Term - PowerPoint PPT Presentation

About This Presentation
Title:

Term

Description:

Term szetv delem I. els r sz – PowerPoint PPT presentation

Number of Views:495
Avg rating:3.0/5.0
Slides: 266
Provided by: Rik57
Category:
Tags: reptilia | term

less

Transcript and Presenter's Notes

Title: Term


1
Természetvédelem I.
  • elso rész

2
A Föld védett területei
  • A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb
    módja, ha a fajok természetes élohelyeit
    megorizzük.
  • A társulások megorzésében kulcsszerepet játszik
    az olyan törvényileg védett területek
    létrehozása, amelyeket különbözo mértéku
    gazdasági hasznosítást lehetové tevo törvények és
    szabályok irányítanak.

3
Védett területek létrehozása
  • A társulások, élohelyek többsége jelentosen
    átalakítottak.
  • A közepesen bolygatott területek a
    legfontosabbak.
  • pl. a szálalással hasznosított trópusi erdok, az
    intenzíven halászott óceánok és tengerek,
    valamint a legelonek használt gyepterületek.
  • Védett területet létrehozásakor kompromisszumot
    kell kötni

4
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • A természet a Földön hosszú, evolúcionális
    fejlodéssel, az ember társadalmi tevékenységétol
    függetlenül kialakult élettelen és élo
    képzodmények és jelenségek fejlodéstörténetileg
    összehangolt, önszabályozással muködo rendszere
  • megújuló és nem megújuló természetalkotók
  • lásd továbbiakban a jegyzet megfelelo oldalai

5
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • Természetvédelem formái
  • általános természetvédelem
  • természetmegorzés
  • a természetmegorzés egyik szakterülete a
    természetvédelem
  • természetpolitika
  • Természetvédelem fogalma
  • lásd a jegyzetben

6
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • Természetvédelem feladatai
  • a természeti értékek számbavétele és védetté
    nyilvánítása
  • a természeti és kulturális értékek természetes
    vagy a védetté nyilvánításkor fennálló állapotban
    való fenntartása és megóvása
  • biodiverzitás fenntartása
  • társadalom természetkímélo magatartásának
    kialakítása
  • felüdülés (rekreáció), esztétikai élmények
    nyújtása

7
Védett területek létrehozása Általános lépések
  • Adott régió élovilágát, élohelyeit leíró adatok
    összegzése.
  • prioritások kijelölése, természetvédelmi célok
    pontos meghatározása
  • védettségi kategóriák meghatározása
  • Védett terület megtervezése
  • Létrehozása, a kategóriának, kituzött céloknak
    megfelelo kezelés alkalmazása.
  • A terület biotikus és abiotikus állapotának
    rendszeres monitorozása

8
Prioritások a védett területek kijelölésének
szempontjai
  • fajgazdagság legkézenfekvobb, de csak kis
    területen, kevés csoport esetén rendelkezünk
    pontos információkkal
  • indikátorcsoport gazdagsága terület kijelölés,
    a jól ismert csoportokon alapul
  • magasabb rendszertani egységek gazdagsága egyes
    szerzok ezt javasolják használni
  • endemizmusok
  • veszélyeztetettség
  • biogeográfiai régiók, életközösségféleségek
    reprezentációja

9
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • biodiverzitás megorzése a fajok megmentésén
    keresztül teljesedhet ki
  • a fajok több okból is érdemesek a megóvásra
  • fajok biztosítják a földi élet sokrétuségét és
    összetettségét valamennyi faj tökéletes és
    érdekes
  • sokan úgy érzik, hogy életük minosége romlana,
    ha számos állat eltunne a bolygóról ez az
    esztétikai érv
  • ez könnyen átcsaphat etikaiba a Földön az élet
    minden formájának joga van a létezéshez
  • megfordítva is igaz!

10
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • egyetlen érték abszolút és egyértelmu ez az élet
    fennmaradása a Földünkön
  • ehhez a fajok abszolút mértékben járulnak hozzá
    ahol nem marad faj, ott nincs többé
    élet
  • de nem minden faj járul hozzá azonos mértékben
    az ökológusok szerint egyes fajok - számuk,
    biomasszájuk és energiaforgalmuk szempontjából -
    fontosabbak az ökoszisztéma muködése
    szempontjából

11
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.A természetmegorzés alapelvei
  • lásd a jegyzetben!

12
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • a környezetvédelem azoknak az intézkedéseknek az
    összessége, amelyek az emberi léthez szükséges
    egészséges környezet fenntartását szolgálják
  • olyan részterületei is vannak, amelynek nincs
    természetvédelmi megfeleloje, ilyenek a
    csendvédelem és a levego védelme
  • a természetvédelem kiterjed a természet egészére,
    az ember természeti környezetére, és csak ilyen
    értelemben része a környezetvédelemnek
  • a környezetvédelem és a természetvédelem két
    egymást kiegészíto, egymásnak alá nem rendelheto
    terület

13
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • 1872. március 1. Yellowstone Nemzeti Park
  • 1909. Svédország Európa elso nemzeti parkjai
  • 1879. évi erdotörvény, Magyarország elso
    törvényes rendelkezés, amely a természet védelmét
    is szolgálta
  • 1935. második erdotörvény már külön fejezet
    foglalkozik a természetvédelemmel
  • 1938-ban megalakult Kaán Károly elnökségével a 45
    tagú Országos Természetvédelmi Tanács. Tagok
    Schenk Jakab, Soó Rezso, Cholnoky Jeno, Lóczy
    Lajos és Gombocz Endre

14
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • 1939 a debreceni Nagyerdo egy részét
    nyilvánították eloször természetvédelmi területté
  • 1950 Bátorliget védetté nyilvánításával indult
    meg az intenzív természetvédelmi munka, védett
    területek száma megháromszorozódott
  • 1961 harmadik természetvédelmi magas szintu
    jogszabály, törvényereju rendelet formájában.
    Ebben eloször választották külön a
    természetvédelmet az erdotörvénytol

15
A természetvédelem fogalma, céljai, alapelvei,
rövid története.
  • elso önálló természetvédelmi fohatóság, Országos
    Természetvédelmi Hivatal (OTvH)
  • 1971 1961. évi rendelet módosítás, lehetové vált
    hazánkban nemzeti park létesítése bevezették az
    országos jelentoségu természeti érték és a helyi
    jelentoségu természeti érték fogalmát
  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol,
    amely 1997. január 1.-tol szabályozza hazánkban a
    természetvédelmi tevékenységet
  • további részleteket lásd a jegyzetben!

16
Természetvédelem I.
  • második rész

17
Természetvédelmi alapfogalmak.
  • A természetvédelem két alapveto formája jogi (de
    jure) és tényleges (de facto)
  • A tényleges természetvédelmen belül a
    természetvédelmi szemlélet és az ebbol fakadó
    gyakorlat szerint megkülönböztethetünk aktív és
    passzív természetvédelmet
  • aktív természetvédelem a védelem alá vont
    terület, objektum megóvása és fenntartása
    érdekében a jogi védelmen túl gondoskodik a
    védelemrol, orzésrol, és kezeléssel biztosítja
    annak fennmaradását

18
Természetvédelmi alapfogalmak.
  • A természetvédelem tárgyai
  • különbözo földtani alakzatok és képzodmények
  • a víz különbözo megjelenési formái
  • ritka, tudományos értéku növények és
    növénytársulások
  • ritka, vagy kipusztulással fenyegetett vadon
    tenyészo állatfajok, kiveszoben lévo domesztikált
    állatfajok
  • muemlékek természeti környezete

19
Természetvédelmi alapfogalmak.
  • A természetvédelem tárgyai
  • jellegzetes, szép tájképi megjelenésu, kedvezo
    tulajdonságokkal rendelkezo tájak, tájrészletek
  • osállat-, osember-, osrégészeti lelohelyek
    természeti környezete
  • történelmi és kultúrtörténeti emlékhelyek és azok
    természeti környezete
  • eltunoben levo életformák és gazdálkodási módok
    fenntartására szolgáló területek
  • a génkészletek megorzésére szolgáló területek

20
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák
  • A természeti értékek lehetnek
  • terület nélkül védettek
  • területtel védettek
  • terület nélkül védettek barlangok fák,
    facsoportok, fasorok vadon élo növény- és
    állatfajok
  • területtel védettek nemzeti park, tájvédelmi
    körzet, természetvédelmi terület és természeti
    emlék

21
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák
  • az egyes természetvédelmi hazai kategóriák
    definícióját, jellemzoit, fobb ismérveit lásd a
    jegyzetben!

22
Természetvédelmi alapfogalmak. Természetvédelmi
kategóriák
  • Fokozottan (szigorúan) védett területek nemzeti
    parkok és tájvédelmi körzetek azon részei, ahol
    az emberi hatásokra igen érzékeny, jelentosebb
    természeti értékek találhatók
  • A nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek A-zónája
    általában ilyen terület.
  • Oserdo a Bükki Nemzeti Parkban

23
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák
  • Bioszféra rezervátum olyan területek, ahol
    megorizzük a különbözo természetes és
    természeteshez közelálló ökológiai rendszereket,
  • ezeken belül a
  • növény- és
  • állatfajokat és azok génkészleteit.
  • Bioszféra rezervátumok övezetekbol állnak
    (magterület és védozóna).

24
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák
  • Bioszféra rezervátum az UNESCO bioszféra
    rezervátum nemzetközi hálózatához öt magyar
    terület tartozik. Ma már valamennyi valamelyik
    nemzeti parkunk része. Összterületük mintegy 130
    ezer hektár.
  • Terület neve Területe (ha)
  • 1. Aggteleki NP 19 708
  • 2. Hortobágyi NP 52 000
  • 3. Ferto-Hanság NP 12 542
  • 4.Kiskunsági NP 22 095
  • 5.Duna-Ipoly NP (Pilisi rész) 23 323
  • Összesen 129 688

25
Természetvédelmi alapfogalmak. Nemzetközi
természetvédelmi kategóriák
  • Világörökség hely a magyarországi 9 db
    világörökség hely többsége a világ kulturális
    örökségéhez tartozik.
  • a részletes listát és egyéb fontos adatokat lásd
    a jegyzetben, illetve a vilagorokseg.hu honlapon!

26
Világörökség hely
  • Kulturális örökségnek az Egyezmény értelmében
    olyan
  • muemlékek (építészeti, monumentális festészeti
    vagy szobrászati muvek, régészeti elemek)
  • (épület) együttesek (összefüggo vagy különálló
    építmények)
  • helyszínek (az ember, vagy az ember és a
    természet közös alkotása)
  • minosülhetnek, amelyek megfelelnek a hitelesség
    kritériumának és a következo hat kritérium
    legalább egyikének

27
Világörökség hely
  • (I) az emberi alkotószellem remekmuve (pl. a
    Tadzs Mahal, az athéni Akropolisz vagy a gízai és
    dahsuri piramisok)
  • (II) egy meghatározott idoszakon vagy kulturális
    területen belül jelentos mértékben hatott az
    építészet / a várostervezés / a tájkialakítás
    fejlodésére (pl. Budapest Duna-parti látképe és a
    Budai Várnegyed)
  • (III) egyedi (de legalábbis kivételes)
    megtestesítoje egy élo vagy már letunt
    civilizációnak (pl. a Pécsi ókeresztény sírkamrák
    vagy a Tokaji történelmi borvidék)

28
Világörökség hely
  • (IV) egy építészeti stílus / együttes /
    technológia, vagy az emberiség történelme egy
    vagy több korszakát tükrözo táj kiemelkedo
    példája (ennek a kritériumnak hazánk több
    helyszíne is megfelel Budapest, Pannonhalma,
    Pécs és a Hortobágy)
  • (V) egy vagy több kultúrát képviselo, hagyományos
    emberi letelepedés vagy területfoglalás
    kiemelkedo példája (pl. Hollóko ófalu, a
    Hortobágy és Ferto kultúrtáj)
  • (VI) kapcsolódik kivételes, egyetemes jelentoségu
    eseményekhez vagy élo hagyományokhoz, muvekhez
    ez a kritérium csak egy másik kritériummal együtt
    alkalmazható

29
Világörökség hely
  • Természeti örökségnek az Egyezmény értelmében
    olyan
  • esztétikai vagy tudományos szempontból rendkívüli
    értéku fizikai és biológiai képzodmények vagy
    képzodménycsoportok
  • a tudomány vagy a megorzés szempontjából
    rendkívüli értéku geológiai és fiziográfiai
    képzodmények, a kihalástól fenyegetett állat- és
    növényfajták lakó- ill. termohelyéül szolgáló,
    pontosan körülhatárolt területek
  • természeti tájak
  • minosülhetnek, amelyek megfelelnek az integritás
    (érintetlenség, sértetlenség) kritériumának és a
    következo négy kritérium legalább egyikének

30
Világörökség hely
  • (I)  nagy földtörténeti korszak megtestesítoje,
    beleértve földünk kialakulásának és fejlodésének
    geológiai folyamatait (pl. az Aggteleki-karszt és
    a Szlovák-karszt barlangjai)
  • (II) meglévo ökológiai rendszer, amely
    végigkíséri a földi, vízi, partmenti és tengeri
    állat- és növényvilág kialakulását és fejlodését
    (pl. a Hawaii Vulkánok Nemzeti Park)
  • (III) rendkívüli természetes szépségu és
    esztétikai jelentoségu természeti jelenség vagy
    terület (pl. a nepáli Sagarmatha Nemzeti Park a
    Mount Everesttel)
  • (IV) a biológiai sokrétuség in situ megóvása
    szempontjából legjellegzetesebb, legjelentosebb
    természeti lelohely (pl. a Galapagos - szigetek).

31
Természetvédelem I.
  • harmadik rész

32
Magyarország területének hasznosítási arányai
  • Muvelés alól kivont (beépített) terület 13 ,
    Szántóföldi terület 50 , Gyümölcs- szolokert 6
    , Rét, legelo 13 , Erdo 18
  • Erdeink dönto többsége is termelési funkciót lát
    el.
  • Az erdoket alkotó faállománynak csak 55 -a
    oshonos (tölgy, bükk, gyertyán).
  • Ezzel szemben a talajt "kiszipolyozó", tájidegen,
    betelepített akác, fenyo és nemes nyár területe
    bovült

33
az ország természeti állapota
  • Talajvízkészletünk hatalmas (kb. 70.000 km
    terület alatt található) de erosen
    veszélyeztetett, elsosorban a felszíni
    szennyezések miatt.
  • Kritikus a talajvízszint folyamatos csökkenése a
    Szigetközben és a Duna-Tisza közi hátság
    területén
  • 1,5 millió tonna szerves anyagot mos le a
    vízerózió a lejtos területekrol. Ezt a
    természetes talajképzodés nem tudja pótolni.
  • A talajok szikesedése (közel 1 millió hektár) és
    savanyodása (2,3 millió hektár) is tovább tart

34
az ország természeti állapota
  • Hazánkban 3000 növény- és mintegy 42000 állatfaj
    él. Kihalt 40 növény- és 53 állatfaj, veszélyben
    van kb. 1130 faj.
  • Különösen a nagyvárosok közelsége veszélyezteti a
    környezo élovilágot.
  • folyóink dönto többsége határon túlról érkezik

35
Védetté nyilvánítandó objektumok listája
  • a) vadon élo szervezeteket, életközösségeiket,
    továbbá termo-, tartózkodó-, élohelyeiket,
  • b) régi hazai háziállat- és növényfajokat,
    fajtákat, változatokat,
  • c) természetes, természetközeli tájakat,
    tájrészleteket,
  • d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat,
    arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket
    és egyes növényeket, növénycsoportokat,
  • e) éloállat gyujteményeket,

36
Védetté nyilvánítandó objektumok listája
  • f) földtani képzodményeket és alapszelvényeket,
    ásványokat, ásványtársulásokat, osmaradványokat,
  • g) védett ásványok, osmaradványok jelentos
    lelohelyeit,
  • h) felszíni, felszínalaktani képzodményt és
    barlangok felszínét,
  • j) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat,
    patakot, mocsarat,
  • j) tipikus és ritka talajszelvényeket,
  • k) természethez kötodo kultúrtörténeti emlékeket

37
A védett természeti területek jellege
  • Földtani értékek barlang, töbör, zsomboly,
    oskövület, osmaradvány, a földtani rétegek
    feltárása (bányafal), sziklaalakzat, szurdok,
    kofülke
  • Gaja-szurdok
  • Víztani értékek forrás, patak,
  • folyó és a tó, mocsár stb.
  • Növénytani értékek park,
  • élofa-gyujtemény (arborétum), erdosáv, botanikus
    kert, stb.

38
A védett természeti területek jellege
  • Állattani értékek Valamennyi gerinces és
    gerinctelen állat, állati egysejtu és azok élo-
    vagy tenyészohelye
  • Tájképi értékek várak környéke, muemléki
    környezet és a régészeti feltárások környéke
  • Kultúrtörténeti emlékek történelmi, irodalmi,
    népmondai emlékhelyek, temetok és a
    legkülönbözobb mutárgyak természeti környezete,
    domesztikált állatok

39
Természetvédelmi törzskönyv
  • A természetvédelmi törzskönyv a védett természeti
    értékek hivatalos nyilvántartására szolgál
  • országos természetvédelmi- és
  • helyi természetvédelmi törzskönyv
  • A természetvédelmi törzskönyv tartalmazza
  • a védett érték törzskönyvi számát, pl. 64/TT/57
  • a védetté nyilvánító határozat számát
  • a védett természeti értéket nevét, helyét
    (megye, község)
  • a törzskönyvrol további ismereteket lásd a
    jegyzetben!

40
A védett természeti területek látogathatósága
  • Nem látogatható (zárt) területek változásra
    érzékeny élohelyek, ritka madarak fészkelo
    területe, vagy a kizárólag tudományos kutatási
    céllal védetté nyilvánított területek
  • pl. Szoloskei - erdo, Velencei-tó
    madárrezervátum
  • Szabadon látogatható területek a látogatást
    korlátozó eloírás nincs
  • Korlátozottan látogatható területek korlátozás
    vonatkozhat
  • vegetációs idoszakra, útvonalra, területrészre
  • közlekedési eszközre, látogatás módjára

41
Látogatómenedzsment védett természeti területeken
  • környezeti bemutatás a természeti és
    kultúrtörténeti örökség közvetlen, szabadtéri
    (terepi) bemutatása
  • az információ- és ismeretátadás mellett arra is
    törekszünk, hogy a látogatók környezeti
    szemlélete formálódjon,
  • és idovel kialakuljon bennük a természeti és
    kulturális örökség megorzésében való aktív
    részvétel igénye

42
Látogatómenedzsment védett természeti területeken
  • a bemutatás a látogatók számára egyidejuleg
    kikapcsolódást, élményszerzést is jelent.
  • Ennek egyik lehetosége a látogatók
    ismeretszerzésben való aktív részvételének.
  • közvetlen, terepi (in situ) bemutatás,
    környezeti szemlélet formálásában ex situ
    módszerek (ismeretterjeszto könyvek,
    ismeretterjeszto filmek, múzeumok stb.) is
    fontosak

43
Látogatómenedzsment védett természeti területeken
  • bemutatás eredményessége és a rendelkezésre álló
    eroforrások leghatékonyabb felhasználása
    érdekében a környezeti bemutatást több szinten,
    rendszerszemléletuen szükséges tervezni.
  • Alapelvként megfogalmazható, hogy mindiga nagyobb
    területegység felol javasolt a kisebb felé
    haladni.
  • Az objektumokra készülhetnek egyebek között a
    bemutatás legeredményesebb módját feltáró
    tanulmánytervek, koncepciótervek, valamint a
    létesítés módjára vonatkozóan részletes
    eloírásokat, útmutatásokat adó kiviteli tervek.

44
Természetvédelmi alapfogalmak.
  • Természetvédelmi kezelés a védett természeti
    terület felmérését, nyilvántartását, megóvását,
    orzését, fenntartását, helyreállítását,
    fejlesztését és bemutatását célzó valamennyi
    tevékenység
  • Védoövezet A védett természeti területeket
    szükség esetén védoövezettel kell ellátni,
    amelynek nagyságáról a védettséget kimondó
    jogszabály rendelkezik.
  • A védoterület létesítésének célja, hogy átmenetet
    képezzen a védett és nem védett területek között

45
Kezelési terv készítése
  • általános információk terület rendeltetése, jogi
    helyzete, elhelyezkedése,
  • leírás éghajlat, hidrológia, felszínalaktan,
    földtan, vízföldtan, talajtan növénytársulások,
    állatvilág gazdasági társadalmi kulturális
    jellemzok,
  • célkituzések meghatározása a terület
    természetvédelmi jelentoségének értékelése,
    ideális kezelési célkituzések, veszélyezteto
    tényezok
  • gyakorlati célkituzések, stratégiák feladatok
    meghatározása élohelyek kezelése fenntartása,
    kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi
    infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyujtés,
    agresszív fajok állományszabályozása

46
Kezelési terv készítése II.
  • munkaterv 10 éves és évenkénti
  • a kezelési terv végrehajtásának ellenorzése, a
    terv felülvizsgálata
  • a kezelési terv a gyakorlati célkituzések,
    stratégiák feladatok meghatározása során
    megállapított a tervezési területre vonatkozó
    természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és
    tilalmak,
  • melyek a tervezési területen valamilyen módon
    érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg
  • mellékletek bibliográfia, fotók, ábrák

47
Természetvédelem I.
  • negyedik rész

48
Érvényes természetvédelmi jogszabályok
  • A magyar természetvédelem alapveto jogszabálya az
    1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol
  • Egyéb, a természetvédelemhez kapcsolódó
    törvények
  • 1994. évi LV. törvény a termoföldrol
    (földtörvény)
  • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmérol
  • 1996. évi LIV. törvény az erdorol és az erdo
    védelmérol (erdotörvény)
  • 1996. évi LV. törvény a vad védelmérol, a
    vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
  • 1998. évi törvény az állatok védelmérol

49
Érvényes természetvédelmi jogszabályok
  • törvényi hátterek
  • 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének
    általános szabályairól Minden állampolgárnak
    joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és
    ismereteinek fejlesztésére.
  • 211/1997. (XI.26.) kormány rendelet
  • -a területi szervek népszerusítik a környezetet
    és a természet védelmét
  • -a felügyeloség részt vesz a környezeti tudat-
    és szemléletformáló feladatok ellátásában

50
Érvényes természetvédelmi jogszabályok
  • 1996. évi LIII. törvény a természet védelmérol
  • A természet védelmével kapcsolatos ismereteket
    valamennyi oktatási intézményben oktatni kell,
    azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik.
  • Nemzeti Környezetvédelmi Program
  • -egészséges környezet feltételeinek biztosítása
  • -élo és élettelen környezet természetközeli
    állapotának megorzése
  • -fenntartható fejlodés elveinek figyelembe vétele

51
Érvényes természetvédelmi jogszabályok
  • 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
  • -gyermekek, a tanulók jogai és kötelességei
  • -szülo jogai és kötelességei
  • -pedagógus jogai és kötelességei
  • Környezeti Nevelési Koncepció 2001-2002
  • -feltételrendszer kialakítása ahhoz, hogy
    általános iskolai tanulmányai során minden
    gyermek legalább 1 alkalommal eljusson erdei
    iskolába. Erdei iskola az egészséges életmódra
    nevelés és a szocializáció színtere.

52
Érvényes természetvédelmi jogszabályokAz 1996.
évi LIII. törvény a természet védelmérol
  • A törvény célja a természeti értékek és
    területek és azok természeti rendszereinek,
    biológiai sokféleségének általános védelme,
    megismerésének és fenntartható használatának
    elosegítése, a társadalom egészséges, esztétikus
    természet iránti igényének kielégítése
  • a természetvédelem hagyományainak megóvása,
    eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti
    értékek és területek kiemelt oltalma, megorzése,
    fenntartása és fejlesztése
  • a törvény részletes bemutatását lásd a jegyzetben!

53
Érvényes természetvédelmi jogszabályok Az 1996.
évi LIII. törvény a természet védelmérol
  • Rendelkezéseit alkalmazni kell többek között
  • a természeti értékek és területek állapotának
    értékelése, megóvása, fenntartása,
    helyreállítása, fejlesztése
  • az állam, a természetes és jogi személyek
    jogainak és kötelezettségeinek meghatározása
  • a természet védelméhez fuzodo érdekek
    érvényesítése
  • a természet védelme intézményrendszerének
    kialakítása, fejlesztése
  • során

54
A természet védelmérol szóló 1996. évi LIII. tv.
védettségi kategóriái
  • helyi jelentoségu védett természeti terület
    önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak
    természetvédelmi terület lehet
  • országos jelentoségu védett természeti terület
    miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás,
    miniszteri rendelet hozza létre, lehet
    természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet,
    nemzeti park
  • ex lege védett természeti terület a törvény
    állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelo,
    láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás

55
A természet védelmérol szóló 1996. évi LIII. tv.
védettségi kategóriái
  • ideiglenes védetté nyilvánítás egy terület
    jelentos károsodásának veszélye esetén
    alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn.
  • átmeneti védettség állapítható meg határozattal,
    ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett
    élo szervezet élohelyéül szolgál

56
A Nemzeti Környezetvédelmi Program
  • a környezetvédelmi tervezés alapdokumentuma,
    amelyet hatévente meg kell újítani az
    Országgyulés hagyja jóvá
  • tartalmaznia kell
  • a./ az ország környezeti állapotának
    bemutatását
  • b./ az elérni kívánt környezetvédelmi célokat és
    célállapotokat
  • c./ a célok és célállapotok elérése érdekében
    végrehajtandó feladatokat, azok
    megvalósításának sorrendjét és határidejét
  • d./ a kituzött célok megvalósításának eszközeit,
    ideértve a pénzügyi igények forrásainak
    tervezett megjelölését is
  • e./ azoknak a területeknek a kijelölését,
    amelyeken különleges környezetvédelmi
    intézkedések szükségesek, valamint az
    intézkedések tartalmát

57
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv
  • A NKP különálló nagy fejezete a Nemzeti
    Természetvédelmi Alapterv (NTA),
  • amelyet a Természetvédelmi Hivatal készít el
  • Természetesen a NTA is tartalmazza az elérendo
    célállapotokat és mindazokat az anyagi
    forrásokat, amelyek szükségesek a
    megvalósításhoz. Az elso NTA az 1996. évi NKP
    részeként elkészült és a Parlament elfogadta.
  • A II. NKP részét képezo Alapterv a 2003 - 2008
    közötti idoszakra vonatkozik.

58
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv
  • az Alapterv többek között tartalmazza
  • az ország természeti területei állapotának
    általános leírását
  • a természeti értékek és területek megóvására
    vonatkozó általános követelményeket
  • a védett természeti értékek és területek
    megóvásának, továbbá újabb védett természeti
    területek létesítésének hosszú és középtávú
    szempontjait
  • a természet védelme kutatás-fejlesztési,
    oktatási, bemutatási, népszerusítési feladatainak
    hosszú- és középtávú programját

59
A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv
  • a nemzeti természetvédelmi alapterv nemcsak a
    nemzeti környezetvédelmi program része, hanem
    szervesen kapcsolódik más nemzeti tervekhez,
    stratégiákhoz is
  • nemzeti agrár-környezetvédelmi program
  • kidolgozás alatt álló nemzeti erdo-stratégia
  • új Vásárhelyi-terv
  • országos területrendezési nemzeti fejlesztési terv

60
Természetvédelem I.
  • ötödik rész

61
A hazai természetvédelem szervezete
  • Magyarországon 1988 óta a természetvédelem
    legfelsobb állami szervezete a környezetvédelmi
    ügyekért felelos minisztérium. A miniszter
    fontosabb feladatai
  • irányítja a törvényben vagy kormányrendeletben
    feladatkörébe utalt, a természet védelmével
    kapcsolatos tevékenységeket

62
A hazai természetvédelem szervezete
  • irányítja a természetvédelem területi
    államigazgatási szerveit
  • irányítja a nemzetközi kötelezettségvállalásokból
    fakadó, a természet védelmével kapcsolatos
    feladatok végrehajtását
  • terveket készít és készíttet hatósági jogkört
  • gyakorol

63
A hazai természetvédelem szervezeteHatósági és
kezelo szervezetek
  • Természetvédelmi Hivatal országos szinten a
    természetvédelmi tevékenység irányítását végzi
  • Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és
    Vízügyi Fofelügyeloség másodfokú hatóság
  • területileg illetékes zöldhatóságok elsofokú
    hatóság
  • nemzeti park igazgatóságok országos szinten
    védett objektumokkal kapcsolatos hatósági
    feladatokat látják el

64
A hazai természetvédelem szervezete
  • önkormányzatok elsofokú hatóságok a helyi
    jelentoségu védett objektumok esetében
  • Természetvédelmi Orszolgálat az országos hatóság
    a nemzeti parkok keretében muködteti az
    orszolgálatot a természeti értékek és területek
    orzése, megóvása és károsításának megelozése
    érdekében

65
A hazai természetvédelem szervezeteA Nemzeti
Park Igazgatóságok feladatai
  • muködési területén gyakorolja a kezeloi jogkört
  • ellátja a területfejlesztéssel összhangban a
    természetvédelmi oltalom alatt nem álló tájak
    védelmével kapcsolatos feladatokat
  • ellátja az erdovagyon védelmének felügyeletét
  • közremuködik a természetvédelmi szempontból
    védetté nem nyilvánított természetes növény- és
    állatvilág védelmének irányításában
  • közremuködik az ásványvagyon-védelmi tevékenység
    irányításában

66
A hazai természetvédelem szervezeteZöld hatóság
feladatai
  • elokészíti a területek és értékek védetté
    nyilvánítását
  • figyelemmel kíséri a természet és az élovilág
    állapotát
  • szervezi és irányítja a természetvédelmi
    orszolgálatot
  • tudományos kutatást kezdeményez, végez és irányít
  • muködteti a feladatkörével összefüggo területi
    monitoring és információs rendszert
  • együttmuködik más szervekkel és természetes
    személyekkel
  • népszerusíti a természetvédelmet,
    ismeretterjesztés
  • hasznosítja a kezelésében levo területeket az
    érvényes jogszabályok szerint

67
A hazai természetvédelem szervezeteZöld
hatóságok jogállása
  • kormányrendelet alapján 2005. január 1-vel a
    környezetvédelmi felügyeloségekbol jöttek létre
  • környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása
    alatt muködo önálló jogi személy, önállóan
    gazdálkodó, központi költségvetési szerv
  • elso fokú környezetvédelmi, természetvédelmi,
    tájvédelmi és vízügyi hatósági, szakhatósági
    jogköröket gyakorol
  • szakmai felügyeletét a Környezetvédelmi és
    Vízügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára
    látja el

68
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben
  • Védetté nyilvánítási eljárás
  • bárki javaslatot tehet
  • kello indoklással javaslatát az elso fokú
    hatóságnak kell benyújtania
  • terület védetté nyilvánítását helyi jelentoségu
    védett természeti terület kivételével az
    igazgatóság készíti elo

69
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben
  • természeti érték védetté, fokozottan védetté
    nyilvánítását a Minisztérium készíti elo
  • védetté nyilvánításról az önkormányzat ill. a
    miniszter dönt és azt határozatban ill.
    rendeletben közzé teszi
  • ideiglenes védetté nyilvánítás a
    természetvédelmi hatóság a területet azonnal
    végrehajtható határozattal egy alkalommal védetté
    nyilváníthatja

70
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben
  • Társadalmi természetvédelmi tevékenység
  • A természet védelmét a társadalom egészében
    szemléletmóddá, az általános kultúráltság és
    viselkedés részévé kell tenni.
  • az állampolgár legfontosabb feladata,
  • hogy elsajátítsa a természet megértéséhez
    szükséges ismereteket.

71
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben
  • Társadalmi természetvédelmi tevékenység
  • természetvédelmi célú társadalmi szervezetek
    jogosultak a természeti területek és értékek
    jogellenes károsítása, veszélyeztetése ellen
    fellépni
  • a védett természeti érték, terület károsítója,
    veszélyeztetoje ellen pert indítani
  • állami szervektol, önkormányzatoktól a megfelelo
    és hatáskörükbe tartozó intézkedés megtételét
    kérni

72
Az egyén szerepe és lehetoségei a
természetvédelemben
  • Polgári természetor
  • az igazolványában meghatározott területen
    jogosult
  • védett természeti területekre belépni
  • szolgálati jelvényt és igazolványt használni
  • természeti értéket veszélyezteto vagy károsító
    cselekményt elköveto személyt figyelmeztetni a
    jogellenességre
  • a védett természeti területekrol, értékekrol,
    ezekkel kapcsolatos engedélyköteles
    tevékenységekrol tájékoztatást adni

73
Természetvédelem I.
  • hatodik rész

74
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiHortobágyi
Nemzeti Park
  • 1973-ban elso nemzeti parkként hozták létre
  • területe összesen 82466 ha, ebbol 1285 ha
    fokozottan védett
  • törzskönyvi száma 97/NP/73
  • karaktere a szikes pusztához kapcsolódó
    természeti és kulturális értékek tekinthetok
    elsodlegesnek

75
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Illetékességi terület (ha)   1 747 744   1 747 744   1 747 744   1 747 744   1 747 744 
    Védett   Védett   Ebbol fokozottan védett   Védelemre tervezett   Védelemre tervezett 
    Száma (db)   Kiterjedése (Ha)   Ebbol fokozottan védett   Száma (db)   Kiterjedése (ha) 
 Nemzeti Park   1   82 466   0   0   47 000 
 Tájvédelmi Körzet   4   53 779   4 231   7   88 000 
 Természetvédelmi Terület   20   7 196   0   22   13 900 
 Ex lege védett láp   201   6 492   0       
 Ex lege védett szikes tó   94   5 300   0       
 Összesen   320   155 253   4 231   30   148 900 

 Ramsari   1   23 121      1   16 411 
 Bioszféra Rezervátum   1   54 500      0   0 
 Világörökség   1   80 534      0   0 
 Európa Diploma   0   0      0   0 
 NATURA 2000 Madárvédelmi terület  NATURA 2000 Madárvédelmi terület        6   280 277 
 NATURA 2000 Élohelyvédelmi terület  NATURA 2000 Élohelyvédelmi terület        119   263 816 
76
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • tájvédelmi körzetek
  • Bihari-sík TK, 4/1998. (II.20.) KTM
  • Hajdúsági TK,  2/1988 (V. 26.) KVM (módosítva)
  • Közép-Tiszai TK, 2/1978 OKTH 
  • Szatmár-Beregi TK, 4/1982 (XI. 20.) OKTH
    (módosítva)

77
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • természetvédelmi területek
  • Baktalórántházi erdo TT, 847 ha 
  • Bátorligeti legelo TT, 23 ha
  • Bátorligeti osláp TT, 53 ha
  • Bihari legelo TT, 616 ha
  • Cégénydányádi park TT, 16 ha
  • Debreceni Nagyerdo TT, 35,3 ha (1959) 1094 ha
    (1992) 87,2212,08 ha (1972)
  • Fényi erdo TT, 285 ha     

78
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • természetvédelmi területek
  • Hajdúbagosi Földikutya Rezervátum TT, 264 ha
  • Hencidai Csere erdo TT, 106 ha
  • Kállósemjéni Mohos-tó TT, 102 ha
  • Kaszonyi-hegy TT, 157 ha
  • Kecskeri-puszta TT, 1352 ha
  • Ohati-erdo, 36 ha   

79
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • természetvédelmi területek
  • Tiszadobi ártér TT, 1075 ha
  • Tiszadorogmai Göbe-erdo, 123 ha
  • Tiszatelek - Tiszaberceli Hullámtér TT, 1263 ha
  • Tiszavasvári Fehér-szik TT, 229 ha
  • Vajai-tó TT, 193524 ha
  • Zádor-híd és környéke TT, 80 ha

80
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti ParkTerületek nélküli
értékek
Objektum   Regisztrált összesen (db)
Természeti emlék 0
Forrás 0
Barlang 0
Víznyelo   0
Kunhalom  738
Földvár 40
81
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • A Hortobágy a Világörökség része és közel 24 000
    hektár a Ramsari Egyezmény oltalma alatt álló
    nemzetközi jelentoségu vizes élohely.
  • A nemzeti park kiterjedt szikes puszták - Európa
    legnagyobb, mintegy 54 000 hektárt borító
    összefüggo természetes gyepterülete - és
    különféle vizes élohelyek mozaikja.
  • 2002-2005 között az Európai Unió LIFE - Nature
    pályázati keretének támogatásával a száraz szikes
    pusztai és mocsári élohelyek változatos,
    összefüggo rendszerének természetes állapotát
    állították vissza.

82
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások
  • szikes puszta
  • cickafarkfüves társulások sárga sziki pozdor,
    sziki útifu, sziki madárhúr, magyar sóvirág
  • magasabb területeket kisebb-nagyobb vakszik
    foltok és szik-erek választják el egymástól
    budavirág, sóballa, az endemikus erdélyi útifu
    vagy a sziki üröm, fátyolvirág, kígyófarkfu
  • ürmös szikes gyepek sziki oszirózsa
  • közönséges szikipozdor

83
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások
  • löszpuszták osztrák és a ligeti zsálya, réti
    oszirózsa, macskahere
  • mocsárrétek, és láposok (Egyek - Pusztakócsi
    mocsarak, Kunkápolnás, Kunfényes, Feketerét)
  • zsombékos területeken tarackos, hernyópázsitos
    társulás csetkáka, lila orvosi nadályto, sárga
    lizinka
  • zártabb kákás, gyékényes, nádas társulások

84
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Növénytársulások
  • úszóhínár vegetáció rucaöröm, kolokán,
    békatutaj, tündérfátyol
  • szil, koris, és tölgyfa galériaerdok
  • szikespusztai tölgyes
  • odvas keltike, salátaboglárka,
  • tavaszi csillagvirág

85
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Hortobágyi Nemzeti Park
  • Fokozottan védett madarak
  • Bakcsó
  • Csíkosfeju nádiposzáta
  • Fattyúszerko
  • Gólyatöcs
  • Kanalasgém
  • Kékvércse
  • Nagy kócsag
  • Szalakóta
  • Székicsér
  • Szikipacsirta

86
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKiskunsági
Nemzeti Park egységei
  • I. Toserdo és a tiszaugi Holt-Tisza 382 ha
  • II. Kiskunsági-szikespuszta 11030 ha
  • III. Kiskunsági-szikestavak 3903 ha
  • IV. Fülöpházi-homokbuckák 1665 ha
  • V. Izsáki Kolon-tó 2728 ha
  • VI. Bócsa-Bugac buckavilága és homokpuszta 10920
    ha

87
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKiskunsági
Nemzeti Park
  • 1974 - ben nyilvánították védetté
  • összterülete 56761 ha, ebbol 12457 ha fokozottan
    védett
  • törzskönyvi száma 109/NP/74
  • karakterében elsodleges a homokpusztához
    kapcsolódó természeti értékek

88
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Kiskunsági Nemzeti Park
  • Bioszféra rezervátum 23.000 ha
  • Ramsari terület Felso-Kiskunsági tavak, Kolon-tó
  • Bemutatóhelyek
  • Természet háza
  • Pásztormúzeum
  • Virágh - kúria, Helytörténeti gyujtemény
  • Nyakvágó Csárdamúzeum

89
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiNATURA
2000 területek
  • különleges madárvédelmi területek
  • Felso-Kiskunsági szikes puszták és turjánvidék
  • Kiskunsági szikes tavak és az orjegi turjánvidék
  • Izsáki Kolon-tó
  • különleges természetmegorzési területek
  • Szabadszállási és Szegedi ürgés gyep
  • kiemelt jelentoségu, különleges
    természetmegorzési területek
  • Ágasegyháza - Orgoványi rétek
  • Bugaci homokpuszta
  • Péteri-tó

90
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai A
Felso-Kiskunsági puszta és a tavak
  • A szikes legelok uralkodó növényfaja a
    veresnadrág csenkesz.
  • A nedvesebb részeken tömegével virágzik az apró
    virágú sziki oszirózsa.
  • A szárazabb szikpadkák és vakszikek elterjedt
    növénye a orvosi székfu és a bárányparéj.
  • Madarak túzok kék vércse széki lile
    székicsér nagy goda
  • Az ország legnagyobb szürkemarha állománya az
    Apaj környéki.

91
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiMiklapuszta
, a peszéradacsi rétek és a Kolon-tó
  • Duna-Tisza köze legnagyobb vakszikes területe
  • a peszéradacsi rétek változatos élohelyei a
    lápok, láprétek, mocsárrétek, nedves kaszálók.
    Lápi és homoki nyírfás erdorészletei kivételes
    értéket képviselnek
  • a térség legnagyobb édesvízi mocsara az izsáki
    Kolon-tó vízfelszíne 800-1200 ha között ingadozik
  • védett növényei szibériai és korcs noszirom
  • láprétek növényei vitézkosbor szúnyoglábú
    bibircsvirág légybangó mocsári kardvirág
  • szórványosan költo récefélék kanalas réce
    nyílfarkú réce

92
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiA
Homokhátság
  • a Duna-Tisza köze legnagyobb földrajzi tájegysége
  • homokterületek az os-Duna hordalékkúpjainak
    maradványai
  • homokhátság nemzeti parki területrészei a
    Fülöpházi buckavidék, Orgovány és Bugac
  • Fülöpházi buckavidéket elsosorban nyílt homoki
    gyepek fedik homoki csenkesszel
  • növényei homoki árvalányhaj homoki vérto
  • báránypirosító kék szamárkenyér

93
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai Fülöpházi
buckavidék, Orgovány és Bugac
  • orgoványi és a bugaci területen jelentos
    borókás-cserjések állománya található fehér és
    szürke nyárral
  • Orgoványi rétek. ez a változatos felépítésu
    térség a homokbuckák mellett nádasokat, nedves
    réteket, szikes gyepeket is magába foglal. Ezek a
    buckák már nem vándorolnak, mint a Fülöpháza
    melletti rokonaik
  • Jellegzetes növényei a homoki pimpó, a
    veronikafélék, a boróka, legféltettebb kincse a
    ritka csikófark.

94
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiA Toserdo
  • a Nemzeti Park legkisebb területegysége
  • nemzeti parki terület két holtágat is magába
    foglal - a szikrait és a tiszaalpárit -, melyeket
    értékes ártéri erdotársulások kísérnek
  • természetes lefuzodésu morotvája a "Dög-Tisza ,
    ahol csodálatos tündérrózsa-állomány él
  • puhafás ligeterdok bokorfüzesek,
    fuz-nyár-éger-ligetek, a mélyebb helyeken égerláp
    erdok
  • ártéri erdok madarai a szürke küllo és a fekete
    harkály

95
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKörös-Maros
Nemzeti Park
  • 1997-ben létesült a nemzeti park
  • területe 50134 ha, melybol 6411 ha fokozott
    védettség alatt áll
  • törzskönyvi száma 276/NP/97
  • karakterében a löszös erdos-sztyepphez kapcsolódó
    természeti értékek a meghatározóak
  • napjainkra kimagasló természetvédelmi feladatot
    jelent a löszgyepek védelme

96
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területek
    Kardoskúti Fehértó Biharugrai halastavak
  • Kiemelkedo értékei
  • Kis-Sárrét mocsármaradványai
  • Bélmegyeri Fáspuszta sziki erdossztyepp társulása
  • Cserebökény apró mocsármaradványai és kiterjedt
    másodlagos szikesei
  • Kardoskúti Fehértó és a környezo puszták
  • Tompapusztai, Tatársánci és Csorvási
    löszpusztamaradványok

97
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Természetvédelmi területek
  • Dénesmajori Csigáserdo
  • a Fekete-Körös hullámterében elhelyezkedo 5,1
    hektár füzes (Salicetum) területen 12 csigafajt
    mutattak ki
  • kiemelkedo jelentoségu a védett bánáti csiga
    (Chilostoma banatica) elofordulása
  • Szarvasi Arborétum
  • öt fás növénygyujtemény alkotja 82 ha három
    látogatható rész Pepi-kert, Mitrowssky-kert és
    a konyhakerti rész
  • fás növénygyujteményben közel 1.600 fa- és
    cserjefaj, illetve -fajta és fajtaváltozat
    található

98
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjaiKis-Sárrét
  • 1424 ha fokozott védelem alatt áll
  • madárvonulásban betöltött nemzetközi
    viszonylatban is jelentos szerepe mellett,
    növekszik az értékes fészkelo fajok állománya
  • sárréti vízivilág két utolsó hírmondója az Ugrai-
    és a Szo-rét
  • déli részen a dél-bihari puszták szikes gyepjei
    találhatók
  • védett öldöklo aszat egyik legszebb hazai
  • állománya él itt

99
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Bélmegyeri Fáspuszta
  • a sziki tölgyesek és sziki erdossztyeppek egyik
    legnagyobb kiterjedésu hazai képviseloje 644
    ha-on
  • sziki erdossztyepp társulás sziki kocsord
    (tápnövénye a nagy szikibagolynak) pettyegetett
    oszirózsa sziki lórom
  • Mágor-puszta
  • szikes puszták, holtágak, ligeterdok, löszgyepek
  • endemikus erdélyi útifu nyúlánk sárma sulyom
  • madarai kis kócsag túzok haris

100
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Dévaványai-Ecsegi puszták
  • védett terület 13 085 ha nagyságú, ebbol
    fokozottan védett 2659 ha két része I.
    Hortobágy-Berettyó ártere és az II.
    Ecsegfalva-Dévaványa térségében megmaradt szikes
    puszták
  • I. tündérfátyol vízitök rucaöröm nagy
    gémtelepek üstökösgém kis kócsag jellemzo a
    vidra is
  • II. Ecsetpázsitos kaszáló- és mocsárrétek
    gímpáfrány aranyos fodorka macskahere
  • szárazabb térszíneket cickafarkfüves puszta,
    ürmös füves puszta borítja. Dévaványa -
    Ecsegfalva térségének kiemelkedo természeti
    értéke a túzok.

101
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Kígyósi-puszta
  • védett terület nagysága 4779 ha, melybol
    fokozottan védett terület 739 ha nagykiterjedésu
    mézpázsitos és ürmös-csenkeszes gyepek jellemzok
    magyar sóvirág sziki oszirózsa
  • területen fészkel hamvas rétihéja, piroslábú
    cankó, nagy goda védett területhez tartozik a
    Wenckheim kastély parkja
  • Körös-ártér
  • folyót puhafás ártéri erdok, füzes - nyárasok
    ligetes állományai, ártéri gyepek, kaszálók
    kísérik
  • nedves kaszálók védett növénye a réti iszalag
  • morotvákban réti- és vágócsík széles durbincs

102
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Kardoskúti Fehértó
  • Dél-Tiszántúl legértékesebb, idoszakos vízállású,
    sajátos vízutánpótlású szikes tava. Jelentos a
    daruk és vadludak vonulása.
  • fészkel gulipán széki lile nagy goda
  • osi löszgyep foltokon vetovirág közönséges
    borkóró
  • Maros-ártér
  • erdok zöme keményfa-ligeterdo, kisebb része
    természetes módon újuló puhafa társulás értékes
    a fekete nyár
  • értékes élovilág bánáti csiga német bucó
    homoki küllo kofúró csík kis lile bakcsó kis
    kócsag

103
Hazánk pusztai jellegu nemzeti parkjai
Körös-Maros Nemzeti Park
  • Tompapusztai löszgyep
  • Az ország legnagyobb, összefüggo, zonálisnak
    tekintett löszgyepfoltja 21 ha- on a Nemzeti Park
    fokozottan védett területi egységét képezi
  • növényei pusztai meténg szennyes ínfu koloncos
    legyezofu állatai magyar tarsza földikutya
  • Tatársánci osgyep
  • egy többezer éves földvár kis foltján maradt
    fenn 1 ha
  • löszgyepfajok csattogó szamóca
  • bókoló zsálya (hazánkban csak a
  • Dél-Tiszántúlon fordul elo)

104
Természetvédelem I.
  • hetedik rész

105
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • a földtani természeti értékek, felszíni formák és
    a felszín alatt húzódó barlangok megóvására
    hoztak létre 1985-ben
  • 2001-ben bovítették, a teljes Esztramos-heggyel
    területe így lett 20.170 ha
  • törzskönyvi száma 177/NP/85
  • karaktere a mészkohegység karsztjelenségeihez
    kapcsolódó értékek (foleg barlangok)
  • triász idoszakában, mintegy 230 millió évvel
    ezelott képzodött kozetek építik fel mérsékelt
    övi karsztfejlodés szinte valamennyi megjelenési
    formáját megfigyelhetjük

106
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Területi adatok
  • ANPI illetékességi területe 210.000 ha
  • ANP területe 20.169 ha
  • Keleméri Mohos-tavak TT 56,80 ha
  • Rudabányai Oshominida lelohely 2,25 ha
  • Edelényi Noszirmos, Abaúj-Sóstói-legelo,
    Abaújkér-Aranyos-völgy, Bodrogszegi Várhegy
  • Erdobényei fáslegelo, Füzérradványi park,
    Kelemér-Serényfalva, Long-erdo, Megyaszói
    Tátorjános, Megyer-hegyi tengerszem, Szendroládi
    rétek, Tállyai Patócs-hegy, Tarcali Turzó-dulo

107
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • jelentosebb természetvédelmi területek
  • Keleméri Mohos-tavak TT vegetációtörténeti
    ritkaságot oriz. A két átmeneti tozegmohaláp az
    utolsó jégkorszak emlékeként maradt fenn a
    területen. Az úszó tozegmoha láp
    növényritkaságai kereklevelu harmatfu hüvelyes
    gyapjúsás
  • Rudabányai Oshominida lelohely TT 1985-ben
    került elo egy körülbelül 10-12 millió éves
    koponyatöredék, Rudi, azaz a Rudapithecus
    hungaricus a több millió évvel késobb szétváló
    majom és ember egyik közös osének maradványa. A
    területre tilos belépni. Az üledékes lignit-
  • rétegbol 125 növényfaj maradványát is
    azonosították.

108
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • növényvilága
  • az Aggteleki-karszt és a Cserehát az
    Északi-középhegység flóravidékén belül a Tornense
    flórajárás része
  • Kárpátok közelsége miatt, a növényzet sok
    magasabb hegyvidékekre jellemzo elemet tartalmaz
  • szigetszeruen, ritkaságként néhány északi,
    magashegységi faj is elofordul
  • Aggteleki Nemzeti Park vegetációja két önálló
    részre tagolható választóvonal Aggtelek -
    Teresztenye Perkupa
  • északra jobbára mészkoterületen sajátos
    karsztflóra és a középhegységi mészkedvelo
    vegetáció található, délre nagy kiterjedésu
    elsavanyodott talajú kavicsháton a nyugat-európai
    Heide-vegetációhoz sokban hasonlító növényzet él

109
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park növényvilága
  • gyertyános és cseres tölgyesek huvös
    töböroldalakban extrazonális bükkösök
  • szurdokerdo fragmentumok, déli oldalakon
    melegkedvelo tölgyesek, a sziklásabb, sekélyebb
    talajú részeken sziklagyepekkel, lejtosztyepp
    foltokkal váltakozó molyhostölgyes bokorerdok
  • állandóan szivárgó rétegforrásokon kialakult
    gyapjúsásos láprét-foltocskák fontos növénytani
    értékek élohelyei
  • patakvölgyekben mocsárrétek, magassásosok
  • és magaskórósok, patakkíséro égerligetek

110
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • növények
  • kakasmandikó kárpáti bennszülött ikrás fogasír
    Alsó-hegyen a bennszülött tornai vérto sárga
    hagyma szibériai harangvirág szürke gurgolya
    napvirág
  • barlangok élovilága Baradlában élo vakfutrinka
    és vakrák, valamint a Vecsembükki-zsombolyból
    elokerült szálfarkú ízeltlábú
  • ízeltlábúak futócincér nagy fenyvescincér
    havasi cincér A fennsík, foleg a Haragistya
    töbrei (a bioszféra rezervátum magterülete) adnak
    életteret az erdélyi kurtaszárnyú szöcskének, a
    halványzöld rétiszöcskének, a sötétzöld
    rétiszöcskének, a jajgató rétisáskának stb.

111
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjait az
    UNESCO 1995. december 6-án Berlinben tartott
    ülésén a Világörökség részévé nyilvánította,
  • Aggteleki- és Szlovák-karszton jelenleg több mint
    1200 változatos képzodésu barlang ismert, melyek
    közül 273 nyílik hazánk területén,
  • felszín alatti világ közel 500 barlanglakó és
    barlangkedvelo állatfaj számára nyújt életteret,
    amelyek közül számos csak itt él, vagy elsoként
    itt került leírásra.
  • 28 európai denevérfaj közül 21 megtalálható itt
    függoleges aknabarlangok, a zsombolyok.

112
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Aggteleki Nemzeti Park
  • gerincesek
  • parlagi és a békászó sas kerecsensólyom vörös
    vércse darázsölyv barnakánya. Ritka fészkelok
    fekete gólya füles kuvik uhu szürke küllo
    vízirigó kövirigó
  • rágcsálók legritkább képviseloje a kerti pele, de
    mellette a másik három pelefaj is megtalálható
  • ragadozók vidra borz nyuszt nyérc, igen ritka
    a hermelin. Újabban kis számban megtelepedett a
    farkas és a hiúz Szlovákiából olykor bevándorol
    a barna medve

113
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai Bükki
Nemzeti Park
  • 1976-ban alapították
  • törzskönyvi száma 138/NP/76
  • 43129,8 ha a jelenlegi területe, melybol 5664 ha
    áll fokozott védelem alatt Az összterület 94,27
    -a erdo,
  • 3,35 -a gyep (rét és legelo), 1,95 -a muvelés
    alól kivont terület
  • karakterében a középhegységi mészkohegységi
    fennsík és erdos jelleg dominál

114
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti
parkjaiFokozottan védett területek
  • a Garadna-oldal és a Három-kúti-völgy
  • a Nagy-mezo
  • a Hór-völgy
  • az Ablakos-ko-völgy és a Leány-völgy
  • a Szalajka-völgy
  • a szarvaskoi Vár-hegy és környéke
  • az 1984-es bovítés után
  • a Bél-ko délnyugati
  • orma (13,4 hektár)

115
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Erdorezervátumok, magterületek
  • Az erdorezervátum neve Terület (ha)
    Magterület (ha)
  • Hór-völgy Erdorezervátum 439,1 61,1
  • Kecskés-galya Erdorezervátum 211,6 87
  • Vár-hegy Erdorezervátum 338,9 94,1
  • Oserdo Erdorezervátum 375,3 59,3
  • Leány-völgy Erdorezervátum 376,9 56,9
  • Pap-hárs - Kecskevár Erdorezervátum 191,5 57,8
  • Csókás-völgy Erdorezervátum 402,8 144,4
  • Összesen 2336,1 560,6

116
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Barlangok
  • a Bükk-hegység karsztja, az itt található kb.
    1100 db (nyilvántartásba véve 2005. szeptemberéig
    1072 db) karsztos kozetben kialakult barlang
    országos viszonylatban kiemelt természetvédelmi
    jelentoséggel bír,
  • fosszilis forrásbarlangok Szeleta-, Balla-,
    Istállóskoi-barlang,
  • vízgyujtoterületüket elveszített zsombolyszeru
    megjelenésu fosszilis víznyelobarlangok
    Lyukas-gerinci-, Nagy-mezoi-,

117
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Növénytakaró
  • Bükk növényzeti képét elsosorban a kontinentális,
    valamint az Erdély és a Kárpátok közelségére
    utaló növényfajok és társulások megjelenése
    határozza meg
  • védett sziklazugokban két melegigényes harmadkori
    faj vészelte át az utolsó eljegesedést
  • szirti pereszlény magyarföldi husáng
  • alhavasi reliktumnövények sárga ibolya
  • (hazánkban csak itt található meg) havasi
    ikravirág
  • hegyi kotörofu tarka nyúlfarkfu havasi
    iszalag
  • korai szegfu

118
Hazánk hegyvidéki jellegu nemzeti parkjai
Növénytakaró
  • jégkorszak utáni hideg, kont
Write a Comment
User Comments (0)
About PowerShow.com