A szakk

1
A szakképzés és a gazdaság kapcsolata

• A Magyar Regionális Tudományi Társaság
• 2006. évi vándorgyulése
• A városok szerepe a regionális fejlodésben és a
  versenyképesség erosítésében
• 1. szekció A nagy- és középvárosok térszervezo
  funkciói
• Filep Bálint
• Szeged, 2006. október 27.

2
Az eloadás vázlata

• A téma aktualitása
• Az alapfogalmak tisztázása
• - szakképzés
• - gazdaság gazdasági fejlettség területi
  verseny térségi versenyképesség
• Térségi / települési összehasonlítások
• ? Regionális összehasonlítások
• ? Gyor-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg
  megye
• ? Gyor és Nyíregyháza térségi szerepkör
• - demográfiai jellemzok
• - gazdasági jellemzok
• - oktatási rendszer
• Konklúziók

3
A téma aktualitása 2. Nemzeti Fejlesztési Terv,
2007-2013

• Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (2. NFT) két
  stratégiai célja
• - a tartós növekedés elosegítése és
• - a foglalkoztatás bovítése.
• E célok elérésének fo tényezoi
• a munkaero-piaci környezet fejlesztése az
  oktatás és a képzés szerkezetének és tartalmának
  rugalmas alkalmazkodása a gazdasági szereplok
  igényeihez
• a képzéssel és foglalkoztatással kapcsolatos
  információk elérhetoségének biztosítása.

4
Szakképzés

• szakiskolákban,
• speciális szakiskolákban,
• szakközépiskolákban
• folyó nappali és felnottoktatás, melynek
  keretében Magyarországon 461 OKJ (Országos
  Képzési Jegyzék) szerinti szakmát oktattak
  2004-ben.

5
Területi verseny

• Egy olyan folyamat, amely a területi egységek
  között zajlik és célja a régióban, városban élok
  jólétének növelése a regionális, helyi gazdaság
  fejlodésének elosegítésével, amely fejlodést
  bizonyos csoportok a helyi politikákon keresztül
  más térségekkel versengve, rivalizálva próbálnak
  befolyásolni explicit vagy gyakran implicit
  módon. (Lengyel-Rechnitzer, 2000)

6
Versenyképesség

• a vállalatok, iparágak, régiók és nemzetek
  feletti régiók képessége relatíve magas
  tényezojövedelem és relatíve magas
  foglalkoztatottsági szint létrehozására egy
  fenntartható bázison, miközben a nemzetközi
  versenynek tartósan ki vannak téve (OECD
  Lengyel, 1999)

7
Gazdaság gazdasági fejlettség

• Fo mutatók
• GDP/fo
• foglalkoztatottsági szint / munkanélküliség
• gazdasági szerkezet
• a külföldi toke aránya
• KKV suruség
• a diplomások aránya/megoszlás szakok szerint
• az idegen nyelvtudással rendelkezok aránya
• internet ellátottság
• a bankfiókok száma

8
Regionális összehasonlítások a GDP/fo és az
iskolai végzettség tekintetében (1)
Régió GDP/fo (1994) GDP/fo (2003) A 7 éves és népesség idosebb megoszlása, 2001 idosebb megoszlása, 2001
az országos átlag -ában ált. iskolánál kevesebb, ált. iskolánál kevesebb, felsofokú,
Közép-Magyarország. 146,7 161,0 15,3 15,3 18,8
Közép-Dunántúl 86,5 92,4 19,5 19,5 9,8
Nyugat-Dunántúl 100,4 107,6 18,9 18,9 10,3
Dél-Dunántúl 83,6 71,6 21,4 21,4 9,6
Észak-Magyarország 69,2 64,0 23,1 23,1 8,8
Észak-Alföld 73,7 65,3 24,7 24,7 9,0
Dél-Alföld 82,9 68,0 21,9 21,9 9,6
Összesen - - 20,0 20,0 12,1
(Forrás KSH. Saját szerkesztés.)
9
Regionális összehasonlítások a GDP/Fo és az
iskolai végzettség tekintetében (2)

• 1994 és 2003 között a hat vidéki régió közül az
  egy fore jutó GDP változása a legkedvezobb a
  Nyugat-Dunántúli régióban volt a két legkisebb
  értéket produkáló régió Észak-Magyarország,
  valamint Észak-Alföld közülük a nagyobb mértéku
  romlás az Észak-Alföldön következett be
• relatíve a legkevesebb iskolázatlan/alacsony
  iskolázottságú ugyancsak a Nyugat-Dunántúlon él,
  a legtöbb pedig az Észak-Alföldön, míg a
  diplomások tekintetében éppen fordított a helyzet.

10
Gyor-Moson-Sopron megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye Gazdasági növekedés

• Az egy fore jutó GDP alakulása 1994 és 2004
  között, ezer Ft
• (Forrás KSH. Saját szerkesztés.)

11
Gyor-Moson-Sopron megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye A lakosság iskolai végzettsége 2001. évben

• (Forrás KSH Népszámlálás, 2001)

12
Gyor-Moson-Sopron megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye GDP, munkanélküliség, foglalkoztatási
szint
  GDP/fo, 2004 (ezer Ft) Munkanélküliségi ráta, 2004 () Foglalkoztatási arány, 2004 ()
Gyor-Moson-Sopron 2.336 3,8 53,1
Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.131 9,5 41,9
Ország összesen 2.021 6,3 50,5
(Forrás KSH. Saját szerkesztés.)
13
Gyor-Moson-Sopron megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
megye A szakképzésben tanulók száma és aránya,
2003/2004
Gy.-M.-S. Sz.-Sz.-B. Országos
Ipari szakmák 1.587 fo (21,9) 1.916 fo (23,4) 37.925 fo (23,3)
Könnyuipari szakmák 636 fo (8,8) 825 fo (10,1) 12.804 fo (7,9)
Élelmiszeripar mezogazdaság 596 fo (8,2) 973 fo (11,9) 13.037 fo (8,0)
Közgazdaság, ügyvitel, kereskedelem 1.568 fo (21,6) 1.582 fo (19,3) 35.015 fo (21,5)
(Forrás Oktatási évkönyv 2003/2004. Saját szerkesztés.)
14
Gyor Nyíregyháza (1) Népesség
15
Gyor Nyíregyháza (1) Iskolai végzettség, 1990
16
Gyor Nyíregyháza (2) Iskolai végzettség, 2001
17
Gyor Nyíregyháza Térszervezo ero, 2004
Gyor Gyor Gyor a megye -ában Gyor a régió -ában Nyíregyháza Nyh. a megye -ában Nyh. a régió -ában
Lakosság 127.594 127.594 29,0 12,8 116.336 20,0 7,5
Általános iskolások száma 11.307 11.307 30,7 13,5 11.011 17,5 7,0
Középiskolások száma 12.117 12.117 60,6 27,2 10.602 45,7 16,3
1000 lakosra jutó általános iskolás 89 89 106,0 106,0 95 88,0 94,1
1000 lakosra jutó középiskolás 95 95 211,0 211,0 91 227,5 217,0
Ezer lakosra jutó felsooktatási hallgató 64 64 118,5 182,9 58 207,1 175,8
A regisztrált vállalkozások száma 21.281 21.281 41,8 18,2 19.286 40,6 14,7
1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozás 167 167 143,8 142,6 166 202,2 195,0
(Forrás KSH. Saját szerkesztés.) (Forrás KSH. Saját szerkesztés.)
18
Konklúziók

• I. Gazdaság és szakképzés
• A gazdaság és a szakképzési struktúra közötti
  kapcsolat bonyolult, további vizsgálatokat
  igényel.
• A szakképzési struktúra változásának hatása
  vélhetoleg csak hosszú távon jelentkezik a
  gazdaságban.
• II. A városok térszervezo funkciója
• A megyék (térségek) és a megyeszékhelyek (térségi
  központok) közti fejlettségbeli különbségek
  eltérok pl. Gy.-M.-S. és Sz.-Sz,-B. a
  társadalmi-gazdasági fejlettség tekintetében a
  skála két eltéro végén szerepel, míg a 2
  megyeszékhely között minimális az eltérés.
• Az egyes térségi központok (városok, köztük
  megyeszékhelyek) térszervezo ereje különbözo
  van, ahol a centrum-periféria kapcsolatrendszerben
  inkább a kiterjeszto (spread), máshol az elszívó
  (backwash) hatás érvényesül (ld. Gyor
  Nyíregyháza) ennek részletes elemzése további
  vizsgálódásokat tesz szükségessé.

19

• Köszönöm a figyelmüket!
• filep.balint_at_sze.hu