A g

1
A gótikus képi ábrázolás üvegfestmények,
táblaképek, falképek, miniatúrák, textilképek
2
Az üvegfestészet legnagyobb idoszaka

• Méretre vágott, színes, fényátereszto
  üvegdarabokat a tervrajz szerint ólomkeretekbe
  foglalják, amelyek a formákat határoló
  kontúroknak látszanak
• A fo színek a kék és a vörös
• Csekély mértéku belsorajzot használnak

3
Chartres-i katedrális üvegfestményei,13. sz.

• A legszebb, az üvegfestészet csúcsát jelento
  muveket a franciaországi Chartres
  Notre-Dame-jában lehet látni

4
Chartres-ikatedrális üvegfestményei

• Mária a gyermek Jézussal és angyalokkal

5
Olasz festészet a 13-14. században

• A kor olasz festészete a bizánci festészeti
  hagyományból kiindulva új irányt ad az európai a
  festészetnek a természet utánzásán alapuló
  látványfestészet irányát

6
A falfestészet virágzása freskók

• Itáliában a gótikus építészet nem bontja meg a
  fal zártságát úgy mint az északi területek
  (francia, angol, német) építészetében
• Az összefüggo falfelületek alkalmasak a
  falfestészetre

7
A freskó technika

• A frissen vakolt, még nedves (al fresco olaszul
  frissen) falra készülo falkép
• A festékport meszes vízbe keverik
• A munka gondos tervezést igényel, csak annyit
  vakolhatnak be, amennyit egy nap megtudnak
  festeni, rögtönözni nem lehet
• Világos, meszes színek jellemzik
• Tartós, idotálló technika

8
Cimabue

• Cimabue az elso jelentos mester, aki elmozdul a
  bizánci festészet merev ünnepélyességétol és
  élettelibb stílust teremt
• Táblaképek és freskók alkotója

9
CimabueTrónoló Madonna(Maesta),13. sz. v.

• Táblakép gipsszel alapozott fatáblára készül
• Ekkoriban a festékport tojással keverik össze, ez
  a tojástempera
• A bizánci festészetben megszokott témát már
  kicsit élettelibb, természetesebb részletekkel
  adja elo

10
Maesta (olasz fenség)

• Szuz Mária mennyei fenségé-ben díszes
  kotrónuson angyalok vagy szentek csoportjában

Giotto Maesta
11
Egy bizánci ikon és Cimabue képe
12

• A változás még nem jelentos a trónus térbelisége
  még bizonytalan, az angyalok egymásmögöttisége is
  esetleges, a méretkülönbségek hierarchikusak és
  nem térbeliséget fejeznek ki

13
A modern festészet megteremtoje Giotto

• A 13-14. sz. fordulóján élt
• Firenzei festo, Cimabue tanítványa
• Az európai festészet egyik legjelentosebb alakja
• Táblaképek és freskók festoje
• A firenzei dóm harangtornyának tervezoje

14
A Giotto-torony
15
A leghíresebb muvei a freskói a Szent Ferenc
templom képei Assisi-ban és a padovai
Aréna-kápolna képei
16
Új kompozíciós gondolkodás ablak a valóságra

• A valóságot utánzásán alapuló látványfestészet
  képi kompozícióját az ablak metaforával szokták
  leírni
• A valóság egy szeletét próbálja elénk tárni
  egy meghatározott nézopontból, mintha egy
  keretezett nyíláson keresztül látnánk egy teret

17
Tér, ido, cselekmény egysége

• A klasszikus dráma hármas-egységéhez közelít
  ez az új festészeti nyelv
• Egy térszelet meghatározott nézopontból
• Egy pillanat megállított látványa,
• Az adott pillanatban zajló cselekmény

18
A meghatározott nézopontból ábrázolt egységes tér
problémája

• A térmélység
• érzékeltetése
• a kép síkfelületén
• A fény-árnyékhatás
• A takarások
• A méretcsökkenés (a távoli kisebb mint a közeli)
• A távolodó párhuzamosok összetartanak egy pont
  irányába (vonalperspektíva)- Giotto még
  ösztönösen használja, nem szerkeszti

19
Az ido és a cselekmény problémája éloképszeru
elrendezés

• A festo mint színpadi rendezo, úgy helyezi el a
  szereploket és az egyéb képi elemeket, és állítja
  meg a mozgásukban, hogy a történés világosan
  értheto legyen
• Minden részlet a cselekmény olvashatóságát
  szolgálja

20
Élethu ábrázolás

• A figurák és a részletek ábrázolásának a
  valóságot kell utánoznia
• Meg kell felelni az adott nézopontnak
  (felülnézet, alulnézet stb.)
• Megfelelni a cselekménynek, a szereplok érzelmi
  állapotának (gesztusok, mimika)

21
Giotto protoreneszánsz (eloreneszánsz) festo

• Giotto stílusát szokták protoreneszánsz
  stílusúnak nevezni, mert az elobbiekben említett
  festészeti problémákat a reneszánsz stílus oldja
  majd meg, Giotto muvészete ebbe az irányba mutat
  elore

22
Giotto Szent Ferenc élete, freskósorozat,Assisi,
San Francesco, 13. sz. v.
A Szent Ferenc- templom külso képe
23
A Szent Ferenc-templom Assisi-ban

• A ferencesek fotemploma
• Itt van eltemetve Szent Ferenc, ez a
  tiszteletének központja
• Kettos templom alsó és felso templomból áll

24
A felso templomban látható Giotto képciklusa
Szent Ferenc életútjáról
25

• A kor legfontosabb szentjének élettörténete az
  oltártól indul a hajó baloldalán, ha szemben
  állunk a bejárattal, végig fut ezen a falon, majd
  a bejárati falon át a jobboldalon folytatódik az
  vissza az oltárig

26
Festett keretek választják el az egyes jeleneteket
27
Az ablakok alatti sávban futnak a képek, alattuk
festett faliszonyeg
28

• Sokan dolgoznak, más mesterek is a templomban,
  más freskókat is láthatunk itt (pl. az ablakok
  körül)

29
24 képet festett a ciklusból Giotto a segédeivel
30
(No Transcript)
31
(No Transcript)
32
(No Transcript)
33
(No Transcript)
34
(No Transcript)
35
(No Transcript)
36
(No Transcript)
37
(No Transcript)
38
(No Transcript)
39
(No Transcript)
40
(No Transcript)
41

• Giotto képein már eltunik a bizánci képek
  aranyháttere
• Az alakok élethubbek, a gesztusok, arckifejezések
  kifejezoek
• A szobrászian formált részletek, a gondosan
  felépített kompozíciók, ünnepélyes, monumentális
  jelleget adnak muveinek

42
Az egyik legszebb jelenet Szent Ferenc a
madaraknak prédikál

• Szent Ferenc újfajta viszonyát a természethez, a
  teremtet lények iránti szeretetét talán ez a kép
  fejezi ki legjobban

43
Siena festészete

• A 14. században Siena városának festészete volt a
  vetélytársa a firenzei muvészetnek Itáliában
• Giotto-nál középkoriasabb, kifinomult, kecses,
  elegáns gótikus stílus volt a jellemzoje
  (internacionális gótika)
• Duccio, Pietro Lorenzetti Simone Martini voltak a
  kiemelkedo alakjai

44
Simone Martini, Lippo Memmi Angyali Üdvözlet,
14. sz.

• Sienai tojástempera táblakép
• Gótikus keret, aranyalap, törékeny, kecses
  figurák
• Mária riadtan húzódik el a hírhozó angyaltól, két
  szent egészíti ki a jelenetet

45
Wilton diptichon, 1400. k.
46
(No Transcript)
47
Avignoni Pieta, 15. századi francia mester
48
Mária ölében a halott Jézus, János, Magdolna és
egy donátor (megrendelo, adományozó) látható
mellette
49
A téma

• Szánalom, sajnálkozás gyakori témája a
  keresztény muvészetnek, Mária siratja halott fiát

50

• A 15. századi gótikus festészet mélyen átélt
  vallásossága, csodálatosan reális részletekkel
  gazdagszik

51
Kódexek díszítése - Limbourg fivérek Berry
herceg hóráskönyve, 15. sz.
52
(No Transcript)
53
(No Transcript)
54
(No Transcript)
55
Május
56
Várkastélyok
57
Magyar Anjou Legendárium, 14. sz. 2.f.Róma, New
York, Szentpétervár
58
(No Transcript)
59
Képes Krónika, 14. sz., Bp. OSZK

• 300 évig Bécsben orizték (Bécsi Képes Krónika)
• Nagy Lajos korában készült, befejezetlen
• A magyarok történelmét írja le, a kezdetektol
  Károly Róbert koráig
• Latin nyelvu

A címlap
60
A szerzo, talán Kálti Márk válogatása a korában
ismert történeti muvekbol

• Miniatúrák, iniciálék díszítik
• A krónika író (vagy másoló) ábrázolása (Kálti
  Márk esetleg Mózes) S iniciáléban

61
A képei különösen értékesek címertani,
fegyvertörténeti és viselettörténeti szempontból
(az Anjou-kort szemléltetik)
62
Koppánylefejezése
63
Szent István elfogja Gyula vezért
64
B iniciálé Szent István király temetése
65
P iniciálé László herceg birokra kél a
leányrabló kunnal

• Szent László a krónika legtöbbször ábrázolt alakja

66
A Szent László-legenda a középkori
falfestészetünk egyik leggyakoribb témája, nagyon
sok ábrázolása maradt fent a Kárpát-medence
templomaiban
Türje (Dunántúl)
67
Bibarcfalva (Erdély)

• László királyunk még herceg korában az országra
  töro kunok ellen indul. Egy leányrabló kunt
  személyesen vesz üldözobe és legyozve ot
  kiszabadítja a magyar lányt

68
Székelyderzs (Erdély)
69
László, a lovagkirály különösen népszeru volt a
14-15. században, Nagy Lajos és Zsigmond
példaképének tekintette a szent királyt
70
Szent László-legenda, 15. sz. e., Kakaslomnic,
Szlovákia

• A falkép kissé provinciális stílusa, naiv
  szépsége különösen értékessé teszi középkori
  muvészetünkben

71
Kolozsvári Tamás Kálvária, 15. sz.,Esztergom,
Keresztény Múzeum

• Kolozsvári mester
• Egyetlen muve ismeretes a garamszentbenedeki
  szárnyasoltár, 9 képébol a megmaradt 8 ma
  Esztergomban látható

72
Az elso névszerint ismert és muvel is
összekapcsolható táblakép festonk
73
Az oltár nyitott állapotban Krisztus
szenvedéseinek eseményeit mutatatja

• Krisztus az Olajfák hegyén
• A keresztvivo Krisztus
• Krisztus a kereszten
• A Mennybemenetel
• Krisztus feltámadása

1.
4.
3.
2.
5.
74
A képek szamárhátíves keretbe voltak foglalva
75
Keresztvitel

• Cyrenei Simon kicsinyített alakja kiemeli az
  Üdvözíto heroikus tettét
• A goromba katonák vonásai Jézus szelídségét
  emelik ki
• A szalag szövege Jeruzsálem leányait vigasztalja
  Jeruzsálem leányai, ne miattam sírjatok, hanem
  fiaitok miatt.

76

• Arany háttér
• Törékeny, gótikus formák és reális részletek (pl.
  a katonák korhu viselete)
• Olaszos késo gótika és a kora reneszánsz határán

77
M. S. Mester A selmecbányai oltár táblái, 16.
sz. eleje

• A csak kezdo betuirol ismert, a Felvidéken
  (Szlovákia) muködo mester, középkori oltárkép
  festészetünk legkiválóbb alakja
• Fomuve a selmecbányai oltár, ma tábláira bontva
  Budapesten, Esztergomban és Szlovákiában látható

Mária és Erzsébet találkozása
78
Jézus születése Háromkirályok
79
Krisztus az Olajfák hegyén Keresztvitel

80
Krisztus a kereszten Krisztus feltámadása
81
M. S. Mester Mária és Erzsébet találkozása, MNG

• A két várandós asszony, Jézus anyja, Mária és
  Keresztelo Szent János anyja, Erzsébet
  találkozása
• Arany háttér, törékeny figurák, gótikus
  vonalvezetés (pl. a ruhák töredezett redozete)
• Két stílus határán a megkapó szépségu táj már a
  reneszánsz stílusra mutat elore

82
Textilképek Az egyszarvú legendája,
gobelin-sorozat, 15. sz., Párizs
83
(No Transcript)
84
(No Transcript)
85
(No Transcript)