A muv

1
A muvészettörténet kiemelkedo alkotásainak
megközelítése

• Kiinduló kérdés mi mualkotás rendeltetése?
• 1. Ikonográfia/ikonológia (Erwin Panofsky A
  jelentés a vizuális muvészetekben. Bp., 1984.
  Gondolat Kiadó)
• Ikonográfiai ismérvek mi a kép témája, milyen
  motívumokat attribútomokat alkalmaz?
• 2. Muvészettörténeti hermeneutika (Oskar
  Bätschmann Bevezetés a muvészettörténeti
  hermeneutikába. Bp., 1998., Corvina. )
• Milyen képi eszközökkel (vizuális formákkal,
  kompozícióval, technikával) alkotja meg a muvész
  a mualkotást a képi eszközök hogyan válnak
  jelentéshordozóvá?

2
A muvészet kezdetei. Furcsa kezdetek

• TÖRTÉNETI KORSZAKOLÁS
• A paleolitikum muvészete vadásztársadalmak kora
  (oskokor kezdete 2,5 millió évvel ezelott)
• Felso paleolitikum (Kr. e. 35.000 Kr. e.
  8.300) 25.000 éven keresztül állatszellemek
  uralta hiedelemvilág barlangfestmények kora
• Neolitikum (Kr. e. 8.300 3.000) földmuvelés,
  állattenyésztés elterjedése Közel-Keletrol
• Az alkotás funkciója mágikus rituális cél
• A képmás varázserejébe vetett hit

3
Archaikus muvészet
Kéregfestményt készíto ausztrál bennszülöttek Az
archaikus muvészet konceptuális (fogalmi)
muvészet
Koidol, 300.000 évvel ezelott
4
(No Transcript)
5
A barlangi muvészetrol alkotott hipotézisek
vadászmágia sámán szertartások
Lascaux-i barlang (részlet) Kr. e. 13.000 k.
6
A barlangi muvészet fennmaradt alkotásainak dönto
része (kb. 80-a) a Magdaléni kultúra korában
keletkezett 18.000 - 11.000 éve
Altamira (17.000 évvel ezelott)
Rénszarvasagancsból formázott bölény (kb. 10 cm,
dárdaveto töredék) 12.000 ével ezelott
7
Oskori plasztika A Tuc dAudoubert barlang
bölényfigurái
Csontból faragott lándzsaveto Kb. 12.000 évvel
ezelott
8
Oskori noi idolok (vénusz-szobrok)Kr. e.
30.000 10.000
Termékenységi jelentéskör
9
Az európai neolit-kori építészet
A megalitikus kultikus építészet alapformái
menhir kooszlop cromlech kosor
Dolmen koasztal
Trilit három ko
10
A megalitikus kultikus építészet
Stonhenge, Kr. e. 3100 k.- Kr. e. 1600
11
Stonehenge rekonstrukció

• A III. fázis alaprajza és tájolása

12
Törzsi muvészet
Nigériai bronzszobor, XV. sz.

• Formai, technikai gazdagság
• A muvészet története nem a technikai készség
  fejlodését mutatja, hanem az eszmék és
  szükségletek változásait

Inka agyagedény VI. sz.
Maori fafaragás. XIX. sz.
13
Ausztrál törzsi muvészet
Sziklafestmények és geometrikus díszítésu
csurunga ko
14
Az ókori keleti birodalmak muvészete

• A közel-keleti folyamvölgyi államok (Kr.e. IV.
  évezredtol)

15
Mezopotámia muvészete

• Ur, mezopotámiai város a Kr.e. 3. évezred elején
  központja a zikkurat, a holdisten, Nanna temploma
  (rekonstrukciós rajz)
• A zikkurat A vihar hegyorma Kötelék ég és
  föld között

16
Mezopotámia templomtípusa a zikkurat
17
Mezopotámiai szobrászat (sumer, asszír)
Kr. VII. sz. Asszír dombormu. Asszúrbanipál
lovasserege
Kr.e. 2200 k., Gudea enszi
18
Mezopotámiai szobrászat (asszír)
Kr.e. VII. sz. Asszurbanipal egy szárnyas
géniusz kíséretében
Kr.e. VIII. sz., Horszabadi palota kapuorzo
lamasszu
19
Az egyiptomi templom

• Egyiptomi muvészet Muvészet az öröklét számára
  Gombrich
• Az öröklét egyiptomi elképzelése vallási
  ihletésu az istenek erejének megújulásához és a
  halottkultuszhoz kapcsolódik
• Valószeruség és mértani szabályosság

Edfu, Hórusz-templom (Kr. e. III. sz. Kr. I.
sz.) Alaprajzában, tér- és tömegalakításában az
óbirodalmi hagyományokat követi
szimmetriatengelyre felfuzött téregységek
sorozata
20
Edfu, Hórusz-templom
21
Portré-szobrászat a halottkultuszban

• A szobrász elnevezése az, aki életben tart

Noi portré, Gizeh, Kr. e. 2700 Férfi portré,
Kr.e. 2500 k.
22
Szobrászat a halottkultuszban
Rahotep és Nofret sírszobra (Óbirodalom, Kr.e.
2600 k.)
Kephrén fáraó és Hórusz Egyiptom, Kr.e. 2400 k.
Menkauré fáraó és felesége Kr.e. 2500 k.
23
Az egyiptomi dombormuszobrászat
Naht felügyelo sztéléje Kr. e. 2100 k., XI.
dinasztia, a Középbirodalom kora
Formai jellegzetességek síkszeruség (két
dimenzió), legnagyobb felületek törvénye,
dekorativitás, sematizmus
24
Az egyiptomi síkmuvészet tudatos muvészi program
eredménye a háromdimenzióra utaló ábrázolási
megoldások kiszelektálása. (Gombrich Muvészet és
illúzió. Gondolat. 1972.)
Kötélhúzó férfi ábrázolása. Masztaba dombormu az
Óbirodalom korából, Kr.e. 2400 k.
25
Az Amarna-kor muvészete

• Ehnaton (IV. Amenhotep) fáraó (Kr.e 1355
  1337) monoteista vallási reformja
• Aton-kultusz (naphimnuszok)

Ehnaton portré-szobra Nofretete
(befejezetlen) portré-szobra
26
Egyiptomi festészet

• Az ismert, tudott dolgok ábrázolása pontos
  megfigyelés alapján konceptuális muvészet
• A muvész feladata az ismeretek tökéletes vizuális
  megörökítése konvenciók, sémák szerepe.

Sírkamra festmény, Kr. e. 2500 k.
27
Egyiptomi festészet

• Funkció a sírkamrában az élet jellegzetességeinek
  ábrázolása
• Cél nem az egyszeri jelenség, látvány
  megörökítése hanem a tipikus, idotlen esemény
  ábrázolása
• Formai jegyek síkszeruség, kétdimenziós
  ábrázolás, stilizáció, dekorativtás
• KONCEPTUÁLIS muvészet

Egyiptomi sírkamra festmény részlete. Khnumhotep
sírja, Kr.e. 1900 k.
28
Sírkamra falfestménye az 1. sz. Thébai sírból
(Kr.e. XIII. sz. eleje) Szennedzsem sírja,
mitikus aratási jelenet
Kompozíciós sávok különbözo tér- és idobeli
események síkhatás, legjellemzobb felületek
ábrázolása