egyezmény
  (1989)
• Oslakosok Jogairól szóló Nyilatkozat (2007)
• 1981. évi Afrikai Charta 24. cikke szerint
  minden népnek joga van egy általánosan kielégíto
  környezethez, ami elonyös fejlodésükhöz. Az
  amerikai pedig az 1988-as San Salvador
  Jegyzokönyv, amelyik így fogalmaz 11. cikkében
  1. Mindenkinek joga van egészséges környezetben
  élni és a közszolgáltatásokhoz hozzáférni. 2. Az
  államok hozzájárulnak a környezet védelméhez,
  megorzéséhez és javításához.

26

• ENSZ 1972-es Stockholmi Környezetvédelmi
  Világértekezlete említette az 1.sz. alapelvben,
  amely - az életminoséget állítva középpontba egy
  fogyasztói társadalmi túlsúly ellenében -
  kimondja Az embernek alapveto joga van a
  szabadsághoz, egyenloséghez és a megfelelo
  életfeltételekhez egy olyan minoségu
  környezetben, amely emberhez méltó és egészséges
  életre ad lehetoséget, ugyanakkor pedig
  ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a
  jelen és jövo nemzedékek számára megóvja és
  javítsa. Jog és kötelezettség egységben, illetve
  a klasszikusnak mondható emberi jogok, mint
  kiindulási pont ezek jellemzik ezt a
  megközelítést.
• Riói Nyilatkozat 1. sz. alapelve megismétli a
  fentieket Az emberek állnak a fenntartható
  fejlodés középpontjába. Joguk van az egészséges
  és produktív életre a természettel harmóniában.
• 2002-ben, a Johannesburgi ENSZ csúcsértekezlet
  un. végrehajtási terve, megfelelve a
  csúcsértekezlet gyenge eredményének, ugyancsak
  nem tunik határozottnak a jogok tekintetében 5.
  Béke, biztonság, stabilitás és az emberi jogok és
  alapveto szabadságok tisztelete, ezek között a
  fejlodéshez való jog, valamint a kulturális
  sokféleség tiszteletben tartása,
  nélkülözhetetlenek a fenntartható fejlodés
  megvalósítása érdekében, illetve abban, hogy a
  fenntartható fejlodés mindenki elonyére válik.
• 2012, Rio20 csak megerosít mindent, újat nem
  tesz hozzá

27

• Környezet és Egészség Európai Chartáját (1989). A
  Charta kiindulási pontja a jogok és
  kötelezettségek egységén alapul, amelybol csak
  egyes részeket emelünk ki
• 1. Minden egyén jogosult
• az egészség és jól-lét elérheto legmagasabb
  szintjének megfelelo környezetre
• a környezet állapotáról, illetve a környezetet és
  egészséget várhatóan érinto tervekrol,
  határozatokról és tevékenységekrol való
  információra és tájékoztatásra
• a döntéshozatali eljárásban való részvételre.
• 2. Minden egyénnek felelossége a környezet
  védelméhez való hozzájárulás, saját maga és mások
  egészsége érdekében...
• 5. Minden kormány és közigazgatási hatóság
  kötelessége a környezet védelme és az emberi
  egészség javítása a joghatósága alá tartozó
  területen, és annak biztosítása, hogy a
  joghatósága vagy ellenorzése alatti területeken
  folyó tevékenységek nem károsítják más államokban
  az emberi egészséget. Ezen felül, mindegyiknek
  osztoznia kell a globális környezet megorzése
  iránit közös felelosségben.

28

• A nemzetközi dokumentumoknak harmadik nagy
  csoportja, mint az Aarhus-i Egyezmény, ami
  valójában a környezethez való jog védelme
  procedurális elemeinek jelentos részét
  biztosítja.
• Sajátos jogok jelennek meg Víz Világfórumon,
  különösen annak 2006.évi találkozóján, Mexico
  Cityben. Annak ellenére, hogy a konferencia végén
  elfogadott miniszteri nyilatkozat kifejezetten
  nem ismerte el ez a jogot, de az erre irányuló
  törekvések jogosságát igen. Ha pedig e kérdés
  természetjogi alapjait keressük, a Szentszék mint
  Isten ajándéka, a víz alapveto elem, amely
  nélkülözhetetlen a túléléshez, így mindenkinek
  joga van hozzá.
• Tájvédelmi Egyezmény, Európa Tanács, Firenze 2000

29
Európa

• Az Emberi Jogok Európa Konvenciója (1950)
• 8. cikk a magán- és családi élet tiszteletben
  tartásához való jog
• 1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és
  családi életét, lakását és levelezését
  tiszteletben tartsák.
• 2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben
  meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be,
  amikor az egy demokratikus társadalomban a
  nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország
  gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy
  buncselekmény megelozése, a közegészség vagy az
  erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és
  szabadságainak védelme érdekében szükséges.
• López Ostra kontra Spanyolország ügy (1994)
• Fadeyeva kontra Oroszország (2005) és mások
• 70. Ennek megfeleloen, a 8. cikkely érintettsége
  megállapításához a környezeti zavarással
  összefüggésben be kell bizonyítani, hogy eloször
  a felperes magánszférájába történt tényleges
  beavatkozás, másodszor, hogy a súlyosság bizonyos
  szintjét is elérték.

30

• Moreno Gomez ügy (2005)
• 53. A Konvenció 8. cikke az egyének jogait védi
  a magán- és családi élet tekintetében, az otthon
  és a levelezés kérdésében. Az otthon általában az
  a hely, amely fizikailag körülírható és ahol a
  magán-és családi élet fejlodik. Az egyénnek joga
  van otthonának tiszteletben tartására, nem csupán
  a tényleges fizikai terület vonatkozásában, hanem
  e terület csendes élvezetében. Az otthon
  tiszteletben tartásához való jog megsértése nem
  korlátozható konkrét vagy fizikai sérelmekre,
  mint egy arra fel nem hatalmazott személy
  belépése a személy otthonába, hanem olyan
  sérelmeket is takar, amelyek nem konkrétak és nem
  fizikaiak, mint a zaj, szennyezoanyag kibocsátás,
  szag vagy a zavarás más formája. Egy súlyos
  jogsértés a személy otthonának tiszteletben
  tartására vonatkozó jogát sértheti meg, mert
  megakadályozza az otthon elonyeinek élvezetében.
  
• 57. Jelen ügy nem a közigazgatási szervek
  beavatkozása jelent meg az otthon tekintetében,
  hanem ezek abbéli mulasztása, hogy nem léptek fel
  a kérelmezo jogainak harmadik személy általi
  megsértése ellenében. ...
• 62. Ezen körülmények között a Bíróság úgy
  találja, hogy az alperes állam nem teljesítette
  pozitív irányú kötelezettségét a kérelmezo
  otthonához és magánéletéhez való jogának
  biztosítása érdekében, a Konvenció 8. cikkét
  megsértve.

31

• A 2. cikk - élethez való jog releváns szövege
• 1. A törvény védi mindenkinek az élethez való
  jogát. Senkit nem lehet életétol szándékosan
  megfosztani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó
  bírói ítélet végrehajtása útján történik,
  amennyiben a törvény a buncselekményre ezt a
  büntetést állapította meg.
• A jegyzokönyv lényegi rendelkezése szerint - 1.
  Cikk tulajdon (birtok) védelme
• Minden természetes vagy jogi személynek joga van
  javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet
  tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez
  közérdekbol és a törvényben meghatározott
  feltételek, valamint a nemzetközi jog általános
  elvei szerint történik.
• Öneryildiz kontra Törökország eset (2002)
• A Konvenció 2. cikk 1. bekezdésének elso
  mondata értelmében az államnak nem csupán
  tartózkodnia kell az élet szándékos és illegális
  kioltásától, hanem biztosítania is kell az
  élethez való jogot általában, és egyes jól
  meghatározható esetekben mindez olyan
  kötelezettséget is ró az államra, amely szerint
  tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek a
  joghatósága alatt élok életének megóvásához
  szükségesek. (62.)

32

• Európa Tanács Parlamenti Közgyulése (2009)
  azóta világossá vált, hogy hiába (2010) -
  javaslatot tett a környezethez való jog
  kodifikálására Ennek megfeleloen a Közgyulés
  felhívja a Miniszterek Tanácsát, hogy készítsék
  el az Európai Emberi Jogi Konvenció kiegészíto
  jegyzokönyvét, elismerve az egészséges és élheto
  környezethez való jogot.  

33
EU

• Lisszaboni Szerzodés Alapjogi Charta IV. cím szól
  a szolidaritásról, a cím környezetvédelem, de a
  szöveg nem utal közvetlenül jogokra
• 37. cikk
• A magas színvonalú környezetvédelmet és a
  környezet minoségének javítását be kell építeni
  az uniós politikákba, és a fenntartható fejlodés
  elvével összhangban biztosítani kell
  megvalósulásukat.
• Krämer (2012) A 2000 végén elfogadott Charta
  nem hozta létre a tiszta környezethez való jogot.
  A 37. cikk annak megállapítására szorítkozik,
  hogy... Ez a rendelkezés meglehetosen
  félrevezeto,

34
Környezethez való jog és Magyarország

• Az 1976. évi II. törvény az emberi környezet
  védelmérol 2. (2) bekezdése a következoképpen
  fogalmazott Minden állampolgárnak joga van
  arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen.
• Az Alkotmány 1989. évi módosítása
• 18. A Magyar Köztársaság elismeri és
  érvényesíti mindenki jogát az egészséges
  környezethez.
• ...
• 70/D. (1) A Magyar Köztársaság területén
  éloknek joguk van a leheto legmagasabb szintu
  testi és lelki egészséghez.
• (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a
  munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az
  orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres
  testedzés biztosításával, valamint az épített és
  a természetes környezet védelmével valósítja meg.

35

• Az Alkotmánybíróság 28/1994. (V. 20.) AB
  határozata és a többiek
• III. 2. a) A környezethez való jog jelenlegi
  formájában nem alanyi alapjog, de nem is pusztán
  alkotmányos feladat vagy államcél, amelynek
  megvalósítási eszközeit az állam szabadon
  választhatja meg.
• III. 3. A környezetvédelemhez való jog
  mindezekkel szemben elsosorban önállósult és
  önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan
  sajátos alapjog, amelynek az objektív,
  intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó.
  A környezethez való jog az állam
  környezetvédelemre vonatkozó kötelességei
  teljesítésének garanciáit emeli az alapjogok
  szintjére, beleértve a környezet elért védelme
  korlátozhatatlanságának feltételeit is. E jog
  sajátosságai folytán mindazokat a feladatokat,
  amelyeket másutt alanyi jogok védelmével teljesít
  az állam, itt törvényi és szervezeti garanciák
  nyújtásával kell ellátnia.
• az állam nem élvez szabadságot abban, hogy a
  környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás
  kockázatát megengedje

36

• A határozat további fontos elemei
• Az állam kötelességeinek magukban kell
  foglalniuk az élet természeti alapjainak
  védelmét, és ki kell terjedniük a véges javakkal
  való gazdálkodás intézményeinek kiépítésére.
• A környezethez való jog érvényesítéséhez
  természetesen alanyi jogokat is kell alapítania a
  törvényhozónak, de ezekre az jellemzo, hogy
  többnyire csupán közvetetten függnek össze a
  környezetvédelemmel.
• A legszorosabb kapcsolat az élethez való joggal
  áll fenn.
• A környezethez való jog sajátossága abban áll,
  hogy alanya valójában az emberiség és a
  természet lehetne.
• A környezethez való jog az emberi élethez való
  jog érvényesülésének fizikai feltételeit
  biztosítja. Mindez a környezethez való jog
  jogalkotással való védelmének különös, más
  jogokéhoz képest fokozottan szigorú voltát
  követeli meg.
• a környezethez való jog védelmének eszközei
  között a megelozésnek elsobbsége van, hiszen a
  visszafordíthatatlan károk utólagos
  szankcionálása nem tudja helyreállítani az
  eredeti állapotot.

37

• 106/2007. (XII. 20.) AB határozat
• 3.2. Az Alkotmány 18. -ából és 70/D. (1)
  bekezdésébol azonban az következik, hogy ha az
  állam e törvényben egyszer már biztosította a
  magasabb védelmi szintet, akkor foszabály szerint
  nem léphet vissza, illetve csak akkor, ha annak
  kello súlyú alkotmányos indoka van. Kello súlyú
  alkotmányos indok más alapjog védelme vagy
  alkotmányos cél érvényesülése lehet

38
NEMZETI HITVALLÁS

• Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
• MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred
  kezdetén, felelosséggel minden magyarért,
  kinyilvánítjuk az alábbiakat
• ...
• Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló
  nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi
  nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a
  Kárpát-medence természet adta és ember alkotta
  értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelosséget
  viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és
  természeti eroforrásaink gondos használatával
  védelmezzük az utánunk jövo nemzedékek
  életfeltételeit.
• ...
• Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi
  méltóság.
• II. János-Pál (1991)
• 7. ... Az élet, és mindenekelott az emberi
  méltóság tisztelete az alapveto vezérlo elve
  mindenfajta egészséges gazdasági, ipari vagy
  tudományos fejlodésnek.

39
ALAPVETÉS

• N) Cikk (1) Magyarország a kiegyensúlyozott,
  átlátható és fenntartható költségvetési
  gazdálkodás elvét érvényesíti.
•  
• P) Cikk A természeti eroforrások, különösen a
  termoföld, az erdok és a vízkészlet, a biológiai
  sokféleség, különösen a honos növény- és
  állatfajok, valamint a kulturális értékek a
  nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme,
  fenntartása és a jövo nemzedékek számára való
  megorzése az állam és mindenki kötelessége.
•  Caritas in Veritate (XVI. Benede) 43. A
  jogok eltúlzása a kötelességek mellozésébe
  torkollik.
• Q) Cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság
  megteremtése és megorzése, valamint az emberiség
  fenntartható fejlodése érdekében együttmuködésre
  törekszik a világ valamennyi népével és
  országával.
•  

40
SZABADSÁG ÉS FELELOSSÉG

• II. cikk
• Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek
  joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a
  magzat életét a fogantatástól kezdve védelem
  illeti meg.
•  
• VI. cikk
• (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és
  családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó
  hírnevét tiszteletben tartsák.
• XIII. cikk
• (1) Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az
  örökléshez. A tulajdon társadalmi felelosséggel
  jár.

41
SZABADSÁG ÉS FELELOSSÉG

• XX. cikk
• (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki
  egészséghez.
• (2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését
  Magyarország genetikailag módosított élolényektol
  mentes mezogazdasággal, az egészséges
  élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés
  biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi
  ellátás megszervezésével, a sportolás és a
  rendszeres testedzés támogatásával, valamint a
  környezet védelmének biztosításával segíti elo.

42
SZABADSÁG ÉS FELELOSSÉG

• XXI. cikk
• Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki
  jogát az egészséges környezethez.
• (2) Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt
  törvényben meghatározottak szerint
  helyreállítani vagy a helyreállítás költségét
  viselni.
• (3) Elhelyezés céljából tilos Magyarország
  területére szennyezo hulladékot behozni.

43
AZ ÁLLAM

• Az alapveto jogok biztosa
• 30. cikk
• (3) Az alapveto jogok biztosát és helyetteseit az
  Országgyulés az országgyulési képviselok
  kétharmadának szavazatával hat évre választja. A
  helyettesek a jövo nemzedékek érdekeinek,
  valamint a Magyarországon élo nemzetiségek
  jogainak védelmét látják el. Az alapveto jogok
  biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai
  pártnak, és nem folytathatnak politikai
  tevékenységet.
• 38. cikk
• (1) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona
  nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és
  védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös
  szükségletek kielégítése és a természeti
  eroforrások megóvása, valamint a jövo nemzedékek
  szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti
  vagyon megorzésének, védelmének és a nemzeti
  vagyonnal való felelos gazdálkodásnak a
  követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.

44
Az AB és az Alaptörvény

• 44/2012. (XII. 20.) AB határozat - OKT szerepe
  Az Országos Környezetvédelmi Tanács véleményének
  kikérése azért is garanciális jelentoségu lett
  volna mint ahogy ezt korábban az AB hat.-ban az
  Alkotmánybíróság már megjegyezte (ABH 2000, 202,
  208.) , mert az egészséges környezethez való jog
  alkotmányos követelménye (Alkotmány 18. )
  betartásának megítélése egy ténykérdésre
  vezetheto vissza vizsgálandó, hogy a
  környezetvédelem jogszabályokkal biztosított
  szintje változik-e a jogalkotás következtében.
• 4. Módosítás után 13/2013. (VI. 17.) AB
  határozat
• 34 A korábbi határozatokban kifejtett érvek
  felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság mindig
  esetrol esetre, a konkrét ügy kontextusában
  vizsgálja.

45
16/2015. (VI. 5.) AB határozat

• Az AB az állami földvagyon kezelésével (konkrétan
  a természetvédelmi területek NPI kezelésben)
  kapcsolatos törvénymódosításra reagált a
  Köztársasági Elnök kérelmére
• 51 A védett természeti területek nem kizárólag
  állami tulajdonban állnak, ezt sem az
  Alaptörvény, sem más jogszabály nem rendeli el. A
  természet védelmérol szóló 1996. évi LIII.
  törvény (a továbbiakban Tvt.) 68. -a csak
  annyit rögzít, hogy - a barlang kivételével, mely
  kizárólagos állami tulajdonban van és
  forgalomképtelen - a védett természeti területek
  korlátozottan forgalomképesek, illetve hogy az
  állami tulajdonban álló védett természeti terület
  elidegenítése - bizonyos kivételekkel - nem
  lehetséges. A jogalkotó a természeti területek
  általános és a védett (fokozottan védett)
  természeti területek kiemelt védelmét tehát (a
  mellett, hogy a kisajátításról szóló 2007. évi
  CXXIII. törvény 4. (1) bekezdés j) pontja a
  természetvédelem céljából lehetové teszi a
  kisajátítást) nem csak állami tulajdonba vétel
  útján, hanem - a tulajdonos személyétol
  függetlenül, mindenkire kötelezo - jogszabályi
  eloírásokkal is biztosítja (elsosorban 1996. évi
  LIII. törvény a természet védelmérol).
• Ezt követi egy környezetvédelmi történeti
  áttekintés

46

• 91 Az idézett rendelkezések alapján látható,
  hogy az Alaptörvény nem csupán megorizte az
  egészséges környezethez való alkotmányos alapjog
  védettségi szintjét, hanem az Alkotmányhoz képest
  e tárgykörben lényegesen bovebb rendelkezéseket
  is tartalmaz. Az Alaptörvény ezáltal az Alkotmány
  és az Alkotmánybíróság környezetvédelmi
  értékrendjét és szemléletét tovább is
  fejlesztette. Az alaptörvényi rendelkezéseknek a
  mai körülmények közötti értelmezése, tartalmi
  kifejtése az Alkotmánybíróság feladata.
• 92 Az Alkotmánybíróság jelen ügy tartalmi
  vizsgálatánál szükségesnek tartotta az
  Alaptörvény fent említett három rendelkezését
  együtt, egymással összefüggésben értelmezni. A P)
  cikk (1) bekezdése ugyan taxatíve nem határozza
  meg a védendo természeti értékek körét (lásd a
  különösen kitételt), ám azt igen, hogy
  valójában mit jelent a környezetvédelem mint
  állami és állampolgári kötelezettség 1. a
  védelem, 2. fenntartás 3. jövo nemzedékek
  számára történo megorzés. Az állami kötelezettség
  tehát önálló szabályozást nyert és hangsúlyt
  kapott az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében.
  Az Alaptörvény jelentos elorelépése a kötelezetti
  kör kiterjesztése. Amíg az Alkotmány alapján a
  környezetvédelemben csak az állami
  kötelezettségek voltak hangsúlyosak, addig az
  Alaptörvény mindenki - így a civil társadalom
  és minden egyes állampolgár - kötelezettségérol
  is beszél.

47

• 97 a Nemzeti Földalapkezelo Szervezet
  specifikusan természetvédelmi vagyonkezeloi
  feladatokat nem végez, az ilyen jellegu
  természetvédelmi szempontok érvényesítésére a
  hatályos jogszabályok szerint nem köteles
• 101 A Kormr. értelmében az igazgatóságok az
  általános vagyonkezeléstol eltéro speciális,
  természetvédelmi vagyonkezelést folytatnak.
• 102 A természeti kezeléshez képest a lényegi
  többletjogosítványt a vagyonkezelo eljárásában
  rejlo adaptabilitási potenciál adja.
• 103 A természetvédelmi vagyonkezelés rugalmas
  és az adott idoszak mindenkori viszonyait
  figyelembe vevo fellépési lehetoséghez képest a
  természetvédelmi kezelés gyengébb jogosítványokat
  feltételez. Ez eshetoleges és idoigényes
  beavatkozási lehetoséget jelent, ráadásul magában
  hordozza az elkésettség kockázatát is.
• 104 Ennek megfeleloen megállapítható, hogy a
  természetvédelmi vagyonkezelo közvetlen és
  azonnali fellépési lehetoségéhez képest, a
  természetvédelmi kezelo közvetett jellegu, csak
  reaktív módon, utólagosan érvényesítheto
  jogosítványokkal rendelkezik a természetvédelmi
  szempontok érvényesítése érdekében.

48

• 106 A korábban bemutatott és jelen alaptörvényi
  környezetben is irányadó alkotmánybírósági
  gyakorlat alapján nyilvánvaló, hogy a
  természetvédelem jogszabályokkal biztosított
  szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez
  más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez
  elkerülhetetlen.
• 107. A Nemzeti Földalapkezelo Szervezet mint
  közigazgatási szerv hatáskörének bovülnie kellett
  volna e feladatkör meghatározásával, hiszen
  társadalmi rendeltetését, intézményi felelosségét
  minden közigazgatási szerv hatásköreivel (mint a
  célhoz biztosított eszközrendszerrel) tudja
  elérni.
• 108 A természetvédelmi kezelés és a
  vagyonkezelés együttes, ugyanazon szerv általi
  ellátásának kötelezettsége nem vezetheto le az
  Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésébol, ám a
  szervezetrendszeri, intézményi garanciák
  biztosításának kötelezettsége igen.

49

• 109 Az állam intézményvédelmi kötelezettségébol
  következik, hogy a környezetvédelmet ellátó
  szervezetrendszerben bekövetkezo változás nem
  járhat a védelmi szint csökkenésével. Az
  Alaptörvény P) cikk (1) bekezdése államcélt
  fogalmaz meg, aminek elérését szolgálja a XXI.
  cikk (1) bekezdésébol levezett alapjog
  biztosítása és érvényesítése. Ezen államcél
  teljesítését és az egészséges környezethez való
  alapjog érvényesítését biztosítja az egészséges
  környezet már elért védettségi szintjének mint
  eredménynek a fenntartása. Az Abh. kimondta,
  hogy az állam nem élvez szabadságot abban, hogy
  a környezet állapotát romlani engedje, vagy a
  romlás kockázatát megengedje. ... azt is
  megkívánja, hogy az állam a preventív védelmi
  szabályoktól ne lépjen vissza a szankciókkal
  biztosított védelem felé. Ettol a követelménytol
  is csak elkerülhetetlen szükségesség esetén, és
  csak arányosan lehet eltérni. (ABH 1994, 134,
  140-141).
• 110 Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény nem
  csupán megorizte az egészséges környezethez való
  alkotmányos alapjog védettségi szintjét, hanem az
  Alkotmányhoz képest e tárgykörben lényegesen
  bovebb rendelkezéseket is tartalmaz,
  megállapítható, hogy az olyan szervezetalakítási
  szabályozás, amely kevésbé hatékony védelmet
  eredményez, alaptörvény-ellenes helyzetet idéz
  elo. A természetvédelmi szempontok nem
  megfelelo érvényesítése, esetlegesen másodlagossá
  válása pedig olyan hosszútávon jelentkezo negatív
  externáliákat, társadalmi költségeket, illetve
  károkat okozhat, amelyek ellentétesek az
  Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt, a
  biológiai sokféleségnek, különösen a honos
  növény- és állatfajoknak a jövo nemzedékek
  számára történo megorzése kötelezettségével,
  valamint a XXI. cikk (1) bekezdésében foglalt
  egészséges környezethez való joggal. Amennyiben a
  jogalkotó mégis úgy dönt, hogy egy gazdasági
  szemléletu szervre természetvédelmi feladatokat
  telepít, úgy csak speciális anyagi és eljárási
  garanciák révén biztosítható, hogy a
  természetvédelmi célok ne rendelodjenek alá az
  elsosorban profitorientált gazdasági
  tevékenységnek.

50
Juhász Endre különvéleménye

• 145 1.1. Álláspontom szerint ugyanis jelentos
  koncepcionális váltás következett be a
  környezetvédelem, az egészséghez és az egészséges
  környezethez való jog alkotmányos szabályozásában
  az Alaptörvény hatályba lépésével.
• 152 Az Alaptörvény három részelemre bontja a
  környezetvédelmi feladatokat, úgymint védelem,
  fenntartás, megorzés. A fenti triász a
  környezetvédelmet a konkrét védelmen túl tehát
  kibovíti egyrészt a fenntartással, amely
  értelmezheto pusztán a korábbi védelmi szint
  fenntartásaként, de felfogható a környezetvédelem
  és a fenntartható fejlodés összehangolásaként is,
  másrészt a megorzés fordulattal összeköt minket a
  jövonkkel, felelosségvállalást jelent a még meg
  sem született embertársaink felé.
• 153 a határozat e tekintetben adós marad a
  saját maga által vállalt feladat következetes
  megoldásával, azaz az alaptörvényi
  rendelkezéseknek a mai körülmények közötti
  értelmezésével, tartalmi kifejtésével.

51

• Elemek
• 1. Az egészséges környezethez való jog Pl. A WHO
  Alapokmány preambuluma (1946, hatályba lépett
  1948) szerint sem értelmezheto az egészség a
  jelen generációk egészségi állapotára vetítve
  csupán az egészség a teljes fizikai, mentális
  és szociális jól-lét, és nem csupán a betegség
  vagy gyengeség hiánya.
• 2. A biztonságos környezethez való jog béke .
  XVI. Benedek üzenete a Béke világmapjára, 2010
  14. Ha békére törekszel, védd a teremtett
  világot... Védeni a természetes környezetet annak
  érdekében, hogy a béke világát építsük,
  mindenkinek kötelessége.
• 3. A zavartalan környezethez való jog - Moreno
  Gomez ügy Az egyénnek joga van otthonának
  tiszteletben tartására, nem csupán a tényleges
  fizikai terület vonatkozásában, hanem e terület
  csendes élvezetében.
• 4. Az esztétikus környezethez való jog - Az
  Európai Tájvédelmi Egyezmény preambuluma szerint
  Annak tudatában, hogy a tájkép hozzájárul a
  helyi kultúra alakításához, és hogy a európai
  természeti és kulturális örökség alapveto
  összetevoje, így hozzájárul az emberi jól-léthez,
  valamint az európai identitás megteremtéséhez
• 5. A környezet egészsége.