A nemzetk

1
A nemzetközi politikai viszonyok rendszere

2
Kötelezo irodalom

• Egedy Gergey Bevezetés a nemzetközi kapcsolatok
  elméletébe (HVG-Orac, 2007)
• Bayer József A politikatudomány alapjaiIII.
  rész Nemzetközi politika, nemzetközi
  kapcsolatok (p 283365) (Napvilág, 2001)
• Az eloadásokon elhangzott ismeretek

Ajánlott irodalom

• Joseph S. Nye Understanding International
  Conflicts (Longman, 2006)

3
Zárthelyi dolgozatok

• 1. Február 22.
• 2. Március 29.
• 3. Május 3.Jegymegajánlás 2011. május 10.

4

• A kormányzatnak, illetve más politikai vagy
  NGO szervezetnek mindazon tevékenységét, amely a
  nemzetállam határain túlra irányul, a
  külpolitika illetve a nemzetközi kapcsolatok
  körébe soroljuk

Külpolitika
Diplomácia
Nemzetközi kapcsolatok
5
Nemzetközi kapcsolatok
KÜLPOLITIKA
DIPLOMÁCIA
6

• a nemzetállam feltétlen szuverenitása esetén a
  külpolitika a belpolitika egyenes folytatásának
  tekintheto
• a határokon túlra irányuló politikai törekvés
  egészen más politikai erotérbe kerül, mint a
  határokon belül
• a kormányoknak alkalmazkodniuk kell a nemzetközi
  rendszerben kialakult hatalmi viszonyokhoz

7
A kezdetek

• a nemzetközi kapcsolatok, mint külön diszciplína
  az I. világháború által kiváltott sokk eredménye
  volt
• A haladásoptimizmus vége (a fejlett államok
  belso jogviszonyainak leképzodése a nemzetközi
  rendszerben)
• Gyakorlatban hagyományos hatalmi politika
• I. világháború után kutatóintézetek vizsgálják a
  háború okait és a tartós béke feltételeit

8
Elso intézmények

• Council for Foreign Relations
• Royal Institution of International Relations
• Az intézmények célja a konfliktusok okainak és
  lehetséges megoldásuknak a kutatása, annak
  érdekében, hogy megelozzék a háborúk kirobbanását
  és biztosítsák a tartós békét.
• Népszövetség, hágai Nemzetközi Bíróság

9
A nemzetközi kapcsolatok elmélete a
nemzetközi rendszer problémáival, a háború és
béke kérdésével, a nemzetközi politika
aktoraival és a köztük lévo kapcsolatokkal,
illetve az általuk létrehozott nemzetközi
szervezetekkel és azok muködésével
foglalkozik.
10
Európa a XIX. század végén
11
Európa az I. világháború után
12
Miért nem jött létre korábban?

• az új tudomány tárgyát képezo nemzetközi
  kapcsolatok viszonylag késon megjeleno
  világtörténeti fejlemény
• a nemzetközi kapcsolatok, mint rendszer igazából
  csak a történelmi kapitalizmussal, az általa
  kiváltott ipari forradalommal és a világgazdaság
  létrejöttével együtt lép színre.

13

• Az idealizmus és a realizmus vitája
• A realizmus és a globalizmus vitája
• A globalizmus (neoliberalizmus) ésa neorealizmus
  vitája

Realizmus
Idealizmus
Globalizmus
Neorealizmus
14
Politikai gondolkodás

• John Locke
• (16321704)

• Thomas Hobbes
• (15881679)

• abszolutizmus korának gondolkodója, amelyben a
  korlátlan, abszolút hatalom tunt a belso béke és
  a külso biztonság garanciájának
• a természetes anarchia féken tartója az abszolút
  hatalom (Leviathán)
• az államok között nem biztosítható a külso béke
• a realizmus alapjai

• a liberális konstitucionizmus képviseloje a
  polgárok civil társadalma ad a magának politikai
  alkotmányt, ellenorizve és korlátozva a hatalom
  intézményeit
• a természeti állapot nem harc, hanem a szabad és
  független emberek világa
• fohatalom a parlamenté
• az idealizmus alapjai

15
Idealizmus

• A nemzetközi politika fo aktorai az individuumok
• Strukturáló elv egy univerzális alkotmány
• A kölcsönös kapcsolatok pozitív végösszegu
  játszma mindenki nyer
• A nemzetközi szervezetek surusödo hálója
  biztosíthatja a tartós béke feltételeit
• Woodrow Wilson

16
(No Transcript)
17
Realizmus

• Jobb és koherensebb elemzést kínál az utópikus
  eszményekre építo idealizmusnál
• A nemzetközi kapcsolatok foszereploje a
  nemzetállam
• A kölcsönös kapcsolatok mint zéró összegu
  játszma amit egyik fél megnyer, a másik
  elveszíti
• Az államrezon (raison detat) szellemében érvényt
  kell szerezni a gazdasági és biztonsági
  érdekeknek
• Edward H. Carr, Hans J. Morgenthau, George F.
  Kennan

18
(No Transcript)
19
Carr Morgenthau

• kell-szemlélet helyett van-szemlélet
• A politikának objektív törvényei vannak
• Uralkodási vágy
• Azok az államok a foszereplok, amelyeket mindig
  saját érdekeik mozgatnak

• A gyakorlat teremti a politikát, és a politika
  teremti a moralitást
• Gazdagoknélkülözok
• Az államtól nem várható el a moralitás azon
  foka,amit az emberek egymás között elvárnak
  (Macchiavelli)

A realizmus mindmáig a nemzetközi viszonyok
legnagyobb befolyással bíró elmélete.
20
Globalizmus

• Alapkörnyezetének a transznacionális társadalmat
  tekinti
• Strukturáló tényezok a hálózatok (kereskedelem,
  közlekedés, infotechnológia)
• Növekvo egymásrautaltság
• Nemzetközi munkamegosztás
• A politika fo célja a jólét növelése
• Samuel Huntington, Francis Fukuyama

21
Francis Fukuyama

• A liberalizmus eszméinek terjedése minden régi
  problémát megold
• Az amerikanizáció stabilizálja a nemzetközi
  rendszert
• A nemzetközi intézményeket is demokratizálni kell

A hidegháború után a világ nem lett
biztonságosabb.
22

• Interdependencia kölcsönös függésAz
  együttmuködést jutalmazzák, az ellenszegüloket
  büntetik.Közösen elfogadott játékszabályok.
• Dependencia egyoldalú függésA harmadik világra
  jellemzo. Az értékek egyoldalú áramlása.A
  nemzetközi rendszer fo tengelyének az ÉszakDél
  viszonyt tekintik.

23
A világrendszer-elmélet

• Immanuel Wallerstein
• Neomarxista
• Világbirodalom és világgazdaság
• Centrum periféria
• A periféria felzárkózását csak a világgal
  szembeni izolációs politika eredményezheti (USA a
  XIX. században)

24
Imperializmuselmélet

• John Hobson, Rosa Luxemburg, Lenin
• Nemzetközi osztálytársadalom
• Az expanziós érdekek hozzák létre a válságokat

25
Neorealizmus

• Foszereplok továbbra is a nemzetállamok
• A nemzetközi szervezetek csak fedoszerepet
  játszanak
• A gazdasági és szociális biztonság
  megteremtésével egyenrangú a katonai biztonság
• Henry Kissinger
• Billiárdgolyó modell az államok összeütköznek,
  de csak kívülrol érintkeznek, belso viszonyaik
  érintetlenek maradnak
• Anarchikus nemzetközi rendszer
• Biztonsági dilemma
• Neoliberalizmus Milton Friedman

26
A nemzetközi társadalom koncepciója

• Hedley Bull az államok nem csupán rendszert,
  hanem társadalmat alkotnak
• Interakciók mellett kölcsönös kötelezettségvállalá
  sok
• Önmérséklet
• A morális döntések nagy szerepet játszanak a
  külpolitikában

27
ALAPFOGALMAK

• 1. Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi
  viszonyok
• a különbözo nemzetközi szereplok közötti
  tevékenység összessége
• a nemzetközi kapcsolatok elmélete mint
  tudományos diszciplína csak a politikai
  kapcsolatokkal foglalkozik

28

• 2. Nemzetközi politika
• legalább két, a nemzetközi jog alanyainak
  számító szereplo között, nemzetközi környezetben
  zajló interakció
• államok között internacionális
• nem állami szereplok között transznacionális

29

• 3. Külpolitika
• egy szuverén nemzetállamnak a nemzetközi
  környezetre irányuló összes akciója
• külpolitikája csak államnak lehet
• a külpolitika a szuverén nemzetállamok
  érdekérvényesítési törekvéseihez kapcsolódik
• a belpolitikával ellentétben, az állam a
  nemzetközi rend más szereploivel szemben nem
  élhet az eroszak monopóliumával
• a külpolitika a belpolitika folytatása

30

• 4. Szuverenitás
• belpolitikai értelemben a legfobb hatalom,
  ami fölött nem áll semmi
• egy állam külsoleg független, nincs
  alárendelve más állam akaratának, területén
  kizárólag saját szervei gyakorolják az eroszak
  monopóliumát
• a nemzetközi kapcsolatok szélesedésével az
  állam önként lemond szuverenitása bizonyos
  elemeirol
• a szupranacionális (integrációs) szervezet
  tovább korlátozza a szuverenitást

31

• 5. Hatalmi politika
• a politika egyik központi fogalma
• Max Weber A hatalom az az esély, hogy
  akaratunkat mások ellenállásával szemben is
  érvényesíteni tudjuk.
• a hatalmi politika más államok ellenállásával
  szemben is érvényt tud szerezni akaratának
• egzakt hatalmi források gazdasági és
  technikai fejlettség, természeti eroforrások,
  népesség, a terület nagysága
• puha, kevésbé egzakt tényezok elszántság,
  harci morál, jó politikai vezetés

32
A hatalmi politika eszközei

• Oszd meg ér uralkodj elve
• Az erosek gyengítése, a gyengék erosítése
• Határkiigazítások
• Ütközozónák kialakítása
• Befolyási övezetek
• Fegyverkezési verseny
• Háború
• Ma is a nemzetközi politika egyik alapveto
  tényezoje, amely gyakran ellentétes a nemzetközi
  jog normáival.

33

• 6. Eroszak
• a politikai eroszak a rombolás vagy
  sérelemokozás aktusa, azzal a céllal, hogy
  befolyásolják személyek vagy intézmények
  magatartását
• az eroszak igazolásra, a hatalom
  legitimitásra szorul. Legitim hatalom igazoltan
  folyamodhat eroszakhoz.
• legszélsoségesebb esete a háború és a terror

34

• 7. Biztonság
• a külpolitika egyik kulcsfogalma
• a veszélyeztetettség hiányát jelenti
• a külso biztonság fenntartása a védelmi és
  külpolitika feladata
• biztonsági dilemma a fegyverkezési verseny
  emelkedo spirálja
• nem katonai jellegu vonatkozások gazdasági,
  ökológiai, szociális.
• Új, félkatonai jellegu kihívás nemzetközi
  terrorizmus

35

• 8. Háború és béke
• egymásra vonatkoztatott, reflexiós kategóriák
• HÁBORÚ fegyveres eroszak szervezett és tömeges
  alkalmazása abból a célból, hogy egy hatalmi
  szervezet rendszerint valamely állam másokra
  kényszerítse akaratát
• a háború kritériumai
• 1. Felfegyverzett, zárt harci csoportosulások
  vesznek benne részt, amelyek legalább egyike
  reguláris hadsereg vagy más kormánycsapat
• 2. Harci tevékenységüket szervezett,
  központilag irányított módon hajtják végre
• 3. A fegyveres összetuzés nem alkalmi
  jelleggel, hanem hosszabb idon át, rendszeres
  stratégiai vezetés alatt zajlik

36
A háború mint jelenség forrásai

• A casus belli csak egy-egy konfliktus
  kirobbanását magyarázza meg
• Az emberi természet agresszív ösztöneiben
  gyökerezik (Hobbes értelmezése)
• A létért folyó harc és a természetes
  kiválasztódás eszköze (Herbert Spencer)
• Társadalmi konfliktusok, a társadalom rossz
  szerkezeti felépítése okozhatja elvileg tehát
  felszámolható

37
Az eroszak alkalmazásának fokozatai

1. A diplomácia megerosítéseként
2. Az ellenfél nyílt megfenyegetése
3. A katonai ero demonstratív célú korlátozott
   alkalmazása
4. Közvetlen katonai akció a háború

38
Clausewitz koncepciója

• A háború nem az eroszak öncélú megnyilvánulása,
  hanem valódi politikai eszköz, de politika
  folytatása más eszközökkel
• Költség és várható haszon szempontjait összeveto
  döntés eredménye
• A fegyveres erok civil kontrollja

39
A totális háború

• a konfliktusba a civil lakosság egészét
  belerántják
• a nemzetgazdaságot teljes mértékben hadi céloknak
  rendelik alá
• célja az ellenség teljes megsemmisítése
• (Eric Ludendorff)
• Fo eszközei a tömegpusztító fegyverek

40
(No Transcript)
41
(No Transcript)
42
(No Transcript)
43
(No Transcript)
44
(No Transcript)
45
BÉKE

• Nem egyszeruen a háború hiányát jelenti
• Igazolásra nem szoruló fogalom,
  társadalomtudományi axióma

az emberiség eredendo állapota a béke
a béke nem természetes jelenség, létre kell hozni
46

• a béke pozitív fogalma
• emberhez méltó élet
• több mint nem háború,
• igazságos társadalmi rend
• a béke negatív fogalma
• a közvetlen eroszak hiánya
• nincs egyenlo esélyu fejlodés

47
A nemzetközi rendszer

• Öt aspektusból elemezheto (Holsti)
• Határok kijelölése
• A rendszert alkotó egységek vizsgálata
• A rendszer szerkezetének vizsgálata
• Az egységek közötti interakciók formái
• Szabályok és szokások, amelyek az interakciókat
  irányítják

48
A nemzetközi rendszer 5 alaptípusa (Holsti)

• Hierarchikus
• Diffúz
• Diffúz-blokk
• Bipoláris
• Multipoláris
• Diffúz rendszerek

Diffúz-blokk vagymultipoláris
49
Az állam

• Meghatározott terület és népesség fölött
  gyakorolt fohatalom
• A szuverenitás érvényesítése függ
• földrajzi-geopolitikai helyzet
• társadalmi mátrix
• politikai kultúra
• a világgazdaságban elfoglalt pozíció
• katonai képességek

50
Állam és nemzet

• A vallási hovatartozás legitimáló funkcióját a
  nemzet veszi át
• Egy nemzetnek joga van magát a saját maga
  teremtette állam keretein belül kormányozni
• Nacionalizmus a nemzetállamot létrehozó ero
• államnacionalizmus
• egyesíto nacionalizmus
• szeparatista nacionalizmus

51
A nemzeti érdek

• Nem létezik
• Túl komplex fogalom
• Destruktív

52
Külpolitikai orientációk

• Izoláció
• El nem kötelezettség
• Szövetség kötése

53
Külpolitikai szerepek (Holsti)

• Regionális vezeto
• Regionális protektor
• A hit védoje
• A forradalom bástyája
• Közvetíto
• Példamutatás

54
A külpolitika céljai

• Alapcélok az államok létezése függ tole
• Középtávú célok gazdasági fejlodés, nemzetközi
  presztízs
• Hosszú távú célok a nemzetközi rendszer
  átalakítása

55
Hatalom

• Képesség a hatalomra Tényleges
  befolyás(19251930)1. Egyesült Államok 1.
  Franciaország2. Németország 2.
  Nagy-Britannia3. Nagy-Britannia 3.
  Olaszország4. Franciaország 4. Németország5.
  Szovjetunió 5. Szovjetunió6. Olaszország 6.
  Japán7. Japán 7. Egyesült Államok

56
A hatalom gyakorlásának módjai

• Rábeszélés
• Jutalmazás ígérete
• Jutalmak megelolegezése
• Büntetéssel való fenyegetés
• Eroszakmentes büntetés
• Eroszak

57
Az intervenció

• Penetráció a másik fél belso struktúráiba való
  behatolás
• Intervenció a struktúrák, a belpolitikai
  tényezok befolyásolása
• Kormányzatok hajtják végre, de újabban
  transznacionális vállalatok is megpróbálják
  manipulálni egy-egy ország politikáját
  (adópolitika)

58
Az intervenció típusai

• Passzív penetráció információ-gyujtés,
  megfigyelés
• Manipulatív intervenció eroszak nélkül, egy
  politikai, vagy vallási-etnikai csoport
  támogatásával, propaganda felhasználásával
• Kényszeríto intervenció gazdasági szankciók,
  fegyveres eroszak

59
Kényszert alkalmazó intervenció

• Egy másik ország politikájának befolyásolása
  fegyveres beavatkozás segítségével
• A katonai intervenció nem azonos a nyílt
  háborúval

60
A terrorizmus mint intervenció

• A terrorizmus olyan eroszakos cselekményeket
  jelent, amelyet egyének vagy csoportok politikai
  indíttatásból követnek el valamely állam
  muködésének megbénítása, illetve a fennálló
  hatalmi viszonyok megváltoztatása céljából.
• a publicitás megszerzése

61
Terrorizmus

• képes a világ bármely pontján tényleges
  fenyegetést kifejteni
• többnyire nincsenek világosan megfogalmazott
  politikai céljai
• minden terrorista számára cél a
  médianyilvánosság elérése, amely a
  pánikhangulatot erosíti
• Vörös Brigádok, Vörös Hadsereg Frakció, IRA, ETA,
  al-Kaida

62
A terrorizmus általánosságban megfogalmazott
céljai

• Új államok létrehozása (ETA)
• Egy bizonyos terület, ország felszabadítása
  (IRA)
• Egy politikai rendszer megdöntése (RAF, Vörös
  Brigádok, Fényes Ösvény)
• A globális hatalmi és gazdasági viszonyok
  átalakítsa (al-Kaida)

63
A nemzetközi kapcsolatok strukturáló tényezoi a
KeletNyugat konfliktus

• Hidegháború a rövid és a hosszú hidegháború
  koncepciója
• Szimbolikus kezdet Winston Churchill fultoni
  beszéde (1946) vasfüggöny szeli ketté Európát
• A II. világháború utáni elso években mindkét
  ország izolációs politikát folytat

64
Hidegháború az elso évek

• 1947 a szembenállás kezdete
• Szovjetizálás Kelet-Közép-Európában
• Doktrína és ellendoktrína
• a Truman-elv (containment)
• a két-tábor elmélet (Zsdanov)
• 1949 végleges szakítás, az amerikai
  atommonopólium megtörése
• George Kennan hosszú távirata

65
Versengo katonai szövetségek

• 1949 Észak-Atlanti Szövetség (NATO)
• A német kérdés NSZK és NDK
• 1954 az Európai Védelmi Közösség gondolatának
  elbukása
• 1955 az NSZK a NATO tagja lesz
• 1955 létrehozzák a Varsói Szerzodést
• A VSZ rendori célokra is felhasználható
  Brezsnyev-doktrína, prágai tavasz (1968)

66
Hidegháborús válságok

• 1949 a berlini blokád

67
A berlini fal 1961
68
(No Transcript)
69
(No Transcript)
70
(No Transcript)
71
(No Transcript)
72
Hidegháborús válságok

• Kubai rakétaválság, 1962
• Hruscsov meghátrálása, Kennedy diplomáciai
  gyozelme
• Kennedy Ich bin ein Berliner
• A bipoláris világrend, amely a nukleáris
  fenyegetés és az elrettentés egyensúlyára
  törekedett, egyszerre épült a konfliktus és a
  kooperáció folyamataira.
• Megnövekedett az alacsony intenzítású, helyi
  fegyveres összetuzések veszélye

73
Civilizációs konfliktusok

• Samuel Huntington a hagyományos ideológiai
  ellentétek háttérbe szorulásával a legfontosabb
  nemzetközi törésvonalak az egyes civilizációk
  között alakulnak ki.
• Civilizációk alatt hosszú történeti
  folytonossággal rendelkezo kulturális entitásokat
  értünk.
• A konfliktusokra az a jellemzo, hogy eltéro
  kultúrájú országok között zajlik.

74
Nagy önálló civilizációk

• Nyugati vagy keresztény pravoszláv-ortodox
  és latin-amerikai
• Iszlám
• Kínai (konfuciánus-univerzista)
• Indiai (hindu)
• Japán (buddhista-sintoista)

75
A Nyugat

• A nyugati civilizáció vitathatatlan érdeme, hogy
  végrehajtotta a világtörténelem legnagyobb
  modernizációs áttörését.
• A spirituális és világ vezetés szétválsztása
• Jellemzo a jog uralma, azaz a jogbiztonság, a
  társadalmi és politikai pluralizmus, a
  képviseleti demokrácia és az individualizmus
• Ortodox-pravoszláv az egyház és az állami
  bürökrácia összefonódása, a reformáció
  elmaradása. Bizánci eredet.

76
A világ nagy vallásai
77
A világ nagy vallásai
78
Az ÉszakDél konfliktus

• Az okok a gyarmatosítás koráig nyúlnak vissza
• Kolonializáció pro hasznosítják a
  természeti kincseket
• civilizációs szerepet játszanak
• kontra a gyarmatok kifosztása
• eroszakkal zökkentik ki a gyarmati
  területeket a tradicionális stagnálásból

79

• El nem kötelezettek mozgalma (1955, bandungi
  konferencia)
• 1970-es évek a fejlodo államok radikális
  követelései a fejlett államokkal szemben. Ennek
  elutasítása veti meg a konfliktus alapjait.
• A szakadék a fejlettek és fejletlenek között
  folyamatosan mélyül (fejlett szigetek)

80
DÉL

• Kedvezotlen gazdasági környezet és kedvezotlen
  politikai környezet megosztottság
• Az alulfejlettség a rossz gazdasági politikák és
  a politikai bizonytalanság miatt újratermelodik
• A fejlett országok ellenállnak a globális
  újraelosztás igényének
• A fejlodo államok túl provokatív fellépése máig
  ható távolságtartáshoz vezet
• Kudarcba fulladt segélypolitikák

81
ÉszakDél

• Nem ideológiai-katonai, hanem gazdasági és
  részben civilizációs ellentétek
• A homogénebb Észak áll szemben az erosen
  heterogén Déllel
• Dél jobban ki van szolgáltatva Északnak, mint a
  keleti tömb volt a nyugatinak
• A Délrol érkezo fenyegetések nem oldhatók meg
  katonapolitikai módszerekkel

82
A Dél általános jellemzoi

• Éhség és szegénység, nyomor. Rövidebb várható
  élettartam.
• Alacsony képzettségi szint, fejletlen munkaero.
  Gyermekmunka.
• Rossz lakhatási körülmények, az infrastruktúra
  hiánya.
• A mélyszegénység mellett a hivalkodó jólét
  jelenléte. Oligarchák.
• Megtéveszto GDP-adatok
• Fegyverkezés

83

• A Nyugat fejlodési sémáinak szolgai átmásolása a
  helyi viszonyok figyelmen kívül hagyásával biztos
  kudarchoz vezet
• A magas agrárnépesség sokszor még a
  létfenntartáshoz szükséges (szubszisztenciális)
  szintet sem képes megtermelni
• A rohamosan növekvo népesség felemészti a
  fejlodés forrása
• Megfizethetetlenek az oktatás költségei
• Az alvó kontinens Afrika

84
Modernizációelmélet

• Az alulfejlettség okai a tradicionális
  társadalmak sajátosságaiban a vallás és a
  kultúra statikus értékrendjében keresendo
• A modernizáció a társadalmi mentalitás
  megváltozását követeli meg aszketikus munkaetika
  (Max Weber a protestáns munkaetikáról)
• A társadalom és a gazdaság kettos struktúrája.
  Területi dualizmus (India)

85
Dependenciaelméletek

• A világrendszer egyenlotlen viszonyai
• Egyenlotlen csere
• Aránytalanul alacsony nyersanyagárak
• Egyoldalú, fejlodésre képtelen gazdaságok
• Megoldás lehet-e a kihátrálás a világpiacról?
• Kína, NIC-országok az adott világ-rendszerben is
  van lehetoség a fejlodésre
• A kultúra szerepe a buddhista-konfuciánus
  elveket valló országok jobban adaptálódnak, mint
  az arab-iszlám területek

86
Témakörök a vizsgára

• A nemzetközi kapcsolatok elméletének mint
  diszciplínának létrejötte
• célja
• definiciója
• Nagy leíró elméletek Realizmus (a hobbs-i
  hagyomány)Idealizmus (a locke-i hagyomány)
  Globalizmus NeorealizmusA megateóriák
  kölcsönhatása. Dependeciaelméletek,
  imperializmuselmélet.

87

• Alapfogalmak
• külpolitika nemzetközi rendszer
  biztonság eroszak nemzetközi kapcsolatok
  szuverenitás hatalmi politika háború,
  totális háború a háború kritériumai béke
  a béke pozitív és negatív fogalma

88

• Intervenció
• Penetráció
• A terrorizmus
• A nacionalizmus
• Az állam
• A nemzetközi rendszer osztályozása

89

• A nemzetközi rendszer heterogenitását okozó
  tényezok
• A nemzetközi kapcsolatokat meghatározó alapveto
  folyamatok a KeletNyugat konfliktus az
  ÉszakDél konfliktus
• civilizációs konfliktusok