A gy

1
A gyártás, mint folyamat - Folyamatok
gazdaságossága (gyártási darabszám)- A projekt
szabályozásának analógiái és eltérései
Szakmai folyamatszervezés 2.ea.

PhD. Takács Áron

2
ÜZLETI KIVÁLÓSÁG
rugalmas szállítás alacsony költség kiváló
minoség
folyamatos jobbítás elkötelezett
emberek veszteség-problémakiküszöbölés
Just-inTime folyamatos áramlás húzó
rendszer ütemidore termelés
Jidoka hibafelismero rsz. gépleállás-sorleállítás
Poka-Yoke

• Heijunka
• a termelés kisimítása
• standard munka vizuális menedzsment
• SMEDgyors átállás biztosítása TPM 5S

Kaizen kultúra és Lean filozófia
3
A gyártás, mint folyamat -Termék eloállító
folyamatok tömegszeruségi vonatkozásai -
Egyedi-, sorozat- és a tömeggyártás feltételei,
jellegzetességei, eltérései
PhD. Takács Áron
4
A gyártási rendszer fogalma

• a kituzött termelési cél elérések érdekében,
• -a megfelelo szervezési eljárásokkal létrehozott
  munkahelyek egymással együttmuködo csoportjait,
  MIVEL?
• -a közöttük kialakított anyag- és
  információáramlást, MIT? HOGYAN?
• -az egész rendszer irányítási, vezetési
  rendszerét jelenti EREDMÉNYESEN !

5
A gyártási rendszer elemi ismérvei

• -a termelo berendezések térbeli csoportosítása
• -a gyártási folyamat muveletlánca
• -az anyagmozgatás módszere
• -a folyamat térbeli és idobeli kiépítése
• -a folyamat térbeli és idobeli irányítása
• -a dolgozók szakképzettsége

6
A gyártási rendszer elemei

• -az anyag és energia átalakítását végzo tárgyi és
  személyi tényezok
• -az átalakítandó anyagok és energiák
• -az anyag- és energiafolyam átalakítását
  irányító, szabályozó elemek.

7
Munkahelyek térbeli elrendezésének kritériumai

• -a munkadarabok legésszerubb szállítása a
  munkahelyek között
• -az áttekintheto, hurokmentes és biztonságos
  anyagmozgatást az adott termeloegységben
• -a termeloberendezések és a szállítóeszközök
  minél jobb kihasználása

8
A gyártási rendszerek szervezését megelozoen
elemezni kell

• - a gyártás típusát,
• - az eloállítandó gyártmányok bonyolultságát,
• - az egyforma gyártmányok, gyártásbavételének
  periodicitását,
• - a gyártás volumenét,
• - a profil terjedelmét
• - a kivitelezendo technológia színvonalát.

9
A gyártási rendszer alapja

• az adott termék iránti piaci igény
• teljesítmény-, minoségparaméter elvárások
• versenytényezok
• gyártási technológia korszerusége
• gazdaságossága

10
Gyártási rendszerek formái

• technológiai elven alapuló
• - muhelyi ?
• tárgyi elven alapuló
• - csoportos ?
• - folyamatos ?

11
Optimális megoldáshoz szükséges feladatok

• A munkafeladatok részletes meghatározása
• A megfelelo gyártási sorrendtervek kialakítása
• A gyártáshoz szükséges termeloberendezések
  kiválasztása
• A kezelésüket megfelelo szakképzettséggel ellátni
  tudó dolgozók kijelölése
• A legcélszerubb gépelrendezési sorrend
  (munkahely-elrendezés) kialakítása
• Az anyagok, munkadarabok, eszközök áramlásának
  meghatározása (a leheto legkevesebb belso
  szállítási munka igénybevételével).

12
Hagyományos gyártási rendszerek

• -Muhelyszeru
• -Csoportos rendszeru
• -Folyamatos rendszeru

13
Termeloegység átlagostömegszeruségi foka Tf

• Q a termelési feladat volumene (db/év)
• T a termelési feladat munkaidoigénye (óra/db)
• Imh a termelési feladat megoldásába bevont
  munkahelyek produktív idoalapja (óra/év)
• ti a termelési feladat egységnyi mennyiségének
  eloállításához szükséges munkaóraigény az i- edik
  munkahelyen (óra/db)
• gi átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen
  (db)
• Im a termeloegységben rendelkezésre álló
  munkarend szerinti idoalap az i- edik munkahelyen
  (óra/év)
• Iv a munkarend szerinti idoalapból levonandó
  kieso idok (pl. karbantartás) az i- edik
  munkahelyen (óra/év)

14
Termeloegység átlagostömegszeruségi foka Tf
T a termelési feladat munkaidoig. (óra/db) Imh
a termelési feladat megoldásába bevont
munkahelyek produktív idoalapja (óra/év) Q a
termelési feladat volumene (db/év) ti a
termelési feladat egységnyi mennyiségének
eloállításához szükséges munkaóraigény az i- edik
munkahelyen (óra/db) gi átlagos gépállomány az
i- edik munkahelyen (db) Im a termeloegységben
rendelkezésre álló munkarend szerinti idoalap az
i- edik munkahelyen (óra/év) Iv a munkarend
szerinti idoalapból levonandó kieso idok (pl.
karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év) Az
átlagos tömegszeruségi fok 0 és 1 közötti, vagyis
15
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI

• Tf

1
0,8
0,6
EGYEDI
0,4
0,2
foly
nagy
közép
kis
falagos óra/db eloállítási ido
egysz
SOROZAT
TÖMEG
16
gyártás típusa   gyártás típusa   Tf jellege
TÖMEG folyamatos Tf 1 a gyártás egészét és egyes részeit (muveleti) megszakítás nélkül végzik (folyamatos gyártási úton)
TÖMEG egyszeri 0,8 lt Tf lt 1 a gyártás megszakítás nélküli egyes munkahelyeken mégis lehetnek megszakítások (a gyártás egyes keresztmetszetei nincsenek maradéktalanul terhelve)
17
gyártás típusa   Tf jellege
SOROZAT KIS 0,2 ltTflt 0,4 gyártás megszakításos, de egyetlen munkahelyen sem lehetséges maradéktalan terhelés
SOROZAT KÖZÉP 0,4 ltTflt 0,6 gyártás megszakításos, de egy- két munkahelyen elérheto a közel teljes terhelés
SOROZAT NAGY 0,6 ltTflt 0,8 gyártás megszakításos, de a folyamat rendszeresen ismétlodik, a munkahelyek jelentos részén a gyártás adott muveletét megszakítás nélkül végezhetik
18
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI
gyártás típusa   Tf jellege
 EGYEDI Tf 0 a gyártmányok egyes darabjai csak elore ki nem számítható idoközönként ismétlodnek a munkahelyeken

19
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI
GYÁRTÁS JELLEMZOI EGYEDI SOROZAT TÖMEG
jellemzo gyártási rendszer muhely csoportos folyamatos
a kínált minoség EGYEDI igények szerinti GARANTÁLT megfizetheto minoség HASZNÁLATI érték minoség helyett
szabályozás PRIORI-TÁSOK általi ÉRTÉKEK általi NORMÁKáltali
munkaero képzettség érték MAGAS ritka drága SZAKKÉPZETT pótolható, közepes NEM SZAK-KÉPZETT olcsó helyettesítheto
gyártási költségek nagy kisebb alacsony
20
A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA       A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA       A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA       A GYÁRTÁSI TÍPUSOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA ÉS ELHATÁROLÁSA      
A gyártás jellemzoi Egyedi Sorozat Tömeg
A feladat ismétlodése rendszertelen periódikus állandó
Egyidejüleg gyártásban lévo darabok száma egy több igen sok
Gépek, szerszámok, készülékek univerzális vegyes speciális
Fizikai dolgozók képzettsége legmagasabb (szakmunkás) alacsonyabb, vegyes (betanított) beállítók maximális kezelok minimális
Technikai tervezés mélysége legalacsonyabb (muveletirányítás) muveletterv legmélyebb (mozdulatterv)
Tervezés-szervezés központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb
Elokészítési költségek kicsi nagyobb nagy (típusváltás)
Gyártási költségek nagy kisebb alacsony
Anyagok rendelése nem méretre részben méretre méretre
Anyagok készletezése alapanyag klt. spec.alapanyag klt. klt.nem jell.
Gépek elrendezése technolóigiai szakosodás vegyes tárgyi szakosodás
Jellemzo gyártási rendszer muhely csoportos folyamatos
21
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI
A GYÁRTÁS JELLEMZoI EGYEDI SOROZAT TÖMEG
árupiaci ár magas közepes alacsony
a feladat ismétlodése rendszer- telen periódikus állandó
az egyidejuleg gyártott darabok egy több sok
gépek,szerszámok, készülékek univer-zális vegyes speciális
technikai tervezés mélysége legalacso- nyabb muveletirányítás muveletterv legmélyebb mozdulatterv
tervezés -szervezés központosíthatósága legkisebb átmeneti legnagyobb
22
A MUHELY RENDSZERU GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
23
A CSOPORTOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
24
A FOLYAMATOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE
25
(No Transcript)
26
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI
MUHELY rendszeru (technológiai elvu) egyedi és kis sorozatnál CSOPORTOS (ciklusos) ? FOLYAMATOS(tárgyi elv) közép és nagy sorozatnál
- homogén termelo egységek (eszterga muhely) - muhelyrol-muhelyre szállítják az alkatrészeket -nem homogén termelo egységek -szakosodnak adott termék eloállítására
Elony -jól kihasználható gépek, kapacitás -profilváltásra nem érzékeny (univerzális gépek) Elony -nincs muhelyrol-muhelyre -nincs közbenso folyamat -meghatározható felelosség
27
A TERMÉK ELOÁLLÍTÓ FOLYAMATOK JELLEMZOI
MUHELY rendszeru Hátrány -hosszú átfutási ido -nagy készletek -anyag mozgatás -MEO -átadás-átvétel ügyvitele -bonyolult irányítás (munkadb.-gyártás-muhelyek össze hangolása) -felelosség elmosódik -szerszámozás, készülékezés folyamatosan változó, nem gazdaságos CSOPORTOS-FOLYAMATOS Hátrány -érzékeny a profilváltásra -a gépek a kapacitás csak nagy szervezéssel használható ki jól
28
Korszeru gyártási rendszerek

• - automatizált gyártás
• - rugalmas gyártó rendszerek
• - számítógéppel integrált gyártás

29
CAD-CAM rendszerek felépítése
30
CIM rendszerek információs kapcsolatai
31
Fogalomgyujtemény

• CAA computer aided assembly szám.géppel
  támogatott szerelo-rendszer
• CAD computer aided design számítógéppel
  támogatott tervezo-rendszer computer aided
  drafting számítógéppel támogatott rajzolás
• CAE computer aided engineering sz.géppel
  támogatott mérnöki tevék.
• CAM computer aided manufacturing számítógéppel
  támogatott gyártás
• CAL computer aided logistics számítógéppel
  támogatott logisztika
• CAP computer aided planning sz.g.-el
  támogatott gyártástervezõ r.sz.
• CAPP computer aided process planning sz.g.-el
  tám. folyamattervezo r.sz.
• CAQ computer aided quality számítógéppel
  tám.-tott minoségbizt. r.sz.
• CAR computer aided robotics sz.g. támogatott
  robotvezérlo rendszer

32
Fogalomgyujtemény

• CAT computer aided testing számítógépes
  ellenorzo rendszer
• CAx a computer aided... rendszerek valamely,
  tetszoleges (x, mint ismeretlen változó) tagja
• CIM computer integrated manufacturing
  számítógéppel int.ált gyártás
• CL-file cutter line file vágási vonal-file
• CNC computerized numerical control
  számítógéppel programozott "számjegy"/digitális
  vezérlés
• DNC direct numerical control közvetlen
  (fedélzeti) számítógéppel programozott
  "számjegy"/ digitális vezérlés
• LAN local area network helyi hálózat
• MRP material requirement planning
  készletgazdálkodás
• NC numerical control "számjegy"/digitális
  vezérlés

33

• A késleltetett gyártás

34
Globalizáció hatása a gyártásra

• (a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a
  terméket)
• - globalizált beszerzés,
• - globalizált gyártás, összeszerelés,
• - globalizált elosztás,
• - globalizált gyujtés (újrahasznosítás).

35
a globalizált gyártás muködésének feltételei

• - muholdas reklámozás,
• - muholdas, szatellit rendszeru, on-line
  rendelés,
• - átfogó árukövetés,
• - elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi
  különbségek eliminálása),
• - okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam
  elektronikus úton való továbbítása, vonalkód
  rendszer, egységes számozás alkalmazása,
• - nemzetközi kereskedelem és a külföldi
  tokebefektetés elotti akadályok fokozatos
  leépítése, vámok-, tarifás korlátozások
  csökkentése,
• - egész világra kiterjedo, globális, magas
  minoséget biztosító logisztikai hálózat
  létrehozása

36
a késleltetett termelés komplex folyamata

• A késleltetett gyártás, összeszerelés, csomagolás

37
Eltérések a hagyományos gyártással összevetve

• A hagyományos gyártás alapvetoen egy telephelyre
  koncentrálódik, így a felmerülo feladatok
  kizárólag az intern logisztika keretein belül
  megoldhatóak.
• A késleltetett gyártásnál jelentos szállítási,
  csomagolási, egységrakomány-képzési költség épül
  be a termék árába.
• Késleltetések a termelési logisztikában
• néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a
  logisztikai folyamat vége felé tolnak el
• (addig, amíg a termék a fogyasztókhoz nem ér).

38
A késleltetett gyártás 1.

• Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált
  gyártás)
• A gyártási folyamat egy vagy több eleme a többi
  muvelettol eltéro helyen (jelentos
• földrajzi távolság) készül.
• Feltétel a muveletek funkcionális elhatárolása.

39
A késleltetett gyártás 2.
a szegmentált gyártás
40
A késleltetett gyártás 3.

• A ? gyártmányok- és alkatrészek
• -méretkategóriánként,
• -technológiai hasonlóság elvén,
• -gyártmánycsaládonként,
• -gyártmányféleségtol függetlenül
• eloállíthatók a követelményeknek megfeleloen
• hagyományos és rugalmas technológia
• berendezésekkel, gyártó és szerelo sorokkal
• (foleg nagyobb méretu, nagyszámú
• gyártmányféleséget eloállító vállalatoknál).

41
A késleltetett gyártás 4.

• a ? jellemzoi -elso lépésben nagy sorozattal
  indul, lépésrol lépésre tovább osztódik,
• -fokozatosan növelni kell a gyártósorok
  rugalmasságát,
• -nagyfokú összehangolást igényel, az átfutási ido
  csökken,
• -az egyes gyártási lépések között minimális a
  tárolási igény.
• a ? feltétele
• - nagyfokú hasonlóság a termékeknél,
• - rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai
  rendszer,
• - termék kis fajlagos tömegu (kg/db).
• a ? sajátossága a termékek különbözoségét,
  eltéroséget az utolsó fázisban alakítják ki, ha
  már ismert vagy jól prognosztizálható a piacigény

42
A késleltetett gyártás 5.

• Elonyei
• gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez,
• a helybeli, olcsó munkaero olcsóbbá teszi a
  termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási
  költséget,
• a speciális, egyéni igények gyors, helyszíni
  kielégíthetosége,

43
A késleltetett összeszerelés 1.

• A termelés befejezo része kitolódik a logisztikai
  folyamat vége felé, általában a piacközeli
  raktárig.(Az összeszerelést az elosztó raktár
  helyére telepítik.)
• Példa gépkocsik (Audi, Opel),
• elektronikus termékek (Philips, NOKIA, GE).
• Elonyei
• gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez,
• a helyi olcsó munkaero olcsóbbá teszi a
  termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási
  költséget,
• a speciális, egyéni igények gyors
  kielégíthetosége,
• vámszabályok ésszeru kihasználása (más a
  vámtétel az alkatrésznél és készterméknél . . .
  .).

44
A késleltetett csomagolás 1.

• Két változat
• - a késleltetett szerelés követelménye a
  késleltetett csomagolás,
• - nagy távú szállítások (pl. tengeren túli
  konténer szállításkor), esetén a csomagolás
  elosztóraktárban
• az elosztóraktár funkció
• - komissiózás,
• - fogyasztó csomagolás -
  gyujtocsomagolás
• Sajátos világmárkákra a nemzeti piacok szerint
  differenciált csomagolás jellemzo.

45
A késleltetett csomagolás 2.

• elonyei
• kisebb raktárkészlettel muködhet a
  termékgyártó,
• jobban kihasználható a szállítócsomagolás,
  egységrakományképzés,
• olcsóbb csomagolást eredményezhet
• közelebbrol szállítható a csomagoló anyag,
• olcsóbb, helyi munkaero végzi a csomagolást
• címkézés, feliratozás, design jobban
  illesztheto a helyi fogyasztói igényekhez,
• lerövidítheto a rendelési ido.

46

• - A gyártás, mint folyamat

47
Új filozófiák MRP (Material Requirements
Planning) TQM termelékenység, minoség. CAD/CAM/C
IM Környezeti gondolkodás (BS7750)
HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0088/1.0
Termelésmenedzsment
47/142
48
A vállalatirányítási rendszerek
kialakulását,fejlodését befolyásoló gazdasági
változások
49
A termelésmenedzsment számítógépes támogatása
CAD számítógéppel segített tervezés. CAM
számítógéppel segített gyártás. CAD/CAM a
kétféle rendszer összekapcsolása CIM
számítógéppel integrált gyártás. FMS rugalmas
gyártórendszer. ASRS automatikus tároló és
kiadó rendszer.
50
Elorejelzések
Muszaki elorejelzések milyen új eljárások
várhatóak a termék gyártására? hány évig
használhatók még a berendezések? a terméknek
várhatóan milyen tartósságot biztosít az adott
konstrukció? milyen változások várhatóak a
környezetvédelmi eloírásokban? Gagazdasági
elorejelzések -mennyi lesz az infláció a folyó
év végéig? -milyen lesz a gazdaság tokeigénye?
Értékesítési elorejelzések
51
Módszerek
idosorok elemzése egyszeru átlag mozgó átlag
súlyozott mozgó átlag exponenciális
kiegyenlítés regresszió-elemzés,
függvényillesztés grafikus megoldások, számítások
, (legkisebb négyzetek módszere) Fourier
transzformáció korreláció számítások (autó-,
kereszt-) Box - Jenkins módszer Diskin idosorok
(x-11)
52
Csoportmódszerek, alkotó technikák
Brainstorming Brainswriting, Jelentés a
végekrol, Szakértoi testület, Delphi módszer
Analógiák módszere Egyéb eljárások
Piackutatás, életciklus-elemek, Ökonometriai
modellek, Input /output/ modellek, Szimulációs
módszerek,
53
ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA
Mi a JIT? A Just-In-Time szó szerint Épp
idoben-t jelent. Tevékenységeket tekintve a JIT
annyit jelent, mint termelni a megfelelo
terméket a megfelelo mennyiségben, a megfelelo
minoségben, a megfelelo idopontban. Általánosan
a JIT egy muködési filozófia, ami a v eszteség
csökkentésén, az alkalmazottak bevonásán, az
állandó folyamatfejlesztésen keresztül a
költségcsökkentésért, a kiszolgálás és a minoség
javításáért küzd.
HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0088/1.0
Termelésmenedzsment
53/142
54
ÚJ TUDÁSOK AKADÉMIÁJA
Ebben az értelemben a JIT többet jelent, mint
egyszeruen a készletnélküli termelést.
Veszteség minden, ami más, mint a termékhez
történo értékhozzáadáshoz abszolút szükséges
berendezés, anyag, részegység, hely és
munkaido(F.Cho, Toyota)
HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0088/1.0
Termelésmenedzsment
54/142
55
A Toyota hét veszteségtípusa
1. Veszteség a túltermelésbol.
2. Veszteség a várakozásból.
3. Szállítási veszteség.
4. Feldolgozási veszteség.
5. Készletezési veszteség.
6. A mozgatás okozta veszteség.
7. A termékhibából származó veszteség.
Ezekhez még hozzávehetok a következok 8.
Veszteségek a képességek és lehetoségek
kihasználatlanságából (Haszonáldozati költségek
Opportunity costs.). 9. Veszteség az
adatkezelésbol. 10. Veszteség a párhuzamosságok
létrehozásából. Veszteség a félreértésekbol és
hibákból.
56
Az ideális tételnagyság az egy darab a
JIT rendszerben
A hagyományosan készleteken keresztül kapcsolódó
alrendszerek együttesét úgy tekintjük, mintha egy
rendszer részei volnának, belso
(al)rendszerhatárok nélkül, amiben az egyik
munkahelyrol a következore közvetlenül kerülnek a
munkadarabok. Ezáltal a készletek (és a hozzájuk
kapcsolódó) költségek a legalacsonyabbak, csökken
az átfutási ido,
57
Az ideális tételnagyság az egy darab a
JIT rendszerben

• Ezáltal
• gyorsabban lehet reagálni a változó, egyéni
  igényekre,
• a minoségi problémák azonnal kiderülnek
• (ha készletre gyártunk, elofordul, hogy egy nem
  megfelelo félkész termékkel feltöltjük a
  raktárat, és ez csak akkor derül ki, amikor
  elkezdik oket felhasználni.).
• A készlet - idoben - eltolja a hibák
  felismerését.
• kisebb a helyigény.
• Ebben a megközelítésben a készlet nem vagyon,
  hanem egy negatív, kerülendo dolog.

58
A JIT elemei
1. Állandó termelési volumen. 2. Alacsony
készlet 3. Kis tételek. 4. Gyors, kevés
költséggel járó átállás. 5. A célnak megfelelo
üzemelrendezés. 6. Hatékony megelozo
karbantartás. 7. Többszakmás munkások,
mérnökök 8. Magas minoségi szint. 9.
Együttmuködési készség a problémák
megoldásában. 10. Megbízható szállítók. 11. Húzó
rendszer Folyamatos tökéletesítés. Eros
informatikai kapcsolat, kommunikáció a vevo és
szállító között.
59
1.Állandó termelési volumen
Példa állandó termelési ütem fenntartása
változó igény esetén Legyen a négyféle
gyártandó termék A, B, C és D típusú gk. Az
egyes termékekre az igény A5 db, B10 db,
C20 db, D 5 db Ekkor a triviális sorozat
például AAAAABBBBBBBBBBCCCCCCCCCCCCCCCCCCCDDDDD
60
1.Állandó termelési volumen 2.
Ehelyett az alap- és segédanyagokra, a
munkaerore és a kapacitásra vonatkozó állandó
igény hosszabb távon akkor tartható fenn, ha a
termelési sorrend például a következo
ACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDCACBCBCDC
61
A termelés programozása kiegyenlített MODUL
rendszeru gyártásnál 3/3b.
A gyártandó termékek utáni igények ? - 4 db ?
- 8 db ? - 16 db ? - 4 db
62
2. Alacsony készlet.
Az alacsony készletek elonyei - kisebb
raktározási helyigény, - kisebb a lekötött
toke, - elmarad a készleteknek a problémák
felismerését késlelteto (puffer) hatása, -
folyamatosan kényszerít a problémák
megoldására (folyamatos tökéletesítésre) A
csónak modell.
63
3. Kis tételek
Gyártási folyamatban és a vevoknek kiszállított
termékre. - csökkennek a gyártásközi készletek.
- emiatt csökken a készlettartási költség és a
helyigény. - munkahelyeken csökken a
rendetlenség. - a minoségi probléma kisebb
következményu. - nagyobb rugalmasság az
ütemezésben. - a gyártandó termékek fajtáinak
csökkeno száma. (GT) - kisebb kiszállítási
kiszállítási tételek
64
3. Kis tételek 2.

• - alacsony késztermék készletek.
• kisebb a
• lekötött toke,
• a fizikai helyigény,
• adminisztráció,
• készletezés során adódó kár.
• - igényli a szállító és vevo szoros
  együttmuködését, ekkor jelentos anyagmozgatási
  illetve várakozási ido takarítható meg.
• - korrekt, hosszú távú szállító-vevo kapcsolatot
  feltételez.

65
4. Gyors, kevés költséggel járó átállás.
- a kis gyártási tételek gyakori váltást
igényelnek - az alkalmazottak bevonása. -
csoport technológia (GT) elveinek alkalmazása.
66
5. A célnak megfelelo üzemelrendezés.

• A folyamatos gyártási rendszerek
• termékre orientáltak,
• az anyagfolyam szerinti elrendezésen alapulnak
• a hasonló termékek hasonló feldolgozáson mennek
  keresztül.
• ez az elrendezés lehetové teszi
• - a kisebb gyárak, üzemek építését,
• - közelebb kerülnek az egyes gépek egymáshoz
  ezáltal
• - csökken az anyagmozgatási igény,
• - jobban kihasználhatók a gépek, az épület
  és a terület

67
6. Hatékony megelozo karbantartás.

• Mivel a JIT kevés készlettel dolgozik,
• a meghibásodásból származó gépleállás
  tönkreteheti a termelés ütemezését.
• az ilyen rendszerekben ezért nagyobb kockázatú a
  hibák elofordulása.
• alkalmazni kell a megelozo és kockázat alapú
  karbantartási módszereket.
• gyakran a kezelok felelosek gépük állapotáért, a
  karbantartásért- karbantartottságért.
• véletlen meghibásodás természetesen a
  leggondosabb megelozo karbantartási tevékenység
  mellett is elofordulhat.
• fontos, hogy ilyen esetben a gép muködoképessége
  mielobb helyreálljon, mert az üzemszünet az egész
  üzem leállását okozhatja.

68
7. Többszakmás, többfeladatú munkások
- a problémák azonnali felismerése
diagnosztizálása. - kisebb hibák javítása,
megszüntetése. - jártasság a más munkahelyeken
végzendo munkákban, rotáció a m.h.-ek között. -
a munkafolyamatot, muveleteket úgy tervezettek,
hogy a dolgozók ezeknek a feltételeknek meg
felelnek. - nagy a dolgozók felelossége a
minoségért.
69
7. Többszakmás, többfeladatú munkások 2.

• a nagyobb képzési költségek és jobb bérezések
  megdrágítják ugyan a munkaerot
• DE, kevesebb az alkalmazott, az élomunka
  költsége ezáltal kisebb a termékben
• az alacsony gyártásközi készlet és a cellák
  miatt kicsik a fizikai távolságok az egyes
  munkahelyek között
• ezáltal erosödik a munka csapatjellege, jobb
  koordináció és kooperáció alakul ki,
• csökkentve a központi irányításigényt

70
A vállalatirányítási rendszerek
kialakulását,fejlodését befolyásoló gazdasági
változások
71
8. Magas minoségi szint.

• - elofeltétele és eredménye a zéró hiba
• hibás darab azonosítása
• (ki, mikor, melyik gépen, milyen alapanyagból,
  milyen beállítással gyártotta)
• - a leálláskor felszabaduló munkásoknak is a
  minoségi probléma megszüntetésén kell dolgozniuk
  
• - a gyakori hibák megelozése
• a. a termék és termelési folyamat gondos
  tervezése.
• b. a beszállítókkal szemben pontosan fogalmazzák
  meg a minoségi elvárásokat és azokat be is
  tartattják.
• mindenki felelos a minoségi munkavégzésért.
• ehhez biztosítják a megfelelo berendezést,
  szerszámot, képzést, a munkavégzéshez szükséges
  információt.

HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0088/1.0
Termelésmenedzsment
71/142
72
a párhuzamos gépkiszolgálás problémája
A gyártás, mint folyamat
Energia racionálás
Folyamathatásfok kérdése
Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai

Ph.D. Takács Áron

73
Villamosenergia- és távho termelés (gázmotoros
elven)
74
Energiafolyam ábragázmotoros villamosenergia- és
távho termelés
75

• A festékszórás anyagárama

76

• Az energia termelésének és felhasználásának
  országos szintu folyamatábrája www.mvm.hu

77
elsodleges hálózati fogyasztás
BTU (British thermal unit)
coal (szén)
1 cubic feet0,028 m3

• 1 gallon3,78 liter

78
Tudott, hogy a . . .

• azok az alkalmazási területek, ahol a rendszer
  hibás muködése, üzemképtelensége jelentos anyagi
  kárt okozhat, balesetekhez vezet, vagy emberi
  életet veszélyeztet
• - tárgyak-, eszközök használhatósága,
• - gépek-, berendezések üzembiztonsága
• - központi hálózatok, rendszerek állandósága,
• - közúti forgalomvezérlés,
• - vasútbiztosítás
• - energia ellátási hálózatok folyamatossága
• - nagyméretu adatbázisok szervezése,
  muködtetése
• - helyfoglaló rendszerek
• - urkutatás stb.

79
A "nagymegbízhatóságú rendszerek"

• fogalma (az elmúlt néhány évtizedben) a fenti
  alkalmazási területeken kidolgozott megbízhatóság
  javító megoldások együttesébol alakult ki, és
• összefogja mindazokat a
• módszereket,
• megoldásokat,
• kialakításokat és
• technológiákat, amikkel
• a "mindenkori átlagos alkalmazásokhoz" képest
  megnövelt megbízhatóságot lehet biztosítani.

80

• Eddig volt 2010.03.18.-án

81

• A "nagymegbízhatóságú rendszer" alternatívája
  tehát
• nem a "megbízhatatlan vagy kis megbízhatóságú
  rendszer",
• hanem az "átlagos" rendszer.

82
A megbízhatóság növelésének alapvetoen két útja
van

• - a "nyers ero" módszer,
• amikor különlegesen megbízható alkatrészekkel
  és technológiákkal dolgozunk, ill.
• az okos", rendszertechnikai módszer,
• amikor adott tulajdonságú alkatrészek speciális
  összekapcsolásával - tehát rendszertechnikai úton
  - javítjuk a teljes rendszer megbízhatóságát.
• Ebben az esetben a rendszer jobb, mint az
  alkatrészei.
• A megbízhatóság növelés rendszertechnikai
  útját nevezik hibaturo megoldásnak
• (angolul fault tolerant system).

83

• A nyers erovel a hiba keletkezésének
  valószínuségét kívánjuk csökkenteni.
• A hibaturéssel azt akarjuk elkerülni, hogy a
  rendszer belsejében keletkezo hiba(ok) kijusson a
  rendszer kimenetére,
• azaz üzemelés közben, muködés során
  felhasználói szinten hiba(jelenség)-üzenet
  legyen.

84

• a megbízhatóság két pillére
• - a megbízható alkatrész és
• - a hibaturo rendszertechnika
• mindig együtt van, de idorol idore fontosságuk,
  fejlodésük-fejlesztésük gyorsasága változik, a
  szakma az idok során hol az egyik, hol a másik
  oldalt hangsúlyozza és fejleszti.

85

• Jelenleg a "hibaturés" oldal hangsúlyozása
  látszik erosebbnek,
• a hibaturo rendszertechnika,
• a hibaturo megoldások
• már nem csak a különleges alkalmazásokban
  jelennek
• meg, hanem általánosulnak a hétköznapi
  alkalmazásokban is . . .

86

• A nagy gyártó-, ellátó rendszerek
• - elviselheto költségu,
• - átlagos
• egységekbol, alkatrészekbol felépítve csak akkor
  tudnak folyamatosan muködni, ha
• -üzembiztosak az egységek
• -kiesési-, javítási idok csökkentik
• -tartalék egységeket,
• -hibavédo kódokat,
• -belso ellenorzéseket, stb.
• azaz
• hibaturo megoldásokat tartalmaznak.

87
Általános megbízhatósági fogalmak 1.

• megbízhatóság (Dependability)
• a rendszer milyen biztonsággal képes ellátni
• -szolgáltatásait
• -definiált környezeti feltételek mellett
• -definiált idointervallumban.
• rendelkezésre állás (Availability )
• a rendszer képes ellátni feladatait
• -adott muködési és környezeti feltételek
• -adott karbantartási, javítási feltételekkel.
• a rendelkezésre állás valószínuségével mérheto.

88
Általános megbízhatósági fogalmak 2.

• hihetoség (Credibility )
• a rendszer képes felismerni és jelezni
  muködésének korrektségét vagy hibásságát,
  valamint képes jogosulatlan vagy hibás inputoknak
  ellenállni.
• megbízhatóság (Reliability )
• a rendszer adott muködési és környezeti
  feltételek mellett képes ellátni feladatait.
• a muködoképesség valószínuségével mérheto.

89
Általános megbízhatósági fogalmak 3.

• javíthatóság (Maintability )
• a rendszer meghibásodás után milyen módon
  hozható újra muködoképes állapotba adott ido
  alatt és adott környezeti feltételekkel
• belso hitelesség (Integrity )
• annak biztosítása, hogy a rendszer utasítások a
  rendszer normális állapotaiban helyesen
  teljesülnek, és a rendszer minél rövidebb ido
  alatt jelzést ad, amikor nem-normális állapotba
  átmenet lehetséges.
• ellenálló képesség (Security )
• annak biztosítása, hogy a rendszer képes
  felismerni a jogosulatlan vagy hibás inputot és
  ezt minél rövidebb ido alatt jelzi.

90
A hibák hármas modellezési szintje

• fault (hibaok)
• az az elsodleges ok (bizonyított vagy
  feltételezett), ami error-hoz vezet
• error (hiba)
• az a rendszerállapot, ami hibajelenséghez
  vezethet
• failure (hibajelenség)
• a szolgáltatásokban (is) megjeleno hiba
• fault egy mikroprocesszorban egy vezeték 0-ba
  ragad (földzárlat),
• error az a muködési állapot, amely erre a pontra
  1-et szeretne kényszeríteni,
• failure ha ennek következtében a mikroprocesszor
  hibásan hajtja végre az utasítást

91
A rendszerben jelenlévo tartalék (redundancia)
lehet

• - hideg tartalék,
• a redundáns komponensek alapesetben passzívak
  (pl. pót kerék az autóban)
• meleg tartalék,
• a redundáns komponensek a többiével megegyezo
  feladatot látnak el (pl. trailerek tengelyenkénti
  4 kereke)
• - langyos tartalék, amikor a redundáns
  komponensek, amíg nincs rájuk a fo muködéshez
  szükség, másodlagos feladatot látnak el
  (bekapcsolt háttérszámítógép, ami mindaddig
  valamilyen batch feladatot végez, amíg a fo
  gépben hiba nem lép fel)

92
A hibaturés javításának optimuma
93
A megbízhatóság elmélet alapjai

• R(t) egy rendszer (részegység, alkatrész)
  megbízhatósági fv.-e
• megadja, hogy a rendszer (részegység, alkatrész)
  a 0 idopontban történo üzembe helyezést követoen
  milyen valószínuséggel jó még az ido
  függvényében, azaz
•  
• R(t) P (t idopillanatban a rendszer még jó)
  P (tltT)
• ahol T az elso meghibásodás idopontja
•  
• R(t) t0-nál 1 értéku, a végtelenben 0-hoz tart
  és közben monoton csökkeno.
•  
• F(t) egy rendszer meghibásodási eloszlásfüggvénye
   
• F(t) P (tgtT) 1 - R(t)

94
?(t) a meghibásodási tényezo (ráta)

• A megbízhatóság elméletében központi szerepu a
  meghibásodási tényezo ?(t)
• (meghibásodási ráta, angolul failure rate),
• ez annak a feltételes valószínuségsuruségét
  fejezi ki, hogy a rendszer pontosan a T,T?T
  intervallumban hibásodik meg, feltételezve, hogy
  T idopillanatban még jó

95

•  
•  

miközben t 0.
96
A megbízhatóság ismert mutatói

• MTTF (mean time to failure)
• -a meghibásodásig eltelo közepes idotartam
• -az üzembe helyezést követo elso meghibásodás
  várható ideje
• Sok gyakorlati esetben az elso hibáig várható
  ido különbözik a késobbi javításokat követo
  hibamentes muködési idotol, ezért szokás az
  MTTF-et megkülönböztetni a következo
  jellemzotol.
• Nem javítható rendszereknél - az ún. "missziós"
  rendszereknél - pl. urrakétáknál - ez a rendszer
  teljes "élete.

97

• MTTFF (mean time to first failure) javítás
  utáni üzembe helyezéstol az elso meghibásodásig
  eltelt közepes idotartam (várható ideje)
• MTTR (mean time to repair)
• a hiba észlelésének,
• a hiba diagnosztizálásának,
• a javításnak
• együttes közepes idotartama (várható ideje)

98

• MTBF
• (mean time between failure MTTF MTTR),
• a meghibásodások közti közepes idotartam (egy
  muködési és állási fázis várható ideje)
• Availability Rendelkezésre állási tényezo 
• A MTTF / MTBF

99
A gyártás, mint folyamat
Gépcsoportok kiszolgálási szempontjai
100
Meghibásodás miatti állásido összetétele

• -érzékelési ido
• -jelzési ido
• -észlelési ido
• -mérlegelési ido
• -ki-, és odaérkezési ido
• -hibaelhárítási ido
• - elokészületi ido
• - megbontási-, szétszerelési ido
• - döntési ido
• - javítási ido
• - ellenorzési ido
• - összeszerelési ido
• -próbajáratási ido

101
Géphatásfok
1 üzemel 0 nem üzemel

• 1
• 0

t
??4
??3
??1
??2
??i üzemelési ido
T
T üzem ido
102

• 1
• 0

1 0
1 0
T
1 0
103
Gépcsoportok hatásfoka
A
B
A B
C
104
Gépcsoportok hatásfoka
összes berendezés együttes üzem ideje

teljes muszak-, üzem ido
105
Gépcsoportok hatásfoka

• 1
• 0

1 0
1 0
T
1 0
106
a párhuzamos gépkiszolgálás problémája
107
Etetés-keverés szerkezeti vázlata
108
Aggregált gépcsoportok kiszolgálása
109
10 aknás etetés
felso szint érzékelés

• alsó szint érzékelés

110

• Az eddig megismert vezérlések nem muködnek, ha
  több vezérlovel több egységet kívánunk
  kiszolgálni.
• Ilyen esetekben el kell dönteni, hogy
• melyik egységnek van jogosultsága a többivel
  szemben.
• A kiszolgálási igény lehet
• SOROS
• PÁRHUZAMOS
• Minden egység
• fontossági sorrendbe van szervezve, amit
• a prioritással (-számmal) jelölnek.
• (minél kisebb a prioritási szám, annál
  fontosabb az egység a rendszerben)

111
Soros kiszolgálás

• A vezérlo eszközök SORBAN vannak kapcsolva és
  elhelyezkedésük adja a fontosságukat
  (prioritásukat).
• Amelyik legközelebb van a vezérlohöz, az a
  legnagyobb prioritású eszköz.
• Minden eszköz két jellel tartja a kapcsolatot a
  vezérléssel
• - a kiszolgálás igényét BREQ (Bus Request,
  sinkérés)
• - a vezérlés jogosultságát a BG (Bus Grant, sin
  átadva)
• jelek állapota adja

112
Több szintu soros kiszolgálás

• Ebben az esetben több, PRIORITÁSSAL rendelkezo ág
  kapcsolódik a VEZÉRLOHÖZ.
• - a VEZÉRLO feladata a kiszolgálási igényeket
  sorolni, - a legmagasabb prioritású ás kapja a BG
  rendelkezo jelet,
• - az ágon belül már a SOROS ELV érvényes

113
Párhuzamos kiszolgálás

• Minden vezérlo eszköz saját kiszolgálást kéro- és
  engedélyezo vezetékkel rendelkezik.
• A VEZÉRLO feladata
• a kiszolgálási igényeket sorrendezni a
  prioritásuk alapján, majd
• engedélyezni az adott egységnek.

114
A kiszolgálás prioritásának eldöntése párhuzamos
kiszolgálás esetén

• Engedélyezo körbejáró (simple rotating)
• minden kiszolgálás után az egység prioritása
  eggyel csökken, amelyiké a legalacsonyabb volt,
  azé lesz a legmagasabb a kiszolgálás után.
• Elfogadástól függo körbejáró (acceptance
  dependent rotating)
• minden a kiszolgálás után az egység prioritása
  eggyel no, amelyiké volt a legmagasabb, a
  kiszolgálás után azé lesz a legalacsonyabb
  prioritás.
• Ez a kiszolgálás-ellátás a leggyakoribb.
• Véletlenszeru (random) megoldásnál
• minden kérelem kiszolgálása után a prioritás
  véletlenszeruen kerül újra kiosztásra.
• A legrégebben kiszolgált eszköz (last recently
  used LRU) prioritása lesz a legmagasabb.

115
Hibajavítás

• tervezett - megközelítési
• - leállási
• - javítási
• - karbantartási
• - tisztítási stb.

-idok -útvonalak -sorrendek